Magyar Nemzet, 1986. október (49. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
Szerda, 1986. október 1. Losonca Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának , elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a következő táv Üdvözlő távirat Kína nemzeti ünnepe alkalmából iratban köszöntötte Li Hszienn lent, a Kínai Népköztársaság elnökét és Csao Ce-jangot, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, népünk és a magunk nevében nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 37. évfordulója alkalmából szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és az egész kínai népnek. Az évfordulón sok sikert kívánunk az országukban folyó szocialista építőmunkához. Meggyőződésünk, hogy a kínai nép további kimagasló eredményeket ér el jólétének gyarapításában, szocialista vívmányainak továbbfejlesztésében. Örömmel tölt el bennünket, hogy kapcsolataink az utóbbi időben az együttműködés minden területén eredményesen fejlődnek. Biztosak vagyunk benne, hogy sokoldalú kapcsolataink ápolása és továbbfejlesztése hozzájárul közös szocialista céljaink eléréséhez és a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. További sikereket kívánunk önöknek és népüknek a Kínai Népköztársaság felvirágoztatásáért kifejtett erőfeszítéseikhez. * Sarlós István, az Országgyűlés Ugyancsak táviratban köszöntötelnöke az évforduló alkalmából te kínai partnerszervezetét a táviratban üdvözölte Peng Csent, _____ ___. . _ __ a Kínai Országos Népi Gyűlés Magyar Nők Országos Tanácsa, állandó bizottságának elnökét, valamint a Magyar Vöröskereszt. Három év híján négy évtizede annak, hogy Kínában kikiáltották a népköztársaságot, s e hatalmas ázsiai ország történelmének új, megpróbáltatásokban bővelkedő szakaszát kezdhette meg. Tegyük hozzá: ez a négy évtized a viharos és sokszor tragikus változások időszaka volt szerte a világon, s különösen azokban az országokban, amelyek a társadalomváltás göröngyös útján indultak el. De Kína — már csak nagyságánál fogva is — mindig a világpolitikai figyelem homlokterében állt, és áll ma is. Teljesen érthetően, hiszen alig van olyan jelentékeny problémája a nemzetközi életnek, amelynek szempontjából mindegy lenne, hogy mi történik az egymilliárd lakosú, mintegy száz magyarországnyi nagyságú államban. A változások sorára ma is nagy érdeklődéssel tekint a külvilág, miközben maga Kína a korábbinál jóval szélesebbre tárja a kapukat a nagyvilágra. Tíz évvel Mao Ce-tung halála után Kína minden jel szerint valóban végrehajtott egy „nagy ugrást", csakhogy egészen mást, mint amilyeneket a szélsőségekbe torkolló „kulturális forradalom” előtt és az 1966-tól 1976-ig tartó évtizednyi káosz alatt a kínai vezetés meghirdetett. Egyik beszédében a kínai párt főtitkára azt fejtegette, hogy az új pekingi politika kulcsa két cél megértésében rejlik. Az egyik a reformpolitika és a nyitás a külvilágra, a másik ■*— ez utóbbihoz szorosan kapcsolódóan — egy független, a nemzetközi béke megszilárdítására irányuló külpolitika. Kínában is, külföldön is sokan forradalminak nevezik ezt a reformot, amely néhány esztendő alatt iparkodott eltakarítani az évtizedes káosz okozta romokat. S, energiájából bőven tellett arra, hogy a múltbéli gondolkodás számos megcsontosodott ítéletével bátran szembenézve a gazdaság világában számos újításba kezdjen. A mezőgazdasági változások eredményeként Kína ma már önellátó lett, mi több, gabonaexportra is képes. A reform kiterjed a városokra, a pénzügyekre, a tervezési mechanizmusra, amint a Valóság legfrissebb számának kitűnő Berend-tanulmányában is olvasható. Igaz, nem minden lépés látszik még teljesen világosan, lábra kaptak kedvezőtlen irányzatok — például a korrupció — is, komoly érveket igyekeznek gyűjteni a változások ellenfelei. A reform mélységét és távlatait éppen ez utóbbi bizonyítja, s minden vita és útkeresés mellett is nyilvánvaló, hogy fölgyorsult a gazdasági fejlődés, korábban szinte elképzelhetetlennek tartott eredményeket hozott, a változások stratégiája a gazdasági szférát valóban átalakította. A kiegyensúlyozott belső fejlődés az elmúlt évek folyamán a korábbinál