Magyar Nemzet, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
Szerda, 1981. július 1. Bolíviai hasonulás Tanulmányok és kötetek, amelyek Latin-Amerika politikai viszonyait boncolgatják, a „Ceterum censeo ..makacsságával térnek vissza ahhoz a megállapításhoz, hogy gyenge lábakon áll a demokrácia a földrészen. A miértre választ adni már jóval nehezebb, mint a puszta tényt leszögezni. Így nem véletlen, hogy sokan és sokfelé keresik a magyarázatot. Elgondolkodtató ugyanis, hogy amíg Latin-Amerika gazdaságilag a harmadik világból az elsők között eszmélt fel, és indult Európa és Észak-Amerika után, addig politikai felépítményei képtelenek alkalmazkodni a parlamentáris rendszer kívánalmaihoz, időről időre látványosan összeomlanak a polgári pártok tuséitól, és ismételten a katonaság bizonyul a társadalomban az egyetlen szervező erőnek. Igazuk lehet azoknak, akik abból indulnak ki, hogy csupán a hadsereg képes megteremteni a politikai szilárdságot ott, ahol a demokráciának még a társadalmi alapok lerakására sincs ereje? Tányérsapkák Vitatkozni legfeljebb azokkal lehet, akik azt állítják, hogy a diktatúrák a változó körülmények között is változatlan elvi gyökerekből termelődnek újjá. Új idők új szelei kétségkívül nehezebben járják át a tiszti tányérsapkákkal fedett főket, mint a friss fuvallatok felé forduló fejeket, Latin-Amerika legtöbb országában mégis modernizálták a kaszárnyákat. A diktatúra „klasszikus” fogalma — és ehhez ma Stroessner Paraguaya áll a legközelebb — feltételezte például a katonai réteg elitjének az öszszefonódását a földbirtokosi oligarchával. A gyorsan gyarapodó gazdaságokban azonban a hatalmi viszonyok jóval bonyolultabbak lettek, aminek az egyik hatása az volt, hogy a tiszti iskolák kapuit megnyitották a középosztályok előtt is. Fokozatosan átalakult a dél-amerikai hadseregek ideológiája. Többé már nem osztályérdekeket hangoztatnak, hanem a „nemzetbiztonság” eszméjét, ami röviden annyit jelent, hogy a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges a belpolitikai stabilitás. Ez az a közös formula, amelyet azután országonként eltérőképpen értelmezhetnek a tábornokok. Van, ahol a biztonságot veszélyeztető „felforgatók” alatt egyaránt értik az összes politikai pártot, de a hatvanas évek erős baloldali fellendülésének a következménye, hogy a végső soron mégis osztályérdekeket védelmező hadseregek főképpen a kommunistákat vették üldözőbe, ahány esztendő a függetlenség kikiáltása óta eltelt. A múltban ez azzal volt magyarázható, hogy az öt szomszéd valamelyikével szinte állandóan háborúzó, s csatáikat kivétel nélkül elvesztő tábornokok a honi politika küzdőterén próbáltak dicsőséget szerezni, és egymás kezéből tépkedték ki a babérleveleket. Ami viszont a tegnapból ma is érezhető, az az állandó bizonytalanság és a belső egyensúly tartós hiánya a gazdaságban és a társadalomban. Tavaly újabb kísérlet történt arra, hogy az ördögi körből a polgári demokrácia felé, az Andok-paktum országaihoz kötődve törjön ki Bolívia. A Cono Sur diktatúrái és az Egyesült Államok azonban nem kívánatosnak nyilvánították a választásokon nyertes, baloldali Siles Zuazot. Bizonyítottan argentin, hallgatólagosan az amerikai támogatással ismét a katonák léptek fel a politikai színpadra. A demokráciára készülő társadalmon aratott győzelem azonban a külső segítség mellett még a szoros „egységfrontot” is megkívánta a tisztikaron belül. Ennek pedig megvolt az a következménye, hogy a juntába olyanok is bekerültek, akiket sem Washingtonban, sem pedig a komolyabban gondolkodó latin-amerikai fővárosokban nem fogadtak el tárgyalópartnerként. A gátlástalanul korrupt és kegyetlen „kokaintisztekre”, akik a kábítószer-csempészetet szervezték és irányították, mégis sokáig szükség volt a „tisztogatáshoz”. Néhány hónapja azonban Luis Garcia Meza tábornok már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy megkezdje a beilleszkedést Cono Sur-beli kollégái közé, és a leginkább kompromittálódott sokcsillagos társait a juntában leváltotta. Ezzel azonban felmondta a belső tűzszüetet, és két gyors, sikertelen puccs után csak úgy sikerült helyreállítania az egységet, hogy ígéretet tett rá: rövidesen megválasztandó utódjának augusztus hatodikán átadja a helyét. Kitépett babérlevelek Még két érdekes vonását említi ezeknek a „modernizált diktatúráknak” Robert F. Lamberg, a Neue Zürcher Zeitung hasábjain. Az egyik az, hogy önmagukat átmenetinek jelölik, és megszabják visszavonulásuk határidejét, ami általában konkrét cél eléréséhez kötődik, mint például a kilábalás az időről időre visszatérő gazdasági káoszból. Ezért is van — és ez a második jellemző vonás —, hogy a katonai vezetők többnyire képzett gazdasági szakemberek is, akik technokratákkal egészítik ki a kormányt. Továbbá ismeretlen a vezérközpontúság, a hatalom csúcsán gyakori a váltás. Kissé nehézkesen illeszkedik ebbe a keretbe Bolívia. A Latin-Amerika szívében fekvő ország hosszú ideje nem tudja eldönteni, merre haladjon. Bátortalan kísérleteit, hogy az Andok-paktum országainak — amelyekhez gazdaságilag inkább kötődik — az útját járja, rendre durva kézzel hiúsítja meg a hadsereg. De az itteni katonák képtelenek követni a földrész déli végének, a Cono S'sr diktatúráinak a példáját, és nemcsak nélkülük, hanem velük is kormányozhatatlan az ország. Nem éppen irigylésre méltóak a bolíviai gyerekek, akiknek hazájuk történelmét kell bemagolniuk: tankönyveik több puccsot sorolnak fel, mint Nyúl a bokorban Mi vette rá, hogy egy nappal a mostani lázadás előtt mégis megváltoztassa a szándékát, éppoly kevéssé tudható még, mint ahogy a sebtiben, latinos temperamentummal összehozott hatalomátvétel körülményei is ismeretlenek. Gyanítható, hogy Garcia Meza, amikor bejelentette: mégis az elnöki székben marad az év végéig, a nyulat akarta kiugratni a bokorból, a hozzá hű fegyveresek erőfölényében bízva. Mélyebben nyomozni okok és okozatok után azonban aligha érdemes. Az izgalom elmúltával az esemény 193-as sorszámmal iktatódik a bolíviai puccs-statisztikákban, és legfeljebb annak a jelölésére szolgál, hogy a tisztikaron belüli esztelen marakodást sem a múlt tapasztalatai, sem pedig a környező országokból átveendő tanulságok nem képesek elcsitítani. Az állandó bizonytalanság az összeomlás szélére juttatta Latin-Amerika amúgy is egyik legszegényebb gazdaságát, és a hosszú távra kilátástalan helyzet bármikor ürügyet szolgáltathat egy hatalomvágyó tisztnek az újabb puccsra. Teheti ezt a csaknem teljes büntetlenség reményében, hiszen a hadseregen belüli érdekek annyira kuszáltak és ellentmondásosak, hogy Garcia Mezának a mostani ellenszegülőket is alighanem hamarosan szabadon kell bocsátania. A társadalom reménytvesztetten szemléli a fejleményeket, és a katonaságnak egyetlen civil politikai erőt sem sikerült maga mögé állítania. A pártok elvesztett demokráciájukat követelik vissza. Egy nemrégiben Svájcban járt szakszervezeti küldöttség határozotan tiltakozott Garcia Meza tervezett leváltása ellen is: a hadsereg intézményesülésétől óvtak, az argentin, illetve a brazil példa követésétől. A pártoknak aligha lett volna erejük meggátolni a hasonulást. Jellemző bolíviai paradoxon — maguk a katonák léptek közbe. Lambert Gábor Magyar Nemzet Üdvözlő táviratok az NDK vezetőihez Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban köszöntötte Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnökévé; Lázár György, a Minisztertanács elnöke Willi Stophot, Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökévé, és Apró Antal, az országgyűlés elnöke Horst Lindermann-t, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Elutazott a venezuelai nagykövet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke búcsúlátogatáson fogadta Juan Aitar Pietrit, a