Magyar Nemzet, 1984. április (47. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

■Vasárnap, 1934. április 1. Tokió lépéselőnyben BESZÉDTÉMA lett ismé egy film Tokióban. Az ötven­egy részes tévésorozat Jam­a­­szaki Tojoko Két szülőföld cí­mű regénye alapján készült,­­ Japán második világháborús szerepét vizsgálja. A mind­eddig kényes témának tekin­tett tárgyválasztás máris nagy visszhangot keltett, s míg a feldolgozás egyfelől a hazai érzelmekre akar hatni, a kri­tikusok felvetik, nem okoz-e majd zavarokat az ország kül­­kapcsolataiban, mint ahogy néhány évvel ezelőtt diplomá­ciai bonyodalmakká fajult a „dicső múlt” bemutatása. Ak­kor Kína és a délkelet-ázsiai hajdani szenvedő alanyok til­takoztak a hódító japán ka­tonák pozitív hőssé formálása miatt, most az Egyesült Álla­mok furcsállkodhat az újkele­tű felfogáson. A történet egy Kaliforniá­ban letelepedett japán két fiá­ról szól, s azt a konfliktust kíséri végig, amellyel a sze­rény sorsú mosodatulajdonos gyerekei szembekerülnek egy­mással, illetve az újjal és az óhazával. A filmbeli Amor­­fivérek véletlenül éppen ak­kor keresték föl apjuk szülő­földjét, amikor kitört a hábo­rú. A helyzet választás elé állította őket, s míg az egyik visszatért Amerikába, a má­sik az ott elszenvedett meg­különböztetéseket sérelmezve jelentkezett a japán hadsereg­be. A háborút a két szemben­álló hatalom oldalán egymás­sal ellenségként harcolták vé­gig, és a Kaliforniát otthoná­nak mondó eljutott a hirosi­­mai atomhalál dilemmájáig, a szigetországban maradó pe­dig átélte a kegyetlenségek miatt felelősségre vont bűnö­sök drámáját. MEGHASONLOTT mind­kettőjük, de sorsukat az ak­kor aktív nemzedék utódai azzal a rokonszenvvel kísér­hetik végig napjainkban, hogy a tévelygéseik között is japá­nok maradtak. A mostaniban hétről hétre felvillanó képso­rok ezt az öntudatot hivatot­tak erősíteni, távolabbról azonban bizonyítani is akar­nak Tokióban; a felnövekvő új generáció hitet próbál ten­ni, hogy szembe tud nézni a múlttal, elég bátor a tabuk megtöréséhez, s ha fájdalmas is, képes feltépni a régi sebe­ket. Megtisztulást vagy csak tisztázást remélnek ettől? Bi­zonyára mindkettőt, ugyan­akkor olyan erkölcsi tőkét is szeretnének összegyűjteni, amellyel a világ elé állhatnak. Nem szemlesütve, mint eddig, s a ki nem mondott bűnök je­gyeit magukon tudva, hanem a más területen naggyá fejlesz­tett hírüknek megfelelő nyílt­sággal. A japán magatartásnak ez a változása érezhető az ország külpolitikájában is, és Naka­­szone Jaszuhirónak a napok­ban lezajlott pekingi látogatá­sa tág teret adott ennek az új felfogásnak az elemzésére. A vezető lapok jószerivel többet foglalkoztak e váltás mibenlé­tével semmint a konkrét tár­gyalásokkal, s jóllehet a két ország továbbra sem ért min­denben egyet, a müncheni Süddeutsche Zeitung már majdnem idillinek nevezi a japán—kínai kapcsolatokat. A legszembeötlőbb természetesen az előzetes hangulatkeltés el­maradása volt, s a megfigye­lők emlékeztetnek rá. 1982- ben az akkori miniszterelnö­köt, Szuzuki Zenkót, bár ün­nepelni utazott Pekingbe, fa­gyos légkör vette körül. A diplomáciai viszony rendezé­sének a tizedik évfordulóján sem hagyhatták szó nélkül a kínai fővárosban, hogy a nem sokkal korábban az iskolákba került japán tankönyvek egy­oldalúan írták le a második világháború ázsiai eseményeit. A heves tiltakozásra Tokió akkor ígéretet tett, hogy a ki­fogásolt részeket felülvizsgál­ják, s a megbírált anyagot fo­kozatosan kivonják a forga­lomból. A tankönyvvita azonban még el sem ült, amikor a szi­getországban bemutatták azt a filmet, amely egy háborús bűneiért halálra ítélt tábor­nokot rehabilitált. Kína ismét szót emelt, sőt ellenfilmet ké­szített, s e lehűléssel magya­rázták azt is, hogy a pekingi vezetők néhány jelentősnek indult közös vállalkozástól el­álltak. Belső