Magyar Nemzet, 1983. október (46. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

o s véget kellene vetni az újabb nukleáris fegyverfajták kifejlesztésének, a meglevők korszerűsítésének. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy ne helyezzzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket ott, arról már vannak. Nagymértékben elősegítené a bizalom és a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein al, mi egy vérmentes és békeövezeteket alakíthatnának ki. — Szeretném külön hangsúlyozni, mennyire nagy jelentőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványozza a NATO tagállamainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. — Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása messzemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyver-mentesítése lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé teszi, a legelfogadhatóbb megoldást a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmiképpen sem növelésében látjuk. Madrid jelentősége — Elnök Úr! Három évig tartó tárgyalássorozat után a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó tartalmas és kiegyensúlyozot záródokumentum elfogadásával fejezte bemunkáját. E záródokumentum hosszú évek óta az első lényeges és széles körű kelet-nyugati megállapodás, aminek jelentőségét az adott nemzetközi helyzetben aligha szükséges külön hangsúlyoznom. Kivételesen fontosnak tartjuk, hogy a találkozó úgy döntött: öszehívja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciát. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is arra törekszik, hogy miként eddig, a jövőben is hiányalanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 1985- ben Budapest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen — mondta Losonczi Pál, majd kitért a nemzetközi politika egyéb vonatkozásaira, s ezt követően így folytatta: — Elnök Úr! A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság elhúzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések folyamatosan kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztásban különösen érdekelt országok, köztük Magyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazdasági közösségnek, élvezi a szocialista államok együttműködéséből eredő biztonságot és előnyöket. Országunk azonban komolyan érdekelt a valamennyi államhoz fűződő gazdasági kapcsolatok erősítésében is, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől és politikai hovatartozásától. A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokra oly káros előítéletekkel, nemzeti gyűlölködéssel, elzárkózással szemben a legjobb eszköz egymás megismerése. Ez kormányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az emberi jogok vonatkozásában is. A szocialista Magyarországnak e területen sincs szégyellni vagy rejtegetni valója. Mi az emberi jogok szférájából nem felejtjük ki az élethez és a munkához való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik szűkebbre vonják az emberi jogok körét. Felelősség a békéért — Elvi álláspontunk az, hogy a nemzetközi közösségnek elsősorban az emberi jogok tömeges és durva megsértésére kell felhívnia a figyelmet. Ezek közül külön is kiemelem az apartheid, a faj, a bőrszín, a nemzeti kisebbségi hovatartozás és a hitfelekezet alapján előforduló jogsértő megkülönböztetéseket. Sajnos, az ilyesmi sok országban mindennapos jelenség. A Magyar Népköztársaság ezt határozottan elítéli. A magyar kormány úgy véli, hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat megszüntetésére kell összpontosítani, nem pedig olyan propagandakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok nemes eszményeit tőlük idegen politikai szándékok eszközeivé alacsonyítják. — Elnök Úr! Minél feszültebb a nemzetközi helyzet, annál inkább nő minden egyes állam felelőssége a békéért. A magyar kormány, a felelősség ráeső részét vállalva, mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősége van, a párbeszéd a tárgyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvésekkel. Úgy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgyalásos rendezésében, az ENSZ-nek jelentős szerepet kell betöltenie. A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt és ezután, is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttműködésben. Meggyőződésünk, hogy nincs az a vitás kérdés, amelyet ne lehetne békésen, tárgyalások útján rendezni. A leghatározottabban elvetjük azt a korunkban öngyilkos alternatívát, hogy a fegyverek mondják ki a végső szót — fejezte be beszédét Losonczi Pál. A délutáni ülésen Losonczi Pálon kívül Ecuador elnöke, valamint Zambia, Irak, Kuvait és Spanyolország külügyminisztere mondott beszédet. Az ülés