Magyar Nemzet, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

S­serei, 1975. december 1L. Magyar Nemzet A nehézipar is fő feladatának tekinti az export fokozását Javul a lakosság ellátása vegyi és műanyag árukból A nehézipari ágazat export­járól, importjáról és a lakos­ság ellátásáról nyilatkozott dr. Horváth László nehézipari miniszterhelyettes. — Az ágazat idei fortice cél­kitűzése volt — mondotta — hozzájárulna a tőkés fizetési mérleg javításához. Nőtt az idén az ágazat marágainak kivitele: a vegyipar exportja rubelben 23, dollárban 8 szá­zalékkal haladta meg az 1974. évit, de a kedvező­en világ­­­piaci hatások miatt a dollár­­előirányzatot nem érte el. Az alumíniumkohászat exportja az előzetes adatok szerint az előző évihez viszonyítva ru­belben 25, dollárban 12 száza­lékkal növekedett.­­ Népgazdaságunk egyen­súlyi helyzetének javításában fontos tétel a nehézipari ága­zat importja. A bányászati és vegyipari termékek kiegészítő tőkés importja az idén kedve­zően alakult, mert a beszerzés dollár összege nem haladta meg a múlt évit, sőt a vegy­ipari importnál az előirány­zathoz képest megtakarítást értünk el. Az eredményekhez hozzájárult, hogy az előző évekhez képest javultak a be­szerzési lehetőségek, fejlődött a szocialista integráció, növe­kedett a behozatal a szocialista országokból és a vállalatok is jobban gazdálkodtak, takaré­koskodtak az importanyagok­kal. •­­ A tárca 1976. évi külke­reskedelmi munkájában az a fő feladat, hogy maradéktala­nul teljesítsük export-elő­irányzatunkat rubelben és dollárban egyaránt. Nagy fi­gyelmet fordítunk arra, hogy tervszerűen teljesítsük szocia­lista exportkötelezettségein­ket, tőkés exportban pedig növeljük a gazdaságos, a ki­váló minőségű és korszerű termékek arányát.­­ A Nehézipari Miniszté­rium a tárca vállalatainak dolgozóival együtt elsőrendű feladatának tekinti, hogy a lakosság ellátásához szükséges cikkeket megfelelő mennyi­ségben, választékban és mi­nőségben a meghatározott idő­ben rendelkezésre bocsássa. Terveink szerint 1976-ban­ a nehézipari termékek belkeres­kedelmi árualapját mintegy 15 százalékkal növeljük. Ez — számításaink szerint — le­hetővé teszi, hogy megszűnje­nek, egyes esetekben pedig csökkenjenek az idén tapasz­talt átmeneti, leginkább sze­zonális jellegű áruellátási zök­kenők, amelyek főként a kü­lönböző fém csomagoló eszkö­zök hiánya miatt keletkeztek.­­ A tüzelőanyag-ellátás mennyiségben és minőségben is kielégítő. Sikeres volt a nyári kedvezményes vásárlási akció, amelynek keretében 250 ezer tonna háztartási tü­zelőolajat és 1 millió tonna szenet és brikettet vásárolt a lakosság, s így mintegy 310 millió forint megtakarításhoz jutott. 1976-ban az előzetes adatok szerint — 1974-hez vi­szonyítva — 13 százalékkal több benzint vásárolhat a la­kosság, míg a háztartási tü­zelőolaj-forgalom várhatóan azonos szinten marad. A propán-butángáz-felhasználók száma 1975 végén elérte az 1 millió 600 ezret. Elegendő PPB gáz áll rendelkezésre az 1976. évi igények kielégítésé­re is. Az eddig megkötött állam­közi szerződések alapján az ideinél zavartalanabbnak ígérkezik az ellátás a személy­gépkocsi-gumiabroncsokból. A szocialista országokból több mint 720 ezer személygépko­csi-gumiköpenyt szállítanak. A háztartási boltok árukíná­lata rendkívül széles. Intéz­kedtünk a kis adagokban cso­magolt petróleum, folt- és lakkbenzin szállítására, s