Magyar Nemzet, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
Vasárnap, 1982. augusztus 1. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata A bejrúti béke A LIBANONI háború a maga véres valóságában és öszszes riasztó színeivel zajlik az amerikai képernyőkön. A vietnami konfliktus idején gyakran emlegették, hogy az volt az Egyesült Államok első „házhoz jött” csatája, s ezzel magyarázták a lakosság meg-, csömörlését, szembefordulását az indokínai kalanddal. Hiszen esténként igazi krimi és — paradicsomlé helyett — valóságos vér folyt a tévék képernyőjén. S bármennyire hozzáedzi is az amerikaiakat televíziójuk az erőszakhoz, az élet mellbevágóbb volt a legélethűbb filmnél. Miként most is, amikor a nappali szobákban zajlik Nyugat-Bejrút sajátos ostroma. A tapasztalatok szerint a tévériporterek többsége sem képes hűvösen kezelni jelentésének a tárgyát. Jóformán minden beszámoló sebesültek, többnyire gyerekek iszonyatos képével ér véget, amolyan vádló felkiáltójelként. Ezt a háborút is sürgősen be kell fejezni — sugallják e bejrúti képek, s gyaníthatóan általános érzés ez az amerikaiak, a lakosság körében. Az ABC tévétársaság felmérése szerint a megkérdezettek többsége helytelenítette Izrael libanoni invázióját. A sajtóban rendszeresen jelennek meg Tel Avivot hagyományosan pártoló szerzők kifakadásai: ezt nem, ezt be kell fejezni. Csakhogy, mint szinte minden háború esetében — példa rá legutóbb a Falkland-válság — a fogas kérdés: hogyan? A harcok öntörvénye szegül szembe makacsul a béke logikájával. Minden bejrúti „tűzszünet” a reményeket táplálja és — stílszerűen, a libanoni főváros házaival együtt — rombolja. Valamiképpen azonban mindenki érzi, hogy Nyugat-Bejrút ostromának a képtelensége az egész közel-keleti konfliktus abszurditását érzékelteti. S hogy ezt a háborút nem újabb, ki tudja, meddig tartó fegyvernyugvással, hanem békével kellene befejezni. Ha úgy tetszik, a térségben fordulatot hozó vé megállapodással, amit majdan akár úgy is emlegethetnek a jövő történészei, mint a „bejrúti béke”. A KÉRDÉS csak az, a békéknek melyik kategóriájába kerülhet, ha egyáltalán, a bejrúti? Végtére is jócskán akadnak háborút nem csupán lezáró, hanem a következő magvait elvető békék, viszont szerencsére van viszályokat tartósan elrendezőre is néhány példa. Semmi kétség: miközben Washington figyelmének a javát is a libanoni háború köti le, az amerikai vezető körökben már egy ideje a „bejrúti béke” lehetőségét, és főleg „milyenségét” latolgatják. Ahogy a héten a Christian Science Monitor fogalmazta, „az arab világ egyik végétől a másikig páratlan lehetőséget kínálnak az Egyesült Államoknak befolyása kiterjesztésére”. Vagyis a bejrúti amerikai békére. E felfogás hívei szerint az Egyesült Államok most jóformán „mindent” megnyerhet, avagy eljátszhat a térségben. Nem véletlen, hogy az amerikai diplomácia szinte tojástáncot jár a Közel-Keleten. A State Department napi sajtótájékoztatói, az óvatos „szó fivés” iskolapéldáivá válhatnak utóbb, érzékeltetve, hogy arról a térségről van szó, ahol minden szónak más az igazi jelentése, ám szinte semmi sem fontosabb a szavaknál. Ez a hét is egy bejrúti szóháborúval kezdődött. Vasárnap nagy izgalmakat váltottak ki a jelentések Aráfát és amerikai képviselők találkozójáról, amelyen a PFSZ vezetője aláírt egy papírt az összes, Palesztinára vonatkozó ENSZ- határozatok elfogadásáról. Miután