után az ENSZ-palotában fogadást tartottak, amelyet Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára adott az ülésszakon, illetve az Indira Gandhi által azzal párhuzamosan összehívott csúcstalálkozón részt vevő állam- és kormányfők tiszteletére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett magyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Somogyi Ferenc, a magyar ENSZ-képviselet ideiglenes ügyvivője. Losonczi Pál és Várkonyi Péter New York-i találkozói Losonczi Pál pénteken New Yorkban részt vett és rövid pohárköszöntőt mondott azon az ebéden, amelyet Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke adott. Az Elnöki Tanács elnökét pénteken délután, az állandó magyar ENSZ-képviselet épületében felkereste Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter. Pénteken délután Losonczi Pál találkozott Szpirosz Kiprianuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével. Este a magyar államfő találkozott a New Yorkban működő magyar képviseletek munkatársaival és családtagjaikkal, s tájékoztatót tartott számukra időszerű politikai kérdésekről. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter pénteken délelőtt újabb három kollégájával találkozott és folytatott megbeszélést bilaterális és nemzetközi kérdésekről. Elsőként Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminiszterrel, majd Marvan Al-Kasszem jordániai külügyminiszterrel tárgyalt. Ezután került sor megbeszélésére Rashleigh E. Jacksonnal, Guayana külügyminiszterével. Milew Xrmzot Tudósítónk telexc inte** Diplomáciai nagyüzem az ENSZ székhelyén New York, szeptember 30. Sikeres és hasznos volt az állam- és kormányfők két csúcstalálkozója, amelynek keddi ülésén szólalt fel Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. A csütörtöki második eszmecsere lapzártánk után fejeződött be.és a sajtónak adott tájékoztatás szerint a zárt ajtók mögötti ülésen (ahol ezúttal huszonkét vezető vett részt) Trudeau kanadai miniszterelnök megköszönte Indira Gandhinak e tanácskozás kezdeményezését. Maga az indiai miniszterelnök az eszmecsere létrejöttét fontos eredménynek minősítette, s kiemelte az elhangzott nézetek, javaslatok változatosságát és egyúttal a megbeszélések baráti légkörét. E csúcsszintű kerekasztal-értekezletnek a fő témája a fegyverkezés megfékezése, vagyis a biztonság és a gazdasági fejlődés, s a kettő mindenki által hangsúlyozott elválaszthatatlan kapcsolata volt. Ahogyan a pénteken az ENSZ-ülésszak folytatódó általános vitájában Henryk Jablonski lengyel államfő megállapította, „ez az eszmecsere bizonyította, hogy még a mostanihoz hasonló feszült nemzetközi helyzetben is van lehetőség a párbeszédre és a közös megoldáskeresésre korunk valóban legbonyolultabb problémáiban”. A lengyel államelnök rámutatott, hogy a kelet-nyugati feszültség sajnos világméretekben érezteti hatását, éppen ezért lenne üdvös e viszonyban javulást elérni. Más kérdés, hogy az ENSZ-vita tanúsága szerint egyelőre másként ítélik meg a kialakult helyzetért való felelősséget a Kelet és a Nyugat felszólalói. Ugyanakkor jóformán valamennyi európai szónok sürgette Moszkva és Washington dialógusát, a méltatott madridi kompromisszumhoz hasonló feszültségenyhítő lépéseket, és persze központi téma volt a genfi tárgyalások látható holtpontja. A pénteki The New York Times idézi a csütörtök délutáni (magyar idő szerint késő esti) vitából Losonczi Pál szavait arról, hogy a Nyugatnak válaszolnia kellene a szocialista országok különböző békekezdeményezéseire, és főleg készséget mutatni — mint a Szovjetunió tette — az atomfegyver elsőnek való használatáról történő lemondásra. Az államfői csúcstalálkozón egyébként csütörtökön is nagy hangsúlyt kapott a követelés a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálásába. Amint Nyerere tanzániai elnök és mások is kifejtették, ez korántsem jelenti a valutaalap megtagadását, hanem a feltételek és szervezetek megjavításának szükségességét. S ahogyan Palme svéd kormányfő fogalmazta, ez is egyike a közös és globális gondoknak, márpedig „a válságban és a biztonságban egyaránt osztozunk mindannyian”. A két magas szintű eszmecsere nyomán egybehangzó volt a vélemény: e párbeszédnek ilyen vagy más, egyelőre még meg nem határozott formában folytatódnia kell — miként az ENSZ-ben és környékén, ahol szokás szerint teljes működésben van a két- és többoldalú diplomáciai dialógusok nagyüzeme, amelyből a héten az Elnöki Tanács elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter is aktívan kivette részét. A Közel-Kelet ügyei minden ősszel jelentős helyet kapnak ebben az általános diplomáciai párbeszédben, ám most a libanoni válság még inkább előtérbe tolta ezt