Magyar Nemzet, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
Szombat, 1975. február 1., Heves, Pest, Szabolcs, Veszprém A kongresszusi irányelvek megyei vitái Pénteken ülést tartott Egerben az MSZMP Heves megyei bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese — a párt XI. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Vaskó Mihálynak, a Heves megyei pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindító referátumot. Az elmúlt hetekben megtartott pártcsoport-értekezletek, alapszervezeti taggyűlések, községi, üzemi, valamint a járási, városi pártértekezletek tapasztalatai alapján hangoztatta, hogy Heves megye kommunistái az irányelveket jónak tartják, azokkal egyetértenek és megvalósításukat minden erejükkel támogatják. Az irányelvek olyan feladatokat fogalmaznak meg, amelyek társadalmunk fejlődésében napirenden vannak, időszerűek és a megvalósításuk feltételei adottak. Az MSZMP Pest megyei bizottságának pénteken az irányelvekről rendezett vitáján részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A tanácskozást Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei bizottságának első titkára nyitotta meg, majd Jámbor Miklós, a pártbizottság titkára mondott vitaindító referátumot. Az elmúlt hetekben lezajlott pártcsoport-értekezletek, taggyűlések tapasztalatait összegezve elmondotta: a megye kommunistái nagy elismeréssel szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Központi Bizottság tett a X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében. Ugyancsak elismeréssel szóltak a társadalmi viszonyok fejlődéséről, az e téren elért eredményekről. Hangsúlyozták a termelőeszközök társadalmi tulajdonának fontosságát és sürgették a legnagyobb nemzeti vagyonban, a társadalmi tulajdonban rejlő lehetőségek jobb kihasználását. Elismerve az erőfeszítéseket s az eredményeket, számosan kérték, hogy az eddiginél körültekintőbb vizsgálat alapján szülessen meg egy-egy beruházás elindításának határozata. Nyíregyházán az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága tanácskozott az irányelvekről. A tanácskozáson részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az ülésen dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára tartott vitaindítót. Elmondotta: a megye párttagsága felelősséggel, nagy aktivitással és hozzáértéssel vett részt a XI. kongresszus irányelveinek vitájában. Szóltak arról, hogy a X. kongresszus határozatai a megyében megvalósultak. A négy és fél éves fejlődés üteme itt az országosnál is gyorsabb volt. A végrehajtott iparfejlesztés eredményeként az ipari termelés értéke ma már meghaladja a mezőgazdaságét. Ez kedvezően változtatta meg a lakosság élet- és munkakörülményeit, kulturális és szociális viszonyait. Egyetértenek azzal, hogy a párt a főváros és a megyék kiegyensúlyozott fejlődésére törekszik. Továbbra is indokoltnak tartják a kedvezőtlen feltételek között működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek megkülönböztetett támogatását. Az MSZMP Veszprém megyei bizottsága is pénteken ülésezett, Veszprémben. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vett részt a XI. kongresszus irányelveit elemző és összegező tanácskozáson. Kovács Gyulának, a megyei pártbizottság titkárának megnyitója után Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára tartót vitaindítót. Elmondotta, hogy a megyében több mint 1500 pártcsoport-megbeszélés előzte meg az alapszervezeti taggyűléseket. Az irányelvek elemzésében a párttagság 60— 80 százaléka nyilvánított véleményt. Örvendetesnek minősítette, hogy a legnagyobb számban a nagyüzemek pártszervezeteiben tömörülő fizikai munkások fejtették ki véleményüket, javaslataikat. Jelezte továbbá, hogy a nagy, egyesített termelőszövetkezetek közgyűlései sok helyen nem töltik be teljességgel a szövetkezeti demokrácia fórumainak szerepét. Mindent el kell követni, hogy a több falu lakosságát egyesítő, több ezer hektáron gazdálkodó szövetkezetekben is behatóbban tájékoztassák a tulajdonosokat, a téesz tagjait. A pártbizottság javasolta: átfogó tervszerűséggel fel kell mérni az ásványi kincsek kutatásának és hasznosításának helyzetét. A megyei tanácskozásokon elhangzott javaslatokat, észrevételeket eljuttatják az MSZMP Központi Bizottságának. Karbantartási szemle a Szaljut—4-en Folytatja repülését a Szaljut —4 szovjet orbitális tudományos állomás. A kozmonauták a 19. munkanap nagy részét orvosi kísérleteknek szentelték. Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko a vérkeringés működését vizsgálták adagolt fizikai megterhelés mellett, EKG-méréseket végeztek stb. A kísérletekhez forgószéket és speciális vákuumruhát használtak. A csontszövetek sajátosságainak a tartós súlytalanság állapotában fellépő változásai tanulmányozására ultrahang segítségével meghatározták a csontszövetek tömörségét Az űrhajósok vért is vettek a későbbi földi laboratóriumi elemzéshez. A huszadik munkanap programjának megfelelően Gubarev és Grecsko karbantartási szemlét végez az űrállomáson, átvizsgálta a tudományos műszereket, rendszerezte a korábbi napok kutatási eredményeit, fizikai gyakorlatokat folytatott, navigációs kísérleteket hajtott végre és pihent. Az űrhajósok huszonegyedik munkanapja pénteken, moszkvai idő szerint 10 órakor kezdődött. Az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek, az űrhajósok egészségi állapota és közérzete jó. Népesedéspolitikai határozat Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén három vizsgálat programját tárgyalta meg az első félévi munkatervében előirányzott feladatok közül. A népesedéspolitikai feladatokról 1973- ban hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását a tanácsoknál, a gyermekellátási cikkeket gyártó iparban és a nagy- és kiskereskedelemben vizsgálják a népi ellenőrök. Ugyancsak most készítik elő a felsőoktatási intézmények szerződéses tevékenységének és a kivitelezési munkák hasznosításának vizsgálatát. A bizottság a vizsgálatok programját jóváhagyta. Tudomásul vette, hogy a fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottságok megkezdik az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonát szabályozó, valamint a luxusjellegű üdülő- és lakásépítkezés korlátozására hozott rendelkezések végrehajtásának vizsgálatát. Megkezdődik a Sabin-cseppek beadása Az influenzajárvány lezajlása után a fővárosban lehetővé vált a gyermekbénulás elleni védőoltás második szakaszának lebonyolítása. Február 3— 8. között a csecsemő-tanácsadókban az érintett korosztály megkapja a Sabin-cseppeket. A fővárosi gyermekegészségügyi szolgálat kéri a szülőket, hogy az 1971. október 1. és 1974. szeptember 30. között született kisgyermekeikkel keressék fel a területileg illetékes tanácsadót. Magyar Nemzet Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta az állampolgársági, valamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevékenységét. Megállapította, hogy az ügyeket előkészítő szervek az Elnöki Tanács iránymutatásait figyelembe véve végezték munkájukat. A hozott döntések hozzájárultak a szocialista törvényesség további erősítéséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. Átadta megbízólevelét a Lengyel Népköztársaság új nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke január 31-én, pénteken fogadta Stefan Jedrychowski rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Lengyel Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Roska István külügyminiszter-helyettes. Apró Antal Szegeden Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke Szegedre látogatott. A vendéget csütörtökön dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke, Török József, a szegedi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a szegedi tanács elnöke tájékoztatta a terület aktuális politikai és gazdasági kérdéseiről, a fejlődésben elért eredményekről. Apró Antal pénteken a Taurus