Magyar Nemzet, 1986. november (49. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

Szombat, 1986. november 1. Tudjunk meggyőző erővel érvelni céljaink mellet — hangsúlyozta Lakatos Ernő a politikai könyvnapok megnyitóján KÖZÉLETI HÍREK Az Algériai Demokratikus és Népi­ Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Losonczi Pál, az E­lnöki Tanács elnöke táviratban üdvözöl­te Sadli Bendzsedid elnököt, a Nemzeti Felszabadítási Front fő­titkárát. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Abdelhamid Bra­­himi miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. Georgij Arbatov akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 26—31. kö­zött látogatást tett hazánkban. Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára fogadta az ismert szovjet közéleti szemé­lyiséget. Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára ugyancsak találkozott és megbeszélést foly­tatott vele időszerű nemzetközi kérdésekről. Az MSZMP Központi Bizottságában kötetlen beszélge­tésre került sor, amelyen részt vett Kótai Géza, a KB­ tagja, a külügyi osztály vezetője, a KB és a Külügyminisztérium több más vezető munkatársa. Maróthy László, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a magyar— angolai gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának el­nöke pénteken a bizottság máso­dik ülésére Luandába utazott. Az MSZMP október 31-én és­ november 1-jén Buda­pesten hatpárti kommunista- szociáldemokrata kerekasztal­­konferenciát rendez. Résztvevőit Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára csü­törtökön este fogadta. A tanácsko­záson a Belga (Flamand) Szocia­lista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Dán Szociáldemokrata Párt, a Holland Munkapárt és a Német Szocialista Egységpárt, il­letve az MSZMP képviselői első­sorban az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseit vitatják meg. A konferen­ciát, pénteken Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osz­tály vezetője nyitotta meg. A Társadalmi Szemle meghívá­sára hazánkban tartózkodott Va­­gyim Trubnyikov, a Kommunyiszt című folyóirat főszerkesztő-h­e­­lyettese október 27. és november 1. között. A vendég megbeszélé­seket folytatott Benke Valériával, az MSZMP KB tagjával, a Társa­dalmi Szemle szerkesztőbizottsá­gának elnökével és Halay Tibor­ral, a Társadalomtudományi Inté­zet igazgatóhelyettesével; fogadta Berecz János, az MSZMP KB tit­kára is. Az Elnöki Tanács ülése (MTI) Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beat­rix holland királynő és dr. Ri­chard Tlm Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke közelmúltban Magyarországon­­ tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. Beatrix holland királynő ma­gyarországi látogatása, a magyar vezetőkkel való találkozása és tár­gyalásai során megvitatták a nemzetközi élet legfontosabb kér­déseit, különös tekintettel a fe­szültség csökkentésére és a fegy­verkezés korlátozására, az euró­pai biztonság és együttműködési folyamat továbbvitelének lehető­ségeire. A megbeszéléseken köl­csönösen kifejezték érdekeltségü­ket a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. Dr. Richard von Weizsäcker­­nek, az NSZK elnökének magyar­­országi hivatalos látogatása és az ennek során folytatott magas szintű tárgyalások jó lehetőséget adtak a beható véleménycserére a­­ nemzetközi élet legfontosabb kér­déseiről. Egyetértés volt abban, hogy mindkét szövetségi rendszer országainak folytatniuk kell az erőfeszítéseket a fegyverzetkorlá­tozás előmozdítása, a bizalom épí­tése, az enyhülési folyamat to­vábbvitele érdekében. A tárgya­lások során megelégedéssel szól­tak a kapcsolatok fejlesztésének eddigi eredményeiről, s mindkét fél részéről hangsúlyozták, hogy a két ország viszonya probléma­­mentes. Megerősítették a kölcsö­nös tiszteleten és e­gyenjogúsá­­gon, a kölcsönös előnyökön ala­puló kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésére irányuló szán­dékot, továbbá azt a törekvésü­ket, hogy feltárják a két állam és népe javát szolgáló gyümölcsö­ző viszony fejlesztésének új út­jait. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Hibák­nak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága­ főtit­kárának, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnökének október 30-án hazánkban tett munkaláto­gatásáról, amelynek során meg­beszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és ' közös, érdekű nem­zetközi­ kérdésekről. Kifejez­­ték meggyőződésüket, hogy lehet­séges­ az előrehaladás a nemzet­közi' bizalom ' erősítésében,' az együttműködés fejlesztésében. Nagyra értékelték azokat a szov­jet­ javaslatokat, amelyeket a Reykjavíkban tartott legfelsőbb színtű szovjet—amerikai találko­zót­ Mihail Gorbacsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára ter­jesztett elő a fegyelvekezési ver­seny megállítása, a leszerelés, a háborús veszély elhárítása érde­kében. Megállapították, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok eredményesen fejlődnek minden területen. Ezt­ szolgálja a látoga­tás­ alkalmával aláírt, 2000-ig szóló, hosszú, távú gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési program, a KGST-ben való együttműködés, valamint a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése is. A tájékoztatót az Elnöki Ta­nács egyetértéssel tudomásul vet­­te. Az Elnöki Tanács megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a Magyar Vöröske­resztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. A társa­dalmi szervként működő Magyar Vöröskereszt felügyeletét a jövő­ben nem az egészségügyi minisz­ter, hanem a Minisztertanács fog­ja ellátni. A módosítást e szer­vezetnek a betegségek megelőzése érdekében az­ állami szervekkel kialakult széles körű együttműkö­dése és feladatkörének bővülése tette indokolttá. A testület­ határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről, bírá­kat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tárgyalt. A magyar—csehszlovák hosszú távú gazdasági együttműködés programja (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára,, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnö­ke csütörtökön Budapesten alá­írták hazánk és Csehszlovákia 2000-ig szóló gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködésé­nek hosszú távú programját. A KGST-tagországok felső szín­tű gazdasági értekezletén hozott határozások végrehajtása kereté­ben­­ 1985 elején megkezdődött a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság közötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés 2000-ig szóló hosszú távú prog­ramjának a­ kidolgozása. A prog­ramban foglalt­ célok megvalósí­tása" jelentős mértékben hozzájá­rul a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés bővítéséhez és el­mélyítéséhez, a két ország népei, jóléteinek növeléséhez. Elutazol! Gerardo Iglesias (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 28—31. között látogatást tett hazánkban Gerardo Iglesias, a Spanyol Kom­munista Párt főtitkára. Kíséreté­ben volt José Sandával, az SKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a Magyar Nemzet Mundo Obrero főszerkesztője, a Marxista Kutatások Alapítvá­nyának elnöke. Kádár János, az MSZMP fő­titkára megbeszélést folytatott Gerardo Iglesiassal. Az SKP fő­titkárával találkozott és tárgyalt Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatója, Gáspár Sán­dor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, és Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára. A két párt vezetői véleményt cse­réltek a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom legfontosabb időszerű kérdéseiről. A spanyol vendégek látogatást tettek Tatabányán és megtekin­tették a Lencsehegy II. bányaüze­met. José Sandovalnak, a Nógrádi­­partizáncsoport volt rádiósának Ispánovits Márton, a MEASZ fő­titkára partizán-emlékérem ki­tüntetést nyújtott át. Gerardo Iglesias pénteken dél­előtt elutazott Budapestről; a Fe­rihegyi repülőtéren Szűrös Má­tyás búcsúztatta. Hámori Csaba, Sarlós István, Szabó István vidéki látogatása Hámori Csaba, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottság első tit­kára pénteken Zala megyébe lá­togatott. Zalaegerszegen Karvalits Ferenc, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Újvári Sándor, a me­gyei tanács elnöke és Devecserné Óvári Ibolya, a megyei KISZ-bi­­zottság első titkára fogadta és tá­jékoztatta a megye életéről. A véleménycsere után Hámori Csaba programja a Nagykanizsai Üveggyárban folytatódott. Itt So­­mosheöy István igazgató számolt be a gyár termeléséről. A gyárlá­togatást követően a KISZ KB el­ső titkára Nagykanizsa nagy múl­tú középiskolájában, a Landler Jenő Gimnáziumban ismerkedett az intézményben folyó oktató-ne­velő munkával, s az iskolai KISZ-szervezet tevékenységével. Ezután a városi művelődési központban ifjúsági fórumon találkozott az üzemi és iskolai KISZ-szervezetek aktivistáival. A KISZ KB első titkára zalai látogatásának utolsó állomása a gyógyidegen-forgalomról ismert zalakarosi fürdő volt, ahol a fej­lesztési tervekről tájékozódott.