akadályokra hi­vatkozva félbehagytak olyan beruházásokat — vagy el sem kezdtek —, amelyhez japán érdekek is kapcsolódtak, s elő­re vetítve megfenekleni lát­szott az a nagyszabású elkép­zelés, hogy Tokió a közelében juthat gazdag energia- és ás­ványutánpótláshoz. A csaló­dottságukat alig leplezhették hiszen a csábítás annál von­zóbb volt, hogy a Perzsa-öböl­­beli viszályok időnként bi­zonytalanná tették az olajszál­lítást, másrészről a hataimat szomszéd olyan piacnak lát­szott, amelyet helyzeti elő­nyüknél fogva a japán cégek szinte vetélytársak nélkül ve­hettek volna birtokukba. To­kió fellélegzést remélt, hogy ennek révén valamelyest men­tesül attól a nyomástól, amely­­lyel a nagy tőkés partnerek megpróbálják kiszorítani a versenyből, s megkülönbözte­tő, illetve büntető intézkedé­seket fontolgatnak az ázsiai áruk dömpingjével szemben. A KÜLÖNBÖZŐ FÓRUMO­KON bejelentett panaszok nyomán Japán kénytelen volt valamelyest engedni; legalább a vámrendelkezésein enyhített, hogy a túlzottan egyoldal­­ra billent kereskedelem egye­netlenségét korrigálhassák, ténylegesen azonban az ame­rikai és a közös piaci ellenté­tek nem szűntek meg. A ké­nyelmetlenné vált dorgálások viszont nem maradtak hatás­talanok a tokiói kabinetre, s ha az exportirányt egyik nap­ról a másikra nem is változ­tathatják meg, keresik, kutat­ják azokat az új területeket, amelyekre betörhetnek. A földrajzi közelség, de a „ki­csik” feltörekvési vágya miatt is a legkézenfekvőbb az ázsiai térség meghódítása vol­na, s ez az érdekáthelyeződés nem sikertelen vállalkozás. Az ASEAN-tagok, úgyis mint a lehetőségeikre frissen rá­­ébredők, igénylik a fejlett ja­pán technológiát, s érdemük, hogy a harmadik világ sok tagjával ellentétben, fizetni is tudnak. A természeti kincseik­nek hatvan, esetenként nyolc­van százalékát már Tokió vá­sárolja föl. E figyelemváltásból az is­mert okok miatt kimaradni látszott Peking, s ehhez vi­szonyítva volt meglepetés, hogy Nakaszone kínai útja a várakozásnál kedvezőbben si­került. Nem tagadható persze, hogy a kormányfő felkészülten indult el; előzetes sajtónyilat­kozataiban bőven méltatta a „nagy testvér” érdemeit — szerinte a japánok már csak történelmi és kulturális ha­gyományaik miatt is családias érzéssel tekintenek Kínára —, s az elismerését megismételte Pekingben. A hagyományos ázsiai udvariasság mérhetet­lenül kellemessé tehet egy ta­lálkozót, ha a felek is úgy akarják, s ennek most iskola­példája volt a kínai—japán megbeszélés. A szemleírók vi­szont nem hallgatják el azt a tényt, hogy Nakaszone tömött táskával érkezett a vendéglá­tóihoz, s szinte korlátlan hi­telt ajánlott fel. Ennek első tekintélyes részét, mintegy kétmilliárd dollárt nyomban szerződésbe foglalták, mint­­ahogy megállapodtak jó né­hány más, korábban vitás kér­­désben is. A jelek szerint a jövőben sem lesz akadálya, hogy folytassák a Sanghaj mellett japán segédlettel ké­szülő atomerőmű építését, amely azért lassult le, mert a kínaiak nem voltak hajlandók teljesíteni a feltételt: Tokió a szakértőivel ellenőrizhesse a reaktor hasznosítását. KÍNA meglehet, nem adta föl a fenntartásait Japánnal szemben, az újabban meghir­detett technikai forradalomhoz azonban fejlett ipari mintá­ra csakúgy szüksége van, mint pénzre. Nakaszone pedig ép­pen ezt a kettőt ajánlotta föl. S miért ilyen bőkezűen és ha­laszthatatlanul? A megfigye­lők hajlanak rá, elébe akart vágni Reagannek, aki az el­következő hetekben tesz láto­gatást Pekingben. A gazdasági vetélkedésben a japán minisz­terelnök így lépéselőnyt szer­zett, de érzékeltette azt is, To­kió a külpolitikában is fel akar zárkózni a nagyok mel­lé. Zsigovits Edit Mill i Vll V'IIIIl't I Nyikolaj Bajbakov budapesti megbeszélései Március 26. és 31. között ha­zánkban tartózkodott Nyikolaj Bajbakov,­­a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, az