Magyar Nemzet, 1985. május (48. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

m*■ lokOEnH erőfeszítése­ket A sandinista írónl írth­­onta a lakossághoz Man­aguabót jelenti az MTI. A nicaraguai külkereskedelmi miniszter szerint az Egyesült Államok országa elleni keres­kedelmi blokádja nehéz hely­zetbe hozza ugyan Nicaraguát, de nem biztosítja a Washing­ton által várt eredményeket. Alejandro Martinez Cuenca, aki jelenleg az Egyesült Álla­mokban, Kaliforniában tartóz­kodik, az ANN nicaraguai hír­ügynökségnek adott nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy az amerikai rendelkezések nyo­mán Nicaragua újabb megszo­rító intézkedésekre kényszerül, de — mint mondta — „nyug­talanságra, belső lázongásra kár számítani". A Sandinista Nemzeti Fel­szabadítási Front (FSLN) or­szágos vezetősége május 1. al­kalmából kedden üzenetet in­tézett az ország dolgozóihoz, és felhívta őket, hogy tegye­nek fokozott erőfeszítéseket a külső agresszió okozta nehéz­ségek — köztük az amerikai kereskedelmi blokád várható kedvezőtlen hatásainak — le­küzdésére. A nicaraguai rádió által közvetített üzenet rámu­tat arra, hogy az ország népé­nek a védelem után a gazda­ság frontján is nehéz feladato­kat kell megoldania. A keres­kedelmi blokád életbe lépte­tésével az Egyesült Államok azt reméli, hogy a gazdasági nehézségek idővel térdre kény­szerítik Nicaraguát. Ezt azon­ban ezzel a döntéssel sem fog­ja elérni az amerikai kormány — mutat rá az FSLN országos vezetősége. A novemberben megválasz­tott nemzetgyűlés ülésszakán kedden törvényt hagytak jó­vá arról, hogy megkegyelmez­nek 114 — egyebek között el­lenforradalmi tevékenységgel vádolt — személynek. Vissza­nyeri szabadságát a Demokra­tikus Konzervatív Párt 49 tag­ja, a Nicaraguai Munkásszö­­vetséghez (CTN) tartozó 7 sze­mély, és az egykori somozista nemzeti gárda 50 tagja is. A nemzetgyűlés döntése a for­radalom politikai jóindulatá­nak a bizonyítéka — jelentet­te ki kedden Carlos Nunez, a parlament elnöke. . - é »... ·• • *. * •~ ■ Vészeim Gyuranovics és Da­niel Ortega, aki kedden dél­ben érkezett a Szovjetunióból hivatalos és baráti látogatás­ra Belgrádba, a véleménycse­re során a kétoldalú kapcsola­tok áttekintésekor a gazdasági együttműködés elmélyítésére­­ helyezte a hangsúlyt. Ortega ismertette azokat az erőfeszí­téseket, amelyeket Nicaragua tesz forradalma vívmányainak megőrzésére, a felmerült, ki­váltképp gazdasági nehézsé­gek leküzdésére. A nicaraguai elnök hangsúlyozta, hogy a Contadora-csoport terve meg­oldást kínál a térségben kiala­kult helyzetre és kifejezte a politikai párbeszéd folytatásá­ra vonatkozó készségét. Ortega a nicaraguai helyzet­ről szólva hangsúlyozta, hogy a J­eopan-kormány durva kat,­tonai és gazdasági agressziót fejt ki a nicaraguai nép ellen.. „A Reagan-kormány számára mit sem érnek az ENSZ alap­okmánya, a nemzetközi jog, az el nem kötelezettek állásfogla­lásai, a jogi, politikai és erköl­csi elvek, ha Nicaraguáról van szó" — jelentette ki. A Tanjung jelentése szerint Ali Sukrija, a JKSZ KB El­nökségének elnöke szerdán fo­gadta Daniel Ortega nicara­guai elnököt. N­­eves harcok I­ijratb­an Il/Minib­latt és llorri békej­avaslata Bejrútból jelenti a DPA és a TASZSZ. Az­ újra fellángoló dél-libanoni és bejrúti harcok befejezését célzó négypontos béketervet terjesztett kedden a libanoni hadsereg vezérkara elé Valid Dzsumblatt, a liba­noni Haladó Szocialista Párt és a drúz közösség vezetője, valamint Nabih Berri, az Amal nevű síita mozgalom vezetője. A béketerv szerint a keresz­tény és muzulmán