Magyar Nemzet, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Kedd, 1917. február 1. :Magyar Nemzet­ i Élelajánlásokkal is segítsék a szövetkezetek a mezőgazdasági ízelés növelését A TÓT elnökségének felhívása A TÓT elnöksége hétfőn ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Bíró Ferenc, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese is. Az ágazatok tavalyi eredmé­nyeit vizsgálva az elnökség megállapította: kedvezően ér­tékelhető a közös gazdaságok állattenyésztésének fejlődése. Állati termékekből a terve­zettnél is nagyobb mértékben, mintegy 6,3 százalékkal növel­ték az üzemek termelésüket 1976-ban. A növénytermesz­tésben azonban — főként a zöldség- és gyümölcstermelés­ben az ismert okok miatt le­maradás mutatkozott. Az idén — az előző évhez képest változatlan áron szá­mítva — 8,7 százalékkal ma­gasabb termelés elérése a me­zőgazdasági, szövetkezetek fel­adata. A háztáji gazdaságok termelését 7,4 százalékkal kell emelni. A növénytermesztés szerke­zetében alapvető változtatá­sokra nincs szükség, a terme­lési tervekben meghatározott mennyiséget döntően a ter­mésátlagok növelésével kell elérni. A hazai igények teljes kielégítése megköveteli a bur­gonya vetésterületének és ho­zamának növelését. Elsősor­ban a termelési rendszerektől és társulásoktól várható na­gyobb arányú fejlődés, ahol a megfelelő minőségű vetőgumó is rendelkezésre áll. A hazai ellátás és az export­igények kielégítésére a zöld­ségtermelés nagyobb, mintegy 40 százalékos fejlesztése szük­séges, állapította meg a TDT elnöksége. Különösen fontos a vöröshagyma-, a zöldpaprika- és a paradicsomtermés növelé­se. Az állattenyésztésben a legnagyobb erőfeszítést a drága beruházást követelő szarvasmarha-ágazat fejlesz­tése igénye. A szövetkezetek­ben a tehénállományt 29 ezer­rel kell növelni a megfelelő ellátás biztosítására. Fontos feladat a tejtermelés további növelése is. Ezt elősegíti a mó­dosított szabályozórendszer a gazdaságok anyagi érdekeltsé­gének további javításával és a fejlesztés ösztönzésével. Az idei terv a sertéshús­­termelés 5 százalékos növelé­sét irányozza elő. Ennek meg­valósítása a meglevő tartalé­kok feltárását, kihasználását és a bevált új technológiák még szélesebb körű elterjesz­tését teszi szükségessé. A mezőgazdasági szövetke­zetek ez évben az előirányza­tok szerint 14,4 milliárd forint beruházást valósítanak meg. Génberuházásokra 9 milliárd forint áll a közös gazdaságok rendelkezésére. Az 1977-es évi tervfeladatok teljesítésére és a gazdasági te­vékenység javítására a TDT elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági szövetkeze­tekhez. Ebben egyebek mellett arra hívja fel a szövetkezetek figyelmét, hogy a növény­ter-­­mesztésben a népgazdaság a múlt évi lemaradást is pótló, 11,6 százalékos termelésnöve­lést vár. Mindez gyorsabb cse­lekvést, nagyobb tudatosságot és célratörőbb gazdasági, pénzügyi tevékenységet igé­nyel. Helyes, ha a szövetkeze­tek a saját anyagi lehetőségeik mellett jobban élnek a hitelek igénybevételének és az amor­tizációs alapok megelőlegezé­sének lehetőségével. Az elnökség tudomásul vet­te a szövetkezetek munka­felajánlásairól szóló tájékozta­tást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak kezdeményezé­sére felhívással fordult a téeszekben és a társulásokban dolgozó brigádokhoz, ágazati és munkakollektívákhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére további felajánlá­sok vállalásával és teljesítésé­vel járuljanak hozzá az 1977-es népgazdasági terv sikeres tel­jesítéséhez. Az elnökség végül dr. Czim­­balmos Béla főtitkár előter­jesztése alapján módosította a TDT ügyintéző szervezetének felépítését, feladatkörét és fel­ügyeleti rendjét, majd meg­határozta saját munkatervét és javaslatot fogadott el a TDT albizottságainak, az elnökség bizottságainak létrehozására. A fő feladat a minőség javítása Nagy aktívaülés a KPM-ben A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium pártbizottsága a tárca gazdasági, műszaki és társadalmi vezetőinek részvé­telével hétfőn nagy aktívaülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Ábrahám Kálmán államtit­kár értékelte a közlekedés és a hírközlés tavalyi eredmé­nyeit, ismertette a tárca je­lenlegi helyzetét és részlete­sen szólt az 1977. évi fel­adatokról. Hangsúlyozta, hogy ma már a tervek számszerű­sége teljesítésén kívül a leg­főbb feladat a szolgáltatások minőségének javítása. A köz­lekedési és a hírközlési ága­zat — beleértve az út- és híd­építés költségvetését is — az idén 27 milliárdot fordít fej­les­z­tésre. A vitában Pallai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter foglalkozott a szállítás­szervezés és az ipari háttér biztosításának jelentőségével, külön hangsúllyal szólt a munkaerőhelyzettel kapcsola­tos tennivalókról, a szociális ellátottságról, és a dolgozók megbecsülésének kérdéseiről. Magyar műszeripari kiállítás Bécsben Magyar műszeripari kiállí­tás nyílt hétfőn a bécsi Colle­­gium Hungaricumban. A megnyitón megjelent dr. Nagy Lajos nagykövet és dr. Ru­dolf Sallingerrel, az osztrák szövetségi kamara elnökével az élen a gazdasági élet több vezető képviselője. Littvai Ist­ván kohó- és gépipari minisz­terhelyettes üdvözlő szavai után dr­ . Josef Staribacher, kereskedelmi és iparügyi mi­niszter mondott megnyitó be­szédet. Hangsúlyozta: Ausztria nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy kedvezően és jól fejlődnek a két ország gazda­sági kapcsolatai. Külön hang­súlyozta a magas szintű láto­gatások fontosságát, s kiemel­te: Kádár János hivatalos ausztriai tárgyalása és látoga­tása kedvezően járult, hozzá a magyar—osztrák jószomszé­di viszony fejlesztéséhez. A gazdasági együttműködés eredményei között említette: több mint 80 kooperáció fo­lyik magyar és osztrák ipar­­vállalatok között, javarészben műszaki és technikai terüle­ten. Kifejezte az osztrák fél óhaját arra vonatkozóan, hogy Ausztria kész a jövőben is fejleszteni az ipari együttmű­ködéseket. Posch Gyula, a Magyar Op­tikai Művek vezérigazgatója, a Magyar Műszeripari Egye­sülés elnöke tájékoztatásában arról beszélt, hogy hazánkban a műszeripar a dinamikusan fejlődő iparágak közé tarto­zik. Az elmúlt évben 83 or­szág vásárolta a Magyarorszá­gon előállított műszeripari termékeket. Műszeri­párunk első alkalommal mutatkozik be szervezett kiállításon Ausztriában. Húsz év­e húsz óra Befejeződött az országos diákparlament A Pécsett ülésező VI. orszá­gos diákparlament hétfőn be­fejezte munkáját. A tanácsko­zásokon csaknem négyszáz fel­szólalás hangzott el, ennek alapján fogadta el a parlament a 37 pontból álló ajánlást, amelyet az illetékesekhez to­vábbítanak. A többi között szükségesnek tartják a pálya­irányítási propaganda megja­vítását az általános iskolák végző tanulói körében. For­dítsanak nagyobb gondot a szakmunkástanulók gyakorlati képzésének tartalmára, a kép­zés körülményeinek megjaví­tására, hangsúlyozták. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség az idén ünnepli meg­alakulásának 20. évfordulóját. A baranyai diákok kezdemé­nyezésére a parlament felhí­vással fordult a középiskolák KISZ-szervezeteihez, hogy az évforduló tiszteletére „20 év — 20 óra” elnevezéssel szervez­zenek társadalmi munka­akciót: minden diák legalább húszórányi társadalmi munká­val járuljon hozzá, iskolája, illetve kollégiuma korszerűsí­téséhez, szépítéséhez. Felújítják a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét Szakmai tanácskozáson, vi­tatták meg a Magyar Építő­művészek Szövetségében a Nyugati pályaudvar fogadó­­csarnokának rekonstrukciós terveit, illetve a sikerrel le­zajlott tervpályázat anyagát. A pályázat első díját dr. Sig­­rai Tibor, az UVATERV iro­davezető főmérnöke nyerte. Elsősorban ennek a pályamű­nek javaslatait veszik figye­lembe a rövidesen megkez­dődő újjáépítésnél. A tetőszerkezetet a Nyugati pályaudvar centenáriumi évé­ben építik újjá. 1877-ben ad­ták át az „indóházat” a forgalomnak. Az elmúlt év­század alatt a világhírű Eiffel mérnök párizsi irodájában tervezett vasszerkezet elhasz­nálódott, teherviselő képessé­ge erősen csökkent. A baleset­­veszély elhárítása érdekében már nem lehet tovább halasz­tani a szerkezet megújítását, az acélvázak kicserélését. A szakértői vizsgálat megállapí­tásai és javaslatai alapján úgy döntöttek, hogy a műemlék­nek számító szerkezet még használható darabjait meg­tartják és csak a már teljesen korrodált szerkezeti darabo­kat cserélik ki újra. Az újjáépítésnek ezt a ré­szét dolgozza ki az első díj­jal jutalmazott pályamű, amely részletesen megjelöli a kicserélésre szoruló részeket. Az építési engedély kézbe­sítését követően megindul a munka, amelynek időtartamát két évre irányozták elő. Emelik a bor árát A közvélemény 1976 őszén már tájékoztatást kapott ar­ról, hogy a borszőlő- és bor­termeléshez felhasznált terme­lőeszközök (műtrágya, nö­vényvédő szer, energia, bor­­gazdasági gépek, felszerelések stb.) ára emelkedett. Az ár­emelkedés hatására a szőlő- és bortermelés önköltsége szá­mottevően nőtt, illetve jöve­delmezősége romlott. Az önköltség növekedésének részbeni ellensúlyozása és a termelési érdekeltség megőr­zése érdekében a borszőlő és a bor felvásárlási árának 7 százalékos emelésére 1976. őszén került sor. Ennek kö­vetkeztében a felvásárló és forgalmazó vállalatok lehető­séget kaptak arra, hogy feb­ruár 1-től 5 százalékot meg nem haladó mértékben emel­hessék a borok eladási árát is­. A magyar parlamenti küldöttség Piotr Jaroszewicznél A magyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró An­talnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az or­szággyűlés elnökének vezeté­sével hivatalos látogatáson tartózkodik Lengyelország­ban, hétfőn Varsóban folytat­ta hivatalos tárgyalásait Sta­­nislaw Gucwával, a szejm el­nökével és a lengyel parla­ment elnökségének tagjaival. Délután a küldöttség látogatást tett Piotr Jaroszewicznél, a lengyel minisztertanács elnö­kénél, aki tájékoztatta a dele­gációt a kormány és a szejm kapcsolatáról, majd elemezte az ország gazdasági helyzetét. Késő délután a küldöttség felkereste Emil Wojtaszek külügyminisztert. Este