Magyar Nemzet, 1984. november (47. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
Csütörtök, 1984. november 1. Mayor Nemzet Az áldozat JÓSLÁSNAK, tragikus előrelátásnak is érezhetjük a halálhír döbbenetében azt, amit egyik régebbi nyilatkozatában Indira Gandhi megfogalmazott. A kiemelkedő személyiséget faggató Ohani Falad évekkel ezelőtt azt kérdezte az indiai kormányfőtől, nem fél-e? Nem riasztják-e a kontinesnyi ország szélsőséges indulatai, fenyegetései, amelyeket időnként nem is titkoltak politikai ellenlábasai. Indira Gandhi úgy válaszolt: „Az élet mindig veszélyekkel terhes, de nem hiszem, hogy feltétlenül kerülni kell őket. Úgy gondolom, azt kell tennünk, amit helyesnek tartunk. És, ha az kockázatokkal jár, akkor azt is vállalni kell." Mire lehetne legelőbb emlékezni azokban az órákban, amikor a merénylet körülményeit még fel sem tárták teljesen, és a kormányfő sorsa beteljesedett? Vállalta a veszélyt vagy feláldozta magát a népéért ? Valószínűleg mindkét megközelítést visszautasítaná. Mert ő csak élte azt az életet, amelynek része volt a küzdelem, a terhek viselése, a megpróbáltatás, a tűrés és a szenvedés, majd pedig a felelősség. De ez volt a lételeme, hiszen beleszületett abba a légkörbe, amelyben természetes volt a harc, a tanítás, a jobbért való kiállás. A miniszterelnök később is úgy emlékezett vissza gyermekkorára, hogy az mindenki másétól elütött. Nem jutott a számára a felhőtlen játszadozásból, a gondtalan időtöltésből, mert már tizenévesen a brit gyarmatosítók ellen szervezkedő haladó indiai politikusok közvetítője volt. Titkokat lehetett rábízni, s apjának, Dzsavaharlal Nehrunak korán a harcostársa lett. TERMÉSZETES zárkózottságából, ha nagy ritkán engedett, s ezekre a kezdetekre utalt, az ifjúságát úgy idézte fel, hogy amolyan Jeanne d'Arcnak érezte magát, aki elég azért az ügyért, amelynek a részesévé avatta a kor. De hitte, mint Indiában annyian, hogy nem hiábavaló az áldozatuk. Elérik a szabadulás óráját, s az majd kárpótolja őket mindenért; a függetlenség lesz a jutalmuk megabnynyi szenvedésükért. Indira Gandhinak ez volt az első iskolája, s ez maradt a legmeghatározóbb is, noha stúdiumokat végzett a Rabindranath Tagore alapította Vhisna Bazalt egyetemen, svájci líceumokban, s angliai ,felsőbb iskolákban. Ezeken az ismereteit gyarapította, az élet eszményét azonban Mahatma Gandhi és annak baráti köre határozta meg. Felnőttként ő is képes volt túllépni a hagyományokon, az ország haladását béklyóba kötő kasztrendszeren — férjével már ebben is „forradalmár” volt: hindu létére párszi élettársat választott, a neves lapszerkesztő, Feroz Gandhi személyében. Az első életveszélyes fenyegetést ekkor kapta; az áthághatatlannak tartott társadalmi rétegződés hívei példás büntetést szántak neki. Indira Gandhi azonban távolabbra nézett. Alig múlt húszéves, amikor belépett a Nemzeti Kongresszus Pártba, s már mint hivatásos politikus küzdött a gyarmattartókkal vívott harcban. Bebörtönözték, kiszabadult, járta az országot, agitált, szervezett, ismét sza-badságvesztésre ítélték. Köztörvényes bűnözők közé rakták, megvontak tőle minden kedvezményt, de ő nem tört meg, ahogy édesapja, Nehru, és mindannyiuk példaképe, Mahatma Gandhi sem. A függetlenséggel, 1947-ben új korszak reményében kezdték egységes nemzetté kovácsolni a soknemzetiségű, eltérő szokású, nyelvű országot. A kolmializmus maradványait, a területi, népességi öszszetartozást figyelmen kívülhagyó felosztás azonban rövidesen éles ellentéteket robbantott ki, s ezek falat húztak a nagy többségű hindu és a befolyásos mohamedán lakosság közé, hogy majd a véres villongások az indoki—pakisztáni háborúba torkolljanak. A fiatal államnak e megpróbáltatások között kellett olyan jelleget adni, amely később is érvényesülhetett. Dzsavaharlal Nehru, akkori kormányfő a szintén merénylet áldozatává let Mahatma Gandhi végakaratának is eleget téve az egységet hirdette meg. A Nehru-kabinetbe bekerült Indira Gandhi is, ezekben az években még csak gyakorolta az államgépezet irányítását, de meg kellett tanulnia pártjában a belharcokat is. A Nemzeti Kongresszus konzervatíbb tagjai rendre szembeszegültek a meghirdetett reformokkal, s a laza kapcsolatú szervezet később mértéktelenül sok gondot okozott Indira Gandhinak, aki 1966-ban Sasztri rövid kormányzása után örökül kapta apja