Magyar Nemzet, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

Szerda, 1981. július 1. Bolíviai hasonulás Tanulmányok és kötetek, amelyek Latin-Amerika politi­kai viszonyait boncolgatják, a „Ceterum censeo ..makacs­ságával térnek vissza ahhoz a megállapításhoz, hogy gyenge lábakon áll a demokrácia a földrészen. A miértre választ adni már jóval nehezebb, mint a puszta tényt leszögezni. Így nem véletlen, hogy sokan és sokfelé keresik a magyaráza­tot. Elgondolkodtató ugyanis, hogy amíg Latin-Amerika gaz­daságilag a harmadik világból az elsők között eszmélt fel, és indult Európa és Észak-Ameri­­ka után, addig politikai fel­építményei képtelenek alkal­mazkodni a parlamentáris rendszer kívánalmaihoz, időről időre látványosan összeomla­nak a polgári pártok tuséitól, és ismételten a katonaság bi­zonyul a társadalomban az egyetlen szervező erőnek. Iga­zuk lehet azoknak, akik abból indulnak ki, hogy csupán a hadsereg képes megteremteni a politikai szilárdságot ott, ahol a­ demokráciának még a társadalmi alapok lerakására sincs ereje? Tányérsapkák Vitatkozni legfeljebb azokkal lehet, akik azt állítják, hogy a diktatúrák a változó körülmé­nyek között is változatlan elvi gyökerekből termelődnek újjá. Új idők új szelei kétségkívül nehezebben járják át a tiszti tányérsapkákkal fedett főket, mint a friss fuvallatok felé for­duló fejeket, Latin-Amerika legtöbb országában mégis mo­dernizálták a kaszárnyákat. A diktatúra „klasszikus” fo­galma — és ehhez ma Stroess­­ner Paraguaya áll a legköze­lebb — feltételezte például a katonai réteg elitjének az ösz­­szefonódását a földbirtokosi oligarchával. A gyorsan gyara­podó gazdaságokban azonban a hatalmi viszonyok jóval bo­nyolultabbak lettek, aminek az egyik hatása az volt, hogy a tiszti iskolák kapuit megnyi­tották a középosztályok előtt is. Fokozatosan átalakult a dél-amerikai hadseregek ideo­lógiája. Többé már nem osz­tályérdekeket hangoztatnak, hanem a „nemzetbiztonság” eszméjét, ami röviden annyit jelent, hogy a gazdasági fejlő­déshez elengedhetetlenül szük­séges a belpolitikai stabilitás. Ez az a közös formula, amelyet azután országonként eltérőkép­pen értelmezhetnek a táborno­kok. Van, ahol a biztonsá­got veszélyeztető „felforgatók” alatt egyaránt értik az összes politikai pártot, de a hatvanas évek erős baloldali fellendülé­sének a következménye, hogy a végső soron mégis osztály­érdekeket védelmező hadsere­gek főképpen a kommunistá­kat vették üldözőbe, ahány esztendő a függetlenség kikiáltása óta eltelt. A múltban ez azzal volt magyarázható, hogy az öt szomszéd valame­lyikével szinte állandóan há­borúzó, s csatáikat kivétel nél­kül elvesztő tábornokok a honi politika küzdőterén próbáltak dicsőséget szerezni, és egymás kezéből tépkedték ki a babér­leveleket. Ami viszont a teg­napból ma is érezhető, az az állandó bizonytalanság és a belső egyensúly tartós hiánya a gazdaságban és a társada­lomban. Tavaly újabb kísérlet történt arra, hogy az ördögi körből a polgári demokrácia felé, az Andok-paktum országaihoz kö­tődve törjön ki Bolívia. A Cono Sur diktatúrái és az Egyesült Államok azonban nem kívána­tosnak nyilvánították a válasz­tásokon nyertes, baloldali Siles Zuazot. Bizonyítottan argentin, hallgatólagosan az amerikai támogatással ismét a katonák léptek fel a politikai színpadra. A demokráciára készülő tár­sadalmon aratott győzelem azonban a külső segítség mel­lett még a szoros „egységfron­tot” is megkívánta a tisztika­ron belül. Ennek pedig meg­volt az a következménye, hogy a juntába olyanok is bekerül­tek, akiket sem Washington­ban, sem pedig a komolyab­ban gondolkodó latin-amerikai fővárosokban nem fogadtak el tárgyalópartnerként. A gátlás­talanul korrupt és kegyetlen „kokaintisztekre”, akik a kábí­tószer-csempészetet szervezték és irányították, mégis sokáig szükség volt a „tisztogatáshoz”. Néhány hónapja azonban Luis Garcia Meza tábornok már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy megkezdje a be­illeszkedést Cono Sur-beli kol­légái közé, és a leginkább kompromittálódott sokcsillagos