Magyar Nemzet, 1987. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

4 Magyar veteránok szovjet kitüntetése (MTI) A Vörös Hadsereg sorai­ban küzdött magyar internacio­nalista veteránokat köszöntötték pénteken a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségén. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége a német fasiz­mus ellen vívott harcokban tanú­sított helytállásáért, bátorságáért a Honvédő Háború Érdemrend I. fokozatát adományozta Mózes György ezredesnek. Az érdem­rend II. fokozatával tüntette ki Zalka Andrást A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 40. évfordulója elnevezésű jubileumi éremmel Mózes Györgyöt és Zal­ka Andrást is kitüntették. A kitüntetéseket Borisz Sztuka­­lin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete nyújtotta át Az ün­nepségen részt vett Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztraitív osztályának veze­tője. A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége képviseleté­ben jelen volt Padányi Mihály el­nök és Kerekes Imre titkár. Országos árkonferencia Nélkülözhetetlen a korszerű szabályozás (MTI) Az V. országos árkonfe­rencia pénteken megkezdte mun­káját Pécsett. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által rendezett tanácskozáson mintegy 1300 gazdasági szakem­ber vesz részt, s ott voltak a Janus Pannonius Tudományegye­tem közgazdász hallgatói is. A kétnapos eszmecsere fő témája: az ár- és adórendszer továbbfej­lesztése, illetve az ezt szolgáló intézkedések megvalósításának módja és várható hatásuk. A konferenciának helyet adó Orvostudományi Egyetem aulá­jában Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke nyitotta meg a tanácsko­zást Elöljáróban az ország gazda­sági helyzetéről szólt majd hang­súlyozta: szükségessé vált az ár­rendszer továbbfejlesztése és új elemekkel való gazdagítása, be­illesztése a gazdaságirányítás megújuló rendszerébe. Az utóbbi évek fontos közgazdasági felis­merése volt ugyanis, hogy a piac működésének kiteljesedése érde­kében nélkülözhetetlen a korsze­rű ár- és versenyszabályozás megteremtése. Külföldi vendégek Koszorúzások, békegyűlések a győzelem napja alkalmából (MTI) Karl-Heinz Lupenheim, a Német Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete és a nagykövetség munkatársai pénte­ken koszorút helyeztek el a német nép fasizmus alóli felszabadulásá­nak 42. évfordulója alkalmából a Szabadság téren a szovjet hősök emlékművén. Koszorúzási ünnep­séget tartott az emlékműnél Cseh­szlovákia budapesti nagykövetsé­ge is a győzelem napja és Cseh­szlovákia felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából. A hála és a megemlékezés virágait Ond­­rej Durej nagykövet és a nagy­­követség munkatársai helyezték el.­ Szerdán országszerte folytatód­tak a békehónap eseményei. Bé­kés megyében, a Tótkomlóson tar­tott békegyűlés volt a megyei rendezvények megnyitója. A de­monstráción Fodor István, az Or­szágos Béke­tanács titkára beszélt a békemozgalom jelentőségéről, eredményeiről.* Az Országos Béketanács meg­hívására pénteken hazánkba ér­kezett a Szovjet Békevédelmi Bi­zottság küldöttsége, Vlagyimir Rosztovszkij elnökhelyettes, film­rendező vezetésével. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság vendégeként Magyarország­ra érkezett a hazánk felszabadítá­sában részt vett szovjet veteránok egy csoportja.