Magyar Nemzet, 1983. november (46. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

4 Jubileumi mise Esztergomban Esztergom városának a török uralom alóli felszabadulása 300. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepséget tartottak az esztergomi bazilikában, ahol dr. Lékei László bíboros, esztergomi érsek közös főpapi misét mutatott be az ünnepségen résztvevő lengyel főpapokkal, Józef Glemp gnieznol és varsói, Franciszek Macharski krakkói bíboros-érsekkel és Henryk Roman Gulbinowicz ■wroclawl érsekkel. Az ünnepségen megemlékeztek Sobieski Jánosról, a lengyel csapatok egykori vezetőjéről, akinek nagy érdemei voltak Esztergom város felszabadításában. A jubileumi ünnepségen részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és jelen voltak Esztergom városának állami képviselői. Hétfőn elutazott hazánkból a Józef Glemp bíboros-érsek vezette lengyel főpapi delegáció. Luther Szobrot avattak az evangélikus teológiai akadémián A magyarországi evangélikus egyház elnöksége Luther Márton születésének 500. évfordulója alkalmából hétfőn ünnepséget rendezett. Budapesten az evangélikus teológiai akadémia kertjében dr. Káldy Zoltán püspök leleplezte az ott felállított Luther-szobrot. A Deák téri evangélikus templomban dr. Nagy Gyula püspök ünnepi előadása után bemutatták Szokolay Sándor Luther-kantátáját. Az ünnepségeken részt vett MiklósImre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. Siemensszel: nagyobb magyar export Már a millenniumi kisföldalatti építésében is közreműködött a nagy múltú német cég, a Siemens, amelynek legújabb termékeiből hétfőn háromnapos kiállítás nyílt a Siemens magyarországi vegyes vállalata, a Sicontact Kft budapesti székházában. A választék bőséges. Az érdeklődők láthatnak itt többek között mini, programozható hősugárzót, színes tévéket, videokészülékeket, hifi-berendezéseket és a konyhai elektronikus gépeket. A tájékoztatón a Siemens-érdekeltséghez tartozó Engt-west-trading GmbH igazgatója, Franz Meixner és a Sicontact ügyvezető igazgatója, Farkas Mihály mutatta be a nyugatnémet cég újdonságait a sajtó képviselőinek. Elmondták: a mostani kiállításon bemutatott termékeknek az a háttere, hogy a Siemenssel a magyar vállalatok úgynevezett kompenzációs üzleteket kötnek úgy, hogy a magyar fél javára keletkezik aktívum. A PVC- portól kezdve a szellemi termékeken át, egészen a savanyúcukorkáig számos árut értékesíthetünk így a nyugatnémet piacon. Évente nyere-tízmillió márka értékben szállítunk termékeket asiemensen keresztül az NSZK-ba. A harmadik piaci együttműködésre a magyar cég igazgatója jó néhány példát is sorolt. A hazai gyártmányú kazánokhoz a Siemens szabályozó és méréstechnikai berendezéseket szállít, egy másik üzletben pedig városi, közúti forgalomirányító eazküzük értékesítésében reszünk részt közösen. Körülbelül kéthetes az a megállapodás, amely egy svájci Siemensleányvállalat és magyar cégek között jött létre; telefonközpontokhoz forgósikát részek készülnek ezentúl Magyarországon. Svájci visszavásárlással jelentős piacokra juthatunk be így. A Medicor friss szerződése alapján fejlődő országokba úgynevezett kombinált röntgenberendezések szállítására nyílik lehetőség, úgy, hogy több üzletbe is ,,beviszi” magyar partnerét a nyugatnémet cég. - L Hungexpo-siker Portugáliában A gazdasági helyzet romlásával fordított arányban nő a vásárok szerepe a gazdasági életben — állapították meg a nemzetközi vásárok szövetsége (UFI) 50. jubileumi kongreszszusán, amelyet a portugáliai Madeira-szigetén, Funchalban tartottak meg. Ezt hangsúlyozta az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO képviselője is, aki szerint a fejlődő országok gazdasági fejlődésében a nemzetközi vásárok lettek az információ egyik legfontosabb forrásai. Nagy visszhangot keltett az UFI alelnökének dr. Körösvölgyi Lászlónak, a Hungexpo