társait a juntában leváltotta. Ezzel azonban felmondta a belső tűzszüetet, és két gyors, sikertelen puccs után csak úgy sikerült helyreállítania az egy­séget, hogy ígéretet tett rá: rö­videsen megválasztandó utód­jának augusztus hatodikán át­adja a helyét. Kitépett babérlevelek Még két érdekes vonását em­líti ezeknek a „modernizált diktatúráknak” Robert F. Lam­­berg, a Neue Zürcher Zeitung hasábjain. Az egyik az, hogy önmagukat átmenetinek jelö­lik, és megszabják visszavonu­lásuk határidejét, ami általá­ban konkrét cél eléréséhez kö­tődik, mint például a kilábalás az időről időre visszatérő gaz­dasági káoszból. Ezért is van — és ez a második jellemző vonás —, hogy a katonai veze­tők többnyire képzett gazdasá­gi szakemberek is, akik tech­nokratákkal egészítik ki a kor­mányt. Továbbá ismeretlen a vezérközpontúság, a hatalom csúcsán gyakori a váltás. Kissé nehézkesen illeszkedik ebbe a keretbe Bolívia. A La­tin-Amerika szívében fekvő or­szág hosszú ideje nem tudja eldönteni, merre haladjon. Bátortalan kísérleteit, hogy az Andok-paktum országainak — amelyekhez gazdaságilag in­kább kötődik — az útját járja, rendre durva kézzel hiúsítja meg a hadsereg. De az itteni katonák képtelenek követni a földrész déli végének, a Cono S's­r diktatúráinak a példáját, és nemcsak nélkülük, hanem velük is kormányozhatatlan az ország. Nem éppen irigylésre méltóak a bolíviai gyerekek, akiknek hazájuk történelmét kell bemagolniuk: tankönyveik több puccsot sorolnak fel, mint Nyúl a bokorban Mi vette rá, hogy egy nappal a mostani lázadás előtt mégis megváltoztassa a szándékát, éppoly kevéssé tudható még, mint ahogy a sebtiben, latinos temperamentummal összeho­zott hatalomátvétel körülmé­nyei is ismeretlenek. Gyanít­ható, hogy Garcia Meza, ami­kor bejelentette: mégis az el­nöki székben marad az év vé­géig, a nyulat akarta kiugratni a bokorból, a hozzá hű fegy­veresek erőfölényében bízva. Mélyebben nyomozni okok és okozatok után azonban alig­ha érdemes. Az izgalom elmúl­tával az esemény 193-as sor­számmal iktatódik a bolíviai puccs-statisztikákban, és leg­feljebb annak a jelölésére szol­gál, hogy a tisztikaron belüli esztelen marakodást sem a múlt tapasztalatai, sem pedig a környező országokból át­veendő tanulságok nem képe­sek elcsitítani. Az állandó bi­zonytalanság az összeomlás szélére juttatta Latin-Amerika amúgy is egyik legszegényebb gazdaságát, és a hosszú távra kilátástalan helyzet bármikor ürügyet szolgáltathat egy ha­talomvágyó tisztnek az újabb puccsra. Teheti ezt a csaknem teljes büntetlenség reményé­ben, hiszen a hadseregen belüli érdekek annyira kuszáltak és ellentmondásosak, hogy Gar­cia Mezának a mostani ellen­szegülőket is alighanem hama­rosan szabadon kell bocsáta­nia. A társadalom reménytvesz­­tetten szemléli a fejleménye­ket, és a katonaságnak egyet­len civil politikai erőt sem sikerült maga mögé állítania. A pártok elvesztett demokrá­ciájukat követelik vissza. Egy nemrégiben Svájcban járt szakszervezeti küldöttség hatá­­rozotan tiltakozott Garcia Me­za tervezett leváltása ellen is: a hadsereg intézményesülésé­től óvtak, az argentin, illetve a brazil példa követésétől. A pártoknak aligha lett volna erejük meggátolni a hasonu­lást. Jellemző bolíviai para­doxon — maguk a katonák léptek közbe. Lambert Gábor Magyar Nemzet Üdvözlő táviratok az NDK vezetőihez Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke távirat­ban köszöntötte Erich Ho­­neckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának főtitkárát, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnökévé; Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Willi Stophot, Né­met Demokratikus Köztársa­ság minisztertanácsának elnö­kévé, és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke Horst Lin­­dermann-t, a Német Demokra­tikus Köztársaság népi kama­rájának elnökévé történt új­raválasztása alkalmából. Elutazott a venezuelai nagykövet Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke búcsúlátogatáson fogad­ta Juan Aitar Pietrit, a Ve­nezuelai Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét, aki