Magyar Nemzet, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

Kedd, 1932. november 2. ­ Csád csöndje AZ IDEI francia—afrikai Csúcstalálkozón megjelentek , közül alighanem a legnépsze­­­­­rűbb volt Csád Köztársaság ir­­d­onsült elnöke, Hissene Habré. Mitterrand után őt há- t­borgatták kérdéseikkel és fény­képezőképeikkel a legtöb­bet a zaire-i fővárosba sereg­­lett tudósítók, noha az „ost­romlott” ellenállt, kizárólag a fotósoknak engedett, a toll­­forgatókat kerülte. Pedig az újságírók nem erre számítot­tak, hanem érdekes, színes mondatokat vártak. Nevezhet­jük akár tartózkodásnak is a csádi vezető viselkedését, de inkább a megfontolt jelző il­■ lik reá. Tulajdonképpen emiatt is nyerte el utóbb a részvevőknek és a sajtónak a rokonszen­vét, mert nem esett abba a túlzásba, mint néhány magas rangú kollégája. Sem a kinshasai értekezlet előtt, sem utána nem kívánt szerepelni a lapokban. A kíváncsiság, ami a szemé­lyét övezte, érthető, s magya­rázható is: Hissene Habréra úgy tekintettek,, mint egy hosszú, kanyargós pályafutás után céljához ért politikusra, olyan­­ egyéniségre, aki csak­nem két évtized után ismét összerakta a csádi államot. Az eltelt esztendők alatt ugyanis ez a közép-afrikai ország ele­meire hullott, mert az elhú­zódó polgárháború miatt szét­nyíltak a különböző etnikai területek közötti összekötő kapcsok, miután megszűnt a központi kormányzat. Ha tör­téntek is kísérletek arra, hogy N Djamenában­ megint egysé­ges irányítás jöjjön létre, amely a befolyását a későb­biekben kiterjeszthetné, a ku­­­­darc elkerülhetetlennek lát* * szott. A belviszályok és a tör­ted ellentétek, vallási különb­ségek eleve kétségessé tettek mindenfajta próbálkozást: az emberéletek ezreit követelő­­ testvérharc legfeljebb csak rö­vid hónapokra szünetelt, hogy annál hevesebben, lobbanjon fel megint. A GYŰLÖLKÖDÉSNEK a valódi indítéka, a hatalom megszerzésének a vágya nem­­ hagyta nyugodni azokat,, akik­ a gyengébbekkel leszámolva a küzdőtéren maradhattak. Gou­­kouni Oueddei a népi fegyve­■ rés erők (FAP) megszervezé­­­­sével. Hissene Habré az észa­ki hadsereg (FAN) létrehozá­sával vitathatatlanul a legerő­sebbnek bizonyult, s egyforma eséllyel kezdte meg a szó igazi értelmében öldöklő küz­delmét. Elgondolkodtató, hogy mind­­a ketten azonos irányba tekin­tettek és az elképzeléseik sem tértek el alapvetően: Csád drámai helyzetén akartak vál­toztatni, a megsemmisülés ve­szélyétől igyekeztek volna megóvni az országot és né­pét. A megoldásra azonban csak a fegyverek árnyékában, ambíciójuk rabságában gon­doltak, s a tárgyalásos rende­zést lényegtelennek tartották. Csak az ütközetek szünetében, időnyerés okán adtak helyet a­ szavaknak. Végül mégis Hissene Habré került ki nyer­testként, aminek számos, a háttérben húzódó oka­­ van. Korántsem kizárólag a csádi erőviszonyok számára kedve­ző alakulása segítette őt az élre. Az Afrikában a közel­múltig kevésbé hangsúlyozott stratégiai, érdekek, nevezete­sen a Fehér Ház és az Egysée­­palota igényei és ütközései te­remtettek megfelelő alapot el­nökké emelkedéséhez. Amikor még megállíthatat­lanul szedte az áldozatait a polgárháború a fekete konti­nens , hihetetlenül szegény, ám elhelyezkedésénél fogva kulcsfontosságú részén, Párizs kizárólagos jogának tarthatta, hogy mikor avatkozzon bele — itt és másutt — az esemé­nyek menetébe. Francia kato­nák állomásoztak az ország­­ban, s Natramenában minden­kor ,,kiválasztott”, azaz kész­ségesen együttműködő elnök szava érvényesült. Egészen addig, amíg a FROLINAT.