így 1976-ban már lehetőség nyí­lik arra, hogy e termékeket az önkiszolgáló bolthálózat is árusítsa. Háztartási vegyi árukból 1976-ban minden vo­natkozásban kielégítő lesz az ellátás. A lakosság műanyag­­áru-ellátása bővül a jövő év­ben, ehhez az is hozzájárul, hogy a nehézipari ágazaton túl a melléküzemág is forgalomba számos más miniszllérium, ta­­hoe újfajta műanyag árukat nácsi vállalat, ipari szakszó- — fejezte be nyilatkozatát dr. vetkezet, mezőgazdasági téesz- s Horváth László. Nagyvárad tér—Deák tér Elkészült a metró jobb oldali alagút­ja Elkészült az észak—déli met­róvonal első szakaszán a Nagy­várad­ teret a Deák térrel ösz­­szekötő 47­30 méter hosszú, jobb oldali alagút. A Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium, a Metróber és a Köz­lekedési Építővállalat vezetői, a munka közvetlen irányítói köszöntötték az alagútepetőket. Mint­ Szücs János építésvezető Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszternek jelen­tette: a Kun Béla térről, majd a Ferenc körúti állomástól in­dított pajzs 1773 méter alagút megépítése után tevékenységét befejezte. Az itt dolgozó szo­cialista brigádok kemény mun­kával elérték, hogy idejében megkezdhetik ennek a sza­kasznak a beépítését. Ezzel jelentős mértékben elősegítet­ték az észak-déli metró 1976 decemberi átadását. A következő hetekben a Markusovszky tér és a Kálvin tér közötti bal oldali alagutat építik, előreláthatóan január végéig. Ezzel a munkával pár­huzamosan készülnek a dél­budai metrókapcsolat szerke­zeti munkái és a Kálvin téri mélyállomás szigetelési és be­építési munkái. Nívódíjak kiemelkedő tervezési munkáért Kedden délután a Középü­lettervező Vállalat tanácster­mében Mányoki László igaz­gató átadta a nívódíjakat azoknak a mérnököknek, akik 1975-ben kiemelkedően oldot­ták meg tervezési feladataikat. Az 1975. év legjobb terv­dokumentációja kategóriájá­ban öt­­alkotás szerzőit részesí­tették kitüntetésben: Lőrinczi Editet és munkatársait, a Római Magyar Akadémia Pa­­lazzina dokumentációjáért; Plachtovics Vilmost és mun­katársait a Kandó Kálmán Kollégium belsőépítészeti ter­veiért; Marussy Ferencet és munkatársait a vácdukai gyer­mekotthon dokumentációiéért; Marosi Miklóst és munkatár­sait a kecskeméti kórház ter­veiért; dr. Uhler Lászlónét és munkatársait a délpesti kór­ház tervezéséért. Kiváló műszaki részlet­­megoldás címén nívódíjat ka­pott Bánkuty Béla és Vörös György, a hajlított négyszög­keresztmetszetű vasbetonszer­kezetek tervezéséért. Az év legjobb épületei cí­men nívódíjat kaptak Hofer Miklós, Tímár Annamária és munkatársai a Szentendrei Művelődési Ház tervezéséért; Napi­ Elemér, Berkó Gyula és munkatársai a Budapesti Mű­szaki Egyetem építőipari la­boratóriumának tervezéséért; Csontos Csaba. Kádas Károly és munkatársai a piszkéstetői MTA Csillagvizsgáló épüle­téért; Kért­ Zoltán. Farkas Kis Gyula és munkatársai a Mun­kásmozgalmi Múzeum tervezé­séért; Tiry György. Farkas Kis Gyula és munkatársai a Ma­gyar Nemzeti Galéria tervezé­séért, Töreky Dezső, Bánk András és munkatársai a hévízi SZOT-szálló épületéért, Schőmer Ervin, Erdőss Anna­mária és munkatársai a kis­kunhalasi kórház épületének tervezéséért. A munkaversenykért elért kiváló eredményekért több KÖZTT-mérnök, technikus, rajzoló kapott kiváló dolgozó kitüntetést. ­ Két kiemelt nagyberuházás az IPARIM­V 1976. évi programjában Takács Gyula, az Ipari Épü­lettervező Vállalat igazgatója megelégedéssel nyilatkozott a most zárult esztendőben elért vállalati eredményekről. 