Magyar Nemzet, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

Szombat, 1975. november 1., A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepére készül az ország Országszerte megkezdődtek az előkészületek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 58. évfordulójának megünneplésé­re.­­A Győr-Sopron megyei program kiemelkedő eseménye lesz az új győri felszabadulási emlékmű — Pátzay Pál Kos­­suth-díjas szobrászművész al­kotásának — felavatása. Zala­egerszegen Kalló Viktor Marx szobrát leplezik le az ünnep tiszteletére. Ugyancsak ekkor adják át rendeltetésének a több mint 60 millió forintos költséggel épített Deák Ferenc Szakközépiskolát is. Balassagyarmaton, a Lenin­­lakótelepen leleplezik a névadó szobrát, Szabó Iván alkotását. Ugyancsak itt november 5-én kezdődnek a Madách Imre iro­dalmi színpadi napok, amelye­ket az idén a szovjet irodalom népszerűsítésének szentelnek. Békés megye is számos létesít­ménnyel gazdagodik: Gyulán új művelődési központot, Bé­késcsabán, a Penza-lakótele­pen a két testvérváros, Békés­csaba és Penza barátságát jel­képező szobrot, Orosházán tár­sadalmi összefogással épült új óvodát avatnak. Pest megye központi ünnep­ségét a Dunakeszi MÁV Jár­műjavító Üzem Művelődési Központjában rendezik meg. Itt egyúttal megnyitják az omszki képzőművészek kiállí­tását. Szegeden november 7-én ad­ják át az új 60 millió forintos költséggel épült kenyérgyárat Debrecenben november 4-én kerül sor a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár új üzemé­nek ünnepélyes alapkőletételé­re. November 4-én avatják fel a kisvárdai kórházat, amely a jól szervezett munka eredmé­nyeként a kitűzött határidő előtt készült el. Egerben november 9-én kez­dik meg az új 400 ágyas kór­ház építkezését. Komárom me­gyében az ünnep alkalmából adják át a forgalomnak az M1-es autóút Tatabánya-Új­város és Komárom közötti sza­kaszát. Kecskeméten ABC-áru­­házat és 135 munkahelyes ipa­ri tanműhelyt avatnak novem­ber 7-én. Mátészalkán az Októberi For­radalom évfordulója jegyében pénteken 60 új lakásból és 8 üzlethelyiségből álló lakótöm­böt adtak át rendeltetésének. Ugyancsak pénteken avatták fel Mátészalkán az új gépésze­ti szakközépiskolát és kollégiu­mot. A legfiatalabb Duna—Tisza közi városban, Kiskőrösön, Pe­tőfi Sándor szülőhelyén emlék­művet helyeztek el a felsza­badulási díszparkban. A há­rom forradalmi tavaszt jelké­pező emlékművet, Bessenyei Márta szobrászművész alkotá­sát pénteken avatták fel a vá­ros felszabadulásának évfordu­lója és november 7. tisztele­tére. Benke Valéria ünnepi beszéde Pénteken a váci Gépipari Szakközépiskola dísztermében ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a politikai könyvna­pok eseménysorozata. Az or­szágos megnyitó ünnepségen megjelen­t Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnö­ke, Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Móna Gyula, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­­helyettese, és dr. Marczali László kulturális miniszterhe­lyettes. Részt vettek a megye párt-, állami és társadalmi ve­zetői, a kiadók képviselői, s a pártmunkások, a Kossuth-ki­­adványok , társadalmi terjesz­tői. Papp József, a váci városi pártbizottság első titkára kö­szöntötte a megjelenteket, majd Benke Valéria mondott ünnepi beszédet. A politikai könyvnapok jelentőségét mél­tatva egyebek között a követ­kezőket mondotta: — A marxizmus elmélete, a természet, a társadalom és a gazdaság dialektikus materia­lista szemlélete jelen van az iskolák, a főiskolák és az egye­temek munkájában, ott van a marxista gondolat a maga vi­lágnézetet formáló hatásával a tudomány műhelyeiben csak­úgy, miint a szocialista eszmék, az építés sejtjeit jelentő mun­kák­ollektívák­ban és sokak egyéni meggyőződésében. Ez a fejlődés társadalomszervező és ideológiai munkánk együttes hatásának köszönhető. — Állandó törekvésünk le­gyen, hogy többen és alaposab­ban ismerjék klasszikusaink munkáit és azok szellemében végezzék folyamatosan a ma­guk tevékenységét. Ezt az igényt, a szocializmus