­e több szárnyból álló felszaba­­du­tási front meg nem alakult é­s követelte az idegenlégiósok távozását. Esztendőknek kel­lett mégis ahhoz leperegniük,, hogy végül kivonuljanak e ka­tonák. Giscard d'Fastaing hív­ta vissza az alakulatokat, sem­legességét bizonyítandó. Pon­tos számítások rejlettek e dön­tés mögött: a közelgő elnök­­választás késztette meggondo­lásokra a korábbi francia ál­lamfőt, valamint az, hogy be­bizonyítsa, Párizs nélkülözhe­tetlen. A csádi állapotok mintha igazolták volna ez utóbbi gondolatot. A testvér­viszály folytatódott, csak fran­cia nézők nélkül. Százezrek menekültek el, a határ menti kameruni településeket el­árasztották a földönfutók. Az ellenfelek, miután nem tudtak leszámolni egymással, megfelelő külső támaszt ke­restek: Oueddei Tripolival lett kapcsolatot, Habré pedig a konzervatív afrikai és arab vezetőkkel, s titkos csatorná­kon amerikai fegyverekhez jutott. A hadi felszerelés meg­szerzésétül már csak egy rö­vid lépésnyire volt a politikai szálak megragadása. Mind­azonáltal az ellenfélhez mér­ten lemaradt, s így kénytelen volt egyelőre engedni. Szu­dánba menekült, miután líbiai erők érkeztek Csádba Gou­­kouni kérésére. Ekkor úgy tűnt, eldőlt a csádi játszma, s megpihenhetnek a sokat szenvedett ország lakói. KEZDETBEN minden jel arra mutatott, a széthullott elemek összerakhatók, s Csád nem lesz többé az elemzők ag­godalmának állandó forrása. A Le Monde mérsékelt hang­vételéhez hűen bizakodva, ám mégis óvatosan számolt be ar­ról, hogy hol tart a csádi helyreállítás. A jobboldali la­pok viszont hevesen támadták Oueddei és Kadhafi ezredes együttműködését, valamint M­­itterrand egyértelmű kiállá­sát az új n'djamenai vezető mellett. Mélységesen hallgat­tak arról, miközben élesen ki­keltek a baloldali kormányzat Afrika-politikája ellen, hogy az előző hétéves elnöki kor­szak visszás tetteit kell a szo­cialistáknak ellensúlyozniuk. Ehhez pedig az elv világos volt: nem az egyének, hanem az államok viszonya emelked­jék politikai magaslatokra. Oueddei ,jószándékú cseleke­detei fickóval végződtek, s ma Habré áll a Csád Köztár­saság élén. E változás­­a mó­dosult, s Afrikában is ható nemzetközi összefüggéseknek köszönhető. Az Egyesült Ál­lamok egészen Ronald Reagan megválasztásáig Franciaor­szágra hagyta, hogy az afrikai ügyekkel foglalkozzon, így a „csádi kép” is párizsi rajzasz­talon készült. A tengerentúli konzervatív, s a világot egy­mással szembenálló ütköző­övezetekre bontó szemlélet ki­kezdte a franciákba vetett bi­zalmat is. Következésképpen, mint ahogyan már feltűnően sok afrikai államban, így Csádban is jelentkeztek az amerikaiak. Goukouni tehetet­­­lenségével egyenes arányban nőtt Habré biztonságtudata, hiszen támogatókkal a háta mögött érezte, hogy a javára billen a mérleg. Mint azt be­vonulása N’Djamenába bizo­nyította, a számításaiba ezút­tal nem csúszott hiba. Párizsban felismerték, hogy a Fehér Ház a volt brit gyar­matok után az egykori francia felségterületek iránt is érdek­lődik, és Csád sem hiányzik a sorból. Majdhogynem dilem­ma elé kerültek tehát az Ely­­sée-palotában, ahol a minden­kori elnök szabja meg az af­rikai vonalat: nyugodjanak-e bele abba, hogy az imm­kár egyetlen tartós befolyási öve­zeten is osztozkodni kell. ELLENKEZŐ esetben ugyan­is Franciaország nemzetközi törekvései is károsodhatná­nak, hiszen az eltérések egyes kérdések megítélésében igen nagyok. Különösen az Észak— Dél párbeszéd sorsa miatt ag­gódtak Párizsban, nem kevés­bé tartva a gazdasági kocca­násoktól. Mint