valamilyen drámai, látványos „fordulatra” vár, számít, a hivatalos Washingtonnak bizony alaposan meg kellett küzdenie e füzetből kitépett, kockás papírlap ellenében. Dehogy, Arafat ezzel nem ismerte el a Biztonsági Tanács nevezetes 242-es határozatát, tehát — itt és most ez a fontos — Izrael létét, hiszen abban a BT-szövegben (éppen ezt kifogásolja évek óta a PFSZ) csupán menekültekről van szó, s nem a palesztin nemzeti jogokról — magyarázgatták a szóvivők és kommentátorok. Mert ha azt tette volna Arafat, amit — utóbb némileg visszatáncoló — beszélgető partnerei hittek, akkor Washingtonnak lépnie kellett volna: felvenni a közvetlen kapcsolatot a PFSZ-szel. Azt pedig nem lehet, ravasz izraeli vétó gátolja: nyolc éve Tel Aviv csak úgy ment bele Kissinger egyik részegyezményébe, hogy titkos amerikai ígéretet csikart ki erre vonatkozóan. Ma jó néhány hírmagyarázó minősíti képtelenségnek az amerikai külpolitika eme „önkéntes” megbéklyózását ÁLTALÁBAN is az amerikai politikai vitáknak fogas kérdése a viszony Izraelhez, helyesebben Begin Tel Avivjához. Miután a farok annyit csóválta a kutyát, most az utóbbi próbálkozik, persze nagy óvatosan, vergődve az arab lehetőségek és az izraeli érzékenység között. Csütörtökön új kollégájánál, Scultznál járt Pym brit külügyminiszter és „kiegyensúlyozottabb” közel-keleti politika kibontakozásának a jeleit fedezte fel. De hát éppen ez a bökkenő: Tel Avivban vészjelzésként fogják fel, éppen azt a lehetőséget, amelynek a kiaknázása olyan izgalomba hozta a Christian Science Monitort. Washington „arab politikája” ugyanis ebben az értelmezésben azt jelenti, hogy „a palesztinok politikai győzelmet formálhatnak katonai vereségükből”. Ez az, amit Menahem Begin mindenképpen meg akar akadályozni, s a héten több amerikai vendégének is hangoztatta: soha, de soha és semmilyen körülmények közt nem tárgyal a PFSZ-szel. Miközben Washington — és Tel Aviv — Camp Dávid-i partnere. Kairó olyan ENSZ- határozatot terjesztett elő, amely az egyiptomiak szerint megkönnyíteni óhajtja az amerikai—palesztin kapcsolatfelvételt. A helyzet persze az, hogy — amint nemrégen Henry Kissinger kimutatta — az új keletű (noha már régebben érlelődő) „arab lehetőségeket” mégiscsak Izrael libanoni akciója teremtette meg Washington számára. S legfeljebb Beginék tekintenék Arafat „győzelmének”, ha a PFSZ-erők — mint immár valószínűsíthető — lényegében véve amerikai ■fedezet, tehát ellenőrzés mellett távozhatnának Bejrútból abba az új táborukba, amit Washingtonban legszívesebben máris Camp Davidnek neveznének. Minél közelebb kerül azonban az elvonulás és akként a gyökeresen új közelkeleti helyzet pillanata, annál fontosabbá válik a Camp Dávidét, mint amerikai ihletésű rendezést elképzelő felek felfogásbeli különbsége arról, amit nem lehetett a PFSZ-szel együtt térdre kényszeríteni: a palesztin problémáról. A háború ugyan Libanonban folyik, és Washington diplomatája, Philip Habib a bejrúti fegyvernyugvás ügyében házal a közel-keleti fővárosokban, valójában azonban a küzdelem igazi tétje a palesztinok, és elsősorban az Izrael által másfél évtizede megszállt területen élők jövője. Ha megkötik a bejrúti békét, azt voltaképpen a nyugati partvidék sorsáról kötik. Ezért nem elég Beginnek, hogy csupán legyőzte Arafatot: megszüntetni szeretné a PFSZ által csak jelképezett problémát. A WASHINGTONHOZ forduló — „mérsékelt” és egyéb — arabok úgy