Magyar Nemzet, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

Szerda, 1981. április X. Washingtoni tudósítónk jeleljelentése Au­­e­rikát felkavarta az i­ irakb­ m­erén­y­let Washington, március 31. Ronald Reagan az egyetlen ma Amerikában, aki tréfálko­zik (kórházi ágyában), s ezt persze örömmel jelenti a ha­talmas kommunikációs gépe­zet, máskülönben az országot sokkhatásként érte a hétfő délutáni merénylet az elnök ellen. Március 30-án három­negyed három óta, szinte meg­szakítatlan a nagy tévéháló­zatok „merénylet műsora”, legalábbis a politikai élet le­állt, hiszen a kongresszus tagjai sem mozdulnak a kép­ern­vők elől. Mivel Reagan - nek a Hilton-szállóban mon­dott beszédét, majd a hotelből való távozását követték a té­vék forgatócsoportjai, már percekkel a merénylet után — és azóta megszámlálhatatlan ismétlésben — láthattuk a majdnem végzetes másodper­ceket. S a filmkockákból ki­derül, hogy Reagannek és az Egyesült Államoknak nagy szerencséje volt: az elnök egyik testőre e kifejezés igazi értelmében alighanem meg­mentette az államfőt az újabb golyótól, amely így a titkos­­szolgálatos tüdején hatolt át. Sikeres multl Ronald Reagan eleinte nem is vette észre hogy ő is ka­pott egy találatot, s bár a kór­házba már kezét véres ingé­re szorítva érkezett, egészen a műtét megkezdéséig kedélyes­­kedett környezetével. Az ope­ráció során kiderült, hogy az elnök bal hónaljánál beha­tolt kisméretű pisztolygolyó a hetedik bordán irányt változ­tatott, s a szívét, valamint a fő artériákat elkerülve meg­állt a tüdőben, ahonnan a több, mint kétórás műtéttel kiemelték. Reagan nagyon jól viselte el az operációt, szer­vezetét az orvosok „meglepően erősnek" minősítették: szükség volt erre a hangsúlyozott megnyugtatásra hiszen min­denkinek ott motoszkált a fe­jében az elnök életkora. Amíg a műtét véget nem ért, óriási feszültségben volt mindenki, hiába próbálták a kedélyeket csillapítani a stúdiókba beül­tetett orvosszakértők, akiknek távdiagnózisát nagy fenntar­tással hallgatták meg interjú­­volóik is. Kedd reggelre vi­szont kitűnt: Reagan jól van, egy-két hét után elhagyhatja a kórházat. A versengő tévéhálózatok hatalmas riporter- és operatőr­gépezetét vetették be, s ennek egyik — nem kívánt — kö­vetkezménye volt, hogy hét­fő délután alaptalan, utóbb megcáfolt híresztelések ter­jedtek el. Legelőször is az, hogy Reagant magát nem ér­te találat, csak a fejét ütötte be, amikor testőrei betuszkol­ták kocsijába, hogy a Secret Sentice szabálya szerint mi­nél hamarabb elvigyék a ve­szélyes helyszínről. Hasonlóképpen közhírré tet­ték a vetélkedéskor kapkodó riporterek, hogy James Brady sajtótitkár, akit fejlövés terí­tett le, már meg is halt: több tévében már el is mondták a nekrológját. Brady azonban soraink írásakor él: a löve­dék áthatolt a koponyáján, súlyos roncsolást okozva az agyában, ám kedd reggel (ma­gyar idő szerint délután) az orvosok bizonyos javulásról adtak hírt, valószínűsítve per­sze, hogy — amennyiben túl­éli — az agykárosodás hatása kiszámíthatatlan. Túlélte a merényletet az elnöki test­őr és a washingtoni rendőr is, akiknek állapota — a kö­rülményekhez képest — szin­tén javult. Ahol Kennedy t kiölték ... Ellentétben az első hírekkel, a merénylő nem huszonkét, hanem huszonöt éves, s köz­ben az is kiderült, hogy Ever­­green Denver egyik előváro­sa, méghozzá a legkelekelőbb. John Hinckley egy ottani olajkutató