Magyar Nemzet, 1987. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

Csütörtök, 1987. február 12. Az aszály ellenére is jó évet zárt az állami gazdaságok egyesülése Jelentés a településfejlesztési hozzájárulásról Budapesten: akik elfogadták, azok sem fizetnek rendesen KÖZÉLETI HÍREK Mohammad Ali Farmanbar, az Iráni Iszlám Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünne­pe alkalmából szerdán fogadást adott a Gundel étteremben. A fo­gadáson részt vett Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter, Medve László egészségügyi miniszter, Bányász Rezső államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszter­­helyettes, valamint politikai, gaz­dasági és kulturális életünk szá­mos más vezető képviselője. Je­len volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tag­ja. A Lapkiadók Egyesülésének Igazgatótanácsa február 11-én tartott ülésén Bocz Józsefet vá­lasztotta meg elnökévé. Az ülé­sen részt vett Bereczky Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese és Bercsényi Botond, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Kéntes hozzájárulására szükségük van a kerületeknek. A továbbiakban a VIII. kerületi tanács végrehajtó bizottsága te­vékenységéről szóló beszámolót vitatta mert a testület, majd két jelentős beruházás — a József Attila Színház rekonstrukciója, és a békásmegyeri szakorvosi ren­delőin­tézet — végelszámolását ta­nulmányozta át. Az utóbbi mun­kálatai 1983 májusában kezdőd­tek, s akkor még úgy volt, hogy az átadás 1985. október 15-én lesz. „A kivitelezés azonban már a kez­dés utáni időszakban is nehézke­sen, váltakozó intenzitással folyt”, ami aztán a későbbiekben csak halmozódott. Így a már­ nélkü­lözött egészségügyi létesítmény több­­mint egyéves késéssel, ta­valy december 15-én kezdhette meg tevékenységét. A költségek 3,9 százalékkal haladták meg a tervezettet. (kertész) Iparpolitikai Tanács Lázár György megbeszélése vállalatvezetőkkel (MTI) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, és Berecz Fri­gyes, a Minisztertanács elnökhe­lyettese szerdán részt vett az Iparpolitikai Tanács vállalatve­zető­ tagjainak megbeszélésén. Az Ipari Minisztériumban tartott ta­nácskozáson véleménycserét foly­tattak az MSZMP KB 1986. no­vemberi határozata, és ezzel ösz­­szefüggésben az 1987. évi terv végrehajtásának feladatairól. Magyarország és Belgium kapcsolatai jól alakulnak Marjai József az Európai Gazdasági Közösség képviselőivel is tárgyalt (MTI) Marjai József miniszter­­elnök-helyettes befejezte tárgya­lásait a belga fővárosban. Meg­beszélést folytatott Wilfried­ Mor­tens miniszterelnökkel, Albert herceggel, a belga Külkereskedel­mi Hivatal tiszteletbeli elnökével, Henman de Croo küllkereskedelmi és közlekedési miniszterrel, Marc Eyskens pénzügyminiszterrel, va­lamint Jacques Cocottal, a Belga Nemzeti Bank kormányzójával. A megbeszélések során meg­állapították, hogy a két ország kapcsolatai minden téren jól ala­kulnak. Megelégedettséggel nyug­tázták gazdasági együttműködé­sünkben a miniszterelnöki talál­kozók, valamint a­­kereskedelem­fejlesztő akciók nyomán kibonta­kozott határozott fejlődést Meg­erősítették a két fél különös ér­dekeltségét az összeurópai kere­tek közötti további együttműkö­dés kiszélesítésében, és közös tö­rekvését az akadályok felszámo­lásában. Támogatják a fegyver­kezés megfékezése érdekében több oldalon folytatott­­tárgyalá­sokat és kifejezték azt a kívánsá­gukat, hogy ezekben a kérdések­ben már ebben az évben szüles­senek konkrét megállapodások is. Véleményt cseréltek a világgaz­daság­­legújabb fejleményeiről, a pénzügyi helyzet stabilizálásának lehetőségeiről és feltételeiről. A­ megbeszéléseken foglalkoztak a nemzetközi pénzügyi szervek te­vékenységével és a két ország­ ezekben a szervezetekben kiala­kult együttműködésének kérdé­seivel, az Európai Gazdasági Kö­zösség és Magyarország közötti