Magyar Nemzet, 1986. november (49. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-07 / 263. szám

Péntek, 1986. november 7. SPORT Tart még Mexikó hatása? Igaza lett Leo Beenhakernek, a Real Madrid újdonsült holland edzőjének! Két hete, amikor csa­pata a BEK második fordulójá­nak első játéknapján csak 18 lt­ra győzött az olasz Juventus el­len, Beenhaker, nem törődve az általános elégedetlenséggel, azt nyilatkozta, kedvezőnek tartja az eredményt Majd amikor szó esett arról, hogy a Real általában nem­csak egy góllal szokott nyerni a Bernabeu-stadionban emlékezte­tett arra, hogy alig több, mint egy fél esztendeje igencsak hasonló helyzetben volt a Juventus. Ak­kor a Barcelona ellen játszott a BEK-ben elődöntőt, és a spanyol­­országi mérkőzésen ugyancsak ki­húzta egy 1—0-ás vereséggel. Ak­kor mindenki előre búcsúztatta a Barcelonát, mondván, hogy a Ju­ventus, Platinivel, Laudruppal egészen biztos, hogy ledolgozza ezt a minimális hátrányt Nem így történt. Torinóban 0-0 lett az eredmény, és a Barcelona ját­szott BEK-döntőt. Két hete Butragueno egyetlen góljával nyert Madridban a Real. Szerdán, a visszavágón, a spa­nyolok bajnokának, miként ta­vasszal a Barcelonának, ismét elég volt ez az előny. Bár Cabrini révén a Juventus a 8. percben kiegyenlítette hátrányát még a hosszabbításban sem volt képes a továbbjutást jelentő gól meg­szerzésére. A Real fiatalabb — Chendo, Sanchez — és rutinos válogatott védői — Gallego, Gor­­dillo, Camacho — minden próbál­kozásnak ellenálltak. Következ­hettek tehát a már oly sokszor elátkozott, igazságtalannak mon­dott, tizenegyesek, s a már sok­szor bizonyított tétel, a 120 perces játék után már kissé szerencse­játék a büntetőrúgás. A kip­erült futballisták ilyenkor alig emlé­keztetnek önmagukra. Ha nem így lenne , emlékezzünk a Bar­celona BEK-döntőbeli tizenegyes- Sokkjára! —, hogyan fordulhatnak elő, hogy egy Juventus kijelölt büntetőrúgói mindössze egyszer találnak az ellenfél kapujába? Pedig így történt. A Real jutott tovább­, eurohaiása Fásultan Más kérdés, hogy a semleges megfigyelők csalódtak az Európa legjobbjainak tartott két csapat mérkőzéseiben, és egy talán szá­munkra sem érdektelen, tanulsá­got vontak le belőle. Nevezete­sen: úgy látják, hogy a mexikói világbajnokságon szerepelt játé­kosokat kiégette a nyári, mintegy harminc-negyven napig tartó ha­talmas igénybevétel, a magaslat­hoz, a forrósághoz való alkalmaz­kodás, a meccsek, majd a vissza­állás az európai éghajlatra. Pla­tini, Laudrup, Cabrini, tehát a Juve vb-t járt játékosai — Scirea az első meccsen, Madridban sé­rülése miatt nem játszott — épp­úgy rendkívül fásultan futballoz­nak, mint a Real Mexikót járt sztárjai, Valdano, Sanchez, Gör­dülő vagy Michel. A hírek szerint egyedül a rendkívül „könnyű” és laza Butragueno a kivétel. Mind­azonáltal a Realnál talán most kevésbé szomorkodnak a nem ép­pen kiemelkedő forma miatt... Az iménti okoskodást támaszt­ják alá némiképpen a szovjet csapatok is. A­ Torpedo ugyanis KEK-meccsen Stuttgartban rú­gott öt gólt, ami többé-kevésbé páratlan teljesítmény. Kiváltképp az Szaviscsev produkciója. A csa­tár Moszkvában két gólt szerzett, Stuttgartban pedig négyet. Ugyancsak öt gólt lőtt ellenfelé­nek az UEFA Kupában a francia Toulouse-nak, a Szpartak Moszk­va. (Az első meccsen a franciák 3—1-re győztek.) A két csapatban alig volt Mexikót járt játékos. A válogatottal csaknem azonos Di­namo Kijev játszott viszont a je­lentések szerint a leghalványab­ban a három szovjet csapat kö­zül. A skót Celticnek egészen a hajráig jelentős reménye volt ar­ra, hogy továbbjusson, végül azonban a KEK-védő Kijev ezút­tal a BEK-ben, 3—1-re győzött, s továbblépett, a harmadik for­dulóba. Izgalommentes kiesés Amilyen meglepetés volt a baj­nokok tornáján az előző kiírás­ban a román Steaua végső győ­zelme, olyan váratlan most gyors, tulajdonképpen izgalommentes kiesése rögtön az első ellenféllel szemben.