a témakört. Pénteken nagy várakozás előzte meg Khaddam szíriai és Shultz amerikai külügyminiszter magyar idő szerint esti találkozóját. A szíriai—amerikai megbeszélésre egy nappal azután került sor, hogy a washingtoni szenátus — már választási évet jelező feltűnő demokrata—republikánus megosztásban — megadta a Reapan-kormánynak a másféléves felhatalmazást tengerészgyalogosai Libanonban tartására. Ugyanakkor amerikai megfigyelők szerint mind a térségben, mind az ENSZ-beli diplomáciában Khaddam kezében vannak a fő ütőkártyák, és ezt Washingtonnak tudomásul kellene vennie. Némelyek szerint erre legalább is a State Departmentben megvolna a hajlandóság, viszont Scultz helyzetét és alkudozási pozícióját tagadhatatlanul megnehezíti, hogy sem Gemajel kormánya és az amerikai elképzések közt nincs százszázalékos összhang, sem pedig Washington nyugat-európai partnereivel nem teljes a nézetazonosság a közös szerepvállalás ellenére. , Avar János Jurij Andropov válasza a Lutheránus Világszövetségnek Genfből jelenti az ADN. Jurij Andropovnak a Lutheránus Világszövetség békefelhívására küldött válasza arról tanúskodik, hogy a Szovjetuniónak érdekében áll a világbéke megőrzése — nyilatkozta Anza A. Leírni, a szövetség főtitkárhelyettese. A szovjet államfő a világszövetségnek küldött üzenetében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió eredményeket akar elérni a genfi tárgyalásokon, ezért számos engedményt tett már. Eközben az Egyesült Államok megalapozatlan álláspontot képvisel és egyoldalú leszerelést követel a Szovjetuniótól. ..Nekünk komoly gondot okoznak azoknak a kormányoknak a nyilatkozatai és cselekedetei, amelyek félvállról veszik az emberiséget fenyegető nukleáris veszélyt” — mutatott rá Anza Lema. A Margaret Thatcher éles hangú megnyilatkozása Londonból jelenti az MTI. Margaret Thatcher brit miniszterelnök csütörtökön éjjel Washingtonban, az ottani Churchill-alapítvány emlékérmének átvétele alkalmából éles támadást intézett a Szovjetunió ellen. Az időszerű fegyverzetkorlátozási problémák felé fordulva a miniszterelnök azt mondta, a Szovjetuniónak — amelyet az általa elmondottak, s „nem a vágyaink” szerint kell megítélni — ,,feltett szándéka a katonai fölény”, rugalmas tárgyalási pozíciója pedig csak látszat, „a közvélemény félreveztésére, nem pedig a tárgyalások előmozdítására hivatott”, ennélfogva a Szovjetunióval szemben a legkisebb „megingásnak” vagy „katonai gyengeségnek” sincs helye. Denis Healey, a Munkáspárt alvezére és „árnyékkülügyminisztere” szerint a beszéd „rendkívül veszélyes és zavaró” megnyilatkozás volt: a miniszterelnök ,,a karzaton ülőknek ahhoz a csoportjához beszélt, amely keresztesháborút akar indítani a Szovjetunió ellen”. A Likud és a Alrnkáspiírt sikertelen koalíciós kísérlett Kairóból jelenti az MTI. A jeruzsálemi rádió jelentése szerint összeomlottak a kormányzó izraeli Likud-tömb és az ellenzéki Munkapárt tárgyalásai, amelyek folyamán megvizsgálták, hogy találnak-e alapot a koalíciós kormányzásra. A nemleges döntés a Judak Samir kijelölt miniszterelnök vezette Likudblokk és a Simon Peresz irányította Munkapárt koalíciós tanácskozásainak harmadik, pénteki fordulóján született. Peresz újságírók előtt kijelentette, hogy a tárgyalások folytatásának nincs értelme, mivel az ellenzék előterjesztéseit lényegében elvetették. Szombat, 1983. október 1. Üdvözlő távirat Kína nemlizeti ünnepére A Kínai Népköztársaság megalakulásának 31. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Li Hszien-nien államelnököt és Csao Ce-jangot, az államtanács elnökét. Nemcsak Ázsia, hanem az egész világ történelmének egyik jelentős eseménye volt a kínai népi forradalom, győzelme. A második világháború utáni korszakból kiemelkedik 1949. október elseje, amely megváltoztatta az akkori nemzetközi erőviszonyokat. Több száz milliós nép szabadult ki a tőkés hatalmak szorításából, Peking a világpolitika többé figyelmen kívül nem hagyható tényezője lett. E forradalmi példa még évekig erőt adott az elnyomottaknak — Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában —, hogy sorsuk megváltoztatásáért harcba szánjanak. A kínai fordulat jelentősége az éhezés és a kiszolgáltatottság elleni küzdelemben még akkor is vitathatatlan, ha a világ haladó erőinek kezdeti várakozásai a későbbiekben sok tekintetben nem igazolódtak. A megtorpanás évei után a kínai társadalomban feltört a változás igénye, ennek a felismerése Jük-Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vet Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter,röződött a múlt év őszén megtartott XII. kongresszuson, amely több tekintetben egészséges szembenézést hozott a múlttal. Bár a párt