menekültek visszatérnének a Szidontól ke­letre fekvő falvaikba és a part menti térségbe. A Szidon—Bej­­rút tengerparti utat pedig új­ra a libanoni hadsereg — fő­ként drúz katonákból álló — 12. dandárja ellenőrizné. Az utat jelenleg a muzulmán mi­líciák tartják ellenőrzésük alatt. Bejrút városára tűzszü­netben kell megegyezniük a harcoló feleknek. Dzsezzin vá­rosába bevonulna a libanoni kormányhadsereg 1. dandárja és a térséget elhagynák az Izrael támogatta milícia, a dél-libanoni hadsereg alaku­latai. Szerdára virradó éj­jel ismét heves harcok dúltak Bejrútban a várost két részre osztó zöld vonal mentén. A rendőrség és egy szidoni kórház jelentése szerint 5 ember meghalt. 18-an megsebesültek az egész éjjel tartó tűzharcban, amelyben a szemben álló felek nehézfegy­vereiket is bevetették. Heves harcok voltak szer­dán a Szidontól keletre fekvő Kfar Faluszban, ahol libanoni muzulmán és keresztény milí­ciák csaptak össze. A keresz­tény rádió jelentése 50 halott­ról és több tucat sebesültről számol be. A TASZSZ a Nich­olson-ügy amerikai ke­­rletiéral Moszkvából jelenti az MTI. Arthur Nicholson amerikai őr­nagy halálát Washington min­denáron hangulatkeltésre, a szovjetellenes érzelmek felkor­bácsolására kívánja felhasz­nálni — mutat rá szerdai kommentárjában a TASZSZ. A szovjet hírügynökség em­lékeztet rá, hogy március 24- én Nicholson és Schatz törzs­őrmester felderítő akciót haj­tott végre a Németországban állomásozó szovjet hadsereg­­csoport egyik zárt objektumá­nak területén. Az incidenst követően amerikai részről kénytelenek voltak beismerni, hogy a két személy kémtevé­kenységet folytatott. Ameri­kai javaslatra ,a szovjet és az amerikai hadsereg képviselői találkozót tartottak, s megvi­tatták, hogyan kerülhetők el a katonai összekötő csoportok tagjaival kapcsolatos inciden­sek. Kölcsönös megállapodás alapján létrejött a Németor­szágban állomásozó szovjet hadseregcsoport főparancsno­kának és az Európában állo­másozó amerikai szárazföldi alak­u­lat­ok főparancsnokának találkozója is, amelyen mind­két fél kijelentette, hogy pon­tosan be fogja tartani a kato­nai összekötő csoportokról 1947-ben létrejött megállapo­dás előírásait. Megállapodtak abban is, hogy miként ke­ll el­járni a katonai összekötő csa­­pa­tok tagjaival. Fia nem eme­t­­ták be az egyezmény által elő­írt Sabbályoka­t a találkozón szovjet részről felhívtak rá a­, amerikai fél figyelmét, hogy a március 24-i Incidensben az őrszolgálatot teljesítő szovjet katona nem Nicholson őrnagy, az amerikai összekötő csoport tagja ellen kívánta használni fegyverét, hanem a szovjet ka­tonai objektum területére be­hatoló ismeretlen személy el­len, aki nem engedelmeskedett felszólításának. Akkor úgy tűnt, hogy a találkozó hozzá­járult az incidens rendezésé­hez. E megoldás a jelek szerint többeknek nem felelt meg Wa­shingtonban — állapítja meg a TASZSZ kommentárja. Az amerikai fővárosban vissza­tértek a március végi esemé­nyek hamis, értelmezéséhez és elferdítik a két ország katonai képviselői közötti találkozó tartalmát is. Washington min­denáron mentesíteni akarja magát a felelősségtől, s kép­viselői ma már egyenesen azt állítják, hogy a Szovjetunió­nak bocsánatot kell kérnie és valamiféle kártérítést kell fi­zetnie a történtekért. Azt természetesen csak saj­nálni lehet, hogy megtörtént ez a tragikus kimenetelű in­cidens és emberileg tökélete­­sen érthető Nicholson őrnagy családjának gyásza. Elfogad­hatatlan azonban, hogy a tör­ténteket bárki is politikai cé­lok érdekében használja fel, lehetőséget lásson benne a fe­szültség