­­Az első fordulóban erőnyerő volt a címvédő. (A bel­ga Anderlecht két hete Brüsszel­ben 3—0-ra verte a román bajno­kot De, hogy még mindig ne dől­jön meg a mexikóiak elhaszná­lódásáról szóló tétel, két olyan játékos játszott ebben meghatá­rozó szerepet aki nem volt ott a vb-n. Az Ausztráliában felnőtt, jugoszláv szülőktől származó Krncevic és a spanyol eredetű, de már belga Lozano. S hogy folytatódjék a nemzetközi sztár­parádé: Romániában a belga csa­pat három ország válogatottjaiból álló védelme csak egy gólt kapott s így biztosan jutott tovább az Anderlecht. A belga Demol és Grun, a holland Van Tiggelen és a dán Andersen ellen a világon kevés csatársor rúghat egynél több gólt. S a baj nem jár egye­dül! A román csapatok közül nemcsak a Steaua esett ki, hanem az összes többi is. E tekintetben tehát közös cipőben jár a magyar és a román labdarúgás. A fordulónak a Rába kiesésén kívül is volt némi magyar (és nem is örömteli) vonatkozása. A csapatainkat az első fordulóban búcsúztató ellenfelek közül ugyanis egyedül a BEK-ből a Bp. Honvédot kiverő dán Bröndby maradt versenyben. A KEK-ben a jugoszláv Velezs Mosztar ugyan 4—3-ra legyőzte a bolgár Vitosát, de ellenfele jutott tovább, 5—4-es összesítéssel. Az UEFA Kupában a holland Feyenoord a saját pá­lyáján elszenvedett 5—1-es vere­ség után Mönchengladbachban 2— 0-ra kapott ki. A Bröndby az NDK-beli Dynamo Berlin ottho­nában ért el továbbjutást jelentő 1—1-et (az első meccset 2—1-re nyerte.) 3—3 csapat Néhány további érdekesség a szerdai játéknapról: Az UEFA Kupában kiesett az előző kiírás­ban KEK-döntőbe került Atleti­­co Madrid. A portugál Guima­­raes verte ki. A franciák egyet­len csapattal maradtak­ verseny­ben. A Bordeaux a KEK-ben Lisszabonban, elért 1—1 után ott­honában, Vercruysse góljával 1— 0-ra győzött a Benfica ellen, s verte ki a nagy múltú ellenfelet. A spanyol Barcelona — az előző kiírásban BEK-döntős —, miként az első fordulóban, most is csak az idegenben lőtt több góllal ju­tott tovább. Ezúttal a portugál Sporting Lisszabon ellen. Ugyan­ebben a kupában az olasz Inter hasonló módon jutott tovább a lengyel Légia ellen. A varsói 3— 2-es vereség után Milánóban elegendő volt Fonna egyetlen gólja az olaszok továbbjutásához. A három európai kupa első két fordulója után már csak Spanyol­­ország és a Szovjetunió érdekelt mindhárom sorozatban. Rajtuk kívül még az NSZK és Belgium sportolói bizakodhatnak három­­három csapat további sikereiben. (n. n. p.)1 * A szerdai eredmények (a vastag be­tűvel szedett csapatok jutottak to­vábbi­­ BEK : Juventus—Real Madrid 1—0, Austria —Bayern München 1—1, Crvena Zvez­­da—Rosenborg 4—1, Steaua—Ander­­lecht 1—0, Dynamo Berlin—Bröndby 1­—1, Dinamo Kijev—Celtic 3—1, Porto —Vitkovice 3—0. A Besiktas játék nél­kül jutott tvább, mert a ciprusi Apóéit kizárták. KEK VfB Stuttgart—Torpedo Moszkva 3—5, Olympiakos—Ajax 1—1, Bordeaux —Benfi­ca 1—6, Sion—Katowice 3­—6, Malmö—Nentori Tirana 0—0, Lak. Leip­zig-Rapid 2—1, Wrexham—Zaragoza 2— 2, Velezs—Vitosa 4—3. UEFA KUPA Rába ETO—Torino I—I, Trakljn— Hajdúk a—2, Brandenburg—Göteborg 1—1, Szpartak Moszkva—Toulouse 5—1'. Craiova—Dundee United 1—0, Boa vista —Glasgow Rangers 