Magyar Nemzet, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-01 / 257. szám
Szombat, 1975. november 1., A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepére készül az ország Országszerte megkezdődtek az előkészületek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulójának megünneplésére.A Győr-Sopron megyei program kiemelkedő eseménye lesz az új győri felszabadulási emlékmű — Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotásának — felavatása. Zalaegerszegen Kalló Viktor Marx szobrát leplezik le az ünnep tiszteletére. Ugyancsak ekkor adják át rendeltetésének a több mint 60 millió forintos költséggel épített Deák Ferenc Szakközépiskolát is. Balassagyarmaton, a Leninlakótelepen leleplezik a névadó szobrát, Szabó Iván alkotását. Ugyancsak itt november 5-én kezdődnek a Madách Imre irodalmi színpadi napok, amelyeket az idén a szovjet irodalom népszerűsítésének szentelnek. Békés megye is számos létesítménnyel gazdagodik: Gyulán új művelődési központot, Békéscsabán, a Penza-lakótelepen a két testvérváros, Békéscsaba és Penza barátságát jelképező szobrot, Orosházán társadalmi összefogással épült új óvodát avatnak. Pest megye központi ünnepségét a Dunakeszi MÁV Járműjavító Üzem Művelődési Központjában rendezik meg. Itt egyúttal megnyitják az omszki képzőművészek kiállítását. Szegeden november 7-én adják át az új 60 millió forintos költséggel épült kenyérgyárat Debrecenben november 4-én kerül sor a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár új üzemének ünnepélyes alapkőletételére. November 4-én avatják fel a kisvárdai kórházat, amely a jól szervezett munka eredményeként a kitűzött határidő előtt készült el. Egerben november 9-én kezdik meg az új 400 ágyas kórház építkezését. Komárom megyében az ünnep alkalmából adják át a forgalomnak az M1-es autóút Tatabánya-Újváros és Komárom közötti szakaszát. Kecskeméten ABC-áruházat és 135 munkahelyes ipari tanműhelyt avatnak november 7-én. Mátészalkán az Októberi Forradalom évfordulója jegyében pénteken 60 új lakásból és 8 üzlethelyiségből álló lakótömböt adtak át rendeltetésének. Ugyancsak pénteken avatták fel Mátészalkán az új gépészeti szakközépiskolát és kollégiumot. A legfiatalabb Duna—Tisza közi városban, Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőhelyén emlékművet helyeztek el a felszabadulási díszparkban. A három forradalmi tavaszt jelképező emlékművet, Bessenyei Márta szobrászművész alkotását pénteken avatták fel a város felszabadulásának évfordulója és november 7. tiszteletére. Benke Valéria ünnepi beszéde Pénteken a váci Gépipari Szakközépiskola dísztermében ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a politikai könyvnapok eseménysorozata. Az országos megnyitó ünnepségen megjelent Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Móna Gyula, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettese, és dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes. Részt vettek a megye párt-, állami és társadalmi vezetői, a kiadók képviselői, s a pártmunkások, a Kossuth-kiadványok , társadalmi terjesztői. Papp József, a váci városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Benke Valéria mondott ünnepi beszédet. A politikai könyvnapok jelentőségét méltatva egyebek között a következőket mondotta: — A marxizmus elmélete, a természet, a társadalom és a gazdaság dialektikus materialista szemlélete jelen van az iskolák, a főiskolák és az egyetemek munkájában, ott van a marxista gondolat a maga világnézetet formáló hatásával a tudomány műhelyeiben csakúgy, miint a szocialista eszmék, az építés sejtjeit jelentő munkákollektívákban és sokak egyéni meggyőződésében. Ez a fejlődés társadalomszervező és ideológiai munkánk együttes hatásának köszönhető. — Állandó törekvésünk legyen, hogy többen és alaposabban ismerjék klasszikusaink munkáit és azok szellemében