kapcsolatok rendezésének folya­matával, különös tekintettel arra, hogy ebben a félévben Belgium látja el a közösség elnöki tisztjét. Brüsszeli tartózkodása során a­­kormány elnökhelyettese megbe­szélést folytatott Jacques De­­lors-al, az Európai Gazdasági Kö­zösség bizottságának elnökével, Willy de Clercq és Lord Cockfield bizottsági tagokkal, találkozott a bizottság és a közösség szervei­nek több tisztségviselőjével. Esz­mecserét folytattak Magyarország és az Európai Gazdasági Közös­ség közötti kapcsolatok aktuális kérdéseiről. Megvitatták és pon­tosították azokat a feltételeket, amelyeknek biztosítása szükséges ahhoz, hogy hivatalos tárgyalások kezdődhessenek a Magyar Nép­­köztársaság és az Európai Gazda­sági Közösség közötti kapcsolatok és együttműködés rendezését cél­zó megállapodás létrehozása ér­dekében. Marjai József szerdán hazaér­kezett Budapestre. Kétoldalú kapcsolatok Kereskedelmi megbeszélések Svájccal (MTI) Philippe Levy, a Svájci Külgazdasági Szövetségi Hivatal utazó nagykövete, a magyar— svájci gazdasági vegyes bizottság svájci társelnöke, február 9. és 11. között látogatást tett hazánk­ban, a SWISSTECH ’87 műszaki­­tudományos szimpózium alkal­mából. Philippe Levy megbeszéléseket folytatott Melega Tibor külkeres­kedelmi miniszterhelyettessel, a magyar—svájci vegyes bizottság magyar társelnökével, nemzetközi kereskedelmi kérdésekről, továb­bá a kétoldalú gazdasági kapcso­latokról. Az utazó nagykövet eszmecserét folytatott Szabó Im­re ipari államtitkárral, Kovács László külügyminiszter-helyettes­sel, és találkozott Karczag Lász­lóval, az MNB ügyvezető igazga­tójával. Philippe Levyt és a vele együtt hazánkba érkezett Walter Füstöt, a Svájci Kereskedelem­fejlesztési Intézet vezetőjét fo­gadta Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke. ­ Teho-adósságok, józsefvárosi beszámoló és két beruházás mérlege a fővárosi tanács vb napirendjén A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága rövid időn belül má­sodszor tájékozódott a település­­fejlesztési hozzájárulás befizeté­sének alakulásáról. Nem ok nél­kül, hiszen az előző alkalommal tekintélyes elmaradásról győződ­hetett meg a testület. A tegnapi ülésen az 1986. december 31-i ál­lapotot értékelték, megállapítva, hogy a tőhó mellett szót emelő nyolc kerületben a fizetésre köte­lezhető állampolgárok 41,5 millió forintot fizettek be. Ez a terve­zett összegnek 63,5 százaléka, azaz még kétharmada sincs. Változat­lan az álláspont: a lakosság ön­ Mérleg 1986-ról• Csökkenteni kell az állattenyésztés veszteségeit (MTI) Az állami gazdaságok ta­valyi imfrikáját értékelte szerdán az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének Igazgatótanácsa a KISZ KB székházában tartott ülé­sén. Klenczner András, az egye­sülés vezérigazgatója beszámoló­jában elmondotta: az egyesülés 125 tagvállalata 1986-ban mintegy 86 milliárd forint termelési érté­ket állított elő, csaknem hat szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. Nyereségük 6,2 milli­árd forint volt. A szektor egészé­nek fejlődése azért is figyelemre méltó, mert az aszály 24 gazda­ságot jelentős mértékben­­sújtott, s a hozamkiesés egy év alatt meg­haladta a 400 millió forintot. Az igazgatótanács ülésén fel­szólalt Váncsa Jenő mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter is. Kitért az állattenyésztés gondjai­ra is, hangsúlyozta, hogy több fi­gyelmet kell fordítani a vesztesé­gek csökkentésére, mert például a sertésnevelés kezdeti időszaká­ban még mindig magas az elhul­lás aránya. A népgazdaság az ál­lami gazdaságoktól azt várja, hogy növeljék a külpiacon jól el­adható termékek előállítását Na­gyon hasznos lenne magyar— szovjet közös vállalatok alapítá­sa is. N­em kell a városba járni Kedvezőek a szövetkezeti jogsegélyszolgálat tapasztalatai­ ­ (MTI) Ma már 32 baranyai kö­zös gazdaságban működik a ter­melőszövetkezeti