egy kevés fi­gyelmet kapott hír tanúsítja, egyelőre a kompromisszum mellett­ döntöttek. A közel­múltban közvetlenül a kinshasai csúcs után járt­ a francia fővárosban­­ Chester Crocker, Reagan afrikai ügyekben illetékes államtit­kára. Partnereivel a csádi­ új­jáépítés körülményeit vizsgál­tak meg, s az együttműködés­ben állapodtak meg. Habré tartós elnöklése tehát kétfelől is biztosított. Fábián Anna Magyar Nemzet Várkonyi Péter és Vasil Bilak Hétfő este visszaérkezett Prá­gából Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, aki a CSKP Köz­ponti Bizottságának­­meghívá­sára október 31-én ,és novem­ber 1-én rövid munkalátogatá­­son a csehszlovák fővárosban tartózkodott. Fogadta őt Gustáv Husák­, a CSKP Központi­­Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke. Várkonyi Péter Vasál Bilak­­kal, a CSKP KB elnökségének tagjával, a KB titkárával elv- megbeszélései társi, baráti­­légkörű, megbeszé­lést folytatott, amelyen véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb időszerű kérdéseiről. Kölcsönösen meg­erősítették az MSZMP és a CSKP törekvését a pártjaink és országaink közötti együtt­működés sokoldalú fejleszté­sére, a két párt vezetőinek leg­utóbbi találkozóján elfogadott közös közlemény szellemében, ben. A találkozón részt vett Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. A Nagy Október tiszteletére * Új üzem, iskola, orvosi rendelői megelőző napokban avatnak új, 16 tantermes általános is­kolát Szeged rókusi városré­szében, s Hódmezővásárhely központjában. Szentesen új autóbusz-pályaudvart adnak át. A­­ Debrecenben korszerűsített vas-műszaki szakáruház nyí­lik, Egerben pedig bölcsőde és óvoda készül el az évforduló tiszteletére. A héten avatják f­el a Salgótarjáni Síküveggyár mintegy 800 millió forintért megépített feldolgozó üzemét. Avató ünnepek jelzik Pest megye gyarapodását is: egye­bek között Budapesten meg­nyitják a megyei KÖJÁL új központját. Vácott az évfor­dulóra elkészült az MTESZ- székház, Pilisszentlászlón pe­dig két utcában az ivóvízháló­zat. A Somogy megyei Mer­­nye községben 12 tantermes általános iskolát adnak át az ünnepre. Szolnokon fölavatják a Hetényi Géza Kórház új, 400 ágyas pavilonját, valamint az orvos- és nővérszállót. Jászberényben központi gyógy­szertárat, Kunszentmártonban járási szakorvosi rendelőt ad­nak át. Gyermekintézmények­­kel gyarapodik a következő napokban a zalai megyeszék­­hely, a családok birtokba ve­hetik az új, százhúsz kisgyer­meknek otthont nyújtó bölcsö­dét és a kétszáz gyermekre méretezett óvodát. Egyre több hír érkezik min­denünnen arról: gyarapodik társadalmunk, s november 7-ét emlékezetessé teendő, középü­letek sorát avatják, sok helyen a kitűzött határidő előtt. A baranyai megyeszékhely bányászlakta keleti negyedé­nek járóbeteg-ellátását javítja majd az­ új pécsi rendelőinté­zet. Komlón a november ötö­­diki díszünnepségen új szín­ház- és hangversenyterem fo­gad közönséget. Bács-Kiskun­­ban több új üzletet is átadnak: Baján, Vaskúton és Hartán nyit egy-egy ABC-áruház. Kecskemét új lakótelepén fel­avatják a „szülők és tanulók tornacsarnokát", Baján a kór­ház felújított sebészeti épület­szárnyát. Jakabszálláson álta­lános iskolát vehetnek birtok­ba a gyerekek. Békéscsabán ünnepélyes csapat­gyűlésen avatják föl az új tornacsarnokot a 2-ess szá­mú iskola tanulói. Borsod- Abaúj-Zemplénben új üzeme­ket állítanak termelésbe a hé­ten: Leninvárosban átadják a Tiszai Vegyi Kombinát 600 millió forintos beruházással épült Biat­ol-üzemét. Tokajban