szítására — hangsú­lyozza a TASZSZ kftiVllantár- K tow Wnwl -• ■ ,v. .Miíírmlé­kpzrszk vílá­s/pi­ae a munka ii­inepén A nem­­.etkir­i Lenin-békedíj kitü­ntetettjei Moszkvából jelenti az MTI. A moszkvai Vörös téren a Le­nin Mauzóleum mellvédjéről Mihail­­Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió párt- és állami vezetői kö­szöntötték a május 1-i felvo­nulás több százezer résztvevő­­jét. Helyi idő szerint tíz órakor vette kezdetét a színpompás, vidám felvonulás. A hatalmas transzparensek az SZKP és a szovjet állam bel- és külpoliti­káját, a párt és a nép egységét éltették, a világ más országai­nak munkásosztályával és dol­gozóival vállalt szolidaritást hirdették, további munkasike­­rekre, a tizenegyedik ötéves terv feladatainak eredményes teljesítésére, a soron követke­ző, XXVII. pártkongresszus, méltó köszöntésére szólítottak fel. Számos jelszó emlékezett meg a Nagy Honvédő Háború­ban a hitleri Németország fe­lett aratott győzelem negyve­nedik évfordulójáról. Az ü­nnep előestéjén Moszk­vában közzétették a Nemzet­közi Lenin-békedíj legújabb kitüntetettjeinek névsorát. A béke védelméért és meg­szilárdításáért kifejtett kima­gasló tevékenységéért az 1982 —1984. évi Lenin-békedíjt az alábbiak kapták meg: Indira Gandhi asszony, India egyko­­ri miniszterelnöke (posztu­musz). Ngmien Han Th­o, a Vietnami Szocialista Köztár­saság Államtanácsának első elnökhelyettese, a vietnami nemzetgyűlés elnöke. Josef Weber, nyugatnémet politikai és közéleti személyiség. Jean- Mari­ J­enan professzor, fran­cia közéleti személyiség, a Tu­­dományos Dolgozók Világszö­vetségének elnöke, l­uis Ve­­riales kolumbiai író, költő, közéleti személyiség és Éva Palmer svéd közéleti szemé­lyiség. Varsóban a LEMP és az ál­lami élet vezetői a felvonulók élén haladtak, s virágokat he­lyeztek el az emlékműveknél. Wojniech Jaruzelski beszédet mondott a Grzypowski téren összegyűlt sok ezres tömeg előtt. A hűvös időjárás ellené­re Prágában is százezernél többen gyűltek össze a Lenna fennsík­án, ahonnan a felvo­nulás elindult. Gustáv Husák beszédet mondott a szlovák és a cseh nén antifasiszta ellen­állása, a felszabadulás negyve­nedik évfordulója, valamint 3 nymn’sásosztály nemzetközi szo­lidaritása fenyébén mogta-soH filmoccorülésen. M ’ tz é -­­S az M'Ct tudósítója feleptette. P.z.-bla­ n a KH Marx sír­ásak­on fél­millió ember vonult végig a május elsejei ünnepség dísz­­emelvénye előtt. Szófiában a Dimitrov-mauzóleum előtt el­vonuló dolgozókat Todor Zsír­kov­val az éten a bolgár párt­os állami vezetés tagjai kö­szöntöttek. Romániában már évek óta nem tartanak május 1-én felvonulást, az ünnep al­kalmából kedden délután ren­deztek nagygyűlést a buka­resti sport- és kultúrpalotá­ban. Felvonulásokon, gyűlése­ken ünnepelték a napot Ulán­bátorban és a szocialista Etió­pia fővárosában is. Mint Jerzy Urban lengyel kormányszóvivő szerda dél­utáni rövid tájékoztatóján el­mondta, minden nagyvárosban és több tucat kisebb helység­ben történtek kísérletek ellen­­felvonulásokra. Varsóban a megölt pap, Popieluszko temp­lomában tartott mise után több ezer fős menet alakult, ame­lyet a rendőrség erőszak al­kalmazása nélkül szétoszlatott. Gdanskban egy 400—500 fős szervezett csoport hatolt be a rendes felvonulók közé, s pró­bálta eltorlaszolni a menet al­ját. A zavarkeltőket a­ rendőr­ség eltávolította. A fővárosban Urban közlése szerint őrizet­be vették Jacek Kuront és Se­­wer­yn Jaworskit, akik annak idején vezető szerepet játszot­tak az egykori Szolidaritás szervezetben. Az egész ország­ban néhány