­­ Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az Or­szággyűlés­ elnöke pénteken Győr- Sopron megyébe látogatott A me­gyeszékhelyen Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kul­turális életéről. A tájékoztató után Sarlós Ist­ván pártmunkásokkal, tanácsi, if­júsági és tömegszervezeti veze­tőkkel találkozott, majd a győri Glovita Kötöttkesztyűgyárat, a magyar könnyűipar egyik legjob­ban gazdálkodó vállalatát kereste fel, s meghallgatta Marton József igazgató beszámolóját. A látogatás következő­, állomása a győri megyei kórház volt. Ott Kelemen István főigazgató és Schreiner László párttitkár mu­tatta be a vendégnek az átadás előtt álló onkológiai osztályt, s az épülő reumakórházat. Győr-Sopron megyei látogatá­sának befejezéseként Sarlós Ist­ván megtekintette a Győr belváro­sában folyamatban levő műemlék­rekonstrukciós munkákat. Szabó István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Taná­csának elnöke pénteken Nógrád megyébe látogatott. A vendéget Salgótarjánban, a megyei párt­­bizottság székházában Géczi Já­nos első titkár fogadta, és tájé­koztatta a XIII. pártkongresszus határozatainak megyei végrehaj­tásáról. Ezután Szabó István a salgótarjáni Karancshús Szövetke­zeti Közös Vállalatot kereste fel, ahol Bíró Miklós, a vállalat igaz­gatója adott tájékoztatót. Az üzem megtekintése után Sza­bó István, a Vegyiműveket Épí­tő és Szerelő Vállalat salgótarjáni gyárába látogatott Meghallgatta Dérczy Ferencnek, a VEGYÉP­­SZER vezérigazgatójának, vala­mint Nagy Gyula főmérnöknek a beszámolóját a külföldön is jó hírű vállalat munkájáról. A láto­gatás következő állomásán, Szé­­csényben, Hütter Csaba, a helyi termelőszövetkezet elnöke mutat­ta be a közös gazdaságot. Nógrád megyei látogatásának befejeztével Szabó István, a szé­­csényi tanácsháza dísztermében a megye mezőgazdaságának és élel­miszeriparának vezetőivel találko­zott. Politikai könynapok Országos megnyitó Budapesten (MTI) A politikai könyvnapok országos megnyitójának a IV. ke­rületi Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központ adott otthont. Az ünnepségen Ká­der Gyula, az MSZMP IV kerü­leti bizottságának első titkára kö­szöntötte a megjelenteket, közöt­­tük Berecz Jánost, az MSZMP KB­ titkárát és Köpeczi Béla mű­velődési minisztert, majd Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bi­zottsága agitációs és propaganda­osztályának vezetője mondott be­szédet. A­ politikai könyvkiadás felada­­tait taglalva kiemelte: azzal teszi és teheti a legtöbbet, hogy meg­ismerteti az olvasókkal alapvető politikai céljainkat, bel- és kül­politikánk alapelveit és törekvé­seit. E munkában fontos szerepet töltenek be pártunk vezetőinek gyűjteményes kötetei. A politikai könyvkiadás legfrissebb termése is­­ tükrözi: a szerkesztőségek munkájukat annak tudatában végzik, hogy országunkban nagy átalakulások mennek végbe, ame­lyek megkövetelik a társadalmi cselekvés még teljesebb összhang­ját. . A Kossuth Könyvkiadó — tette hozzá — igen hasznos munkát végzett, amikor folytatta a mar­xizmus—leninizmus klasszikus műveinek megjelentetését. A pártoktatási anyagok birtokában sem hanyagolható el ugyanis az eredeti források olvasása, ame­lyek nemcsak pótolhatatlan szel­lemi élményt szereznek, hanem világnézeti, módszertani gazdag­ságukkal a mának is szóló isme­reteket nyújtanak. A kiadó a munkáshatalom megvédésének, a párt újjászervezésének és a for­radalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának 30. évfordulójá­ra is több könyvet jelentetett meg. E munkák is segítik az olva­sókat abban, hogy tisztán lássák az összefüggéseket. Erre szükség van, mert tudjuk, hogy