Magyar Nemzet, 1984. április (47. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

■Vasárnap, 1934. április 1. Tokió lépéselőnyben BESZÉDTÉMA lett ismé egy film Tokióban. Az ötvenegy részes tévésorozat Jamaszaki Tojoko Két szülőföld című regénye alapján készült, Japán második világháborús szerepét vizsgálja. A mindeddig kényes témának tekintett tárgyválasztás máris nagy visszhangot keltett, s míg a feldolgozás egyfelől a hazai érzelmekre akar hatni, a kritikusok felvetik, nem okoz-e majd zavarokat az ország külkapcsolataiban, mint ahogy néhány évvel ezelőtt diplomáciai bonyodalmakká fajult a „dicső múlt” bemutatása. Akkor Kína és a délkelet-ázsiai hajdani szenvedő alanyok tiltakoztak a hódító japán katonák pozitív hőssé formálása miatt, most az Egyesült Államok furcsállkodhat az újkeletű felfogáson. A történet egy Kaliforniában letelepedett japán két fiáról szól, s azt a konfliktust kíséri végig, amellyel a szerény sorsú mosodatulajdonos gyerekei szembekerülnek egymással, illetve az újjal és az óhazával. A filmbeli Amorfivérek véletlenül éppen akkor keresték föl apjuk szülőföldjét, amikor kitört a háború. A helyzet választás elé állította őket, s míg az egyik visszatért Amerikába, a másik az ott elszenvedett megkülönböztetéseket sérelmezve jelentkezett a japán hadseregbe. A háborút a két szembenálló hatalom oldalán egymással ellenségként harcolták végig, és a Kaliforniát otthonának mondó eljutott a hirosimai atomhalál dilemmájáig, a szigetországban maradó pedig átélte a kegyetlenségek miatt felelősségre vont bűnösök drámáját. MEGHASONLOTT mindkettőjük, de sorsukat az akkor aktív nemzedék utódai azzal a rokonszenvvel kísérhetik végig napjainkban, hogy a tévelygéseik között is japánok maradtak. A mostaniban hétről hétre felvillanó képsorok ezt az öntudatot hivatottak erősíteni, távolabbról azonban bizonyítani is akarnak Tokióban; a felnövekvő új generáció hitet próbál tenni, hogy szembe tud nézni a múlttal, elég bátor a tabuk megtöréséhez, s ha fájdalmas is, képes feltépni a régi sebeket. Megtisztulást vagy csak tisztázást remélnek ettől? Bizonyára mindkettőt, ugyanakkor olyan erkölcsi tőkét is szeretnének összegyűjteni, amellyel a világ elé állhatnak. Nem szemlesütve, mint eddig, s a ki nem mondott bűnök jegyeit magukon tudva, hanem a más területen naggyá fejlesztett hírüknek megfelelő nyíltsággal. A japán magatartásnak ez a változása érezhető az ország külpolitikájában is, és Nakaszone Jaszuhirónak a napokban lezajlott pekingi látogatása tág teret adott ennek az új felfogásnak az elemzésére. A vezető lapok jószerivel többet foglalkoztak e váltás mibenlétével semmint a konkrét tárgyalásokkal, s jóllehet a két ország továbbra sem ért mindenben egyet, a müncheni Süddeutsche Zeitung már majdnem idillinek nevezi a japán—kínai kapcsolatokat. A legszembeötlőbb természetesen az előzetes hangulatkeltés elmaradása volt, s a megfigyelők emlékeztetnek rá. 1982- ben az akkori miniszterelnököt, Szuzuki Zenkót, bár ünnepelni utazott Pekingbe, fagyos légkör vette körül. A diplomáciai viszony rendezésének a tizedik évfordulóján sem hagyhatták szó nélkül a kínai fővárosban, hogy a nem sokkal korábban az iskolákba került japán tankönyvek egyoldalúan írták le a második világháború ázsiai eseményeit. A heves tiltakozásra Tokió akkor ígéretet tett, hogy a kifogásolt részeket felülvizsgálják, s a megbírált anyagot fokozatosan kivonják a forgalomból. A tankönyvvita azonban még el sem ült, amikor a szigetországban bemutatták azt a filmet, amely egy háborús bűneiért halálra ítélt tábornokot rehabilitált. Kína ismét szót emelt, sőt ellenfilmet készített, s e lehűléssel magyarázták azt is, hogy a pekingi vezetők néhány jelentősnek indult közös