a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat ú­i sütőüzemét. Ózd modern lakberendezési áru­házzal és fogtechnikai labora­tóriummal gyarapodik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulóját Befejeződött az országos nőkonferencia Vasárnap a Parlament kong­resszusi termében­ folytatódott a­­ 111. országos nőkonferencia, amelynek második napján a kormány nevében Markója Im­re igazságügy-miniszter üdvö­zölte a tanácskozás részvevőit. Hozzászólásában áttekintette a felszabadulás óta eltelt csak­nem 40 esztendő nőpolitikai eredményeit, rávilágítva arra az óriási változásra, amely az asszonyok, lányok társadal­mi helyzetében bekövetkezett. Szólt arról is, hogy további előrelépésre van szükség. Az ország gazdasági helyze­tével összefüggésben Markója Imre rámutatott arra: a gazda­sági struktúra átalakulásával együtt járó munkaerő-átcsopor­tosítások feltehetően a női ke­resők egy részét is­ érinteni fogják. Fontos szempont lesz azonban, hogy e feladatokat mindenütt humánusan, az egyén és a közösség érdekeit összevetve hajtsák végre. Nőpolitikánk határozott tö­rekvése, hogy mind több nő kerüljön vezető , beosztásba — h­a­ngoztatta. A­ fejlődés tag­ad­­­hatatlan, de még mindig nem kielégítő. A­­szilárd családi kö­telék fontosságáról szólva el­mondta: tavaly csaknem száz­ezer családjogi ügyet tárgyal­tak a­ bíróságok, s ezek fele há­zassági bontóper volt. E sta­tisztikai adatok joggal nyugta­lanítják a közvéleményt, s ar­ra ösztönözték az­­Igazságügyi Minisztériumot, hogy a MNOT- tal­­és más szervekkel karöltve részletesen elemezze, a helyze­tet. Nyitrai István, a KISZ KB titkára­­szólt a munkába állás, az önálló életkezdés, a család­­alapítás időszakának jellegze­tes problémá­iról, kiemelve: e területeken különösen nehéz a fiatal nők helyzete. A gyer­mekgondozási segély felemelé­se, a bölcsődei és az óvodai, el­látás javítása jelentős ered­ményeket hozott, azonban gon­dot okoz, hogy a juttatások nagy része nem terjed ki az egyetemistákra és a főiskolá­sokra. Nagy súllyal sze­repeltek a hozzászólásokban a családdal összefüggő kérdések. A cs­a­lád mód el­­­­vá­rozások irányait nem egyformán ítélték meg, de abban mindenki egyet­­­értet­t: e kapcsolatokat semmi­féle társadalmi mozgalom nem pótolhatja. A konferencia munkáját Duschek La­josné, a MNOT el­nöke összegezte. Elmondta, hogy a tanácskozás betöltötte hivatását. A harminckét hoz­zászóló véleményével, értékes javaslataival elősegítette a nő­­pol­iti­kai feladatok teljesítését, a nők gondjainak megoldását, eszmei, politikai útmutatást adott a nőszervezeteknek. A konferencia ezután meg­választotta a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának 235 tagját és a tanács 35 tagú elnökségét, valamint a tisztségviselőit. A MNOT elnöke újra Duschek Lajosné lett. alelnökök: Czer­­ván Mártonné dr. a Ruházat­ina­k­ Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Jókai Rorta író. Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác Te­melőszövetke­­zet elnöke Kiss Im­n­é­é, a KISZ Korrá­cm megyei Bizott­­ítóan-nak első titkára, Makoldi Mihá’yné nyugdíjas pedagógus és­ Nádasi Lászlóné, a Csepel M­űvek vezérig­az­ga­t­ó- h­el­y­et­te­­se. A tanácskozás végeztével a III. országos nőkön Ce­encia szolidaritási nyilatkozatot fo­gadott el, amelyet eljuttatnak az­ Országos Bék­et­a­nácshoz. A nyilatkozatban a magyar as­szonyok, lányok kifejezik szo­lidaritásukat a békéért, a sza­badságukért, nemzeti függet­lenségükért, és népük fel­emel­­kedéséért küzdő