szegedi üzemét kereste fel, majd a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz látogatott el. Délután Szeged Odessza nevű lakónegyedét, valamint a Tarján városrészt kereste fel és megtekintette a városközpontban épülő új postát is, ahol már megkezdték a korszerű új telefonközpont szerelését is. Apró Antal a meglátogatott gyárakban felkeresett több termelő üzemrészt és a munkásokkal életviszonyaikról, a kongresszusi munkaverseny eredményeiről beszélgetett. A portugál békemozgalom küldöttségének látogatásai A portugál békemozgalom hazánkban tartózkodó küldöttségét csütörtökön fogadta Péter János, a Béke-világtanács elnökségének tagja, az országgyűlés alelnöke, Kiss Károly, a SZOT és Moharos József, a TDT alelnöke. Portugál vendégeink tájékoztatást kaptak állami életünk kérdéseiről, a munkásosztály, a szakszervezetek, a parasztság, a termelőszövetkezetek helyzetéről. Pénteken a küldöttség az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának munkájával ismerkedett. Az Országos Béketanács katolikus bizottságánál tett látogatás során dr. Weisz Ferenc római katolikus c. prépost adott tájékoztatást az állam és az egyház viszonyáról, a katolikus papi békemozgalomról. Országos ifjúságpolitikai tanácskozás Pénteken befejeződött az a négynapos országos tanácskozás, amelyet az Állami Ifjúsági Bizottság rendezett a megyei tanácsok ifjúsági titkárai, valamint a minisztériumok ifjúsági felelősei részére. Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára tartott vitaindító előadást az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól, s az ifjúságpolitikai munka idei teendőiről. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. r Moszkvában aláírták az 1975. évi ámre-forgam jegyzőkönyvet Ünnepélyes külsőségek között írták alá pénteken délután Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió 1975. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét, amely kereskedelmi forgalmunk újabb jelentékeny bővítését helyezi kilátásba ebben az évben. A szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházában Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és dr. Biró József, hazánk külkereskedelmi minisztere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szóló okmányt. A kölcsönös szállítások növelése A jegyzőkönyv aláírását követően nyilatkozatot tett Nyikolaj Patolicsev. — A jegyzőkönyv aláírásával — mondotta — nagy és fontos munka fejeződött be. 1975-ben, a most folyó ötéves terv befejező évében a két ország a kölcsönös szállítások növelését irányozza elő. A kereskedelmi forgalom a jegyzőkönyv értelmében 8,3 százalékkal növekszik 1974-hez képest értéke pedig meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. Patolicsev a továbbiakban elmondta: a most aláírt jegyzőkönyv értelmében az idén Magyarország jelentős menynyiségű fűtőanyagot és nyersanyagot kap a Szovjetunióból. Egyebek között 6 millió tonna olajat, mintegy 650 ezer tonna olajterméket, 4.2 milliárd kilowattóra villamos energiát, 750 ezer tonna kokszot, 2.2 millió tonna vasércet (ferrotartalomban kifejezve), 550 ezer tonna hengereltárut, 240 ezer tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer tonna alumíniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 millió köbméter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. Patolicsev hangoztatta: együttműködésünk egyre sokoldalúbb jelleget ölt. E tevékenység legfontosabb területeinek egyike jelenleg a két ország népgazdasági terveinek koordinálása. Utalt arra, hogy az új hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás előkészítése már javában folyik. A szocialista gazdasági integráció fő irányainak egyike, mondotta, a termelés szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztése. Előnyeiknek kihasználása lehetővé teszi, hogy nagy gazdasági hatékonyságot érjünk el országaink fejlesztésében. Gazdasági együttműködésünknek különösen nagy jelentősége van a