Állami Tervbizottság elnöke. A KGST tervezési együttműködési bizottságának elnökeként részt vett a bizott­ság ülésén, majd tárgyalást folytatott Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnöké­vel. A kétoldalú megbeszélésen áttekintették az 1986—1990. évekre szóló gazdasági együtt­működés legfőbb kérdéseit. Tárgyaltak a szovjet energia­­hordozó- és nyersanyagszállí­tásokról, valamint a magyar fafeldolgozóipari és mezőgaz­dasági szállítás lehetőségeiről. Megállapították, hogy az áru­­szállításokat az eddigi együtt­működésre alapozva, a két ország lehetőségeit, illetve szükségleteit figyelembe véve kell továbbfejleszteni és bő­víteni. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttműködés to­vábbi elmélyítését elsősorban a feldolgozóipari szakosítási és kooperációs kapcsolatok bőví­tésével kell megalapozni. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Fe­renc, a PB tagja, a KB tit­kára pénteken szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélést folytatott Nyikolaj Bajbakov­­val. Nyikolaj Bajbakov találko­zott Kapolyi László ipari mi­niszterrel, és előadást tartott a Magyar Tudományos Aka­démián a kőolaj- és földgáz­­kitermelés és -felhasználás legújabb tudományos eredmé­nyeiről. A szovjet miniszterelnök­helyettes elutazása előtt meg­tekintette az országos teher­elosztót, ahol az ország villa­mosen­ergia-ellátásáról tájé­koztatták. Nyikolaj Bajbakov szomba­ton elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren jelen volt Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Tatabányai áruházmegnyitó Szombaton átadták az or­szág első, sztráda mellé tele­pített autós áruházát Tatabá­nya határában, az­ E6-ös út 60-as kilométerkövénél. Az avatási ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első tit­kára, valamint Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Szlamenicky István, a SZÖ­­VOSZ elnöke és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke. A 7800 négyzetméter alapte­rületű Skála Sztráda bevásár­lóközpontot 22 hónap alatt építették fel, s az­ építkezés költségei jóval az országos át­lag alattiak: gépekkel, beren­dezésekkel együtt sem halad­ják meg a négyzetméterenkén­ti 15 ezer forintot. A hazánkban még egyedül­álló autós áruházat 14 külön­böző profilú gazdálkodó szerv hozta létre. Az ipari, agrár- és kereskedelmi egyesülés tagjai befektetett tőkéjük alapján részesednek a nyereségből. Új­szerű a vállalkozás azért is, mert a bevásárlóközpontban egy fedél alatt folytatnak nagy- és kiskereskedelmi te­vékenységet. ­i Negyedévi helyzetkép Kevés a hűtőszekrény, javul a mosógépkínálat A Belkereskedelmi Minisz­térium megítélése szerint a tartós fogyasztási cikkeket gyártó üzemek nagy része az első negyedévben a koráb­biaknál jobban igazodott a kereslethez és így az ellátás is javult. A bojlereket a gyártó üzem ütemesebben szállította, cirkogejzírből az idén a tavalyi mennyiségnek másfélszeresét rendelte a ke­reskedelem, ezt az ipar visz­­sza is igazolta, s az időará­nyos mennyiség az első ne­gyedévben meg is érkezett a boltokba. A Szieszta gázfűtő készülékekből az importal­katrészhiány miatt csak már­ciusban kezdték meg a szál­lítást, de várhatóan az év fo­lyamán behozzák a lemara­dást. A legtöbb gondot továbbra is a hűtőszekrény-ellátás okozza. A Lehel hűtőgép­gyárral még nincs érvényes szerződése erre az évre a bel­kereskedelemnek, mert a hű­tőgépgyár is beszerzési gon­dokkal küzd. A hiányokat hűtőszekrényimporttal igye­keznek pótolni, ami az első negyedévben már javította a kínálatot. Színes televízióból mind az Orion, mind a Videoton na­gyobb mennyiséget bocsátott a kereskedelem rendelkezésé­re, mint korábban, de ez is kevésnek bizonyult. Nagyobb mennyiség áruba bocsátását elsősorban a színes k­épcső hiánya nehezíti, ezért a Vi­deoton árucserével igyekszik több képcsőhöz