arányosabb külpolitikai vonalvezetéssel párosult. Mindig jelentősége van annak, ha egy földrésznyi ország fölismeri, hogy korunk fő kérdését a békerendszer stabilitása felől szabad csak és kell is megközelíteni. Kínában a hetvenes évtized végén nemcsak a háború „elkerülhetetlenségének” tételével szakítottak, hanem azzal az elgondolással is, amely a hatalmas ország helyét inkább a nyugati szövetségesek mellett jelölte volna ki. Az arányosabb kapcsolatrendszer kiépítése jegyében a nyolcvanas évek első felében fokozatosan javulni kezdtek a szocialista országokhoz, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő viszonylatok. Moszkvában mindig megkülönböztetett fontosságot tulajdonítottak annak, hogy a rendezés irányába mozduljanak a kapcsolatok, a közelmúltban elhangzott vlagyivosztoki beszéd is érzékeltette, a szovjet vezetés gesztusokkal is elébe megy e folyamatnak. Moszkvában már korábban rámutattak arra, hogy a gyanakvásból és ellenségeskedésből egyik fél sem húz hasznot, ám a jószomszédi együttműködés — ahogyan Mihail Gorbacsov mondta — teljes mértékben lehetséges és kívánatos. Alighanem a negatív időszak maradéktalan fölszámolása felé mutat az iránytű, s a világpolitikának alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a messzire nyúló, lényegi nézeteltéréseket a felek kitartó tárgyalásokon tisztázzák. Mindenesetre az átfogó rendezés még a jövő kérdései közé tartozik, de ne legyünk türelmetlenek, a pillanatnyi helyzet igen lényeges vonása, hogy Kína és a szocialista országok viszonylatrendszere szinte napról napra bővül. Ebbe a keretbe illeszkedik Wojciech Jaruzelski most lezajlott látogatása, s őt hamarosan egy másik szocialista ország pártvezetője, Erich Honecker követi. A kínai nemzeti ünnep nemcsak arra kínál alkalmat, hogy a világ legnépesebb országának minden téren további kiérlelt és arányos fejlődést kívánjunk,hanem arra is, hogy nyugtázzuk, igazi változás — ha szükség úgy hozza — nincs igazi szakítás nélkül, az előrelépéshez olykor hátat kell fordítani a régmúlt ideáknak. M. J. Gorbacsov:Jaruzelski eszmecsere Moszkvában Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke kedden befejezte Kínában tett munkalátogatását és hazautazott Pekingből. Jaruzelski szeptember 28-án érkezett Pekingbe és megbeszéléseket folytatott Csao Ce-jang miniszterelnökkel, Teng Hsziaopinggel, Kína első számú politikai vezetőjével, Hu Jao-panggal, a KKP KB főtitkárával és Li Hszien-nien államfővel. A lengyel vezető a kínai kormány vendége volt. Moszkvából jelenti az MTI. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában találkozott Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első titkárával, a lengyel államtanács elnökével, aki hazautazóban rövid időre megállt a szovjet fővárosban. A két vezető megbeszélései a szívélyesség és a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlottak. Wojciech Jaruzelski még aznap továbbutazott hazájába. Sarlós István azNRK-ban Bonnból jelenti az MTI. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke kedden megkezdte hivatalos tárgyalásait az NSZK-ban. A magyar parlamenti küldöttség megbeszélést folytatott Münchenben a bajor parlament elnökségének tagjaival. A Sarlós István vezette magyar delegációt kedden fogadta Franz Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor miniszterelnök. Sarlós István és a küldöttség kedden délután Bonnba utazott. A bonni repülőtéren Philipp Jenninger, a szövetségi gyűlés (Bundestag) elnöke fogadta a vendégeket. Este a küldöttség tiszteletére Horváth István, a Magyar Népköztársaság nagykövete fogadást adott. Rácz Pál-emlékkönyvtár Rácz Pálról, hazánk közelmúltban elhunyt ENSZ-képviselőjéről nevezte el könyvtárét New Yorkban a Kelet-nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete. Rácz Pál az intézet igazgató tanácsának és végrehajtó bizottságának aktív tagjavolt New York-i kiküldetése idején, Magyar Nemzet Kádár János megbeszélése Alessandro Naftával (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Naftával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. Sürgették a fegyverkezési verseny további kiszélesítésének megakadályozását, és állást foglaltak amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén mielőbb konkrét megállapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonatkozó konstruktív kezdeményezést, bárkitől is származzék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris robbantások felfüggesztéséről. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és biztonság szempontjából különös jelentősége van az össz-európai párbeszédnek, amelyet a helsinki folyamat keretében a részt vevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, az együttműködés bővítéséért folytatnak. Üdvözölték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezését és kifejezték reményüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókonferencián lehetőség nyílik az enyhülés újabb területekre való kiterjesztésére. Kölcsönös egyetértésben nagyra értékelték a kommunisták, más baloldali erők, a különböző , demokratikus szervezetek és a széles társadalmi bázisra épülő háborúellenes mozgalmak erőfeszítéseit. Ezeket az erőket, szervezeteket és mozgalmakat a jelenkor fontos tényezőinek tekintik. Állást foglaltak a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata pártok kapcsolatainak elmélyítése mellett, és síkraszálltak minden olyan erő szolidaritásáért, amely a békéért, a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért és függetlenségéért küzd. Kádár János és Alessandro Natta kölcsönösen tájékoztatta egymást az MSZMP és az OKP helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Áttekintették a két párt közötti hagyományosan jó kapcsolatokat, és megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és az olasz kommunisták együttműködése eredményesen járul hozzá a két nép közötti barátság erősítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez és az európai béke, a népek közötti barátság ügyéhez. A megbeszélésen részt vett Antonio Rubbi, az OKP vezetőségének tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A találkozót követően Kádár János ebédet adott Alessandro Natta tiszteletére, amelyen magyar részről jelen volt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára és Gecse Attila, olasz részről az OKP főtitkárának kíséretében levő Antonio Rubbi és Renato Sandri. Losonczi Pál Borsod megyében (MTI) Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke kedden kétnapos látogatásra Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe érkezett. Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában a vendéget Fejti György első titkár és Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta, majd a megye vezetői tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét. A tájékoztatást követően Losonczi Pál a megye vezetőinek kíséretében Szerencsre utazott, ahol a cukorgyár és az Édesipari Vállalat dolgozóinak munkájával ismerkedett. A vendéget Pál György, a cukorgyár és Kovács György, az Édesipari Vállalat igazgatója kalauzolta. A rövid tájékoztatást üzemlátogatás követte. Ennek során Losonczi Pál a cukorgyárban megtekintette a nemrégen korszerűsített répatároló berendezést és az úgynevezett répalaboratóriumot, az Édesipari Vállalatnál pedig egyebek között a karamellkészítmények gépsorával ismerkedett meg. Az üzemlátogatást követően Losonczi Fál a Szerencsi Cukorgyár és a Szerencsi Édesipari Vállalat tanácsának tagjaival és szocialista brigádvezetőkkel találkozott. Az Elnöki Tanács elnökének útja ezután a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tolcsvai üzemébe vezetett, ahol Mitró László vezérigazgató adott áttekintetést a gazdaság munkájáról, eredményeiről, a történelmi borvidéken folyó termelés és telepítésfejlesztési tervekről és feladatokról. Az Elnöki Tanács elnöke szerdán folytatja Borsod megyei programját. • Ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága (MTI) Kedden a Parlamentben Horn Péter elnökletével ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága. A testület Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár előterjesztése alapján a gazdaság és kultúra kapcsolatából, a kulturális területen érvényben levő gazdasági szabályozók