végezzék folyamatosan a maguk tevékenységét. Ezt az igényt, a szocializmus erőinek eszmei fölvértezését, a magyar nép szellemi gyarapodását jól szolgálja a Kossuth Kiadó. A felszabadulás óta Marx és Engels műveiből több mint 100 könyv jelent meg, majdnem kétmillió példányban. Lenin munkái 160 könyvben, több mint hárommillió példányban láttak napvilágot. A Kossuth Kiadó az idei politikai könyvnapokon is értékes kötetekkel, jelentkezett. Örömmel üdvözöljük Marx és Engels levelezésének közreadását, válogatott műveik bővített kiadását. — A klasszikusok művei mellett találhatunk a kiadványok közt a marxista társadalomtudományok hazai és külföldi művelőinek munkáiból a hazai és nemzetközi politika a szocialista építés és a pártélet mindennapi kérdéseivel foglalkozó munkákat. A szocialista építés gyakorlatának gazdag tapasztalatait tanulmányozhatják a pártmunkások, a gazdasági és közigazgatási vezetők, s a társadalmi aktivisták a magyar párt vezetőinek könyveiben, valamint a testvéri szocialista országok vezetőinek sorra megjelenő köteteiben — mondotta. Szólt arról is, hogy min kell javítania a Kossuth Kiadónak. — Amiben hiány van, az a hazai társadalom szocialista fejlődésével összefüggő olyan kérdések hiteles, érvényes — a gyakorlatot segítő — megválaszolása, amelyekkel korábban nem találkoztunk. A társadalomtudományoktól szocialista fejlődésünk aktuális kérdései közül némelyikre konkrétabb, eligazítóbb válaszokat várnak a propagandisták. A gazdasági élet folyamatait elemezőbben, értelmezhetőbben megvilágító munkákra csakúgy igény volna, mint az anyagi folyamatok és a tudati szféra kapcsolatait, kölcsönhatásait bemutató vagy a szocialista életmód kialakulását kutató és segítő írásokra. Közös gondunk és feladatunk lesz, hogy megfelelő tért nyissunk a cselekvésre mindazoknak, akik tudnak és akarnak közhasznú tevékenységgel részt venni az anyagi és szellemi javak gyarapításában, az emberi kapcsolatok szocialista vonásainak formálásában. Ennek a programnak szolgálatában dolgozunk és küzdünk az oktatás, a propagandamunka hétköznapjaiban, s ennek jegyében rendezzük meg a politikai könyvnapok ünnepét — mondotta befejezésül. Magyar Nemzet Tanácskozik a vegyipari és a ruházatipari dolgozók szakszervezetének kongresszusa A mintegy 145 ezer tagot számláló vegyipari szakszervezet pénteken megkezdte XXII. kongresszusát. A tanácskozáson megjelentek: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Gál László, a SZOT titkára, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, valamint Forgács Pál, a vegyipari, kőolajipari és rokonszakmabeli dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetségének főtitkára. A szakszervezet központi vezetőségének beszámolójából kitűnt, hogy az utóbbi négy évben 52 százalékkal növekedett e fontos iparágunk termelése. Ezen belül a vegyiszáltermelés több mint kétszeresére, a PVC-por és a növényvédőszer-gyártás pedig háromszorosára növekedett. A vegyipar az utóbbi öt évben mintegy 50 miliárd forint érrtékű beruházással gazdagodott. A kongresszusi vitában felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A párt Központi Bizottságának nevében köszöntötte a kongresszust s hangsúlyozta, hogy a párt a legfontosabb harcostársainak tekinti a szakszervezeteket amelyek a munkásokat és a bérből, fizetésből élő dolgozókat tömörítik. A szakszervezetek nagyon fontos szerepet töltenek be a szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista demokrácia erősítésében, a dolgozók érdekvédelmében, a szociálpolitikai feladatok megoldásában. Érthető tehát, hogy a párt nagy figyelemmel kíséri a szakszervezetek munkáját és kongresszusait. A vegyipari szakszervezet is nagyon sokoldalú munkát végzett legutóbbi kongreszszusa óta. Óvári Miklós utalt arra, hogy a szakszervezeti minnka legfontosabb eszköze a meggyőzés és a nevelés. A