Magyar Nemzet, 1984. július (47. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
Vasárnap, 1984. július 1. Magyar-szovjet kapcsolatok attekintés ről'több módja van egy téma-1. körhöz fűződő korszak áttekintésének, összegzésének. Az egyik legkorrektebb és legérdekesebb a dokumentumgyűjtemény, amely mind a szakértőnek, mind az érdeklődő olvasónak az eredetiség hitelességét nyújtja. A magyar és a szovjet külügyminisztérium immár a negyedik kötetet bocsátotta közre olyan okmányok válogatásával, amely kapcsolataink, fejleményeit tárja elénk nagyon széles skálán. Ezúttal az 1977 és 1982 közötti évek eseményeiről kapunk összképet a Kossuth Könyvkiadó gondozásában, zárt ajtói mögött aláírt, részben itt először közzétett szerződések szövegétől a vezetők nyilvánosan elhangzott beszédeiig. Ha a nemzetközi körülményeket tekintjük, a váltás idejének nevezhetjük ezt a hat esztendőt: még érezhetők voltak a hetvenes évek enyhülésének utóhullámai, még élt a remény, hogy töretlenül folytatódik, ami elkezdődött. Leonyid Brezsnyev éppen két héttel ezelőtt, hogy Carter elnökkel Bécsben találkozott, szovjet párt- és kormányküldöttség vezetőjeként, Budapesten járt, s itt mondta el: „Mint ismeretes, úgy tervezzük, hogy e találkozó során megerősítjük és aláírjuk a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződést . . . Vagyis úgy utazunk Bécsbe, hogy teljes mértékben készek vagyunk az aktív és konstruktív párbeszédre, s arra számítunk, hogy az amerikai fél álláspontja ugyanez lesz.” Csakhamar kiderült azokban, hogy az Egyesült Államok más irányba fordul, s ezt mind a magyar, mind a szovjet kormány őszinte és mély sanálattal vette tudomásul. Teves egyetértéssel fogadták tehát nálunk a Szovjetunió Legfelső Tanácsának figyelmeztető felhívását, amely leszögezte: földünk már most is telítve van tömegrisztító fegyverekkel, s a felhalmozás folytatódik. Nyugat-Európában sok száz új nukleáris rakéta számára készítenek elő kilövőhelyeket. „A Szovjetunió Legfelső Tanácsa aménélvesen kijelenti: a Szovjetunió senkit nem fenyeget, egyetlen nyugati vagy keleti állammal sem törekszik konfrontációra.” A fordulat a nemzetközi helyzetben egy okkal többet szolgáltatott ahhoz az eddig is szilárd elhatározáshoz, hogy országaink szorosan együttműködjenek minden területen, s kitűzzék e közös tevékenység céljait. Kádár János és Leonyid Brezsnyev 1981-es találkozójukon megállapították, hogy a nemzetközi politikában jelenleg a feszültség éleződésének a leküzdése, a fegyverkezési hajsza korlátozása, illetve megszüntetése a központi feladat, de az Egyesült Államok kormánya a legfontosabb kérdésekben akadályozza a tárgyalásokat. Különösen a nehéz időkben válik nyilvánvalóvá, milyen nélkülözhetetlen támaszt nyújt szövetségeseinek a Szovjetunió, egyrészt nemzetközi vonatkozásokban. Ebben az időszakban ismételten megfogalmazódott, hogy nagy biztonságot jelent számunkra barátságunk, együttműködésünk a szovjet néppel, s az a sok lehetőség, amely az együttműködés továbbfejlesztésében, a széles körű szocialista összefogásban rejlik. Népünknek a jövőbe vetett bizalmát erősíti az a tény is, hogy a Varsói Szerződés a szó szoros értelmében szocialista vívmányaink és békénk védelmező pajzsa. A nemzetközi helyzet felmérése azonban kapcsolatunknak csak egyik vonása. Magyarország és a Szovjetunió azonos társadalmi rendszerben élő közeli szövetségesek, amelyeket az alapvető érdekek azonossága köt össze. Természetesen ez kifejezésre jutott régebben is, az elmúlt évtizedekben sokszor, de a népeknek kívülről a történelem, belülről a társadalmi mozgás mindig új kérdéseket tesz fel, amelyekre válaszolni kell. És közös erővel könnyebb a megoldás. „Aki