Magyar Nemzet, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

% Tito és Kádár János nagyon sikeres találkozója jelentette, kifejezésre juttatva azt az alaphangot, amelynek jellem­zője egymás megértése és a két szocialista ország közötti különbségek tiszteletben tar­tása. Milos Minics látogatása e tekintetben újabb fontos ál­lomás lesz.” A rádió- és tv-kommentá­rok hangsúlyozták, hogy a két ország helyes nemzetiségi politikája a bilaterális együtt­működés bővülésének fontos eleme. Hétfőn este a Gellért Szál­lóban Paja Frigyes vacsorát adott Milos Minics tiszteleté­re. Jelen volt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter, dr. Korom Mi­hály igazságügy-, dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter, Gosztonyi János oktatási mi­nisztériumi államtitkár, Tor­tfai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazga­tója. Részt vettek a vacsorán a magyar és a jugoszláv tár­gyaló­ delegáció tagjai is. A szívélyes légkörű vacso­rán Paja Frigyes és Milos Mi­nics poh­árköszön­tőt mondott. Le Dunn felv­­ólalás a n­­emzeti Egységfront alakuló kongresszusán Az MTI jelenti: Hétfőn dél­előtt Ho Si Minh városban összeült a Nemzeti Egységfront kongresszusa, hogy a Vietnami Hazafias Frontot, a DNFF-t, a Nemzeti Demokratikus és Bé­keszerető Erők Szövetségét, az ország társadalmi és vallási szervezeteit egységes frontba tömörítse. A kongresszus 500 küldöttét és vendégeit Tan Dúc Thang államelnök köszöntötte, majd Le Duan, a VKP főtitkára tar­tott nagy figyelemmel kísért politikai beszámolót. A kong­resszus tanácskozásait február 4-én fejezi be. SAIT, Hii/.cl-Hclet, Afrika Vance első sajtóértekezlete­ ­Washingtonból jelenti az MTI. Vance amerikai külügy­miniszter márciusban Moszk­vába utazik, és arra számít,­­ hogy valamennyi, még nyitott kérdés napirendre kerül majd a folytatódó SALT-tárgyaláso­­kon. Vance szerint 1977 kriti­kus esztendő a békés rendezés szempontjából a Közel-Kele­ten, és lehetőség van rá, hogy újra összeüljön a genfi béke­­konferencia. Az új amerikai külügymi­niszter hétfőn, első sajtóérte­kezletén beszélt ezekről a kér­désekről. A sajtókonferencián Vance kevés újdonsággal szol­gált, inkább megerősítette a Carter elnök által már koráb­ban bejelentett külpolitikai döntéseket. Közölte: a héten hivatalosan is bejelentik márciusra terve­zett moszkvai látogatását. Bi­zonyos vagyok benne, mon­dotta, hogy a folytatódó SALT- tárgyalásokon kísérletet tesz­nek majd „az amerikai szár­­nyasrakéták és az új szovjet bombázó még nyitott kérdésé­­­nek” megoldására is. Egyes amerikai nézetek sze­rint, amelyekre legutóbb Car­ter elnök is célzott, e kérdése­ket a gyorsabb megállapodás érdekében felvetennék. A szov­jet álláspont szerint érdemi, az új hadászati fegyverekre is ki­terjedő megállapodás kívánat­­tos. Vance szerint valamennyi érdekelt fél hajlandó részt venni a genfi konferencián. Annak összehívásához szükség lesz a két társelnök, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió tanácskozására is — mondotta a külügyminiszter. Kifejtette: a palesztin nép jogos érdekei­nek izraeli elismerése ugyan­úgy kívánatos a rendezéshez, mint az Izraellel kapcsolatos palesztin álláspont megválto­zása. Az Egyesült Államok jelen­leg nem tervezi a kapcsolat felvételét a PFSZ-szel, közölte egy kérdésre válaszolva. A rhodesiai Smithh-rendszer semmilyen formában nem szá­míthat az Egyesült