0—1, Leverkusen— Dukla Praha 1—í, Fayenoord—Mön­chengladbach 0—2. Internationale—Le­­gia 1—0, Gent—Studentesc 1—1. Atletlco Bilbao—Beveren 2—1, Standard Liege— Tirol 3—2, Atlehco Madrid—Guimaraes 1—0, Uerdingen—Widzew LOdz 2—0. Neu oha tel Xamax—Groningen 1—1, Sporting Lisszabon—Barcelona 2—1. A TEMSZMENEDZSER Taróczy Balázs kávét iszik a pasaréti Vasas-klub éttermének egyik asztalánál. Az elmúlt más­fél évtizedben ritka látvány volt az ilyesmi — azon egyszerű ok­nál fogva, hogy világjáró tenisz­­bajnokunk napokban, szinte órák­ban mérte minden esztendőben az itthon töltött időt. S noha, lakása átellenben, a sportteleppel épp szemközt található, régebben so­hasem pazarolta perceit holmi ká­vézás ürügyén összehozott fecse­gésekre. Most viszont már egy új Taróczy ül az asztalnál : 32 éve­sen életformát váltott, s bár nem szakított teljesen a játékkal, ezen­túl takarékra fogja magát, nem elsősorban saját teniszével fog­lalkozik, hanem mások érdekében tornáztatja az agyát. A lapok szűkszavú híradása már tudósított róla: a háromszoros pá­ros, világbajnok, a wimbledoni nyertes a jövőben menedzser lesz. E váltás talán nem lehet érdek­telen az Olvasó számára sem, an­nál is inkább,­­mert az új „mun­kakörrel” kapcsolatos informá­ciókon túl, talán általános érvé­nyű megállapítások is levonhatók arról,­ hogy miként kamatoztat­hatók a bő egy évtizedes profiélet tapasztalatai­­a hazai környezet­ben. Futballistáink gyakori kül­földi szerződéskötése annak ide­jén hasonló, később visszatérülő szakmai előnyöket ígért a sportág honi jövője számára. Más kérdés, hogy az egykori vándorlegények, a légiósok munkáját választó labda­rúgók közül edzőként, klubveze­tőként manapság igen kevesen profitálnak (profitálhatnak) az idegen környezetben szerzett gaz­dag tapasztalatokból. De nézzük inkább miként ala­kul a visszavonulóban levő te­niszprofi élete! A januári­­ világ­­bajnoki eredményhirdetés óta el­telt hónapok már az átállás, az egyre gyakrabban jelentkező de­­r­éksérülés miatti visszavonulás jegyében teltek. Az idén csupán három Grand Prix-versenyen in­dult. Philadelphiában az első, az ausztriai Leupersdorfban a máso­dik, a szintén osztrák Kitzbü­hel­­ben a harmadik fordulóban esett ki. — Búcsút Mondtam a Grand Prix-versenyek világának — így Taróczy. — Az indulás esztendeje, az első számítógépes világrang­lista 1974-es megjelenése óta min­dig ott voltam az első 50 között, legjobb éveimben a 20 közé is sikerült beverekednem magamat. Elfáradtam. Beleuntam az állan­dó utazgatásokba, a szállodából szállodába való költözködésekbe, a nyomasztó egyhangúságba. Dön­tésemet siettette egyre gyakrab­ban jelentkező kínzó derékfáj­dalmam is, melyet egy-egy ver­senyre, 10—12 nap időtartamra gyulladásgátló gyógyszerekkel még rendbe tudok hozni, de a fo­lyamatos teniszezésre már alkal­matlan. Visszafogtam magam. A Davis Kupára, amíg szükség van rám. Igyekszem becsületesen­ fel­készülni, s továbbra is­­ megtar­tom szerződésemet a nyugatnémet Fürth teniszklubjával, ahol csa­patbajnoki mérkőzéseket játszom, s az egyesület versenyzőivel gya­koriak. Egyébként pedig? Futok, focizok, telente ismét korongozok, s élvezem a civil életet. Ennyi tehát a bajnok pillanat­nyi hangulatjelentése önmagáról. Néhány mondatos beszélgetés után azonban kiderül, hogy a te­nisz nélküli élet csak a külső szemlélő, a versenyek eredmény­­listáit böngésző olvasó számára je­lent szakítást a sportággal. A me­­nedzserjövőt felröppentő hírek már tudatták: Taróczy ezentúl az újdonsült magyar bajnok, Mar­kovi­ts László