Magyar Nemzet, 1986. augusztus (49. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-02 / 181. szám
Szombat 1986. augusztus 2. EC-PEC, KIMEHETSZ Világbajnokságra készül a női kosárlabda-válogatott. Bizonyos, hogy a csapat játékosai pályafutásuk legjelentősebb eseménye előtt állnak. Világbajnokságra ugyanis magyar női kosárlabdaválogatottnak igencsak régen sikerült utoljára kvalifikálnia magát. A mostani keretből ez a próba még senkinek sem adatott meg. A kulcsemberek közül néhányan részt vettek az 1980-as olimpián, de ott nem volt teljes a mezőny, példának okáért hiányzott a mostani két legkomolyabb csoportellenfél, az Egyesült Államok és Kína együttese. Az 1984- es olimpia selejtezőin túljutott a csapat, de Los Angelesbe, mint ismeretes, nem utazott. Maradtak tehát az EB-k, mint a megméretés legmagasabb fórumai, egészen mostanáig. Úgy gondolná az ember, hogy most aztán ihletett, „valóságfogyatkozásos” állapotban készülnek a játékosok a sosem volt bizonyítási lehetőségre. Nem állítom, hogy másként van, de azért az is valószínűtlen, hogy ne nyomta volna meg a kedélyüket a felkészülés hajrájának néhány történése. Elterjedt ugyanis, hogy az együttes három meghatározó embere, a három Európa-válogatott, Boksay, Gellérné és Németh külföldre szerződik a vb után. Ezt követően viszont a szövetség főtitkára bejelentette, hogy a lehetőség valóban szóba került, voltak ajánlatok — elsősorban Spanyolországból —, de nem köthetnek szerződést a játékosok, mert az érvényes rendelkezések értelmében olimpiai kerettagok, vagy olimpiai részvételre esélyes sportolók csak az 1988-as nyári játékok után mehetnek külföldre. A hír hallatán az ember első gondolata az, hogy a külföldi szerződések kapcsán nálunk milyen gyakran felborul a logika. Mi lehet a meglepő abban, hogy az olimpiai kerettagok nem szerződhetnek 1988-ig, amikor például a télen vb-ezüstérmet szerzett férfi kézilabda-válogatott kulcsemberei, deklaráltan, éppen e rendelkezés értelmében voltak kénytelenek belátni, hogy még két esztendeig együtt kell maradniuk, megismételni a sikert s csak azután szabad az útjuk. Sportkörökben tehát ez a szerződési tilalom ismert. Akkor miért incselkedtek a kosaraslányokkal? Szó sem volt megalapozatlan ígéretekről, mondhatná az, aki e szerződéstervezeteket intézte, hiszen például, éppen a kézilabdánál maradva, Gódorné Nagy Mariannál aztán igazán nem kell komolyabb olimpiai kerettag, rá épül ugyanis az éremre is esélyes válogatott, s ő a napokban mégis Nyugat-Németországba szerződött. És akkor viszont szó sem esett róla, hogy itt valami- féle kivételes bánásmódról lett volna szó. Hát igen! Erre nemigen lehet mit mondani. Ráadásul az említett három játékos épp oly sokat tett a magyar női kosárlabdázásért — két EB-bronzérem megszerzésében volt döntő részük —, mint Gódorné a maga sportágáért. Hogy szabály szerint csak harmincéves kor után lehet külföldre szerződni és az említett három játékos igen-igen messze van ettől a kortól? Ez is tény. Érdekes, hogy amikor a szerződések kútbaeséséről esett szó, erről a nem teljesülő feltételről nem tett említést senki. Igaz, Gódorné sincs harmincéves. Vagy ez a szabály már nem érvényes? Nem szeretnék válaszolni a kérdésekre, mert a példát csak illusztrációnak szántam annak bizonyítására, hogy milyen zűrzavaros, ellentmondásos a helyzet a külföldi szerződések ügyében. Úgy fest, nem sikerült eldönteni, hogy miként használja a sportvezetés a külföldi szerződéskötés lehetőségét? Morális töltésű eszközként afféle végkielégítésül