a mar­xizmus—leninizmus nincs mono­­spolhelyzetben társadalmunkban. Tudatában kell lennünk — han­goztatta Lakatos Ernő —, hogy még nem szűnt meg és hosszú időn keresztül nem is szűnik meg­ az ideológiai küzdelem. A mi vi­lágnézetünk, politikai álláspon­tunk akkor érvényesül a legjob­ban, ha meggyőző erővel tudunk érvelni céljaink mellett, ha a tö­megeket felvértezzük a hibás, té­ves nézetek felismerésének, tuda­tos elutasításának képességével. Az ünnepen Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója nívódíjakat adott át a kiadónál megjelent legsikeresebb kötetek szerzőinek. Többen elismerést ve­hettek át a politikai irodalom népszerűsítésében és terjesztésé­ben végzett munkájukért.­­ A megnyitót követően a műve­lődési központban kiállítás nyílt meg a politikai könyvnapokra ed­dig megjelent kiadványokból. (A könyvnapokhoz kapcsolódó összeállításunk a W. oldalon.) Bajtársi találkozót tartott az ellenállók szövetsége (MTI) A forradalmi munkás­paraszt kormány megalakulásá­nak és az ellenforradalom leve­résének 30. évfordulója alkalmá­ból­­ bajtársi találkozót tartott pénteken a Magyar Ellenállók­ Antifasiszták Szövetsége a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. Az eseményen részt vettek a párt- és az állami szervek, a fegyveres erők és testületek, valamint a Szovjetunió budapesti nagykövet­ségének képviselői. A megemlékezésen Ispánovits Márton, a MEASZ főtitkára kö­ szöntötte az ellenforradalom leve­résében küzdött veteránokat, a hősi halált halt harcosok hozzá­tartozóit, valamint azokat az in­ternacionalista orvosokat, egész­ségügyieket, akik részt vettek a koreai háborúban. Csémi Károly nyugalmazott vezérezredes mondott ünnepi be­szédet. A bajtársi találkozó a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett művész­­együttesének műsorával zárult. Pozsgay Imre vezetésével visszaérkezett a népfrontküldöttség Pozsgay Imre főtitkár vezetésé­vel hazatért a Szovjetunióból a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának­ küldöttsége. Az öttagú delegáció a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Társaságai Szövetsége meghívá­sára négy napot töltött Moszkvá­ban, megbeszéléseket folytatott a kétoldalú együttműködésről. Látogatása során Pozsgay Im­rét fogadta Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének első elnökhelyettese, Z. M. Krug­lova, az SZKP Központi Bizott­ságának tagja, a KBKKSZTSZ elnöke, J. A. Szkljarov, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a KB agitációs és propaganda­osztályának vezetője, A. I. Szu­­harjov, az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársa­ság igazságügy-minisztere, a Szovjet Jogászszövetség elnöke, I. J. Bugajev, a Moszkvai Városi Tanács VB elnökhelyettese, V. N. Kudrjavcev akadémikus, a Szov­jet Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója. Az őszinte baráti légkörben le­folytatott megbeszélések során a népfrontmozgalom képviselői kü­lönböző szinteken és sokféle szem­pontból tanulmányozhatták az SZKP KB 1985 áprilisi ülése és az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak végrehajtását, a szovjet közéleti demokrácia és a gyorsítás programja kiteljesítésé­re tett erőfeszítések eredményeit és azok gyakorlati hatását. Hazánk moszkvai nagykövete, Rajnai Sándor fogadást adott a delegáció tiszteletére. Pozsgay Imre interjút adott a TASZSZ és az APN hír-, illetve sajtóügynökség tudósítóinak. Hová lett több millió forint? Átfogó vizsgálat a közérdekű bejelentésekről A közérdekű bejelentések, ja­vaslatok és panaszok intézéséről készített országos vizsgálat ta­pasztalatait vitatta meg és fogad­ta el tegnapi ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A tes­tület úgy döntött, hogy a vizsgá­lati jelentést a Minisztertanács elé terjeszti. Ezt követően a népi ellenőrök elfogadták egy, az elkülönített ál­lami pénzalapok kezeléséről és felhasználásáról folytatandó vizs­gálat programját. E vizsgálat ke­retében egyebek között arra lesz­nek kiváncsiak, hogy a kormány­zati célokat szolgáló pénzalapo­kat miként használják fel öt mi­nisztériumban, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottságnál, és a Magyar Postánál. Ezután a Budapesti Húsnagyke­reskedelmi Vállalatnál — egy közérdekű bejelentés alapján — végzett vizsgálat összegzését hallgatta meg a testület. Mint a vizsgálat megállapította, a beje­lentés nagyrészt megalapozott. A három évvel ezelőtti vizsgálat nyomán a vállalat felső vezeté­se kicserélődött. Több adminiszt­ratív és szervezési intézkedés is született, ám az akkori javaslato­kat érdemben a mai napig sem valósították meg. Az elszámolás lazaságára jel­lemző volt, hogy a szállítási áru­hiányok nagy részét a raktár ter­hére számolták fel. Fontos alap­­bizonylatokat nem őriztek meg. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat hármas számú raktárá­ban több millió forint volt a lel­tárhiány. A bizonylati rend hiá­nyossága miatt pedig még a tet­tesek is homályban maradtak, ki­létüket nem tudták megállapítani. A vizsgálat alapján kezdemé­nyezték az illetékes vállalati ve­zetők felelősségrevonását. A fel­tárt hiányosságok megszünteté­sére a MÉM és a vállalat több intézkedést tett. (ca. n. r.) Kitü­ntetésert (MTI) Anna-Liisa Hyvonent, Helsinki főpolgármester-helyette­sét, a Finn-Magyar Társaság vezetőségi tagját a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok ápolása érdekében kifejtett munkájának elismeréseként az Elnöki Tanács Béke és Barátság Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Hargita Árpád helsinki magyar nagykövet pénteken adta át. A nagykövetsé­gen rendezett ünnepségen megje­lent Arvo Aalto, a Finn Kommu­nista Párt elnöke, valamint a párt és a Finn Népi Demokratikus Szö­vetség több vezetője. Az Elnöki Tanács Budai Fe­renc rendőr alezredesnek, a Bel­ügyminisztériumban végzett több­­évtizedes eredményes munkája elismeréséül nyugállományba vo­nulása alkalmából a Vörös Csil­lag Érdemrendet adományozta. Liszt Ferenc halálának cente­náriuma alkalmából Kairóban Simonyi Ernő nagykövet Liszt­­emlékplakettet nyújtott át Sza­rm­a el-Holi zenetudósnak és Ju­­szef el-Sziszi karmesternek, a Kairói Szimfonikusok főzeneigaz­gatójának, művelődésügyi állam­titkárnak. Liszt-emlékplakettet nyújtott át pénteken Berlinben Roska István magyar nagykövet. Diethelm Mül­­ler-Nilsson professzornak, a wei­­mari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektorának, a weimari Liszt Bizottság elnökének, Ursula Ragwitznak, az NSZEP KB kul­turális osztálya vezetőjének, Kurt Masurnak, a lipcsei Gewandhaus vezető karmesterének és Rolf- Dieter Aresh zongoraművésznek. -------A NAP----------------------------------­Krizantém helyett „Én nem tudom egyetlen napra tartalékolni az emléke­zést a holtakra — mondja csöndesen Z. — Apám naponta eszembe jut — de mintha inkább én jutnék az ő eszébe, magamon érzem a tekintetét, s mintha olykor, nagyritkán, rábólintana az életemr­e, máskor megró, én pedig beszá­molok neki a sorsomról, a gondjaimról, a lelkiismeretfur­­dalásaimról, az érmeimről — nem éppen szavakban, nem kerekre megfogalmazottan, inkább (ha érted) sejtelem­­szerűen. Mondom, mintha nem is én gondolnék rá, ha­nem ő énrám, mintha én jutnék az ő eszébe. Mintha egy ismerős zenei futam csendülne fel, egészen közelről. Má­sok szépen megölik a halottak napját, egyetlen napra gyűj­tik be, teszik félre, tartalékolják­­a gyertyagyújtás, a kri­zantém szertartását, az emlékezés lélekszorító kötelessé­gét — én ezt sohasem cselekszem. Velem ez történik. Én ilyenkor nem őket mérlegelem, mint a nekrológok, a gyász­beszédek — magamat mérlegelem. Halottak napja: voltaképpen a történelem napja. A múlt napja. Legfontosabbjaink elsöprő többsége: rég halott már. Pedig sem Levedi fejedelemre, sem a nagy királyokra, sem a kézimalmot forgató leányra, sem a névtelen jegyzőre meg a sok névtelenre, de Rákóczira vagy akár Babitsra sem úgy gondolok, hogy ők halottak. Azt sem számolgatjuk ma­gunkban soha, hogy a kezdetektől máig összesen hány ma­gyar élt­­ halt meg a Földön. És miért élt, és miért halt meg. Halottak napján mégis rájuk gondolunk: a kiválasz­tottjaink sírján, annak a kevés embernek a sírján, akit is­merünk a múltból. Akik mintha a múlt hozzánk menesz­tett követei lennének. Az élők mindig kevesebben vannak, mint a holtak: vol­taképpen mindegyikünk tíz, száz, ezer, tízezer halott em­lékét örökölte. Ha másként nem, ha gondolataiban nem, ha érzelmeiben nem — hát a génjeiben. DIURNUS 3

Next