értelmezték a bejrúti békét, hogy akkor ám legyen, tegyük próbára az anynyit reklámozott Camp David-i ígéretet, kinő-e, kinőhet-e palesztin önállóság, állam az autonómia „fokozatosságából”? Hiszen a kordába kényszerített PFSZ aligha gátolhatja majd a tárgyalásokat, legyen szó akár a nyugati parti palesztinokról, akár — mint Washingtonban boldogan állapítják meg — Ammanról, vagy Rijadról. Ez persze azt is jelenti, hogy a bejrúti békével Washington nemcsak nyer lehetőségeket, hanem veszít is r alibit. Avar János Maew Nemzet Megemlékezés Baksay Sándorról •Jubileumi ünnepséget rendez Baksay Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei elnöksége, Kunszentmiklós nagyközségi bizottsága, továbbá a Magyar Néprajzi Társaság augusztus 1-én, vasárnap a kunszentmiklósi Damjanich János Gimnáziumban. Az emlékülésen előadások hangzanak el a kiváló néprajzkutató életéről és munkásságáról ; emlékkiállítást nyitnak meg, és megkoszorúzzák sírját a református temetőben.★ Százötven esztendeje, 1832. augusztus 1-én született Nagypeterden, Baksay Sándor író, költő, műfordító, református püspök, az MTA tagja. A csurgói gimnáziumban tanult, majd elvégezve a kecskeméti teológiát, előbb a Dunántúlon tanítóskodott, majd Halason lett tanár, később Kunszentmiklóson lelkipásztor. A solti református egyházmegye főesperese, majd 1904-től a Dunamelléki Egyházkerület püspöke. Regényeiben és elbeszéléseiben a kálvinista magyar falu egyszerű világát ábrázolta nem kevés megjelenítő erővel. Igyekezett műveiben a népi gondolkodást és beszédet megszólaltatni, ízes szólásai és fordulatai sok eredeti népi elemet őriznek; derűs humora, anekdotikus ábrázolásmódja Mikszáth és Móra írásaira emlékeztetnek. A munkáiban földolgozott baranyai és kiskunsági néprajzi megfigyelések ma is forrásértékűnek számítanak. Magyarra fordította Lucanus Pharsaliáját, s nagy sikert aratott a rímes alexandrinusokban átköltött Titiász illetve Odüsszea magyarítása. A Kisfaludy társaság tagja volt haláláig. 1913. nyarán hunyt el Kunszentmiklóson. K. K. Mercurius szentélyt tártak fel Szombathelyen Újabb értékes leletek kerültek elő Szombathelyen, a Járdányi Paulits István Romkertben, ahol a 455-ben földrengés következtében elpusztult egykori Savaria központjának, a császári palotának, valamint a középkorban ráépült Karo- ing várnak a maradványai láthatók. Az ásatások során a már feltárt vámházzal szemben felfedezték Mercurius szentélyének maradványait. A nagyméretű, mintegy 400 négyzetméter alapterületű templom bejárata kelet felénézett, s egy tágas előcsarnokon át lehetett bejutni egy kisebb helyiségbe, majd ebből a szentélybe. Előkerült többek között két oltár, s egy töredékes Mercurius szobor. A szakemberek gazdag leletekre számítanak a szentély környékéről is, ahol hajdan lakóépületek álltak. Az omladékok alól máris meglepően jó állapotban levő falfestmények bukkantak elő. Korszerű szigetelőanyagok hazai gyártása. Az idén már mintegy 450 tonna korszerű vízszigetelő anyagot gyárt az Öntödei Vállalat egy dán koncentrátumból. A korábban importált termék hazai gyártását januárban kezdték meg az Interag Külkereskedelmi Vállalat kezdeményezésére. A szigetelőanyag — mely két változatban készül — új és régi épületeknél egyaránt alkalmazható. Utólagos falszigeteléshez olyan injektáló habarcsot gyártanak, melynekrévén lényegesen gyorsabban és olcsóbban elvégezhetők az ilyen munkák. Az épületek