Magyar Nemzet, 1984. január (47. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

! Váratlan párbeszéd A szomszédait senki sem választhatja meg — Samura Machel mozambiki elnök ke­sernyés megállapítása a kény­szerű realitásait tudomásulvé­telét jelzi. Hazája valóban nem kívánatos országgal hatá­ros amelyet azonban nem fi­gyelembe venni struccpolitika volna. A dél-afrikai fajüldöző rendszer katonai és gazdasági erejével a térség, minden egyes országának számolnia kell. A modus vivendi keresése, a pil­lanatnyi erőviszonyok ésszerű számbavétele a kapcsolatfelvé­tel gyenge, könnyen szakadó fonalát szőtte Pretoria és Ma­­puto között, amikor a két ál­lam magas rangú politikusai nem sokkal karácsony előtt a kis Szváziföld fővárosában találkoztak egymással. Külön taktika Mozambiki részről — amint azt az elnök szavai is tükrözik — a békés építőmunka külső biztosításának a reménye hoz­ta létre a némiképpen várat­lan párbeszédet. Maputóban azonban alighanem tisztában vannak a pillanatnyi tűzszünet törékenységével is, hiszen a Dél-afrikai Köztársaság poli­tikai hitvallása mit sem vál­tozott: katonai erővel biztosí­tani a gazdasági fölényt. Az egykori gyarmatok helyén lét­rejött független, úgynevezett frontállamok már létükkel is az apartheid rendszer elkerül­hetetlen felszámolására emlé­keztetnek, amelyet Pretoriá­ban minden eszközzel halogat­ni próbálnak. Így akár az el­bizonytalanodás jeleként is ér­tékelhető, hogy már nem egy­ségesen, hanem külön-külön választ taktikát a fehér uralom fekete környezetével szemben. Hogy mennyire kiszámítha­tatlan, akár kapkodnnak is nevezhető a dél-afrikai külpo­litika arra nemcsak a közel­múlt maputói bombázásának máig megőrzött romjai emlé­keztetnek. Kánért­ frissebb ta­núbizonyságok is. Szinte egy­­időben azzal, hogy Roelof Bolha külügyminiszter Szvázi­­földön" tartózkodott, a légierő "és a"nehéz tüzérség angolai te­lepülések ellent indult" táma­dásra. Az ürügy ezúttal is az volt,­ ami korábban Mozambik el­len, s alighanem szüntelen ,éberségre készteti a térség or­szágait, hogy ez az indok bár­mely alkalmasnak látszó pil­lanatban felhasználható: a frontállamokban a fehér rend­szer ellen küzdő gerilláknak nyújtanak menedéket. A SWA­­PO, illetve az Afrikai Nemzeti Kongresszus állítólagos kato­nai bázisa ellen intézett ak­cióknak azonban csaknem ki­zárólag polgári áldozatai van­nak Mozambikban és Angolá­ban is. A pretoriai rendszer­nek igazi célja aligha lehet a lényegesen gyengébb fegy­veres készültségek rombolása, sokkal inkább a belső bizony­talanság és nyugtalanság fo­kozása az állandó zavarkeltés. A nemzetközi jog számkive­tettjének megvan az az előnye, hogy nem kell számolnia a következményekkel. Az Egye­sült Államok és más nyugati országok oltalmában a világ­­szervezet unatkozása lényegé­ben eddig is­ hatástalannak bi­zonyult, így mostanában Pre­toriában már azzal sem fog­lalkoznak, hogy „meggyőző”­­érveket próbáljanak keresni katonai akcióikhoz. Holtponton A karácsonyi támadás 1331 óta a legnagyobb szabású had­művelet volt Luanda ellen — bár a múlt idő használata még korai. A dél-afrikai csapatok változatlanul angolai területen tartózkodnak és az offenzívát irányító ViZipen tábornok nyíl­tan hangoztatja, hogy válto­zást a közeljövő sem hoz. Értelmetlen időtöltés volna azon tűnődni, milyen jogon helyezi át már évek óta ango­lai területre a Namíbiai Fel­szabad­ítási Szervezet ellen fo­rtatott hadviselései a Dél­­-afrikai Köztársaság egy olyan ország nevében lépve fel, amelynek az ENSZ rendelke­zései értelmében már régóta is fel kellett volna adnia a füg­­g­tlenséget. A fajüldöző rend­szer cselekedetében ezúttal is az látszik törvényszerűnek, hogy ismét olyan pillanatban szánta magát katonai akcióra, amikor jóformán semmit sem kockáztatott. A namíbiai ren­dezés ügye már jó ideje holt­ponton