ajánlja mindazoknak, akiknek, ha lehet mondani, tartozik a magyar sport; vagy, ha nem ekként, akkor üzleti lehetőséget látnak-e benne, a valutaszerzés egy szűk, de biztos kis csatornáját? Ha morális eszköz, akkor kevéssé érthető, hogy korábbi érdemekre való tekintet nélkül, kis túlzással, a „büntetlen előélet” érdeme alapján miért részesülhet benne bárki. Ez különösen a futballnál feltűnő, ahol egy-két szürkés szürke NB I-es játékos, baráti kapcsolatok révén nagyon jó szerződéseket kaphat, amíg válogatottak képtelenek maguknak klubot találni. Az anyagi megfontolások elsődlegességének tételét elvethetjük, lévén, hogy ezzel nem fér össze, hogy szinte kizárólag csak az elvirágzófélben levő sportolók kapnak szerződési lehetőséget. Olyanok, akikért túl nagy vételárat már nemlehet kérni. (Lehet, hogy e gyakorlat megváltozásának a jele Gódorné szerződése, és az a tény, hogy Boksayék egyáltalán tárgyalási stádiumba juthattak?) Ha pedig se ennek, se annak az elvnek a logikáját nem lehet tetten érni a gyakorlatban, arra kell gondolni, hogy valami más erő rendezi a történéseket. Attól kell tartani, hogy a szentséges bizonytalanság. Maga a helyzet, amelyben senki sem mehet biztosra, senki sem mondhatja magáról, hogy márpedig nekem jár, mert ezt és ezt elértem, vagy pedig azért, mert értem ennyit és ennyit fizetnének. Nincs olyan ajánlat, amely megszüntethetné a sportoló bizonytalanságát Végső soron elérhet bármilyen szintre, az engedélyező szerv jóindulatának a kiszolgáltatottja marad. A sportolók természetesen hálásak a mostani lehetőségekért is, hiszen, ha igaz a hír, akkor a három említett kosárlabdázónő a nagyon szerény és számukra nyilván sok sikerélményt tartózgató spanyol bajnokságban ötször annyit kereshetne, mint itthon most, ahol pedig kategóriájukban feltehetően a „plafonnál" vannak. Ami nekik jó, korántsem biztos azonban, hogy az az egész magyar sportéletnek is az. Nem jó ugyanis, hogy a sportolók, csakhogy mehessenek, kénytelenek minden feltételt teljesíteni, húzni, hallgatni, sérülten játszani és a végén még hálával is tartoznak! Nem jó, hogy nem egyértelmű, hogy ez nekik jár! Mert ma már minden magyar állampolgárnak joga van a külföldi munkavállalásra. De, hogy meg is támadjam a saját logikámat, az sem világos a jelenlegi helyzet alapján, hogy a sportban azért mégis más a helyzet. Nem azért, amit szoktak mondani, hogy közpénzeken, jelentős összegekért nevelik őket élversenyzővé s utána, tulajdonképpen a saját zsebükbe ömlik ennek a haszna. Ezzel a logikával ugyanis általában is meg lehetne kérdőjelezni a külföldi munkavállalás lehetőségét, hiszen mindannyian a közpénzekből fenntartott iskolákban tanultunk s valamilyen formában e tudásunkat adjuk el a munkaszerződéssel. Tehát, nem e tekintetben vannak fenntartásaim. Sőt! Éppen azért vannak, mert a magyar sport egyre kevésbé támaszkodik a közpénzekre. Legalábbis a klasszikus értelemben vett közpénzekre, azaz, a költségvetési eszközökre. Mind jelentősebb a vállalati, helyi tanácsi támogatás jelentősége. Márpedig ebben a helyzetben a külföldi szerződések jelentős veszéllyel fenyegetnek. Hogyvisszatérjek a bevezető példára: Boksay a Tungsram SC játékosa. Az egyesületet a gyár azért tartja fenn, hogy szakosztályai, elsősorban külföldön, ismertté tegyék a nevét. A Tungsram SC-től nem is oly régen Belgiumiba szerződött Kiss Lenke, most pedig elmenne Boksay. Aligha valószínű, hogy a női kosárcsapat néhány éven belül, e két játékos nélkül különösebb hírverést csaphatna a gyárnak. További