végleg elutazott Budapestről. Méhes Lajos Vas megyében Méhes Lajos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ipari mi­niszter hétfőn, az esti órák­ban Vas megyébe látogatott. Szombathelyen, a megyei pártszékházban Horváth Mik­lós, a megyei pártbizottság el­ső titkára fogadta, s tájékoz­tatta a megye helyzetéről. Méhes Lajos kedden délelőtt elsőként a Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár szombathe­lyi futómagyárába látogatott, ahol Horváth Ede vezérigaz­gató többek között arról tá­jékoztatta, hogy a gépgyár va­si, szombathelyi, sárvári, kő­szegi és szentgotti­árci üze­meiben ma már háromezer­­hatszáz ember dolgozik, kö­zülük kilencszázak a dinami­kusan­ fejlődő szombathelyi futóműgyárban, ahol egy munkás évente több mint egy­millió forint termelési érté­ket állít elő. Az idén elké­szül az új húszezer négyzetmé­ter alapterületű üzemcsarnok, amelyben cső- és mellsőten­gelyeket, motoralkatrészeket gyártanak majd, exportra is. A futóműgyár a tervek sze­rint öt év alatt megkétsze­rezi termelését. A tájékoztató után Méhes Lajos megtekin­tette az üzemet, majd a La­kástextil Vállalat szombathe­lyi törzsgyárát kereste fel, ahol Kovács László vezérigaz­gató adott számot a vállalat munkájáról. Elmondta, hogy a már befejezett korszerűsíté­sek, fejlesztések eredménye­ként a forgalomba hozott bú­torszövetek hetvenöt, a sző­nyegek ötven, a takarók negy­venöt százalékát adja a gyár, s hogy a tervek szerint a következő fél évtizedben évi 2,4 millió dollárról hétmillió­ra növelik, a tőkés exportju­kat. A gyárlátogatás az új szőnyegszövőgyár, valamint a mintaterem megtekintésével fejeződött be. A Politikai Bizottság tagja délután Vas megye nagy­üze­meinek vezetőivel találkozott, s eszmecserét folytatott a megnövekedett feladatokról, teendőkről. FPD-küldöttség Budapesten Gyenes Andrásnak, az or­szággyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására ked­den Budapestre érkezett a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentje szabad demokrata párti (FDP) frak­ciójának küldöttsége. A delegációt Wolfgang Mischnik, a frakció elnöke, a párt elnökhelyettese vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizott­ságának titkára fogadta. Je­len volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete. Kádár János Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden az esti órákban Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyébe érkezett. Kíséretében van Ballai László és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetője. Részt vesz A látogatáson Csurkó László író, országgyűlési képviselő. A Központi Bizottság első titkárát megyei és helyi ve­zetők Mezőkövesden fogad­ták: Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Pataki István, a mezőkövesdi tanács elnöke és Szilágyi János, a járási hivatal elnöke. Juhász Péter, a mezőkövesdi városi­járási pártbizottság első tit­kára üdvözölte a pártbizott­ság székházánál a gépkocsi­ból kiszálló Kádár Jánost. Az ünnepi külsőt öltött városban régi matyó szokás szerint nemzetiszínű szalaggal átkö­tött kenyeret és a megye vi­lághírű tokaji borából kós­tolót nyújtottak át matyó népviseletű fiatalok, úttörők pedig vörös szegfűvel kö­szöntötték a vendégeket Lázár György látogatása fővárosi létesítményeknél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den egésznapos programon tá­jékozódott a főváros fejlődésé­ről, a tervekről és felkeresett több nagy építkezést, néhány új létesítményt. A városházán Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a főváro­si tanács elnöke fogadta. A tanács épületében Maróthy László Budapest politikai, tár­sadalmi, gazdasági életéről, a fővárosi pártszervezetek, kom­munisták tevékenységéről adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a főváros politikai és társadalmi életét a rend, a kiegyensúlyo­zottság jellemzi, a pártszervek munkájának középpontjában az MSZMP XII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtá­sa áll. Az üzemekben, a gyá­rakban, az intézményekben