* A győzelem napja alkalmából fotó- és dokumentumkiállítást rendeztek a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A tárlatot pénteken Kovács Jenő altábor­nagy, személyügyi főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes nyitotta meg. Szövetkezeti vezetők vitája a nyugdíj- és az adórendszerről (MTI) A Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsának el­nöksége pénteken ülést tartott. A testület tanulmányozta a nyugdíj­rendszer változásának és az adó­rendszer átalakításának irányel­veit, s mélyreható vita keretében kialakította véleményét a terve­zett intézkedésekről. Az elnökség az álláspontját eljuttatta az MSZMP Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak. Az ülés munkájában részt vett Halmos Csaba államtitkár, az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. Hazánk és Ausztria baleseti sebészeinek tanácskozása (MTI) Újabb területre terjedtek ki a magyar—osztrák jószomszédi kapcsolatok: pénteken Sopronban megkezdődött a két ország bal­eseti sebészeinek első közös tudo­mányos tanácskozása. A megnyi­tón bejelentették, hogy az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillag-­ rendjét adományozta dr. Wolf­gang Kröslnek, az osztrák Általá­nos Baleseti Biztosító Társaság orvosigazgatójának a magyar és az osztrák baleseti sebészek ha­gyományosan jó együttműködésé­nek ápolásáért. A kitüntetést dr Medve László egészségügyi mi­niszter adta át. Ezt követően dr Emil Beck innsbrucki professzort és dr. Heinz Kuderna bécsi kór­házigazgatót a magyar Trauma­­tológus Társaság tiszteletbeli tag­jává avatták. Hétfőn kezdődnek az érettségik .(MTI) Az idei érettségi vizsgák május 11-én kezdődnek­­ a gim­náziumok nappali tagozatán ez­úttal mintegy 25 ezer, a szakkö­zépiskolákban pedig csaknem 31 és fél ezer tanuló ad számot tu­dásáról. A szóbeli érettségik jú­nius 8. és 19. között, a gimná­ziumi záróvizsgák június 1. és 8. között lesznek. Mint a Művelődési Miniszté­riumban elmondták, az utóbbi évekhez viszonyítva — az új ok­tatási törvényből és végrehajtási rendeleteiből következően — né­mileg módosultak a vizsgasza­bályzatok, ám ezek a tanulókkal szembeni követelményeket nem érintik. Újdonság egyebek között hogy ha a diáknak a gimnázium­ban vagy a szakközépiskolában tanult idegen nyelvből középfokú vagy felső fokú állami nyelvizs­­ga-bizonyítványa van, az érett­ségi okmányba — újabb vizsga nélkül — jeles minősítés kerül. Elsősorban a munkába állókat érintő változás, hogy a középis­kola I—IV. osztályának eredmé­nyes befejezése — érettségi nél­kül — ezután nem jelent közép­iskolai végzettséget tehát meg­szűnik a végbizonyítvány kiadá­sának lehetősége is. Pénteken kezdték meg érettségi vizsgáikat a hazai nemzetiségi gimnáziumok tanulói: több száz német, szlovák, román és szerb­­horvát anyanyelvű diák írta meg e napon nemzetiségi nyelvéből és irodalmából a dolgozatát. A töb­bi tárgyból — csakúgy, mint va­lamennyi hazai középiskolában — hétfőtől adnak számot tudásuk­ról. Szerkezetvá­lára Berecz Frigyes előadása (MTI) Pénteken Kecskeméten megkezdődtek a hagyományos, sorrendben immár hetedik alka­lommal megrendezett Bács-Kis­­kun megyei közgazdasági és üzemgazdasági hetek eseményei A megnyitón Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást a gazdasági szer­kezetváltás szükségességéről és le­hetőségeiről. Info 1987 Statisztikusok vándorgyűlése (MTI) Pénteken Balatonfüreden — Info 1987 elnevezéssel — meg­kezdődött a Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztá­lyának 16. vándorgyűlése. A meg­nyitón Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára össze­gezte a VII. ötéves terv végrehaj­tásának eddigi tapasztalatait és hátralevő időszakának legfonto­sabb tennivalóit. Ezt követően Csáki Gyula pénzügyminiszter­­helyettes tartott előadást A tanácskozás szombaton négy szekcióban folytatódik. Befejeződött a mentőkongresszus (MTI) Plenáris üléssel, a kiál­lított poszterek megvitatásával, s az oxyológiáról rendezett fórum­mal pénteken befejeződött a nemzetközi oxyológiai (mentés­­tudományi) tanácskozás a Buda­pest Kongresszusi Központban. A magyar mentésügy centenáriumát köszöntő négynapos rendezvényen 130 előadás hangzott el, a hazai és külföldi