vállalkozástól elálltak. Belső akadályokra hivatkozva félbehagytak olyan beruházásokat — vagy el sem kezdtek —, amelyhez japán érdekek is kapcsolódtak, s előre vetítve megfenekleni látszott az a nagyszabású elképzelés, hogy Tokió a közelében juthat gazdag energia- és ásványutánpótláshoz. A csalódottságukat alig leplezhették hiszen a csábítás annál vonzóbb volt, hogy a Perzsa-öbölbeli viszályok időnként bizonytalanná tették az olajszállítást, másrészről a hataimat szomszéd olyan piacnak látszott, amelyet helyzeti előnyüknél fogva a japán cégek szinte vetélytársak nélkül vehettek volna birtokukba. Tokió fellélegzést remélt, hogy ennek révén valamelyest mentesül attól a nyomástól, amelylyel a nagy tőkés partnerek megpróbálják kiszorítani a versenyből, s megkülönböztető, illetve büntető intézkedéseket fontolgatnak az ázsiai áruk dömpingjével szemben. A KÜLÖNBÖZŐ FÓRUMOKON bejelentett panaszok nyomán Japán kénytelen volt valamelyest engedni; legalább a vámrendelkezésein enyhített, hogy a túlzottan egyoldalra billent kereskedelem egyenetlenségét korrigálhassák, ténylegesen azonban az amerikai és a közös piaci ellentétek nem szűntek meg. A kényelmetlenné vált dorgálások viszont nem maradtak hatástalanok a tokiói kabinetre, s ha az exportirányt egyik napról a másikra nem is változtathatják meg, keresik, kutatják azokat az új területeket, amelyekre betörhetnek. A földrajzi közelség, de a „kicsik” feltörekvési vágya miatt is a legkézenfekvőbb az ázsiai térség meghódítása volna, s ez az érdekáthelyeződés nem sikertelen vállalkozás. Az ASEAN-tagok, úgyis mint a lehetőségeikre frissen ráébredők, igénylik a fejlett japán technológiát, s érdemük, hogy a harmadik világ sok tagjával ellentétben, fizetni is tudnak. A természeti kincseiknek hatvan, esetenként nyolcvan százalékát már Tokió vásárolja föl. E figyelemváltásból az ismert okok miatt kimaradni látszott Peking, s ehhez viszonyítva volt meglepetés, hogy Nakaszone kínai útja a várakozásnál kedvezőbben sikerült. Nem tagadható persze, hogy a kormányfő felkészülten indult el; előzetes sajtónyilatkozataiban bőven méltatta a „nagy testvér” érdemeit — szerinte a japánok már csak történelmi és kulturális hagyományaik miatt is családias érzéssel tekintenek Kínára —, s az elismerését megismételte Pekingben. A hagyományos ázsiai udvariasság mérhetetlenül kellemessé tehet egy találkozót, ha a felek is úgy akarják, s ennek most iskolapéldája volt a kínai—japán megbeszélés. A szemleírók viszont nem hallgatják el azt a tényt, hogy Nakaszone tömött táskával érkezett a vendéglátóihoz, s szinte korlátlan hitelt ajánlott fel. Ennek első tekintélyes részét, mintegy kétmilliárd dollárt nyomban szerződésbe foglalták, mintahogy megállapodtak jó néhány más, korábban vitás kérdésben is. A jelek szerint a jövőben sem lesz akadálya, hogy folytassák a Sanghaj mellett japán segédlettel készülő atomerőmű építését, amely azért lassult le, mert a kínaiak nem voltak hajlandók teljesíteni a feltételt: Tokió a szakértőivel ellenőrizhesse a reaktor hasznosítását. KÍNA meglehet, nem adta föl a fenntartásait Japánnal szemben, az újabban meghirdetett technikai forradalomhoz azonban fejlett ipari mintára csakúgy szüksége van, mint pénzre. Nakaszone pedig éppen ezt a kettőt ajánlotta föl. S miért ilyen bőkezűen és halaszthatatlanul? A megfigyelők hajlanak rá, elébe akart vágni Reagannek, aki az elkövetkező hetekben tesz látogatást Pekingben. A gazdasági vetélkedésben a japán miniszterelnök így lépéselőnyt szerzett, de érzékeltette azt is, Tokió a külpolitikában is fel akar zárkózni a nagyok mellé. Zsigovits Edit Mill i Vll V'IIIIl't I Nyikolaj Bajbakov budapesti megbeszélései Március 26. és 31. között hazánkban tartózkodott