Venezuelai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. Méhes Lajos Vas megyében Méhes Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter hétfőn, az esti órákban Vas megyébe látogatott. Szombathelyen, a megyei pártszékházban Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, s tájékoztatta a megye helyzetéről. Méhes Lajos kedden délelőtt elsőként a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár szombathelyi futómagyárába látogatott, ahol Horváth Ede vezérigazgató többek között arról tájékoztatta, hogy a gépgyár vasi, szombathelyi, sárvári, kőszegi és szentgottiárci üzemeiben ma már háromezerhatszáz ember dolgozik, közülük kilencszázak a dinamikusan fejlődő szombathelyi futóműgyárban, ahol egy munkás évente több mint egymillió forint termelési értéket állít elő. Az idén elkészül az új húszezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnok, amelyben cső- és mellsőtengelyeket, motoralkatrészeket gyártanak majd, exportra is. A futóműgyár a tervek szerint öt év alatt megkétszerezi termelését. A tájékoztató után Méhes Lajos megtekintette az üzemet, majd a Lakástextil Vállalat szombathelyi törzsgyárát kereste fel, ahol Kovács László vezérigazgató adott számot a vállalat munkájáról. Elmondta, hogy a már befejezett korszerűsítések, fejlesztések eredményeként a forgalomba hozott bútorszövetek hetvenöt, a szőnyegek ötven, a takarók negyvenöt százalékát adja a gyár, s hogy a tervek szerint a következő fél évtizedben évi 2,4 millió dollárról hétmillióra növelik, a tőkés exportjukat. A gyárlátogatás az új szőnyegszövőgyár, valamint a mintaterem megtekintésével fejeződött be. A Politikai Bizottság tagja délután Vas megye nagyüzemeinek vezetőivel találkozott, s eszmecserét folytatott a megnövekedett feladatokról, teendőkről. FPD-küldöttség Budapesten Gyenes Andrásnak, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására kedden Budapestre érkezett a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentje szabad demokrata párti (FDP) frakciójának küldöttsége. A delegációt Wolfgang Mischnik, a frakció elnöke, a párt elnökhelyettese vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogadta. Jelen volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden az esti órákban Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett. Kíséretében van Ballai László és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetője. Részt vesz A látogatáson Csurkó László író, országgyűlési képviselő. A Központi Bizottság első titkárát megyei és helyi vezetők Mezőkövesden fogadták: Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Pataki István, a mezőkövesdi tanács elnöke és Szilágyi János, a járási hivatal elnöke. Juhász Péter, a mezőkövesdi városijárási pártbizottság első titkára üdvözölte a pártbizottság székházánál a gépkocsiból kiszálló Kádár Jánost. Az ünnepi külsőt öltött városban régi matyó szokás szerint nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyeret és a megye világhírű tokaji borából kóstolót nyújtottak át matyó népviseletű fiatalok, úttörők pedig vörös szegfűvel köszöntötték a vendégeket Lázár György látogatása fővárosi létesítményeknél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden egésznapos programon tájékozódott a főváros fejlődéséről, a tervekről és felkeresett több nagy építkezést, néhány új létesítményt. A városházán Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke fogadta. A tanács épületében Maróthy László Budapest politikai, társadalmi, gazdasági életéről, a fővárosi pártszervezetek, kommunisták tevékenységéről adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a főváros politikai és társadalmi életét a rend, a kiegyensúlyozottság jellemzi, a pártszervek munkájának középpontjában az MSZMP XII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása áll. Az üzemekben, a gyárakban, az intézményekben mindinkább kibontakozik az alkotókészség. Szépvölgyi Zoltán