résztvevők kt szekció­ban vitatták meg — többek kö­zött —­ a sérültek helyszíni ellá­tásának, az újraélesztésnek, a hir­telen halálnak, a tömeges bal­esetekkel kapcsolatos teendőknek, s az ideg- és elmegyógyászati el­sősegélynyújtásnak a kérdéseit. A konferencia idején hazai és kül­földi cégek mutatták be mentés­­technikai újdonságaikat. Az L­V új neve : Pallas Lap-és Könyvkiadó Vállalat (MTI) A Lapkiadó Vállalat fel­­­­adatköre könyvkiadással bővült és neve 1987. május 11-től Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Meghalt Marosán Györgyné (MTI) Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága, az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezete központi ve­zetősége, a gyászoló család mély fájdalommal tudatja, hogy Maro­sán Györgyné (Gelber Erzsébet), a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa, életének 72. évében elhunyt. Temetése május 18-án 15 órakor lesz a Farkasréti teme­tőben. Elvtársai, barátai 14.45 órától róhatják le kegyeletüket a temető díszravatalozójában. Eltemették Loy Árpádot (MTI) Pénteken a dunaújvá­rosi köztemetőben mély részvét­tel kísérték utolsó útjára a 81 éves korában elhunyt Loy Árpád nyugdíjas bányászt, a Szocialista Munka Hősét, a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend kitün­tetettjét, a felszabadulás utáni időszak legendás széncsatáinak, munkasikereinek egyik kezdemé­nyezőjét és legsikeresebb részt­vevőjét. Hétfőn búcsúztatják Hunya Istvánt (MTI) Hunya István temetése végakarata és családja kívánsága szerint május 11-én, hétfőn 14 órakor lesz a Farkasréti teme­tőben. Felújítják a kis földalattit A műemléki szempontokat is figyelembe veszik Péntek délelőtt a Budapesti Közlekedési Vállalat központjá­ban Fülöp Jenő építési és fenn­tartási igazgató és Dalmy Tibor, a FŐMTERV műszaki igazgató­­helyettese adott tájékoztatást az újságíróknak a hétfőn kezdődő Millenniumi Földalatti Vasút fel­újítási munkáiról. Az 1896-ban átadott, tehát 91 éves kis földalatti — amely a kontinensen az első volt — több tekintetben felújításra szorul és ezért a BKV vezetősége elhatá­rozta, hogy a műemlékjellegű lé­tesítményt saját költségkeretéből felújítja. Ennek összege 818 mil­lió forint. A munkálatokat három sza­kaszra bontották, de az előkészí­tő már hétfőn, május 18-án el­kezdődik a Bajza utcai állomá­­s­son, ahol a szerelvények ez év­­ októberéig nem állnak meg. Az első építési szakaszban a Kodály körönd és a Hősök tere között terelő útvonalat jelöltek ki a Bel­város felé a Szondi utca (Állat­kerti út—Szinyei Merse utca kö­zött), a Városliget felé a Benczúr utca és Gorkij fasor között (Fel­sőerdősor—Dózsa György út sza­kaszon). A szervizutak a tömeg­­közlekedésre és célforgalomra ve­hetők csak igénybe. A Vörös­marty utcai megállóban a belső munkák ez év második felében indulnak. Itt ugyancsak nem áll­nak meg a szerelvények. Fülöp Jenő igazgató hangsú­lyozta : a Műemléki Felügyelőség­gel egyeztették terveiket és a BKV a műemléki szempontokat figyelembe veszi, sőt arra is fi­gyelemmel lesz, hogy a kijárato­kat eredeti méretű, fehér csem­pével burkolják. V. L Szombat, 1987. május 9. Piéta 8. Az adjunktusnő Emlékeztető. Az a kisfiú, aki több mint egy hónapig feküdt a László Kórház intenzív osztályán eszméletlenül, december végén gyógyul­óf­élben átkerült a gyer­mekosztály megfigyelőjébe. „ Engedélyt kaptam Robi édes­anyjától és Simon Lajos főorvos­tól, hogy bemehessek a kisfiú szobájába, s ott az egyetlen le­hetséges módon beszéljek vele. Olyan kérdéseket kell feltennem tehát, amelyre igennel vagy nem­mel, vagyis bólintással és fejrá­zással tud felelni. Mindaz amit édesanyja elmon­dott Robiról, hogy milyen volt az­előtt, befolyásolt engem. Befolyá­solta mozdulataimat, az érzései­met, a gondolataim körét, más voltam