Magyar Nemzet, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Kedd, 1917. február 1. :Magyar Nemzet i Élelajánlásokkal is segítsék a szövetkezetek a mezőgazdasági ízelés növelését A TÓT elnökségének felhívása A TÓT elnöksége hétfőn ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Az ágazatok tavalyi eredményeit vizsgálva az elnökség megállapította: kedvezően értékelhető a közös gazdaságok állattenyésztésének fejlődése. Állati termékekből a tervezettnél is nagyobb mértékben, mintegy 6,3 százalékkal növelték az üzemek termelésüket 1976-ban. A növénytermesztésben azonban — főként a zöldség- és gyümölcstermelésben az ismert okok miatt lemaradás mutatkozott. Az idén — az előző évhez képest változatlan áron számítva — 8,7 százalékkal magasabb termelés elérése a mezőgazdasági, szövetkezetek feladata. A háztáji gazdaságok termelését 7,4 százalékkal kell emelni. A növénytermesztés szerkezetében alapvető változtatásokra nincs szükség, a termelési tervekben meghatározott mennyiséget döntően a termésátlagok növelésével kell elérni. A hazai igények teljes kielégítése megköveteli a burgonya vetésterületének és hozamának növelését. Elsősorban a termelési rendszerektől és társulásoktól várható nagyobb arányú fejlődés, ahol a megfelelő minőségű vetőgumó is rendelkezésre áll. A hazai ellátás és az exportigények kielégítésére a zöldségtermelés nagyobb, mintegy 40 százalékos fejlesztése szükséges, állapította meg a TDT elnöksége. Különösen fontos a vöröshagyma-, a zöldpaprika- és a paradicsomtermés növelése. Az állattenyésztésben a legnagyobb erőfeszítést a drága beruházást követelő szarvasmarha-ágazat fejlesztése igénye. A szövetkezetekben a tehénállományt 29 ezerrel kell növelni a megfelelő ellátás biztosítására. Fontos feladat a tejtermelés további növelése is. Ezt elősegíti a módosított szabályozórendszer a gazdaságok anyagi érdekeltségének további javításával és a fejlesztés ösztönzésével. Az idei terv a sertéshústermelés 5 százalékos növelését irányozza elő. Ennek megvalósítása a meglevő tartalékok feltárását, kihasználását és a bevált új technológiák még szélesebb körű elterjesztését teszi szükségessé. A mezőgazdasági szövetkezetek ez évben az előirányzatok szerint 14,4 milliárd forint beruházást valósítanak meg. Génberuházásokra 9 milliárd forint áll a közös gazdaságok rendelkezésére. Az 1977-es évi tervfeladatok teljesítésére és a gazdasági tevékenység javítására a TDT elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági szövetkezetekhez. Ebben egyebek mellett arra hívja fel a szövetkezetek figyelmét, hogy a növényter-mesztésben a népgazdaság a múlt évi lemaradást is pótló, 11,6 százalékos termelésnövelést vár. Mindez gyorsabb cselekvést, nagyobb tudatosságot és célratörőbb gazdasági, pénzügyi tevékenységet igényel. Helyes, ha a szövetkezetek a saját anyagi lehetőségeik mellett jobban élnek a hitelek igénybevételének és az amortizációs alapok megelőlegezésének lehetőségével. Az elnökség tudomásul vette a szövetkezetek munkafelajánlásairól szóló tájékoztatást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak kezdeményezésére felhívással fordult a téeszekben és a társulásokban dolgozó brigádokhoz, ágazati és munkakollektívákhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére további felajánlások vállalásával és teljesítésével járuljanak hozzá az 1977-es népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. Az elnökség végül dr. Czimbalmos Béla főtitkár előterjesztése alapján módosította a TDT ügyintéző szervezetének felépítését, feladatkörét és felügyeleti rendjét, majd meghatározta saját munkatervét és javaslatot fogadott el a TDT albizottságainak, az elnökség bizottságainak létrehozására. A fő feladat a minőség javítása Nagy aktívaülés a KPM-ben A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium pártbizottsága a tárca gazdasági, műszaki és társadalmi vezetőinek