Magyar Nemzet, 1986. április (49. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

2 Vagyim Loginov tájékoztatója magyar tudósítóknak Moszkvából jelenti az MTI. A szocialista közösség országai közötti kapcsolatokról, s más időszerű nemzetközi kérdésekről nyilatkozott hétfőn Vagyim Loginov szovjet külügyminiszterhelyettes Moszkvában dolgozó magyar tudósítóknak. A szocialista országok egyeztetett békepolitikájáról szólva kitért a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának nemrég Varsóban megtartott ülésére. Ez megmutatta, hogy a VSZ-tagállamoknak nemcsak a céljaik azonosak, hanem a tettekben is megnyilvánul egységük, amikor a leszerelés átfogó programjának megvalósításáról van szó. A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy a Szovjetunió ez év elején nyilvánosságra hozott átfogó, a világsajtóban Gorbacsov-terv néven emlegetett nukleáris leszerelési programja a szocialista közösség országainak a béke és a biztonság szavatolása, a háborús veszély megszüntetése érdekében tett indítványait minden bizonnyal tovább fogja fejleszteni a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének következő, Budapesten megtartandó ülése, amelyen részt vesz Mihail Gorbacsov. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Vagyim Loginov kitért arra is, milyen fontos a szocialista országok egységének és egybeforrottságának állandó erősítése. Az indokok között említette a tőkés országok, s elsősorban az Egyesült Államok szelektív külpolitikai magatartását, amellyel mindig más-más szocialista államot vesz célba, megpróbálva nekik a legnagyobb kárt okozni. A szovjet—magyar viszonyról szólva a külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban nagy érdeklődéssel követik hazánk életét. „Nem ártana, ha jobban odafigyelnének Magyarországra azok, akik oly szívesen kérdőjelezik meg a szocializmusnak azt a képességét, hogy megfelelő életszínvonalat, jó életkörülményeket tud biztosítani az emberek számára” — szögezte le. Loginov kijelentette azt is, hogy Moszkvában fontosnak tartják, milyen kép alakul ki a Szovjetunióról szocialista országokban, így Magyarországon. Ebből a szempontból komoly elismerést váltott ki a szovjet fővárosban az SZKP XXVII. kongresszusáról bőségesen, tartalmasan, s igaz módon tudósító magyar tömegtájékoztatási eszközök tevékenysége. Szó esett a beszélgetésen Mihail Gorbacsov március 29-i televíziós beszédéről, az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra vonatkozó felhívásról is. Mihail Gorbacsov televíziós beszédének szövegét a Szovjetunió hivatalosan is megküldte Washingtonnak. Hivatalos választ még nem kapott, de a Fehér Ház képviselőjének első megnyilatkozása elutasító volt. Moszkvában egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek, s bíznak a józan, megfontolt és kedvező amerikai válaszban — mutatott rá Vagyim Loginov. A külügyminiszter-helyettes szólt a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatairól is, megállapítva, hogy azok egyelőre sem barátinak, sem jószomszédinak nem nevezhetők. Arbatov és Scultz elemzése az NBC társaság kamerái előtt Washingtonból jelenti az MTI. Gergij Arbatov akadémikus szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok újabb csúcstalálkozója előtt „nem zárult be a kapu”, de az Egyesült Államok magatartása, Gorbacsov és Reagan genfi megbeszélése óta követett politikája rendkívül megnehezíti a kapcsolatok javítását. Arbatov rámutatott: a politikai helyzet nem javult, sőt egyes vonatkozásokban romlott a két ország viszonyában Genf óta. A vezető szovjet Amerikaszakértő