vezérigazgatójának „a prés promotion az UFI munkájában” című előadása, s osztatlan elismerést keltett a Hungexpo úgynevezett arculattervezési tevékenysége. A Hungexpo ezzel kapcsolatos művészi, grafikusi kivitelező munkáját a kongresszus egyhangúlag elfogadta; ez azt jelenti, hogy az UFI valamennyi kiadványában a jövőben magyar alkotó is közreműködik, így négy kontinens 56 országának 345 vására használja fel a Hungexpo tervezőinek szellemi alkotását. Korszerűbb sütőipari termékek A korszerűbb táplálkozással kapcsolatos sütőipari feladatokról tanácskoztak az iparág és a táplálkozástudomány szakemberei hétfőn az MTESZ székházában. A termékfejlesztés fő irányairól szólva elmondották: elsősorban a fehérjehús, a gyógyélelmezést elősegítő és a diétás, rostos készítmények gyártását készítik elő. Már jelenleg is mintegy 25—30 olyan termék, péksütemény, kenyér, cukrászati termék készül, amelyek megfelelnek a korszerű táplálkozás követelményeinek. Ezek a cikkek azonban egy-egy üzletben csak időszakosan kaphatók. Ezért Budapesten a Soroksári úton és a Mártírok útján a közelmúltban két szakboltot alakítottak ki a speciális termékek árusítására, a Tétényi úti kórháznál működő szakboltban pedig gyógyélelmezést szolgáló készítmények kaphatók. A közeljövőben megkezdődik az új, könnyebb emésztést segítő búzatöretes kenyerek gyártása, amelyeket az emésztőrendszeri megbetegedésben szenvedők is fogyaszthatnak. A tervek szerint a későbbiekben a búzatöretes kenyerek mellett négy gabonájú, búza, rozs, árpa és zab töretes sütőipari termékek gyártását is megkezdik. Mínr Nemzet Közművelődési eredmények Békés megyében A Békés megyei közművelődési kísérletek és kezdeményezések tapasztalatait vitatta meg a közelmúltban tartott ülésén az Országos Közművelődési Tanács. Előterjesztésében a Békés megyei Tanács beszámolt arról, hogy a megye könyvtárait a hetvenes évek közepétől folyamatosan korszerűsítették, a központi, megyei és a helyi erőforrások felhasználásával. 1976 és 1982 között 48 könyvtárat újítottak fel, hatot építettek. Különösen a gyermekes a zenei részlegek fejlesztésére fordítottak nagy gondot. Nőtt a fiatal olvasók száma, a beiratkozottak 47 százaléka 14 éven aluli. . Az elavult közművelődési intézmények nem alkalmasak az igények kielégítésére — emeli ki a jelentés. E tervidőszakokban 17 kultúrotthon felújítása kezdődött meg. Egy-egy, ■ munkaterületnek gondozására , úgynevezett bázisintézményeket hoztaklétre, az ezekben folyó kezdeményezések sikerét bizonyítja a művelődési kiscsoportok számának növekedése. Figyelemre méltó eredmények születtek például Békéscsabán a szlovák nemzetiségi lakosság közművelődésének szervezésében. Orosházán a munkahelyi művelődésben, Nagyszénáson a nyugdíjasok aktivizálásában, vagy Mezőkovácsházán és Sarkadon a népművészeti hagyományok ápolásában. A kisebb települések művelődési házait 13 úgynevezett körzeti intézmény segíti. Jelenleg 126 integrált művelődési intézimény működik a megyében, ezek többsége, az általános iskolát, a művelődési házat és a könyvárat egyesíti magában. 1981-ben műsorellátó szolgálatot hoztak létre. Az OKT elnöksége ülésének vitájában hangsúlyozták: helyes az a törekvés, hogy a közművelődési intézmények integrációját nem’ felülről rendelik el, hanem'a helyi kezdeményezésekre építenek.’ A bázis- és a körzeti intézmények rendszeréről elismeréssel szóltak, ... Állásfoglalásában az OKT elnöksége megállapította: a Békés megyei közművelődési intézmények példamutató eredményeket értek el. . . • A román szövetség választmányi ülése A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége november 12-13-án megtartandó 6. kongresszusára való felkészülés jegyében tartották meg hétfőn Gyulán a szövetség választmányának ülését. A választmányi tagok megvetették a kongresszus elé kerülő dokumentumokat — a beszámolót, a határozati javaslatokat és az alapszabály-módosításokat —, valamint a 14 helyen megtartott kongresszusi küldöttválasztó, gyűlések tapasztalatait. Radnóti Miklós-emlékünnepség Veszprémből és a környék településeiről vasárnap délelőtt több száz diák és ifjúmunkás emlékmenetben vonult Szentkirályszabadjára, a mártírhalált halt Radnóti Miklós költő, életének egyik utolsó állomására. A költő 1944 októberének végén innen indult el a fasiszták által meggyötört munkaszolgálatosokkal együtt a Drép medvei Abdára. A veszprémi ifjúság felkereste aszentkirályszabadjai Radnóti Miklós Múzeumot, ahol emlékünnepségen méltatták a költő munkásságát és megkoszorúzták márványtábláját. A gyermekbalesetek megelőzéséért A gyermekbalesetek a szorkásoknál is jobban megrendítenek mindannyiunkat, úgy tűnik azonban, hogy ezen túl alig történik valami. Az óvodákban 1982-ben kétezer-hétszázhuszonhárom balesetet regisztráltak, az iskolaépületekben csaknem huszonhétezret, a különféle iskolai kirándulásokon és sportfoglalkozásokon pedig több mint negyvenezret! A konklúzió valamennyiről az, hogy „elkerülhető lett volna”. Csakhogy ez a balesetet szenvedett, gyerekeket és szüleiket nem vigasztalja. Éppen ezért a Szakszervezetek Országos Tanácsa már 1979 ben szorgalmazta a munkavédelmi agitációs és propaganda munka tartalmának és rendszerének továbbfejlesztését. Maga az akció ugyan még gyermekcipőben jár, de már történt haladás. Ezt bizonyítandó mutatták be hétfőn a sajtó munkatársainak a két, a SZOT Munkavédelmi , Tudományos Kutató Intézet gondozásában megjelent kiadványt — Tudod-e 2 és Tufiék tudják címmel — amelyek — így az ajánlás — „jó lenne, ha beépítésre kerülnének az oktatási rendszerbe.” A rajzos, mulatságos fűzött kiadványok afféle mumushárító módon vezetik rá „az illetékeseket” a veszélyhelyzetek felismerésére, azok elkerülésére. Szépséghibája a dicséretes kezdeményezésnek azonban — amelybe szakmai és anyagi támogatást nyújtott még az Állami Biztosító, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Magyar Vöröskereszt, a Művelődési Minisztérium, az Országos Egészségnevelési Intézet és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács is —, hogy mindkét okos kis könyvecske csupán húszezres példányban jelent meg, jóllehet csak általános iskolába jóval több mint egymillió gyerek jár napjainkban. Mindenképpen érdemes e játékos ismeretterjesztést tovább gyarapítani. (kertész) A Magyar Nemzet megkérdezte: Miért jó a fővárosnak az új élelmiszerraktár? Nem is olyan régen jó volt itt, majd a kiszáradt mederben cementet temettek a földbe. Ezen a „prérin” épül a főváros legújabb, óriási élelmiszerraktára a Kondorosi úton, húszezer négyzetméter alapterületen, száznegyvenezer köbméteres épületsorával. A szakmai bemutató most zajlott le, a kereskedelem szakemberei elismerően nyugtázták a gépesített, nagyon korszerű raktár adottságait. S hogy a főváros vásárlóközönsége számára mit jelent ennek az új létesítménynek az üzembeállítása? — erre dr. Vörösházy Endrétől, a FÜSZÉRT vezérigazgató-helyettesétől kértünk választ. — Az új dél-budai raktárépületet mi üzemeltetjük, de tulajdonképpen nem csak a miénk, hanem a főváros lakosságáé is. Vállalatunk forgalma jövőre megközelíti a tizenkétmiliárd forintot, s ennek hatvan százalékát az új raktár adja. Már nagyon kellett ez a bázis, hiszen a Dimitrov téri raktárunk több mint százéves, s bár az újpalotai ifjabb, de csupán kisebb terület ellátására készült. Készleteink átcsoporosításával hétszáz tonna árut fogadunk naponta, s ötszáz tonnányi terméket — lisztet, cukrot, üdítőt, fűszereket s vegyiárut — tudunk továbbítani az üzletekbe. Hatvanhat gépkocsi rakodhat egyszerre. — Segít-e az új raktár a korszerűbb szállítási módszerek megvalósításában? — Szállítópartnerünk a Budapesti Szállítási Vállalat. Diszpécsercsoportjai vannak itt, sőt év végéig szerelőcsarnokot is