van. Pretoriában pedig amúgy is hozzászoktak már a diplomáciai szemrehányások­hoz. Érzékenyebb katonai veszteséggel sem kell számol­niuk, hiszen a dél-afrikai tá­madással egyidőben és azzal szoros összefüggésben meg­élénkült az ellenforradalmi Unita gerilláinak a tevékeny­sége is, és komoly gazdasági gondjai közepette Luanda ere­jét rendkívüli próba elé állít­ja a több frontos helytállás. Aligha kell tehát különöseb­ben megindokolni hogy Ango­la elutasítja a kubai katonák jelenlétét és a namíbiai ren­dezést összekapcsoló javasla­tokat, hiszen a havannai se­gítség nélkülözése esetén még inkább kiszolgáltatottá válnék ellenfeleinek. •Főképpen a pretoriai belpo­litika alakulásának a függvé­nye, hogy Afrika déli végé­ben meddig kell fenntartani az állandó készültséget. A faj­üldöző rendszer, miközben a határain túl próbálja biztosí­tani a továbbélését, fel kell készülnie az egyelőre még passzív, de növekvő mértékű belső ellenállásra is. A jelek szerint tovább élezi az ellenté­teket az alkotmány megvál­toztatása, amelyet bár a poli­tikusok „liberalizálásnak” hirdetnek, valójában azonban még szembetűnőbbé teszi a harminckétmilliós ország hu­szonnégymilliós többségének a­­jogfosztottságát azáltal, hogy a feher bőrű lakosság uralmát a színes bőrűek és az indiai származásúak bevonásával kí­vánja megszilárdítani. Tömeges bojkott Az ezúttal ismét kívülrekedt feketék decemberben­ a korlá­tozott települési önkormány­zatról folytatott szavazás kap­csán mondhattak véleményt az alaptörvény módosításáról, és a­ tömeges vojkott — az érin­tetteknek alig az egyötöde já­rult az urnákhoz —, pontosan érzékeltette a közhangulatot. Megszűntek­ ugyanis a­ korábbi átvezető árnyalatok, és „feke­tén-fehéren” maradtak meg az alapellentétek. Az „elkülönült fejlődést” pedig a korábbinál is nagyobb lendülettel szorgal­mazzák a pretoriai fehérek é­s újabb bantusztánok — a feke­te bőrű lakosoknak kialakított rezervátumok — és az azt megelőző erőszakos kitelepíté­sek teszik teljessé a jogi meg­különböztetést. Aligha túloznak tehát azok a nyugati lapok, amelyek azt jrzsolják, hogy a fekete bőrű lakosságnak mind kevésbé ma­rad más választása, mint az erőszakos szembeszegülés. „Pretoria a földrész legna­gyobb gazdasági reménysége s egyben a legnagyobb lehetsé­ges politikai­­ katasztrófája is” — állapítja meg év végi visz­­szatekintőjében a Newstweek amerikai magazin. És bár­mennyire védekezésnek szán­ta a fajüldöző rendszer a frontállamok támadását, egy bizonyos ponton túl akár a saját bomlásának a folyama­tát is meggyorsíthatja ezáltal. Lambert Gábor­­­ (Prága, MTI) Az angolai ellenforradalmi szervezet, az Unita által továbbra is fogság­ban tartott húsz csehszlovák állampolgár­­szabadulását cél­zó diplomáciai erőfeszítések keretében Gustáv Husák a napokban üzenetet intézett Burgiba tunéziai és Kaund­a zambiai elnökhöz, valamint Mengisztu Haile Mariamhoz, Etiópia kormányzó tanácsa el­nökéhez, aki egyben az Afri­kai Egységszervezet elnöki tisztét is betölti. Gustáv Hu­sák az afrikai államférfiak to­vábbi segítségét és közrem­­ű­­ködését kérte a csehszlovák túszok mielőbbi kiszabadítása és hazatérése érdekében A címzettek teljes megértésüket fejezték ki és ígéretet tettek a foglyok szabadulását célzó erő­feszítések támogatására. 10 (Perim, MTI) A Peugeot­konszernhez tartozó Talbot gépkocsigyár igazgatósága be­jelentette, hogy a gyárban ked­den ismét megindult a munka, miután a rendőrség — a kor­mány utasítására — a hét vé­gén eltávolította a gyárt meg­szállva tartó munkásokat. ,Kedd, 1954. január 3. Magyar Vwizet Munkásgyűlések az üzemekben Az előirányzat: tizenöt millió tonna gabona KÖZÉLETI HÍREK A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői hétfőn, az úti év alkal­mából jókívánságaikat fejez­ték ki Losonczi Pálnak,­­ az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek: Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára is.