jutni. Megál­lapodást kötött a lengyel Unitra gyárral, amelytől a tervezettnél több képcsövet kap, és ezért képcső nélküli színes televíziókkal fizet, így a Videoton az idén 68 250 szí­nes televíziót tud szállítani a hazai kereskedelemnek, 5550- nel többet, mint amennyit a nemzetközi árucsere nélkül eredetileg vállalni tudott. Az első negyedévben a vállalat 14 555 színes tévét szállított, a tervezettnél ezerrel többet. Rövidesen forgalomba kerül­nek az újdonságnak számító teletextes tévék is. Színes re­­vízióhoz azonban továbbra is nehéz hozzájutni. A mosógépek kínálata ér­zékelhetően javult az első negyedévben. A Hajdúsági Iparművek szerződéses köte­lezettségein felül is szállított, s így 37 ezer hagyományos keverőtárcsás és több mint 25 ezer automata mosógép került a boltokba. Ugyanez a vállalat a lapradiátorokból is fokozta a gyártást: eredeti tervét öt százalékkal túltelje­sítve, az első negyedévben kétszázezer négyzetméternyi lapradiátort juttatott a bel­kereskedelem és saját üzlet­­hálózata útján a megrende­lőknek.★ Bizonyára sok igazság lehet abban, hogy néhány tartós fo­gyasztási cikk hazai előállí­tása azért akadozik, mert nem egyenletes a gyártáshoz szükséges külföldi alkatrész- :­ Bővülő magyar—szovjet szakosítási és kooperációs kapcsolatok Mérlegen a tartós fogyasztási cikkek KÖZÉLETI HÍR Losonczi Pál, a Magyar asszonyt, a Máltai Köztár-Népköztársaság Elnöki Tár­saság elnökét Málta Tem­­nacsának elnöke táviratban üdvözölte Agatha Barbara zeti ünnepe alkalmából: ellátás. Azt azonban semmi­képpen sem lehet mondani, hogy valamennyi visszásság kizárólag ebből fakad. Min­den bizonnyal baj van egye­bek között a piackutatással is. A hűtőgépek iránti keres­let például az évek során alaposan átalakult. Ma nem annyira hűtőszekrényeket ke­­resnek, mint inkább mélyhű­tőket. S épp ezekből a keres­let töredékét sem tudják ki­elégíteni. Nem ez az egyetlen példa rá: nem ritkán az ipar, a kereskedelem arra sem ké­szül fel időben, ami bizony jó előre látható. Ideje volna végre ezen változtatni... (v.) Esztergagépeink a moszkvai fémfeldolgozási vásáron Szombaton sem csökkent az érdeklődés a Moszkvai Fém­feldolgozási Vásár magyar kiállítása iránt. Délelőtt meg­tekintette a bemutatót Nyiko­laj Hizskov, az SZKP KB tit­kára, valamint Borisz Balmont sz­erszámgépipari és szerszám­­ipari miniszter is. A vásáron — amelyen hét magyar külkereskedelmi, illet­ve ipari vállalat és szöveetezet állítja ki termékeit — egyik érdekesség a moduláris fel­építésű technológiai gyártó­­egység, amely magyar CNC esztergagépek és egy japán licenc alapján készült bolgár robot együttese. A Technoim­­pex külkereskedelmi vállalat ilyen egységek szállítására ké­szül fel, egyebek között a 2,1 és Moszkvics autógyárak re­konstrukciójához. A szov­jet—indiai űrrepülés előkészületei Szombaton leválasztották a Progres V­—19." automatikus te­herűrhajót "a Szaljut—7— Szojuz T—10. orbitális űr­­komplexumról. A leválasztást a földi irányítóköz­pontban tartózkodó szakemberek és a Szaljut—7. fedélzetén dolgo­zó űrhajósok — Leonyid Ki­­zim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov — ellenőrizték.­­ A szovjet-­-indiai közös űrrepülés előkészítése az ere­deti terveknek megfelelelően folyik, s a háromtagú nemzet­­közi személyzetet szállító Szojuz—T űrhajó április 3-án, moszkvai idő szerint 17 óra 08 perckor indul útnak a ba­i­­konuri űrrepülőtérről — kö­zölte Viktor Blagov repülés­irányító-helyettes pénteken Moszkvában azon a sajtóér­tekezleten, ahol a közös űr­repülés programját ismertet­ték az újságírókkal. A tervek szerint a szovjet —indiai űrrepülés hét napig tart, s a látogató expedíciót szállító űrhajó április 11-én, moszkvai idő szerint a kora délutáni órákban száll le a­­ kazahsztáni Arkalik várostól 60 kilométerre délre. Mellékletek hazánk gazdaságáról