ismeri a magyar— szovjet barátságot, tudja, hogy ez a barátság nagyon szilárd alapon nyugszik, közösek elveink, közösek érdekeink.” Ezek az MSZMP első titkárának a szavai. Leonyid Brezsnyev pedig a magyar rádióban és a tévében szólt arról, hogy mindig új jelenségekkel, új problémákkal találjuk szembe magunkat, éppen ezért hasznos egyeztetni útvonalainkat, pontosabban szólva közös útvonalunkat. E közös útvonalon vannak ünnepi állomások és megszámlálhatatlanul hétköznapi tettek. Az okmánygyűjteményben mindkettőre bőven találni példát. Ebben az időszakban is sok megállapodást írtak alá: a szerzői jogról, rádió- és tévéprogramokról, új üzemegység építéséről, vasúti határátmenet bővítésről, szakszervezeti együttműködésről, kulturális és tudományos tapasztalatcseréről, az idegenforgalomról, árucsere-növelésről és sok másról. Egy-egy piros betűs napon azután pátosszal telítődtek a szavak, megfogalmazódott a két ország viszonyának átfogó jelentősége. Ilyen alkalom volt (a gazdaságnál maradva) a Vinnvica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték felavatása, az orenburgi gázvezetéknek, a KGST- tagállamok közös vállalkozásának elkészülte. A magyar gazdaság eredményeinek, feladatainak, lehetőségeinek és nehézségeinek egyegy felmérésekor ismét és újra megállapították vezetőink, milyen jelentősége van a KGST tagállamaival való kölcsönös együttműködésnek. Az MSZMP XII. kongresszusán elhangzott beszámolóban olvasható. ..Számunkra létfontosságú, hogy a Szovjetunió hatalmas felvevő piacára hosszú lejáratú szerződések alapján nagy menynyiségű árut exportálhatunk, ez elősegíti a hazai termelés biztonságát, gazdaságossá tételét. A Szuvenetunióból szerezzük be a jövőben is a szükséges energia és nyersanyag, a műszaki fejlődést szolgáló gépek, berendezések és technológiák nagy részét.” Nyilvánvaló, hogy az ezernyi feladat nem kevés problémát is okoz. Ismét Leonyid Brezsnyev szavaival: „A gazdaság intenzív fejlesztésére, a nagyszabású társadalmi programok megvalósítására való áttérés, a kommunista tudat formálása nem megy egy csapásra. Idő és fáradhatatlan alkotó útkeresés kell hozzá. És természetesen tanulnunk kell egymástól.” S itt említette, hogy figyelemre méltó eredmények vannak Magyarországon például a mezőgazdaságban, az NDK-ban a termelés ésszerűsítésében, Csehszlovákia társadalombiztosítási rendszerében, tanulságosak Bulgáriában az agráripari kooperációk új formái. A kötet vége felé szomorú oldalhoz ér az olvasó: annak a'táviratnak a szövege áll itt, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev halálakor küldtek Moszkvába a magyar párt és a kormány vezetői. Meggyászoltuk a szovjet államférfit, akinek neve összekapcsolódott együttműködésünk hosszú korszakával, a hatvanas évek közepétől a nyolcvanasok elejéig. Az élet azonban megy tovább, a két ország kapcsolatai a folyamatosság jegyében alakultak ezután is. A kötet utolsó dokumentuma 1982. december 30-án kelt. Azóta el kellett búcsúzni Jurij Andropovtól is, de Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatai tovább erősödtek, mint azt a KGST nemrég lezajlott csúcstalálkozóján a Konsztantyin Csernyenkóval folytatott eszmecsere is mutatta. Ennek a korszaknak részletei azonban majd a következő kötetbe kerülnek. Tatár Imre Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elöke Kanada nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Jeanne Sauvé főkormányzót. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levélben köszöntötte Aziz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát 60. születésnapja alkalmából. Június 28—30-a között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására Budapesten tartózkodott a magyar—finn barátsági hét finn előkészítő bizottságának küldöttsége Jaakko Kuusela titkár vezetésével. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Ribánszki Róberttel, a HNF OT titkárával és Juhász Róberttel, a barátsági hét magyar előkészítő bizottságának titkárával az 1985- ben megrendezendő VII. magyar—finn, illetve finn—magyar barátsági hét szervezetéről, programjáról. Az első félévben megélénkült az ipari termelés Országszerte árainak KÖZÉLETI HÍREK ____________________ Magyar Nemzet Befejeződött a hazánkban megtartott közös hadműveleti-harcászati gyakorlat Június 22—30. között a Magyar Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg és a Szovjet Hadsereg kijelölt törzsei és csapatai Duna ’84 elnevezéssel közös hadműveleti-harcászati gyakorlatot hajtottak végre hazánk területén. A gyakorlat hozzájárult a parancsnokok és törzsek munkájának, a csapatok együttes tevékenységeinek további tökéletesítéséhez, a testvéri hadseregek közötti fegyverbarátság elmélyítéséhez. A gyakorlat befejezéseként a Dunántúl egyik katonai gyakorlóterén nagygyűlésre került, sor, ahol harci-technikai eszközeikkel felsorakoztak a Duna '84 gyakorlaton részt vett törzsek és csoportok képviselői. Az ünnepségen a közös hadműveleti-harcászati gyakorlat értékelését követően a gyakorlat vezetője és nemzeti helyettesei kitüntetéseketés jutalmakat adtak át a kiemelkedően helytálló magyar, csehszlovák és szovjet katonáknak. Környezetvédelmi együttműködés a Szovjetunióval Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének meghívására június 24. ás 30. között Heino Oszkarovics Teder, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztere vezetésével szovjet, környezetvédelmi delegáció tartózkodott hazánkban. A Szovjetunió Hidrometeorológiai és a Természeti Környezetet Ellenőrző Állami Bizottsága, valamint az OKTH közötti együttműködési megállapodás alapján előzetesen egyeztették, előkészítették a következő ötéves időszakra vonatkozó közös munkaprogramot. A szovjet és a magyar szakemberek közösen dolgoznak többek között a levegőszennyezés és hulladékforrások ellenőrzési módszerein, a természetvédelmi területek gazdasági hasznosításán, közösen keresik a védett állatfajok fenntartásának lehetőségeit. A szovjet szakemberek itttartózkodásuk során tanulmányozták a Környezetvédelmi Intézet munkáját, Zala megye környezetvédelmi tevékenységét, a keszthelyi komposztáló működését, látogatást tettek a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a tihanyi Limnológiai Kutatóintézetben, a Kis-Balatonnál, valamint a Pilisi Parkerdő Gazdaságban. A szovjet küldöttség szombaton elutazott hazánkból. Jelentés a gyárakból Az első félév végén több ipari üzemből arról érkezett jelentés, hogy a minőség javításával, a megfelelőbb választékkal termékeiket versenyképesebbé tették, s újabb piacokat szereztek. Így az ipari termelés az első félévben számottevőbb mértékben növekedet, mint a korábbi években. Az IKARUS székesfehérvári gyárában az első hat hónapban 4415 autóbusz gördült le a szerelőszalagokról, ezeknek értéke 33 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ilyenkor. Új piacokat is meghódítottak. A görögországi Thesszalonikiben megkezdte a termelést az az új üzem, ahol a Magyarországról szállított részegységekből autóbuszokat szerelnek össze. Kubában is működik szerelőüzem. A nagyobb teljesítmény eredményeként a gyár dolgozói átlagosan 2500 forinttal többet kerestek az első félévben, mint tavaly ilyenkor. Az IKARUS eredményeihez hozzájárult, hogy a Csepel Autógyár igazodott az autóbuszgyártási programhoz. Annak ellenére, hogy nem eléggé ütemesen kapták meg — főként az importból származó — alkatrészeket, 