Magyar Nemzet, 1986. október (49. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

Szerda, 1986. október 1. Losonca Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának , elnöke és Lázár György, a Ma­­­­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke a következő táv­ Üdvözlő távirat Kína nemzeti ünnepe alkalmából iratban köszöntötte Li Hszien­­n lent, a Kínai Népköztársaság elnökét és Csao Ce-jangot, a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsa elnökét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, népünk és a magunk nevében nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság meg­alakulásának 37. évfordulója alkalmából szívélyes üdvözletünket küld­jük Önöknek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és az egész kínai népnek. Az évfordulón sok sikert kívánunk az országukban folyó szocialista építőmunkához. Meggyőződésünk, hogy a kínai nép további kimagasló eredményeket ér el jólétének gyarapításában, szocialista vívmányainak továbbfejlesztésében. Örömmel tölt el bennünket, hogy kapcsolataink az utóbbi időben az együttműködés minden területén eredményesen fejlődnek. Biztosak vagyunk benne, hogy sokoldalú kap­csolataink ápolása és továbbfejlesztése hozzájárul közös szocialista céljaink eléréséhez és a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítá­sához. További sikereket kívánunk önöknek és népüknek a Kínai Népköztársaság felvirágoztatásáért kifejtett erőfeszítéseikhez. * Sarlós István, az Országgyűlés Ugyancsak táviratban köszöntöt­­elnöke az évforduló alkalmából te kínai partnerszervezetét a táviratban üdvözölte Peng Csent, _____ ___. . _ __ a Kínai Országos Népi Gyűlés Magyar Nők Országos Tanácsa, állandó bizottságának elnökét, valamint a Magyar Vöröskereszt. Három év híján négy évtizede annak, hogy Kínában kikiáltot­ták a népköztársaságot, s e ha­talmas ázsiai ország történelmé­nek új, megpróbáltatásokban bő­velkedő szakaszát kezdhette meg. Tegyük hozzá: ez a négy évtized a viharos és sokszor tragikus változások időszaka volt szerte a világon, s különösen azokban az országokban, amelyek a társa­dalomváltás göröngyös útján in­dultak el. De Kína — már csak nagyságánál fogva is — mindig a világpolitikai figyelem homlokte­rében állt, és áll ma is. Teljesen érthetően, hiszen alig van olyan jelentékeny problémája a nem­zetközi életnek, amelynek szem­pontjából mindegy lenne, hogy mi történik az egymilliárd lako­sú, mintegy száz magyarország­­nyi nagyságú államban. A változások sorára ma is nagy érdeklődéssel tekint a külvilág, miközben maga Kína a korábbi­nál jóval szélesebbre tárja a ka­pukat a nagyvilágra. Tíz évvel Mao Ce-tung halála után Kína minden jel szerint valóban vég­rehajtott egy „nagy ugrást", csak­hogy egészen mást, mint amilye­neket a szélsőségekbe torkolló „kulturális forradalom” előtt és az 1966-tól 1976-ig tartó évtized­nyi káosz alatt a kínai vezetés meghirdetett. Egyik beszédében a kínai párt főtitkára azt fejte­gette, hogy az új pekingi politika kulcsa két cél megértésében rej­lik. Az egyik a reformpolitika és a nyitás a külvilágra, a másik ■*—­ ez utóbbihoz szorosan kapcsoló­dóan — egy független, a nemzet­közi béke megszilárdítására irá­nyuló külpolitika. Kínában is, külföldön is sokan forradalminak nevezik ezt a re­formot, amely néhány esztendő alatt iparkodott eltakarítani az évtizedes káosz okozta romokat. S, energiájából bőven tellett arra, hogy a múltbéli gondolkodás szá­mos megcsontosodott ítéletével bátran szembenézve a gazdaság világában számos újításba kezd­jen. A mezőgazdasági