1975- ben 187 millió forint tervezési díj folyt be az IPARTERV pénztárába. Ezért az összegért a vállalat mérnökei 2750 millió forint kivitelezési értékű terv­dokumentációt produkáltak. Hosszasan lehetne sorolni azokat a létesítményeket, ame­lyeknek megtervezése ennek az évnek a feladata volt Jelentő­ségükben első helyen kell meg­említeni a kiemelt nagy ipari létesítményeket. A kilenc ki­emelt ipari beruházás közül hat tervezése jutott az IPAR­­TERV-re. A vállalat ez idei tervmunkái között szerepel a Dunamenti Hőerőmű fejleszté­sének második és harmadik szakasza, a Székesfehérvári Könnyűfémmű széles szalag­­hengerműve, valamint a Du­nai Kőolajipari Vállalat fej­lesztésének második ütemére vonatkozó tervdokumentáció. Az IPARTERV ezeknek a nagy beruházásoknak a terve­zését több társ tervezővállalat közreműködésével végezte. A felépítmény dokumentálása minden esetben az IPARTERV feladata volt. Az egyéb ter­vezési megbízások száma több százra rúg. Ezek közül már át­adásra került az Inotai Csúcs­erőmű, a Hejőcsabai Cement­gyár egyik új üzemrészlege, a Veszprémi Házgyár, a Nyerges­­újfalui Erőműtgyár, az MTA Budaörsi úti Kutató Intézete. A befejezés előtt álló — IPARTERV-dokumentáció nyo­mán folyó — építkezések között van a Kecskeméti Házgyár, a Tapolcai Ásványgyapot Gyár. Az ERŐTERV generáltervezé­sében és a Szovjetunió segít­ségével jön létre a Paksi Atomerőmű, amelynél a ter­vek egy részét az IPARTERV dolgozta ki. Külön fejezetbe tartoznak azok a jelentős exporttervek, amelyek elsősorban a szocia­lista országokban valósulnak meg. A Szovjetunió már évek óta hagyományos kivitelezője az IPARTERV által ajánlott könnyűszerkezetű hűtőházak­nak. Az NDK-ban több sörgyár épül a magyar tervek felhasz­nálásával. A drezdai, potsdami, az Odera menti frankfurti új sörgyárak egyenként­ évi egy­millió hektoliter sör előállítá­sára képesek. Ludwigsfelden­­ben épül a magyar terv fel­­használásával az IFA magas­­raktára. A Hódmezővásárhelyi Porcelángyár elismert magas színvonalú készítményeihez hasonló nagy teljesítményű egészségügyi porcelángyár épül Haldenslebenben. Ennek a gyárnak kulcsátadásra történő tervezését vállalta az IPAR­TERV. 1976-ra az IPARTERV kapa­citását a már beérkezett meg­rendelésekkel háromnegyed­részt kitöltötték. Az új eszten­dőben a három kiemelt nagy­­beruházás tervezéséből kettő jutott az IPARTERV felada­tául: a Zalaegerszegi Hűtőház és a Dunai Vasmű konverteres acélművének tervezése. Közre­működnek az orenburgi gáz­vezeték magyar szakaszának tervezésében, a kompresszor­­telepek és egyéb épületterve­zési munkák generáltervezésé­ben. Az export tervezések is to­vább folynak. Vietnamban több ipari létesítmény készül, amelyek terveit az IPAR­­TERV-nél dolgozták ki. Algé­riában folytatják az ipari terü­letek rendezésének tervezését. Az NDK-ból ajánlat érkezett acélszerkezeti csarnokok épí­tésére. G. J. Hatvanmilliós totálteljesítés a Tiszamenti Vegyiművekbel Sikeresen zárta az idei évet az ország egyik legnagyobb Vegyipari üzente, a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek. Kor­szerű üzem- és munkaszerve­zéssel, a belső tartalékok jobb kiaknázásával 2 milliárd fo­rintos évi termelési program­ját 60 millió forinttal teljesíti túl. A vállalat 12 termelő