mint addig, amikor belép­tem hozzá. Ez a kisfiú teljes volt abban, amire büszke lehet az emberi szív. Okosság, szépség, jóság, en­gedelmesség, ügyesség jellemez­te, megannyi erény, megkülön­böztető személyiségjegy és öröm­­forrás, az egész együtt minden lelkes lény reménysége, elkötele­zettség és ígéret, tudásra, alkotó életre, értelemre. Most az sem biztos, hogy Robi tudja milyen volt valamikor. A betegség ott támadta meg, ahon­nan minden képesség és tulaj­donság származik, s pontosan nem tudni még mit tett vele. — Menjen be hozzá — mondta nekem az édesanyja, tágra nyílt szemmel, égő arccal. — Talán nem riaszja el, hogy a szájából folyik a nyál. — Dehogy riaszt el — mond­tam, s a szívem összeszorult — , dehogy... Magamra gondoltam, a bennem levő méltóságra, és értelemre, ké­pességeimre, arra aki vagyok. A büszkeségre gondoltam, az öntu­datra és embertelen szánalom és szégyen fogott el.­­ dehogy aka­rok büszke lenni... Ott volt előttem kifosztva. II. — Kérlek beszéljünk úgy, hogy én kérdezek, te meg bólintással és fejrázással felelsz? Jó? Bólintott. Száját egy kendővel megtörölte. — A tévét nézted? — Üám... — a kéz tehetetle­nül széttárul. Aztán a fej lehaj­­lik. .. . Így beszéltünk arról, hogyan evezett a Dunán, miközben a ví­zen csillant a fény, hogyan fu­tott a Margitsziget árnyas fái kö­zött, érezve a virágok szagát, s önmaga egészségét, hogyan hor­gászott a Balatonon, mekkora ha­lat fogott, hogyan sütött a nap­­. Megkérdezem: Érted? Érted? Bálint Karját széttárja, be­szélni próbál, erőlködik, keserű­ség és dac fogja el. Megpróbálok szemléletesen be­szélni, érzésekről, a napfény érintéséről, a halak villanásáról, felidézem, hogy csobban a víz. Megpróbálom rábeszélni, hogy érezze meg azt ami volt hogy érezze meg egykori önmagát hogy érezzen újra rá, arra amit szeret Mosolyt kapok érte cseré­be. Érzi, hogy szeretem. — Mondd utánam — kérem —, mondd azt a szót: hal. — E... ö. d.... — Figyeld a számat. Hal. Fi­gyelj ! Kezdj úgy hozzá, hal... — Hö ... Hhal... Hhal... — Nagyon jó — mondom. — Nagyon. Valamit ő is mondani akar, a szemében mosoly, karját széttár­ja, rázogatja. — Nö... ö... naó... — rám­néz, hogy értem-e. Aztán a tehetetlenségtől elszo­morodik. Arra gondolok, hogy a szomo­rúságában is van értelem. Most már nem az életéért hanem ér­telmes voltáért kell küzdenie­ m. Ekkor mondta Medek doktornő, hogy néha a gyermeki idegrend­szer csodákra képes. Magáról pedig a következőkép­pen beszél. — 1970-ben végeztem el az Or­vostudományi Egyetemet itt Pes­ten. Cin­kotán lakunk. Munkás­­családból származom, két testvé­rem van, ők is egyetemet vé­geztek. Én egy évre bent maradtam az egyetemen, a Közegészség­tani Intézetben. Az­tán a professzorom segített hogy a Lászlóba kerüljek. Én mindig betegágy mellé képzeltem ma­gam. 1971 óta vagyok itt végig ugyanezen az osztályon. 1975-ben szakvizsgát tettem gyermekgyó­gyászatból, 1978-ban mtee­to légió­ból (fertőző betegségek), 1984-ben pedig intenzív gyógyászatból és anaesthesiológiából. Mindig gyer­mekgyógyász szerettem volna lenni, teljesen véletlen, hogy az intenzív osztály is idetartozott. Végül a szakmának ez a különle­ges volta marasztalt itt Itt szak­mailag mindig a maximálisát kell nyújtani, hogy a beteg meggyó­gyuljon, az intenzív osztályon nincs könnyű eset. Azért nem mentem el körzetbe, mert ott más jellegű a munka, más a feladat. — Pedig az első napokban úgy éreztem, hogy Innen menekülni kell. Megrendítő volt és iszonya­tos. Különösen így van ez egy olyan embernél, aki tudományos pályán volt addig, s csak elméle­tileg tudta, hogy ilyen gyógyító­munka is létezik. Megpróbált az ember hozzáidomulni ehhez a helyzethez, megszokni a gyors döntés kényszerét, amelyen tu­lajdonképpen minden múlik. Ret­tentő nehéz ez! Viszont nagyon jó