Államok támogatására — hangoztatta a miniszter, hozzátéve: az ame­rikai kormány támogatja azt a törvénymódosítást, hogy ne te­gyék többé lehetővé rhodesiai ritkafémek importját az Egye­sült Államokba. Vance szerint mindkét or­szág érdeke az USA és Viet­nam közötti kapcsolatok nor­malizálása és reméli, hogy ez a folyamat a közeli jövőben megkezdődik. A miniszter ki­tért a kérdés elől: újra meg­akadályozná-e az amerikai kormány Vietnam ENSZ-fel­­vételét, amint korábban tette. Az Angolában tartózkodó kubai katonák kérdése az afri­kai országokra tartozik — mondotta a miniszter, hangoz­tatva: vannak jelek, amelyek az amerikai—kubai kapcsola­tok lehetséges normalizálására mutatnak. A Carter-kormány „beha­tóan tanulmányozza” a Kíná­hoz fűződő kapcsolatok teljes rendezését, de erre nem tűztek ki határidőt — közölte Vance. Az új csatornaess­etm­ényyt vitatja meg az amerikai és a panamai külügyminiszter Az MTI jelentése szerint Cyrus Vance amerikai és Aquiline Boyd panamai kül­ügyminiszter hétfőn Washing­tonban az új csatornaegyez­ményről kezdett tárgyalásokat. Carter elnök vasárnap — az amerikai—panamai külügymi­niszteri tárgyalások előestéjén — nyilatkozatban jelentette be, hogy Washington új kezdemé­nyezéseket tesz a Panama-csa­tornával kapcsolatos vita ren­dezésére. Carter elmondta, hogy a választási kampány idején a Panama-csatorna kér­désében „nagyon rugalmas” volt és csak annyit szögezett le, hogy az Egyesült Államok nem adja fel a gyakorlati el­lenőrzést a Panama-csatorna felett. Carter most közölte, hogy a nemzetbiztonsági tanács legutóbbi ülésén megvitatták a kérdést és döntéseket hoztak. Az elnök munkatársai szerint Washington 25 évre szóló szer­ződés megkötését fogja indít­ványozni Panamának. Carter elnök vasárnap újság­írók előtt kijelentette: nem volt tudomása a külügyminiszté­riumnak arról a nyilatkozatá­ról, amelyben védelmébe vette Andrej Szaharovot. Az elnök egyúttal neheztelését fejezte ki amiatt, hogy a külügyminiszté­rium egy beosztottja révén nyi­latkozatot tett közzé anélkül, hogy arról akár őt, akár Vance külügyminisztert előzetesen tá­jékoztatták volna. Carter hangsúlyozta: rosszallásának oka mindenekelőtt az, hogy az említett nyilatkozat károsan befolyásolhatja a szovjet— amerikai kapcsolatokat. A csehszlovák főügyészség figyelmeztette a C­harta ’77 „szóvivőit’* Prágából jelenti a CTK. Hétfőn a csehszlovák fő­ügyészségen beszélgetést foly­tattak J. Hajekkel és J. Pa­­tockával, akik magukat az úgynevezett Charta ’77 szóvi­vőinek nyilvánították. A főügyészség képviselője figyelmeztette Hajeket és Pa­­tockát, hogy az úgynevezett charta a vele kapcsolatos te­vékenység, így a dokumentum Csehszlovákiában és külföl­dön való terjesztése a cseh­szlovák törvényekbe ütköző cselekedetnek számít. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság alkotmányának értel­mében a Charta ’77-et nem le­het petíciónak tekinteni. Az úgynevezett Charta ’77-t bár formálisan a csehszlovák államhatalmi szerveknek cí­mezték, először nyugati hír­­ügynökségeknek juttatták el, és közzétették a polgári saj­tóban. A főügyészségen Hajeket és Patockát figyelmeztetésben ré­szesítették, és felhívták a fi­gyelmüket arra, hogy a cseh­szlovák törvények semmibe­vétele megfelelő büntetőjogi szankciókat von maga után. Ma®ar­omzat .Moszkvában­­argóul az iraki alelnök Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghí­vására