milliókkal. Az MTESZ munkája Hétfőn, Focst Jenő elnökle­tével ülést tartott a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének orszá­gos elnöksége. Tóth János, az MTESZ fő­titkára beszámolt az előző el­nökségi ülés óta eltelt időszak eseményeiről, s megállapítot­ta: a tagegyesületek aktívan közreműködtek az anyagtaka­rékossági kormányprogram ki­dolgozásában, és sikeresnek bizonyult a szövetség anyag­takarékossági pályázata is. Az újítók és feltalálók V. orszá­gos tanácskozásán elhangzot­tak alapján elkészült a továb­bi teendőket összefoglaló elő­terjesztés, amelyet az MTESZ a tanácskozás egyik társren­dezőjeként véleményezett. A főtitkár szólt arról is, hogy a Magyar Tudományos Akadé­mia és az MTESZ — a Mi­nisztertanács felkérésére — szakemberek, közéleti szemé­lyiségek és írók részvételével vitafórumot rendezett a Bala­ton vízminőségének javításá­ról. Földvédelmi alap létesült A Magyar Közlönyben meg­jelent a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és a­ pénz­ügyminiszter együttes rendlese­­te a földvédelmi alapról. A jogszabály nemzetközileg is új megoldást tesz lehetővé arra, hogy a mezőgazdasági műve­lésből kivont területek után járó­­térítés megha­tározott ré­sz.. .továbbá a művelési köi el­lenzettség el­mulasztásáért ki­rótt bírságokból­ befolyt ösz­­szeg — kiegészülve az állami támogatással — egyetlen kéz­ben legyen. A summa, a földek ismételt felhasználását, ter­mőképességének fokozását, ál­­talában a gazdaságos terme­lést szolgál­ja úgy, hogy köz­ponti felosztássa i , oda kerül vissza, ahonnan származott: a mezőgazdasági termelésbe. Az alapból az állami tulajdon­ban levő földek használói, továbbá a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek részesülhet­nek. A felhasználási lehetősé­gek széles körűek, hatféle cél­ra folyósítanak támogatást, il­letve hozzájárulást. A támogatás részben a par­lagterületek szántóművelésbe való bevonását szolgálja. Ez a beavatkozás eléggé költséges, azért­ gyakran meghalad­ja a gazdaságok anyagi erejét. A művelésből korábban kivont földek ismételt használatba vételének kiadásait részben szintén ebből az alapból fe­­d­ezhet­i­k a g­azd­álködök.­­ Az alap 1983. január elsejé­től szolgálja a földek gazdasá­gosabb felhasználását. A MÉM szakértői szerint évente 10—15 ez­er hektárnyi terület műve­lésbe vételét hasznosítását­, il­letve korszerűsítését teszi majd lehetővé a központilag kezelt forrás. Nagyvá­llala­ti kö­rkép Két hónappal az év vége előtt Két hónappal az év vége előtt a nagyvállalatok idei munkájáról, teljesítményükről kialakult kép meglehetősen vegyes. Elősorban ott növel­hették a termelést, ahol bőví­teni tudták az exportot, ahol a csökkenő belső eladásokat külföldi értékesítéssel ellensú­lyozták. Ez azonban nem min­den nagyvállalatnak sikerült. Néhány­­ helyen a termelés csökkent, míg akadt o Olyan vál­lalat is, amely az ipari átlagot meghaladó növekedésről adhat számot. ■ A jövedelmezőséget tükröző adatok is nagy kü­lönbségeket mutatnak.