jogsegélyszolgá­lat. Ez azt jelenti, hogy a megye minden második szövetkezeti gaz­daságában, illetve szövetkezeti vállalatánál­ létrehozták a „jogi irodát"­, s körülbelül tízezer ak­tív és nyugdíjas téesztag, alkal­mazott élvezi ezt a szolgáltatást. A szövetkezeti jogsegélyszolgá­lat működésének tapasztalatai egyértelműen kedvezőek, az em­berek bíznak benne és egyre töb­ben fordulnak hozzá segítségért. Mostanáig mintegy hatezer eset­ben jártak el a jogászok. Elsősor­ban polgári és államigazgatási jo­gi ügyekben, tagsági vitákban, munkaügyi és társadalombiztosí­tási problémák megoldásában mű­ködtek közre. A szolgálat korrekt munkájáról tanúskodik, hogy mindeddig senki sem tett panaszt az ügyintézés minőségére. A falun élő emberek számára rendkívül előnyös a helyben elér­hető jogsegélyszolgálat. Minde­nekelőtt mentesülnek ügyes-ba­jos dolgaikban a hosszadalmas és fáradságos utánjárástól. Azelőtt minden alkalommal fel kellett utazniuk a városban működő jog-, ügyi képviseletekhez, esetenként ugyanabban az ügyben többször is, ami mindenkor félnapos vagy egész napos kiválást jelentett a közös munkából. Emellett pénzt is megtakarítanak, hiszen nem terhelik őket ügyvédi költségek, lévén a jogsegélyszolgálat ingye­nes juttatás. Érdekes tapasztalat, hogy azok­­kor­ a helyeken, ahol már régeb­ben működik ez a szolgáltatás, érezhetően kedvezőbbé vált a munkahelyi és a lakóhelyi légkör is. A jövőben további helyeken akarják létrehozni Baranyában a téesz-jogsegélyszolgálatot, a szol­gálat keretei között pedig meg­szervezik a rendszeres jogi isme­retterjesztést. Békési példa Olajos hulladékok ártalmatlanítása (MTI) Békés megyében még ez év első felében megkezdik az ola­jos hulladékok szervezett ártal­matlanítását, illetve hasznosítá­sát. A békéscsabai városgazdál­kodási vállalat megvásárolta a Földmérő és Talajvizsgáló Válla­lat hulladéktechnológiai osztálya által kidolgozott és néhány nagy­városban már sikerrel kipróbált eljárását. Az érintett gazdaságok, válla­latok képviselőinek részvételével szerdán rendeztek tanácskozást Békéscsabán, amelyen elmondták, hogy az olajos hulladékok ártal­matlanítására irányuló törekvések fontos részét képezik a Békésben meghirdetett környezetvédelmi mintaprogramnak. A felmé­rések szerint a megye mintegy 140 üzemében évente 55—100 köb­méter olyan olajos hulladék ke­letkezik, amelynek hatástalanítá­sáról feltétlenül gondoskodni kell. A városgazdálkodási vállalat 12 hektáros szeméttelepe alkalmas erre az eljárásra. Az olajos hul­ladékok háztartási szeméttel együtt való kezelése lehetőségeket nyújt a szemét-depón­iákban ke­letkező biogáz kinyerésére, ezért Békéscsabán a biogáztelep meg­építését is tervezik. Magyar Nőimet Húsz ember meghalt Veszélyes budapesti kémények (MTI) Az utóbbi időben többen vesztették életüket füstmérgezés következtében: a fűtési szezon megindulásától mostanáig — de elsősorban a rendkívül hideg na­pok alatt — 12 lakásban történt tragédia a fővárosban. Összesen húszan haltak meg a tüzelőberen­dezések vagy a kémény hibája, il­letve a helytelen tüzelés miatt. Tarr Károly, a Fővárosi Ké­ményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a fővárosban összesen 1,1 millió kémény van, ezek karbantartását, tisztítását végzi évente két alka­lommal kötelezően a vállalat 200 kéményseprője. Különösen fontos a nyári szezonban elvégzett mun­ka, amikor a szakemberek alapo­san megvizsgálják a kémény ál­lapotát, füstgázpróbát végeznek, golyózással, sepréssel távolítják el a lerakódott törmeléket. Sok he­lyen a lakók nem veszik komo­lyan e munka fontosságát, s nem engedik be a szakembert a laká­sukba, s gyakran nincs megfelelő tetőjárda. Ezért tavaly tízezer ké­ményt nem tudtak megvizsgálni. Budapesten, különösen a belső kerületekben nem ritka a 80—100 esztendős, elhanyagolt épület, melyek kéményei igen rossz álla­potban vannak. Ezek gyors hely­reállítására