hétfőn hivatalos baráti látogatásra érkezett Szadam Husszein, az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának al­­elnöke, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának helyettes főtitkára. A vnukovói repülőtéren az iraki vendéget Alekszej Koszi­­gin szovjet kormányfő és más hivatalos személyiségek fogad­ták. Hétfőn a Kremlben megkez­dődtek a szovjet—iraki tárgya­lások, a tárgyalásokon részt vevő küldöttséget Alekszej Ko­szigin, az iraki küldöttséget Szaddam Husszein vezeti. Mindkét fél elégedettségét fejezte ki, hogy a szovjet—ira­ki kapcsolatok — amelyek fon­tos tényezőjévé váltak a nem­zeti függetlenségért, a békéért és társadalmi haladásért foly­tatott harcnak a Közel-Keleten — sikeresen fejlődnek a Szov­jetunió és az Iraki Köztársaság barátsági és együttműködési szerződésének szilárd alapján. .Mohieddin visszauta kitorni a baloldali gyanúsító vádaskodásokat Kairóból jelenti a UPI és a Reuter. Khaled Mohieddin, az­­egyiptomi Nemzeti Haladó Párt vezetője vasárnap az ASZÚ székházában megtartott sajtóértekezleten utasította vissza azt a hivatalos vádat, amely szerint pártjának sze­repe volt a január 18-i és 19-i zavargásokban, és rámu­tatott, hogy ezek az esemé­nyek a népfelháborodás ter­mészetes megnyilvánulásai voltak. A százötvenezer tagot szám­láló baloldali párt vezetője hangsúlyozta, hogy szervezete a törvényes keretek között működik és él azzal a jogával, hogy támogassa, illetve eluta­sítsa a kormány politikáját. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy tagjai bármilyen formában szerepet vállaltak volna az események alakítá­sában. Mohieddin kijelentette: a kormánynak inkább a poli­tikai, gazdasági és szociális válság megoldását kellene szorgalmaznia, semmint hogy bűnbakokat keres az általa­ el­követett hibákra, oly módon, hogy a Nemzeti Haladó Pár­tot és a kommunistákat pró­bálja felelőssé tenni a közel­múltban lezajlott incidense­kért. Mohieddin elmondta, hogy a zavargások után letartóztatott 1250 személy közül százan tag­jai a Nemzeti Haladó Párt­nak és be fogják bizonyítani ártatlanságukat. Végezetül követelte,, hogy a letartózta­tottak ügyében tartsanak nyil­vános tárgyalást. Szadat egyiptomi elnök va­sárnap a kairói egyetem ok­tatóihoz intézett beszédében kilátásba helyezte, hogy a biz­tonsági erők könyörtelenül el fogják fojtani a tüntetéseket, a sztrájkokat, politikai meg­mozdulásokat. Elismerte, hogy a kormány „hibát követett el”, amikor elhamarkodottan je­lentette be az alapvető élelmi­szercikkek árának emelését. Heves tüzérségi összecsapások Libanon déli körzeteiben Az AFP és a UPI jelenti: Hétfőn Dél-Libanonban az iz­raeli határ közelében negye­dik napja folytatódtak a he­ves tüzérségi összecsapások a baloldali és a jobboldali had­erőik között. Az izraeli tüzér­ség a jobboldaliakat támogat­va öt órán át lőtte a haladó erők állásait. Allón izraeli külügyminisz­ter hétfőn a határvidékre lá­­toga­to­tt. Ú­jsá­gí­róknak a­do­tt nyilatkozatában arra szólítot­ta fel Bejrútot, hogy Szíriai csapatok helyett libanoni ka­tonákat küldjön az ország dé­li részébe. Megismételte, hogy Izrael „elvi alapon”­ kifogá­solja a vele szemben ellensé­ges csapatok dél-libanoni je­lenlétét. Nem arról van szó — fűzte hozzá —, hogy egy szíriai zászlóaljjal több vagy kevesebb veszélyezteti Izrael biztonságát. Kifejezte remé­nyét, hogy diplomáciai erőfe­szítésekkel, jelentős