üze­me közül is kiemelkedően dolgozott a szuperfoszfát mű­trágyát előállító üzemcsoport A szocialista brigádok kezde­ményezésére a nagyüzem egé­szénél kiemelkedően zárult az 1975. évi takarékossági moz­galom. A felhasznált nyers­anyagok fajlagos csökkentésé­vel, ésszerű energiagazdálko­dással mintegy 20 millió fo­rintot takarítottak meg. Több közép- és kisméretű Ikarus Amíg 1966—70 között 23 ezer autóbusz készült el az Ikarus­ban, addig a bel- és külföldi igény növekedéséhez alkal­mazkodva 1971—75 között több mint 40 ezer új autóbusz hagyta el a gyárat. A Kohó- és Gépmpari Minisztériumban már kidolgozták a feladatokat a közúti járműgyártás terüle­tén is. Várható, hogy a jövő­ben a magyar autóbuszok iránt megnő a kereslet. 1976-tól bő­vítik a turista- és a luxus-, valamint a közép- és kismé­retű Ikarus-autóbuszok gyár­tását. Tervezik, hogy nemzet­közi szinten kiépítik a vevő- és garanciális szervizszolgála­tot is. Mélyhűtőházak sorozatban Az utóbbi években már so­rozatban épültek az országban az Energiagazdálkodási Inté­zet fővállalkozásában korsze­rű alma- és gyümölcstároló hűtőházak. A Komplex Kül­kereskedelmi Vállalat közre­működésével ugyancsak soro­zatban adtak át ilyen létesít­ményeket a Szovjetunióban, jelenleg Irakban tíz, Abgériá­­ban négy magyar hűtőtárolót építenek. Megkezdték a hús­ipari mélyhűtőházak exportját is, az elsőt ebben a hónapban adták át Halléban. A korszerű létesítmény fasyasztó-alagút­­jában mínusz 28 fokon 10 000 tonna húsipari terméket tá­rolhatnak. A 400. Rába-kamion Kedden adták át a Győri Rába Magyar Vágom- és Gép­gyárban a Hungarocamion Vállalat számára az utolsó idei, 13 kocsiból álló Rába­­kamion szállítmányt. Közte az idén gyártott 4000. Rába­­kamiont. A Rába-kamionok ismertek nemcsak Európában, hanem a közel-keleti és afrikai orszá­gokban is. Legutóbb Szudán­ból érkezett róluk elismerő vélemény. Kitűnően beváltak a sivatagi utakon. Az utolsó negyedévben ex­portra 68, belföldi megrende­lésre pedig 43 különböző típu­sú Rába-kamion készült Győ­rött. Az exportmegrendelések mellett ez évben a Magyar Ál­lamvasutak részére 40 másod­osztályú személygépkocsit gyár­tottak Győrött. Az utolsó hat kocsit szintén kedden adták át a MÁV képviselőinek. Még egy HALDEX-üzem Lengyel és magyar külke­reskedelmi vállalatok megbí­zására több hazai üzemben megkezdték a HALDEX rész­vénytársaság legújabb lengyel­­országi meddőfeldolgozója gé­peinek gyártását. A legtöbb berendezést a Tatabánya, Szénbányák központi műhe­lyében és a jászberényi Aprí­­tógépgyárban készítik. 1976 szeptemberében megkezdik a berendezések szállítását, hogy 1978 elején már termelhessen az új lengyelországi üzem. A legújabb feldolgozó sorrend­ben a hatodik,­­amelyet a Ka­towice melletti Brzezinka te­lepen építenek föl. Az eddigi öt lengyelországi meddőfeldol­­gozó üzem segítségével több mint 4 millió tonna szenet, nyertek a bányatelepeken év­tizedek alatt felgyülemlett ,­szemétdombokból"­. Tartalékaink Az időjárási viszonyok ked­vező vagy kedvezőtlen volta ; a tavaszi esők, a nyári nap­fény, a száraz ősz nevelő és érlelő hatása ilyenkor mutat­kozik meg az eredményekben, esztendő végén, amikor szám­vetést készít a mezőgazdaság. Új eljárások és termelési technológiák, korszerűbb gé­­­pék, jobb vegyszerek, nagyobb adagban a földbe kerülő mű­trágyák jelzik a­­felfelé ívelő utat, amelyen a termelés, ha­lad és