tucatra rúg az őri­zetbe vett személyek száma. A vietnamdi háború győzel­mes befejezésének 10. évfor­dulója jegyében ünnepelték meg szerdán Hanoiban és Viet­nam többi városában május 1-ét. A felvonulók színes pla­kátokon adtak számot terme­lési eredményeikről, a jelsza­vak méltatták az ország el­múlt tízévi fejlődését. Havannában szerdán több mint félmillióan köszöntötték május 1-ét. A főváros központ­jában, a­­lose Marti nevét vi­selő Forradalom Téren ren­dezték meg az­ ünnepséget.. A dolgozók menete élén Fidel Castro és a politikai vezetés tagjai, valamint a cukornád­­aratás, a tatra élmunkásai ha­ladtak. Ausztriában, ahol a munka ünnepe hagyományosan mun­kaszüneti nap, országszerte ünnepségeket, felvonulásokat tartottak. A szocialista párt nagygyűlésén Fred Sinowatz kancellár, a párt elnöke emlé­keztetett az ország felszabadu­lásának, a párt újjáalakulásá­­nak 40. évfordulójára s a füg­getlen Ausztriát megteremtő államszerződés közelgő jubi­­leumára. A áthidaló okimulát terveznek a stockholmi értekezletre Stockholmból jelenti az AFP és a UPI. Az európai bizton­sági, bizalomerősítő és leszere­lési értekezleten részt vevő semleges és el nem kötelezett államok külügyminiszterei kedden Stockholmban úgy nyi­latkoztak, hogy országaik ha­marosan hozzálátnak egy záró­dokumentum-tervezet kidolgo­zásához, amely hidat építhet­ne­ a keleti és nyugati elkép­zelések között. Közös sajtóér­tekezletükön a külügyminisz­terek rámutattak: a nemzet­közi helyzetet továbbra is fe­szültség jellemzi, noha a gép­i­ szovjet—amerikai tárgyalá­sok kezdete óta e téren tapasz­talható némi javulás. Leopold Gratz osztrák kül­ügyminiszter közölte, hogy a „kilencek", azaz az európai semleges és el nem kötelezett országok képviselői olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek hozzájárulhatnak a kompromisszum megtalálásá­hoz. Kéthónapos szünet után a stockholmi értekezlet május 14-én újítja fel munkáját. A külpolitika hírei 0 (Damaszkusz, BT­A) Bul­gária és Szíria barátsági és együttműködési szerződést kötött egymással. A dokumen­tumot kedden írta alá Da­­maszkuszban Hafez Asszad szíriai elnök és Todor Zsiv­­kov, a BKP Központi Bizott­ságának főtitkára, a bolgár államtanács elnöke. 0 (Hanoi, TASZSZ) A vietnami külügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el a thali­földi kormányzat Laosz-elle­­nes akcióit, a (Wellington, Reuter) Kí­sérleti atomrobbantást észlelt szerdán az új-zélandi földren­gésjelző állomás. A robbantást a francia Polinéziához tartozó Mururoa korallzátony közelé­ben hajtották végre. 1975. a francia atomrobbantási kísér­letek itteni megkezdése óta az volt a 88. eset a Csendes­­óceánnak ebben a körzetében. Az új-zélandi­ kormányfő kö­vetelte a nukleáris kísérletek leállítását. (­ (Maputo, Reuter) Ramnal­­ho Eanes portugál elnök szer­dán hazautazott Mozambik­­ból, ahol Samara Macu­éi ál­lamfő meghívására néhány napos magánlátogatást tett.­­ (Brüsszel, MTI) Szerdán hajnalban Brüsszel belvárosá­ban egy robbanószerrel meg­töltött szállítóautó a levegőbe röpült, miután előbb a me­rénylők lángba borították. A helyszínre érkező tűzoltók kö­zül kettőt megölt a robbanás, tizenhárman súlyosan megse­besültek. A robbantást a Bel­ga Vállalkozók Szövetsége (FEB VBO) Székháza előtt kö­vették el, és a magát „Harcoló kommunista sejteknek” neve­ző terrorista csoport vállalta magára.