magyar specialitás: a játékosokért kapott pénzért nemigen lehet egyenértékű helyettest szerezni, mégha létezik is ilyen a mezőnyben — lásd: Nyilasiés az FTC. — (Boksaynál nem ez a helyzet, mert vele azonos értékű kosárlabdázónőt itthon aligha találna csapata.) Szóval, mihamar bekövetkezhet egy olyan állapot, amikor a Tungsram gyár vezetői azt érzékelik, hogy bizony ez a kosárlabdacsapat nemigen propagál, s megszüntetik a támogatását. Ugyanis nekik nem arra a kis pénzre van szükségük, amit Boksayért kapnak — s ipari méretekben még a Nyilasiért fizetett ár is csekélyke —, hanem eredményre. "Erről az oldalról tekintve, tartok tőle, az egyre gyakoribb külföldi szerződések némiképpen oldalba támadják a magyar sportot. Egy-két, tényleg átütően eredményes és tekintélyes sportoló külföldi „búcsújátéka” ellen talán senki sem emelne szót. De a hazai mezőnyök ily vészes kiürülése, mint ami egynémely sportágban (vízilabda!) tapasztalható, igencsak veszélyessé válhat manapság, amikor a kluboknak égen-földön sponzorokat kell találniuk. Az imént kifejtett logika, egyfajta logika. Meglehet, támadható. Nagy erénye viszont a jelenlegi gyakorlattal szemben, hogy homogén, a következetesség szándékával gondoltatott ki. A külföldi szerződések lehetősége bevezetésekor ugyanis azt ígérte, hogy kicsit stabilabbá teszi az értékek megbillent hierarchiáját. A jutalmazás eszközével segít annak meghatározásában, mi tekinthető értékesnek, fontosnak, mi nem. Mára megváltozott a helyzet: úgy tetszik, maga az eszköz szorul segítségre: az eddiginél pontosabb, egyértelműbb használati utasításra vár. Nagy N. Péter Magyar Nemzet SPORT ~1 Londoni nyilatkozat Szerényi Sándor személyében magyar szereplője is van az esztendő egyik legrangosabb sporteseményének, a londoni Park Lane Hotelben zajló sakkvilágbajnoki döntő visszavágónak, amelyen két világhírű szovjet sportember, a címvédő Garri Kaszparov és a korábbi világelső, Anatolij Karpov méri össze tudását. A Magyar Sakkszövetség elnöke, aki már több mint negyedszázada tölti be ezt a tisztet, a Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE felkérésére a mérkőzéssorozat tisztasága fölött őrködő háromtagú fellebbviteli zsűri tagjaként utazott az angol fővárosba. Szerényi Sándort jól ismerik a sakkvilágban, a magyar „sakkdiplomata" sok évtizedes nemzetközi tapasztalatait számos alkalommal hasznosították már a világversenyek körül támadt vitás kérdések méltányos rendezésében. " A magyar sakkélet nemzetközi rangjának és tekintélyének tulajdonítható a FIDE számomra megtisztelő felkérése — mondta Köves Tibornak, az MTI londoni tudósítójának Szerényi Sándor —, s ennek megfelelően iparkodom betölteni tisztemet a döntnöki zsűriben. Bizottságunk elnöke a tunéziai Ridha Belkadi profeszszor, s rajtam kívül tagja még a csehszlovák Jaroslav Sajtar. Testületünknek az a dolga, hogy bármilyen vitatott bírói döntést követően fellebbviteli fórumként végérvényes határozatot hozzon. Mindhármunkkal szemben alapkövetelmény a legszigorúbb pártatlanság és tárgyilagosság — mondta mintegy magyarázatként Szerényi Sándor, amiért Londonban elzárkózni kényszerül még az esélyek latolgatásától is. Szerényi Sándor ugyancsak a legteljesebb pártatlanság szellemében tolmácsolta a viadal megkezdése előtt Garri Kaszparov világbajnoknak és Anatolij Karpov kihívónak, egy általuk is jól ismert magyar sakkrajongó — Kádár János — szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Az MSZMP KB főtitkára mindkét szovjet versenyzőnek azt kívánta, hogy