pályafutását egyen­geti, a Bp. Spartacus 16 és fél esz­tendős ifjú reménységének a me­nedzselésével foglalkozik. Szep­temberben, a magyar bajnokság idején egy rádióriportban Taró­czy lelkendezve számolt be tervei­ről. Noha az újságok híreiből már sokat hallott az esztendő „megle­petés-emberéről", a személyes ta­pasztalatok most végképp meg­győzték arról, hogy érdemes, sőt, szükséges segíteni, támogatni az ifjú Markovitsot. Azóta jó néhány hét eltelt már, s Taróczy aktív szervezésbe kezdett, hozzálátott a menedzseri munkáihoz. Nem minden alap, tapasztalat nélkül, hiszen nyár eleje óta a világranglistán legjobb ötven közé került osztrák Thomas Muster technikai tanácsadójaként is tevé­kenykedik. Munkaköre azt jelen­ti, hogy amikor tanítványa Bécs­­ben van, valamelyik versenyre ké­szültében hosszabb időt otthon tölt, akkor Taróczy is az osztrák fővárosba utazik (vagy a jövő­ben esetleg Muster jön Budapest­re), s a gyakorlásokat a magyar teniszező elképzelései szerint vég­zik. Taróczy elmondotta, hogy nem elsősorban edzőpartnerre, hanem a világ teniszsportját be­lülről ismerő, a változásokat kö­zelről tapasztaló tanácsadóra volt szüksége Muster menedzserének. Úgy tűnik, némileg az új tech­nikai tanácsadó jelenléte is szere­pet játszott abban, hogy a Borg és Vilas-féle pörgető teniszt al­kalmazó osztrák fiú stílusa válto­zatosabb, játéka aktívabb lett, s ennek következtében a januári 130. helyről már a 45.-re jött előre. Markovits László esetében más feladatokat képzelt el magának Taróczy. Annál is inkább, hiszen az ifjú­ magyar bajnok még csak ezután kezdi meg felzárkózását a nemzetközi teniszvilág legjobbjai­hoz. „A munkám egyelőre abból áll, hogy a szakmai lehetőségeket biztosítsam Markovits számára. Tudom, hogy milyen nehéz, az in­dulás, amikor tinédzser korban egyik külföldi versenyről a másik­ra hányódik az ember. Mindenna­pi gondot jelent a magány, s az, hogy miként gazdálkodjunk a szűkös napidíjjal. Ebben a kor­ban alapvető kérdés, hogy melyik fiatal, mennyire tudja klviselni az egyedüllétet, a nemzetközi felnőtt versenyeken való jelentkezés szükségszerű velejáróit, a soroza­tos vereségeket. A nyugatnémet teniszsport egészen Becker jelent­kezéséig mindig ilyen gondokkal küszködött: a tehetségesnek kiki­áltott, valóban ügyes ifjú tenisze­zők belekerülvén a felnőtt me­zőny óriási konkurenciaharcába, megrettentek az egymást követő, elkerülhetetlen vereségektől, s in­kább maradtak otthon kortársaik között villogni, mint vállalták vol­na a harcok árán való felkapasz­kodást. Így tűntek el olyan játé­kosok, mint Zip­, Probst és a töb­biek. Ezeken a gondokon kell át­segíteni a tehetséges magyar já­tékosokat.” Taróczy elmondotta, hogy el­képzelése szerint a jövőben akár ki is bővülhet az általa patro­nált játékosok köre. A Spartacus­­teniszező Köves Gábor, s a baj­noki bronzérmes Lányi András­­(MTK-VM) tartozik még abba a körbe, akiktől nemzetközi szin­tű eredmények várhatók. Az, hogy elsőként Markovitsot vette „védő­szárnyai alá", leginkább az indu­lás bizonytalanságával magya­rázható. Kezdetként azzal foglal­kozik, akiben pillan­atnyilag a legtöbb fantáziát látja. A fiatal játékos menedzseléséhez, külföl­di versenyeztetéséhez meg kell te­remteni a pénzügyi feltételeket. A Magyar Tenisz Szövetség és a Bp. Spartacus elvi hozzájárulást adott a Taróczy—Markovits együttműködéshez, ami azt jelen­ti, hogy a szövetséggel és a klub­bal szembeni kötelezettségek tel­jesítése után a versenyprogram összeállításánál szabad kezet ka­pott a menedzser. Bár a tárgya­lások még