falába fúrt lyukakba helyezik az injektáló habarcsot, ami aztán a falban levő mésszel és nedvességgel vízzáró réteget alkot. Az öntödei Vállalatnál a koncentrátum feldolgozásával, cement és megfelelő minőségű homok hozzáadásával állítják elő a por alakú szigetelőanyagot.. A gyártmány minőségét a hazai szakembereken kívül a dán cég képviselői is rendszeresen ellenőrzik. Az előzetes felmérések szerint a hazai igény a következő években meghaladja az évi 1500 tonnát. A hazai eladások mellett a gyártók a termék exportjára is gondolnak, az együttműködési szerződés lehetővé teszi a harmadik piaci értékesítést is. Több környező országban is éneklődnek a korszerű szigetelőanyag iránt. Ma kezdődik Budapesten az orvosi világkongresszus A haematológia és vértranszfúzió világhírű szakértői tartanak szakmai továbbképző tanfolyamokat Budapesten a Nemzetközi Haematológiai Társaság 19. és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság 17. kongresszusának megnyitása előtti másfél napon. A szombaton kezdődött előadássorozatokon, konzultációkon, gyakorlati bemutatókon ismertetik a világ 74 országából érkezett szakemberekkel a haematológiai betegségek felismerésének és gyógykezelésének klinikai tapasztalatait, legújabb gyógymódjait, a vértranszfúziós szolgálatok automatizálásának lehetőségeit. A Budapest Sportcsarnokban — a vasárnap délután kezdődő kongresszus színhelyén — a többi közt megvitatják a laboratóriumi vérvizsgálatok és vérkészítmények előállításának állandósítását, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az országok összes laboratóriumaikban egységes eljárás szerint végezzék a vizsgálatokat, azok eredményei pontosak, megbízhatóak, minden országban hasznosíthatók legyenek. Külön ülésszakon foglalkoztak az autotranszfúzióval, a vérátömlesztés sajátos módjával.. Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet laboratóriumaiban és tantermeiben a vérfestékkutatás és az emberek millióit érintő betegségek okozta elváltozások laboratóriumi és diagnosztikai módszereit mutatták be. A Sportcsarnokban megnyílt oktatóközpontban a haematológiai betegségek felismerését és elkülönítésének módját szemléltetik a legkorszerűbb oktatási eszközökkel. Az Ipari Minisztériumban korszerűsítették a háttérintézeteket Tizennyolc háttérintézet, illetve ilyen jellegű vállalat, iroda tartozott az Ipari Minisztérium három jogelődminisztériumának irányítása alá. A párhuzamos munka megszüntetése, a meglevő szellemi kapacitások és eszközök ésszerűbb kihasználása szükségessé tette az intézmények átszervezését. Olyan szervezeteket kellett kialakítani, amelyek alkalmasak arra, hogy kellő mennyiségű és színvonalú szakmai és műszaki-tudományos információt szolgáltassanak az iparvezetés számára, elvégezzék az iparirányításhoz, a közép- és hosszú távú fejlesztési elképzelések kialakításához szükséges elemzéseket, gazdasági számításokat, döntéselőkészítő munkálatokat. Az új szervezetek kialakításakor különválasztották az Ipari Minisztérium háttérintézményeit, amelyek költségvetési formában működnek, s azokat, amelyek az iparvállalatok részére végzett szolgáltatásokból, vállalati formában, vállalkozásszerűen biztosítják bevételeiket. Ennek megfelelően öt háttérintézetet és négy új kisvállalatot hoztak létre. Az új háttérintézetek egyike az Ipari Informatikai Központ; fő feladata, hogy a minisztériumot ellássa számítógépre alapozott