­­ Az Ikarus gyár 1082-re ezer­rel több autóbuszra kapott rendelést külföldről, mint ta­valy, amikor átmenetileg csök­kent az érdeklődés a magyar járművek iránt, összesen 8450 autóbusz készül a vállalatnál, amelynek 80 százalékát expor­tálják. A vállalat székesfehér­vári gyárában — ahol az autóbuszok többsége készül — jobb munkaszervezéssel, a vesz­teségi­dók csökkentésével és technológiai ésszerűsítéssel a tavalyi 24 helyett az idén naponta 28 autóbuszt bocsáta­nak ki. Az átgondolt értékesítési te­vékenység is elősegítette a jö­vedelmezőség javítását. Új piacokra, többek között Abu- Dhabiba, Mozambikba, Líbiá­ba is exportálnak. Emellett de­cember végéig görög, szíriai és algériai megrendelésre mint­egy 500 autóbuszt gyártanak. A járművek kelendőségét és a javuló ármunkát bizonyítja, hogy az idén 18 százalékkal nőtt az export, és az ebből származó árbevétel mintegy 25 százalékkal haladja meg a múlt esztendeit. A győri RÁBA Magyar Va­gon- és Gépgyárban mintegy 10 százalékkal termeltek ed­dig többet, mint a múlt év azonos időszakában és így a gyár eddigi árbevétele eléri a 15 milliárd forintot. A koráb­­binál nehezebb piaci körülmé­nyek között még nagyobb­ fi­­gyelm­et fordítottak a termé­kek jó minőségére, a szállítá­sok megbízhatóságára. A Szerszámgépipari Művek­ben — ahol az elmúlt két-hár­­­om év alatt megsokszorozó­dott­ a vállalati nyereség — az idei kilátások is kedvezőek. A létszámcsökkenés jelentős volt, ezért különösen­­nagy figyel­met fordítottak a termelékeny­ség javítására.­ az üzemek, mű­helyek, kollektívák szervezési ötletei nyomán számos intéz­kedés született. A vállalati tervben 1982-ben 2,8 milliárdos árbevétellel számolnak, ami­nek a teljesítése az eddigiek alapján biztosítottnak látszik. A növekvő export mellett bő­vítették belföldi szállításaikat is. Olyan nagy termelékenysé­gű szerszámgépeket és célbe­rendezéseket, szám­jegy vezér­lésű és számítógép-vezérlésű gépeket-, is adtak a hazai fel­használóknak, amelyeket azok korábban elsősorban csak tő­kés országokból szerezhettek be. A Ganz­-MÁVAG-ban az év eddig eltelt tíz hónapja alatt négy százalékkal nőtt a ter­melés, de ez még mindig nem éri el az ez évre tervezett szintet. Ebben közrejátszott, hogy a tervezettnél is nagyobb mértékben, öt százalékkal csökkent a létszám. Legfonto­sabb kötelezettségeiknek azon­ban eleget tettek­. Banglades részére a megrendelt 18 moz­­donyból október végéig elké­szült 22, ezek közül 12 már el­hagyta az országot. Az­ év vé­géig azonban­ valamennyinek a gyártását befejezik. A Szov­jetunió 15 motorvonatot ren­delt erre az évre a Ganz-MÁ­­VAG-tól, ebből hét már úton van, novemberben és decem­berben készül el a többi. Megújuló uszodák, gyógyfürdők Az idén eddig több mint 5 millióan keresték fel Budapest fedett fürdőhelyeit, amelyek közül több megújulva várja ma­jd az újabb vendégeket. A Rudas nemcsak kívülről szé­pül meg, hanem az épületszer­kezet egy részét is felújítják. Hamarosan újra cserélik az uszodarész régi szellőzőbe ren­dezését, s a medence vizének tisztítására szűrő-forgató gé­pet helyeznek el. A budaiak másik kedvelt fürdőhelyének, a Lukácsnak tavaly a hidegvizes medencé­jét építették át. A korábbi szivárgást a most elkészült vasbetonköpeny és a metlachi burkolat megszüntette. Ú.­ lép­csőt­ is építettek, ezen bizton­ságosabban és kényelmeseb­ben juthatnak a vendégek a napozóteraszra. Az idén a má­sik medence szintén vasbeton­köpenyt és metlachi burkolatot kapott. Renoválták a termel- és a kádosztályt is, s a máló vakolatú helyiségeket csempé­vel borították. Nem készültek el viszont az előre tervezett határidőre a Gellért női súlyfürdőjével, amelyet tavaly decemberben zártak be, balesetveszély miatt. A 7. épület ugyanis süllyedni kezdett, s a repedező falak egy részét le kellett bontani. Az új súlyfürdő tervei már elké­szültek. A Fővárosi Fürdő­igazgatóság annál i­s inkább sürgeti a kivitelezőket, mert Budapesten — a Gellérten kí­vül — csak egy helyen, a Lu­kácsban várja még ilyen szol­gáltatás az arra rászorulókat. :*

Next