Magyar Nemzet, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Szombat, 1980. március 1.■ Március közepén és április elején kétfordulós választásokat tartanak Iránban A külpolitikai helyzet A KÖZEL-KELETRE indul a francia köztársasági elnök. Ma kezdődő látogatása során felkeresi a Perzsa-öböl országait és Jordániát. Valéry Giscard d’Estaing körútját hivatalos francia körökben egyértelműen a már Új-Delhiben megkezdett eszmecserék folytatásának tekintik. Mint a megfigyelők tudni vélik, a francia elnök nyolcnaposra tervezett látogatása beleilleszkedik abba az általa a „harmadik út keresésének” nevezett elképzelésbe, amelyet már az Indira Gandhi kormányfővelfolytatott tanácskozásai során ismertetett. Párizsban hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak lényeges eleme lesz az összhang kialakítása e térség vezetőivel. A francia elnök a megbeszélésein azt a nézetet akarja képviselni — állapítják meg a nyugati elemzők —, miszerint léteznek olyancsoportok, amelyek számára az el nem kötelezettek mozgalma mind nagyobb szerepet kínál. Giscard d'Estaing ezt a felfogást szeretné elfogadtatni az öböl országaiban, azokban az államokban, ahol az iráni események, a mekkai nagymecset megtámadása és a kabuli fordulat óta bizonyos zavar és nyugtalanság tapasztalható. Franciaország — jelezték megbízható forrásokból — bár kész segíteni a felkeresendő országokat saját biztonsági rendszerüknek a létrehozásában, de ez még nem jelenti azt, hogy felvonultatná a flottáját, úgymond a védelmükre. Ennek ellenére Párizs, miután az olajszükségletének a hetven százalékát a Perzsa-öbölből szerzi be, továbbra is nagy figyelmet szentel a térség kormányaival már eddig kialakított jó kapcsolatainak az ápolására. Az utóbbi hetekben megélénkült francia diplomáciai mozgások egyik figyelemreméltó eseménye volt Olivier Stirn külügyi államtitkár pakisztáni útja. A párizsi diplomata, miután hosszasan tárgyalt Iszlámábádban Ziaul Hak tábornok-elnökkel, kijelentette: Franciaország ,.emberbaráti segítséget” nyújt a Pakisztánba menekült afgánoknak. Hozzáfűzte, hogy Párizs és Iszlámábád értékelése a kabuli helyzetről lényegében megegyezik. Bizalmatlansági indítványt terjesztett elő az angol ellenzék a parlament alsóházában. Róma és Párizs után tehát ez volt a harmadik nyugat-európai főváros, ahol szavazni kényszerültek a „honatyák” arról, hogy bizalmat kapjon-e a kormány, vagy sem. Londonban ezúttal James Callaghan, a Munkáspárt vezére indokolta meg az indítványt, bírálva a konzervatív kormány gazdaságpolitikáját. Már a vita előtt nyilvánvaló volt, hogy a kormány győz az alsóházban, mivel itt a konzervatívok biztos többséggel rendelkeznek. Az ellenzék jelenlegi lépése csak eszköz volt arra, hogy ismételten felhívja a figyelmet a Thatcher-kabinet eddigi gazdaságpolitikájának a viszszásságaira. Változatlanul nagy figyelmet szentel a Fehér Hláz az afganisztáni eseményeknek. Harold Brown amerikai hadügyminiszter a képviselőház költségvetési bizottságában történt meghallgatásakor ismételten kijelentette, hogy Washington gazdaságilag támogatja a pakisztáni menedékre lelt afgánokat. Elutasítóan nyilatkozott Leonyid Brezsnyevnek arról, a múlt héten elhangzott kijelentéséről, amely szerint a Szovjetunió kész kivonni Afganisztánból segítségnyújtás céljából odaküldött csapatait, amennyiben az Egyesült Államok az ország szomszédaival együtt szavatolja, hogy külső erők nem avatkoznak bele Kabul belügyeibe. Cossiga olasz kormányfő csatlakozott ahhoz a washingtoni véleményhez, hogy Afganisztánt nyilvánítsák „semleges állammá”. Kifejtette: kész elfogadni Lord Carrington brit külügyminiszternek azt a javaslatát, hogy személyesen közvetítse a tőkés országok elgondolását, átlagaránya 99,99 százalék volt. A köztársaságok legfelső tanácsainak jelöltjeire valamivel kevesebben szavaztak, de