tudatformálás nagyon szorosan összefügg a gazdasági feladatok megoldásával, mert a társadalmi fejlődés törvényeinek megismerése és megértése révén a dolgozók tudatosan munkálkodnak a társadalomért, s ezen belül a vállalati feladatok sikeres teljesítéséért. Ugyancsak pénteken kezdte meg kétnapos munkáját a ruházati ipari dolgozók szakszervezetének kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, és Duschek Lajosné, a SZOT titkára. A kongresszuson Tóth Tiborné főtitkár számolt be az elmúlt évek munkájáról. A beszámolót követő vitában felszólalt Erdei Lászlóné, aki az MSZMP KB. nevében köszöntötte a kongresszus részvevőit. Magyar—csehszlovák tárgyalások Budapesten tartózkodott október 27—31. között Premysl Strougal csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettes, az 1976. évi magyar—csehszlovák árucsere-forgalmi jegyzőkönyv és az 1976—1980. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás megkötésére irányuló államközi tárgyalások megnyitása alkalmából. A látogatás során beható eszmecserét folytatott Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettessel. Az 1971 —1975. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezményt az elmúlt öt évben 23 százalékkal teljesítették túl. Október 27—31. között Szegeden tartotta ülését a magyar—csehszlovák állandó közlekedési albizottság. Az ülés jegyzőkönyvét pénteken Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és dr Jaroslav Podzimek, csehszlovák közlekedési miniszterhelyettes írta alá. Wolfgang Rauchhiss Budapesten Péntek reggel Budapestre érkezett Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar NDK gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság NDK-tagozatának elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson dr. Szekér Gyulával, a Miisztertanács elnökhelyettesével, a bizottság társelnökével a két ország közötti gazdasági együttműködés elmélyítéséről. A két ország miniszterelnök-helyettese, dr. Szekér Gyula és Wolfgang Rauchfuss délelőtt megkezdte tárgyalását. Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken délután hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettesét. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón részt vett dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Biszku Béla látogatása Borsod megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Borsodban. Szerdán a Borsod megyei pártbizottság székházában dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Borsod megye és Miskolc megyei város vezetői fogadták Biszku Bélát, aki részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság kibővített ülésén, majd Kazincbarcikára látogatott. Felkereste a Borsodi Vegyi Kombinátot, majd az üzem és a város vezetőinek társaságában megtekintette a termelő és az" épülő gyáregységeket. Ellátogatott az olefinprogram keretében épülő PVC Ill-hoz is. Az üzemlátogatást követően Biszku Béla baráti eszmecserét folytatott a város és a kombinát párt-, állami és társadalmi vezetőivel. A csütörtöki napot Biszku Béla Ózdon töltötte. Találkozott a városi párt-végrehajtóbizottság tagjaival, a politikai és társadalmi szervezetek, az Ózdi Kohászati Üzemek vezetőivel. Elutazott a szíriai honvédelmi miniszter Pénteken elutazott Budapestről Musztafa Tiassz altábornagy, a Szíriai Arab Köztársaság fegyveres erői főparancsnokának helyettese, hadügyminiszter, aki — küldöttség élén — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A két fél tanácskozásain a kölcsönös megértés és barátság jegyében tájékoztatta egymást országaik, hadseregeik helyzetéről, s eszmecserét folytattak a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos vezérezredes, továbbá a Honvédelmi Minisztérium katonatanácsának és a tábornoki karnak több tagja búcsúztatta. Jelen volt Abdul-Halim Kaddour, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos katonai és légügyi attaséja. Belügyminisztériumi küldöttség járt Szófiában Dimitr Sztojanov, a Bolgár Népköztársaság belügyminisztere meghívására október 29- től 31-ig magyar belügyminisztériumi delegáció tartózkodott hivatalos baráti látogatáson Szófiában Benkei András belügyminiszter vezetésével A küldöttség péntek délután hazaérkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Kamara János rendőr vezérőrnagy, belügyminisztériumi államtitkár, s a Belügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Radi Botev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Bővülő kapcsolatok A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztése; nemzetközi gazdasági kapcsolataink szélesítése és elmélyítése mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST-országokkal; a beruházásoknál a kiemelt ágazatok elsődlegességének kialakítása a következő ötéves tervidőszakban kiemelt feladatként szerepelt a Központi Bizottság decemberi tanácskozásán. Ugyanígy a párt X. kongreszszusán, valamint az országgyűlés szeptemberi ülésszakán a kormány munkaprogamjában Ezekben a párt- és állami döntésekben fontos helyen szerepel az energiaszerkezet átalakítása, az energetikai ágazat elsőrendű fejlesztése, mert a gazdaság általános és tartós, hosszabb távú fejlődésének a biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen feltétele. Ezzel kapcsolatban szerepelnek a kormány munkaprogramjában az intenzív hazai kutatások és termelésfejlesztések. Tény azonban, hogy energiaellátásunkban a jövőben is — sőt fokozódó mértékben — a behozatalra kell támaszkodnunk. A legfőbb forrás — állapította meg a kormány elnöke a kormány munkaprogramja beterjesztésekor — a jövőben is a Szovjetunió, ahonnan a következő öt év alatt mintegy 60 százalékkal növeljük fűtőanyag-behozatalunkat. KEDVEZŐ MÉRLEG Szeptember utolsó hetében fogadta el az országgyűlés a kormány munkaprogramját és nem egészen egy hónap múlva került sor Lázár György miniszterelnök látogatására a Szovjetunióba. Ez a két tény szorosan összefügg egymással: a kormány munkaprogramjában említett feladatok megoldását segítő tanácskozásokra került sor a szovjet fővárosban. Amint a Magyar Nemzet a napokban hírül adta: a magyar kormány elnökét fogadta Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió, Minisztertanácsának elnöke. A moszkvai tanácskozásokon az 1971—1975 közötti időszak alatt elért magyar—szovjet együttműködés eredményeiről készítettek mérleget. Megállapították: az áruforgalom ebben az időszakban túlszárnyalta a hosszú lejáratú egyezményben megállapított volumeneket. A tanácskozásokról kiadott közlemény tartalmazza: „Aláhúzták a közös gyakorlati lépések jelentőségét a két ország fűtőanyag- és energiatartalékainak további feltárásában, a gépgyártás vezető ágazatait érintő szakosítás és termelési kooperáció kiszélesítésében.” Ez év júliusában volt négy esztendeje, hogy a KGST-országok elfogadták a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját. A tizenhét fő fejezet — a KGST bevált alapelveiből kiindulva — összegezi a tudományostechnikai forradalom eredményeiből adódó közös teendőket, az együttműködés további fejlesztésének fő formáit. Az elmondottakhoz kapcsolódik az energiaellátás nagy ügye. A sokoldalú és a kétoldalú együttműködésben a kölcsönös előnyök alapján alkalmazni kell a fűtőanyag-energetikai és nyersanyagkészletek felhasználásának legésszerűbb és leggazdaságosabb módszereit. Tanulmányozni szükséges és fel kell tárni a KGST-államokban lévő szénkészletek leghatékonyabb perspektivikus felhasználásának főbb irányait. Továbbá szükséges elvégezni a különböző fűtőanyagfajták bányászatának és felhasználásának összehasonlító gazdasági elemzését. Ilyen útmutatásokat tartalmaz a komplex program egyik fejezete. A kölcsönösen előnyös beruházásokat testesítik meg a komplex program elfogadása óta