a világelsőségért vívott sportszerű küzdelmük a legszebb szellemi sport javára és dicsőségére váljék. Kaszparov és Karpov nagy örömmel fogadta és köszönte meg Kádár János jókívánságait. — Gyakran esik szó Londonban a világelsőségért vetélkedő két versenyző különböző játéksttlusáról, ahogy eltérő személyiségjegyeikről is — folytatta a Magyar Sakkszövetség elnöke. — Egy Valamit azonban egyetlen tárgyilagos megfigyelő sem vitathat: napjaink két legnagyobb sakkjátékosa találkozik, ő mérkőzik meg egymással, előbb itt Londonban, aztán Leningrádban, a visszavágó második szakaszában. Szerényi Sándor elmondta, hogy Adorján András nemzetközi nagymester magánemberként tartózkodott Londonban, nem pedig Kaszparov hivatalos szekundánsaként. Hazautazása nem érintheti a viadalt, hiszen Kaszparovnak és Karpovnak is megvannak a maguk, hivatalosan bejelentett segítői. — Meglepett — folytatta Szerényi Sándor —, milyen óriási az érdeklődés az angol közönség részéről. Ez arra is utal, hogy az angol sakkélet felfelé ível, a brit versenyzők tekintélyes játékerőt képviselnek, komoly vetélytársakká váltak a nemzetközi élmezőnyben. Bizonyos, hogy a világbajnokság londoni első félideje is hozzájárul a sakkrajongók táborának jelentős gyarapodásához Nagy-Britanniában. A rendezők egyébként kitűnő feltételeket biztosítottak, a házigazdákat csak dicsérni lehet. Szerényi Sándor végül arról szólt, hogy a zökkenőmentesen kezdődött mérkőzéssorozat légköre nyugodt és jó. Ezen az sem változtat, hogy a nyugati sajtó Karpov és Kaszparov első világbajnoki mérkőzéssorozatainak megszakítása körültámadt nézeteltérések felelevenítésével és utólagos felnagyításával próbál izgalmat kelteni a mostani erőpróba körül. A magyar szakember úgy vélekedett, hogy annak idején a nemzetközi és a szovjet sakkszövetség is helyesen járt el. — Nem tesz jót a sakkjátékszellemének — hangsúlyozta —, na a világbajnokságot — döntetlen játszmák végeláthatatlan sorozatában — végül is az dönti el, melyik sakkozó merül ki hamarább fizikailag. Végtére is ez nem fizikai sport. Ne az döntsön, hogy hatvan, vagy száz mérkőzés után melyikük a kimerültebb, hanem hogy kinek a tudása nagyobb. Ez a szellemi erőpróba legutóbb Kaszparov javára dőlt el. Ha most is így lesz, akkor vitathatatlan a világelsősége, de ez egyelőre még a jövő titka, hiszen az esélyek nyitottak — fejezte be nyilatkozatát Szerény Sándor, a Magyar Sakkszövetség elnöke. * A második játszma félbehagyásakor az első benyomás az állásról az volt, hogy Kaszparovnak komoly nyerő esélyei vannak. Sötét: Karpov Világos: Kaszparov Sötét borítékolt lépése 41. Bf21 volt, s a játszma a következőképpen fejeződött be: 42. Kd3 Hd6 43. Ba7t Ke6 44. Bh7 e4f 45. Kc3 Azonnali 45. Kd4-re . Bh2 és arra 16. Hg4, nem jó Bd2f miatt. 46. Bh6f Kd7 47. Kc5 esetén pedig Hf7 48. Bh7 Ke6 veszélyei nem lebecsülendők. 45. Hb5f 46. Kc4 Ha3:f 47. Kd4 Bh2: 48. Bf6f Kd7 49. Hd5 h4 50. Bh4 Bh4: 51. gh4: g3 52. Hf4 Hc2t és döntetlenre adták. SZ. L.* A világbajnoki döntő harmadik partijában Karpov vezette a világos, Kaszparov a sötét figurákat. Lapzártáig mindkét fél 21 lépést tett meg. Negyedik a kardcsapat Kozák Mihály, az MTI munkatársa jelenti Szófiából. Ahogy közeledik a vívó-világbajnokság vasárnapi zárása, mind távolabbnak tűnik, hogy a magyarok még tudnak javítani nem éppen fényes mérlegükön. Jelenleg úgy fest a helyzet, hogy csak a párbajtőr csapat nyerhet még egy érmet Bujdosó Imre egyedül árválkodó ezüstje mellé. Pénteken a kardcsapatok küzdelmének negyeddöntőjében