a jelöltek így is a választók 99,93 százalékának támogatását kapták meg. A 15 szövetséges köztársaság legfelső tanácsába összesen 6728 küldöttet választottak meg. A húsz autonóm köztársaságban a több mint 13 millió 600 ezer szavazásra jogosult ugyancsak elsöprő többséggel támogatta a jelölteket: a szavazatok 99,85 százalékát adták le rájuk, e köztársaságok legfelső tanácsaiba 3450 küldöttet választottak. A helyi választások során hat határterületi, 121 területi szovjetet, nyolc autonóm terület szovjetjét, több mint 45 ezer különböző szintű helyi szovjetet kellett újraválasztani. A jelöltek száma meghaladta a 2,2 milliót. Ezeken a szavazásokon is túlnyomó többséggel támogatta a lakosság a kommunisták és a pártonkívüliek tömbjének jelöltjeit. összesen 77 választókerületben — túlnyomórészt falvakban — a jelöltek nem kapták meg a szavazatok több mint ötven százalékát, 79 kerületben pedig nem tartották meg a szavazást, mivel a jelöltek időközben elhaláloztak, vagy visszaléptek. Hat választókerületben a választási törvény előírásainak megsértése miatt érvényteleníteni kellett a szavazás eredményét. Ezekben a körzetekben pótválasztásokat írnak majd ki. luja Frigyes Indiában Puja Frigyes külügyminiszter pénteken hivatalos látogatásra Új-Delhibe érkezett. A magyar diplomácia vezetője Naraszimha Rao indiai külügyminiszter meghívásának tesz eleget. Vance és Dobrinyin megbeszélése Washingtonból jelenti az MTI. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin washingtoni nagykövet — viszonylag hosszú szünet után — pénteken tanácskozott. Vance szóvivője nem kívánt részletekkel szolgálni a találkozó napirendjéről, azon túl, hogy a megbeszéléseket kölcsönös óhajra tartották és azon mindkét felet érdeklő kérdéseket vitattak meg. A szóvivő az amerikai sajtóértesülésekkel kapcsolatban, hogy tervbe vették volna Vance amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter találkozóját, kijelentette, hogy ilyen találkozót jelenleg nem terveznek. Hodding Carter ugyanakkor megerősítette, hogy a két nagyhatalom képviselői között folyamatos az eszmecsere időszerű nemzetközi kérdésekről, így az afganisztáni problémákról is. Találkozhat az amerikai túszokkal a sah Imntéit vizsgáló EVSZ-bizottság Teheránból jelenti az MTI. Az iszlám forradalmi tanács hosszúra nyúlt és meglehetősen viharos ülésén elnökének, Baniszadrnak határozott ellenvéleményével szemben úgy döntött, hogy Iránban két fordulóban , március 15-én és április 3-án — választják meg az egykamarás nemzetgyűlés 270 képviselőjét. A választási szisztéma értelmében az első fordulóban 50 százalék plusz 1 szavazatra, azaz abszolút többségre van szükség, ahol ezt egyik jelölt sem szerzi meg, a következő szavazáson a relatív többség is elegendő. Ez a megoldás a legtöbb jelöltet indító Iszlám Köztársasági Pártnak kedvez. Az amerikai nagykövetséget őrző iszlám diákok beleegyeztek abba, hogy a sah bűneit vizsgáló öttagú ENSZ-bizottság, később megállapítandó időpontban, találkozhassék a túszokkal — közölte a teheráni rádió, hozzátéve, hogy a bizottsággal tart majd Baniszadr iráni államfő is. Szadegh Ghotbzadeh külügyminiszter az iszlám forradalmi tanács ülése utáni sajtóértekezletén megerősítette, hogy az öt jogász fölkeresheti a túszokat. A szavazatok vésső összesítése a Szovjetunióban Moszkvából jelenti az MTI. A vasárnap rendezett választások legfőbb eredményeit már korábban közzétették a Szovjetunióban a köztársaságok választási bizottságai. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége most közleményben összegezte a különböző szintű választások részletes eredményeit. összesen 176 590 512 választásra jogosult állampolgár volt, közülük kevesebb, mint 25 ezer nem élt alkotmányos jogával — így a részvevők mr'irVnr/i-i A kabuli kereskedők támogatják az afgán kormánt Kabulból jelenti az MTI. A kabuli kisiparosok és kiskereskedők képviselői nagygyűlést tartottak az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi kormányának támogatására. A nagygyűlés részvevői elítélték a nemzetközi imperializmus — az Egyesült Államok és szövetségesei — Afganisztán-ellenes manővereit, s teljes szolidaritásukról biztosították a forradalmi kormányt, valamint az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártot. A gyűlésen elfogadott határozat rámutat: a február 21 -i kabuli események, a terroristák rendzavarási kísérletei, pogromjai és gyújtogatásai ismételten megerősítették, hogy a reakció és az amerikai imperializmus nyíltan beavatkozik az ország belügyeibe. Az afganisztáni főváros kereskedői kijelentették: nem engednek a zsarolásnak, s nem engedik meg, hogy bárki a kormány ellen használja fel őket. A kereskedők elhatározták, hogy önvédelmi egységet hoznak létre. A Kabulban történtekről az AFP francia hírügynökség — az ott tartózkodó „nyugati megfigyelőkre” hivatkozva — azt írja, hogy a kormányellenes megmozdulások előestéjén több száz úgynevezett „szabadságharcos” szivárgott be a városba. Miután vereséget szenvedtek, „ideiglenesen menedékhelyükre vonultak viszsza, de bármelyik pillanatban újra lecsaphatnak”. Az AFP tudósítója szerint ezek az elemek fizikai leszámolással fenyegették mega kereskedőket arra az esetre,ha nem zárják be üzletüket. Az afganisztáni kérdéssel foglalkozott a holland televíziónak adott nyilatkozatában Warren Christopher amerikai külügyminiszter-helyettes is. Megismételte azt a nyugati álláspontot, hogy Afganisztánt nyilvánítsák „semleges országgá”. Christopher szerint elképzelhető, hogy a kérdésben „harmadik felek” közvetítsenek az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Kijelentette: csak a szovjet csapatok kivonása után lehet garantálni, hogy nem történik többé külső beavatkozás Afganisztánban. A Bakhtar afgán hírügynökség pénteken cáfolta egyes imperialista tájékoztatási szervek Kabulból keltezett jelentéseit, amelyek szerint a legutóbbi ellenforradalmi megmozdulások során az afgán fővárosban állítólag tömeges kivégzéseket hajtottak végre.. Az afgán biztonsági szervek szóvivője közölte a hírügynökség munkatársaival, hogy egyetlen embert sem végeztek ki. Az ellenforradalmi cselekményekben részt vett és letartóztatottbűnözőket az országban érvényes törvények alapján bíróság elé állítják és bűnösségük arányában szabnak ki rájuk büntetést. A forradalmi bíróság ítélete nélkül senkit sem érhet a legcsekélyebb bántódás sem. Thatcher kijelentőül: London dönti el, ki irányítja a jövőben Zimbabwét Londonból jelenti a TASZSZ. Margaret Thatcher angol miniszterelnök a brit parlament alsóházában elhangzott beszédében kijelentette: az angol hatóságok egyoldalúan döntenek arról, hogy kit bízzanak meg az eljövendő zimbabwei kormány megalakításával. „Egyáltalán nem biztos, hogy a rhodesiai választásokon győzelmet arató politikai párt vezetője alakítja meg Zimbabwe jövendő kormányát” — mondotta a kormányfő. Bejelentette, hogy a kormányfői posztra való kinevezés Lord Soames rhodesiai kormányzóra hárul, aki — úgymond — „jobban tudja, melyik politikai vezetőnek a legjobbak az esélyei”. Thatcher ugyanakkor elutasította az ellenzék követelését, hogy a zimbabwei kormány megalakításával annak a pártnak a vezetőjét bízzák meg, amelyik a legtöbb mandátumot szerzi a salisburyi parlamentben, vagyis, hogy a brit konzervatív kormány tartsa magát a londoni megállapodás szelleméhez. Salisburyből jelenti az MTI: Rhodesiában pénteken véget értek a független Zimbabwe majdani parlamentje 80 mandátumáról döntő választások. A hárommillió szavazásra jogosult afrikai lakosból megközelítően kétmillió-hétszázezren adták le voksukat, és ez rendkívül magas részvételi aránynak tekintendő. Még nagyobb jelentősége van annak, hogy