Magyar Nemzet, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

Csütörtök, 1982. július 1. Moszkvai tudósítónk hírmagyarázata Kis lépések szovjet atléták szere­peltek nemrég a pekingi Kungzsen stadionban rendezett nagy­szabású nemzetközi ver­senyen. Az elért figyelemre méltó eredményeknél is jelen­tősebb az a tény, hogy tizen­hat év után először utaztak Kínába szovjet sportolók. A pekingi lapokban — amelyek hosszú évek óta igen ritkán írnak jót a Szovjetunióról — ez alkalommal részletes ismer­tetés jelent meg a szovjet sportdelegáció tagjairól, pá­lyafutásukról, kimagasló ered­ményeikről. A közelmúlt történelmének ismerői számára a párhuzam szinte magától adódik, és vele együtt egy izgalmas kérdés. Ismeretes, hogy tizenegy év­vel ezelőtt, 1971 áprilisában amerikai asztaliteniszezőket hívtak meg Pekingbe, és ez a „pingpong-diplomáciai" ese­mény a kínai—amerikai kap­csolatokban a frontáttörés előhírnöke lett. Tekinthetjük-e a szovjet at­léták mostani vendégszereplé­sét hasonlóan fontos változá­sok első fecskéjének, ez alka­lommal a szovjet—kínai vi­szonyban? Valószínű, hogy erre a kérdésre e pillanatban senki sem tudna — sem Pe­­kingben, sem pedig Moszkvá­ban — egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. A kí­nai politika szovjet ismerői közül sokan hajlanak arra a következtetésre, hogy Peking csupán taktikázik, s a kínai politika lényegét sokkal in­kább az a nyilatkozat fejezi ki, amelyet a nagyhatalmú Teng Tisziao-ping tett néhány hó­nappal ezelőtt külföldi látoga­tók előtt. Teng szavai szerint nemcsak a mostani, hanem a következő nemzedék életében sem lehet lényeges javulásra számítani a kínai—szovjet kapcsolatokban. KÉTSÉGTELEN TÉNY azonban az is, hogy a szovjet élsportolók pekingi vendégsze­replése nem elszigetelt jelen­ség : része azoknak a „kis lépé­seknek", amelyek egy idő óta bizonyos változást jeleznek Moszkva és Peking kapcsola­taiban. Milyen jelenleg a Szovjetunió és Kína viszonya, mire lehet számítani a továb­biakban? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Távol-Ke­lettel foglalkozó Prolemi Dar­­nyevo Vosztoka című moszk­vai szakfolyóirat legújabb szá­mának egyik elemző írása. A két ország kapcsolatai a kulturális forradalom okozta felfordulás óta meglehetősen szűk korlátok közé szorítva fejlődtek. Mindkét fővárosban működnek a nagykövetségek, huzamosabb ideje nem fordult elő nagyobb határincidens, évente összeül az a vegyes bi­zottság, amely a határfolyókon való hajózás kérdéseit regu­­lázza. Szerény keretek között ugyan, de megmaradtak a ke­reskedelmi kapcsolatok is. Nehéz beszélni valamennyi­re is rendezett államközi kap­csolatokról. Ráadásul a kínai sajtóban továbbra is folyik a szovjetellenes hangulatkel­tés: a kínai államférfiak rá­galmazzák, Kína „első számú ellenségének”, „a háborús ve­szély fő forrásának” nevezik a Szovjetuniót, s olyan „nem­zetközi struktúra” kialakításá­ra törekednek vele szemben, amelyben Peking a vezető tő­kés országok partnereként folytathatja szovjetellenes po­litikáját. Érdemi tárgyalások a Szov­jetunió és Kína képviselői kö­zött utoljára 1979 szeptembere és novembere között folytak Moszkvában. A tárgyalásokon a szovjet delegáció olyan nyi­latkozattervezetet nyújtott be, amely tartalmazta a kapcsola­tok normalizálásának alapel­veit és megjelölte a gyakorlati teendőket. Kína viszont elfo­gadhatatlan tárgyalási előfel­tételek egész listájával vála­szolt erre a tervezetre. Egye­bek között követelte, hogy a szovjet csapatokat távolítsák el a szovjet—kínai határok közeléből (a jóval nagyobb lét­számú kínai csapatok viszont ott maradtak volna a határ másik oldalán). Peking köve­telte továbbá a szovjet kon­tingensek kivonását Mongóliá­ból, valamint azt, hogy a Szovjetunió hagyjon fel Viet­nam mindennemű támogatásá­val. Mindezen túl Kína azt is szorgalmazta, hogy a tárgyalá­sok előfeltételeként a Szov­jetunió ismerjen el „vitás te­rületnek” mintegy