erőinek eszmei fölvértezését, a magyar nép szellemi gyarapodását jól szolgálja a Kossuth Kiadó. A felszabadulás óta Marx és En­gels műveiből több mint 100 könyv jelent meg, majdnem kétmillió példányban. Lenin munkái 160 könyvben, több mint hárommillió példányban láttak napvilágot. A Kossuth Kiadó az idei politikai kön­yv­­napokon is értékes kötetekkel, jelentkezett. Örömmel üdvö­zöljük Marx és Engels levele­zésének közreadását, válogatott műveik bővített kiadását. — A klasszikusok művei mellett találhatunk a kiadvá­nyok közt a marxista társada­lomtudományok hazai és kül­földi művelőinek munkáiból a hazai és nemzetközi politika a szocialista építés és a párt­élet mindennapi kérdéseivel foglalkozó munkákat. A szo­cialista építés gyakorlatának gazdag tapasztalatait tanulmá­nyozhatják a pártmunkások, a gazdasági és közigazgatási ve­zetők, s a társadalmi aktivis­ták a magyar párt vezetőinek könyveiben, valamint a test­véri szocialista országok veze­tőinek sorra megjelenő köte­teiben — mondotta. Szólt arról is, hogy min kell javítania a Kossuth Kiadónak. — Amiben hiány van, az a hazai társa­dalom szocialista fejlődésével összefüggő olyan kérdések hi­teles, érvényes — a gyakorlatot segítő — megválaszolása, amelyekkel korábban nem ta­lálkoztunk. A társadalomtudo­mány­októl szocialista fejlődé­sünk aktuális kérdései közül némelyikre konkrétabb, eliga­­zítóbb válaszokat várnak a propagandisták. A gazdasági élet folyamatait elemezőbben, értelmezhetőbben megvilágító munkákra csakúgy igény vol­na, mint az anyagi folyamatok és a tudati szféra kapcsolatait, kölcsönhatásait bemutató vagy a szocialista életmód kialaku­lását kutató és segítő írások­ra.­­ Közös gondunk és felada­tunk lesz, hogy megfelelő tért nyissunk a cselekvésre mind­azoknak, akik tudnak és akar­nak közhasznú tevékenységgel részt venni az anyagi és szel­lemi javak gyarapításában, az emberi kapcsolatok szocialista vonásainak formálásában. En­nek a programnak szolgálatá­ban dolgozunk és küzdünk az oktatás, a propagandamunka hétköznapjaiban, s ennek je­gyében rendezzük meg a poli­tikai könyvnapok ünnepét — mondotta befejezésül. Magyar Nemzet Tanácskozik a vegyipari és a ruházatipari dolgozók szakszervezetének kongresszusa A mintegy 145 ezer tagot számláló vegyipari szakszer­vezet pénteken megkezdte XXII. kongresszusát. A ta­nácskozáson megjelentek: Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Gál László, a SZOT titkára, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, vala­mint Forgács Pál, a vegyipari, kőola­ji­pari és rokonszakma­beli dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetségének fő­titkára. A szakszervezet központi ve­zetőségének beszámolójából kitűnt, hogy az utóbbi négy évben 52 százalékkal növeke­dett e fontos iparágunk ter­melése. Ezen belül a vegyi­­­száltermelés több mint kétsze­resére, a PVC-por és a nö­­vényvédőszer-gyártás pedig háromszorosára növekedett. A vegyipar az utóbbi öt évben mintegy 50 miliárd forint érr­­tékű beruházással gazdagodott. A kongresszusi vitában fel­szólalt Óvári Miklós,­­ az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A párt Központi Bizottságának nevében kö­szöntötte a kongresszust s hangsúlyozta, hogy a párt a legfontosabb harcostársainak tekinti a szakszervezeteket amelyek a munkásokat és a bérből, fizetésből élő dolgozó­kat tömörítik. A szakszerve­zetek nagyon fontos szerepet töltenek be a szocializmus épí­tésében, a népgazdaság fejlesz­tésében, a szocialista demok­rácia erősítésében, a dolgo­zók érdekvédelmében, a szo­ciálpolitikai feladatok megol­dásában. Érthető tehát, hogy a párt nagy figyelemmel kí­séri a szakszervezetek mun­káját és kongresszusait. A vegyipari szakszervezet is nagyon sokoldalú munkát végzett legutóbbi kongresz­­szusa óta. Óvári Miklós utalt arra, hogy a szakszervezeti minn­ka legfontosabb eszköze a meggyőzés és a nevelés. A tudatformálás nagyon szorosan összefügg a gazdasági felada­tok megoldásával, mert a tár­sadalmi fejlődés törvényeinek megismerése és megértése