eljutott az esztendő végéig, a negyedik ötéves terv befejező esztendeéig. „Gazdasági előrehaladásunkat alapvetően a dinamikus fejlő­dés jellemzi. Az, hogy évről évre nagy léptekkel haladunk szocialista Céljaink, társadal­mi-népgazdasági­­ fejlettség magasabb foka felé, s erre alapozva évről évre javítjuk a nép életszínvonalát, kedve­zőbb feltételeket teremtünk a szocialista életforma kitelje­sedéséhez" — mondotta nyi­latkozatában Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ezt bizonyítja­ az életkörül­mények javulása, ezt jelzik szépülő, gazdagodó falvaink. Az új, sferaszti életforma, a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő erő, amely tovább len­díti a fejlődés­­ útján a falut, az­­ egész, paraszti társadalmat. HATÉKONYABBAN Ha számba vesszük a vál­tozó körülményeket, s ezt összehasonlítjuk az eredmé­nyekkel, akkor, bármennyire is jók ezek az eredmények, nem lehetünk elégedettek. Erre utal a Minisztertanács elnökének kijelentése is, ami­kor azt hangoztatja, hogy: „Az eredményekre építve to­vább kell lépnünk a fejlődés útján, és ez azt kívánja, hogy az élet minden területén to­vább fokozzuk teljesítményün­ket, az eddiginél is fegyelme­zettebben és nagyobb haté­konysággal dolgozzunk. A helyzet felmérése, a tenniva­lók és a célok kijelölése még­, történt. Most a fő figyelmet a cselekvésre, a kidolgozott, a parlament által is törvény­erőre emelt program végre­hajtására kell összpontosíta­nunk." A parlament decemberi ülé­se tárgyalta meg az V. ötéves terv feladatait, amelynek elő­irányzatai a Magyar Szocia­lista Munkáspárt bevált agrár­politikájának folytatását cé­lozzák. Megállapították a fel­szólaló képviselők, hogy az ötödik ötéves tervünk szilár­dan épülhet azokra az ered­ményekre, amelyeket a ne­gyedik ötéves tervben szor­galmas munkákkal, a felada­tok teljesítésével elértünk. De hogy tovább lépjünk, s még eredményesebben dol­gozzunk, a jövőben nagyobb erőfeszítésekre van­ szükség, elsősorban azoknak a politi­kai és erkölcsi tartalékoknak a feltárására és a termelésbe való bekapcsolására, amelye­ket eddig kihasználatlanul hagytunk. Az ötödik ötéves tervjavas­lat szerint a mezőgazdaságban a termelés évi 3,2—3,4 száza­lékkal növekszik, ami lénye­gében megegyezik­ a negye­dik ötéves terv esztendeiben elért fejlődéssel. Ez nem csu­pán belső ellátásunk szem­pontjából jelentős, de elenged­hetetlen külső pénzügyi egyen­súlyunk szempontjából is, hi­szen a mezőgazdasági cik­keink külföldön is nagy nép­szerűségnek örvendenek, és exportunk állandóan növek­szik. De hogy ezt még tovább növeljük, ahhoz elengedhetet­lenül szükséges az is, hogy mezőgazdasági termékeinket értékesebb, az eddiginél jóval értékesebb cikkekké dolgoz­zuk fel, hogy többet törődjünk a minőség mellett a csomago­lással, mert csak úgy tudjuk bővíteni a piacot, ha verseny­­képesek vagyunk, lással. Hogyan is állunk ezen a téren? Gyakran mondogat­juk, hogy a helyzet évről évre javul, s ez így igaz. Javul, egyre több a szarvasmarha — a meghirdetett program eredményesen halad a maga útján —, egyre több a sertés is. De ugyanakkor nem lehet szemet hunyni olyan jelensé­gek felett, hogy óriási beru­házásokkal épített állatférőhe­­lyek — a legkorszerűbb istál­lók — állat nélkül vannak, mert­­arra már nem jutott pénz, hogy felfrissítse állat­­állományát a termelőszövetke­zet. Meggondolatlan beruhá­zás! fis hány ilyen