részvételével hétfőn nagy aktívaülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ábrahám Kálmán államtitkár értékelte a közlekedés és a hírközlés tavalyi eredményeit, ismertette a tárca jelenlegi helyzetét és részletesen szólt az 1977. évi feladatokról. Hangsúlyozta, hogy ma már a tervek számszerűsége teljesítésén kívül a legfőbb feladat a szolgáltatások minőségének javítása. A közlekedési és a hírközlési ágazat — beleértve az út- és hídépítés költségvetését is — az idén 27 milliárdot fordít fejlesztésre. A vitában Pallai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter foglalkozott a szállításszervezés és az ipari háttér biztosításának jelentőségével, külön hangsúllyal szólt a munkaerőhelyzettel kapcsolatos tennivalókról, a szociális ellátottságról, és a dolgozók megbecsülésének kérdéseiről. Magyar műszeripari kiállítás Bécsben Magyar műszeripari kiállítás nyílt hétfőn a bécsi Collegium Hungaricumban. A megnyitón megjelent dr. Nagy Lajos nagykövet és dr. Rudolf Sallingerrel, az osztrák szövetségi kamara elnökével az élen a gazdasági élet több vezető képviselője. Littvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes üdvözlő szavai után dr . Josef Staribacher, kereskedelmi és iparügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta: Ausztria nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy kedvezően és jól fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Külön hangsúlyozta a magas szintű látogatások fontosságát, s kiemelte: Kádár János hivatalos ausztriai tárgyalása és látogatása kedvezően járult, hozzá a magyar—osztrák jószomszédi viszony fejlesztéséhez. A gazdasági együttműködés eredményei között említette: több mint 80 kooperáció folyik magyar és osztrák iparvállalatok között, javarészben műszaki és technikai területen. Kifejezte az osztrák fél óhaját arra vonatkozóan, hogy Ausztria kész a jövőben is fejleszteni az ipari együttműködéseket. Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérigazgatója, a Magyar Műszeripari Egyesülés elnöke tájékoztatásában arról beszélt, hogy hazánkban a műszeripar a dinamikusan fejlődő iparágak közé tartozik. Az elmúlt évben 83 ország vásárolta a Magyarországon előállított műszeripari termékeket. Műszeripárunk első alkalommal mutatkozik be szervezett kiállításon Ausztriában. Húsz éve húsz óra Befejeződött az országos diákparlament A Pécsett ülésező VI. országos diákparlament hétfőn befejezte munkáját. A tanácskozásokon csaknem négyszáz felszólalás hangzott el, ennek alapján fogadta el a parlament a 37 pontból álló ajánlást, amelyet az illetékesekhez továbbítanak. A többi között szükségesnek tartják a pályairányítási propaganda megjavítását az általános iskolák végző tanulói körében. Fordítsanak nagyobb gondot a szakmunkástanulók gyakorlati képzésének tartalmára, a képzés körülményeinek megjavítására, hangsúlyozták. A Kommunista Ifjúsági Szövetség az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. A baranyai diákok kezdeményezésére a parlament felhívással fordult a középiskolák KISZ-szervezeteihez, hogy az évforduló tiszteletére „20 év — 20 óra” elnevezéssel szervezzenek társadalmi munkaakciót: minden diák legalább húszórányi társadalmi munkával járuljon hozzá, iskolája, illetve kollégiuma korszerűsítéséhez, szépítéséhez. Felújítják a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét Szakmai tanácskozáson, vitatták meg a Magyar Építőművészek Szövetségében a Nyugati pályaudvar fogadócsarnokának rekonstrukciós terveit, illetve a sikerrel lezajlott tervpályázat anyagát. A pályázat első díját dr. Sigrai Tibor, az UVATERV irodavezető főmérnöke nyerte. Elsősorban ennek a pályaműnek javaslatait veszik figyelembe a rövidesen megkezdődő újjáépítésnél. A tetőszerkezetet a Nyugati pályaudvar centenáriumi évében építik újjá. 1877-ben adták át az „indóházat” a forgalomnak. Az elmúlt évszázad alatt a világhírű Eiffel mérnök