ré­vén a dolgozók tudatosan munkálkodnak a társada­lomért, s ezen belül a válla­lati feladatok sikeres teljesí­téséért. Ugyancsak pénteken kezdte meg kétnapos munkáját a ru­házati ipari dolgozók szakszer­vezetének kongresszusa. A ta­nácskozáson részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, és Duschek Lajosné, a SZOT­ titkára. A kongresszuson Tóth Tiborné főtitkár számolt be az elmúlt évek munkájáról. A be­számolót követő vitában fel­szólalt Erdei Lászlóné, aki az MSZMP KB. nevében köszön­tötte a kongresszus részvevőit. Magyar—csehszlovák tárgyalások Budapesten tartózkodott ok­tóber 27—31. között Premysl Strougal csehszlovák külke­reskedelmi miniszterhelyettes, az 1976. évi magyar—csehszlo­vák árucsere-forgalmi jegyző­könyv és az 1976—1980. évi hosszú lejáratú árucsere-for­galmi megállapodás megköté­sére irányuló államközi tár­gyalások megnyitása alkalmá­ból. A látogatás során be­ható eszmecserét folytatott Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettessel. Az 1971 —1975. évi hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi egyezményt az elmúlt öt évben 23 százalék­kal teljesítették túl. Október 27—31. között Sze­geden tartotta ülését a ma­gyar—csehszlovák állandó köz­lekedési albizottság. Az ülés jegyzőkönyvét pénteken Kiss Dezső közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes és dr Jaroslav Podzimek, csehszlo­vák közlekedési miniszterhe­lyettes írta alá. Wolfgang Rauchhiss Budapesten Péntek reggel Budapestre érkezett Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar­ NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság NDK-tagozatának elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson dr. Szekér Gyulá­val, a M­iisztertanács elnök­­helyettesével, a bizottság társ­elnökével a két ország közötti gazdasági együttműködés el­mélyítéséről. A két ország miniszterel­nök-helyettese, dr. Szekér Gyula és Wolfgang Rauchfuss délelőtt megkezdte tárgyalá­sát. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke pénteken dél­után hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK Minisztertanácsának el­nökhelyettesét. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón részt vett dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Ott volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykö­vete. Biszku Béla látogatása Borsod megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett­ Bor­sodban. Szerdán a Borsod megyei pártbizottság székházában dr. Bodnár Ferenc, a megyei párt­­bizottság első titkára, vala­mint Borsod megye és Mis­kolc megyei város vezetői fo­gadták Biszku Bélát, aki részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság kibővített ülé­sén, majd Kazincbarcikára látogatott. Felkereste a Bor­sodi Vegyi Kombinátot, majd az üzem és a város vezetői­nek társaságában megtekin­tette a termelő és az" épülő gyáregységeket. Ellátogatott az olefinprogram keretében épü­lő PVC Ill-hoz is. Az üzemlá­togatást követően Biszku Béla baráti eszmecserét folytatott a város és a kombinát párt-, állami és társadalmi vezetői­vel. A csütörtöki napot Biszku Béla Ózdon töltötte. Találko­zott a városi párt-végrehajtó­bizottság tagjaival, a politikai és társadalmi szervezetek, az Ózdi­ Kohászati Üzemek veze­tőivel. Elutazott a szíriai honvédelmi miniszter Pénteken elutazott Buda­pestről Musztafa Tiassz altá­bornagy, a Szíriai Arab Köz­társaság fegyveres erői főpa­rancsnokának helyettese, had­ügyminiszter, aki — küldöttség élén — Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter meghívására hivatalos baráti látogatást tett Magyarorszá­gon. A két fél tanácskozásain a kölcsönös megértés és barát­ság jegyében tájékoztatta egy­mást országaik, hadseregeik helyzetéről, s eszmecserét foly­tattak a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kér­désekről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos ve­zérezredes, továbbá a Honvé­delmi Minisztérium katonata­nácsának és a tábornoki kar­nak több tagja búcsúztatta. Je­len volt Abdul-Halim Kad­­dour, a