jelenlegi világgazdasági helyzetben, amikor nyugaton a válságjelenségek érezhetők. A Szovjetunió hazánk gazdaságában meghatározó erőt jelent, s igen nagy szerepe van abban, hogy a külső inflációs hatásokat minimálisra tudjuk csökkenteni, vagy teljesen kivédhetjük — állapította meg a miniszter. Mindennek tükrében értékelhetjük a most aláírt jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a magyar ipar és a mezőgazdaság változatlanul hozzájuthasson a szükséges alapanyagokhoz, energiahordozókhoz, termékeink pedig továbbra is megfelelő piacot találhassanak a Szovjetunióban. A megállapodás biztosítékot nyújt ahhoz, hogy hazánkban a gazdasági élet a politikai fejlődéssel összhangban haladhasson előre. Dr. Biró József ezt követően részletesen ismertette az idei évre előirányzott magyar behozatal tételeit. A már említett tételek mellett jelentősen bővül gépimportunk. A légiközlekedés fejlesztésére 3 TU— 154-es típusú repülőgépet vásárolunk, 35 ezer személygépkocsit, valamint mintegy 5 ezer teherautót szerzünk be a Szovjetuniótól. A mezőgazdasági gépigények kielégítésére 4500 darab MTZ—50-es típusú traktor, 1350 nagy teljesítményű gabonakombájn érkezik. Növekszik a számítástechnikai eszközök, valamint az univerzális és speciális szerszámgépek behozatala. Az idei évre előirányzott magyar szállításoknak megközelítően 50 százalékát, a gépek és berendezések exportja teszi ki. Kiemelt programunknak megfelelően most is fontos helyen szerepel az autóbuszok eladása. Szovjet megrendelésre az idén 5700 Ikarus készül. A járműipari együttműködés keretében 24,5 ezer hátsóhidat szállítunk — cserébe tízezer mellsőhidat kapunk. Az idén húsz korszerű, négyrészes motorvonatot szállítunk a Szovjetunióba. A szovjet gáz- és olajvezetékekhez a magyar üzemek is szállítanak különféle automatikát, mérőműszereket. Tovább bővítjük a különböző gépek, gépsorok exportját. A miniszter megállapította: lehetőségeinkhez képest hazánk is kiveszi részét a szovjet életszínvonal-program megvalósításából. Ezt a célt szolgálják könnyűipari termékeink és élelmiszer-készítményeink növekvő szállításai. Tovább folytatódnak a magyar szállítások a KGST-országok együttműködése keretében szovjet területen épülő objektumok kivitelezéséhez. Meggyőződésünk — jelentette ki végezetül dr. Biró József —, hogy a most aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv végrehajtását vállalataink maradéktalanul biztosítják és az előző évek gyakorlatához hasonlóan lehetőség nyílik a kölcsönös áruforgalom további bővítésére évközben is. Mindkét fél érdekei szerint nyilatkozatot tett a jelenlevő szovjet és magyar szakemberek, valamint a két ország sajtójának nagyszámú képviselője előtt dr. Biró József is. A most lezárult tárgyalások — mondotta — ismét azt bizonyítják, hogy ki tudjuk használni gazdaságaink növekvő lehetőségeit, következésképp együttműködésünk tovább bővíthető. Amikor a szükségleteket és a lehetőségeket vetettük össze, akkor mindkét fél érdekeinek figyelembevételével zártuk le a kérdéseket. Biró József a továbbiakban arról beszélt, hogy a felszabadulás óta valamennyi magyar—szovjet ötéves hosszú lejáratú megállapodásnak hatalmas gazdasági és politikai jelentősége is volt. Gazdaság és politika összhangja — A most folyó ötéves tervben Magyarország és a Szovjetunió még szorosabbra fűzte a gazdasági szálakat. Kereskedelmi forgalmunk 1975-ben várhatóan mintegy 56 százalékkal múlja felül az 1971-es szintet. A gazdasági együttműködés kiemelkedő példáiként említette az olefinprogramot, a Testvériség Gázvezetéket, a Barátság Olajvezetéket, az épülő 750 kilovoltos nagyfeszültségű elektromos távvezetéket. Országos kereskedelmi értekezlet Javult a fogyasztási cikkek választéka A belkereskedelem idei feladatairól, valamint az ágazat káder- és személyzeti munkájának helyzetéről tartott pénteken országos aktívaértekezletet Szurdi István belkereskedelmi miniszter a MOM művelődési központjában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese. Szurdi István beszédében mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem teljesíti a X. pártkongresszusnak az áruellátásra vonatkozó határozatát és a IV. ötéves terv áruforgalmi előirányzatait. A kiskereskedelmi áruforgalom fejlődése — folyó árakon számítva — meghaladja az ötéves tervben meghatározott mértéket, az eltelt időszak alatt javult a fogyasztási cikkek áruválasztéka, minősége és korszerűsége. 