mindinkább kibontakozik az alkotó­készség. Szépvölgyi Zoltán az ötödik ötéves terv idején megvalósult városfejlesztési eredményekkel összefüggésben az elkövetkező öt esztendő feladatait vázolta. Budapest a­ következő években is kiemelt fejlesztési források­hoz jut, s a tanács arra törek­szik, hogy minél ésszerűbben, jobban gazdálkodjék a reá bí­zott javakkal. Alapos előkészí­tő munka és társadalmi viták után Budapest hatodik ötéves terve három kiemelt feladatra, a legfontosabb társadalompoli­tikai célok megvalósítására összpontosít: a lakáshelyzet ja­vítására, s a lakóházak, a köz­­intézmények, a közművek felújítására, az egészség­­ügyi hálózat bővítésére, a meglevő intézmények gyarapí­tásával, és az oktatási feltéte­lek javítására. Lázár György elismeréssel nyilatkozott a hal­lottakról, kiemelve, hogy Buda­pest gyarapítása, az itt élő em­berek körülményeinek javítása a hatodik ötéves tervben is megkülönböztetett helyet fog­lal el. Mint mondotta, a fővá­rosban tervezett fejlesztési­korszerűsítési elképzelések reá­lisak. Az elkövetkező években fontos feladat, hogy Budapes­ten is a legésszerűbben és ta­karékosabban használják fel a rendelkezésre álló anyagi esz­közöket, s a fejlődés szolgála­tába állítsák a meglevő hatal­mas szellemi erőforrásokat. A megbeszélést követően Lázár György útja a Katona József Színházba vezetett. Itt többek között Drecin József művelődési miniszterhelyettes fogadta a vendéget, akit Gérnyi Kálmán, a fővárosi tanács el­nökhelyettese tájékoztatott a több mint három és fél éve folyó rekonstrukciós munkáról. Hamarosan megkezdődik a műszaki átadás, és a színház ősszel megnyitja kapuit. Rövid színháznéző séta után Lázár György a fővárosi tanács épü­letében Gáspár Tibornak, Bu­dapest főépítészének tájékoz­tatása alapján megszemlélte néhány új, ma még maketten kirajzolódó fővárosi létesít­mény, köztük a VI. ötéves terv idején Óbudán felépülő, há­romezer lakásos kaszásdűlői, valamint a 2900 lakásra terve­zett Pók utcai lakótelep tervét. A továbbiakban a XV. kerü­letben épülő budapesti szemét­­égetőmű beruházását kereste fel. Hajdú György, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat vezérigazgatója adott tájékoz­tatást arról, hogy a nagy beru­házás megvalósulásával évente 440 000 tonna szemét megsem­misítésére lesz mód. A kazá­nokban termelődő gőzt a ter­vek szerint nagy teljesítményű turbinában hasznosítják, amely villamos energiát termel majd, s távhőt is szolgáltat. Lázár György megtekintette az épülő szemétégetőmű technológiai fő­épületét, több részlegét, majd útja az újpesti városközpont rekonstrukciós területén fel­épülő alkótelepre vezetett. A Rózsa utca és az Árpád út ke­reszteződésében a kerület ve­zetői fogadták a vendéget, aki tájékozódott arról, hogy 1985 végéig 9346 új otthon felépíté­­sét tervezik. Eddig 6500 készült el. Lázár György megtekintette az Erzsébet utcában létesített 24 tantermes, olasz szerkezetű iskolát is. A program az Árpád-híd szélesítésével és a Flórián tér rendezésével kap­csolatos tervek megismerésé­vel folytatódott. Nagy Rudolf, a közlekedési főigazgatóság vezetője a Margitsziget északi csúcsánál maketten is szem­léltetve tájékoztatta a kor­mány elnökét arról, hogy az 1979-ben jóváhagyott beruhá­zási program szerint az építés első üteme a jövő év októberé­ben, a második üteme pedig 1984 októberében valósul meg. A meglevő híd átalakításával, a pillérek felhasználásával a déli és északi oldalon 3—3 köz­úti sávos, korszerű szerkezetű új acélhíd épül. A hídon gyors­villamos is közlekedik majd. Lázár György végül a Margit­­kórház fejlesztésével ismerke­dett. Markovits György fő­igazgató főorvos többek között elmondta, hogy a közelmúltban befejezett fejlesztés révén az új létesítmény 313 ágyas beteg­szárnyból és a kórház összes — 480 ágyát — kiszolgáló orvosi ellátó szárnyból áll. A VI. öt­éves terv idején új, 250 ágyas pavilon felépítését, s a régi kórházi épület felújítását ter­vezik. A Minisztertanács elnö­ke megtekintette a kórház több részlegét. Az agrár­értelmiség helyzete A