Szíriai Arab Köztár­saság budapesti nagykövete, valamint a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek számos katonai és légügyi atta­séja. Belügyminisztériumi küldöttség járt Szófiában Dimitr Sztojanov, a Bolgár Népköztársaság belügyminisz­tere meghívására október 29- től 31-ig magyar belügymi­nisztériumi delegáció tartózko­dott hivatalos baráti látogatá­son Szófiában Benkei András belügyminiszter vezetésével A küldöttség péntek délután hazaérkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Kamara János rendőr vezérőrnagy, belügyminiszté­riumi államtitkár, s a Belügy­minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Radi Botev, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Bővülő kapcsolatok A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztése; nemzetközi gazdasági kapcsolataink széle­sítése és elmélyítése mindenek­előtt a Szovjetunióval és a KGST-országokkal; a beruhá­zásoknál a kiemelt ágazatok elsődlegességének kialakítása a következő ötéves tervidő­szakban kiemelt feladatként szerepelt a Központi Bizottság decemberi­­ tanácskozásán. Ugyanígy a párt X. kongresz­­szusán, valamint az országgyű­lés szeptemberi ülésszakán a kormány munkaprogamjában Ezekben a párt- és állami döntésekben fontos helyen sze­repel az energiaszerkezet át­alakítása, az energetikai ága­zat elsőrendű fejlesztése, mert a gazdaság általános és tartós, hosszabb távú fejlődésének a biztonságos energiaellátás nél­külözhetetlen feltétele. Ezzel kapcsolatban szerepelnek a kormány munkaprogramjában az intenzív hazai kutatások és termelésfejlesztések. Tény azonban, hogy energiaellátá­sunkban a jövőben is — sőt fo­kozódó mértékben — a beho­zatalra kell támaszkodnunk. A legfőbb forrás — állapította meg a kormány elnöke a kor­mány munkaprogramja beter­jesztésekor — a jövőben is a Szovjetunió, ahonnan a követ­kező öt év alatt mintegy 60 százalékkal növeljük fűtő­­a­nyag-behozatalu­nkat. KEDVEZŐ MÉRLEG Szeptember utolsó hetében fogadta el az országgyűlés a kormány munkaprogramját és nem egészen egy hónap múlva került sor Lázár György mi­niszterelnök látogatására a Szovjetunióba. Ez a két tény szorosa­n össze­függ egymással: a kormány munkaprogramjában említett feladatok megoldását segítő tanácskozásokra került sor a szovjet fővárosban. Amint a Magyar Nemzet a napokban hírül adta: a magyar kormány elnökét fogadta Leonyid Brezs­­nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió, Minisztertanácsá­nak elnöke. A moszkvai ta­nácskozásokon az 1971—1975 közötti időszak alatt elért ma­gyar—szovjet együttműködés eredményeiről készítettek mér­leget. Megállapították: az áru­forgalom ebben az időszakban túlszárnyalta a hosszú lejáratú egyezményben megállapított volumeneket. A tanácskozá­sokról kiadott közlemény tar­talmazza: „Aláhúzták a közös gyakorlati lépések jelentőségét a két ország fűtőanyag- és energiatartalékainak további feltárásában, a gépgyártás ve­zető ágazatait érintő szakosí­tás és termelési kooperáció ki­­szélesítésében.” Ez év júliusában volt négy esztendeje, hogy a KGST-or­­szágok elfogadták a szocialista gazdasági integráció fejleszté­sének komplex programját. A tizenhét fő fejezet — a KGST bevált alapelveiből kiindulva — összegezi a tudományos­technikai forradalom eredmé­nyeiből adódó közös teendőket, az együttműködés további fej­lesztésének fő formáit. Az el­mondottakhoz kapcsolódik az energiaellátás nagy ügye. A sokoldalú és a kétoldalú együttműködésben a kölcsönös előnyök alapján alkalmazni kell a fűtőanyag-energetikai és nyersanyagkészletek felhasz­nálásának legésszerűbb és leg­gazdaságosabb módszereit. Ta­nulmányozni szükséges és­ fel kell tárni a KGST-államokban lévő szénkészletek leghatéko­­nyabb perspektivikus felhasz­nálásának főbb irányait. To­vábbá szükséges elvégezni a különböző fűtőanyagfajták bá­nyászatának és felhasználásá­nak összehasonlító gazdasági elemzését. Ilyen útmutatásokat tartal­maz a komplex program egyik fejezete. A kölcsönösen elő­nyös beruházásokat testesítik meg a komplex program