vállalkozó­ fia, aki Texasban járt egyetemre , és mellé. Mindenesetre döb­benetes a tény: a Reagan el­leni merénylet során használt (szerencsére kiskaliberű, ol­csó) pisztolyt a dallasi Elm Street-en vásárolta egy fegy­­verkereskedésben, tehát ab­ban az utcában, ahol Kennedy elnököt lelőtték. Egyelőre még keveset tudni a merénylőről: őt az FBI zárja el hermetiku­san (emlékeztetve az Oswald —Ruby esetre), családja pe­dig elzárkózik az újságírók elöl. Kiderült viszont, hogy — miként 1972-ben Wallace me­rénylője — Hinckley is szin­te vadászott valamilyen magas rangú célpontra: tavaly októ­berben Nashville-ben a repü­lőtéri biztonsági berendezés fegyvert jelzett nála. Három pisztollyal le is tartóztatták éppen Carter akkori elnök ottléte során, miközben Hinck­ley New Yorkba óhajtott re­pülni — Carter és Reagan egyaránt e városba tartott ... Az ötven dollárt, sem elérő büntetés leszurkolása után Hinckleyt elengedték, s — szabálytalanul — nem tettek jelentést az elnöki titkosszol­gálatnak, holott — Carter ott­léte folytán — ilyen esetben ez kötelező lett volna. Az országszerte csellengő, zavarosan viselkedő fiatalem­berre egyébként többen is fel­figyeltek a Hilton-szálló kör­nyékén, de Hinckleynek még­is sikerült odaférkőznie a Reaganra váró újságírók és operatőrök csoportjához, köz­tük állva rántotta elő — bal kézzel — a revolvert, amely­nek mind a hat golyóját si­került­ kilőnie. Mivel Hinckley Denverben megpróbált egy újságnál dolgozni, elképzelhe­tő, hogy volt valamilyen sajtó­igazolványa. A feji* vérkorlátolás hitri és ru­rních­i Megtudtuk a merénylőről, hogy pszichiátriai kezelés alatt állt, tehát alighanem­ a Len­­non gyilkosához hasonló za­varodott emberről van szó, aki különben rövid ideig tagja volt a neonáci pártnak is, ám — nyilván emiatt — on­nan is kitették a szűrét. A merénylő személye, a „szom­bat éjjeli különlegességnek” becézett (vagyis olyankor útonállásra használt) olcsó pisztoly, s a dallasi fegyver­vásárlás csupa immár köz­helynek számító kifakadásra készteti az amerikaiakat, és politikusaikat. „Ismét" — ez a legtöbbet elhangzó szó, amely­nek külön nyomatékot­­ ad a közelmúltbeli Lennon-gyilkos­­ság. A sors különös iróniája, hogy maga Reagan egyike a fegyverkorlátozás fő konzer­vatív ellenfeleinek. Mivel a merénylet a jelek szerint nem politikai termé­szetű, az egyetlen ilyen értel­mű közjáték az általános so­­pánkodásban Alexander Haig szereplése a fehér házi válság­­irányí­tásban, amíg Bush al­­elnök Texas felé tartva, majd visszafordulva meg nem érke­zett az­ ügyek átvételére. Haig ugyanis az elnök és alelnök után a külügyminisztert, vagy­is önmagát minősítette jogo­sultnak az irányításra, és ezt tüstént vitatni kezdték: a külügyminiszter csak az ötö­dik helyen áll az utódlási sorrendben, míg szüksége­sa­pci esetén az elnök és alelnök után a hadügyminiszter kö­vetkezik . .. Ennek persze az előző heti „Haig-botrány” miatt tulajdonítanak jelentő­séget, és alighanem lesz a do­lognak folytatása, amint va­lamelyest megnyugszik a poli­tikai közélet. A keddi nap folyamán kü­lönösen még egy — netán fon­tossá­ váló — motívum vált ismertté: a Houston Post azt jelentette, hogy Bush alelnök egyik fia, Neil éppen keddre vacsorára készült John Hinck­ley fivéréhez. A lap szerint ugyanis a Shinckley-család Bush tavalyi választási kam­pányának bőkezű támogatója volt, innen volna az ismeret­ség. Bush másik fia, George