13 százalékkal nagyobb értékű árut állítottak elő, mint a múlt év első felében. A vállalat termelékenysége egy év alatt csaknem 11 százalékkal javult. A Borsodi Vegyi Kombinátban is teljesítették az első félévi tervet, néhány fontos termékből, műtrágyából, sósavból, falburkolóanyagból és mű- anyag késztermékekből pedig a megnövekedett kereslet miatt a tervezettnél is többet gyártottak. A konvertibilis elszámolású piacokra a gyár, a tervezettnél 20 százalékkal többet szállított. Sikerült kihasználni a tőkés piacon megélénkült keresletet. A BVK első félévi nyeresége háromszor akkora, mint a múlt év első felében volt. A Szegedi Ruhagyár is alkalmazkodik a vásárlók igényeihez. Az NSZK-ból és az Egyesült Államokból érkezett megrendeléstől számított 6 héten belül már megkezdték a női divatnadrágok, dzsekik, szoknyák és egyéb ruházati cikkek szállítását. A soron kívüli és jó minőségben elvégzett munka 3 millió forint bevételhez juttatta a vállalatot. A gyár, termelésének bővítésére 7 falusi és tanyai miniüzemet is kialakított, így a szegedi gyár még több exportcikk előállítására vállalkozhat. Számításaik szerint az első félévben csaknem 40 millió forint volt a gyár nyeresége, alig 7 millióval kevesebb, mint tavaly az egész esztendőben. A Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár új piac szerzésével termelését 10 százalékkal növelhette. A gyár az első félévben összesen mintegy 900 millió forint értékű terméket állított elő és értékesített, ennek körülbelül egyharmadát a tőkés országokban. Szemle a földeken Féter Pált, az aratás kezdetének hagyományos napját követő szombatra — főként az ország déli megyéiben — sok helyütt félidejéhez érkezett az őszi árpa betakarítása. Szolnok megyében péntekig tíz gazdaság fejezte be az árpa aratását, cséplését. A mezőszéki Táncsics Tsz-ben a kombanások alapkeresetük 50 százalékát kapják prémiumként, ha a legkisebb szemveszteséggel vágják le a termést. A Bács-Kiskun megyei homokvidékeken is napok óta aratnak, s az eddigi tapasztalatok szerint a takarmánynövény minősége kitűnő, több helyütt azonban a terményt szárítani kell a tárolás előtt. Csongrád megyében eddig mintegy ezer hektárról takarították be az őszi árpát. Pest megyében elsőként az abonyi tsz-ben kezdődött meg a betakarítás, s elindultak a dányi termelőszövetkezet kombájnjai is. A Hajdúságban szombaton kezdték meg az őszi árpa aratását. Baranyában viszontagságos időjárás miatt a növény vetésterületének 35—40 százaléka megdőlt, emiatt lassabban haladhatnak a táblákon. A hét végén a nyugati országrészen is megkezdődött az aratás, Győr-Sopron megyében több mint tízezer hektár területről takarítják be az őszi árpát. A hűvös éghajlatú borsodi gabonaföldeken az idén három hetet késik az aratás kezdete. Az ország legészakibb szántóföldjein nehéz betakarításra számítanak, mert a viharos időjárás itt is többfelé megdöntötte a terményt. Ha kedvez az időjárás, a termés mintegy 15 nap alatt fedél alá kerülhet. .1 Emelkedik a takarékbetétek kamata A pénzügyminiszter július 1-vel módosította a 3 évre lekötött betétek kamatát. Ezeknél a kamatláb a jelenleg évi 7 százalékról 8 százalékra nőtt. A módosítás visszamenőleges hatályú, a korábban elhelyezett betétekre is az új, megemelt kamatláb érvényes. A lejárat előtti betét felvétele esetén kamat nem jár. Az intézkedéssel összhangban emelkedik a hosszabb lejáratú, takarékosságot szolgáló takaréklevél-betétek kamata is. Egy évet meghaladó betét elhelyezése esetén a kamat az eddigi évi 3 százalék helyett 4 százalék lesz. A két év után felvett betétek kamata változatlanul évi 6,5 százalék marad. A három év után felvett betétek az évi 7 százalék helyett 8 