sem pénze, sem ele­gendő kapacitása nincs a kezelő vállalatoknak. A füstmérgezés által előidézett tragédiák okai között a leggya­koribb a kémény eldugulása. A mostani olvadásos időszakban különös gondossággal kell a fűtés­re figyelni, mert a kéményre ta­padó, s meglazuló jég dugóként zárja el a kémény nyilasát. A szolgáltató vállalat igazgat Megújuló szállodák Magyar hotel­nyi Az idén harmincesztendős a HungarHotels. Ebből az alkalom­ból a vállalat tíz évet átölelő, a hatodik és a hetedik ötéves terv­időszakra szóló rekonstrukciós programjáról tartott sajtótájékoz­tatót az újjászületett Astoria Szálló patinás éttermében dr. Gyökötsy Gyula vezérigazgató. Hangsúlyozta: a vállalat egy­részt az osztrák idegenforgalmi hitelkonstrukcióból, másrészt pe­dig központi és saját erőforrások­ból az elmúlt időszakban rendkí­vül dinamikusan fejlődött, új há­zakkal gyarapodott. Közülük az ötéves Forum már nemcsak a be­fektetett tőkét térítette vissza — a tervezett nyolc esztendő he­lyett —, hanem számottevő nye­reséget is hoz. Megújult — Grand Hotel Hungária néven, az IBUSZ­ l­k Münchenben szól közösen üzemeltetve — a Szabadság Szálló, hasonló for­mában működik a gyakorlatilag teljesen új Hotel Erzsébet, kívül­­belül tatarozták az Astoriát, új épületet emeltek az egykori Béke helyén. Korszerűsödött-korszerű­södik a Royal, a Duna Inter-Con­tinental, a soproni Lövér, a szol­noki Tisza, a pécsi Palatínus (az egykori Pannónia), a miskolci Pannónia. A HungarHotels 1984 augusz­tusában nyitotta meg első kül­földi szállodáját Bécsben, az idén augusztustól pedig vendégeket fo­gad a müncheni szállójuk, amely­nek igazgatója dr. Hornyánszky Zoltán, a Duna Inter-Continental mostani igazgatóhelyettese lesz. (gy-­l) Vita Dorogon a (MTI) Társadalmi vitára bocsá­totta a Dorogi Tanács a bányász­város általános rendezési tervé­nek koncepcióját. Első lépésként „milyen lesz Dorog 2000-ben?” címmel kiállítást nyitottak a ta­nács székházában, ahol tervraj­zokkal, fényképekkel, részletes le­írásokkal tájékoztatják a lakossá­got a fejlesztési elképzelésekről. Bemutatják példáil, hogy a terve­zők milyen módon akarják kiala­kítani az új városközpontot, és hol látják a legcélszerűbben elhe­lyezni az új kereskedelmi egysé­geket, oktatási intézményeket. Megtudhatja a kiállításon a lakos­ság azt is, hogy a város melyik részein bontják le a korszerűt­len, régi bányászlakásokat, és hol készítenek elő új­­közművesített telkeket a családi házat építők számára. Dorog általános rende­zési tervében központi szerepet kapott a környezetvédelem. Szá­mottevően javítják a település város jövőjéről közismerten rossz levegőjét E célból építik fel az új iparihulla­dék-égető művet csökkentik több üzem,, így például a hőerőmű, a mészégető és a gyógyszerárugyár porkibocsátását és megszüntet­nek egyéb szennyező forrásokat is. Kitüntetés (MTI) A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Jacques de Chalendar-nak, a Francia Köztár­saság pénzügyminisztériuma fő­igazgatójának, a magyar—francia pénzügyi együttműködés terén ki­fejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköz­­társaság Zászlórendjét adomá­nyozta. A kitüntetést Medgyessy Péter pénzügyminiszter szerdán adta át a francia nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, Georges Hatton jelenlétében. Meghalt Gellért Gábor Gell­ért Gábor újságíró, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­ségének egykori főtitkárhelyette­se, a Magyarország című hetilap egyik alapító tagja kedden, 73 éves korában meghalt; temetéséről később intézked­nek — közli gyászjelentésé­ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyarország szer­kesztősége és a Hírlapkiadó Vál­lalat.