még könnyen sikerült nyerni a nyugatnémetek ellen, Csongrádi 3, Nébald György, Bujdosó és Gedővári 2—2 győzelmet ért el, az ellenfél három pontját Nolte szerezte, így alakult ki a 9—3-as eredmény. A legjobb négy közé még a Szovjetunió, Bulgária és Lengyelország került. Az elődöntőiben a szovjetek megálljt parancsoltak a magyaroknak. Érdekesen alakult a találkozó, hiszen 4—4-ig együtt volt a két csapat, de aztán egymás után négy szovjet győzelem következett, s 8—6 után úgy festett a találatarány, hogy a hátralevő két asszót már nem kellett levívni. Alsan háromszor nyert, Pogoszov és Burcev kétszer-kétszer, Mindirgaszov pedig egyszer, nálunk Gedővári és Csongrádi kétszer-kétszer, Bujdosó és Varga egyszer-egyszer. Nébald György neve mellé nem került győzelmet jelentő V-betű. Nébald György tavaszi sérüléséből következő kényszerkihagyása nem múlt el nyomtalanul. Akárcsak az egyéni versenyben, a csapatbajnokságban is látszott, hogy nem a tavalyi önmagát mutatja, amikor imponáló vívással lett egyéni aranyérmes. A szovjet válogatott ellen két vereség után le is cserélte Kulcsár Győző szövetségi kapitány, de Varga beállítása sem hozott döntő fordulatot. A verseny közben Szófiába érkezett Schmitt Pál, a NOB tagja, aki szemtanúja volt a magyarok vereségének. — Erőteljesebben, harcosabban vívtak a szovjet versenyzők, ez döntötte el a találkozó sorsát — jegyezte meg az egykori olimpiai és világbajnok. — Meglepetéssel tapasztaltam, hogy az itt egyéni világbajnokságot nyert Mindirgaszov és a második helyezett Bujdosó is csak egy-egy asszóban tudott győzni. . Közben a másik ágon a megfiatalított lengyel csapat óriási meglepetésre 9-6-ra legyőzte a legutóbbi vb-n ezüstérmes bolgárokat, így a hazaiak az egyéni után a csapatban is csalódtak, mert az Etropolszki-fivérektől és társaitól legalább egy aranyérmet vártak. A magyarok ellenfele a bronzéremért tehát Bulgária lett, az a csapat, amelytől 1985-ben az elődöntőben vereséget szenvedtek. Aztán hiába vezetett a magyar kardválogatott 3—1, 5—3 és 7—5 arányban, a vb házigazdái nyerték a bronzérmet Ezúttal még azt sem lehetett felróni, hogy nem küzdöttek megfelelően, nem volt bennük lelkesedés, mert valóban látszott, hogy mindent megpróbálnak a győzelem érdekében. 7— 5 után azonban Gedővári, Csongrádi és Bujdosó is elvesztette úszóját, amikor Varga és Ivanov lépett pástra. Esély még volt, annak ellenére, hogy a bolgárok vezettek 8—7-re, mert 8— 8-nál a találatarány került volna előtérbe. Így is történt, de mikor Varga megkapta a harmadik találatot, a bolgárok már ünnepeltek, ez elég volt nekik a győzelemhez, 62—61 volt javukra a találatarány, 8—8 a végeredmény. — Nem az akarással, hanem a taktikai fegyelemmel volt baj — magyarázta a vereség után Kovács Tamás, a magyar csapat vezetője. — Az utolsó négy, elvesztett asszóban mindössze hét találatot értek el versenyzőink, ezzel annyira romlott a tusarányunk, hogy a 8—8 a bolgároknak kedvezett. Ezek után könynyen elképzelhető, hogy Bujdosó Imrének a kard egyéni ezüstérme lesz az egyetlen érmünk az idei világbajnokságon. A párbajtőrmezőny ugyanis nagyon erős. Az aranyéremért vívott találkozón a várakozásnak megfelelően a szovjetek 9—4 arányban nyertek a lengyelek ellen. Ez a szovjet kardválogatott 12. világbajnoki aranyérme. Pénteken hivatalos közleményt adott ki a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) irodája Szófiában, amely szerint az egyéni párbajtőrversenyben fegyverének szabálytalan összeszerelése miatt kizárt kubai Ismael Durruti három