hatásának eddigi tapasztalatairól és a továbbfejlesztésükkel kapcsolatos feladatokról tanácskozott. A szabályozásban az egyik legfőbb tennivaló — rögzíti a képviselőknek előzetesen megküldött írásos beszámoló — a túlságosan központosított, s a racionális gazdálkodást akadályozó jogszabályok folyamatos korszerűsítése, a művészeti műhelyek, a kulturális intézmények és a testületek önállóságára, anyagi érdekeltségére jobban építő struktúra kialakítása. A vitában felszólalt Varga Imre (országos lista), Avar István (Budapest), Tóth János (Budapest), Bognár Rezső (Hajdú-Bihar megye), Kállai Ferenc (országos lista), Földy Ferenc (Borsod megye) és Sztrapák Ferenc (Bács- Kiskun megye). A bizottság a tapasztalatokat és a javaslatokat összegzi, és eljuttatja az Országgyűlés és a tárca illetékes vezetőihez. A budapesti képviselők a Magyar Postánál (MTI) A Magyar Posta munkájával, a postai szolgáltatások helyzetével ismerkedett kedden az országgyűlési képviselők budapesti csoportja. A képviselők ellátogattak a 72-es postahivatalba. ahol megtekintették a Toshiba levélfeldolgozó rendszert, majd a városmajori és a Krisztina távbeszélőközpontokat keresték fel. A Magyar Posta előtt álló, VII. ötéves tervi és a 2000-ig megvalósítható feladatokról Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke adott tájékoztatást a képviselőknek a Posta központjának nagy tanácstermében. Elmondta többek között, hogy a VII. ötéves tervidőszakban Budapesten például 107 ezer telefonvonalat lehet kialakítani, amennyiben a lakossági kötvényjegyzésekkel és tanácsi fejlesztési alapok átadásával a Posta — a saját anyagi eszközei mellett — 1,5 milliárd forintot fordíthat e célra. Újabb telefon-konténerközpontokat terveznek elhelyezni Budafokon, Budaörsön, Zugligetben, a Római parton, Gazdagréten, Káposztásmegyeren, Rákoskeresztúron, Rákospalotán, Budakeszin és Pesthidegkúton. A telefonról szóló számos kérdést követően a 137 budapesti postahivatal hagyományos postaforgalmi tevékenységéről is tájékozódtak a képviselők. Eszmecsere az honvédelmi (MTI) A KISZ központi bizottságának meghívására szeptember 28—30. között hazánkban tanácskoztak a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek küldöttségei. A központi bizottsági titkárok vezette delegációk véleményt cseréltek az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésének és szövetségeik együttműködésének időszerű kérdéseiről, valamint a fegyveres testületekben tevékenykedő ifjúsági szervezetek feladatairól. A külföldi vendégek megtekin t jóság hazafias, neveléséről tették a fegyveres fiatalok első országos találkozójának rendezvényeit, és a fegyveres erők napja alkalmából megkoszorúzták a pákozdi csata emlékművét. A tanácskozás résztvevőivel megbeszélést folytatott Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára. A vendégeket fogadta Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes és Horváth István altábornagy, honvédelmii miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. Közgyűlés és rendezvénysorozat Bábolnán (MTI) A jövő évben a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat ellőtt három kiemelt feladat áll: az integrációba vont növények hozamainak növelése, a termelés gazdaságosságának javítása és ezáltal mind nagyobb hozzájárulás a taggazdaságok vállalati eredményéhez. Mindez az IKR kedden Bábolnán megtartott közgyűlésén hangzott el, ahol a taggazdaságok képviselői a közös vállalat jövő évi tervét vitatták meg. A 256 termelő taggazdaság jövőre már csaknem 600 000 hektáron alkalmazza az IKR technológiáját. Valamennyi rendszernövény átlagtermelését növelni kívánják. A növénytáplálási és növényvédelmi technológia is több új elemmel bővül. Az IKR közreműködésével jövőre újabb öt biokémiai központot létesítenek az országban. A tanácskozáson felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Kiemelte, hogy az aszály ellenére semmilyen mezőgazdasági termékből nem lesz hiány, ellátási zavar. Kedden megnyitották a 9. Bábolnai Napok rendezvénysorozatát, Közép-Európa legnagyobb mezőgazdasági kukorica- és hústermelési bemutatóját. A mezőgazdasági