a választások kisebb incidensektől eltekintve nyugodt körülmények között zajlottak le. A három napon át tartó választások végleges eredményeit csupán március 4-én hozzák nyilvánosságra, mivel a biztonság kedvéért a szavazócédulákat kétszer is megszámolják. Sajtóvélemények szerint az igazi küzdelem csak most következik. A kilenc párt közül csupán három tekinthető esélyesnek. Minden valószínűség szerint a Mugabe vezette ZANU, a Nkomo Hazafias Frontja és Muzoreng Egyesült Afrikai Nemzeti Tanácsa közül egyik sem nyeri el a mandátumok abszolút többségét. Ceauses is elemezte a gazdaság feladatait Bukarestből jelenti az MTI. Az utóbbi négy esztendőben jelentősen növekedett a termelés, mégsem lehetünk megelégedve az eredményekkel bizonyos tervadósságok miatt, amelyek az iparban és a mezőgazdaságban jelentkeztek. Ezt mondta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára egy Bukarestben rendezett pártaktíván. Élesen bírálta mindazokat, akik a mulasztásokért felelősek. Hangoztatta: véget kell vetni a bürokratikus ügyintézés Megkezdődött a BVT tanácskozása Aildisz Abrikában Addisz Abebából jelenti a TASZSZ. Az etiópiai fővárosban megkezdte munkáját a Béke-világtanács elnöksége irodájának soron levő ülésszaka. A tanácskozás napirendjén az alábbi kérdések szerepelnek: harc az enyhülésért és az imperializmus katonai készülődéseinek eszkalálása ellen; a békeszerető erők nemzetközi szolidaritásának erősítése; a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása; a neokolonializmus elleni harc, különös tekintettel Afrikára; a békeharc világparlamentjének előkészítése. Az ünnepélyes megnyitó ülésen Romesh Chandra, a BVT elnöke, átnyújtotta Mengisztu Hailé Mariamnak, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzótanács elnökének, a BVT Joliot-Curie-emlékérmet. Zárószakaszában a hamburgi turbilláros fórum Hamburgból jelenti az MTI. Pénteken este zárószakaszába lépett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tudományos fóruma. A nem feltétlenül végérvényes, de most még annak tűnő eredménytelenség oka az, hogy az Egyesült Államok küldöttsége — minden valószínűség szerint egyetértésben néhány más nyugati delegációval — minden korábbinál „keményebb” tervezettel állt elő. A „súlyosan politikai töltésű” ultimátumszerű javaslatokkal szemben foglalt állást a délutáni plenáris ülésen Straub F. Brúnó akadémikus,a magyar tudósküldöttség vezetője. Személyi változásoka kínai pártvezetésben Pekingből jelenti az MTI. Február 23. és 29. között tartotta ötödik plénumát a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az erről szóló közlemény szerint elhatározták, hogy idő előtt összehívják a KKP 12. kongresszusát. Ezt azzal indokolják, hogy az 1977 augusztusában megtartott 11. kongresszus óta jelentős változások mentek végbe Kína belpolitikájában és a nemzetközi helyzetben. Ugyancsak szükségessé teszik az új kongresszust az állami és pártélet, valamint a gazdaság és az ideológia területén jelentkező problémák. A plénumon a KB Politikai Bizottsága állandó bizottságának tagjává választották Hu Jao-pangot és Csao Ce-jangot. A plénum döntése értelmében létrehozták a Központi Bizottság titkárságát, s ennek főtitkárává Hu Jao-pangot választották. A titkárság tagjai a következők: Van Li, Vang Zsen-csung, Fang Ji, Ku Mu, Szung Zsen-csiung, Ju Csiu-li, Jang To-csi, Hu Csiao-mu, Jao Jji-lin és Peng Csang. A közlemény a titkárság létrehozását egyebek között azzal indokolja, hogy biztosítani kívánják minden szinten olyan emberek bekerülését a vezetésbe, akik „ingadozás nélkül követik a párt vonalát”. A plénum határozatban fögadta el Vang Tung-hszing, Csi Teng-kuej, Vu Te és Csen Hszi-lien, a KB Politikai Bizottsága tagjainak lemondását és úgy döntött, hogy elmozdítja őket párttisztségeikből és javasolja elmozdításukat állami pozícióikból. A