másfél millió négyzetkilométernyi sá­vot a szovjet—kínai határok mentén. A pekingi követelé­sek listája később kiegészült az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok kivonásának igényével, majd 1980. január 20-án Kína közölte, hogy „nem tartja időszerűnek” a tárgya­lások folytatását a Szovjet­unióval. TAVALY MÁRCIUSBAN Peking durva elutasító hang­nemben válaszolt azokra a XXVI. kongresszuson kifejtett szovjet javaslatokra is, ame­lyek értelmében az érdekelt országok részvételével biza­lomerősítő intézkedéseket kel­lene kidolgozni és életbe lép­tetni a távol-keleti térségben. A Szovjetunió azonban to­vábbra is szorgalmazta a tár­gyalások felújítását, míg végül a pekingi vezetés tavaly de­cemberben beleegyezett a meg­szakadt tárgyalások folytatá­sába, azzal a kikötéssel, hogy a tárgyalásokat „alaposan elő kell készíteni”. Nagy jelentőségű állásfogla­lás volt szovjet részről Leo­­nyid Brezsnyev ez év márciu­sában, Taskentben elhangzott beszéde, amely világosan ki­fejtette a Kínával kapcsolatos szovjet politika alapelveit. E szerint a Szovjetunió nem von­ja kétségbe, hogy Kína szo­cialista ország, nem szándék­szik beavatkozni a kínai bel­­üg­yekbe, nem ismeri el „két Kína” létezését, nem tartja normálisnak a két ország el­lenségeskedését és kész a tár­gyalásokra Kínával. Számos gyakorlatai jellegű kezdeményezést is tett a Szov­jetunió. Bizonyos mértékig megélénkültek a tudományos, a spor­t és egyéb kapcsolatok, tavaly például négy szovjet tu­dóscsoport vett részt kínai mű­szaki tudományos tanácskozá­sokon, Kínából pedig összesen 17 tudományos delegáció ér­kezett egy év alatt a Szovjet­unióban rendezett tudományos fórumokra. Jóllehet szovjet sportolók több mint másfél évtized után első ízben versenyezhettek Pekingben, kínai sportolók az utóbbi hónapokban már több alkalommal szerepeltek szov­jet közönség előtt. Tornászok tavaly novemberben a moszk­vai világbajnokságon, biatlo­nisták az idei februári minsz­ki versenyeken. A Problemi Dalnyevo Vosztoka cikkéből megtudhatjuk, hogy Kína je­lenleg csaknem félmillió szov­jet könyvet vásárol évente, bővül a szovjet irodalom, a szovjet tudományos-műszaki vívmányok, gazdasági tapasz­talatok tanulmányozása, mind az „ellenség megismerése”, mind pedig a hasznos tapasz­talatok átvétele szándékával. A szovjet nagykövetség vendé­geként Pekingbe látogató szovjet szakembereknek nem egy alkalommal különböző vállalatok, tudományos intéz­mények meglátogatását is le­hetővé tették a kínaiak. KORAINAK LÁTSZIK még, hogy következtetéseket von­junk le arra vonatkozóan, va­jon ezek a „kis lépések” vala­miféle új hajtásokat jelente­nek a szovjet—kínai kapcsola­tokban, vagy csupán a véletlen következményei — állapítja meg a szovjet szakfolyóirat Másfelől az is figyelmet ér­demel, hogy a szovjet Kína­­szakértők idén januárban tar­tott második országos konfe­renciája behatóan elemezve a Kínában végbemenő fejlemé­nyeket, alapvető feladatként jelölte meg egyfelől az állam­közi kapcsolatok javításához vezető utak felkutatását (a kínai külpolitika nagyhatalmi, soviniszta irányzatának bírála­ta mellett), másfelől sürgette, hogy a szovjet—kínai szakér­tők dolgozzák ki annak az úgynevezett „differenciált” kí­nai politikának a hatékony el­lenszerét, amely a szocialista közösséghez tartozó országok megosztására irányul. Szász­ József Mawarvinizei Jorge del Prado látogatása Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására június 21. és 30. között látogatást tett hazánkban Jorge del Prado, a Perui Kommunista Párt főtit­kára. A perui vendéget fogad­ta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Megbeszélést folytatott vele Várkonyi Péter, a Köz­ponti Bizottság titkára és Ja­kab Sándor, a SZOT főtitkár­­helyettese. Jorge del Prado lá­togatást tett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kárságán. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egy­mást országuk helyzetéről, pártjuk hazai és nemzetközi tevékenységéről, soron levő feladatairól. Véleményt cserél­tek a nemzetközi élet, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről, valamint a pártközi kapcsolatok elmélyítésének le­hetőségeiről. Jorge del Prado szerdán el­utazott Budapestről. A perui pártvezetőt a Ferihegyi repü­lőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője búcsúz­tatta. Semmelweis-ünnepség Salgótarjánban Az anyák megmentője szüle­tésének évfordulója alkalmá­ból szerdán bensőséges ünnep­séget rendeztek Salgótarján­ban, a szakszervezetek székhá­zában. A salgótarjáni Semmel­­weis-ünnepségek hagyománya, hogy ebből az alkalomból ad­ják át a Perliczy János-díjat. Az emlékplakettet és jutalmat ezúttal dr. Dancsok Gyula ba­lassagyarmati főorvosnak, dr. Cserkúti Gábor salgótarjáni körzeti orvosnak és Karácso­nyi János gyógyszerésznek ad­ta át Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyette­se, a megye egészségügyének több évtizedes hűséges és ál­dozatos szolgálatáért. A díjat a vármegye első tiszti főorvosa tiszteletére 1973-ban alapította a Nógrád megyei Tanács. Lakásfelújítás Borsodban Borsod megye Tanácsa szer­dai ülésén a tanácsi bérlaká­sok felújításának helyzetéről, az ezzel összefüggő gondokról, tennivalókról tárgyalt. A me­gyei Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálatának összegezése alapján megállapította: a ha­todik ötéves tervidőszakra meghatározott több mint hat­ezer lakás felújítása és a csaknem másfél ezer otthon korszerűsítése jól halad, bár voltak és vannak kapacitás­gondok: néhány helyen kevés a megfelelő képzettségű szak­munkás és műszaki vezető, lé­nyegesebb akadály csak a mű­emlék jellegű épületek felújí­tásánál adódott. Nyári táborok mozgássérült Táboroznak a mozgássérült és a krónikus beteg gyermekek is — immár országszerte. Az idén első ízben 18 megyében több mint ezerhatszáz gyer­mek vesz részt e nyári tábo­rokban, gyógyfürdő-, üdülőte­lepeken, a Balaton partján, s az ország más szép vidékein a SZOT és a vállalatok üdülői­ben, utazási vállalatok kem­pingjeiben, úttörőtáborokban. Néhány helyen már júniusban fogadták a gyerekeket, a tábo­rok zöme augusztusban nyitja kapuit. Mátrafüreden légző­szervi betegségekben szenve­dőket, Balatonberényben értel­mi fogyatékosokat, krónikus betegeket, mozgássérülteket nyaraltatnak. Alsóbélatelepen állandó úttörőtábort létesíte­nek a Vöröskereszt Tolna me­gyei vezetőségének felhívására társadalmi támogatásként be­érkezett összeg hasznosításá­val. A tábori programok a gyermekek egészségi állapotá­nak megfelelőek, s ugyanolyan színesek, szórakoztatóak, mint­­ az egészséges gyerekeké. ---------------------------------------------------------------------------------------------------1— Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székhá­zában fogadta Pjotr Gyemicse­vet, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagját, kulturá­lis minisztert, aki a magyar— szovjet kormányközi kulturá­lis együttműködési bizottság XVIII. ülésszaka alkalmából tartózkodik Budapesten. A szí­vélyes, baráti légkörű találko­zón véleménycserét folytattak a magyar—szovjet párt- és ál­lamközi kapcsolatok, a két or­szág közötti sokoldalú együtt­működés időszerű kérdéseiről. A Pjotr Gyemicsev vezette delegáció szerdán délután Du­­navarsányba, a Petőfi Terme­lőszövetkezetbe látogatott. El­kísérte a vendégeket Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A de­legációt Dunavarsányban Cser­­venka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Mondok Pál, a megyei tanács elnöke fogadta. Tresser Pál, a Petőfi Tsz el­nöke adott tájékoztatást a 6400 hektáron gazdálkodó szö­vetkezet munkájáról. A ven­dégek ezután határszemlére indultak. Megtekintették a szö­vetkezet szakosított tehené­szeti telepét, majd egy háztáji gazdaságot kerestek fel. A lá­togatás végén megszemlélték a szövetkezet nyúltelepét. Losonczi