tisztségét a párt és a kabinet élén. VÁRAKOZÁSSAL tekintett akkor a világ a Föld második legnépesebb országára; a megkülönböztetett figyelem tagadhatatlanul a nőnek is szólt, aki el merte vállalni ezt a nagy felelősséget, amely e hatalmas állam irányításával jár. A harcos évek azonban jó iskolának bizonyultak, Indira Gandhi történelmet írt Indiában azzal a felfogással, amely nemzetközi rangot adott a szubkontinensnek. A miniszterelnök-asszony független külpolitikát hirdetett meg, amely kizárta az egyoldalú elkötelezettséget, s megfelelő távolságot tudott tartani az Egyesült Államoktól, ugyanakkor kiegyensúlyozottan jó baráti kapcsolatot épített ki a szocialista országokkal. A Szovjetunióval a gazdasági együttműködés volt az egyik legfőbb összekötő, és több nagyberuházás segítette megteremteni India nehéziparát Az egymás iránti érdeklődés, a sokoldalú kapcsolatrendszer fűzte hazánkat is e távoli világhoz, s Indira Gandhi a hagyományos jó viszony jegyében látogatott el több ízben is Magyarországra. Budapest és Delhi így a nagy földrajzi messzeség ellenére testvéri közelségbe juthatott e kölcsönösség révén, s Indira Gandhi a napi tizennyolc órás munkanapjaiban is tudott időt szakítani a gondjai felől tudakozó magyar vendégeknek. Az indiai miniszterelnöknek azonban ez volt a természetes,miképpen az is, hogy a reggeleket a házába betérő panaszosok meghallgatásának szentelte. Ilyenkor egyaránt tudott haragos lenni és szelíd, megértő és bosszús, attól függően, milyen mértékű volt a méltánytalanság. Mert ezt az egyet nem tűrte, és honfitársai ezért rajongtak érte. Ugyanezért szervezkedtek ellene azok, akiket rendre utasított. Rövid megszakítással csaknem két évtizedig kormányzott Indira, s sorba szedni hosszú volna, hányszor és mi okból helyezkedtek szembe vele azok, akik nem tudták, vagy nem akarták a gondolatmenetét követni. A CSATÁJÁT meg kellett vívnia a nagy vagyonok államosításáért, a földreformtervezetért, a beruházások megszavaztatásáért, s külön harcot folytatott az egyes tagállamok túlzott igényeinek, esetenként elszakadási kísérletüknek a leszereléséért. A bigottság, az elvakultság, a fanatizmus azonban olyan erő, amelyet a háttérből fel lehet használni a legesztelenebb célra is, s Indiában ezek az indulatok szabadultak el, amikor a követeléseknek a terror eszközével akartak érvényt szerezni. Indira Gandhit néhány hónappal ezelőtt szikh szélsőségesek nyíltan megfenyegették, a miniszterelnök azonban úgy élt, ahogyan azt Fahadnak mondta: kész volt feláldozni magát. A világ azonban döbbenten áll az erőszak e friss példája előtt. Népünk is tiszteleg egy bátor asszony emlékének, s mélységesen felháborodik a gyilkos kezek pusztításán, s elítéli a terrorizmus e súlyos megnyilvánulását. Mert nagy értéktől fosztották meg Indiát, és az egész emberiséget. Zsigovits Edit A közvélemény formálásában nagy szerepe van a politikai könyvkiadásnak A társadalom megbecsüli a kohászok munkáját KÖZÉLETI HÍREK Jefim Pavlovics Szlavszkij, a Szovjetunió középgépipari minisztere, aki Kapolyi László ipari miniszter meghívására október 25—31. között hazánkban tartózkodott, szerdán elutazott Budapestről. Magyarországi tartózkodása során vendéglátójával tárgyalásokat folytatott a két minisztérium együttműködésének időszerű kérdéseiről és az 1986—1990. évi népgazdasági tervek koordinációjával összefüggő feladatokról. Felkeresett több ipari létesítményt, a többi között a Paksi Atomerőmű Vállalatot is. Jefim Pavlovics Szlavszkijt fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és Marjai József miniszterelnök-helyettes. Pál Lénárd, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Jaromir Obzina, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, a Tudományos Műszaki és Beruházásfejlesztési Állami Bizottság elnöke budapesti tárgyalásaikon értékelték a két ország műszaki-tudományos együttműködésének eddigi eredményeit. A csehszlovák miniszterelnök-helyettest fogadta Aczél György, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. A csehszlovák küldöttség szerdán visszautazott Prágába. A Szovjetszkaja Zsenscsina című lap magyar nyelvű kiadása, a Lásyok, asszonyok folyóirat megjelenésének 25. évfordulója alkalmából október 25—31. között szovjet küldöttség tett látogatást hazánkban Vjacseszlav Leoinyevnek, a Pravda kombinát- igazgatójának és Valentyina Fedotovának, a Szovjetszkaja Zsenscsina főszerkesztőjének vezetésével. A Lapkiadó Vállalat vendégeként részt vettek a jubileumi ünnepségeken. A küldöttség megbeszélést folytatott Berecz Jánossal, a Népszabadság főszerkesztőjével. A szovjet delegációt fogadta Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete fogadást adott a szovjet küldöttség, a magyar sajtó képviselői, a Lányok, asszonyok szerkesztősége munkatársai részére a lap jubileuma alkalmából. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács emlékjelvénnyel, elismerő oklevéllel jutalmazta a Lányok, asszonyok szerkesztésében, terjesztésében kiemelkedő munkát végző magyar és szovjet munkatársakat.. A testvérmegyei kapcsolatok keretében négy tagú pártmunkás delegáció érkezett háromnapos látogatásra Borsod megyébe. A Jan Gulko, a Kelet-szlovákiai Pártbizottság titkára által vezetett delegáció ellátogatott a Hollóházi Porcelángyárba, majd Sátoraljaújhelyen ismerkedett a város nevezetességeivel. Művészetpolitikánk időszerű kérdései Aczél György előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán . Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást Művészetpolitikánk időszerű kérdései címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, kulturális és művészeti életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. V Gyenes András látogatása Borsod megyében Felavatták az ózdi salakfeldolgozó üzemet A KEB elnöke tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, s személyesen Kádár János üdvözletét és köszönetét az ózdi kohászoknak, valamint a népgazdasági szempontból jelentős beruházás tervezőinek, kivitelezőinek és irányítóinak. Hangsúlyozta: a párt és a kormány vezetői, az ország közvéleménye nagyra becsülik az ózdi kohászat dolgozóinak eredményes, gazdaságos tevékenységét. Méltatta az új salakfeldolgozó mű jelentőségét, amely eredményesen járul hozzá a kohászat gazdaságos termeléséhez, fontos, tőkés importból szármasó alapanyagok helyettesítéséhez. Az ilyen kezdeményezések — hangoztatta — eredményesen segítik gazdasági céljaink megvalósítását. A munkásgyűlés befejező aktusaként kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a beruházás kivitelezésében részt vett mérnököknek, technikusoknak, szakmunkásoknak. Gyenes András átnyújtotta a Munka Érdemrend arany fokozatát Horog Lajosnak, az Ózdi Kohászati Üzemek műszaki vezérigazgató-helyettesének, s további hét kitüntetettnek a Munka Érdemrend ezüst, hatnak pedig a bronz fokozatát. Ezt követően több mint hetven dolgozó kapott kiváló dolgozó és kiváló kohász kitüntetést, illetve jutalmakat. A KEB elnökét Borsod megyei látogatása során Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában Grósz Károly, a pártbizottság első titkára, Ladányi József, a megyei tanács elnöke, valamint Dudla József, a miskolci városi pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye és Miskolc város dolgozóinak életéről, a megye politikai és gazdasági helyzetéről, a pártszervezetek tevékenységéről. Szerdán ünnepélyes keretek között felavatták az Ózdi Kohászati Üzemekben a több mint kétmilliárd forintos költséggel létesített salakfeldolgozó művet. Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke — aki látogatáson volt Borsod megyében — helyezte üzembe a vaaskiválasztó berendezések és a szállítószalag elindításával. Ezt követően munkásgyűlést tartottak az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ előadótermében. A részvevőket Pethes András, az Ózdi Kohászati üzemek vezérigazgatója üdvözölte, s köszönetet mondott a salakfeldolgozó mű ter■ vezőinek, építőinek, a mun■ kát segítő kohászati társvállalatok és a beruházást végző vállalatok dolgozóinak, • majd Gyenes András mondott beszédet. Közlemény Szűrös Mátyás nagy-britanniai látogatásáról A brit kormány meghívására október 28—31. között látogatást tett Nagy-Britanniában Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Szűrös Mátyást fogadta Margaret Thatcher miniszterelnök, megbeszélést folytatott Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel, Peter Rees-szel, a pénzügyminisztérium főtitkárával, a kabinet tagjaival, továbbá Malcolm Rifkind külügyi államminiszterrel. Áttekintették a nemzetközi és különösen az európai helyzet időszerű kérdéseit, és véleményt cseréltek a magyar— brit kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Szűrös