­­). (Bejrút, UPI) Iraki va­dászgépek szerdán rakéta tá­madást hajtottak végre esy török zászló alatt közlekedő olajszállító hajó feljen a Haffi- Szigáttól — Irán legfőbb ka­­olá­jkikötő­iétől — délre. A W­ashingtoni tudósítónk hírmagyarázata Bonnra várva Beárnyékolhat­ja-e a bonni csúcstalálkozót az amerikai elnök tervezett látogatása Bit­­burgba, s befolyásolhatja-e kedvezőtlenül ez a program Ronald Reagan népszerűségét — erről faggatta a CBS vasár­nap délelőtti politikai vita­­műsora Donald Regant, a Fe­hér Ház főnökét, aki mindkét feltételezést elutasította, mond­ván: a tisztelgésnek a katonai temetőben természetesen nem lesz olyan .Jelentősége, mint a bergenbelsen­i megeml­ékkezés­nek, s a hetek értekezlete egyébként is elválik az NSZK- beli utazásoktól. Mr­s­­ék mozzanat­ok Kétségkívül sok minden történt Washingtonban az el­múlt napokban, ami kényel­metlenül érintette Reagant; a szenátusnak a nagy többsége sürgette, hogy módosítsa az elképzelését, s ne rója le ke­gyeletet volt SS-ek sírja előtt. Ugyancsak a kongresszus fel­tartóztatta a nicaraguai kont­ráknak szánt segély jóváha­gyását, s a most kezdődő költ­ségvetési vita sem ígér sikert neki. Ám e politikai hullám­völgyön túljuthat az elnök, s ezt a másik hat részvevő, Ka­nadából, Japánból és Nyugat- Európából jól tudja, nem is fogja hát feszegetni ezeket a gondokat, hiszen ők is voltak már és lehetnek meg hason­lóan rossz helyzetben. A kérdés inkább az, hogy a bonni konferencia magára tud­ja-e vonzani a figyelmet, s képes lesz-e feledtetni a mel­lékmozzanatokat. Hiszen nap­jaink legfontosabb politikai és gazdasági eseményeit vitatják majd meg a hetek, de a tíz esztendeje rendszeressé vált megbeszélések azt már bebi­zonyították: túlságosan naiv várakozásokat fűzni hozzánk nem szabad, mert máskülön­ben az általánosság­ban mú­ló nyilatkozatok csalódást kelt­hetnek. Az előzetes tájékoztatókból annyi máris kiderült, hogy Bonnban sem lesz napirend, az állam- és kormányfők kö­tetlen eszmecserét folytatnak majd a kelet—nyugati kapcso­latokról, különös tekintettel az előrejelzett, de hivatalosan még nem rögzített őszi szovjet —amerikai csúcstalálkozóra, s ezzel összefüggésben termé­szetesen a genfi fórum első fordulójának a tapasztalatai­ra. Lapjelentések szerintt az űrvédelem érzékeny témakö­rét is áttekintik, hiszen Nyugat- Európa nemcsak stratégiai megfontolásokból aggódik e terv megvalósítása miatt, ha­nem azért is, mert attól tart, kimarad e nagy összegű, a technológiai fejlődést ösztön­ző, különleges kutatási sza­kaszból. Washington hajlandó megosztani az eredményeket, a pénzt és a tudást, s isy rög­vest eloszlatta a szövetségesek félelmeit, s fölkeltette érdek­lődésüket. r . Árnyék De a nézetek aligha a világ­politika állapotának a mes­té­­lésében csapnak majd összé. Márcsak azért sem, mert a tőkés vezetőknek nem ez az elsődleges céljuk. A gazdasági viszonyokat elemzik ilyenkor, s e tekintetben már kevesebb véleményü­tközésre lehet szá­mítani, hiszen a leglényege­sebb politikai érdekek egyezé­se ellenére a gazdaságiak igen­csak eltérhetnek egymástól. S most szembeötlő a fellendü­lés szakaszainak a különböző­sége: az előreszaladt Egyesült Államok után kullog csak Nyugat-Európa, miközben kö­veteli Washingtontól a költ­ségvetési deficitnek, a kamat­nak és a dollárárfolyamnak a csökkentését. S ha valami ár­nyékot vethet a találkozóra, akkor az az­ amerikai gazda­ságnak az első negyedévi tel­jesítménye, az­ 1,3 százalékos növekedési ütem ugyanis va­lamivel jobb csak, mint a stagnálás. Bár a részeredmé­nyekben nem szükségképpen kell felfedezni a válság kez­detének a jeleit, az iramnak a lassulása azonban arra utal, hogy az Egyesült Államok az­ eddigieknél is kevesebbet tesz majd a lökés­társak