kombinát, az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat és a legnagyobb hazai premix termelő, a BCR Művek négy napon át fogadja a szakembereket és a látogatókat. - A minden eddiginél nagyobb és gazdagabb eseményen a szervezőkön kívül 176 hazai és 76 külföldi kiállító vesz részt. Olyan hazai és külföldi újdonságokat tekinthetnek meg a látogatók, amelyek a nagyüzemi gyakorlatban még ismeretlenek. Öt év munkáját értékelik Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek Október 10-én és 11-én tartják az ipari szövetkezetek soron következő, immár kilencedik kongresszusukat. Az előkészületekről kedden tájékoztatta az újságírókat Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke. Mint elmondta: az utóbbi öt évben gyorsult a gazdasági növekedés, és a tőkés export kivitelével valamennyi gazdálkodási mutató a tervezettnek megfelelően alakult. Jelentős változások következtekbe a szövetkezetek szervezeti felépítésében — nőtt a kis létszámú szervezetek száma —, és ezek a változások tovább folytatódnak. A kongresszusra vár jó néhány, további korszerűsítést szolgáló döntés meghozatala, például az érdekképviseleti szervek feladataival kapcsolatban. Ugyancsak megtárgyalják majd a küldöttek a gazdálkodás eredményességét segítő különféle módszerek — például a közös pénzalap, közös kereskedőház — szélesebb körű alkalmazását. (b. n.) ------A NAP----------------------------------Alkoholtérkép Dürkheim úr elbújhat az elfogult Z. mögött: „...Nézd meg alaposan a világ alkoholtérképét — magyarázza, s ásványvizet iszik hozzá. — A művészetek a szőlő uralta édes tartományokban, az ünnepélyes borvidékeken virágzottak igazán: minden képzelő- és díszítőkedv, humor, színesség, az Dél műve — az ember el sem tud képzelni egy pálinkaivó hellenisztikus kort, sörhasú Olymposzt; a klasszikus latin kultúra és kedély is a szőlőtőkével fonódott össze. A reneszánszhoz sem illik a szilvapálinka. Vagy ha itták, nem énekelték meg. Legfönnebb énekeltek tőle... A lassú,konok szorgalom, az iparteremtés — amely mintha mecklenburgi és muraközi lovakon haladt volna szakadatlanul — az bizony már megférne a söröshordókkal. Albion, a holland kereskedők, a Hanza-városok söróceánokon hajóztak, s ha azt mondom: Bajorország, München, vagy akár Nürnberg, eszedbe se jut a présház, csak óriási söröskancsókat látsz magad előtt, s nem fér a fejedbe, hogy a klaszszikus sörhatár jóformán egybeesik a gótikával. Meg a reformációval is. A kemény, tömény pálinkák világa komorabb, zártabb, az ének elnyújtottabb, az istenek cseppet sem olymposzian kedélyesek. Basszushangúak és távolságtartók. De a szakálluk kiezüstök a komorságból! Mi, magyaírok, ott vétettük el, öregem, hogy összevissza isszuk a sört, bort, pálinkát...” És hiába mondanám Z.-nek, hogy a fekete malagaszőlő jól megfért a spanyol inkvizícióval,a pálinkaivó skandinávok semmivel sem voltak rosszabb kereskedők a komlóterváiasztó németeknél, Chopin zenéjének semmi köze a gabonapálinkához, sem Bachnak a sörhöz. Dehát mindez lényegtelen. Z. rég abbahagyta az ivást, és nekem mindegy, milyen ideológiai alapon nem iszik. Hátha a sör, bor, pálinka mellé a magyar koktélba belekeveredik lassan a mértékletesség. VSURNUS 3 A gazdaság és kultúra kapcsolatáról tanácskoztak a Parlamentben Jogok és joghézagok a vásárlói érdekvédelemben KÖZÉLETI HÍREK Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Szpirosz Kiprianut, a Ciprusi Köztársaság elnökét Ciprus nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmaiból. Táviratban üdvözölte Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagyot, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökét, a fegyveres erők főparancsnokát az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban üdvözölte Peter Barryt, Írország külügyminiszterét a magyar—ír diplomáciai kapcsolatok felvételének 10. évfordulója alkalmából. Kedden délelőtt Pekingbe érkezett Szépvölgyi Zoltán, a Budapest Főváros Tanácsának elnöke. A pekingi repülőtéren vendéglátója, Csen Hszi-tung, a kínai főváros polgármestere fogadta. Szépvölgyi Zoltán és az általa vezetett négytagú fővárosi küldöttség egy hetet tölt Pekingben.