az NBC amerikai televíziós társaságnak adott hétfőn nyilatkozatot. Aláhúzta: Washington sorra elutasítja a Szovjetunió javaslatait, így például most megfontolás nélkül visszautasította a tárgyalást arról, hogy szüntessék meg a nukleáris fegyverkísérleteket. Mindez azt mutatja, hogy az amerikai fél nem törekszik őszintén megállapodásokra — hangoztatta. George Shultz amerikai külügyminiszter, aki a Földközi-tenger térségében tett körútja befejeztével nyilatkozott hétfőn, ugyancsak az NBC televíziós hálózatnak, a Fehér Ház hétvégi nyilatkozatához hasonlóan szintén elutasította Gorbacsov javaslatát arról, hogy Európában tartsanak szovjet—amerikai csúcstalálkozót a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról. Schultz szerint egyrészt az Egyesült Államok most nem tekinti saját érdekében állónak az ilyen megállapodást, másrészt szerinte az ilyen „rögtönzött” találkozó nem hozhat eredményt, a megállapodások „rendkívül gondos és alapos előkészítést” igényelnének. Az amerikai külügyminiszter azt is kijelentette, hogy Washington szerint a legközelebbi szovjet—amerikai csúcstalálkozót feltétlenül az Egyesült Államokban kell megtartani. Schultz Arbatovtól eltérően úgy ítélte meg, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban Genf óta nem következett be visszaesés és a két fél között számos kérdésben folynak — szerinte jó szellemű — tárgyalások. Elismerte azonban, hogy javulás sem történt, s ezért „a Szovjetunió magatartását” okolta. Hivatalosan nem cáfolták a The Washington Post értesülését Légvédelmi rakéták az afganisztáni és angolai ellenforradalmároknak Washingtonból jelenti az MTI. Amerikai hivatalos körökben nem ismerték el, de nem is cáfolták meg a The Washington Post vasárnapi, nagy feltűnést keltő jelentését arról, hogy az Egyesült Államok néhány hét óta vállról indítható légvédelmi rakétákat szállít titokban az afganisztáni és az angolai ellenforradalmároknak. A Stinger nevű rakéták az Egyesült Államok legkorszerűbb fegyverei között vannak, hatótávolságuk mintegy nyolc kilométer, célkereső berendezésük a repülőgépek és helikopterek hajtóműve által kibocsátott hőre érzékeny, de állítólag pontosabb az eddig használt hasonló fegyvereknél. Ebből a fegyverfajtából még az Egyesült Államok szövetségesei sem kaptak mind. . Az afganisztáni ellenforradalmi bandák támogatását a kongreszszus korábban már engedélyezte és kisebb összeget biztosított az angolai ellenforradalmároknak is. Az amerikai kormány ilyen fegyvereket kíván adni a nicaraguai ellenforradalmároknak is, már abból a 25 millió dolláros összegből is, amelyet eredetileg „humanitárius” célra kért. A The Washington Post megállapítja: az új amerikai fegyverek szállításakiszélesíti a CIA részvételét a harmadik világban kirobbant konfliktusokban és minden bizonnyal hozzájárul a harcok megnövekedéséhez Afganisztánban és Angolában”. A lap a fegyverszállításra vonatkozó döntést az Egyesült Államok politikájában bekövetkezett „jelentős fordulatnak" minősíti. Antonovnak még nem adtak engedélyt a hazautazásra az olasz hatóságok Rómából jelenti az MTI. Rómában az esküdtszék bizonyítékok hiányában felmentette a pápa elleni merénylet megszervezésével gyanúsított személyek perének három bolgár vádlottját: Szergej Antonovot, Zselju Vaszilevet és Todor Ajvazovot. Ugyanezzel a jogi formulával mentették fel az ügy két török vádlottját, Musza Szerdar Celebit és az ismeretlen helyen tartózkodó Oral Celiket. Egy harmadik török személyre, Omer Bogéira a bíróság három évig és két hónapig terjedő szabadságvesztést szabott ki, Ali