Nyikolaj Bajbakov,a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. A KGST tervezési együttműködési bizottságának elnökeként részt vett a bizottság ülésén, majd tárgyalást folytatott Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével. A kétoldalú megbeszélésen áttekintették az 1986—1990. évekre szóló gazdasági együttműködés legfőbb kérdéseit. Tárgyaltak a szovjet energiahordozó- és nyersanyagszállításokról, valamint a magyar fafeldolgozóipari és mezőgazdasági szállítás lehetőségeiről. Megállapították, hogy az áruszállításokat az eddigi együttműködésre alapozva, a két ország lehetőségeit, illetve szükségleteit figyelembe véve kell továbbfejleszteni és bővíteni. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttműködés további elmélyítését elsősorban a feldolgozóipari szakosítási és kooperációs kapcsolatok bővítésével kell megalapozni. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Ferenc, a PB tagja, a KB titkára pénteken szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott Nyikolaj Bajbakovval. Nyikolaj Bajbakov találkozott Kapolyi László ipari miniszterrel, és előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián a kőolaj- és földgázkitermelés és -felhasználás legújabb tudományos eredményeiről. A szovjet miniszterelnökhelyettes elutazása előtt megtekintette az országos teherelosztót, ahol az ország villamosenergia-ellátásáról tájékoztatták. Nyikolaj Bajbakov szombaton elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren jelen volt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Tatabányai áruházmegnyitó Szombaton átadták az ország első, sztráda mellé telepített autós áruházát Tatabánya határában, az E6-ös út 60-as kilométerkövénél. Az avatási ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, valamint Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke. A 7800 négyzetméter alapterületű Skála Sztráda bevásárlóközpontot 22 hónap alatt építették fel, s az építkezés költségei jóval az országos átlag alattiak: gépekkel, berendezésekkel együtt sem haladják meg a négyzetméterenkénti 15 ezer forintot. A hazánkban még egyedülálló autós áruházat 14 különböző profilú gazdálkodó szerv hozta létre. Az ipari, agrár- és kereskedelmi egyesülés tagjai befektetett tőkéjük alapján részesednek a nyereségből. Újszerű a vállalkozás azért is, mert a bevásárlóközpontban egy fedél alatt folytatnak nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet. i Negyedévi helyzetkép Kevés a hűtőszekrény, javul a mosógépkínálat A Belkereskedelmi Minisztérium megítélése szerint a tartós fogyasztási cikkeket gyártó üzemek nagy része az első negyedévben a korábbiaknál jobban igazodott a kereslethez és így az ellátás is javult. A bojlereket a gyártó üzem ütemesebben szállította, cirkogejzírből az idén a tavalyi mennyiségnek másfélszeresét rendelte a kereskedelem, ezt az ipar viszsza is igazolta, s az időarányos mennyiség az első negyedévben meg is érkezett a boltokba. A Szieszta gázfűtő készülékekből az importalkatrészhiány miatt csak márciusban kezdték meg a szállítást, de várhatóan az év folyamán behozzák a lemaradást. A legtöbb gondot továbbra is a hűtőszekrény-ellátás okozza. A Lehel hűtőgépgyárral még nincs érvényes szerződése erre az évre a belkereskedelemnek, mert a hűtőgépgyár is beszerzési gondokkal küzd. A hiányokat hűtőszekrényimporttal igyekeznek pótolni, ami az első negyedévben már javította a kínálatot. Színes televízióból mind az Orion, mind a Videoton nagyobb mennyiséget bocsátott a kereskedelem rendelkezésére, mint korábban, de ez is kevésnek bizonyult. Nagyobb mennyiség áruba bocsátását elsősorban a színes képcső hiánya nehezíti, ezért a Videoton árucserével igyekszik több képcsőhöz