válság nélkül megoldható ez a prob­léma. A portugál szakszte­rzések a forradalmi vívmányok megőrzéséért Lisszabonból jelenti az MTI. A portugál fővárosban vasár­nap este befejeződött a négy­napos országos szakszervezeti­­kongresszus, amelyen átszer­vezték az Intersindical szak­­szervezeti szövetséget és Por­tugál Dolgozók Általános Szö­vetsége — Országos Intersin­­dical néven új központot hoz­tak létre. A küldöttek 25 ta­got és 10 póttagot magában foglaló országos titkárságot választottak. A kongresszus a portugál dolgozókhoz Intézett kiáltvá­nyában aláhúzta: a szakszer­vezetek készek döntő mérték­ben hozzájárulni az ország gazdasági és társadalmi ne­hézségeinek leküzdéséhez, ha ez a szabadság, a haladás és a nemzeti függetlenség jegyé­ben, az alkotmányban rögzí­tett célok megvalósítását szol­gálva megy végbe. Szakszervezeti körökben azt tekintik a kongresszus­­egyik legnagyobb eredményének, hogy háttérbe szorították a szélsőbaloldali, álforradalmi törekvéseket, amelyeknek leg­kirívóbb megnyilvánulása az a követelés volt, hogy a kapi­talizmust” általános forradal­mi sztrájkkal” döntsék meg. A küldöttek többsége a de­mokratikus vívmányok meg­védésében és megszilárdításá­ban jelölte meg a szakszer­vezetek jelenlegi legfőbb fel­adatát. „A reakciós, sőt a fasiszta erők előretörésére” mutatott rá Mario Soares főtitkár a Portugál Szocialista Párt Por­tóban lezajlott vasárnapi kongresszusán mondott beszé­dében. Az MPLA küszöbönálló kongresszusán megalakítják Angola új pártját Az An­glai Népi Köztársa­ságban létrehozzák a dolgo­zók élcsapat pártját — jelen­tette be, Luandában közzétett nyilatkozatában az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) központi bizottságá­nak politikai bizottsága. A párt ideológiai alapjául a mar­xizmus—leninizmus szolgál. Az MPLA küszöbönálló kongresszusán megalakítandó új párt olyan irányító erő lesz, amely mozgósítja a dolgozókat a szocialista társadalom épí­tésében vállalt feladatok meg­oldására. A munkásosztály, a parasztság és a forradalmi ér­telmiség szövetsége a párt irányításával az angolai forra­dalom végső győzelméhez fog vezetni. Több százezres töm­­egtüntetés Addisz Abebában Telek­ Henri: aktivizálódtak a haladás ellenségei Addisz Abebából jelenti a TASZSZ. Addisz Abebában vasárnap tömegtüntetést ren­deztek az etióp Ideiglenes Ka­tonai Kormányzótanács politi­kájának támogatására. A meg­mozduláson több százezer fő­nyi tömeg vett részt: ipari munkások, a környező falvak lakosai, tisztviselők, valamint az Ideiglenes Katonai Kor­mányzótanács által a forrada­lom vívmányainak védelmé­re létrehozott népi milícia egységei. Teferi Benti, az etióp Ideig­lenes Katonai Kormányzóta­nács elnöke a tömegtüntetést követően tartott nagygyűlésen az ország összes haladó és ha­zafias erőinek egységére szólí­tott fel az ellenforradalom visszaverésére, az új társada­lom megteremtéséért vívott harcban. Rámutatott, hogy a társadalmi-gazdasági változá­sokkal szembenálló reakciós erők aktivizálódnak. Kedd, 1977. február . Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata Carter kemény tele Washington, január 31. ÖRÜLNIÜK KELLENE a mi fogalmaink szerint az ameri­kaiaknak, hogy Jimmy Carter be akarja vezettetni a négyna­pos munkahetet az egész or­szágban. De a hír, amelyet a vasárnapi amerikai lapok nagybetűs címek alatt közöl­tek, senkinek sem szerzett örö­met. A kormány rendkívüli ülésén került szóba a munka­rövidítés terve azoknak az in­tézkedéseknek a sorában, ame­lyekre a kíméletlenül hideg tél következtében kényszerülnek. Az Egyesült Államok kéthar­mad részében a földgáztartalé­kok ijesztően megcsappantak, a csövekben a nyomás csök­kent, s ha a lakóházakat, kór­házakat folyamatosan el akar­ják látni fűtéssel, akkor a gyá­raktól és a kereskedelemtől kell megvonni a gázt. A múlt hét végén rendkívüli­­ ülésre hívta össze a kabinetet Carter elnök, s itt adta elő azt az elképzelést, hogy átmeneti­leg állítsák át a gazdaságot rö­vidített munkahétre. Az erede­ti elgondolás az volt, hogy megfelelő törvényt hozatnak a kongresszussal és kötelezik az ipart, valamint a kereskedel­met, korlátozza tevékenységét a fűtőanyaggal való takarékos­kodás okából. Végül azonban úgy döntöttek, hogy nem kez­deményeznek ilyen törvényt, helyette felhívást intéznek azokhoz, akik az ipart és a kereskedelmet irányítják, hogy önként térjenek rá a rövidített munkahétre. A kabinet azt volt kénytelen mérlegelni, hogy ha általános munkarövidítést kíván tör­vénybe iktatni, akkor késleltet­heti az elfogadását egy másik törvényjavaslatnak, amelyet szintén az időjárási viszontag­ságok miatt kényszerült a kongresszus elé terjeszteni. A rendkívüli földgáztörvényről van szó, amelyben a kormány különleges felhatalmazást kér a maga számára a törvényho­zástól. Pillanatnyilag az a hely­zet, hogy a törvény éles kü­lönbséget tesz a tekintetben, hol használják föl a földgázt. Abban az államban-e, ame­lyikben termelik, avagy má­sutt. Az előbbi esetben a gáz­társaságok —­s tán mondani sem kell, hogy ezek itt magán­­vállalkozások — annyit kérnek, amennyit akarnak, viszont ha átviszik a földgázt egyik ál­lamból a másikba, ak­kor a fo­gyasztói ár állami szabályozás alá esik. Mint mondják, ez az oka annak, hogy évek óta stag­nál a földgáztermelés, sőt egye­sek szerint még csökkent is, nemhogy növekedett. Vannak olyan adatok, amelyekből az derül k­i, hogy 1973. és 1976. között több mint 10 százalék­kal esett vissza a földgáz­termelés, viszont a szokatlanul korán beállt tél, a hosszan tar­tó és az átlagosnál sokkalta nagyobb hideg miatt már ed­dig körülbelül 280 milliárd köblábbal nagyobb volt a fo­gyasztás, mint más, normális esztendőkben. A KONGRESSZUS ELŐTT fekvő törvényjavaslat lényegé­ben két „újítást" vezetne be. Egyrészt kimondaná, hogy a termelő cégek eladhatnak egy­másnak a felszínre hozott föld­gázból, másrészt hatályon kí­vül helyezné az ármaximálást az államok közti földgáztranz­akció esetén. Tekintettel a fű­tőanyag-ellátási zavarokra, ez­úttal eltekintettek a szokásos gyakorlattól, s a törvényjavas­latot előzetes bizottsági meg­vitatás nélkül azonnal a két ház plénumai elé terjesztették. A képviselőház hétfőn foglal­kozott vele, a szenátus a hét közepén foglal állást az elő­terjesztés ügyében. Valószínű­nek látszik, hogy Carter még a héten megkapja a kívánt fel­hatalmazást, amellyel akkor élhet, amint az államok több­ségében az ottani kormányzó kihirdeti a rendkívüli állapo­tot. A kivételes helyzetre vonat­kozó földgáztörvény iránt ko­rántsem mindenütt osztatlan a lelkesedés. Sokfelé hallatsza­nak olyan aggodalmak, hogy noha az életbe léptetendő in­tézkedések hatálya csak átme­neti időre szól, de a szobán forgó 130 napot nagyvonalú­nak, túlságosan soknak és fö­löslegesen hosszúnak tartják. S attól