folynak, úgy tűnik a Taróczy-féle márkajelzés jó „hi­tellevélnek" bizonyult azoknál a cégeknél is, ahol támogatásért kilencselt a wimbledoni bajnok. Taróczynak a menedzselésből egy­előre semmi anyagi haszna nem származik, de nem tartja kizárt­nak, hogy később gazdaságilag is sikeres lehet az együttműködés. Taróczy pontokba szedi, hogy miben tud segíteni az általa tá­mogatott Markovitsnak, az eset­leg később formálódó teniszcso­portnak. Azt nem említi, hogy neve, profi pályafutása, világbaj­noki címei garanciát jelenthetnek az üzleti partnereknek , akit a wimbledoni győztes javasol, az valószínűleg megérdemli a figyel­met, a támogatást. Konkrét segít­ség viszont, hogy Taróczy edző­­partnerként a hazai szintnél gyor­sabb, a nemzetközi elvárásoknak jobban megfelelő játékhoz szok­tathatja tanítványát, a profik kö­zött eltöltött másfél évtized vala­mennyi csínját-bínját átadhatja. Ismeri a versenyeket, tudja hova érdemes menni, hol milyenek a mezőnyök,­ milyenek a pontszer­zési lehetőségek. Jó kapcsolatot épített ki a versenyek rendezőivel , alkalmanként a házigazdák jó­indulata, támogatása is sokat se­gíthet a külföldön egyedül ván­dorló teniszezőnek. Ez a fajta menedzselés, a „nagy Taróczy" által jött segítség sokat lendíthet az ifjú magyar bajnok, s tehetséges kortársainak az indu­lásán. Önbizalmat adhat e korosz­tálynak , olyan önbizalmat, amely nélkül lehetetlen igazán jó eredményt elérni. Markovitsról azt meséli Taróczy, hogy őt nem kell attól félteni, hogy megrop­pan a „sztárolás" terhei alatt, el­bízza magát. „Őt nem hátraveti, hanem előremozdítja a népszerű­ség, mert tudja: eredményeket, nagy teljesítményt várnak tőle. Az én feladatom az, hogy tudato­sítsam benne, valóban elérhet a csúcsra. A munkáját, a hozzáállá­sát, a játékszeretetét, az akaratát ne­­ érheti kritika — ezért is áll­tam örömmel mellé." Sok idő azonban nincs ahhoz, hogy a tanítvány szárnyait bonto­gassa. Ismét a kávézgató Taró­­czyt idézzük, amikor azt említi: nála hat esztendő kellett ahhoz, hogy önmaga is elhiggye, van mit keresnie a nemzetközi mezőny­ben. A mostani fiatalok nem po­csékolhatnak ennyi időt az esz­­mélésre. Hatalmas a konkurencia. „Amikor 1978-ban Barcelonában az akkor 19 esztendős Lendl volt az ellenfelem az elődöntőben, s nyertem a 40. helyen jegyzett ost­­ravai fiú ellen, emlékszem, rette­netesen elámultam, amikor az öl­tözőben bevallotta: neki az a cél­ja, hogy rövidesen világelső le­gyen. Csodálkoztam ezen, honnan veszi ezt a bátorságot?! Ma már tudom, hogy csak ilyen célkitű­zésekkel lehet valóban a csúcsra érni.” Arvay Sándor Magyar Nemzet A titok nyitja könyvek, újságcikkek sorá­nak nem sikerült megfejtenie a mexikói „titkot”, hogyan szenvedhetett megsemmisítő vereséget a magyar válogatott a szovjet csapattól. Jelentem, nekem szerda este sikerült meglelnem a rejtély kulcsát: a nálunk is fogható szovjet té­vécsatornán megnéztem a két moszkvai és a kijevi klub ku­pamérkőzését A kitűnő glas­­gowi csapat kapott egy hár­mast a toulouse-iak ötöt vi­hettek haza, míg a Stuttgart a saját pályáján (!) vesztett öt gólt kapva. Vagyis tizenhárom gól, nem is akármilyen ellen­feleknek, s mindhárom szovjet csapat ezen kívül kihagyott fe­jenként féltucat óriási helyze­tet is. Láttam három tucatnyi szélvészgyors, a labdát „menet közben” ragyogóan kezelő, meglepően helyezkedő, erős, energikus játékost s nyilván­való lett hogy amennyiben a belőlük összeszedett nemzeti tizenegynek csak egy kis sze­rencséje, valamint az átlagos­nál gyengébb formában levő (túledzett „betésztázott"...) ellenfele