van még manapság is? ..fis nem árt, ha tisztán lát­juk helyzetünket Növekedett a szarvasmarha-állományunk, de... íme a de: Magyarorszá­gon 100 hektár területre 28 darab szarvasmarha jut. Cseh­szlovákiában 61, tehát több, mint a duplája. Az NDK-ban 84, Dániában 92, NSZK-ban 104, Hollandiában 197, tehát hatszorta több, mint nálunk. A sertésnél ez az arány: Ma­gyarország 110, Dánia 292. A fejlett mezőgazdasággal ren­delkező országokban az állat­­tenyésztés 60—65 százalékkal járul hozzá a mezőgazdaság bruttó termeléséhez, hazánk­ban 40—45 százalékkal. Ez is mutatja, hogy­­ van még tennivaló bőven! Körülbelül­­ilyen különbsé­gek vannak a termelési érté­kekben is. Ami megint csak azt bizonyítja, de sürgeti is­ gyorsan és ésszerűen csele­kedni a helyzet megváltozta­tására. Erre meg is lesz a le­hetősége a mezőgazdaságnak, mert az ötödik ötéves terv időszakában 37 százalékkal növekszik az egy hektárra jutó műtrágya hatóanyag és másfélszeresére a növényvédő szer felhasználása. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy több mint 20 százalékkal nagyobb terület kap majd mesterséges vizet az öntözőcsatornák bő­vítése révén és növekszik a mezőgazdaságban használatos gépek hajtóereje is, akkor"­vi­lágosan láthatjuk, hogy a fej­lődés feltételei biztosítottak. AZ ÖSSZEFOGÁS Mindez nyomban felveti a feldolgozás kérdését, a társu­lások, az összefogás szüksé­gességét, mivel egy-egy ter­melőszövetkezet nem mindig tud korszerű feldolgozóipart létesíteni. Ehhez az erők ösz­­szefogására van szükség a jö­vőben még inkább, mint ed­dig. Talán kezdjük az állattal- A SZÍNVONAL Nem szabad, megfeledkez­nünk a jövőben sem a háztáji gazdaságok fontos szerepéről. A háztáji gazdaságok „a fej­lődés fontos forrásai” voltak eddig, s ezután is azok ma­radnak. „E gazdaságokban van a mezőgazdaság állóesz­közeinek negyede. Sok száz­ezer ember munkáját lehet itt hasznosítani, különösképpen, ha a családtagok számát is tekintetbe vesszük. Éppen ezért a közös gazdaság szer­ves részeként továbbra is erő­síteni kívánjuk a háztáji ter­melés lehetőségeinek haszno­sítását.” Az idézet, amely rá­világít feladatainkra, szintén a Minisztertanács elnökének nyilatkozatából való. A háztáji gazdaságokban rejlik a mezőgazdaság egyik igen lényeges erőforrása, s ezt nem szabad kihasználatlanul hagynunk. Olyan tartalék ez a következő ötéves tervben is, amely hozzájárul dolgozó né­pünk életszínvonalának eme­léséhez. És hogy ne feledkezzünk meg számos feladatunk között a legnagyobb tartalékról sem, idézem dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, aki szerint „a leg­nagyobb tartalék a fejekben van!" És ezzel minden to­vábbi lépésnél számolnunk kell. Hozzátartozik ez a veze­tés színvonalának emeléséhez, ennek egyik nagyon­ fontos része. Az eredmények itt is igen figyelemreméltók, hiszen amíg a mezőgazdaságban dolgozók közül főiskolai és egyetemi , végzettséggel 1960-ban csak 4200-an rendelkeztek, tavaly már számuk meghaladta a 11 ezret. Felsőfokú technikumot 5600-an, középfokú techniku­mot 14 ezren, alapfokú tech­nikumot hatezren végeztek és szakmai képesítéssel mindösz­­sze nyolcezren nem rendelkez­nek, az 1950. évi 19 ezerrel szemben. A fejlődés tehát ezen a téren is óriási, de még a tennivaló sem lebecsülendő. Növelni kell a szakmai mű­veltséget, mert a tudomány csak így válik termelőerővé ■a gyakorlatban.* Illés Sándor

Next