megsegí­tésére, sőt még több áldozatot és önálló kezdeményezést­ kér­het a jövőben tőlük­ az immár közös bajok orvoslására. Rea­gan a hétvégi rádióbeszédében ezt már ki is fejtette, amidőn úgy fogalmazott, „reméljük, szövetségeseinkkel együtt­mű­ködve, a növekedés motorja szépen pöröghet tovább”. A bonni csúcs mindazópár-­­­a­­ ugyanazokkal a kérdések­kel foglalkozik majd, mint va­lamennyi eddigi elődje, az 1975-ös rambouiliet-i eszihé­­csere óta, vagyis az árfolya­mok, a nemzetközi kereskede­lem és a gazdasági növekedés összefüggései­vel. S Nyugat- Európa most már több eszten­deje azzal vádolja a washing­toni kormányzatot, hogy nincs tekintettel a partnerekre. Hi­szen a hatalmas költségvetési hiány, amely kétségkívül fel­pezsdítette a gazdaságot, a nemzetközi pénzpiacokon pró­bálta meglelni az önmaga finanszírozásához szükséges ■hitelt, de ez a hatalmas keres­let fölfelé nyomta a kamato­kat, erősítette a dollárt,­­ így elcsábította a tőkét az öreg földrészről, ahol pedig, számol­tak a befektetésével. E folya­matok ráadásul — és válasz"­ e kihívásra — protekcionista intézkedésekre kényszerítették a kabineteket. Reagan elnök Bonnban java­solni fogja, hogy kezdődjenek új kereskedelmi tárgyalások, így oldhatók csak meg Wa­shington szerint a jelenlegi vi­ták, amelyek időről időre fe­szültté válnak az Egyesült Ál­lamok, Japán és a Közös Piac összetett kapcsolatrendszeré­ben. Főként a fejlelt technoló­giát tartalmazó termékek és a mezőgazdasági áruk kivitele és­ behozatala, illetve a har­madik világban alkalmazott értékesítési módszerek élezik ki az ellentéteket. Az ameri­kai indítványnak azonban két­séges a fogadtatása. Régi tanácsok Egyrészt a kongreszus maris jelezte, hogy semmiféle egyez­ményhez sem járul hozzá mindaddig, amíg ki nem derül, mi volt a baj a régi megálla­podásokkal, másrészt a Nem­zetközi Valutaalap és a Világ­bank minapi washingtoni ér­tekezletén a fejlődő országok képviselői világosan megmond­ták, hogy nem akarnak úja­bb kereskedelmi tárgyalási fordu­lót, mert a fejlettek még a tokiói kötelezettségeiket sem teljesítették. Nyugat-Európa, és különösképpen Franciaor­szág úgy véli, hogy elsősorban a valuták hirtelen értékválto­zásait kellene megelőzni, s ha ez sikerül, akkor a kéreskede­­lem is kiegyensúlyozottabbá válnék. A Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet pá­rizsi tanácskozásán a közel­múltban úgy is látszott, hogy Washington erre is hajlan­dó. Baker pénzügyminiszter ugyanis olyan beszédet mon­dott, amelyből azt lehetett ki­érteni, az Egyesült Államok óhajtja valamiféle új Éretten Woods-i rendszernek a kidol­gozását. De néhány naptpal ké­sőbb, a már említett monetá­ris megbeszélésen Baker el­oszlatta a reményeket, mert azzal érvelt, fontos­an van fe­lülvizsgálni a pénzügyi viszo­nyokat, de ez­ a munka nem végződhet más eredménnyel minthogy minden a legna­gyobb rendben várt. Egyetértenek-e a hatok ez­zel a gazdasági erőfölény miatt uralkodó nézettel, az majd Bonnban elválik. Tény mind­azonáltal, hogy Reagan alap­vetően nem sokat változott az 5 első csúcstalálkozója, vagyis az 1981-es ottawai eszmecsere óta, s az elmúlt években min­dig azt hangoztatta, a szerény állami beavatkozás és a sza­bad piaci módszereknek a kö­vetése mutathatja csak meg az Szédzsi tevékét. Nem fog egye­bet tanácsolni Nyugat-Euró­­pá ciak sérti, minthos, siettesse az élővé fedett iparágaknak a megszűnését, ne gátol­ja az fel- bocsátásokat a haladó ágaza­tokból, s ne Akadályozza az Adózássá!'a beruházásokat. Bokr Miklós Csütörtök, 1985. május 2."

Next