1974-ben a kiskereskedelmi forgalom az előírt 8,6 százalék helyett, folyó áron számítva 11,4, változatlan áron számítva pedig 9,3 százalékkal növekedett. A miniszter az 1975-ös üzletpolitika kialakításában a következőkre hívta fel a figyelmet: mindenütt, ahol arra szükség van, gyorsan ki kell egészíteni a készleteket. Az árbeszerzés mértékének meg kell felelni a biztonságos áruellátás követelményeinek. Kiemelt feladat valamennyi csecsemőés gyermekruházati cikk folyamatos áruellátásának biztosítása. Gondolni kell a belkereskedelmi vállalatoknak arra is, hogy — bár a hazai ruházati- és élelmiszeripar gazdagabb választékkal jelentkezik — a jobb árukínálat az eddiginél több importcikk beszerzését feltételezi. A következő időszak importpolitikáját úgy kell kialakítani, hogy hatékonyan szolgálja a belföldi piac ellátását, takarékosabban gazdálkodjék a konvertibilis devizákkal, tovább növekedjék a szocialista országokból származó behozatal. Gyorsabban kell megvalósítanunk a műszaki fejlesztést — hangsúlyozta a miniszter. Fontos ez azért is, mert az elmúlt év végéig a kereskedelmi dolgozók 93—94 százalékának ténylegesen csökkent a munkaideje. A népgazdaság helyzete a kereskedelemben is szükségessé teszi az eddigieknél takarékosabb gazdálkodást az anyaggal, az energiával és az élőmunkával. Szükséges azonban, hogy ne csak látszateredmények szülessenek. Az élelmiszer-ellátásról szólva elmondotta, hogy tovább javul az egészséges, korszerűbb táplálkozáshoz szükséges termékek kínálata: a tej és tejtermékek fogyasztása például négy év alatt 10—11 százalékkal nőtt. A dolgozó nők háztartási munkáját könnyíti a konzerv és a mélyhűtött áruk nagyobb választéka: a csecsemők számára készült konzervek értékesítése négy esztendő alatt duplájára emelkedett. Jelentős mértékben javult a munkahelyi vendéglátás színvonala is. 1973—74-ben például a három éven felüli gyermekek és diákok 47 százaléka, összesen 910 ezer gyermek és fiatal étkeztetését oldották meg szervezetten. A ruházati termékek értékesítése öt év alatt 21—22 százalékkal emelkedik, kisebb mértékben, mint az előirányzott 37 százalék. A népesedéspolitikai határozat és az örvendetesen javuló születési arány — arra kötelezi a ruházati vállalatokat és szövetkezeteket, hogy a csecsemő- és gyermekruházati, valamint a kismamák számára készített ruházati cikkekből jó kínálatot teremtsenek. A lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása a IV. ötéves tervidőszakban a számítottnál gyorsabban növekedett. 1975-ben ezer lakosra 51 személygépkocsi, 210—220 hűtőszekrény, 230 televízió jut. Az elmúlt évinél nagyobb mennyiségű szállítást ígérnek a kohó- és gépipari vállalatok az eddig esetenként hiánycikknek számító szerelvényanyagokból, vasárukból, kohászati termékekből, de várhatóan így sem tudják a teljes keresletet kielégíteni. Ezután a belkereskedelem személyzeti és kádermunkáját elemezte a miniszter. Huszár István miniszterelnök-helyettes felszólalásában a kormány nevében mondott köszönetet a belkereskedelem dolgozóinak eddigi sikeres munkájukért. Szólt arról, hogy készülnek az 1976—1980-as tervek, s ezek kimunkálásához gondosan mérlegelni kell a fejlesztési, áruellátási, a munkakörülmények javítását felölelő más népgazdasági kérdéseket is. A világpiaci árak változásának hátrányos következményeit a belső tartalékok feltárásával, jobb munkaszervezéssel, a munkaversenyben rejlő lehetőségek hasznosításával lehet és kell ellensúlyozni. 3