mezőgazdasági, az erdé­szeti és a vízügyi üzemekben tovább nőtt a szervezett ér­telmiségi dolgozók aránya, a korábbinál kezdeményezőbben és nagyobb felelősséggel vesz­nek részt a munkahelyi prob­lémák megoldásában és a fa­lusi környezet arculatának formálásában — állapította meg a MEDOSZ elnöksége keddi, kibővített ülésén, ame­lyen az agrár­értelmiség hely­zetével foglalkozott. Az elmúlt időszakban rész­ben sikerült orvosolni régeb­bi keletű gondjaikat. Három év alatt húsz-huszonöt száza­lékkal nőtt a jövedelmük és sokat javult lakáshelyzetük. Élhetnek a kedvezőtlen adott­ságú üzemekben állást válla­lók támogatásával járó meg­különböztetett előnyökkel is, ami havonta ezer-kétezer fo­rintos többletjövedelmet je­lent. A vitában felvetődött, hogy kevés az üzemmérnök és a technikus, s emiatt gyakran a munkahelyi vezetők kény­telenek foglalkozni a közvet­len irányítás mindennapos ügyes-bajos dolgaival. Többen helytelennek tartották azt is, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező nyugdíjas értelmi­ségiek foglalkoztatása egyes adminisztratív intézkedések miatt nehézségekbe ütközik. 3 A CDR-küldöttség Korom Mihálynál Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizotság titkára, ked­den fogadta a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának meghívására hazánkban tar­tózkodó, a kubai forradalom védelmére alakult bizottságok (CDR) küldöttségét, amelyet Armando Acosta Cordeiro,­­ a Kubai Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának póttagja, a­ CDR főtitkára vezet. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a felek véle­ményt cseréltek a szocialista építés tapasztalatairól és a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről. A delegáció egyébként a tegnapi nap folyamán Egerbe látogatott. A vendégeket elkí­sérte Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára. Egerben a Hazafias Népfront székházában Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára és Végh Miklós, a Hazafias Népfront Heves megyei bizottságának elnöke fogadta a vendégeket. A delegációt a népfront­mozgalom helyi tapasztalatai­ról Mészáros Albert, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára tájékoz­tatta. A kubai vendégek ezt kö­vetően az Egri Dohánygyár­ba látogattak, délután pedig a város történelmi nevezetes­ségeivel ismerkedtek. Gyenes András fogadta Nguyen Van Linht Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kedden fogadta Nguyen Van Linht, a Vietnami Kom­munista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, aki üdülésen tartózkodik hazánk­ban. A Lutheránus Világszövetség delegációjának látogatása A Lutheránus Világszövet­ség küldöttsége dr. Carl H. May főtitkár vezetésével, a Magyarországi Evangélikus Egyház meghívására június 27-től hazánkban tartózko­dik. A delegáció kedden lá­togatást tett az Állami Egy­házügyi Hivatalban, ahol Miklós Imre államtitkárral eszmecserét folytatott idő­szerű nemzetközi kérdésekről és a Lutheránus Világszövet­ség 1984-ben Budapesten tar­tandó nagygyűlésének előké­szítéséről. A fogadáson részt vett dr. Káldy Zoltán, a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­ház elnök-püspöke. A szakmunkások továbbképzéséért Az elmúlt időszakban éven­­­te több mint 330 ezer dolgozó részesült szakmai továbbkép­zésben, az aktív keresők, mintegy 6,5 százaléka — hang­zott el kedden az MTESZ köz­ponti oktatási bizottságának ülésén a Technika Házában. Valamilyen fizikai munka elvégzésére jogosító kiképző tanfolyamot 85 000-en végez­tek el — javarészt betanított munkások —, míg fizikai to­vábbképző tanfolyam elvég­zéséről csaknem 140 ezren kaptak bizonyítványt. A fi­zikai dolgozók továbbképzése különösen az utóbbi években vált fontossá, amikor a mű­szaki fejlődés következtében sok foglalkozás szakmai, és ismeretbeli tartalma megvál­tozott. Elhangzott az is, hogy a fizikai továbbképző tanfor­mokon a legtöbb hallgató nehézipar, a kohó- és és az építőipar szakterülete került ki. Feltűnően kicsi szont az ÁFÉSZ és a K­­SZÖV üzemek érdekeltsége továbbképzésben.

Next