százalékkal, az öt év után felvett betétek 3 százalék helyett évi 8,5 százalékkal, a 6 év után felvett betétek a jelenlegi 8 százalék helyett évi 9 százalékkal kamatoznak. A takaréklevél-betétek kamatemelése is visszamenőleges hatályú. A magasabb kamatokat a már meglevő takaréklevél-betétekre is elszámolják. A takaréklevél-betétekre változatlanul 5 ezer, 10 ezer, 20 ezer és 50 ezer forintos összeget lehet elhelyezni. A továbbra is betétben maradó összegek változatlanul az eredeti váltás napjától kamatoznak. A Magyar Nemzet megkérdezte: Miről tanácskoznak a „hármashatár” szimpozion résztvevői? Tizenötödik alkalommal rendezik meg hétfőtől az ausztriai Mogersdorfban a nemzetközi kultúratörténeti szimpoziont, amelyen osztrák, magyar, horvát és szlovén tudósok vesznek részt. Erről kérdeztük dr. Stier Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és történettudományok osztályának vezetőjét. — Tulajdonképpen vitatható, mikor született a magersdorfi szimpozionok ötlete. Ha előtörténetét is számításba vesszük, az első olyan nemzetközi tudományos történésztalálkozó, amelyen a későbbi rendszeres együttműködés gondolata fölmerült. 1964-ben, a szentgotthárdi—mosersdorfi csata 300. évfordulóján zajlott le a burgenlandi helységben. Ennek sikere és jelentős nemzetközi visszhangja érlelte meg a szándékot: a három ország népeinek találkozópontján —a „hármashatáron” — rendszeres ülésszakok szervezését, amelyeken a közös múlt kutatásának eredményeit kölcsönösen , megismerve, járulhat hozzá a tudomány az itt élő népek jelenének jobb megértéséhez, egymásra találásának elősegítéséhez. Vannak, akik nemzetközi kultúratörténeti együttműködésként csak 1970-től számítják, amikor a részt vevő országok már több oldalú nemzetközi szerződésben szabályozták tevékenységét. A mogersdorfi nemzetközi kultúratörténeti szimpozion — amelynek jubileumi ülését hétfőn Rudolf Kirchschläger köztársasági elnök nyitja meg a regionális jellegén messze túlnövő vállalkozás. Az eddigi ülésszakokon a részlettémák előadása és azok megvitatása nyomán a táj történetének körvonalai kezdenek kibontakozni, a térség négy itt élő nép, a magyar, a horvát, a szlovén és a burgenlandi illetve stájerországi német találkozásának a területe. Népnévvel való jelölése éppen ezért lehetetlen, a szimpozion szóhasználatában uralkodóvá vált pannon térsége viszont kifejezetten szerencsésnek mondható, mert maga is földrajzi hagyományt idéző, valamennyi ma itt élő nép számára elfogadható elnevezés. Úgy véljük, hogy ha a pannon térség az új és a legújabb korban mindenekelőtt a gazdaság- és társadalomtörténeti összehasonlítás eredményeként nem tekinthető is a közép- és kelet-európai nagy térség egyik egységes alrégiójának, az itt élő népek mind gazdaság- és társadalom-, mind politikai és művelődéstörténete hordoz számos olyan közös vonást, amelyet történettudományaink változatlan szorgalommal és gondossággal kutathatnak és hozhatnak nyilvánosságra. — Milyen témákat vitattak meg a korábbi ülésszakok? — Csak a legutóbbiakat mondom. 1978-ban Eszéken az iparosítás társadalmi, gazdasági és kulturális következményeiről vitatkoztak, 1979-ben Mogersdorfban a két világháború közötti politikai-gazdasági helyzetet beszélték meg, 1980- ban Kőszegen kulturális törekvésekről folytattak eszmecserét, 1981-ben a Radenciben és 1983-ben Eszéken mezőgazdasági kérdések voltak terítéken, az idei téma pedig állam és társadalom a dualizmus korában. — Ki tart előadást magyar részről? — Vörös Károly Társadalom és állam Magyarországon a dualizmus korában Címmel, Pölöskei Ferenc pedig A modernizálás lehetőségei a Ny nugat-Dunantikon a kettős államiság keretében címmel tart főreferátumot. ,igy-