Mátyás találkozott Gordon McLennannel, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának főtitkárával. Megbeszélést folytatott a brit politikai élet több más képviselőjével, köztük Robin Cookkal, a munkáspárti „árnyékkormány” tagjával. Látogatást tett Oxfordban, a Brasenose Collegeban, ahol tudományos kutatókkal találkooott. Kerekasztal-beszélgetésen vett részt a londoni királyi külpolitikai intézet szakértőivel, és találkozott a brit sajtó vezető képviselőivel is. Bolgár vendégek a Hazafias Népfront székházában A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Belgrád rakparti székházában, október 31-én délelőtt Pozsgay Imre főtitkár fogadta a hazájába véglegesen visszatérő Iván Petkovszkit, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóját, valamint Nino Nikolovot, a kulturális központ új igazgatóját. A találkozón a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Iván Petkovszkinak a bolgár és a magyar nép barátsága elmélyítéséért végzett kiemelkedő munkájáért átnyújtotta a Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt. Pártkiadók igazgatóinak tanácskozása Budapesten A szocialista országokban működő pártkiadók igazgatóinak tanácskozása szerdán kezdődött meg Budapesten, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A politikai irodalmi kiadók vezetői tíz esztendeje tartanak kétévenként tanácskozásokat. A mostani találkozón az európai szocialista országok pártkiadóinak vezetői mellett részt vesznek az angolai, az etiópiai, a kubai, a laoszi és a vietnami testvérkiadók igazgatói. Az eszmecserét Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője nyitotta meg. Elmondta: az értekezlet legfontosabb célja, feladata, hogy elősegítse a testvérpártok ideológiai titkárainak idei prágai tanácskozásán elfogadott határozatok megvalósítását. Ez a fórum is jó alkalom arra, hogy a közös érdekek alapján a kiadók erősítsék együttműködésüket az ideológiai munkában, az agitáció és propaganda elméleti alapjainak kidolgozásában. Egyúttal lehetőség kínálkozik arra is, hogy előmozdítsák a szocialista építőmunkában kiérlelt tapasztalatok széles körű terjesztését, közkinccsé tételét. A politikai könyvkiadásban való alkotó együttműködés további elmélyítésével az értekezlet hozzájárul az eredmények megismertetéséhez, az előrehaladást gátló akadályok leküzdését szolgáló erőfeszítések jobb összehangolásához. Hazánkban a szocialista építés tudati feltételeinek megerősítésében nagy szerepe van a politikai könyvkiadásnak, így a párt kiadójának, s a Kossuth Könyvkiadó minden dolgozójának is — mondotta. A párt figyelemmel kíséri és segíti munkájukat, nagyra értékeli azt a négy évtizedes missziót, amelyet a kiadó betöltött a marxizmus— leninizmus klasszikusai műveinek, a hazai és külföldi marxista szerzők írásainak esztétikailag is igényes gondozásával és közreadásával. Mindezzel a kiadó jól szolgálta az ideológiai munka fejlesztését, a párt politikájának jobb elméleti megalapozását. A megalakulásának negyvenedik évfordulóját most ünneplő Kossuth Kiadó érdemének tekinthető, hogy érzékenyen reagál a társadalmi folyamatokra és változásokra, igyekszik lépést tartani a politika növekvő szükségleteivel, s ezzel nagymértékben segíti a közvélemény helyes orientálását, formálását. Lakatos Ernő megnyitója után elsőként Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója tartott referátumot az eddigi eredményekről és a jövő évi kiadói tervekről. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre ünnepeljük Lukács György, 1986-ban pedig Kun Béla Születésének 100. évfordulóját. A magyar és nemzetközi munkásmozgalom e két nagy alakjáról a kiadó több művet jelentet meg, s ezeket szívesen a testvérpártok kiadóinak rendelkezésére bocsátja. A négynapos tanácskozáson a résztvevők beszámolnak saját kiadóik tevékenységéről, majd ajánlásokat fogadnak el a kiadók közötti együttműködés erősítésére, az ideológiai, az agitációs és propagandamunka tennivalóira. 3 Nyers Rezső Kecskemét díszpolgára Kecskemét díszpolgárává választotta a városi tanács Nyers Rezsőt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadóját, aki 1958 óta országgyűlési képviselője Kecskemétnek. A díszpolgári oklevelet szerdán, a város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tanácsülésen nyújtotta át Nyers Rezsőnek Mező Mihály tanácselnök.