félnek, hogy az egyszer eltörölt árrögzítést újból visz­­szaállítani majdnem lehetetlen feladat lesz. Sokan — és nem is ok nélkül — gyanakszanak arra, hogy a zord télnek és a megpróbáltatásoknak, amelyek az emberek nagy tömegeit sújtják, tulajdonképpen a n­agy olajtársaságok a vámszedői, hiszen a földgázmezők jórészt az ő tulajdonukban vannak, a termelő vállalatok, valamint a forgalmazó cégek szintén. Ar­ról nem is szólva, hogy a drá­gább fűtőanyag csökkentheti a családok vásárlóképességét, holott gazdaságpolitikai tervei­ben az új kormányzat fontos szerepet szán annak, hogy a la­kosságnak minél nagyobb há­nyada akarjon és tudjon is vá­sárolni nagyobb mértékben,, mint eddig. Carter gazdaság­serken­tési csomagtervében, legalábbis ami az idei évet il­leti, a hangsúly azon a 11 mil­liárd dolláron van, amelyet adóvisszatérítés címen kíván szétosztani a lakosság körében. De a fejenkénti 50 dolláros „juttatás” zömét a fűtési szakm­­a viszi majd el, ahelyett, hogy „termelésfellendítő” beszerzé­sekre fordíthatná a lakosság. A SZAKÉRTŐK egyelőre különböző számokat közölnek arra nézve, mekkora lehet az anyagi hatása a rendkívüli idő­járásnak. Schulze, az elnök gazdasági főtanácsadója 2,3 milliárdot említett, a Chase Manhattan Bank közgazdászai 4 milliárdról beszélnek. De ta­lán még a tényleges vesztesé­geknél is kellemetlenebb a lé­lektani hatás, amelyet az idő­járás teljes bizonytalansága kelt az emberekben. Egy New York-i piackutató iroda szerint a gázszámla „elnyeli” majd a háztartások „diszkrecionális jövedelmének” a számottevő hányadát, de mivel senki nem tudja, meddig tart a hideg, mennyivel tovább kell fűteni a szokásosnál, és hány százalék­kal drágul a földgáz, óvatos­ságból csak a legszükségesebb dolgokat veszik meg, nehogy zavarba kerüljenek az elkövet­kező hetekben. Egyszóval, az elnök csomagtervének sorsa máris kétségessé vált, noha még rá sem ütötte a jóváha­gyás pecsétjét a kongresszus. Zala Tamás A külptabilika hírei O (Belgrád, MTI) Ülést tar­tott Belgrádban a JKSZ KB elnöksége és meghallgatta Sztane Dolancnak, az elnökség végrehajtó bizottsága titkárá­nak beszámolóját az 1978-ban esedékes XI. pártkongresszus előkészületeiről. O (New York, Reuter) Ge­­rald Ford, volt amerikai elnök szerződést írt alá az NBC ame­rikai tévétársasággal. Hírma­gyarázatokat mond majd a képernyőn az „elnöki intéz­ményről".. . (Nairobi, Reuter) Eltűnt, majd épségben megkerült az az ugandai különgép, amely­nek az ország északi hegyvidé­kén vasárnap nyoma veszett. A gép viharos időben kény­szerleszállást hajtott végre, de senki sem sérült meg. Utasai azért érkeztek Ugandába, hogy részt vegyenek az Amin elnök hatalomra kerülésének hatodik évfordulóján rendezendő ün­nepségein.­­ (Párizs, MTI) Hétfőn este felavatta Giscard d’Estaing a párizsi Pompidou-központot, az új kulturális centrumot. A csaknem 1 milliárd frank költ­séggel emelt épület múzeum­nak, könyvtárnak, kiállítások­nak ad otthont.­­­ (Lima, TASZSZ) Harminc nappal meghosszabbították a tavaly júliusban kihirdetett rendkívüli állapotot. Madame­­'laustre szabad Tripoliból jelenti a Reuter. A Csád Köztársaságban tevé­kenykedő gerillák szabadon bocsátották a három év óta fogságban volt Francoise Claustre francia régészt, valamint férjét, aki 1975-ben esett fogságba, amikor felesé­gének kiszabadításáról tár­gyalt. A házaspár vasárnap es­te Tripoliba érkezett.

Next