Stanis­­law Gucwa, a szejm elnöke vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. Tanácskozás a fővárosi közoktatás fejlesztéséről Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbi­zottság első titkára elnökleté­vel hétfőn megbeszélést foly­tattak az Oktatási Miniszté­riumban, a fővárosi tanács és a budapesti pártbizottság ve­zetői a pártbizottság székhá­zában. A tanácskozáson részt vett: dr. Polinszky Károly ok­tatási miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke és dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezető­je. A tanácskozáson megvitat­ták a főváros ötödik ötéves oktatási terve­­ végrehajtását. Áttekintették a budapesti pe­dagógusellátottságnak helyze­tét és az igényekkel összefüg­gő fejlesztés közös tennivalóit. A tanácskozáson meghatároz­ták a diákparlamentek aján­lásaival kapcsolatos feladato­kat is. Damaszkusz főpolgármestere Budapesten Farouk al Hamwi, Damasz­kusz főpolgármestere vezeté­sével — a fővárosi tanács meghívására — vasárnap kül­döttség érkezett Budapestre. A szíriai vendégeket Szépvöl­gyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és a főváros több más vezetője, valamint Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köz­társaság budapesti nagyköve­te fogadta a Ferihegyi repülő­téren. A vendégek megismer­kednek a magyar főváros fej­lesztési terveivel, a közleke­dés, közművelődés, a köztisz­taság helyzetével, Budapest nevezetességeivel. A munkaverseny tapasztalatai a SZOT elnöksége előtt A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen megtár­gyalta a szocialista munka­verseny értékelési és elisme­rési rendszerének tapasztala­tait, valamint a továbbfejlesz­tés tennivalóit. Második na­pirendi pontként megvitatták és jóváhagyták a SZOT 1977. évi költségvetését. Magyar-olasz tárgyalások a vállalati kooperációról Budapestre érkezett az olasz gazdasági szakembereknek az a 23 tagú küldöttsége, amelyet az állami vállalatok miniszté­riumának főigazgatója, dr. Mario Schiavone vezet. A de­legációban az állami tulajdon­ban levő, vagy állami tulajdon részesedésű legjelentősebb ága­zatok, mint a kőolajipar, a vegyipar, a gépipar, a kohá­szat stb. képviselői vesznek részt. Képviselteti magát az IRI, az állami ipar csúcsszer­ve, és az ENI, a kőolaj- és gázipari tömörülés is. A küldöttséget hétfőn dél­előtt a Magyar Kereskedelmi Kamarában dr. Újházi László alelnök fogadta. Megkezdték tárgyalásaikat a magyar part­nervállalatok képviselőivel. A tárgyalások célja, hogy új le­hetőségeket tárjanak fel a két ország ipari és külkereskedel­mi vállalatai közötti kooperá­ciós kapcsolatok elmélyítésére. * Kiválasztás A szelektivitás latin eredetű kifejezés: kiválasztást jelent. A szótárak hozzáteszik még a távközlésben használatos je­lentését. A rádió-vevőkészülé­kek azon tulajdonságát jel­lemzik vele, hogy csak a be­­álított adóállomás hullámhosz­­szán érkező adást fogja fel, a szomszédos hullámhosszon működő adók adásait pedig nem engedi át, kiszűri. Az elmúlt években mind gyakrabban merült fel a sze­lektivitás iránti igény a gaz­dasági életben. Főképpen a fejlesztéseknél követelmény, hogy népgazdaságunkban a szűkös erőforrások miatt csak az elhatározott céloknak meg­felelően szelektáljunk a fel­adatok között. Kis ország lé­vén, nem vagyunk képesek mindent magunk fejleszteni, gyártani, de nincs is szükség erre. A meglevő beruházási pénzeket, kapacitásokat csak­is a hatékonyan termelni tu­dó, a versenyképes, minden piacon eladható termékeket előállító iparágaknak, vállala­toknak szükséges nyújtani. Ez egyben azt is jelenti, hogy lesznek olyan ágazatok, válla­latok, amelyek ezt nem képe­sek produkálni, így ezeket idő­vel, fokozatosan a fejlesztésből, ki kell zárni, tevékenységüket korlátozni szükséges. KÖVETELMÉNY Nem magyar sajátosság ez. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják — amint erről a Gazdaság című folyóiratban Simon Miklós és Varga György cikkében olvashatunk —, hogy fejlett tőkés országok a leg­utóbbi világgazdasági esemé­nyek hatására az ipari szerke­zet megújítását szolgáló kö­zép- és hosszú távú állami fej­lesztési programokat dolgoz­tak ki. Például a holland kor­mány ennek alapján hozott döntést arról, hogy a jelenleg még jövedelmező hazai textil­ipart fokozatosan leépítik, mert a hazai erőforrások haté­konyabb felhasználása a jövő­ben megköveteli, hogy a je­lenleginél nagyobb arányban fejlesszék a kvalifikált mun­kát igénylő jövedelmező termé­kek előállítását. Így 1969 és 1973 között a ruházati iparban működő üzemek száma csak­nem 30, a foglalkoztatottaké pedig 40 százalékkal csökkent. Japánban a szelektív iparfej­lesztés állami programjának megvalósítására kidolgozták többek között a preferenciákat élvező iparágak úgynevezett pozitív, és a korlátozásra vagy megszüntetésre „ítélt” ipar­ágak negatív listáját. A magyar gazdaság számára is követelmény a szelektív fej­lesztés. Számos ok késztet er­re. Közöttük a munkaerő, a nyersanyag, az energia és a beruházások szűkössége miatt a gazdasági növekedés ma már csaknem kizárólag a belső tar­talékok feltárásával, a haté­konyság növelésével oldható meg. A másik tényező a világ­piacon való versenyképessé­günk. Részvételünk a nemzet­közi munkamegosztásban meg­követeli, hogy a termelésben és a fejlesztésben nemzetközi mércével mérjük, minősítsük munkánkat. Mindehhez hozzá kell még tennünk a műszaki fejlődés szerepét, a szélesedő nemzetközi kooperációt. A ha­zai belső piac viszonylag kis felvevőképessége sok esetben nem teszi lehetővé a gazdasá­gos sorozatnagyságú termelést és tegyük hozzá, az alapkuta­tások igen magas költségei miatt a fejlesztést sem. A szelektív fejlesztés kulcs­kérdése a kiválasztás alapjá­nak eldöntése. Az első pilla­­­natban kézenfekvő és hosszú távon­ igaz is a válasz, hogy a hatékonyság a Válogatás rendező elve. Rövid és közép­távon azonban adódhatnak olyan kényszerhelyzetek, ami­kor a hatékonyság ideiglene­sen háttérbe szorul. A Sta­tisztikai Szemle 1976. évi de­cemberi számában dr. Bontó László és dr. Orosz László a Szelektív iparfejlesztés című cikkében a következőképpen indokolják ezt meg. „Az V. ötéves tervben a szűkös erő­források a hatékonyság gyor­sabb növelését igénylik. Ugyan­akkor a tőkés külkereskedelmi passzívum, az egyensúlyhiány a dollárviszonylatú export nö­velésére, s ebből kifolyólag gyakran a hatékonyság növe­lése ellen ható intézkedésekre késztetnek bennünket. Ilyen kényszerintézkedések például a kevésbé gazdaságos vagy nem gazdaságos termelés fenntartása, fejlesztések enge­délyezése. Ide sorolhatók töb­bek között a textilipari fej­lesztéssel kapcsolatos határo­zatok, ezek ugyanis a teljes önellátáson alapszanak.” JELMONDAT Kézenfekvő, hogy ez csak kényszerhelyzetben fordulhat