változások eredményeként Kína ma már ön­ellátó lett, mi több, gabona­­exportra is képes. A reform ki­terjed a városokra, a pénzügyek­re, a tervezési mechanizmusra, amint a Valóság legfrissebb szá­mának kitűnő Berend-tanulmá­­nyában is olvasható. Igaz, nem minden lépés látszik még telje­sen világosan, lábra kaptak ked­vezőtlen irányzatok — például a korrupció — is, komoly érveket igyekeznek gyűjteni a változások ellenfelei. A reform mélységét és távla­tait éppen ez utóbbi bizonyítja, s minden vita és útkeresés mel­lett is nyilvánvaló, hogy fölgyor­sult a gazdasági fejlődés, koráb­ban szinte elképzelhetetlennek tartott eredményeket hozott, a változások stratégiája a gazdasá­gi szférát valóban átalakította. A kiegyensúlyozott belső fejlődés az elmúlt évek folyamán a korábbi­nál arányosabb külpolitikai vo­nalvezetéssel párosult. Mindig jelentősége van annak, ha egy földrésznyi ország fölismeri, hogy korunk fő kérdését a békerend­szer stabilitása felől szabad csak és kell is megközelíteni. Kínában a hetvenes évtized végén nem­csak a háború „elkerülhetetlen­ségének” tételével szakítottak, hanem azzal az elgondolással is, amely a hatalmas ország helyét inkább a nyugati szövetségesek mellett jelölte volna ki. Az ará­nyosabb kapcsolatrendszer kiépí­tése jegyében a nyolcvanas évek első felében fokozatosan javulni kezdtek a szocialista országok­hoz, mindenekelőtt a Szovjetunió­hoz fűződő viszonylatok. Moszk­vában mindig megkülönböztetett fontosságot tulajdonítottak an­nak, hogy a rendezés irányába mozduljanak a kapcsolatok, a közelmúltban elhangzott vlagyi­­vosztoki beszéd is érzékeltette, a szovjet vezetés gesztusokkal is elébe megy e folyamatnak. Moszkvában már korábban rá­mutattak arra, hogy a gyanak­vásból és ellenségeskedésből egyik fél sem húz hasznot, ám a jó­szomszédi együttműködés — aho­gyan Mihail Gorbacsov mondta — teljes mértékben lehetséges és kívánatos. Alighanem a negatív időszak maradéktalan fölszámo­lása felé mutat az iránytű, s a világpolitikának alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a messzire nyúló, lényegi nézeteltéréseket a felek kitartó tárgyalásokon tisz­tázzák. Mindenesetre az átfogó rende­zés még a jövő kérdései közé tar­tozik, de ne legyünk türelmetle­nek, a pillanatnyi helyzet igen lényeges vonása, hogy Kína és a szocialista országok viszonylat­rendszere szinte napról napra bővül. Ebbe a keretbe illeszke­dik Wojciech Jaruzelski most le­zajlott látogatása, s őt hamarosan egy másik szocialista ország párt­vezetője, Erich Honecker követi. A kínai nemzeti ünnep nemcsak arra kínál alkalmat, hogy a világ legnépesebb országának minden téren további kiérlelt és arányos fejlődést kívánjunk,­hanem arra is, hogy nyugtázzuk, igazi válto­zás — ha szükség úgy hozza — nincs igazi szakítás nélkül, az előrelépéshez olykor hátat kell fordítani a régmúlt ideáknak. M. J. Gorbacsov:Jaruzelski eszmecsere Moszkvában Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke kedden befejezte Kínában tett munkalátogatását és hazautazott Pekingből. Jaruzelski szeptember 28-án érkezett Pekingbe és megbeszé­léseket folytatott Csao Ce-jang miniszterelnökkel, Teng Hsziao­­pinggel, Kína első számú poli­tikai vezetőjével, Hu Jao-pang­­gal, a KKP KB főtitkárával és Li Hszien-nien államfővel. A lengyel vezető a kínai kormány vendége volt. Moszkvából jelenti az MTI. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában ta­lálkozott Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első titkárával, a lengyel államtanács elnökével, aki hazautazóban rövid időre megállt a szovjet fővárosban. A két vezető megbeszélései a szívé­lyesség és a teljes kölcsönös meg­értés légkörében zajlottak. Wojciech Jaruzelski még aznap továbbutazott hazájába. Sarlós Ist­ván az­­­NRK-ban Bonnból jelenti az MTI. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke kedden megkezdte hivatalos tár­gyalásait az NSZK-ban. A magyar parlamenti küldöttség megbeszé­lést folytatott Münchenben a ba­jor parlament elnökségének tag­jaival. A Sarlós István vezette magyar delegációt kedden fogad­ta Franz Josef Strauss, a Keresz­tényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor miniszterelnök. Sarlós István és a küldöttség kedden délután Bonnba utazott. A bonni repülőtéren Philipp Jen­­ninger, a szövetségi gyűlés (Bun­destag) elnöke fogadta a vendége­ket. Este a küldöttség tiszteletére Horváth István, a Magyar Nép­­köztársaság nagykövete fogadást adott. Rácz Pál-emlékkönyvtár Rácz Pálról, hazánk közelmúlt­ban elhunyt ENSZ-képviselőjéről nevezte el könyvtárét New York­ban a Kelet-nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete. Rácz Pál az intézet igazgató tanácsának és végrehajtó bizottságának aktív tagja­­volt New York-i kikülde­tése idején, Magyar Nemzet Kádár János megbeszélése Alessandro Naftával (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bi­zottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Naftával, az Olasz Kommunista Párt hazánk­ban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői vé­leményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. Sürgették a fegyver­kezési verseny további kiszélesí­tésének megakadályozását, és ál­lást foglaltak amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszere­lés terén mielőbb konkrét meg­állapodások szülessenek. Méltat­ták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonat­kozó konstruktív kezdeménye­zést, bárkitől is származzék. Kü­lönösen nagyra értékelték a Szov­jetunió egyoldalú döntését a nuk­leáris robbantások felfüggesztésé­ről. Megállapították, hogy a nem­zetközi béke és biztonság szem­pontjából különös jelentősége van az össz-európai párbeszéd­nek, amelyet a helsinki folyamat keretében a részt vevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, az együttműködés bővítéséért folytatnak. Üdvözölték a stockholmi tanácskozás ered­ményes befejezését és kifejezték reményüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókonfe­rencián lehetőség nyílik az enyhü­lés újabb területekre való kiter­jesztésére. Kölcsönös egyetértésben nagy­ra értékelték a kommunisták, más baloldali erők, a különböző , demokratikus szervezetek és a széles társadalmi bázisra épülő­­ háborúellenes mozgalmak erőfe­szítéseit. Ezeket az erőket, szer­vezeteket és mozgalmakat a je­lenkor fontos tényezőinek tekin­tik. Állást foglaltak a kommu­nista, a szocialista és szociálde­mokrata pártok kapcsolatainak elmélyítése mellett, és síkraszáll­tak minden olyan erő szolidaritá­sáért, amely a békéért, a társa­dalmi haladásért, a népek sza­badságáért és függetlenségéért küzd. Kádár János és Alessandro Nat­­ta kölcsönösen tájékoztatta egy­mást az MSZMP és az OKP hely­zetéről, tevékenységéről és idő­szerű feladatairól. Áttekintették a két párt közötti hagyományosan jó kapcsolatokat, és megelégedés­sel állapították meg, hogy a ma­gyar és az olasz kommunisták együttműködése eredményesen já­rul hozzá a két nép közötti ba­rátság erősítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez és az európai béke, a népek kö­zötti barátság ügyéhez. A megbeszélésen részt vett Antonio Rubbi, az OKP vezető­ségének tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezető­je. A találkozót követően Kádár János ebédet adott Alessandro Natta tiszteletére, amelyen ma­gyar részről jelen volt Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára és Gecse Attila, olasz részről az OKP főtit­kárának kíséretében levő Antonio Rubbi és Renato Sandri. Losonczi Pál Borsod megyében (MTI) Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke kedden két­napos látogatásra Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe érkezett. Mis­kolcon, a megyei pártbizottság székházában a vendéget Fejti György első titkár és Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnöke fo­gadta, majd a megye vezetői tá­jékoztatták az Elnöki Tanács el­nökét. A tájékoztatást követően Lo­sonczi­ Pál a megye vezetőinek kíséretében Szerencsre utazott, ahol a cukorgyár és az Édesipari Vállalat dolgozóinak munkájával ismerkedett. A vendéget Pál György, a cukorgyár és Kovács György, az Édesipari Vállalat igazgatója kalauzolta. A rövid tá­jékoztatást üzemlátogatás követte. Ennek során Losonczi Pál a cu­korgyárban megtekintette a nem­régen korszerűsített répatároló berendezést és az úgynevezett ré­palaboratóriumot, az Édesipari Vállalatnál pedig egyebek között a karamellkészítmények gépsorával ismerkedett meg. Az üzemlátogatást követően Lo­sonczi Fál a Szerencsi Cukorgyár és a Szerencsi Édesipari Vállalat tanácsának tagjaival és szocialis­ta brigádvezetőkkel találkozott. Az Elnöki Tanács elnökének útja ezután a Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombinát tolcsvai üzemébe vezetett, ahol Mitró László vezérigazgató adott áttekintetést a gazdaság munkájá­ról, eredményeiről, a történelmi borvidéken folyó termelés és tele­pítésfejlesztési tervekről és fel­adatokról. Az Elnöki Tanács el­nöke szerdán folytatja Borsod me­gyei programját. • Ü­lést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága (MTI) Kedden a Parlamentben Horn Péter elnökletével ülést tar­tott az Országgyűlés kulturális bi­zottsága. A testület Drecin József művelődési minisztériumi állam­titkár előterjesztése alapján a gazdaság és kultúra kapcsolatá­ból, a kulturális területen érvény­ben levő gazdasági szabályozók hatásának eddigi tapasztalatairól és a továbbfejlesztésükkel kap­csolatos feladatokról tanácskozott. A szabályozásban az egyik leg­főbb tennivaló — rögzíti a kép­viselőknek előzetesen megküldött írásos beszámoló — a túlságosan központosított, s a racionális gaz­dálkodást akadályozó jogszabá­lyok folyamatos korszerűsítése, a művészeti műhelyek, a kulturális intézmények és a testületek ön­állóságára, anyagi érdekeltségé­re jobban építő struktúra kiala­kítása. A vitában felszólalt Varga Im­re (országos lista), Avar István (Budapest), Tóth János (Buda­pest), Bognár Rezső (Hajdú-Bihar megye), Kállai Ferenc (országos lista), Földy Ferenc (Borsod me­gye) és Sztrapák Ferenc (Bács- Kiskun megye). A bizottság a tapasztalatokat és a javaslatokat összegzi, és eljut­tatja az Országgyűlés és a tárca illetékes vezetőihez. A budapesti képviselők a Magyar Postánál (MTI) A Magyar Posta munká­jával, a postai szolgáltatások helyzetével ismerkedett kedden az országgyűlési képviselők buda­pesti csoportja. A képviselők el­látogattak a 72-es postahivatalba. ahol megtekintették a Toshiba le­vélfeldolgozó rendszert, majd a városmajori és a Krisztina táv­beszélőközpontokat keresték fel. A Magyar Posta előtt álló, VII. ötéves tervi és a 2000-ig megva­lósítható feladatokról Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta el­nöke adott