történt elhatározások. A Szovjetunióban újabb gázmezőket tártak fel és az orenburgi földgázvezetéken több földgáz, továbbá az azóta létesített szovjet erőművek villamos energiája a Vinnyica —Albertirsa között létesülő távvezetéken hazánkba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba növekvő mennyiségben jut el. Számunkra nagy jelentőségű, hogy Pakson 440 megawatt teljesítményű atomerőmű létesül szovjet berendezésekkel. Ennek teljesítménye meghaladja az oroszlányi és a tiszaszederkényi hőerőmű mai együttes termelését, végső kiépítésében pedig 1760 megawatt villamos energiát szolgáltat népgazdaságunk fejlesztéséhez. SZAKOSÍTÁS ÉS KOOPERÁCIÓ Szerepel a Magyar Nemzet szombati számában megjelent magyar—szovjet közös közleményben a két ország erőforrásainak hatékonyabb, gyümölcsözőbb hasznosítása. Megállapodás történt a termelés szakosítása és további kooperációja elmélyítésére. Rendkívül előnyös a magyar ipar számára például a gépek, berendezések és felszerelések kölcsönös szállításának emelése, valamint a nyersanyagok volumenének növelése a Szovjetunióból. Mind nagyobb figyelem fordul a gépek, berendezések műszaki színvonala és minőségének javítására, valamint a tudományos-technikai haladás eredményeinek a hasznosítására. Nemrég jött létre a szerszámgépipari egyezmény, amelynek alapján — miután az aláírásra hamarosan sor kerül — magyar és szovjet vállalatok kooperációban állítanak elő nagy pontosságú megmunkáló berendezéseket és ezek nagy sorozatú gyártásával hozzájárulnak más iparágak műszaki színvonala emeléséhez. Mezőgazdasági nagyüzemeinkből kikerülő gyümölcs egy része, a konzervgyárakból kikerülő termék növekvő mennyiségben került a szovjet üzletekbe. A hazai könnyűipari vállalatok termékei iránt változatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg szovjet részről. KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKEK Az eddigi kereteken túlmenően a moszkvai megbeszéléseken előirányozták a közszükségleti cikkek és élelmiszerek kölcsönös szállításarnak kiszélesítését. Nagy horderejű számunkra az 1990-ig szóló hosszú lejáratú megállapodás, amelynek értelmében hazánk a Szovjetuniónak néhány olyan mezőgazdasági termékfajtát szállít, amelynek termelésére mi szakosodunk. Ez az egyezmény a jövőt illetően nagyon kedvező számunkra, a bővülő forgalomban több termékünk jut el a legbiztosabb piacra, és ezek ellenében jutunk nagyobb mennyiségű szovjet cikkhez. A fogyasztási cikkek gazdag választékát tekinthették meg az őszi vásár látogatói és kaphattakk ízelítőt a szovjet gyártásfejlesztésről. A szeptember folyamán Moszkvában tartott tervkoordinációs tárgyalásnak szerves folytatása volt a magyar kormány elnökének mostani megbeszélése a szovjet fővárosban. A szeptemberben aláírt koordinációs jegyzőkönyv és a mostani megállapodás sok adata arról tesz tanúságot, hogy az 1976—1980-as évek feladataihoz szilárd alapot teremtenek. Mint ismeretes, a héten került sor a magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság 16. ülésszakára. Az ülésszak jegyzőkönyvét és a 13 államközi egyezményt szerdán írta alá dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke és Mihail Leszecsko, a szovjet Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság szovjet tagozatának elnöke. Még két hónap sok munkája van hátra és befejezzük a negyedik ötéves tervet, amelynek eredményei mindannyiunk számára meggyőzően bizonyítják a magyar—szovjet együttműködés sikereit. A jövőt illetőevi bátran tekinthetünk előre. Hiszen — így fejezte ki Lázár György, a Minisztertanács elnöke: — „Munkánkhoz erőt, biztatást ad, hogy amint eddig, a jövőben is számíthatunk a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok támogatására, a közös összefogás semmivel nem pótolható erejére.” Bővülő kapcsolataink biztos alapja a magyar—szovjet együttműködés. Vig István 3