pedig 19818-ban a texasi Lub­­bockban együtt járt főiskolára magával a merénylővel, aki­re azonban nem is emlékszik. Az elnök titkára sietve közöl­te, hogy a Hinckley névre nem is tudnak visszaemlékez­ni a kampányból. Mindezen híreknek a jelentőségét per­sze nem szabad elhamarkodot­tan megítélni. Még érdekesebb ezért az a bejelentés, amelyet Reagan elnök barátja, Luxall szenátor tett, aki szerint „megvan már a merénylet motívuma”, s azt hamarosan köztili majd a nyilvánosság­gal. Luxall azonban jelezte, hogy szó sincs valamiféle ösz­­szeesküvésről Avar János Lázár György fogadta az indiai vezérkari főnököt O. P. Malhotra tábornok, az Indiai Köztársaság szárazföl­di haderő vezérkari főnöke, Oláh István vezérezredes, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes meghívására, hivatalos, baráti látogatáson járt hazánkban." Itt-tartózkodása során elláto­gatott a néphadsereg különbö­ző alakulataihoz, s egyik tan­intézetéhez. Megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, is­merkedett hazánk történelmi nevezetességű helységeivel, részt vett a magyar néphad­sereg művészegyüttesének díszelőadásán és meglátogatta a Hadtörténeti Múzeumot. Malhotra tábornokot elutazá­sa előtt fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos hadseregtábor­n­­ok, honvédelmi miniszter. Kiállítás a BKP kongresszusairól A Bolgár Kommunista Párt kongresszusai címmel fotó­dokumentációs kiállítás nyílt kedden a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Köz­pontban, a párt XI­. kongresz­­szusa alkalmából. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Bolgár Forradal­mi Munkásmozgalmi Múzeum anyagából megrendezett kiál­lításon tizenöt tablón kísérhe­tők nyomon a párt legkiemel­kedőbb fórumainak eseményei, valamint a bolgár nép mai éle­te, az iparban és a mezőgazda­ságban elért eredményei. A Bolgár Kulturális és Tájé­koztató Központ kiállítását — amelyet Esti Béla, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és Tanjo Tanév, a Bolgár Forra­dalmi Munkásmozgalmi Mú­zeum igazgatója­ nyitott meg — két hétig tekinthetik meg az érdeklődők. Felmentés A Heves megyei Tanács legutóbbi ülésén Fekete-Győr Endre tanácselnököt és dr. Varga József tanácselnök­helyettest tisztségéből felmen­tette. Madar Nemzet Tanácskozott a SZÖ­VOSZ elnöksége A pénzintézeti feladatokon túl mind szélesebb körű ki­egészítő tevékenységet foly­tatnak a takarékszövetkezetek — állapították meg a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának keddi ülésén, amelyen Szlamenicky István elnökletével a falvak és tele­pülések bankjainak kiegészí­tő tevékenységét vitatták meg. Így többek között a Bács- Kiskun megyei áfészek és a megyei Zöldért Vállalat élel­miszer-gazdasági tevékenysé­gét, a megyében a fogyasz­tási szövetkezetek mezőgazda­sági termék- és terményfel­­vásárlásának értéke tavaly mintegy 1,3 milliárd forint volt. A megye áfészei által felvásárolt zöldség és gyü­mölcs 45 százaléka, a vegyes cikkeknek 50 százaléka került külföldi piacokra. Nyugdíjas agrárszakemberek eszmecseréje A szakmai kapcsolatok ápo­lására, az ismeretek gyarapí­tására, az idős kor igényei­nek megfelelő kulturális és szórakoztató élmények nyúj­tására szerveződött 1968-ban a Nyugdíjas Agrárszakemberek Klubja, mely kedden tartotta évi rendes közgyűlését a Kos­suth Klubban. A TIT keretén belül működő egyesület, melynek munkájában a HNF is tevékenyen