elő, hiszen a szelektivitás és a hatékonyság követelményé­nek feltétlenül „fedniük” kell egymást. Fejlesztéssel foglalkozó gaz­dasági szakemberek mondhat­­nak erre, hogy sajnos, ez Cook elmélet, a gyakorlat többnyire mást mutat. Különböző szak­mai fórumokon nemegyszer elhangzik, hogy a szelektív fejlesztéssel, a tartalékok fel­tárásával mint jelmondattal mindenki egyetért, de a ne­hézség mindig ott kezdődik, amikor pontosan, konkrétan meg kell határozni, hogy hol, mit, hogyan fejlesszünk, vagy miben rejlenek a tartalékok. Közhelynek számít már az a megállapítás is, hogy fejlesz­teni nehéz, de visszafejleszte­ni még nehezebb. A hazai gazdaságfejlesztés eddigi eredményeit, illetve hiányosságait többek között a kialakított iparszerkezettel is minősíthetjük. Iparunk szer­kezete a szakemberek vélemé­nye szerint még korszerűtlen. Ezt igazolják a más országok­kal való termelékenységi ösz­­szehasonlítások. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szocialista országok termelékenységi színvonala 40—70 százalékkal magasabb, a tőkés országok többségében pedig a termelékenység a ma­gyarországinak mintegy két­szerese. A Statisztikai Szem­­ben közölt tanulmány szerint a hazai ipar tőkés exportjának szerkezete is kedvezőtlen: az ide irányuló kivitelben ala­csony a „magas feldolgozott­sági fokú” termékek aránya; a gyártási terméklista túlzot­tan széles, sőt tendenciájában még bővül is. Az évente be­lépő új termékek száma na­gyobb, mint a megszüntetett termékeké. Mint már említettük, a sze­lektív fejlesztés központi és vállalati feladat. A népgazda­sági tervezésnek és irányítás­­nak úgynevezett exporthordo­zó ágakat és termékeket kell kijelölnie és fejlesztenie, hi­szen csak akkor lehetünk ver­­senyképesek a világpiacon, ha ezeket a termékeket gazdasá­gos sorozatnagyságban, élen­járó műszaki színvonalon ter­meljük és azt hosszabb ideig tartani is tudjuk. ÉRDEKELTSÉG Az eddigiekben az egyik legfontosabb tényezőről, az érdekeltség meghatározó sze­repéről még nem esett szó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan döntéshez, amely ér­dekellentétekre vezet, megfe­lelő hajtóerő szükséges. Nem véletlenül nehezebb téma a visszafejlesztés: személyek, csoportok érdekeit sértheti. Ilyen körülmények között ké­nyelmesebb fenntartani a régi állapotot, mint vállalni az újjal járó kockázatot. A gazdasági életben sem feketék vagy fehérek a dolgok. Egy elhatározott tudományos alapokon nyugvó fejlesztésnek is kockázata van. A jövőt sej­teni lehet, de látni nem. Ami ma előny, az holnap esetleg hátrány lehet. Mégis a ver­senyhez szorosan kapcsolódik a kockázatvállalás. Ehhez kell a hajtóerő, az érdekeltség. A szelektív gazdaságfejlesztés iránti igénynek kellőképpen szükséges tükröződnie a nye­reségérdekeltségben. Abban, hogy érdemes legyen vállalni az ésszerű kockázatviselés ha­tárain belül a nagy eredmény­nyel kecsegtető fejlesztést, vagy adott esetben a vissza­fejlesztést is. Gazdaságunk számára szin­te létkérdés a jelenlegi körül­mények között, hogy minél gyorsabban alkalmazkodjunk a változó világgazdasági hely­zethez, követelményekhez, és hogy termelési szerkezetünk rugalmas legyen. A szelektív gazdaság-iparfejlesztésben rej­lő előnyök olyan tartalékok, amelyek kihasználására az idei és az V. ötéves terv feszí­tett feladatainak teljesítéséhez feltétlenül szükség van. Egerszegi Csaba

Next