elfo­gadása óta történt elhatározá­sok. A Szovjetunióban újabb gázmezőket tártak fel és az orenburgi földgázvezetéken több földgáz, továbbá az azóta létesített szovjet erőművek villamos energiája a Vinnyica —Albertirsa között létesülő távvezetéken hazánkba, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba növekvő mennyi­ségben jut el. Számunkra nagy jelentőségű, hogy Pakson 440 megawatt teljesítményű atom­erőmű létesül szovjet berende­zésekkel. Ennek teljesítménye meghaladja az oroszlányi és a tiszaszederkényi hőerőmű mai együttes termelését, végső ki­építésében pedig 1760 mega­watt villamos energiát szolgál­tat népgazdaságunk fejleszté­séhez. SZAKOSÍTÁS ÉS KOOPERÁCIÓ Szerepel a Magyar Nemzet szombati számában megjelent magyar—szovjet közös közle­­ményben a két ország erőfor­rásainak hatékonyabb, gyü­mölcsözőbb hasznosítása. Meg­állapodás történt a termelés szakosítása és további koope­rációja elmélyítésére. Rendkí­vül előnyös a magyar ipar szá­mára például a gépek, beren­dezések és felszerelések köl­csönös szállításának emelése, valamint a nyersanyagok volu­menének növelése a Szovjet­unióból. Mind nagyobb figye­lem fordul a gépek, berendezé­sek műszaki színvonala és mi­nőségének javítására, valamint a tudományos-technikai hala­dás eredményeinek a haszno­sítására. Nemrég jött létre a szerszám­gépi­pari egyezmény, amelynek alapján — miután az aláírásra hamarosan sor kerül — magyar és szovjet vállalatok kooperációban állítanak elő nagy pontosságú megmunkáló berendezéseket és ezek nagy sorozatú gyártásával hozzájá­rulnak más iparágak műszaki színvonala emeléséhez. Mezőgazdasági nagyüze­meinkből kikerülő gyümölcs egy része, a konzervgyárakból kikerülő termék növekvő mennyiségben került a szovjet üzletekbe. A hazai könnyűipari vállalatok termékei iránt vál­tozatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg szovjet rész­ről. KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKEK Az eddigi kereteken túlme­nően a moszkvai megbeszélé­seken előirányozták a közszük­ségleti cikkek és élelmiszerek kölcsönös szállításarnak kiszéle­sítését. Nagy horderejű számunkra az 1990-ig szóló hosszú lejáratú megállapodás, amelynek értel­mében hazánk a Szovjetunió­nak néhány olyan mezőgazda­sági termékfajtát szállít, amelynek termelésére mi sza­­kosodunk. Ez az egyezmény a jövőt il­letően nagyon kedvező szá­munkra, a bővülő forgalomban több termékünk jut el a legbiz­tosabb piacra, és ezek ellené­ben jutunk nagyobb mennyi­ségű szovjet cikkhez. A fo­gyasztási cikkek gazdag vá­lasztékát tekinthették meg az őszi vásár látogatói és kaphat­­takk ízelítőt a szovjet gyártás­­fejlesztésről. A szeptember folyamán Moszkvában tartott tervkoor­dinációs tárgyalásnak szerves folytatása volt a magyar kor­mány elnökének mostani meg­beszélése a szovjet fővárosban. A szeptemberben aláírt koor­dinációs jegyzőkönyv és a mos­tani megállapodás sok adata arról tesz tanúságot, hogy az 1976—1980-as évek feladatai­hoz szilárd alapot teremtenek. Mint ismeretes, a héten került sor a magyar—szovjet gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság 16. ülésszakára. Az ülésszak jegyzőkönyvét és a 13 államközi egyezményt szerdán írta alá dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az együttműködési kor­mányközi bizottság magyar ta­gozatának elnöke és Mihail Le­­szecsko, a szovjet Miniszterta­nács elnökhelyettese, az együtt­működési bizottság szovjet ta­gozatának elnöke. Még két hónap sok munká­ja van hátra és befejezzük a ne­gyedik ötéves tervet, amely­nek eredményei mindannyiunk számára meggyőzően bizonyít­ják a magyar—szovjet együtt­működés sikereit. A jövőt illetőevi bátran te­kinthetünk előre. Hiszen — így fejezte ki Lázár György, a Minisztertanács elnöke: — „Munkánkhoz erőt, biztatást ad, hogy amint eddig, a jövő­ben is számíthatunk a Szov­jetunió és a testvéri szocialista országok támogatására, a kö­zös összefogás semmivel nem pótolható erejére.” Bővülő kapcsolataink biztos alapja a magyar—szovjet együttműködés. Vig István 3

Next