osztrák, NSZK-beli, francia lapokban Tegnapi számunkban már hírt adtunk róla, hogy a Die Welt című NSZK-beli napi­lap magyar gazdasági mel­lékletet adott közre. Ugyan­csak összeállítás jelent meg hazánkról az Osztrák Szocia­­ista Párt központi lapjában, az Arbeiter Zeitungban, amelyben a bevezető cikket Fred Sinowatz osztrák kan­­cellár, illetve Lázár György miniszterelnök írta. A közeli lapokban a Moniteur du Commerce International pá­rizsi külgazdasági hetilap k­­­öl magyar mellékletet. Bíró Gerd, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara főosz­tályvezetője elmondotta: az általuk szervezett mellékle­tek egyre inkább hozzájárul­nak ahhoz, hogy legfontosabb külföldi partnereink hiteles képet alakíthassanak ki a ma­gyar gazdaságpolitikáról, kül­gazdasági törekvéseinkről, és megismerjék a magyar válla­latok üzleti, kooperációs tö­rekvéseit. Évente átlagosan mintegy 20 ilyen melléklet je­lenik meg külföldön. Ezek révén érezhetően nő az ér­deklődés a magyar termékek, szolgáltatások, kooperációs lehetőségek iránt. Ma lép hatályba Az 1/1384. (II. 23.) IM számú rendelet a közjegyzőkről és egyes közjegyzői eljárásokról, a­z 1984. (II. 23.) KM számú rende­let a belföldi távolsági személy­szállítási kedvezményekről szóló rendelet módosításáról. (E jog­szabályokat a Magyar Közlöny I. évi 9. száma közölte.) A 16/ 1984. (III. 18.) MT számú rende­let a közterület-felügyeletről. (E jogszabályt a Magyar Közlöny 1. évi 11. száma közölte.) A 15 1984. (III. 27.) PM számú rendelet a Munka Törvénykönyvének a Pénzügyminisztérium felügyele­te alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szóló rendelet módosításáról. (E jogszabályt a Magyar Közlöny 1. évi 12. száma közölte.) Az igazságügy-miniszter ren­delete egységesen szabályozza a közjegyző jogállását, illetve az egyes közjegyzői eljáráso­kat. A rendelet szerint a köz­jegyző feladatát annak a bíró­ságnak a területén látja el, amelynek területén működik. A fővárosban összevont köz­jegyzői irodák vannak. Az összevont irodában a közjegy­ző illetékessége a főváros egész területére kiterjed. A közjegyző határozata jogor­voslat szempontjából a bíróság végzésével egyenlő hatályú. Az ilyen jellegű fellebbezéseket a közjegyzőnél kell előterjesz­teni. A rendelet a továbbiak­ban tartalmazza a közjegyzői köz­okirat készítésére, a tanú­sítványok kiállítására és más, az elveszett okiratok és érték­papírok semmissé nyilvánítá­sával, a váltó és csekk óvato­­lásával kapcsolatos eljárás rendjét. A közlekedési miniszter ren­delete módosítja a belföldi tá­volsági személyszállítási ked­vezményekről szóló korábbi rendeletet. A módosítás alap­ján a mai naptól­ kezdve meg­szűnik a közalkalmazottak, a Ganz-MÁVAG jogutódvállala­­tok dolgozói és más, a rende­letben tételesen felsorolt dol­gozók házastársainak és hoz­zátartozóiknak kedvezményes utazási jogosultsága. Ugyanez a rendelet évente az eddigi 8 alkalom helyett 16 alkalom­mal teszi lehetővé a nyugdí­jasok részére a vasúti és köz­úti 50 százalékos utazási ked­vezményt. A Minisztertanács rendelete lehetővé teszi a városokban, illetőleg gyógy- és üdülőterü­leti településeken a közút rendjének és tisztaságának fo­kozottabb védelme érdekében a közterület-felügyelet létre­hozását. A felügyeletet a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának előzetes egyetértésé­vel a helyi tanács hozza létre. A felügyelet működésére egye­bekben a fővárosi közterület­felügyelet létrehozásáról szóló 3 1983. (I. 29.) MT számú ren­delet rendelkezései az irány­adók. A pénzügyminiszter rende­lete újra szabályozza a pénz­tárosokat, illetve a pénz- és értékkezelőket megillető érték­kezelési pótlék összegét. E pót­lék havi összege pénzintéze­teknél legfeljebb 700, illetve legalább 300, takarékszövet­kezeteknél pedig legfeljebb 300, de legalább 120 forint le­het.

Next