* Elment egy újságíró, azok kö­zül való, akik a szó legteljesebb értelmében hivatásnak tekintik munkájukat, a pontos, hiteles, tárgyilagos tájékoztatást. S nincs ebben számukra semmi fellengzős­­ség, semmi nagyravágyás, hanem csupán egyszerű szolgálat, amely­nek teljesítése persze szellemi föl­készültséget, szakismeretet, a vi­lág ellentmondásos jelenségeiben való eligazodást követel. Gellért Gábor nagyon is komolyan vet­te mindezt; nem fiatalon lett új­ságíró, ám érett korában is képes volt minden erejét összpontosíta­ni arra, hogy elsajátítsa mindazt, ami az európai látókörű, szakmai­lag jól fölkészült újságíró számá­ra nélkülözhetetlen. Mindenek­előtt külpolitikai írásai fémjelez­ték tehetségét, különösen az olasz társadalom jelenségeit elemző cikkei keltettek érdeklődést. Egyi­ke volt azoknak a keveseknek, akiknek sikerült a szicíliai maf­fia nem egykönnyen kinyomozha­tó, földalatti tevékenységében já­ratosságra szert tennie. Több könyvet is írt erről, a legutóbbi a közelmúltban látott napvilágot. Kedves, egyszerű ember volt, főleg segítőkész. Nem­­ismert „nagy” és „kis” feladatot, csak feladatot: ha sportról írt (sokáig vezette a Magyarország sportro­vatát), éppoly alaposságra töreke­dett, mint külpolitikusként. Azaz: igazi újságíró volt. Sajnos, már csak volt... ív.) ----- A NAP ---------------------------------­Térkép Tizenötezer éves térképet találtak valahol, csontra vé­sett térképet; azon gondolkodom, van-e olyan térkép, amelynek segítségével el tudnék igazodni a múltban. Isme­rős lenne-e táj, ha csatornázáskor előkerülne egy ma­mutagyár, s azon a Váci út, tízezer évvel ezelőtt. Vajon volt-e ösvény ott, ahonnan most a vágányok indulnak ki a Nyugatiból, s verekedtek-e már a bronzkorszakban­ ott, ahol most a Flekkerthez címzett kocsma áll. Ki tudja: tán javában dívott már a cserekereskedelem a Párizsi udvar helyén, és üléseztek a Duna-parton, az őskommunizmus re­formpolitikusai. Erre volnék a legkíváncsibb, merrefelé látták a kiutat. Én persze megtanultam a szemináriumon, hogy milyen társadalmi rendszer következett az őskommu­­nizmus után meg azután, majd azután — de látták-e elő­re a hajdaniak? Tökéletesen tudatlan vagyok mindenféle őskori kartog­ráfiában, csupán föltételezem, hogy titkos jelek mutatták, hol vágynak vadak, halak s egyéb jó falatok, volt kód a veszélyre és a jóra, a vadászhelyekre s forrásvizekre, s tán ülés kútjának is volt — forrás korában — egy karco­­lásnyi helye az agyaron. Csak azt nem tudom: a térképek akkoriban még csak a pillanatnyi helyzetet mutatták-e, avagy már a reményeket is? Holmi őskori ötéves tervek jeleit is belekaparták vajon a csontba? Belevésték, hogy ekkor és ekkor ennyi meg ennyi szarvast, medvét ejtünk el? Avagy akkor nem ittak még vizet sem a medve bőré­re? Nem mernék részt venni egy, a múltba vezető tájékozó­dási versenyen. Ami engem illet, még a jövő pontos térkép­­olvasását sem tanultam meg. Bár lehet, hogy a jövő már mutogatja a foga fehérjét, s a mamutagyarát. Én még min­dig tele vagyok reménységgel. Ha térképolvasásból meg­buktam, akkor is. DIURNUS s­ tója a megelőzés érdekében szük­ségesnek tartja, hogy a kémény­seprő bejuthasson a vizsgálat idejére a lakásba. Ha a megadott időpont nem megfelelő, mód van a mindkét fél számára kedvező időegyeztetésre. Érdemes rendsze­res időközönként szakemberrel átvizsgáltatni a tüzelőberendezé­seket is. Különösen nagy gondot kell fordítani azokra a gázbojle­rekre, falimelegítőkre, amelyek nem jól szellőző helyiségben van­nak felszerelve. Ha tudatában van valaki annak, hogy kéménye, vagy tüzelőberendezése nem meg­felelő, ám az üzemeltetésre feltét­lenül szükség van, éjszakára min­denképpen kapcsolja ki a beren­dezést Szükséges a lakás több­szöri és teljes átszellőztetése is. Ha bárki rendellenességet észlel — s ez most a jégdugóveszély idején még inkább érvényes — azonnal hívja a kéményseprőket. Fel kell figyelni néhány élettani tünetre is. A füstgázmérgezést fej­fájás, levertség, hányinger, rossz közérzet előzi meg. Ilyenkor fel­tétlenül orvoshoz kell fordulni.

Next