érzés tudni adott esetben, hogy valaki azért él, mert én jól dön­töttem. A gyógyultak — szeren­csére — ezekre a borzalmas dol­gokra nem emlékeznek. — Anyagilag a László külön kategória. A betegek nem állnak sorba a kapunál, hogy ott akar­ják magukat kezeltetni, mit mondjak, nem egy divatos hely ez. Az intenzív osztályon pedig etikátlan lenne bármit is elfo­gadnunk. Tehát nem gazdagod­tam meg az itt töltött tizenhét év alatt és most már nem is fogok. Nem is akarok. A havi keresetem tízezer forint körül van. Édes­apámmal lakom együtt, és egy nyugdíjas nagynénémmel. IV. — Sokat vagyok itt a kórház­ban, reggel nyolctól délután né­gyig, ötig. Hat-hét ügyelet esik egy hónapba, a­ hétvégekből egy szombat vagy egy vasárnap. Egy teljes szabad hétvégénk marad. Szeretek itt lenni, ez az alapja, lényege az életemnek. A gyere­keket nagyon szeretem, és azt hiszem meg is értem őket. Lényéből nyugalom és megbíz­hatóság sugárzik. Roppant egy­szerű a megjelenése, minden mozdulata, minden szava. Visel­kedésében nincsen semmi túlzás vagy fontoskodás. Természete­sen teszi azt amit tesz. Igazi föl­di lény, munkatársai mégis „tün­dér”-nek nevezik. — Egy csomó társadalmi meg­bízásom és munkám van. A szak­­szervezeti bizottságban felelős vagyok és bizalmi. Szerveztünk az osztályon egy szocialista bri­gádot, nagyon jól sikerült, a nő­vérekből így lett igazán jó kö­zösség. Ha bármi baj van az osz­tályon, az emberek megtalálnak. Az a furcsa, hogy másnak bár­mit el tudok intézni, magamnak viszont semmit. Valahogy képte­len vagyok rá. Megtörtént olyan is, hogy egy nálunk kezelt beteg­nek sikerült lakást szereznem. V. — Amikor Robi bekerült én voltam az osztályos orvos az in­tenzíven. Nagyon sokat foglalkoz­tunk vele valamennyien. Volt olyan időszak, amikor úgy nézett ki, hogy nincs tovább. Most már biztos, hogy élni fog. De hóna­pok, évek kellenek hozzá, míg eldől, hogyan fog élni. A herpesz­­vírus az egy idegsejtjeit támadja meg, súlyos esetben az agyállo­mány egy része elpusztul, az el­halt idegsejtek felszívódnak, a helyük kitöltődik kötőszövettel. Most intéztünk el (január 22-re) egy CT-vizsgálatot (computer to­mograph). A CT, az agyat mint­egy szeletekre osztva, készít fel­vételeket, így megállapítható a roncsolás helye és nagysága. Semmi sem biztos még. Megtör­ténhet, hogy az agy másik fél­tekéje átveszi az elpusztult ré­szek szerepét. Robinál sok min­den bizakodóvá teszi az embert. Az anyukája bármi áldozatra, a legnagyobb türelemre képes. Biz­tos, hogy nehéz dolga lesz, de az is biztos, csakis ő mentheti a tel­jes élet számára ezt a kisfiút. (Azt kérem, meséljen egy olyan gyógyulásról, amelyre nagyon jó személyes érzéssel emlékezik.) — 1981-ben kaptunk lélegezte­tésre egy 26 éves myastheniás nőbeteget. Túl volt minden műté­ten, kezelésen, mindenki lemon­dott róla, a konzíliumok olyan megállapításra jutottak, hogy meg fog halni. A myasthénia sú­lyos izombetegség, amely lég­szomjhoz, fulladáshoz vezethet. Olvastam arról, hogy a myasthe­­niát úgy próbálják gyógyítani, hogy a plazmát, amely a beteg­séget előidéző anyagot tartalmaz­za, kimossák a vérből és meg­tisztítva adják vissza. Én akkor jártam éppen a Haematológiai Intézetben és ott láttam egy plazmacentrifugát. Elmondtam, az ottani laborvezetőnek a dol­­­­got, lelkileg hatni tudtam rá, azt mondta, kérjünk engedélyt az in­tézet igazgatójától, aztán próbál­juk meg a kezelést­. Az engedélyt megkaptuk és minden tapasztalat nélkül hozzákezdtünk a plazma­cseréhez. A beteget mentőautón vittük-hoztuk a haematológiáról és vissza, közben kézzel lélegeztet­tük. Teljesen meggyógyult, neveli a gyermekét, autót vezet, normá­lis életet él. Kontrollra jár be hozzánk, nincs semmi baja. Azóta kialakult és bevetté vált a myas­theniás betegek plazmacserével való