részt vesz, mint­egy 600 tagot számlál. Sándor László elnöki be­számolójában megállapította, hogy a múlt esztendőben az egyesület fórumot adott a mező- és erdőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a kapcsolódó tudományágak té­maköreiben olyan élénk szak­mai eszmecseréknek, amelyek napjaink időszerű kérdéseit boncolgatták. A tagok elhatá­rozták: a klubba pártoló ta­gokat is felvesznek, azon szer­vezetek, intézmények vezetőit, amelyek eddig is támogatták a Nyugdíjas Agrárszakembe­rek Klubjának munkáját. (hdlk­i) Hazánk fel­szabadulásának megünneplésére készülnek a Szovjetunióban Megkezdődtek a Szovjet­unióban a Magyarország fel­­szabadulásának 36. évforduló­ja alkalmából rendezett em­­lékünnepségek. A Szovjet— Magyar Baráti Társaság nagy­üzemekben, oktatási intézmé­nyekben tart megemlékezést hazánk nagy ünnepe alkalmá­ból. Az üzemekben kiállítá­sokat, könyvbemutatókat ren­deznek. Megemlékezéseket tartanak számos köztársaság­ban, nagyvárosban is. A köz­ponti ünnepséget április 2-án rendezik meg Moszkvában a szakszervezetek házában. Felszabadulásunk évfordu­lója alkalmából ismét meg­tartják az immár hagyomá­nyos filmhetet, ezúttal Moszk­ván kívül Tallinnban, az Észt SZSZK fővárosában is. A filmhéten a többi között Fábry Zoltán, Radványi Géza, Rényi Tamás és Mészáros Márta filmjeit mutatják be. A megnyitón magyar filmkül­döttség is részt vesz. Ugyan­csak hagyományos eseménye a felszabadulási ünnepségeknek Moszkvában a külföldi iroda­lom könyvtárában megnyíló könyvkiállítás. A szovjet fő­városban szerepel április 4-én a KISZ Központi Művész­­együttesének rajkózenekara, a Csajkovszkij-teremben lépnek a közönség elé. A szovjet-mongol űrpáros sajtókonferenciája Vlagyimir Dzsanibekov és Zsugderdemidija Gurragcsan a sikeres leszállás után hétfőn a kora esti órákban Bajkonurba érkezett. A Szojuz–39 visszatérte a földi keresőszolgálat számára nem volt könnyű: igen ala­csony volt a felhőzet­, a leszál­lás helyén napok óta esett az eső, a talaj fellazult, a kiszá­radt medrekben valóságos ta­vakká állt össze a víz. Ennek ellenére az űrhajó leszállása sima volt. A kereső szolgálat tagjai a rossz látási viszonyok ellenére is percek alatt a hely­színen voltak és kisegítették a kabinból Dzsanibekov és Gur­ragcsan űrhajósokat, akik ki­tűnő hangulatban, szemmel láthatóan jó közérzetben tértek vissza a Földre. Sajtókonferencián számolt be nyolcnapos útjáról kedden Baj­­konurban a szovjet—mongol közös űrutazás két részvevője. Dzsanibekov, aki még a Szal­­jut több mint három és fél éves útjának kezdeti szakaszában már járt az űrállomáson, el­mondotta: Gazdagabb lett az űrállomás, a különböző expe­díciók által felvitt műszerek, berendezések használatba vé­telével komoly tudományos la­boratórium lett. Mindkét űrhajós kiemelte, hogy a Szaljut jelenlegi állan­dó személyzete, Vlagyimir Ko­­valjonok és Viktor Szavinih, nagy segítséget adott munká­jukhoz, és sokat köszönhetnek a földi szakértőknek is. Gur­ragcsan hangsúlyozta: A világ­űrben tett utazás után megvál­tozik az űrhajós világképe. A Föld kicsinynek tűnik, mégis éppen így tanuljuk meg érté­kelni, mit is jelent ez a Föld mindnyájunknak. A Magyar ENSZ Társaság ülése Az ENSZ munkájában, s a Magyar ENSZ Társaság 1988 évi tevékenységében továbbra is fő helyet foglalnak el a béke és a biztonság, a lesze­relésért, folytatott harc, vala­mint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratizálá­sáért, az