kialakítanak. Minden vevőnknek, aki éjszakai szállítást kér — jelenleg nyolcvan-’ hét ilyen üzlet van —, ebben is a rendelkezésére tudunk’áll’ ni. De tárgyalunk kereskedelmi partnereinkkel arról is, hogy minden nagyobb üzletet, áruházat már úgy építsenek, hogy éjszaka is tudják fogadni az árut. A jövő év első negyede után, amikor már teljes kapacitással dolgozik a nagyraktár, a programozott — délelőtti, illetve délutáni, és az órára meghatározott időbeni — szállításra is vállalkozunk. — Az új raktár rendkívül korszerű, gépesített. Munkaerő azonban így is kell hozzá. Rendelkeznek megfelelő szakemberekkel? — Igen. A munka nálunk megköveteli, hogy műszaki képzettséggel, sőt esetenként az eddig megszokottól eltérő képesítéssel rendelkezzenek dolgozóink. Technikusok, gépészek dolgoznak a raktárban, akik értenek a programozáshoz is, vagy éppen a kézi vezérléssel történő áruátcsoportosításhoz. — Régi hiányt pótolt a délbudai raktár felépítése. Várhatóan meddig szolgálja maradéktalanul .a főváros lakosságát? ’ — Az ■ ezredfordulóig mindenképP®h,ki, tudjuk elégíteni a budapesti üzletek igényeit !. J. Kedd, 1983. november 1 Moszkvai tudósítónktól Budapestre készül a Szovremennyik Nehéz lenne egész pontosan „bizonyítani” Galina Bogoljubova szavait, ám a tételes ellenőrzés ezúttal fölöslegesnek látszik. A moszkvai színházi szakértők nagy többsége alighanem egyetértene a Szovremennyik színház fődramaturgjával abban, hogy a szovjet főváros két legnépszerűbb színháza jelenleg a Taganka és a Szovremennyik. Az előzőt inkább „publicisztikusnak” és „rendezőközpontúnak”, saját színházát viszont „pszichologizálónak” nevezi az irodalmi vezető, megtoldván azzal, hogy „nálunk az előadások döntően a színészre épülnek". Mindenesetre jegyet igen nehéz szerezni, — ■ ■ — ■ —r- - r 1 - ■ ' r' 'az üres szék meglehetősen ritka látvány a Bzovremennyik előadásain. Ezt a moszkvai magyar tudósítók kis csoportja is tapasztalhatta, ammikor a színház vezetői meghívták a Szerelem és galambok című előadásra: a pótszékeken kaptunk helyet... A meghívásra az adott alkomat, hogy a Szovremennyik Magyarországra készülődik, az 1975-ös vendégjáték után immár másodszor. November első felében Budapesten, aztán Pécsett, játszik a moszkvai színház, Csehov Három nővérét és egy fiatal omszki színész, Vagyiar Gurkin már említettdarabját, a Szerelem és galambokat mutatja be, ezenkívül előadóestet rendeznek orosz és szovjet szerzők műveiből. Pécshez régi kapcsolatok fűzik a Szovremenynyik főrendezőjét, Galina Volcseket, aki több darabot állított színpadra. Szó van arról, hogy a Szovremennyikmagyar művet mutat be, hazai rendező közreműködésével. Hazánk drámairodalma eleddig csak egyszer „vendégszerepelt" a moszkvai „kiskörút” hangulatos színházában: a Tóthékat oly sok más nagyváros mellett a moszkvai közönség is megismerte. Miért Szovremennyik? Amiért az irodalmi vezető elmondta, az 1956-ban alapított színházat kezdetben szinte kizárólag fiatal színészek vették birtokukba. Klasszikus szerzők darabjaitól idegenkedtek, a mai drámákban természetes, friss, lendületes játékstílusra törekedtek a főiskoláról éppen, hogy kikerült művészek, Oleg Jefremov főrendező irányításával. A „kortársjelleg” ilyen szoros értelmezésével — szovremennyik magyarul „kortársat” jelent — később fölhagytak, a hatvanas évek közepétől gyakorta tűznekműsorukra klasszikus drámákat, Gorkijt, Csehovot, Gogolt, vagy éppen Pirandellót, Shakespeare-t, vagy Ibsent. Időközben a kitűnő színészpedagógusként ismert Oleg Jefremov átszerződött a Művész színházba, a hetvenes évek elején a mai főrendező, Galina Volcsek vette át a társulat irányítását. A Szovremennyik „stúdiószínház” jellege,, megszűnt,, de a „,felnőtté”’ váló, pontosabban korosodóegyüttes megőrizte az eredeti törekvést: természetes játékmódéiban az emberi létek finom rezdüléseit híven érzékeltetve, a