jutni. Megállapodást kötött a lengyel Unitra gyárral, amelytől a tervezettnél több képcsövet kap, és ezért képcső nélküli színes televíziókkal fizet, így a Videoton az idén 68 250 színes televíziót tud szállítani a hazai kereskedelemnek, 5550- nel többet, mint amennyit a nemzetközi árucsere nélkül eredetileg vállalni tudott. Az első negyedévben a vállalat 14 555 színes tévét szállított, a tervezettnél ezerrel többet. Rövidesen forgalomba kerülnek az újdonságnak számító teletextes tévék is. Színes revízióhoz azonban továbbra is nehéz hozzájutni. A mosógépek kínálata érzékelhetően javult az első negyedévben. A Hajdúsági Iparművek szerződéses kötelezettségein felül is szállított, s így 37 ezer hagyományos keverőtárcsás és több mint 25 ezer automata mosógép került a boltokba. Ugyanez a vállalat a lapradiátorokból is fokozta a gyártást: eredeti tervét öt százalékkal túlteljesítve, az első negyedévben kétszázezer négyzetméternyi lapradiátort juttatott a belkereskedelem és saját üzlethálózata útján a megrendelőknek.★ Bizonyára sok igazság lehet abban, hogy néhány tartós fogyasztási cikk hazai előállítása azért akadozik, mert nem egyenletes a gyártáshoz szükséges külföldi alkatrész- : Bővülő magyar—szovjet szakosítási és kooperációs kapcsolatok Mérlegen a tartós fogyasztási cikkek KÖZÉLETI HÍR Losonczi Pál, a Magyar asszonyt, a Máltai Köztár-Népköztársaság Elnöki Társaság elnökét Málta Temnacsának elnöke táviratban üdvözölte Agatha Barbara zeti ünnepe alkalmából: ellátás. Azt azonban semmiképpen sem lehet mondani, hogy valamennyi visszásság kizárólag ebből fakad. Minden bizonnyal baj van egyebek között a piackutatással is. A hűtőgépek iránti kereslet például az évek során alaposan átalakult. Ma nem annyira hűtőszekrényeket keresnek, mint inkább mélyhűtőket. S épp ezekből a kereslet töredékét sem tudják kielégíteni. Nem ez az egyetlen példa rá: nem ritkán az ipar, a kereskedelem arra sem készül fel időben, ami bizony jó előre látható. Ideje volna végre ezen változtatni... (v.) Esztergagépeink a moszkvai fémfeldolgozási vásáron Szombaton sem csökkent az érdeklődés a Moszkvai Fémfeldolgozási Vásár magyar kiállítása iránt. Délelőtt megtekintette a bemutatót Nyikolaj Hizskov, az SZKP KB titkára, valamint Borisz Balmont szerszámgépipari és szerszámipari miniszter is. A vásáron — amelyen hét magyar külkereskedelmi, illetve ipari vállalat és szöveetezet állítja ki termékeit — egyik érdekesség a moduláris felépítésű technológiai gyártóegység, amely magyar CNC esztergagépek és egy japán licenc alapján készült bolgár robot együttese. A Technoimpex külkereskedelmi vállalat ilyen egységek szállítására készül fel, egyebek között a 2,1 és Moszkvics autógyárak rekonstrukciójához. A szovjet—indiai űrrepülés előkészületei Szombaton leválasztották a Progres V—19." automatikus teherűrhajót "a Szaljut—7— Szojuz T—10. orbitális űrkomplexumról. A leválasztást a földi irányítóközpontban tartózkodó szakemberek és a Szaljut—7. fedélzetén dolgozó űrhajósok — Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov — ellenőrizték. A szovjet--indiai közös űrrepülés előkészítése az eredeti terveknek megfelelelően folyik, s a háromtagú nemzetközi személyzetet szállító Szojuz—T űrhajó április 3-án, moszkvai idő szerint 17 óra 08 perckor indul útnak a baikonuri űrrepülőtérről — közölte Viktor Blagov repülésirányító-helyettes pénteken Moszkvában azon a sajtóértekezleten, ahol a közös űrrepülés programját ismertették az újságírókkal. A tervek szerint a szovjet —indiai űrrepülés hét napig tart, s a látogató expedíciót szállító űrhajó április 11-én, moszkvai idő szerint a kora délutáni órákban száll le a kazahsztáni Arkalik várostól 60 kilométerre délre. Mellékletek