párizsi irodájában tervezett vasszerkezet elhasználódott, teherviselő képessége erősen csökkent. A balesetveszély elhárítása érdekében már nem lehet tovább halasztani a szerkezet megújítását, az acélvázak kicserélését. A szakértői vizsgálat megállapításai és javaslatai alapján úgy döntöttek, hogy a műemléknek számító szerkezet még használható darabjait megtartják és csak a már teljesen korrodált szerkezeti darabokat cserélik ki újra. Az újjáépítésnek ezt a részét dolgozza ki az első díjjal jutalmazott pályamű, amely részletesen megjelöli a kicserélésre szoruló részeket. Az építési engedély kézbesítését követően megindul a munka, amelynek időtartamát két évre irányozták elő. Emelik a bor árát A közvélemény 1976 őszén már tájékoztatást kapott arról, hogy a borszőlő- és bortermeléshez felhasznált termelőeszközök (műtrágya, növényvédő szer, energia, borgazdasági gépek, felszerelések stb.) ára emelkedett. Az áremelkedés hatására a szőlő- és bortermelés önköltsége számottevően nőtt, illetve jövedelmezősége romlott. Az önköltség növekedésének részbeni ellensúlyozása és a termelési érdekeltség megőrzése érdekében a borszőlő és a bor felvásárlási árának 7 százalékos emelésére 1976. őszén került sor. Ennek következtében a felvásárló és forgalmazó vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy február 1-től 5 százalékot meg nem haladó mértékben emelhessék a borok eladási árát is. A magyar parlamenti küldöttség Piotr Jaroszewicznél A magyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik Lengyelországban, hétfőn Varsóban folytatta hivatalos tárgyalásait Stanislaw Gucwával, a szejm elnökével és a lengyel parlament elnökségének tagjaival. Délután a küldöttség látogatást tett Piotr Jaroszewicznél, a lengyel minisztertanács elnökénél, aki tájékoztatta a delegációt a kormány és a szejm kapcsolatáról, majd elemezte az ország gazdasági helyzetét. Késő délután a küldöttség felkereste Emil Wojtaszek külügyminisztert. Este Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. Tanácskozás a fővárosi közoktatás fejlesztéséről Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára elnökletével hétfőn megbeszélést folytattak az Oktatási Minisztériumban, a fővárosi tanács és a budapesti pártbizottság vezetői a pártbizottság székházában. A tanácskozáson részt vett: dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. A tanácskozáson megvitatták a főváros ötödik ötéves oktatási terve végrehajtását. Áttekintették a budapesti pedagógusellátottságnak helyzetét és az igényekkel összefüggő fejlesztés közös tennivalóit. A tanácskozáson meghatározták a diákparlamentek ajánlásaival kapcsolatos feladatokat is. Damaszkusz főpolgármestere Budapesten Farouk al Hamwi, Damaszkusz főpolgármestere vezetésével — a fővárosi tanács meghívására — vasárnap küldöttség érkezett Budapestre. A szíriai vendégeket Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és a főváros több más vezetője, valamint Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A vendégek megismerkednek a magyar főváros fejlesztési terveivel, a közlekedés, közművelődés, a köztisztaság helyzetével, Budapest nevezetességeivel. A munkaverseny tapasztalatai a SZOT elnöksége előtt A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen megtárgyalta a szocialista munkaverseny értékelési és elismerési rendszerének tapasztalatait, valamint a továbbfejlesztés tennivalóit. Második napirendi pontként megvitatták és jóváhagyták a SZOT 1977. évi költségvetését. Magyar-olasz tárgyalások a vállalati kooperációról Budapestre érkezett az olasz gazdasági szakembereknek az a 23 tagú küldöttsége, amelyet az állami vállalatok minisztériumának főigazgatója, dr. Mario Schiavone vezet. A delegációban az állami tulajdonban levő, vagy állami tulajdon részesedésű legjelentősebb ágazatok, mint a kőolajipar, a vegyipar, a gépipar, a kohászat stb. képviselői vesznek