közlemény szerint ez a döntés „összhangban van a széles tömegek véleményével”. A plénum határozatban mondta ki Liu Sao-csi volt államelnök posztumusz rehabilitását. A határozat szerint „Liu Sao-csi elvtárs nagy marxista és proletár forradalmár volt, egyike a kínai párt és állam kiemelkedő vezetőinek”. A döntés értelmében megfelelő időpontban gyászünnepséget tartanak Liu Sao-csi tiszteletére. A posztumusz rehabilitálásról szóló határozat szerint a kulturális forradalom előestéjén a tényekkel ellentétesen értelmezték a helyzetet a párton és az országon belül, s ezt használta ki Liu Piao, a „négyek bandája” és társaságuk arra, hogy hamis bizonyítékok alapján politikai és fizikai üldöztetésnek vessék alá Liu Sao-csit és egész sor vezető párt-, állami és katonai kádert. A határozat hangoztatja, hogy Liu Sao-csit nem csupán önmagáért rehabilitálják, hanem azért is, hogy „soha többé ne kerülhessen sor olyasmire, ami Liu Sao-csivel és más elvtársakkal történt”. A plénum határozatot fogadott el, amely javasolja az Országos Népi Gyűlésnek az alkotmány 45. cikkelyének módosítását. Az erről szóló határozat szerint törölni kell az alkotmány említett cikkelyéből a következő szöveget: az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy „szabadon megnyilatkozzanak, teljes mértékben kifejtsék véleményüket, nagy vitákat rendezzenek és nagybetűs faliújságokat írjanak”. A közlemény mindazonáltal hangoztatja: „a Kínai Kommunista Párt politikája töretlenül az, hogy fejleszteni kell a szocialista demokráciát és tökéletesíteni kell a törvényességet.” A külpolitika hírei (Új-Delhi, TASZSZ) Szandzsiva Reddi indiai államfő és Indira Gandhi miniszterelnök pénteken fogadta I. V. Arhipovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét. Arhipov azt a szovjet kormányküldöttséget vezeti, amely az indiai kormány meghívására érkezett Új-Delhibe. (Belgrád, MTI) Az EGK képviseletet nyit a jugoszláv fővárosban, s az idei év őszétől létrehozzák Jugoszlávia és a Közös Piac együttműködési vegyes bizottságát . (Párizs, AFP) Jean Francois Poncet francia külügyminiszter fogadta Sztyepan Cservonyenkót, a Szovjetunió párizsi nagykövetét. O (Bangkok, UPI) Lemondott tisztségéről Khangszak Csamanan tábornok, Thaiföld miniszterelnöke, aki alig két héttel ezelőtt alakította meg harmadik kormányát. O (Tel Aviv, AFP) Pénteken egy Tel Aviv-i kórházban, hatvanegy éves korában, szívroham következtében meghalt Jigal Allón ismert izraeli politikus, volt külügyminiszter. - nek, majd nyomatékkal szólt a mezőgazdaság feladatairól és várható intézkedéseket körvonalazott. Az állattenyésztés javítása érdekében szorgalmazta, hogy vezessék be a városokban a lakosság jogát és kötelességét az állattartásra, ahol ezeket a körülmények engedik. Szólt az élelmiszer-pazarlás kérdéséről és megemlítette: központi alapból négymillió tonna búzát használnak, ezenkívül másfél millió tonnát fogyasztanak a falvakban. Normális körülmények között, még az igen nagy, lakosonkénti 150 kilós fogyasztás mellett sem lenne szabad meghaladniuk a 3,3—3,4 millió tonnát. „Nem vezetjük be ismét a kötelező kvótát, de minden községnek szerződést kell kötnie bizonyos, a tervben feltüntetendő húsmennyiség leszállítására” — fűzte hozzá. Az ország valamennyi lakosa értse meg, ki kell használni minden talpalatnyi földet, hasznosítani kell minden háztartási maradékot állattenyésztési célra, ugyanis „nem fogyaszthatunk többet annál, amennyit termelünk!” Az iparban mutatkozó tervlemaradásokról és a beruházások terén jelentkező mulasztásokról szintén bírálóan szólt. Közölte: intézkedéseket vezetnek be egész sor drága anyag fogyasztásának a csökkentésére. Bejelentette: rátérnek az alumíniumfogyasztás nagyarányú csökkentésére, hasonlóképpen takarékoskodnak rendeletileg a réz, nikkel és más színesfémek felhasználásával is.