műszaki-tudományos és gazdasági információkkal. A másik ilyen intézmény az Ipargazdasági Intézet az egységes iparpolitika kialakításában, az iparirányítás színvonalának emelésében, a minisztérium iparpolitikai feladatainak megoldásában működik közre. A minisztérium háttérintézeti rendszeréhez tartozik még az 1983. január 1-én megalapítandó Szolgáltatáskutató Intézet, az Ipari Vezető-továbbképző, illetve az Ipari Szakmai Továbbképző Intézet is. A termelő vállalatok háttérintézménye a Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalat, amely műszaki, tudományos, tanácsadó és információs szolgáltatásokat nyújt a vállalatok és a szövetkezetek részére. Kisvállalati formában működik az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat és a Műszaki Fordító Vállalat. A Struktúra Szervezési Vállalat, amely a korábbi Kohó- és Gépipari Szervezési és Számítástechnikai Intézetből jött létre, elsősorban gépi adatfeldolgozó rendszerek tervezésével, üzemeltetésével," .számítástechnikai szolgáltatásokkal, üzem- és munkaszervezéssel áll a vállalatok rendelkezésére. Újonnan alakult a nehéz-, illetve a könnyűiparhoz tartozó jogelődjéből a System Szervezési és a Produktory Szervezési Vállalat. A szervezéskorszerűsítés eredményeként a kisvállalatokkal együtt megközelítően ezer fővel csökken az átszervezett intézetek, vállalatok létszáma. Kialakításuk során gondoskodtak a korábbi intézmények dolgozóinak elhelyezéséről. Az egymilliomodik tonna szén Márkushegyről Felszínre küldték az egymilliomodik tonna szenet az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi aknájából, ahol a múlt év áprilisában a tervezettnél hat hónappal korábban kezdték meg a termelést. Az egymillió torma szén kiaknázása a bánya egész kollektívájának rendkívüli erőfeszítésébe került, hiszen az akna bővítése, építése közben kell megteremteni a zavartalan széntermelés feltételeit. Az eddig kitermelt fűtőanyaghoz nem kevesebb, mint tíz és fél kilométer hosszú előkészítő vágatot hajtottak ki. Ennek a vágatrendszernek majdnem felét Szabó Lajos, brigádja építette. A brigád napi húszméteres előrehaladási sebességgel iparági csúcsot állított fel. Az eocénprogram első bányájának építését 1984-re fejezik be, s a teljes termelési kapacitás elérésekor évenként 2,4 millió tonna szenet adnak. Zánkára költözik a nemzetközi úttörőtábor Szombaton reggel Csillebércről a Balaton partjára indult 300 külföldi fiatal: a Béke és Barátság nemzetközi úttörőtábor részvevői 35 ország 40 szervezetét képviselik, s augusztus közepéig a magyar tenger partján a zánkai úttörővárosban töltik vakációjukat. A Magyar Úttörők Szövetsége által szervezett nemzetközi úttörőtábor célja a béke, a barátság, a szolidaritás gondolatának elmélyítése a különböző társadalmi rendszerű és gazdasági fejlettségű országokból hazánkba érkezett gyermekek között. A világ minden tájáról jött pajtások az elmúlt két héten bejárták Budapestet, megismerkedtek többek között a magyar népi kézművesség fogásaival, motívumaival. Mécsest gyújtottak a hűvösvölgyi munkásmozgalmi emléksétányon, a haladásért, a szabadságért, a függetlenségért küzdőkre emlékezve. A delegációk élén hazánkba érkezett felnőtt úttörővezetők klubtalálkozón vettek — s vesznek még — részt ahol a békére nevelésről cserélték, illetve cserélik ki véleményüket, tapasztalataikat. A zánkai rendezvények is a csillebérciekhez hasonló programmal, céllal várják a