hazánk gazdaságáról osztrák, NSZK-beli, francia lapokban Tegnapi számunkban már hírt adtunk róla, hogy a Die Welt című NSZK-beli napilap magyar gazdasági mellékletet adott közre. Ugyancsak összeállítás jelent meg hazánkról az Osztrák Szociaista Párt központi lapjában, az Arbeiter Zeitungban, amelyben a bevezető cikket Fred Sinowatz osztrák kancellár, illetve Lázár György miniszterelnök írta. A közeli lapokban a Moniteur du Commerce International párizsi külgazdasági hetilap köl magyar mellékletet. Bíró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője elmondotta: az általuk szervezett mellékletek egyre inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy legfontosabb külföldi partnereink hiteles képet alakíthassanak ki a magyar gazdaságpolitikáról, külgazdasági törekvéseinkről, és megismerjék a magyar vállalatok üzleti, kooperációs törekvéseit. Évente átlagosan mintegy 20 ilyen melléklet jelenik meg külföldön. Ezek révén érezhetően nő az érdeklődés a magyar termékek, szolgáltatások, kooperációs lehetőségek iránt. Ma lép hatályba Az 1/1384. (II. 23.) IM számú rendelet a közjegyzőkről és egyes közjegyzői eljárásokról, az 1984. (II. 23.) KM számú rendelet a belföldi távolsági személyszállítási kedvezményekről szóló rendelet módosításáról. (E jogszabályokat a Magyar Közlöny I. évi 9. száma közölte.) A 16/ 1984. (III. 18.) MT számú rendelet a közterület-felügyeletről. (E jogszabályt a Magyar Közlöny 1. évi 11. száma közölte.) A 15 1984. (III. 27.) PM számú rendelet a Munka Törvénykönyvének a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szóló rendelet módosításáról. (E jogszabályt a Magyar Közlöny 1. évi 12. száma közölte.) Az igazságügy-miniszter rendelete egységesen szabályozza a közjegyző jogállását, illetve az egyes közjegyzői eljárásokat. A rendelet szerint a közjegyző feladatát annak a bíróságnak a területén látja el, amelynek területén működik. A fővárosban összevont közjegyzői irodák vannak. Az összevont irodában a közjegyző illetékessége a főváros egész területére kiterjed. A közjegyző határozata jogorvoslat szempontjából a bíróság végzésével egyenlő hatályú. Az ilyen jellegű fellebbezéseket a közjegyzőnél kell előterjeszteni. A rendelet a továbbiakban tartalmazza a közjegyzői közokirat készítésére, a tanúsítványok kiállítására és más, az elveszett okiratok és értékpapírok semmissé nyilvánításával, a váltó és csekk óvatolásával kapcsolatos eljárás rendjét. A közlekedési miniszter rendelete módosítja a belföldi távolsági személyszállítási kedvezményekről szóló korábbi rendeletet. A módosítás alapján a mai naptól kezdve megszűnik a közalkalmazottak, a Ganz-MÁVAG jogutódvállalatok dolgozói és más, a rendeletben tételesen felsorolt dolgozók házastársainak és hozzátartozóiknak kedvezményes utazási jogosultsága. Ugyanez a rendelet évente az eddigi 8 alkalom helyett 16 alkalommal teszi lehetővé a nyugdíjasok részére a vasúti és közúti 50 százalékos utazási kedvezményt. A Minisztertanács rendelete lehetővé teszi a városokban, illetőleg gyógy- és üdülőterületi településeken a közút rendjének és tisztaságának fokozottabb védelme érdekében a közterület-felügyelet létrehozását. A felügyeletet a megyei tanács végrehajtó bizottságának előzetes egyetértésével a helyi tanács hozza létre. A felügyelet működésére egyebekben a fővárosi közterületfelügyelet létrehozásáról szóló 3 1983. (I. 29.) MT számú rendelet rendelkezései az irányadók. A pénzügyminiszter rendelete újra szabályozza a pénztárosokat, illetve a pénz- és értékkezelőket megillető értékkezelési pótlék összegét. E pótlék havi összege pénzintézeteknél legfeljebb 700, illetve legalább 300, takarékszövetkezeteknél pedig legfeljebb 300, de legalább 120 forint lehet.