Agcát (akit ebben a perben azért vontak felelősségre, mert illegális úton fegyvert csempészett be Olaszországba), egyévi börtönbüntetésre ítélték. A kihirdetett ítélet eltér attól, amit a bolgár, vádlottak védőügyvédjei igazságosnak tartottak volna. A „felmentés bizonyítékok hiányában” formulát kétértelműnek tartják. . A huzavona nem ért véget Antonov számára. Az olasz hatóságok egyelőre nem adták meg a kiutazási engedélyt a bolgár állampolgárnak. A római ügyészség képviselői közölték, hogy a fellebbviteli bíróság legfőbb ügyészének harminc nap áll rendelkezésére az esküdtszék döntésének megfellebbezésére. A római fellebbviteli bíróság vizsgáló bizottsága vasárnap illetéktelennek nyilvánította magát Szergej Antonov hazatérésének ügyében. A fellebbviteli bíróság szerint Antonov távozásáról csak az az esküdtbíróság dönthet, amely a bolgár állampolgárt „bizonyítékok hiányában” felmentette a pápa elleni összeesküvés vádja alól. Magyar Nemzet Sláboriiellenes felvonulások világszerte II. János Pál üzenete A hagyományokhoz hűen idén is szerte a világon megünnepelték a keresztény hívők a húsvétot. Ugyanakkor a nukleáris fegyverkezés, az űrhadviselés és az atomfegyver-kísérletek elleni jelszavak kísérték a hagyományos békefelvonulások résztvevőit az NSZK-ban, Nagy- Britanniában, és az Egyesült Államokban. II. János Pál pápa vasárnap délelőtti húsvéti — urbi et onbi, a „városhoz és világhoz" intézett — üzenetében, amelyet a Szent Péter teret zsúfolásig megtöltő 200 ezer ember előtt mondott el, az erőszak, az erőszakos halál ellen, s a béke mellett emelte fel szavát. Felszólította valamennyi felekezet követőjét, hogy együtt imádkozzanak a békéért. A katolikus egyházfő 49 nyelven köszöntötte az egybegyűlteket. Jeruzsálemben Giacomo Beltritti, a város latin pátriárkája celebrálta a kora reggeli ünnepi szertartást az óvárosi Szent Sír-templomban, amely Jézus keresztrefeszítésének és a vallás szerint feltámadásának feltételezett helyén épült. A misén mintegy ezer zarándok vett részt, a szokatlanul zord idő miatt kevesebb, mint máskor. Ünnepi miséket tartottak Peking katolikus templomaiban is, több ezer hívő részvételével. Megemlékeztek a húsvétról a Szovjetunió katolikus hagyományokat őrző területein is. Lettország templomaiban felolvasták a püspökök ünnepi üzenetét, amelyben az egyházi vezetők a béke, az emberekközötti együttműködés szükségesséről szóltak. A nyugatnémet békemozgalom nagy sikerének tekinti az idei húsvéti békemeneteket a majnafrankfurti szervező bizottság. A hétfőn véget ért rendezvényeken az NSZK mintegy 150 városában a barátságtalan hideg, helyenként viharos, esős idő ellenére öszesen mintegy 375 ezren vettek részt. Az idei menetekben, amelyek a hétfői tömeggyűléseken érték el tetőpontjukat, elsősorban az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezés” és általában véve a fegyverkezési hajsza új, amerikai ihletésű hulláma ellen tiltakozók vettek részt. A nukleáris fegyverkezés ellenzői a közép-angliai Marvemben és a walesi Carmarthenben is tüntettek. Az utóbbiban mintegy négyezer ember alkotott élő láncot a helyi elöljáróság atombiztos óvóhelye körül, tiltakozva a nukleáris fegyverek ellen. A New York-i háborúellenes, vallási és egyetemi szervezetek által szervezett békemenetben több mint háromezren vonultak Ahhoz a tudományos intézethez mentek, amely elsőként csatlakozozott az SDI-terv kidolgozásához, hogy „nemet” mondjanak a világűr militarizálására. Az atomfegyver-kísérletek és a más országok belügyeibe való beavatkozás beszüntetését követelték a Chicago egyik főterén összegyűlt tüntetők. 