­ A fogadás szívélyes légkörben zajlott­ le. A Minisztertanács Vincze Józsefet, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyette­sét, érdemei elismerése mel­lett, nyugállományba vonu­lására tekintettel felmentet­te tisztségéből. Egyidejűleg Zsuffa Ervint kinevezte az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettesévé. Ikarusz busz száz órával rövidebb idő alatt Hétfőn, az új esztendő első munkanapján több­ vállalat­nál, gyárban és üzemben tar­tottak évindító munkásgyűlést a műszakok kezdetekor, illetve váltásakor. A vállalatok veze­tői értékelték a tavalyi gazdál­kodást, ismertették az idei leg­fontosabb feladatokat. Szinte valamennyi munkásgyűlésen elhangzott: 1994-ben a követel­mények tovább növekednek, újabb külpiacok megszerzésé­ért, illetve megtartásáért még keményebben meg kell dolgoz­ni. A feladatok azonban jó irányítással­­ é­s szervezéssel, a kollektívák — elsősorban a szocialista brigádok — össze­hangolt munkájával teljesíthe­tők. A Borsodi Szénbányák bükk­al­jai üzemében 420 ezer ton­na szenet akarnak az idén ter­melni, százezer tonnával töb­bet, mint 1933-ban. A gépipari vállalatoknál elsősorban az export, növelésének lehetősé­gek vizsgálták. A Videoton munkásgyűlésén elmondták, hogy 320 millió forintot költe­nek az idén műszaki fejlesz­tésre, s a gyár újdonságai kö­zött­ szerepel a képújság véte­­lére is alkalmas színes televí­­ziókés­zülék. A Magyar Gördít­­­őcsapágy Művek­ munkásgyű­­lésén arról szóltak, hogy gyor­sítják a termékszerkezet­-vál­tást: az idén húsz új csapágy­típust fejlesztenek ki. A Du­nántúli Kőolajipari Gépgyár­ban — elsősorban az olajipa­ri vállalatoknak — új, import­pótló berendezéseket is készí­tenek. Az Ikarus székesfehér­vári gyárában is ismertették az idei tervet, amely szerint a vállalat új piacokra — Görög­országba és Líbiába — is szál­lít. Különféle műszaki intéz­kedésekkel a korábbi 600 órá­ból 500 órára csökkentik az autóbuszok gyártási idejét a székesfehérvári gyárban. Az ország legnagyobb mező­gépgyártó vállalatának, a szol­nokinak az üzemeiben arról szóltak, hogy az idén jelentő­sen bővül a vállalat gépexport­ja. Új vevő több bolgár és ku­bai cég, valamint a francia Kühn és­ az olasz Fiat-Laverta vállalat. Az építőiparban dolgozók közül sok százan vettek részt Budapesten, a XIII­. kerület pártbizottság nagytermében rendezett munkás­gyűlésén. Az észak-budapesti közlekedési nagyberuházáson dolgozóknak az idén különösen az ütem­tervek pontos betartására kell ügyelniük, hogy a legkisebb határidőcsúszás nélkül, az elő­re meghatározott munkame­netben készüljön el az Árpád­­híd és a Flórián tér átépítése. A munkát augusztus végére befejezik, s ekkor adják át a felújított Róbert Károly kör­utat is. A metró Élmunkás tér és Árpád-híd közötti szaka­szát — a felszíni közlekedés teljes kiépítésével együtt — októberben avatják. A Dél-ma­­gyarországi Magas-­ és Mély­építő Vállalat szegedi házgyá­rában az idén 3200 lakás pane­leit szerelik össze a most be­vezetett számítógépes építési szervezéssel. Ily módon agy­agi­ lakát építési ideje tíz szó - Zalákkal csökkenthető. Tervbe vették, hogy a lakosságnak is eladnak betonelemeket, előre­gyártott betont és habarcsot. A könnyűipari üzemek kö­zül a győri Rábatext munkás­­gyűlésén arról szóltak, hogy az idei termékváltás a belföld­re kerülő termékek 70, az ex­portáru 40 százalékát érinti. Az 1983-as kínálat 85 százalékát már megrendelték a vevőik. A községi tanácsok h­atáskörén­ek bővülése Január elsejétől a városi és városi jogú nagyközségi taná­csok hatáskörébe tartoznak a­­megszűnő járási hivatalok egészségügyi­ és­­­szociális fel­adatai is. Az egészségügyi mi­niszter erre vonatkozó rende­letei és utasításai ezekben a napokban jelennek meg a Magyar valamint az