részt. Képviselteti magát az IRI, az állami ipar csúcsszerve, és az ENI, a kőolaj- és gázipari tömörülés is. A küldöttséget hétfőn délelőtt a Magyar Kereskedelmi Kamarában dr. Újházi László alelnök fogadta. Megkezdték tárgyalásaikat a magyar partnervállalatok képviselőivel. A tárgyalások célja, hogy új lehetőségeket tárjanak fel a két ország ipari és külkereskedelmi vállalatai közötti kooperációs kapcsolatok elmélyítésére. * Kiválasztás A szelektivitás latin eredetű kifejezés: kiválasztást jelent. A szótárak hozzáteszik még a távközlésben használatos jelentését. A rádió-vevőkészülékek azon tulajdonságát jellemzik vele, hogy csak a beálított adóállomás hullámhoszszán érkező adást fogja fel, a szomszédos hullámhosszon működő adók adásait pedig nem engedi át, kiszűri. Az elmúlt években mind gyakrabban merült fel a szelektivitás iránti igény a gazdasági életben. Főképpen a fejlesztéseknél követelmény, hogy népgazdaságunkban a szűkös erőforrások miatt csak az elhatározott céloknak megfelelően szelektáljunk a feladatok között. Kis ország lévén, nem vagyunk képesek mindent magunk fejleszteni, gyártani, de nincs is szükség erre. A meglevő beruházási pénzeket, kapacitásokat csakis a hatékonyan termelni tudó, a versenyképes, minden piacon eladható termékeket előállító iparágaknak, vállalatoknak szükséges nyújtani. Ez egyben azt is jelenti, hogy lesznek olyan ágazatok, vállalatok, amelyek ezt nem képesek produkálni, így ezeket idővel, fokozatosan a fejlesztésből, ki kell zárni, tevékenységüket korlátozni szükséges. KÖVETELMÉNY Nem magyar sajátosság ez. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják — amint erről a Gazdaság című folyóiratban Simon Miklós és Varga György cikkében olvashatunk —, hogy fejlett tőkés országok a legutóbbi világgazdasági események hatására az ipari szerkezet megújítását szolgáló közép- és hosszú távú állami fejlesztési programokat dolgoztak ki. Például a holland kormány ennek alapján hozott döntést arról, hogy a jelenleg még jövedelmező hazai textilipart fokozatosan leépítik, mert a hazai erőforrások hatékonyabb felhasználása a jövőben megköveteli, hogy a jelenleginél nagyobb arányban fejlesszék a kvalifikált munkát igénylő jövedelmező termékek előállítását. Így 1969 és 1973 között a ruházati iparban működő üzemek száma csaknem 30, a foglalkoztatottaké pedig 40 százalékkal csökkent. Japánban a szelektív iparfejlesztés állami programjának megvalósítására kidolgozták többek között a preferenciákat élvező iparágak úgynevezett pozitív, és a korlátozásra vagy megszüntetésre „ítélt” iparágak negatív listáját. A magyar gazdaság számára is követelmény a szelektív fejlesztés. Számos ok késztet erre. Közöttük a munkaerő, a nyersanyag, az energia és a beruházások szűkössége miatt a gazdasági növekedés ma már csaknem kizárólag a belső tartalékok feltárásával, a hatékonyság növelésével oldható meg. A másik tényező a világpiacon való versenyképességünk. Részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban megköveteli, hogy a termelésben és a fejlesztésben nemzetközi mércével mérjük, minősítsük munkánkat. Mindehhez hozzá kell még tennünk a műszaki fejlődés szerepét, a szélesedő nemzetközi kooperációt. A hazai belső piac viszonylag kis felvevőképessége sok esetben nem teszi lehetővé a gazdaságos sorozatnagyságú termelést és tegyük hozzá, az alapkutatások igen magas költségei miatt a fejlesztést sem. A szelektív fejlesztés kulcskérdése a kiválasztás alapjának eldöntése. Az első pillanatban kézenfekvő és hosszú távon igaz is a válasz, hogy a hatékonyság a Válogatás rendező elve. Rövid és középtávon azonban adódhatnak olyan kényszerhelyzetek, amikor a hatékonyság ideiglenesen háttérbe szorul. A Statisztikai Szemle 1976. évi decemberi számában dr. Bontó László és dr. Orosz László a Szelektív iparfejlesztés című cikkében a következőképpen indokolják ezt meg. „Az V. ötéves tervben a szűkös