17 amerikai békeszervezet vezetői által aláírt nyilatkozatot tettek közzé, amely hatékony megállapodást sürget a Szovjetunióval a kísérleti atomrobbantások betiltásáról. Nyikolaj Rizskov és Zamora Machet eszmecseréi Pohár köszöntők a díszvacsorán Moszkvából jelenti az MTI. Elégedetten nyilatkozott a szovjet—mozambiki kapcsolatok jelenlegi szintjéről és fejlődésének üteméről hétfőn, a Moszkvában tartott tárgyalásain Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, és Samora Machet, a Mozambiki FRELIMO párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében lezajlott tárgyalásokon mindkét részről különleges figyelmet szenteltek a két ország közötti kapcsolatok hatékonysága növelésének, intézkedéseket határoztak meg e cél elérése érdekében. Nyikolaj Rizskov tájékoztatta a mozambiki vendéget a Szovjetunióban az SZKP XXVII. kongresszusa határozatai szellemében kibontakozott munkáról, amelynek célja az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítása, a béke és a nemzetközi biztonság megerősítése. Samora Machel szólt a mozambiki gazdaság és védelmi erő megerősítésével kapcsolatos intézkedésekről. A tárgyalások során szovjet részről megerősítették a mozambiki néppel vállalt szolidaritást és kifejezték készségüket arra, hogy a jövőben is támogatják Mozambikot az ország függetlenségének és biztonságának erősítésében. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöke és a szovjet kormány hétfőn Moszkvában vacsorát adott Samora Machel tiszteletére. A vacsorán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Samora Machel mondott pohárköszöntőt. A Szovjetunió a nukleáris fegyverek felszámolásához vezető úton megteendő első lépésként javasolta az Egyesült Államoknak, hogy haladéktalanul állapodjanak meg a nukleáris robbantások beszüntetéséről. Azt várjuk, hogy az Egyesült Államok felelősségteljesen reagáljon javaslatunkra — jelentette ki a vacsorán Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára pohárköszöntőjében emlékeztetett rá: a Szovjetunió külpolitikájának egyik alapvető elve, hogy a gyarmati elnyomásból felszabadult országoknak maguknak kell dönteniük sorsukról. Mihail Gorbacsov a továbbiakban külön is kitért az Afrika déli részén kialakult helyzetre, kifejtve, hogy annak rendezése érdekében: — maradéktalanul véget kell vetni a fajüldözők frontállamok elleni agresszív támadásainak; — haladéktalanul végig kell vinni Namíbia dekolonizációjának folyamatát, amely Washington és Pretória ■ hibájából zsákutcába jutott; — mielőbb fel kell számolni a dél-afrikai apartheid rendszert, a faji elnyomásnak és kizsákmányolásnak a világközösség szégyenévé vált rendszerét. Afrika déli részén is tiszteletben kell tartani az ott élő népek törvényes érdekeit, s a térségben kialakult konfliktust senkinek sem szabad felhasználnia a szuverén afrikai államok belügyeibe való beavatkozásra. A frontállamok népei, Namíbia és Dél-Afrika hazafias erői pedig a jövőben is bizton számíthatnak a Szovjetunió változatlan szolidaritására, igazságos ügyükhöz nyújtott támogatására. A mozambiki vezető pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy az emberek világszerte fellépnek az emberiséget megsemmisüléssel fenyegető veszéllyel szemben, nem kívánnak együttélni a nukleáris háború, a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának veszélyével. Mozambiknak is nagy szüksége van a békés életre, hogy energiáját, erőit, a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésre, a szegénység, az éhezés és az írástudatlanság leküzdésére összpontosíthassa — mutatott rá Samora Machel. A továbbiakban kijelentette, hogy Mozambik a nemzetközi enyhülés szempontjából fontosnak tartja a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, Genfben elkezdődött párbeszéd folytatását. Az afrikai ország üdvözli a Szovjetunió konstruktív javaslatait, s azt a közelmúltban hozott döntését, hogy március 31. után sem hajt végre atomrobbantást mindaddig, amíg az Egyesült Államok is így cselekszik. Moszkvában szovjet—mozambiki tárgyalást tartottak, amelyen a két küldöttséget Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Samara Machel vezette. A megbeszélésen bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió és Mozambik azonosan, vagy egymáshoz nagyon közelállóan ítéli meg a világpolitika alapvető kérdéseit. (Moszkva, MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvában fogadta Zubir Suissit, a Revolution Africaine-nek, az algériai FLN párt hetilapjának a főszerkesztőjét. A kérdésekre adott válaszokat nyújtotta át az SZKP KB főtitkára hétfőn az algériai újságírónak, akivel baráti légkörű beszélgetést is folytatott. Algériai kérésre Mihail Gorbacsov válaszait április 4-én, egy időben hozzák nyilvánosságra a szovjet és az algériai sajtóban. (Peking, TASZSZ) Szovjet —kínai konzultációkat tartottak Pekingben, a külügyminisztérium épületében az ENSZ-közgyűlés ülésszakának napirendi témáiról. A megbeszéléseken Igor Rogacsov, a szovjet Külügyminisztérium Kollégiumának tagja, az 1. távol-keleti osztály vezetője vett részt. A Dao-ju, a kínai külügyminisztérium osztályvezetője vett részt. A tárgyszerű légkörben lefolyt tárgyalásokon nagy figyelmet szenteltek a leszerelés kérdésének. (Washington, MTI) Daniel Ortega nicaraguai elnök határozottan elutasította azt a washingtoni követelést, hogy a sandinista kormány kezdjen tárgyalásokat a fegyveres ellenforradalmárokkal. Ezzel együtt kijelentette: Managua kész tárgyalni Washingtonnal a biztonsági kérdések rendezéséről ő maga kész személyesen megbeszélést folytatni erről Reagan, elnökkel , akit egyébként a „kontrák főparancsnokának” nevezett. Ortega a CBS amerikai televíziós hálózatnak adott vasárnap nyilatkozatot. Kedd, 1986. április 1. Cory kísérlete A TENGERPARTI NYARALÓ minden kényelemmel felszerelt. Van uszodája, gondozott kertje, sok szobája, társalgója, s bár a választás sebtében történt, Ferdinand Marcos és családja viszonylag békésen éldegélhetne itt. A Zoltán Rudolics telekügynöktől bérelt villa lakói mégsem elégedettek. A Fülöp-szigeteki exelnök szószegéssel vádolja Washingtont, amiért az „önkéntes” lelépése ellenében ígért megoldás helyett Hawaiin landoltatta, s csak a Clark-légibázison tudta meg, hogy nem térhet vissza szülőhelyére, Iocos Norte tartományba. Marcos zsörtölődik, s választ vár a Fehér Háztól, a felesége érintetlenül küldi vissza az ételeket, miközben nonstop beszélgetéseket folytat telefonon. Napjait ezen kívül csak a vásárlás vidítja föl; eddig huszonhatmillió dollárért vettek ruhákat a Malacanang-palotában hagyott holmik helyett, s Imelda tervezi, Párizsba repül a még hiányzó dolgok megszerzésére. Hawaii telefonhálózata azonban különben is „felrobbant”; eddig nem tapasztalt tehernek vannak kitéve a vonalak, hiszen Marcos, és őt a száműzetésbe kövvető nyolcvannyolc híve állandó összeköttetésben van Manilával. A megbuktatott államfő percről percre tudni akarja, mi történik ■ a távollétében, s főleg azt, miként boldogul az utóda. Corazon (Cory) Aquino nem tétlenkedik, így a Marcos-pártiak mesélhetnek, az exdiktátor pedig kedélye szerint aggódhat a változások