való világot iparkodnak fölmutatni a színház közönségének. Úgy gondolják, hogy a nézők nagy része az ifjabb, humán és műszaki érdeklődésű értelmiségi korosztályokból kerül ki. Ez a közönség kedveli a valós gondokat, örömöket és konfliktusokat, s ilyen darab a Szerelem és galambok is. A Változó körülmények — Gurkin művében — próbára teszik a főhős tiszta természetességét, naiv, már-már együgyű magatartását, hiszen a nagyon is régi módi falusi környezet után mennyi újdonságot hoz az üdülés a távoli tengerparton. Nem könnyű a darab nyelvezete, sok benne a tájszó, a falusi kifejezés, de a helyzetek csattanói némelykor önmagukért beszélnek akkor például, amidőn családja segítségével a főhős életében először próbál nyakkendőt kötni... A darab sikere arra ösztönözte a színház vezetőit, hogy újabb együttműködésre sarkallják a színpad világát kitűnően ismerő színészszerzőt. Gurkin dolgozik már új darabján, s ugyancsak a színház tervei között szerepel egy bemutató a BAM-építkezés emberi viszonylatairól, egy színmű a mai tizenévesek világáról. A Szovremennyik már valamennyi európai szocialista országban járt — sokszor játszott a Szovjetunió közeli és távoli nagyvárosaiban — és az együttes most nagy örömmel készülődik Magyarországra. (m. j.) Kínai oroszlánok Sárkányok, pávák, oroszlánok, madarak és aranyhalak táncolnak a falon. S noha egyikük-másikuk rémesztően méregeti szemét a látogatóra, az egész állatkert tulajdonképpen ártalmatlan papír, színes, szép, kedves, Kínából érkezett látnivaló. A Dorottya utcai kiállítóterem legújabb tárlata az egyik legősibb kínai népművészeti ág, a papírkivágás utóbbi időben készült alkotásaiból kínál ízelítőt. Négy vidékről származnak a kiállított képek, ám stílusban, karakterben nem sokban különböznek egymástól. Ennek elsősorban az az oka, hogy az egykor tájjellegű papírkivágások alkotói közül egyre többen törekednek a mai Kína életének, pillanatképeinek a megörökítésére. A késsel, ollóval, finom, türelmes munkával készült alkotások egykoron dísznek készültek. Az apró részecskéket felragasztották papírra, ablakra, lámpára, esetleg ruhadísznek az ünnep alkalmával. Mára már mindinkább terjed az európai stílus, a díszekből képek lettek, önálló értékű alkotások. Ez a változás bizonyára hasznára volt a kínai művészetnek, ám kezdi megfosztani karakterétől a papírkivágásokat. Bár a képek címe mutatja, hogy koránt sincs még szó önálló kompozíciókról, a realista megjelenítés igénye érezhetőbb. A Guangdong vidékéről származó Dél-kínai jelenet vagy Vidéki jelenet című kép nem sokban különbözik már a Zhejiangból származó Vidéki jelenettől, legalábbis ami az ábrázolás módját illeti. A legszebbek, legszínesebbek az ősi népművészeti elemeket felhasználó meseillusztrációk, a sárkányok, a színes golyóval játszadozó színes oroszlánok, a harcias lovagok. Ezek idézik elénk leginkább, milyen is lehetett évszázadok során a valódi kínai népi művészet. A Nemzetiségi asszony hat képből álló ábrázolása, vagy a Nemzetiségi tánc című többrészes kompozíció értékes információkat ad ugyan a kínai népéletről, ám kidolgozásában, színválasztásában már nem olyan finom, átgondolt, elsődleges a téma, a forma már háttérbe szorul. Nehéz eldönteni a kérdést: azt nyújtja-e a kiállítás, amit címe után várunk? A keleti művészetek hívei bizonyára elzarándokolnak a Dorottya utcába, hogy gyönyörködhessenek Kína művészetében. Őket bizonyosan csalódás éri. Régi helyett újat kapnak, s bár ez nem volna baj, de egy kicsit jellegtelenedő művészetet látnak. Aki arra kíváncsi, hogyan élnek, gondolkodnak ma Kínában, azokat nem érheti csalódás. Láthatják a munkába siető munkást, a fejű asszonyt, a dolgos mindennapi életet. De láthatják azt a csodálatos hat pávát is, amelyek kimeríthetetlen változatosságukkal, gyönyörű színeikkel idézik a kínai nép gazdag, sokszínű művészetét. (hantbv)