tájékoztatást a képvi­selőknek a Posta központjának nagy tanácstermében. Elmondta többek között, hogy a VII. ötéves tervidőszakban Budapesten pél­dául 107 ezer telefonvonalat lehet kialakítani, amennyiben a lakos­sági kötvényjegyzésekkel és ta­nácsi fejlesztési alapok átadásával a Posta — a saját anyagi eszközei mellett — 1,5 milliárd forintot fordíthat e célra. Újabb telefon-konténerközpon­tokat terveznek elhelyezni Buda­fokon, Budaörsön, Zugligetben, a Római parton, Gazdagréten, Ká­­posztásmegyeren, Rákoskeresztú­ron, Rákospalotán, Budakeszin és Pesthidegkúton. A telefonról szóló számos kér­dést követően a 137 budapesti postahivatal hagyományos posta­­forgalmi tevékenységéről is tájé­kozódtak a képviselők. Eszmecsere az honvédelmi (MTI) A KISZ központi bizott­ságának meghívására szeptember 28—30. között hazánkban tanács­koztak a szocialista országok if­júsági szervezeteinek küldöttsé­gei. A központi bizottsági titkárok vezette delegációk véleményt cse­réltek az ifjúság hazafias, honvé­delmi nevelésének és szövetségeik együttműködésének időszerű kér­déseiről, valamint a fegyveres testületekben tevékenykedő ifjú­sági szervezetek feladatairól. A külföldi vendégek megtekin­­ t jóság hazafias, neveléséről tették a fegyveres fiatalok első országos találkozójának rendez­vényeit, és a fegyveres erők napja alkalmából megkoszorúzták a pá­­kozdi csata emlékművét.­ A ta­nácskozás résztvevőivel megbe­szélést folytatott Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára. A ven­dégeket fogadta Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes és Hor­váth István altábornagy, honvé­­delmii miniszterhelyettes, a Ma­­gyar­­ Néphadsereg politikai fő­csoportfőnöke. Közgyűlés és rendezvénysorozat Bábolnán (MTI) A jövő évben a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat ellőtt három kiemelt fel­adat áll: az integrációba vont nö­vények hozamainak növelése, a termelés gazdaságosságának javí­tása és ezáltal mind nagyobb hoz­zájárulás a taggazdaságok válla­lati eredményéhez. Mindez az IKR kedden Bábolnán megtartott közgyűlésén hangzott el, ahol a taggazdaságok képviselői a közös vállalat jövő évi tervét vitatták meg. A 256 termelő taggazdaság jövő­re már csaknem 600 000 hektáron alkalmazza az IKR technológiá­ját. Valamennyi rendszernövény átlagtermelését növelni kívánják. A növénytáplálási és növényvé­delmi technológia is több új elem­mel bővül. Az IKR közreműködé­sével jövőre újabb öt biokémiai központot létesítenek az ország­ban. A tanácskozáson felszólalt Ván­­csa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Kiemelte, hogy az aszály ellenére semmilyen mezőgazdasági termékből nem lesz hiány, ellátási zavar. Kedden megnyitották a 9. Bá­bolnai Napok rendezvénysoroza­tát, Közép-Európa legnagyobb mezőgazdasági kukorica- és hús­termelési bemutatóját. A mező­­gazdasági kombinát, az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat és a legnagyobb hazai premix ter­melő, a BCR Művek négy napon át fogadja a szakembereket és a látogatókat. -­ A minden eddiginél nagyobb és gazdagabb eseményen a szerve­zőkön kívül 176 hazai és 76 kül­földi kiállító vesz részt. Olyan ha­zai és külföldi újdonságokat te­kinthetnek meg a látogatók, ame­lyek a nagyüzemi gyakorlatban még ismeretlenek. Öt év munkáját értékelik Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek Október 10-én és 11-én tartják az ipari szövetkezetek soron kö­vetkező, immár kilencedik kong­resszusukat. Az előkészületekről kedden tájékoztatta az újságíró­kat Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke. Mint