Pál találkozója a zambiai pártküldöttséggel L­osonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán a Parlamentben fogadta Humphrey Mulembát, a Zam­biai Egyesült Nemzeti Függet­lenségi Párt főtitkárát. A szí­vélyes, baráti légkörű találko­zón véleményt cseréltek né­hány időszerű nemzetközi kér­désről, különös figyelmet for­dítva a dél-afrikai térséggel összefüggő problémákra. Átte­kintették az államközi kapcso­latokat, és kifejezték készsé­güket a két nép érdekeit szol­gáló együttműködés bővítésére. A találkozón jelen volt: Eli­­jah Mudenda, a Központi Bi­zottság tagja, a KB gazdasági és pénzügyi bizottságának el­nöke, dr. Henry Matipa, a Központi Bizottság tagja, a KB társadalmi és kulturális bizottságának elnöke, Remy Chisupa kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter, Joshua Sigol­­we, a Zambiai Köztársaság magyarországi nagykövete, va­lamint Nagy Gábor, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője, Garái Ró­bert külügyminiszter-helyettes és Szabó Márton, a Magyar Népköztársaság zambiai nagy­követe. A küldöttséggel — amely az MSZMP KB meghívására jú­nius 28-a és 30-a között láto­gatást tett hazánkban — meg­beszélést folytatott Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Pója Frigyes külügy­miniszter, Veress Péter külke­reskedelmi miniszter és Kor­­csog András művelődési mi­nisztériumi államtitkár. A zambiai vendégek látogatást tettek a Budapesti Húsipari Vállalatnál és megismerkedtek Budapest történelmi és kultu-­ rális nevezetességeivel. A szívélyes légkörben foly­tatott megbeszéléseken az MSZMP képviselői tájékoztat­ták a vendégeket szocialista építőmunkánk helyzetéről, a XII. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, az MSZMP hazai és nemzetközi törekvéseiről. Megerősítették a magyar dolgozók szolidari­tását a zambiai néppel, amely az Egyesült Nemzeti Függet­lenségi Párt vezetésével mun­kálkodik az ország független­ségének megszilárdításán, a gyarmati örökség mielőbbi fel­számolásán és a haladó társa­dalmi célok megvalósításán. Nagyra értékelték az afrikai, nemzeti felszabadítási mozgal­maknak nyújtott sokoldalú zambiai támogatást. A zambiai küldöttség veze­tője ismertette azokat az erő­feszítéseket, amelyeket az or­szág elmaradottságának meg­szüntetéséért és a dolgozók életkörülményeinek javításáért tesznek. Tájékoztatott a párt munkájáról, soron levő fel­adatairól és a dél-afrikai tér­ség helyzetéről. A két párt képviselői hang­súlyozták : a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben támo­gatnak minden kezdeménye­zést, amely az enyhülés ered­ményeinek megőrzését, a fegy­verkezési verseny megállítását és a világbéke ügyét szolgálja. Támogatásukról­­biztosították­ a­­ norr líbiai népet, am­ely a SWAPO vezetésével küzd a szabadságért és az önállósá­gért, valamint a fajüldöző po­litika megszüntetéséért har­coló dél-afrikai népet. Hangsúlyozták az afrikai kontinens haladó erői összefo­gásának és közös fellépésének fontosságát a függetlenség megszilárdításáért és a társa­dalmi haladásért folytatott küzdelmükben. A látogatás elősegítette a két ország és pártjai helyzeté­nek, álláspontjának és törek­véseinek jobb megismerését. Mindkét párt képviselői meg­erősítették készségüket a né­pek érdekeit szolgáló párt- és államközi kapcsolatok bővíté­sére. A zambiai pártküldöttség szerdán elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára bú­csúztatta. Lázár György és a WHO főtitkárának eszmecseréje Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke szerdán a Par­lamentben fogadta dr. H. Mah­lert, az ENSZ Egészségügyi Szervezetének főtitkárát, aki dr. Schultheisz Emil egészség­ügyi miniszter meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszme­cserén jelen volt dr. Schul­theisz Emil. Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ központi bizottsága. A testület tagjai meghallgatták Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságá­nak június 23-i üléséről, majd Kovács Jenő, a KISZ KB tit­kára adott tájékoztatást a nemzetközi ifjúsági és diák­­mozgalom időszerű kérdéseiről. A központi bizottság jóváha­gyólag tudomásul vette a lenini Komszomol XIX. kongresszu­sán részt vett magyar delegá­ció jelentését és támogatásáról biztosította a kongresszus kez­deményezéseit, melyek a világ haladó, demokratikus ifjúsági szervezeteinek összefogását cé­lozzák a háború elkerülése, a béke megőrzése, a leszerelés és a társadalmi haladás ügyéért vívott harcban. A központi bi­zottság jóváhagyta a DÍVSZ XI. közgyűlésén részt vett ma­gyar delegáció munkáját. A XI. közgyűlésen a DÍVSZ főtitkári tisztségére ismét a KISZ képvi­selőjét választották. Feladatai­nak ellátásával a központi bi­zottság újból Barabás Miklóst, a KISZ KB titkárságának tag­ját bízta meg. __ Ezután Juhász András, a KB titkára az 1981—82-es ifjú­sági parlamentekről adott tá­jékoztatást, amit a KB jóvá­hagyólag tudomásul vett. Kitü­ntetések A Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrenddel tüntette ki az Elnöki Tanács Sós György­nél az MSZMP KB politikai munkatársát több évtizedes eredményes munkássága elis­meréseként, nyugállományba vonulása alkalmából. A kitün­tetést szerdán, a KB székhá­zában Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titká­ra adta át. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Kóródy And­rás, az Operaház első karmes­tere, a Filharmóniai Társaság elnök karnagya 60. születés­napja alkalmából, eredményes munkássága elismeréseként. A kitüntetést Tóth Dezső műve­lődési miniszterhelyettes ad­ta át. A Vörös Csillag Érdemrend­del tüntette ki az Elnöki Ta­nács Bárány Imre határőr ez­redest a Belügyminisztérium­ban végzett több évtizedes, eredményes munkája elisme­réséül, nyugállományba vonu­lása alkalmából. Az Elnöki Tanács több év­tizedes szövetkezeti munkás­sága elismeréséül, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést adományoz­ta Lovas Sándornak, a buda­pesti Hermes Afész elnökének. A kitüntetést szerdán Szlame­­niczky István, a SZÖVOSZ el­nöke adta át. 3 ­ Elismerés munkásőr-tiszteknek Nyugállományba vonuló munkásőr-parancsnokokat kö­szöntöttek szerdán a munkás­őrség országos parancsnoksá­gán tartott ünnepségen. A munkásőr-tisztek közül többen évtizedeken át tevékenykedtek a munkásmozgalomban, a munkásőrség megalakulása óta szolgáltak a testületben. Közü­lük Molnár Antal munkásőr alezredesnek, aki 25 évig a tapolcai Kossa István városi­járási zászlóalj parancsnoka volt, a Népköztársaság Elnöki Sőtanácsa a Vörös Csillag Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta. Többen Kiváló Szolgá­latért Érdemrendet, s más ki­tüntetést, elismerést kaptak, amelyeket — a munkásőrség vezető beosztású tisztjei jelen­létében — Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancs­noka adott át. Előkészületek a búza aratására Az ország déli megyéiben az elkövetkező öt-hat napon be­lül megkezdődhet a búza ara­tása. A júniusi időjárás ked­vezett a kalászosok érésének, s ha továbbra is marad a me­leg, esős idő, megfelelő minő­ségűvé érik a kenyérnekvaló. Az idei aratási munkát jól elő­készítették a gazdaságok. A most befejeződött gépszemlék tanúsága szerint készen állnak a kombájnok, s ha az időjárás is engedi, 16—17 nap alatt vé­gezhetnek az aratással. Az ál­lami gazdaságok, téeszek kö­zötti együttműködés alapján a több gépet tartó gazdaságok — ahogy a munkamenet engedi — kölcsönadják a gépek egy részét. A termény fogadására a tárolókat mindenütt előké­szítették, fertőtlenítették, s a Gabonatröszt pontosította szer­ződéskötéseit partnereivel. MI VAN A KÉPERNYŐ MÁSIK OLDALÁN? MEGTUDHATJA A MEOZI -BÓL! Azt beszélik Zoránról Nevető Tévélexikon — Tímár György Film készül az öngyilkosságról A tévé titkai Komolyan és komolytalanul Hegedűs Gézával A HORIZONT TÉVÉMOZI negyedéves programja Már kapható a mozikban és az újságárusoknál!

Next