az ötödik ötéves terv idején megvalósult városfejlesztési eredményekkel összefüggésben az elkövetkező öt esztendő feladatait vázolta. Budapest a következő években is kiemelt fejlesztési forrásokhoz jut, s a tanács arra törekszik, hogy minél ésszerűbben, jobban gazdálkodjék a reá bízott javakkal. Alapos előkészítő munka és társadalmi viták után Budapest hatodik ötéves terve három kiemelt feladatra, a legfontosabb társadalompolitikai célok megvalósítására összpontosít: a lakáshelyzet javítására, s a lakóházak, a közintézmények, a közművek felújítására, az egészségügyi hálózat bővítésére, a meglevő intézmények gyarapításával, és az oktatási feltételek javítására. Lázár György elismeréssel nyilatkozott a hallottakról, kiemelve, hogy Budapest gyarapítása, az itt élő emberek körülményeinek javítása a hatodik ötéves tervben is megkülönböztetett helyet foglal el. Mint mondotta, a fővárosban tervezett fejlesztésikorszerűsítési elképzelések reálisak. Az elkövetkező években fontos feladat, hogy Budapesten is a legésszerűbben és takarékosabban használják fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, s a fejlődés szolgálatába állítsák a meglevő hatalmas szellemi erőforrásokat. A megbeszélést követően Lázár György útja a Katona József Színházba vezetett. Itt többek között Drecin József művelődési miniszterhelyettes fogadta a vendéget, akit Gérnyi Kálmán, a fővárosi tanács elnökhelyettese tájékoztatott a több mint három és fél éve folyó rekonstrukciós munkáról. Hamarosan megkezdődik a műszaki átadás, és a színház ősszel megnyitja kapuit. Rövid színháznéző séta után Lázár György a fővárosi tanács épületében Gáspár Tibornak, Budapest főépítészének tájékoztatása alapján megszemlélte néhány új, ma még maketten kirajzolódó fővárosi létesítmény, köztük a VI. ötéves terv idején Óbudán felépülő, háromezer lakásos kaszásdűlői, valamint a 2900 lakásra tervezett Pók utcai lakótelep tervét. A továbbiakban a XV. kerületben épülő budapesti szemétégetőmű beruházását kereste fel. Hajdú György, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat vezérigazgatója adott tájékoztatást arról, hogy a nagy beruházás megvalósulásával évente 440 000 tonna szemét megsemmisítésére lesz mód. A kazánokban termelődő gőzt a tervek szerint nagy teljesítményű turbinában hasznosítják, amely villamos energiát termel majd, s távhőt is szolgáltat. Lázár György megtekintette az épülő szemétégetőmű technológiai főépületét, több részlegét, majd útja az újpesti városközpont rekonstrukciós területén felépülő alkótelepre vezetett. A Rózsa utca és az Árpád út kereszteződésében a kerület vezetői fogadták a vendéget, aki tájékozódott arról, hogy 1985 végéig 9346 új otthon felépítését tervezik. Eddig 6500 készült el. Lázár György megtekintette az Erzsébet utcában létesített 24 tantermes, olasz szerkezetű iskolát is. A program az Árpád-híd szélesítésével és a Flórián tér rendezésével kapcsolatos tervek megismerésével folytatódott. Nagy Rudolf, a közlekedési főigazgatóság vezetője a Margitsziget északi csúcsánál maketten is szemléltetve tájékoztatta a kormány elnökét arról, hogy az 1979-ben jóváhagyott beruházási program szerint az építés első üteme a jövő év októberében, a második üteme pedig 1984 októberében valósul meg. A meglevő híd átalakításával, a pillérek felhasználásával a déli és északi oldalon 3—3 közúti sávos, korszerű szerkezetű új acélhíd épül. A hídon gyorsvillamos is közlekedik majd. Lázár György végül a Margitkórház fejlesztésével ismerkedett. Markovits György főigazgató főorvos többek között elmondta, hogy a közelmúltban befejezett fejlesztés révén az új létesítmény 313 ágyas betegszárnyból és a kórház összes — 480 ágyát — kiszolgáló orvosi ellátó szárnyból áll. A VI. ötéves terv idején új, 250 ágyas pavilon felépítését, s a régi kórházi épület felújítását tervezik. A Minisztertanács elnöke megtekintette a kórház több részlegét. Az