erőforrások a hatékonyság gyorsabb növelését igénylik. Ugyanakkor a tőkés külkereskedelmi passzívum, az egyensúlyhiány a dollárviszonylatú export növelésére, s ebből kifolyólag gyakran a hatékonyság növelése ellen ható intézkedésekre késztetnek bennünket. Ilyen kényszerintézkedések például a kevésbé gazdaságos vagy nem gazdaságos termelés fenntartása, fejlesztések engedélyezése. Ide sorolhatók többek között a textilipari fejlesztéssel kapcsolatos határozatok, ezek ugyanis a teljes önellátáson alapszanak.” JELMONDAT Kézenfekvő, hogy ez csak kényszerhelyzetben fordulhat elő, hiszen a szelektivitás és a hatékonyság követelményének feltétlenül „fedniük” kell egymást. Fejlesztéssel foglalkozó gazdasági szakemberek mondhatnak erre, hogy sajnos, ez Cook elmélet, a gyakorlat többnyire mást mutat. Különböző szakmai fórumokon nemegyszer elhangzik, hogy a szelektív fejlesztéssel, a tartalékok feltárásával mint jelmondattal mindenki egyetért, de a nehézség mindig ott kezdődik, amikor pontosan, konkrétan meg kell határozni, hogy hol, mit, hogyan fejlesszünk, vagy miben rejlenek a tartalékok. Közhelynek számít már az a megállapítás is, hogy fejleszteni nehéz, de visszafejleszteni még nehezebb. A hazai gazdaságfejlesztés eddigi eredményeit, illetve hiányosságait többek között a kialakított iparszerkezettel is minősíthetjük. Iparunk szerkezete a szakemberek véleménye szerint még korszerűtlen. Ezt igazolják a más országokkal való termelékenységi öszszehasonlítások. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szocialista országok termelékenységi színvonala 40—70 százalékkal magasabb, a tőkés országok többségében pedig a termelékenység a magyarországinak mintegy kétszerese. A Statisztikai Szemben közölt tanulmány szerint a hazai ipar tőkés exportjának szerkezete is kedvezőtlen: az ide irányuló kivitelben alacsony a „magas feldolgozottsági fokú” termékek aránya; a gyártási terméklista túlzottan széles, sőt tendenciájában még bővül is. Az évente belépő új termékek száma nagyobb, mint a megszüntetett termékeké. Mint már említettük, a szelektív fejlesztés központi és vállalati feladat. A népgazdasági tervezésnek és irányításnak úgynevezett exporthordozó ágakat és termékeket kell kijelölnie és fejlesztenie, hiszen csak akkor lehetünk versenyképesek a világpiacon, ha ezeket a termékeket gazdaságos sorozatnagyságban, élenjáró műszaki színvonalon termeljük és azt hosszabb ideig tartani is tudjuk. ÉRDEKELTSÉG Az eddigiekben az egyik legfontosabb tényezőről, az érdekeltség meghatározó szerepéről még nem esett szó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan döntéshez, amely érdekellentétekre vezet, megfelelő hajtóerő szükséges. Nem véletlenül nehezebb téma a visszafejlesztés: személyek, csoportok érdekeit sértheti. Ilyen körülmények között kényelmesebb fenntartani a régi állapotot, mint vállalni az újjal járó kockázatot. A gazdasági életben sem feketék vagy fehérek a dolgok. Egy elhatározott tudományos alapokon nyugvó fejlesztésnek is kockázata van. A jövőt sejteni lehet, de látni nem. Ami ma előny, az holnap esetleg hátrány lehet. Mégis a versenyhez szorosan kapcsolódik a kockázatvállalás. Ehhez kell a hajtóerő, az érdekeltség. A szelektív gazdaságfejlesztés iránti igénynek kellőképpen szükséges tükröződnie a nyereségérdekeltségben. Abban, hogy érdemes legyen vállalni az ésszerű kockázatviselés határain belül a nagy eredménynyel kecsegtető fejlesztést, vagy adott esetben a visszafejlesztést is. Gazdaságunk számára szinte létkérdés a jelenlegi körülmények között, hogy minél gyorsabban alkalmazkodjunk a változó világgazdasági helyzethez, követelményekhez, és hogy termelési szerkezetünk rugalmas legyen. A szelektív gazdaság-iparfejlesztésben rejlő előnyök olyan tartalékok, amelyek kihasználására az idei és az V. ötéves terv feszített feladatainak teljesítéséhez feltétlenül szükség van. Egerszegi Csaba