évre eltiltotta a versenyzéstől Durrutinak a szabálytalan összeszerelés a találatok elérésénél megengedhetetlen előnyt jelentett. Szombaton, világbajnokság utolsó előtti napján megkezdődik 25 ország párbajtőrcsapat versenye. A résztvevőket nyolc csoportba osztották, a magyaroknak a hollandok és az osztrákok az ellenfelei. A csoportokból az első két-két helyezett jut a nyolcaddöntőbe, amelyet délután rendeznek, majd a döntőre vasárnap kerül sor. Szombaton és vasárnap Velnben rendezik meg a 14. Vida autós ralit. A BTA bolgár hírügynökség jelentése szerint kilenc országból több mint 10 résztvevőre számítanak. A kettes szorzóiú Európa-bajnoki futamon rajthoz áll Ferjáncz Attila és dr. Tandari János is — az idén kapott Audi Quattróval. A magyaroké az 1-es rajtszám, mivel legutóbb megnyerték a viadalt. Hivatalosan lezárult a nyári kedvezményes labdarúgó-átigazolási időszak. Gullás Róbert, az MLSZ átigazolási bizottságának elnöke az MTI munkatársának elmondta, hogy serdülő, ifjúsági és felnőtt játékosokat is számítva, eddig 201 labdarúgót igazoltak át. Ez a szám még növekedhet, hiszen van egy-két folyamatban levő ügy. Egyébként minden a legnagyobb rendben zajlott, a testületnek csak sok esetben kellett beidézni az érdekelt feleket, de a félreértések gyorsan tisztázódtak. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V.. Veres Ferné u. 4—1): ARANY SAS PATIKAMÚZEUM 0.. Tárnok u. II.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk koréban. AQUINCUMI MÚZEUM (ul.: Szentendrei u. IS.): BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XH. Stromfeld Aurél u. II.). (Ny. K, Ca. 15—19-ig, Szó, V: 11—il-ig.). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 29.): Bartók-emlékkiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM 0. , Szent György tér I.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Buda visszavívása ISIS — Fejezetek e képes-levelezőlap történetéből III. 1914—IMS. BUDAVÁRI LABIRINTUS-PANOPTIKUM 0., Úri u. S.). Ny. H, K, Uv. II—II-ig.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák tér 4.). Evangélikuséig a magyar kultúrában — Petőfi és Kossuth relikviák — Kalcbbrenner Károly-emlékkiáll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM 0., Tóth A. sétány 40.): Az uill 4- es forradalom és szabadságharc. Az Osztrák —Magyar Monarchia és az első világháború. — A kézifegyverek története vadász- és céllövő fegyverek — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A néphadsereg fejlődése — A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei és képzőművészeti alkotásai (áll. kiáll.) (Ny. 19 17-ig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (VL, Népköztársaság u. 101.): India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Üllői Út B-n.): Művészet és mesterség (áll. kiáll.) A magyar Art Deco lakásművészet (1905—1935). — Védjük, hogy unokáink is lássák. JÓKAI EMLÉKMÚZEUM COL. Költő U. 21.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát U. 1.) KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (m., Fő tér 1. ): „Hommage a Kassáik" — Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága — Kassák kollázsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. 11.). (Ny. V. kiv. naponta tv—II-ig.). KISCELLI MÚZEUM (III., Kiscelli Út 10.). Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. sz.-ban — AzArany Oroszlán- patika — Pest-budai nyomdák a XVIII—XIX. sz.-ban (áll. kiáll.). — Orbán Dezső festő kiáll. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Városligeti krt. 11.). A vasút története a lóvásártól 1945-ig — A mái vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés története a római kortól napjainkig (áll. kiáll.). Különlegességek a Moszkvai Politechnikai Múzeum gyűjteményéből (zár. 3-án). (Idősz. kiáll.). LAKÁS MÚZEUM (HI., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. H. kiv. naponta 14—19-ig. Szó, V: 10— 18-ig.). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM (VH., Kazinczy u. 11.): Az erősáramú elektrotechnika történetéből (áll. kiáll.) (Ny. V. H. kiv. 11—17- ig.)MAGYAR KERESKEDEIMI és VENDEGLATOIPARI MUZEUM (L. Fortuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarországon (él. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota A ép.): A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) 40 éves sz úttörőmozgalom. — Pengőtől a forintig ... .(Idősz. kiáll.). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota B. C. D ép.): Késő reneszánsz és barokk művészet 1500-től 1000-ig — Későgótikus szárnyasokérok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) —«Lélek és forma — magyar művészet 1998—1914. — Fekete Nagy Bála festő emlékldál. — Stein Anna festő (Párizs) kiáll. — Ladányi Imre festő (New York) kiáll. — (Ny. K: 12— 18-ig, Sze: 12—20-ig, CBHtől V-ig: 10—19-ig, H: zárva!). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VII.. Múzeum krt 10—11.): Magyarország népeinek története az őskőkortól a honfoglalásig — Magyarország története a honfoglalástól 1949-ig — Magyar koronázási jelvények (áll. kiáll.) — Magyar történelmi arcképek — parafrázis egy Liszt-műre — Az avarok kincsei. (Idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (L. Szentháromság tér). Egyházművészeti gyűjtemény (Ny. mindennap 0—sa ig.). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad-vár). A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés, a szarvasmarha-, a lótenyésztés, a juhtenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás (áll. kiáll.) —Hazánk mezőgazdasága diákszemmel ’00" (idősz. kiáll.) (Ny. h. kiv. 10—17-ig. V. 10—19-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM 0.. Táncsics M. u. 7.): A zenei élet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszt-hangversenyek Pest-Budán (idősz. kiáll.) (Ny. K. klv. 10—VI-ig. H. 10—21-ig.). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókász Pál u. 0—11.). Európai bútorok a XV—XVI. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIII. sz.ban — Bútorművészet a XIX. sz.ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Augsburgi barokk ötvösmunkák (Idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth tér 12.). Az őstársadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások — Az esztendő néprajza — Aratókoszorú — Magyar népi hangszerek — Jugoszlávia népművészete — Gyerekek a múzeumban (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., városmajor u. 40.k.). Nyugat-emlékkiáll. (áll. kiáll.) — Tóth Árpád-emlékkiáll. (Idősz. kiáll.) (Ny. 14—19-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (HL, Fő tér 1.): Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1000—1050 (Ny: H. Idv. 14— 10-ig. Szó, V: 10— ll-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): Tisztelet a magyar tipográfiának — 100 év szép könyvei az Országos Széchényi Könyvtárban (Ny. naponta 10—illg. V. zárva I). PETŐFI CSARNOK (XIV., Zichy M. U. Városliget) Repüléstörténeti és űrhajózási kiáll. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 10.). Déry Tibor, Móricz Zsigmond dolgozószobája — József Attila-emlékkiáll. — Radnóti Miklósemlékkiáll. — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák (áll. kiáll.) — Hommage á Huszárik Zoltán — A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványaiból kiáll. ii. (Ny. 10—11- ig.): A múzeum aug. 5—21-ig zárva! POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.): Posta- és távközléstörténeti áll. Idáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI Múzeum (I., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (áll. Idáll.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik Idáll. — XX. sz.-i művészet (ál. Idáll.) Európai szobrászat-szerzemények Delmár Emil gyűjteményéből — Gyermekalkotások galériájának kiáll. — Rajzok: XIX—XX. sz. (idősz. kiáll.) — A hónap műtárgya: Allegorikus nőalakok. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTMÚZEUM (XIV., Dózsa Gy. út 3.): Sporttörténelmünk emléktárgyai (Ny. 10—17- ig. I. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épületében: VII., Múzeum krt. 14—10.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (áll. kláll) — Ásványritkaságok és drágakövek a Szovjetunióból (idősz. klád.) TŰZOLTÓMúZEUM (X. Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll. Idáll.) (Ny: 0—il-ig. ünnepnap: 0— 13- 1®. _ ZSIDÓ MÚZEUM (VII., Dohány u. 3.): (Ny: 10—13-ig, H. és Ca: 14—12-ig.: * BUDAPEST KIÁLLÍTÓ TEREM (V., Szabadsajtó u. I.): Marosán Gyula festőm, kiáll. — Jose Clemente ’Orozco mexikói karikaturista kiáll. (nyit: 4-én.): BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA (ill. Lajos u. 158.): Pátzay Pál áll kiáll. — Buták András, Elekes Károly és Molnár László grafikusok kiáll. (nyit: 5-én). JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTOTEREM (Vili., József krt. 70.): Michael Kidhner kiáll. (zár: 5-én). ÓBUDA GALÉRIA (III., Fő tér 1.): Lengyel András kiáll. DUNA GALÉRIA (XIIL. Rajk L. U. 95.): Tavaszi Noémi kiáll. KÉPZOMŰVESZETI FŐISKOLA (Népköztársaság u. 89—71.): Argentin grafikai kiáll. MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XL* Ménesi u. 15.): (Ny.K, Sze, Cs. 15— 15- ig.). MŰCSARNOK (Hősök tere): M + 1 éves a magyar plakét. STUDIO GALÉRIA (V., Bajcsy-Za. u. 52.): Elekes Károly festő kiáll. (zár. 3-án). VIGADÓ GALÉRIA (V., Vigadó tér I.): Kocsis Imre festő kiéli. — Mait Lőni Eszter festő kiáll. A múzeumok és kiállítótermek általában féls* óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az attól eltérő nyitva tartásokat külön jelentik! 13 — GYILKOSSÁGGAL CSABIT Jómódú vendégeket európai szállodákba egy kanadai vállalkozó, írja a Spiegel. A vendégeknek rejtélyes hétvégét kér, amelyen a krimirajongók maguk játszhatják a nyomozót. Ilyen izgalmakat kínál újabban a Chateau Eca, a francia Riviérán is; ebben a magasan a tenger szintje felett épült szállodában hátborzongató jelenetek játszódnak le, az áldozatokat és tetteseket színészek játsszák. A műkedvelő nyomozók azután három napig nyomozhatják a bűnügyet — 3500 dollárért. A kanadai vállalkozó a jövőben Firenzében, Bécsben és Frankfurtban is szervez ilyen hétvégéket. — KÉTEMELETES LAKÓHÁZRA zuhant Mexikóváros kellős közepén, csütörtökön egy Cessna típusú turista repülőgép. A balesetnek nem volt halálos áldozata, de huszonnégyen megsérültek, köztük a két pilóta is. — SZAKADÉKBA ZUHANT csütörtökön egy hindu zarándokokat szállító autóbusz Észak-Indiában, Uttar Prades államban. A buszon tartózkodók közül harmincan életüket vesztették, s a többiek is megsebesültek. A szerencsétlenség pontos oka egyelőre nem ismeretes.