Egészség­­ügyi Közlönyben. A szabályok egyebek között előírják, hogy a közigazgatási körzetközpon­tokban intézzék például a spe­ciális gyógyszerek kiadását, az al­koholisták, gyógykezelésével, az elhunytakkal kapcsolatos­ hatósági ügyeket. Mindazokat az egészségügyi é­s szociális feladatokat vi­szont, amelyek megfelelő el­látásához speciális egészség­ügyi szakképzettség nem szü­k­séges, a községi, nagyközségi tanácsok teljesítik majd. Gon­doskodnak például­­az­ oktatá­si intézmények, a szervezett üdültetések orvosi ellátásáról, megállapítják a tanácsi böl­csődék és véleményezik az üzemi bölcsődék nyitvatartási idejét. A szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a helyi ta­nácsok végrehajtó bizottságai igényeljék feladataik megol­dásához — például a statisz­tikai adatszolgáltatáshoz, az adatok feldolgozásához , az egész­ségügyi intézmények na­­gyobb mérvű közreműködését. Az Egészségügyi Miniszté­rium egyébként közzéteszi a járási hivatalok egészségügyi, szociális feladatainak elosztá­sára vonatkozó jogszabályok jegyzékét is. ­ Mezőgazdasági helyzetkép Sokrétű, összetett feladatot kell­ 1984-ben megoldaniuk a növénytermesztőknek. A MFVM-ben kapott tájékoztatás szerint 1984-ben a növényter­melésben összességében az 1982. évi kiemelkedő eredmé­nyek elérése a cél. A vetés­szerkezetben lényegesebb mó­dosulás nem várható. Nagy feladat vár a gabona­termelőkre. A hazai mezőgaz­daság történetének eddig leg­nagyobb, 15 millió tonnás­ eredményét irányozták elő. Ez 200 ezer tonnával haladja meg. az 1982. évi termés­mennyisé­get, és annyit, amennyit a VI. ötéves terv utolsó évére, 1985- re terveztek. A­­ kalászos gabo­na termőterületét nem növe­lik, változatlan területen is­mételték meg az elmúlt év őszén a­ vetést. Az őszi és a tél eleji szárazság miatt a növé­nyek kikelése a vártnál las­súbb volt, és a húsa az egy­ évvel korábbihoz képest né­mileg kedvezőtlenebb képet mutat. Ezért a­ tavaszi hetek­ben nagy szükség lesz a meg­felelő tápanyag-utánpótlásra, a növényállomány mestersé­ges „erősítésére". A kukorica termőterületét az elmúlt évi­hez képest bővíteni kell, a fontos takarmánynövényre ugyanis nagy szükség van a népes állatállomány tartásá­nál. A gabona felvásárlási ára 1934-ben növekedett. Ám az idén megszűnt a­­többletter­­melési prémium — ezt beépí­tették a felvásárlási árba —, s az egyéb elvonások, továbbá a termelési költségek növeke­dése mérsékli az áremelésnek a termelőkre nézve kedvező hatását. Mindent egybevetve: a többletbevétel hozzávetőleg ahhoz lesz elégséges, hogy a termelés jövedelmezősége vál­tozatlan szinten maradjon. Az olajos növények termő­­területét a tavalyihoz képest 2,5 százalékkal növelik, az előirányzat 390 ezer hektáros területtel számol. A rögzített hatósági árak­ ennél a növény­nél is, nőttek, ám ebből sem származik tiszta nyereség, hi­szen a termelési költségek az olajos növények esetében is évről évre növekednek Cu­korrépa várhatóan 115 ezer hektárra kerül, akkora terü­letre, hogy a cukorgyártás alapanyagát biztosíthassák. Az előirányzat szerint nem lesz szükség cukor­importra. A ter­melők esélyeit növeli, hogy jó minőségű vetőmagok állnak rendelkezésükre, és­ a nagy hozamú fajták további térhó­dításával számolhatnak Szük­séges, hogy a nagyüzemek bő­vítsék a burgonya termőterü­letét, erre a felvásárlási árak emelkedése is ösztönöz. Növekvő magyar—cseh­szlov­ák árucsere-forgalom Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és cseh­szlovák partnere, Ludovit Priecel Budapesten aláírta a két ország közötti 1984. évi árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az árucsere-forgalom vár­hatóan meghaladta az 1,4 mil­liárd rubeles nagyságrendet. A jegyzőkönyv négyszázalékos forgalomnövekedést irányoz elő, ez nemcsak volumenében jelentős, hanem áruösszetéte­lében is, hozzájárul mindkét