legmagasabb fóruma sem változtatta a már kialakult államközi kapcsolatok rendszerét, a Szovjetunió és szövetségesei új lehetőségeket láttak, hogy ismétlődő eszmecseréken tisztázzák a kapcsolatfejlesztés módját Kínával. E folyamat figyelemreméltó állomása volt a közelmúltban Michail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes hivatalos útja Pekingbe, két évtizede nem járt ilyen magas rangú moszkvai vendég a Nagy Fal mögött. Várakozás előzi meg a korábban megkezdett tárgyalások e hónapban esedékes harmadik fordulóját is. A szocialista országok változatlanul remélik, hogy a jövőben újabb pozitív elemek jelennek meg a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolataikban. Rabi Béla ipari minisztériumi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális életünk több más képviselője. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Szovjet vezető testületek köszöntő üzenete Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa és Minisztertanácsa táviratban köszöntötte a kínai vezetőket a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 34. évfordulója alkalmából. „A kínai munkások hosszú éveken át folytatott hősi harcukkal vívták ki a forradalom történelmi jelentőségű győzelmét és teremtették meg a nép hatalmát. A Szovjetunió mindig önzetlenül segítette a kínai népet a forradalmi átalakulások megvalósításában és az új társadalmi rend felépítéséért folytatott küzdelemben” — hangsúlyozzák a táviratban. „A háború veszélyének elhárítása, a béke és a szocializmus helyzetének megszilárdítása mindkét nép érdeke. A szovjet—kínai kapcsolatok pozitív fejlődése hozzájárulhatna a két ország előtt álló hosszú távú gazdasági feladatok megoldásához, és hasznára válna a nemzetközi helyzetnek is” — szögezik le a táviratban. A távirat további sikereket kíván a kínai népnek gazdasági és kulturális építőmunkájában, a kínai dolgozók anyagi jólétének növelésében. Pekingi fogadás Pekingből jelenti az MTI: Kína különleges erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy jószomszédi viszonya legyen közvetlen szomszédaival, jelentette ki Csao Cejang miniszterelnök a Kínai Népköztársaság megalakulásának 34. évfordulója alkalmából rendezett pekingi fogadáson. „Aktívan elő fogjuk mozdítani az együttműködést és a cserét a Kelet-Európában levő szocialista országokkal” — mondotta a kormányfő, majd beszédének egy másik részében megjegyezte: „Várjuk a kínai—szovjet kapcsolatokban meglevő akadályok eltávolítását és a kapcsolatok normalizálását." A kínai—amerikai viszonyt illetően Csao Cejang annak a reménynek adott hangot, hogy az tartós fejlődésnek néz elébe, „összhangban a két fél között létrejött megállapodásokban lefektetett elvekkel”. Egyebekben leszögezte, hogy „a jelenlegi szünet nélkül nyugtalan, feszültés kellemetlen nemzetközi helyzetben Kína továbbra is független külpolitikát kíván folytatni, ki fogja venni részét a hegemonizmus ellenzéséből és a világbéke fenntartásából”. Tajvan, Hongkong és Macao kérdésében a kormányfő az ismert álláspontot ismételte meg, aláhúzva: „biztosan el fogjuk érni a haza békés újraegyesítésének nagy célját”. A külpolitika hírei (Moszkva, MTI) A Szovjetunió lakoságának élelmiszer-ellátásával kapcsolatos kérdést vitatott meg legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága. Megvizsgálta a Szovjetunió zöldség- és gyümölcstermesztési minisztériumának munkáját és rámutatott arra, hogy az ötéves terv feladatainak végrehajtása során született kétségtelen eredmények ellenére a minisztérium még mindig nem hajtja végre megfelelően a rábízott feladatokat. (Havanna, MTI) Konkrét megállapodások nélkül, de a párbeszéd fenntartásának lehetőségével értek véget a salvadori hazafiak és a kormány képviselőinek első hivatalos tárgyalásai. A kolumbiai fővárosban tartott találkozó Belisario Betancur kolumbiai ál- Unife közvetítésével jött létre. M CD (Róma, MTI) George Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára küldöttség élén, október 4-én, hivatalos látogatásra Rómába érkezik — közölte pénteken az OEP sajtóirodája. (Washington, Reuter) Pénteken Washingtonban befejeződött a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a Világbank éves közgyűlése. A tanácskozáson a világ 146 országának pénzügyminisztere, valamint több ezer bankár vett részt. O (London, AFP) A légiforgalmi társaságok pilótái nemzetközi szövetségének igazgató tanácsa (IFALPA) pénteken felszólította a tagszervezeteket, hogy hétfőtől szüntessék be a Szovjetunióba induló légi járatok bojkottját. O (Manila, UPI) összetűzések voltak pénteken a Fülöpszigetek fővárosának üzleti negyedében a rohamrendőrök és a Marcol elnök lemondását követelő tüntetők között.