van, akkor bizony po­tyognak a gólok. Ennyit a nagy titokról. (aw) Tizenhárom forduló után a szovjet Beljavszkij 8 ponttal vezeti a mezőnyt Tilburg­ban a nemzetközi sakkverse­nyen. Portiscarnak, aki legutóbb fél pontot szerzett a nyugatnémet Hü­b­­nertől, 6,5 pontja van, ezzel a hol­­­and Timmannal holtversenyben a ne­gyedik­ helyen áll. Vasárnapi galoppversenyek 1. Arany — Csitri — Girl — Ingázó. — 2. Rojtos — Gíres — Mandula — Csábos — 3. Timur — Mezővirág — Aktív — Sándor. — 4. Bajtárs — Ké­kes — Balett — Tiszavirág. — 5. Ra­koncátlan — Lődörgő — Remekmű — Achát. — 6. Kedvenc — Aszbeszt — Gesta ■— Muhar. — 7. Yorgo — Ko­rai­l­zirt — Lél — Drusza. — 8. Leo — West — Ettagan — Ricsi. — 9. Rocco — Várnagy — Budafa — Dakota. — 10. Gótika — Patty. — Dorka — Mara. A versenyeket 10.30-kor kezdik. KIÁLLÍTÁSOK ADY HIUMOttüM (V., Veres Pál­ 84 tt. 4—8.): ARANY 8 AB PATIKAM­ÚZE­UM (I., Tinók u­. 18.): Gyógyszerészet­i rel­evánás és­­ barokk koribon. BAJOR GIZI BZÍNISZMÚZEUM (XII., Stromfeld Aurél u. 10.). (Ny. K, Cs. 13—b1-ig, 8*o. V. 11—18-ig.) . BARTÓK BÉLA-EMLÉKHAZ (II., Csa­lán út 28 ). Bartók-emlékkiáll .. Bartók-ábrázolások magyar bélyege­ken (idős*. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Scant György tér S.). Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — a középkori Buda Io­­e­yn várpalotája és gótikus szobrai (in. kiáll.) — Fejesetek a képet le­válsz­elep történetéből m­. ifié—ill. — Holland építészet és várostervezés 1940—1980. (idősz. kiáll.) EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák tér 4.): Evangélikusa­ág a magyar kultúrában — Petőfi- és Kos­­suth-relikviák — Kalehbrenner Ká­­roly-emlékkiáll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (1., Tóth Árpád sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc. — Az Osztrák- Magyar Monarchia és az első vi­lágháború. — A Magyar Tanácsköz­társaság forradalmi* honvédő hábo­rúja. — Magyarország a két világ­háború között és a második világhá­borúban. — Hazánk felszabadítása. — A Néphadsereg megalakulása és fejlődése. — A kézifegyverek törté­nete. (áll. ldáll.) Budavár, 1686. — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1840—85. — Magyar képzőművészek rajzai az első világháborúról. — Ma­gyar önkéntesek a spanyol polgár­háborúban (idősz. kiáll.) (Ny. 9—17- ig, V: 10—18-ig.). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI.. Népköz­­társaság u. 109.). India és Hataó-m­­ara művészete (áll. Idill.) — Távol­­fe­lett kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 89—97.). Művészet és mester­ség (áll. kiáll.) — A magyar Art Deco lakánművészet — 100 év osz­mán—török szönyegművészete — Ré­gi bácsi porcelán (Idősz. kiáll.). Sin.). JÓ­CAI-EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u­. 81.). (Ny. H. ftdv. 10—14-ig). JÓZSEF ATTILA-EMLÉKSZOBA (IX., Okt u­. 8.). KASSÁK-EMLÉKMÚZEUM (ul.: Fő tér 1.). ..Hommage a Kasaik" Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága — Kassák kollázsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (Xiil., Visegrádi u. 18.). (Ny. V. kiv. 16-17-ig). KIS­CELLI MÚZEUM (IL. Kiscelli Út 898.): Pest-Buda művészeti emlékei • XVi­—XIX. sz.-ben — az ..Arany Oroszlán- patika — Pest-budai nyom­dák a XVm—XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) — Társasági élvezetek Pest-Budán. (Idősz. kiáll.). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Vá­rosligeti krt. 11.): A vasút történtté a lóvasúti él 1989-ig — A mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — a közúti közlekedés tör­ténete a római kortól napjainkig (AB. klán.) LAKATMÚZEUM (III., Fő tér 9.). Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett ldáll. (Ny. H. ldv. fé­lé­ig. Bev. V. 19—11-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 91.). (Ny: H—P-ig 12 —17-ig, Bzo. 9—43-ig, V. zárval). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektrotechnika történeté­­­­ből (áll. kiáll.) (Ny: V. H. kiv. II— 1T-ig). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­­DÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM (I., For­tuna u. 8.): A magyar kereskedelem századunk első felében —A cukrász­ipar története Magyarországon (ál. ill.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom tör­ténete — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. ldáll.) — Egy meg­szűnt gyár... az óbudai gázgyár (Fi­ner Tamás fotókiáll.) — Bíró Mi­­hály-emlékkiáll. (idősz. kiáll.). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda­vári Palota B. C. D. ép.): Későrene­szánsz és barokk művészet 1580-től 1800-ig — Késő gótikus sz­árny­úcol­tá­rok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. as.-i fes­tészet és szobrászat — Magyarorszá­gi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) — Avantgarde művészet Hol­landiában. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VII., Múzeum krt. 18—16.): Magyarország népeinek története az őskőkortól s honfoglalásig — Magyarország törté­nete a honfoglalástól 1949-ig — Ma­gyar koronázási jelvények (áll. Id­ézi.) — Az avarok kincsei — A török elleni hadjáratok és Buda visszafog­lalásának érmei, (Idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., Szenthárom­ság tér). Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9—19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyd-vár): a háziállatok ki­alakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szerv­es­marha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juh­tenyésztés története — az erőgép tör­ténete — Vadászat és vadgazdál­kodás — Természetvédelem — A magyar halászat története, (áll. kiáll) — 99 éves a Mezőgazdasági Múzeum (Idősz. kiáll.) (Ny. H. klv. 19—17-ig. V. 10—18-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics M. u. T.). A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Ma­gyarországon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszt-hangverseny­ek( Pest-Budán holdal. kiáll.) (Ny. K. klv. 19—il-ig. H: 19—94-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókási Pál u. 9—11.). Euró­pai bútorok a XV—XVII. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVII. szó­ban — Bútorm­­vészet a XIX. sz.­­ban — Kályha és kályhacsempa — Római lapidárium (áll. klil.) — Augsburgi barokk ötvösmunkák — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth tér 13 ): Az ős­társadalmaktól a civilizá­ciókig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyo­mányok, újítások — Gyerekek a mú­zeumban — Gőzenergia az ember szolgálatában; James Watt emléké­re (idősz. kiáll.) NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 89 b.): Nyugat emlék­­kiáll (áll. kiáll.) — Tóth Árpád-em- Moldi I. (Idős*, kiáll.) (Ny. 14—IS­IS). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (in : Fő tér 1.): Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer. Tó­biás Simon kádármester műhelye — Társsa Játékok 1999—1950. (Ny. H. ldv. 14—19-ig, SSO. V: 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): Bonos Miklós könyvilusztrációi (Ny. 18— 11-ig. V. zárva I). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II., Bem József u. 39.): Földünk rejtett kincsei — Rozsnyó és környéke binyássate és kohászata — A rozanyói Banleké Múzeum vendégkiáll. PETŐFI CSARNOK (XIV., Zichy M. u. Városliget): Repüléstörténeti és Őr­­hajózási kiáll. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Ká­rolyi M. u. 18.): Déry Tibor dolgo­zószobája — Móricz Zsigmond dol­gozószobája — József Attia-emlék­­kiáll. — Radnóti Miklós-endék kiÁlL. — Gábor Andor-em­lékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák. LA Károlyi­emlékszobák nyitva tartáén: K—P-ig: ló—14-ig, Szó. V: 14—18-ig) (áJ. ki­áll.) — A múzeum kiadványaiból kiáll. mi. — Szép francia könyv — A reneszánsz és a barokk kora (Idősz. kiáll.) (Ny. 10—18-ig). POSTAMÚZEUM (VI., Népkoztárss­ág u. 8.): Posta- és távközléstörténet!­­UI. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Apród U. 1—8.): Képek a gyógyítás múltjából (IUI. kiáll.) — Magyar orvosok régi fényképeken (Idősz. kiáll.) (Ny. 1016—19­111). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hő­sök tere). Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik klán. — XX. sz.-i művészet (áll. kiáll.) — Az európai grafika hat­száz éve (Idősz. kiáll.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzet Múzeum épü­letében, vm.. Múzeum krt. 18-48.); Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország állat­világa (áll. kiáll.) TŰZOLTÓM­ÚZE­um (X., Martinovics tér II.): A tűzvédelem fejlődése (AI. ldáll.) (Ny. 8—18-ig, ünnepnap: 8— M-ig).a BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (Dr., Laktanya u. 4.). BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (HL. Lajos u. 133.): Pettay Pál áll. kiáll. — Kelényi Béla „Fény­­máz" c. kiáll. BUDAPEST KIÁLLÍTÓ TEREM (V. Szabadsajtó út 5.): Marton László szobrász kiáll. — Jose Kolosa-Kolos fotóm, kiáll. DUNA GALÉRIA: G. Heller Zeusza keramikus kiáll. (zár: 9-én). ERNST MÚZEUM (VI., Nagymező u. 8.): Fiatal fotóművészek Stúdiója — Pinczehelyi Sándor grafikus kiáll. GULÁCSY GALÉRIA (XII., Fürd U. 4/a.): Csoportos festményt váll. MOLNÁR C. PÁL-GYÜJTEMÉNY (XI., Ménesi út 88.): (Ny. K, Sse, Cs: 18— 18-ig, V: 10—13-ig). MŰCSARNOK (Hősök tere): Éva Bes­­nyő fotóm. (Amszterdam) leáll. — Max Bill Budapesten — Gyar­mati­/ Tihamér festő kiáll. ÓBUDAI PINCEGALÉRIA (In., Fő tér 1.): Kováts Albert rajzai (nyit: 10- én). PATAKY GALÉRIA: Gruber Béla kiáll. VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIA: Varjasi Ta­más iparművész Bőrplasztikák c. kláll. VIGADÓ GALÉRIA (V., Vigadó tér I.) : Tóth József lzáll. — Kotsis Nagy Margit szobrász kiáll. A múzeumok és kiállítótermek, éltelé­­ben 18—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jeleletik. 13 — A Műcsarnok és kiállítótermek no­vember 7-én nyitva lesznek, november 10. és 14-én zárva tartanak. A novem­ber 10-re és 11-re meghirdetett köz­művelődési programokat változatlanul megtartják. — A városligeti Petőfi Csarnokban a Közlekedési Múzeum repülési és űrha­józási állandó kiállítása november 10- től 1987. április elsejéig technikai okok miatt, zárva tart. — Tárlatvezetések és múzeumi elő­adások vasárnap: A középkori Buda király­ várpalotája és gótikus szobrai, fél 11 és du. 4-kor; Budapest két év­ezrede, 12 és du. fél 3-kor a Budapes­ti Történeti Múzeumban. — Középkori kőtár, fél 10-kor. Későgótikus szár­nyasoltárok a trónteremben, du. 3-kor a Nemzeti Galériában. • — Angol nyelvgyakorlók részére film­különlegességet mutatnak be no­vember 10-én, hétfőn, 19 órakor az Új Tükör Klubban (XII., Moszkva tér 20., Úttörőház). Utána társalgási lehető­ség.

Next