fél népgazdasága szükségle­teinek kielégítéséhez. A csehszlovák kivitelben jelentős,­ helyet foglalnak el a szerszámgépek, tehergépko­csik, traktorok, az erős- és gyengeáramú elektronikai ter­mékek. A budapesti közleke­dést több mint száz ú.i, cseh­szlovák gyártmányú villamos fogja javítani. A magyar fél a többi között építő-útépítő gépeket, emelő-szállító beren­dezéseket, mérő- és szabályo­zástechnikát , mezőgazdasági gépeket, négyszázötven darab autóbuszt szállít, és kuokrica­­termesztési rendszert ad át. A magyar ipar igényeinek kielégítéséhez a csehszlovák fél elsősorban kokszolható kő­szén, koksz, tűzálló termékek, kohászati termékek, vegyi anyagok szállításával járul hozzá, a Csehszlovákiába irá­nyuló magyar kivitelben fon­tos helyet foglal el a tim­föld, a bauxit, az étolaj, a hús és a gabona. A fogyasztási cikkek pia­cának gazdagítása érdekében elektromos és elektronikus fo­­gyasztási cikkeket fémtömeg­cikkeket, sportszereket, kon­fekcióipari termékeket, kötött­árut, gyógyszereket, friss és konzervált zöldséget és gyü­mölcsöt, továbbá száznegyven­­ezer hektóliter bort szállítunk a szomszédos baráti országú­ttak. A magyar lakosság ,­el­látását eltárt csehszlovák ter­mékek segítik, mint például a textíliák, sportcipők, játé­kok, hangszerek,­­ötvenezer darab lemezjátszó, elektromos háztartási gépek, húszezer moped. Skoda ,személygépko­csik, bútorok, gyógyszerek. A kedvelt sörfajtákból, egymillió hektolitert vásárolunk. A jegyzőkönyv aláírásánál jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete és Török István külkereskedelmi államtitkár. • Korszerű repülőtéri szállítási rendszert fejlesztenek ki Az utast és poggyászt együtt szállító repülőtéri kiszolgáló rendszer kifejlesztésére és ér­tékesítésére az idén Aeropart néven betéti társulás alakult. Az alapítótagok — az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, a Csepel Autógyár, az Autóipa­ri Kutató és Tervezővállalat, az UVATERV, a Transinvest, és a Licencia­­ által össze­adott 14 millió forintos alap­tőkével kezdte működését. Folynak a buszokhoz kapcso­lódó rendszer tervezési mun­kái. Léderer Mihály, a Transin­­vest közlekedési rendszereket értékesítő fővállalkozói betéti társulás igazgatója elmondot­ta: az Ikarusnak a világon egyedülálló repülőtéri autóbu­szát , amely alkalmas arra, hogy az utasokat és a csoma­gokat együtt szállítsa a gé­pekhez, s az­ utasok a jármű­ből beépített, zárt lépcsőn ke­resztül egyenesen a gép fedél­zetére jussanak — több kiál­lításon, legutóbb Frankfurt­ban mutatták be. Nagy si­kerrel. Egyre inkább nyilván­valóvá vált azonban, hogy a repülőtéri busz csak akkor al­kalmazható, ha ahhoz az utas­kiszolgálási és csomagkezelési technológiát is átalakítják, így született meg az utast és poggyászt együtt szállító repü­lőtéri kiszolgáló rendszer ki­­fejlesztésének gondolata. Nemcsak hazai szakembe­rek dolgoznak az­­ új rendszer kifejlesztésén­, külföldi part­nerek­­ is bekapcsolódtak a munkába. A bécsi Steyer- Daimler-Puch AG. Az eddig elkészült buszokhoz hajtómű­veket és más egységeket szál­lított. A szintén osztrák IPA hidraulikus és pneumatikus berendezéseket gyárt a PALT- járműv­ek felszerelésére. A hol­land Rapintan Lande cég a poggyász- és árutovábbító­­rendszer fejlesztésénél műkö­dik közre. A fejlesztési betéti társulás. Viszonylag rövid idő alatt töb­bek között kidolgozta a tech­nológiai rendszer ideiglenes tervét. A tervezéssel és a­­ fej­lesztéssel egyidőben kezdték meg az új rendszer külföldi megismertetését. Ha­ teljes egészében nem is, de egyes elemei a tervek szériát, már a közeljövőben alkalmazhatóvá és értékesíthetővé válnak. A szakemberek azon is gondol­koznak, hogy a későbbiekben kisebb repülőtereknek kiköl­csönzik a buszokat, hogy le­hetővé váljon hosszabb idejű kipróbálásuk és egyben üzleti hasznosításuk is. H

Next