új gazdasági világ­rendért folyó küzdelem kér­dései — hangsúlyozták a Ma­gyar ENSZ Társaság intéző bi­zottságának kedden, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának székházában meg­tartott ülésén. A tanácskozás résztvevői megvitatták a tár­saság 1981-es főbb feladatai­ról szóló előterjesztést, s vég­legesítették az idei munkater­vet. A Magyar ENSZ Társaság intéző bizottsága az elhunyt Haraszti György helyére Gömbös Ervint választotta a Magyar ENSZ Társaság főtit­kárává. Az új főtitkár, aki korábban a volt ENSZ-tiszt­­viselők és szakértők bizottsá­gának elnökeként tevékenyke­dett, maga is éveken át a vi­­­­lágszervezet titkárságának­­ munkatársa volt. Magyar—NDK árucsere-forgalmi megállapodás Kedden Budapesten Vas Já­nos és Dietrich Lemke külke­reskedelmi miniszterhelyette­sek aláírták hazánk és az NDK 1981. évi árucsere­­forgalmi jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. A megállapodás több mint 1,4 milliárd rubel forgalmat irányoz elő. A kölcsönös gép­kereskedelem mintegy kilenc­százmillió rubelt tesz ki. Az együttműködés fő területei továbbra is a járműipar és a mezőgépgyártás. A magyar járműipar többek között 750 Ikarus autóbuszt, 100 bútor­szállító tehergépkocsit, vala­mint közel 50 millió rubel ér­tékű alkatrészt és részegysé­get szállít az NDK-ba. Ahon­nét egyebek között 8 ezer tehergépkocsit és mikrobuszt, több mint 20 ezer Trabant,és 14 ezer Wartburg személygép­kocsit, 9 ezer MZ motorkerék­párt és körülbelül 63 millió rubel értékű járműalkatrészt és részegységet vásárolunk. A hosszú lejáratú árucsere­­forgalmi egyezmény előirány­zatainak megfelelően folytató­dik a nyers- és alapanyagok kölcsönös szállítása. Az NDK többek között ötszázezer ton­na brikettet, 230 ezer tonna kálit, több mint nyolcvanmil­lió rubel értékben vegyi anya­gokat, továbbá kohászati ter­mékeket, építőanyagokat, ét­kezési és ipari sót exportál Magyarországra. Az NDK ugyanakkor hazánktól például 140 ezer tonna bauxitot, 25 ezer tonna timföldet, több ezer tonna alumínium tömböt és félgyártmányt, 170 ezer tonna gabonát vásárol. Ez évben is széles választékban importálunk az NDK-ból a magyar vásárlóközönség köré­ben kedvelt és keresett fo­gyasztási cikkeket, például szöveteket, szőnyegeket, alsó kötöttárukat, harisnyatermé­­keket, függönyöket, varrógépet, rádiókészüléket, mosógépet, centrifugát, továbbá fényké­pezőgépeket, csillárokat, hang­szereket, játékokat és sport­cikkeket. Tovább növeljük körbehoza­talunkat, amely ez évben eléri a 230 ezer hekto­litert. Magyarország továbbra is az NDK hagyományos szállítója marad különféle mezőgazda­­sági és élelmiszeripari termé­kekből. Többek között 460 ezer hektoliter bort és pezs­gőt, 140 ezer tonna friss és feldolgozott zöldséget és gyü­mölcsöt, szalámit, vágott ba­romfit szállítunk az NDK-ba. Kitüntetés A Magyar Népköztársasága Elnöki Tanácsa Horváth Sán­dor tűzoltó ezredest, a Belü­gy-­­minisztériumban kifejtett több évtizedes munkája elismeré­séül, nyugállományba vonu­lása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend­del tüntette ki. A kitüntetést Horváth István belügyminisz-­ ter kedden adta át. Elismerés a társadalmi életben szerzett érdemekért Kedden a Városházán Kele­men Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese a főváros, tár­sadalmi életében szerzett ki­magasló szakmai és hivatás­beli érdemek elismeréséül — a felszabadulási évforduló al­kalmából — kitüntetéseket adott át. Madzsar József-díjban ré­szesült: Zsigmond Kálmánná, az István Kórház ápolónője, Greguss Istvánná gyógyszer­tárvezető, dr. Dénes János, az­ István Kórház osztályvezető főorvosa, Garamvölgyi Dezső­­né, a XIX. kerületi Szakorvo­si Rendelőintézet intézetveze­tő főnővérhelyettese, dr. Árky Nándor, az Országos Testne­velési és Sportegészségügyi Intézet főigazgató főorvosa és dr. Betkó János, a János­ Kórház rendelőintézet osztály­vezető főorvosa. Reitter Ferenc-díjat kapott: Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. D­almy Tibor, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat igazgatóhelyettese, Fáskerti Sándor, a Budapesti Közle­kedési Vállalat vezérigazgató­helyettese és Kangyal Miklós, a Budapesti Városépítési Ter­vező Vállalat építészmérnöke. Művészeti díjban részesült: Till Ottó, a III. kerületi Ál­lami Zeneiskola igazgatója, Bánki Zsuzsa, a Vígszínház színművésze, Marton László szobrászművész és Bertha Bulcsu író. A Munka Érdemrend arany fokozatát öten, ezüst fokozat­­tát tizennégyen, bronz fokoza­tát tizenöten vették át. „A Főváros Kiváló Szolgálatáért” kitüntetést hatan kapták. Hosszú időn át végzett ki­emelkedő munkáért ketten fő­városi tanácsosi címet kaptak, kerületi főtanácsosi címet egy, kerületi tanácsosi címet pe­dig kilenc személy vehetett át. Új gyárcsarnok Zalaegerszegen Munkásgyűlést tartottak kedden a Zalaegerszegi Alu­míniumipari Gépgyár dolgo­zói. Az alkalom­­üzembe he­lyezték az ipartelep 3600 négyzetméteres nehézvasszer­kezeti gyártócsarnokát és ki­egészítő létesítményeit, az alapanyagraktárt és a dara­bolóüzemet. Az új létesítmé­nyekkel az idén csaknem megkétszereződik a vállalat termelése, s korszerű gépek­kel, berendezésekkel látja el a magyar alumíniumipart — hangsúlyozta a munkásgyűlé­­sen tartott ünnepi beszédében Soltész István ipari miniszter­­helyettes. k Kényelmesebben, többet A Munkaügyi Minisztérium­ban kedden szervező szak­emberek tartottak sajtótájé­koztatót a 3M elnevezésű módszer magyarországi alkal­mazásáról. A mozdulatelemzé­­ses munkatanulmányozás és munkaszervezés — innen a 3M elnevezés — nyugati meg­oldások hazai alkalmazása. A hetvenes évek derekán külföldön sajátította el a rendszert az a tizenhat okta­tó, akik a magyarországi szakembereket kiképezték. Az üzemekben 1976 elejétől fog­lalkoznak a 3M bevezetésével, s ma már hatvan-hetven vál­lalatnál hozott számottevő eredményeket a tudományos szervezési módszer. A lényeg, hogy a szerelési, gyártási, s más munkatevé­kenység vizsgálata, elemzése után kialakítják az optimáli­san legjobb munkahelyeket s munkafogásokat. Így — ké­nyelmesebb körülmények kö­zött — lényegesen gyorsab­ban végezhetők el a munka­­folyamatok. A dolgozó a leg­alkalmasabb szerszámokat kapja, a felhasználandó anyag, alkatrész megfelelő tárolók­ban a keze ügyében van. A legkevesebb munkamozdulat­tal, erőkifejtéssel tudja ellátni­ feladatát Ma már csaknem kétezer szervező végezte el a mód­szert oktató tanfolyamok va­lamelyikét, s az eddigi ered­mények tanúsága szerint sok területen jó eredményeket — húsz-hetven százalékos terme­­lékenységemelkedést — értek el a 3M bevezetésével. Ezért tartják kevésnek a szakembe­rek a­ módszert már alkalma­zó üzemek számát s úgy vé­lik, a hasznos megoldás még sok helyen hozhatna hasznot a vállalatoknak, a gazdaság­nak. La. 5

Next