agrárértelmiség helyzete A mezőgazdasági, az erdészeti és a vízügyi üzemekben tovább nőtt a szervezett értelmiségi dolgozók aránya, a korábbinál kezdeményezőbben és nagyobb felelősséggel vesznek részt a munkahelyi problémák megoldásában és a falusi környezet arculatának formálásában — állapította meg a MEDOSZ elnöksége keddi, kibővített ülésén, amelyen az agrárértelmiség helyzetével foglalkozott. Az elmúlt időszakban részben sikerült orvosolni régebbi keletű gondjaikat. Három év alatt húsz-huszonöt százalékkal nőtt a jövedelmük és sokat javult lakáshelyzetük. Élhetnek a kedvezőtlen adottságú üzemekben állást vállalók támogatásával járó megkülönböztetett előnyökkel is, ami havonta ezer-kétezer forintos többletjövedelmet jelent. A vitában felvetődött, hogy kevés az üzemmérnök és a technikus, s emiatt gyakran a munkahelyi vezetők kénytelenek foglalkozni a közvetlen irányítás mindennapos ügyes-bajos dolgaival. Többen helytelennek tartották azt is, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező nyugdíjas értelmiségiek foglalkoztatása egyes adminisztratív intézkedések miatt nehézségekbe ütközik. 3 A CDR-küldöttség Korom Mihálynál Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizotság titkára, kedden fogadta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hazánkban tartózkodó, a kubai forradalom védelmére alakult bizottságok (CDR) küldöttségét, amelyet Armando Acosta Cordeiro, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a CDR főtitkára vezet. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a felek véleményt cseréltek a szocialista építés tapasztalatairól és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. A delegáció egyébként a tegnapi nap folyamán Egerbe látogatott. A vendégeket elkísérte Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Egerben a Hazafias Népfront székházában Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára és Végh Miklós, a Hazafias Népfront Heves megyei bizottságának elnöke fogadta a vendégeket. A delegációt a népfrontmozgalom helyi tapasztalatairól Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tájékoztatta. A kubai vendégek ezt követően az Egri Dohánygyárba látogattak, délután pedig a város történelmi nevezetességeivel ismerkedtek. Gyenes András fogadta Nguyen Van Linht Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden fogadta Nguyen Van Linht, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, aki üdülésen tartózkodik hazánkban. A Lutheránus Világszövetség delegációjának látogatása A Lutheránus Világszövetség küldöttsége dr. Carl H. May főtitkár vezetésével, a Magyarországi Evangélikus Egyház meghívására június 27-től hazánkban tartózkodik. A delegáció kedden látogatást tett az Állami Egyházügyi Hivatalban, ahol Miklós Imre államtitkárral eszmecserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről és a Lutheránus Világszövetség 1984-ben Budapesten tartandó nagygyűlésének előkészítéséről. A fogadáson részt vett dr. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. A szakmunkások továbbképzéséért Az elmúlt időszakban évente több mint 330 ezer dolgozó részesült szakmai továbbképzésben, az aktív keresők, mintegy 6,5 százaléka — hangzott el kedden az MTESZ központi oktatási bizottságának ülésén a Technika Házában. Valamilyen fizikai munka elvégzésére jogosító kiképző tanfolyamot 85 000-en végeztek el — javarészt betanított munkások —, míg fizikai továbbképző tanfolyam elvégzéséről csaknem 140 ezren kaptak bizonyítványt. A fizikai dolgozók továbbképzése különösen az utóbbi években vált fontossá, amikor a műszaki fejlődés következtében sok foglalkozás szakmai, és ismeretbeli tartalma megváltozott. Elhangzott az is, hogy a fizikai továbbképző tanformokon a legtöbb hallgató nehézipar, a kohó- és és az építőipar szakterülete került ki. Feltűnően kicsi szont az ÁFÉSZ és a KSZÖV üzemek érdekeltsége továbbképzésben.