jelei miatt, vagy kárörvendezhet, hogy mégsem lesz olyan sima az átmenet. ROSSZALLNI Marcos először azt kezdhette,hogy hírül kapta, szabadlábon mozoghatnak a legfőbb ellenségeinek tekintett politikusok. Corazon Aquino hatalomra kerülése után nyomban kiengedte börtönükből azokat a kommunista vezetőket, akik majd tíz évig sínylődtek fogságban. Köztük volt a betiltott párt egyik alapítója, Jose Maria Sison költő, korábbi professzor, aki sajtótájékoztatón közölte: kész támogatni az új vezetés törekvéseit. Magyarázóan fűzte hozzá, hogy a forradalmi változásoknak még nincs itt az idejük a Fülöpszigeteken, ezért minden demokratikus kísérlet üdvözölhető. Kritikusan jegyezte meg ugyanakkor, az Aquino-kabinet hiányossága, hogy abban egyetlen munkás vagy paraszt sincs. Őket ki képviseli? — tette föl a kérdést, s a jövő azon is múlik majd Manilában, hogyCory tud-e erre válaszolni. Az elnökasszony egyelőre a jóindulatát igyekszik kifejezni, ezért egyezséget ajánlott a baloldali ellenzéknek. Mindenekelőtt az úgynevezett népi hadsereget szeretné leszerelni, a szó szorosabban vett értelmében is. Megismételte azt a korábbi felhívását, hogy kössenek féléves tűzszünetet. Tegyék le a fegyvert, amit a kormány megvásárolna. Egy automata golyószóróért ezer- hétszázötven dollárt fizetnének, többet, mint amennyi a szabadpiaci ára. „Mi nem megadást kérünk, hanem üzletet kínálunk” — mondta az államfő, kifejtve a továbbiakban, hogy a dzsungelekből előjövőknek munkát adnának a kormány tulajdonában levő farmokon, később kisebb földet is kaphatnának, s szakmát tanulhatnának a katolikus egyház és más jótékonysági szervezetek intézeteiben. A tényleges helyzetet is felméri Corazon Aquino, története, sem, hogy az ország jelentős részét e gerillák ellenőrzik, a hatóságoktól függetlenül szednek adót az ott élőktől, s e falvak élelmezik, bújtatják a harcosaikat. Ebből kiindulva ígérte meg az államfő, hogy három hónapon belül helyhatósági választásokat tartanak. A megfigyelők túlságosan korainak tartják ugyan ezt az időpontot, kétségesnek ítélik, hogy be lehetne tartani. Indoklásuk szerint a Fülöp-szigeteken egyelőre elteltek a demokratikus győzelemmel, s megcsömörlöttek a legutóbbi Marcos-féle csalásoktól. Anyagi oka is lehet persze a halasztásnak, s elképzelhető, hogy Cory, majd szintén a várakozás mellett dönt, időt engedve a tényleges politikai erőviszonyok alkutásának. Erre magának is szüksége lesz, mert a hatalmi bénulás őt magát ugyancsak fenyegeti. Szavakkal előreszaladt, s forradalmi változásokat hirdetett meg , amit a szövetségesei, az Egyesült Nemzeti Demokratikus Mozgalom tagjai sem fogadtak el. A vezetőjük, a jelenlegi alelnök, Salvador Laurel nem értett egyet ezzel a jelzővel. A megfontolását arra alapozta, hogy nem veszíthetik el a középréteg támogatását, s nem mehetnek bele olyan kezdeményezésekbe, például az óhatatlanul bekövetkező államosításokba, amelyek az ország még nem érett meg. Mi történnék a nagybankokkal? — vetette föl, s végigvezetett azon az érdekeltségi szövevényen, amely a Fülöp-szigeteket a többi között az Egyesült Államokhoz láncolja. Nemcsak a kereskedelmük nagy hányada irányul oda, hanem a közös vállalatok révén a termelésük is annak függvénye. Belátható, hogy nem hajthatnak egyszerre végre forradalmi úton társadalmi reformot és gazdasági felvirágzást. A külföldi adósságokkal terhelt ország egyébként is az amerikai segélyekre utalt — más kérdés, hogy ezek a pénzek eddig Marcos bankszámláit duzzasztották, s szűkebb rokoni és baráti körét gazdagították. A HARÁCSOLT ÖSSZEGEKNEK a visszakövetelése