elmondta: az utóbbi öt évben gyorsult a gazdasági nö­vekedés, és a tőkés export kivi­telével valamennyi gazdálkodási mutató a tervezettnek megfelelően alakult. Jelentős változások követ­keztek­­be a szövetkezetek szerve­zeti felépítésében — nőtt a kis létszámú szervezetek száma —, és ezek a változások tovább folyta­tódnak. A kongresszusra vár jó néhány, további korszerűsítést szolgáló döntés meghozatala, például az érdekképviseleti szervek felada­taival kapcsolatban. Ugyancsak megtárgyalják majd a küldöttek a gazdálkodás eredményességét segítő különféle módszerek — pél­dául a közös pénzalap, közös ke­reskedőház — szélesebb körű al­kalmazását. (b. n.) ------A NAP----------------------------------­Alkoholtérkép Dürkheim úr elbújhat az elfogult Z. mögött: „...Nézd meg alaposan a világ alkoholtérképét — magyarázza, s ás­ványvizet iszik hozzá. — A művészetek a szőlő uralta éd­es tartományokban, az ünnepélyes borvidékeken virágzottak igazán: minden képzelő- és díszítőkedv, humor, színesség, az Dél műve — az ember el sem tud képzelni egy pálinka­ivó hellenisztikus kort, sörhasú Olymposzt; a klasszikus latin kultúra és kedély is a szőlőtőkével fonódott össze. A reneszánszhoz sem illik a szilvapálinka. Vagy ha itták, nem énekelték meg. Legfönnebb énekeltek tőle... A las­sú,­konok szorgalom, az iparteremtés — amely mintha mecklenburgi és muraközi lovakon haladt volna szakadat­lanul — az bizony már megférne a söröshordókkal. Albion, a holland kereskedők, a Hanza-városok söróceánokon ha­józtak, s ha azt mondom: Bajorország, München, vagy akár Nürnberg, eszedbe se jut a présház, csak óriási söröskan­­csókat látsz magad előtt, s nem fér a fejedbe, hogy a klasz­­szikus sörhatár jóformán egybeesik a gótikával. Meg a re­formációval is. A kemény, tömény pálinkák világa komo­­rabb, zártabb, az ének elnyújtottabb, az istenek cseppet sem olymposzian kedélyesek. Basszushangúak és távolság­­tartók. De a szakálluk kiezüstök a komorságból! Mi, ma­­gyaírok, ott vétettük el, öregem, hogy összevissza isszuk a sört, bort, pálinkát...” És hiába mondanám Z.-nek, hogy a fekete malagasző­lő jól megfért a spanyol inkvizícióval,­­a pálinkaivó skan­dinávok semmivel sem voltak rosszabb kereskedők a kom­­lóterváiasztó németeknél, Chopin zenéjének semmi köze a gabonapálinkához, sem Bachnak a sörhöz. Dehát mindez lényegtelen. Z. rég abbahagyta az ivást, és nekem mind­egy, milyen ideológiai alapon nem iszik. Hátha a sör, bor, pálinka mellé a magyar koktélba belekeveredik lassan a mértékletesség. VSURNUS 3­ ­ A gazdaság és kultúra kapcsolatáról tanácskoztak a Parlamentben Jogok és joghézagok a vásárlói érdekvédelemben KÖZÉLETI HÍREK Losonc­i Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözölte Szpirosz Kiprianut, a Ciprusi Köztársaság elnökét Ciprus nem­zeti ünnepe, a függetlenség napja alka­lmaiból. Táviratban üdvözölte Losonc­i Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ibrahim Badamosi Baban­­gida vezérőrnagyot, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökét, a fegyveres erők főparancsno­kát az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter táviratban üdvözölte Pe­ter Barryt, Írország külügymi­niszterét a magyar—ír diplomá­ciai kapcsolatok felvételének 10. évfordulója alkalmából. Kedden délelőtt Pekingbe ér­kezett Szépvölgyi Zoltán, a Bu­dapest Főváros Tanácsának el­nöke. A pekingi repülőtéren ven­déglátója, Csen Hszi-tung, a kínai főváros polgármestere fo­gadta. Szépvölgyi Zoltán és az általa vezetett négytagú fővá­rosi küldöttség egy hetet tölt Pekingben.

Next