gyógyítása. De legtökélete­sebben ő, a legelső gyógyult meg. Nem tud arról, mekkora dolog történt vele, nem tudja honnan jött vissza. El. Én pedig, ha egy­­egy esetnél a tehetetlenség érzé­se fog el, őrá gondolok. Kristóf Attila Leánybank - újfajta szolgáltatásokkal Talán csak a legidősebb nem­zedék emlékszik vissza arra, hogy mit is kellett érteni azon: áru­zálogjog. Úgy tetszik azonban, hogy születőben van egy olyan generáció, amelyik ismét ismeri,­­ gyakorolni fogja az egyelőre különlegesnek nevezhető pénz­ügyieteket. Jó üzletet lát az ér­tékpapírpiac élénkítésében a Ma­gyar Hitelbank Rt. s Befektetési és Forgalmi Bank elnevezéssel szakosított leánybankot hozott létre. Debreczeni Kálmán, a 26 évesen kinevezett igazgató az el­múlt időszakban több tanulmány­ban foglalkozott e szakterület le­hetőségeinek kihasználhatóságá­val, most lehetőséget kapott a bi­zonyításra. A 250 millió forintos alaptőké­vel induló pénzintézet a lakos­sági megtakarítások mobilizálásá­val kíván foglalkozni, innovációs célokra magánszemélyeknek is nyújt majd hitelt. Ügyfelek lesz­nek a leánybanknál a polgári jo­gi társaságok, gmk-k, a kiskeres­kedők és a kisiparosok. E körben kíván élni a bank az áruzáloggal, a magánvállalkozók készletei, más értéktárgyai, behajtható kö­veteléseit tartalmazó okiratai ké­pezhetik majd a zálog tárgyát, a kapott pénz innovációs célokat szolgál. Számos lakossági pénzbe­fektetési lehetőséget is kínálnak majd ügyfeleiknek, s a vállala­toknak többféle bankári szolgál­tatást ajánlanak. Hamarosan pe­dig 1,5 milliárd forint értékben lakossági kötvényt is kibocsáta­nak. (M- ) A Mssyir Ncut megkérdezte: Mennyit kell várni a Color Star cseréjére? Nagyon szeretjük a televíziót, nem kedveljük viszont lakásunk­ban a potenciális tűzfészket. En­nélfogva érthető, hogy akik eddig Color Star készüléken nézték a műsort, s miután a Videoton fel­ajánlotta a cserét, szeretnének mielőbb új készülékhez jutni. Ám a várakozási idő olykor hosszúra nyúlik. — A levelezőlapokon bejelen­tett igények alapján Budapesten a mi szakembereink mennek ki a helyszínre megvizsgálni a kicse­rélendő Color Star készüléket —­ mondja Tóth Kázmérné, a Vi­deoton Akácfa utcai márkaszervi­zének vezetője.­­ Külön Color Star minősítő munkalapokon gyűjtik be az adatokat, hogy min­den oldalról megvizsgálhassuk, mi okozta egyes készülékek kigyulla­dását. A helyszíni vizsgálatkor tájékoztatjuk a készüléktulajdo­nosokat, milyen új tévét vásárol­hatnak a Color Star helyett. Ezt a készüléket a műszerészünk által a helyszínen átadott levelezőlapon rendelheti rr meg az ügyfél a szé­kesfehérvári gyártól. — Hogyan bonyolódik le ez a csere? — A székesfehérvári gyár a Keravillal és a Ravillal kötött megállapodást. Ennek értelmében ezek a kereskedelmi vállalatok kapják meg a cserekészülékeket, a hozzájuk tartozó címlistával. Ők egyeztetik a vevővel a csere időpontját, szállítják ki a lakásra az új készüléket, és viszik el a Color Start A fizetéskor pedig le­vonják az érte járó 2700 forintos térítést, amit a gyár vállalt. — Végeredményben mennyi a várakozási idő? — 1974-től 1980-ig összesen 92 ezer Color Start adtunk el, 65 szá­zalékát budapesti vevőnek — egé­szíti ki az információt Tunku­ Mi­hály, a Videoton minőségbiztosí­tási főmérnöke. — Ebből követ­kezőleg a fővárosban van a leg­több csereigény is. A gyár kapa­citásából havi 2500—3000 cserére futja, s a csereakció tulajdonkép­pen csak április elején indult be teljes gőzzel. Előnyt élveznek azok a Color Star tulajdonosok, akiknél a helyszíni vizsgálat biz­tonsági kockázatot állapított meg. Eddig hatezer tévét cseréltünk ki, az igénybejelentések száma vi­szont jelenleg 19 ezer körül mo­zog. Így sajnos nem tudom pon­tosan megmondani, egy-egy csere mennyi időt vesz igénybe. fi.­L

Next