nemzetközi úttörőtábor részvevőit. Újabb változatos, vonzó programokkal még teljesebb képet mutatnak be hazánkról és a gyermekekről való gondoskodásról a szocialista társadalomban. Megnyílt a Buda Penta Hotel Az osztrák kivitelező vállalat képviselője szombaton átadta a jelképes kulcsot Farkas Balázs igazgatónak, s ezzel ünnepélyesen megnyílt Budapest új 399 szobás szállodája, a Buda Penta Hotel. A megnyitón részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelen volt Johann Josef Dengler, Ausztria budapesti nagykövete is. Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár mondott megnyitó beszédet, majd kitüntetéseket és jutalmakat adott át a szálló tervezésében, építésében kiváló munkát végzőknek. Az új budapesti szállodába Ausztriából és az NSZK- ból már megérkeztek az első vendégek. Befejezéséhez közeledik az aratás A több napos eső okozta kényszerpihenő után a hét végén ismét megindultak a betakarítógépek a gabonaföldek többségén. Sok helyen nagyobb lendületet kapott a munka, ugyanis több üzem — ahol befejeződött már az aratás — kombájnjait kölcsönadta, s így a „megerősített” gépparkkal igyekeznek behozni a lemaradást. A Hajdúságban és Fejér megye földjein, ahol a legtöbb csapadék hullott, egyelőre még nehezen haladhatnak az aratók a megdőlt kalászok között, a süppedő talajon küszködtek szombaton a kombájnok. Vas megyében már mindenütt megszokott ütemben takaríthatják be a gabonát, itt inkább a szem magas nedvességtartalma okoz gondot. Több megyében a hét vége egyben már az aratás befejezését jelentette. Így az elhúzódó munkák ellenére Nógrádban, Tolnában, Csongrádban letették a betakarítás gondját. Ez azonban nem jelent pihenőt, hiszen a kombájnosok máris „átnyergeltek” a traktorokra, hogy az összekötözött, bálákba rakott szalmát elszállítsák a földekről, helyet adva a szántásnak és a másodvetéseknek. Az aratás mellett a többi munkával is jó ütemben haladnak a gazdaságok. Igen fontos most a párás, fülledt idő miatt a növényvédelem. A kártevők okozta terméskiesések megelőzésére a hét végén tizedszerre indultak munkába a Kecskemét környéki szőlős gazdaságokban a permetezőgépek. Innen és Csongrád szőlőseiből szombaton hajnalban a kistermelők több száz mázsa szőlőt szállítottak utánfutós kocsikon Budapestre. Győr-Sopron megye nagyüzemei és háztáji kertészeteiben is serény munka folyt szombaton és vasárnap. Nagy tömegű zöldségfélét szedtek le és szállítottak el a konzervgyárakba és a városi piacokra. —————————— Ifjúsági napok Szegeden A szegedi ifjúsági napok második napján, szombaton, több mint harminc kulturális és szórakoztató program között választhatott a sok ezer Szegedre látogató fiatal. A Széchenyi téren, a Tisza-parton, a Dugonics téren a kora reggeli óráktól szólt a zene. A Széchenyi téren meghívott népművészek részvételével megnyílt a kétnapos népművészeti vásár. Mintegy harminc pavilonban árulták portékáikat a fazekasok, a mézeskalácsosok, az ötvösök, a kékfestők, a bőrdíszművesek és sok más népművészeti és iparművészeti tárgy készítői. Az árusító sátrak szomszédságában levő szabadtéri színpadon a Szeged, a békéscsabai Balassi, a vaskúti német, a szabadszállási, valamint a szabadkai Mladost néptáncegyüttes két és fél órás folklórműsort adott, majd ugyanitt egész napos táncház kezdődött. A nap programja a szegedi KISZ-szervezetek Tisza-parti karneváli felvonulásával, vidám utcabállal fejeződött be. 3