mellett — a feltételezett vagyon a Fülöp-szigetek háromévi költségvetését fedezné — a Nemzetközi Pénzügyi Alap és a Világbank máris vizsgálódásba kezdett, hogy milyen hitellel könnyíthetné meg a talpra állást. E testületek további három-, négyszázmillió dollárt szánnának e célra, s az amerikai szenátus is készségesen nyúlna a zsebébe a manilai kísérlet sikeréért. Az átalakítást értelemszerűen Washingtonban a saját ízlésüknek megfelelően képzelik el. A demokratikus utat üdvözlik — az újabb „diktátortalanítást” saját sikerüknek könyvelik el —, de a fejlődés menetét szeretnék ellenőrzésük alatt tartani. Az ok elsődlegesen a szigetek földrajzi helyzete, s a Pentagon-tervekben betöltött szerepe. A megengedőmegkötő magatartással biztosíthatnák a szövetséget, és a két fontos amerikai támaszpontot. A Subik Bay kikötő és a Clark légibázis sokat ér az Egyesült Államoknak, ezért közvetetten igyekszik kijelölni azt a mozgásteret, amelyben az új vezetés a változtatásokat végrehajthatja. De ne tovább. Corazon Aquinónak, viszont valószínűleg ez lesz az első akadály, amelyen át kell jutnia. A baloldalnak ugyanis hihetően kevés a megszabott szabadság, a még erős Marcos-tábornak ellenben túlságosan sok. A buktatókat az elnök máris érezheti, hiszen a bejelentett alkotmánymódosítást a parlamentet uraló Új Társadalmi Mozgalom elvetette. A távozásra kényszerített államfő elvbarátai túlsúlyban vannak a törvényhozásban, ezért bármilyen, nekik nem tetsző kezdeményezést leszavazhatnak, lehetlen helyzetbe hozva ezáltal Corazon Aquino kabinetjét. A gordiusi csomót ő csak a parlament feloszlatásával vághatná el. Ebben viszont jogilag megköti az alkotmány, így csukafogta az ügy a kettős összefüggésben. A megoldás az önkényes lépés volna, a Marcos-szabta kötöttségeket eleve sutba dobhatná, és hatalmi szóval hirdethetne törvényt. AZ AGGÁLYOSKODÓK viszont óva intik ettől Coryt, jelezve, hogy akkor ő ugyanazt cselekedné, amit a korábbi diktátor, önhatalmúan, a demokráciát mellőzve alkotna neki tetsző jogot. Ezt elkerülendő Corazon Aquino egyelőre a törvényes keretek között szeretné az akaratát érvényesíteni, a cselekedeteit keresztező ellenszándékok azonban mérhetetlenül lassíthatják a változtatást, s nincs kizárva, hogy a fegyveres gerillák megunják a várakozást. Amennyiben pedig türelmüket vesztenék, kiszélesednének az összecsapások, amelyek ténylegesen most sem szünetelnek. A rend helyreállítására még Corynak sem volna más eszköze, mint a hadsereg által mindig is szorgalmazott erő. Manilában tehát jelenleg az elnöki kísérlet e kényes egyensúly megteremtéséért folyik. Zsigovits Edit Az új-zélandi kormányfő Aquino első magas rangú vendége Manilából jelenti az AFP. Co- frazon Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke Manilában fogadta David Lange új-zélandi kormányfőt, aki Kínából hazatérve szakította meg rövid időre útját a Fülöpszigetek fővárosában. Aquino aszszony elnöki beiktatása óta első ízben látott vendégül ilyen magas rangú külföldi politikust. Lange a látogatással — saját elmondása szerint — jókívánságait óhajtotta kifejezni a Fülöpszigetek nemrégiben megválasztott államfőjének, de közölte: felhasználta az alkalmat a délcsendes-óceáni atomfegyvermentes övezetről szóló új-zélandi tervek megvitatására is. Szöulból jelenti az ADN. Több mint 100 ezren tüntettek vasárnap a dél-koreai Kvangdzsu városában a Cson Tu Hvan rezsim ellen, alkotmánymódosítást és közvetlen elnökválasztást követelve. Sürgették, hogy vessenek véget a katonai diktatúrának és térjenek át a demokratikus kormányzásra.