Magyar Nemzet, 1987. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

Hétfő, 1987. november 2. Fővárosi helyzetkép szeptemberig:: Az átadott lakások egy részének tavaly kellett volna elkészülnie A fiatalok védelmében, öt helyen működik drog-ambulancia KÖZÉLETI HÍREK Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára és­­Németh Károly, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Sadli Bendzsedidet, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a Nemzeti Felszabadítá­­si Front (FLN) pártja főtitkárát országa nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke Abdel-Hamid Brahí­­mi miniszterelnöknek küldött üd­vözlő táviratot. Elutazott hazánkból Nyikolaj Lukonyin, a Szovjetunió atom­­energetikai minisztere, aki részt vett a Paksi Atomerőmű IV. blokkjának átadási ünnepségén. A szovjet miniszter tárgyalásokat folytatott Kapolyi László ipari miniszterrel az atomerőmű to­vábbi bővítéséről, ezen belül a közös tervezés és fejlesztés terén kialakítandó együttműködésről. Kapolyi László ipari miniszter meghívására október 28. és 31. között látogatást tett Magyaror­szágon Leo Moggie malaysiai posta-, távközlési és energiaügyi miniszter. A két miniszter tár­gyalásai során megállapította, hogy a már folyamatban levő együttműködések és szállítások jó alapot nyújtanak a hosszú tá­vú kapcsolatok kiépítésére. Leo Moggie látogatást tett a Távköz­lési Kutató Intézetben, a Trans­­elektro kereskedőháznál, a BHG- ban és a Ganz Villamossági Mű­vekben, s szombaton elutazott hazánkból. Willy Dondelinger magyarországi tárgyalásai (MTI) Az Országgyűlés meg­hívására október 25—31. között látogatást tett hazánkban Willy Dondelinger, a luxemburgi par­lament külügyi bizottságának el­nöke. A vendéget magyarországi tartózkodása során fogadta Szű­rös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Ország­­gyűlés külügyi bizottságának el­nöke, valamint Péter János, a parlament alelnöke. Willy Don­delinger találkozott Várkonyi Pé­ter külügyminiszterrel, s elláto­gatott a Művelődési Miniszté­riumba. Megbeszélésein áttekin­tették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, különös tekintettel az európai együttműködés távlatai­ra. Véleményt cseréltek a két or­szág, a két törvényhozó testület közötti kapcsolatok helyzetéről, fejlesztésük lehetőségeiről is. Adókedvezmény a kivitelezőiknek Lakásépítések Budapesten (MTI) Az év első kilenc hónap­jában­­4649 lakás készült el Buda­pesten. A tervezett 2667 tanácsi lakásból 1463, a telepszerű formá­ban létesülő 3400 otthonból 3186 épült fel. Az adatok az elmúlt évek ha­sonló időszakaihoz képest lénye­gesen kedvezőbbek. Ám a reális megítéléshez hozzátartozik, hogy a szeptemberig átadott lakások egy részével már tavaly el kel­lett volna készülniük az építők­nek. A teljesítményeket minden bizonnyal­ növelte, hogy a kivite­lezők az eddigi 24 ezer forint he­lyett minden átadott lakás után 60 ezer forint adókedvezményben részesültek. Az év utolsó hónap­jaiban az építőipari vállalatok 1465 bérlakás és 1047 telepszerű magánerős lakás átadását terve­zik. Az idén a legtöbb lakás — csak­nem kétezer — Káposztásmegye­­ren épül, itt az építők még több mint 800 otthon átadásával adó­sak. A Római úti lakótelepen épü­­­lő 800 lakásból 120-at kell még az idén befejezni, Gazdagréten viszont már elkészült az ez évre tervezett több mint 800 lakás. A lakótelepekhez kapcsolódó beruházások többsége az elmúlt évről húzódott át. Káposztásme­­gyeren, a Jerney—Mogyoródi úti lakótelepen,­ valamint a kaszáló­­réti negyedben óvodát avattak. Káposztásmegyeren és a Kaszáló­­réten bölcsőde is nyílt. A gazdag­réti lakótelepen és a Római úti negyedben egy-egy orvosi rende­lőt adtak át, s Káposztásmegye­ren is várhatóan elkészül egy körzeti rendelőintézet. MÁ­V-csúcs (MTI) A szombatra és vasár­napra tervezettet jóval megha­ladó mennyiségű árut indítottak útnak a MÁV Miskolci Igazgató­ságához tartozó üzemekből, el­sősorban Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megyéből. E két nap alatt idei szállítási rekordot értek el: csaknem 3200 vasúti kocsit rak­tak meg, amelyekben mintegy 140 ezer tonna kész- és félkész­terméket indítottak el bel- és­ külföldi megrendelőkhöz. Elsősorban a kelet-magyaror­szági építkezésekhez továbbítot­­tak nagyobb mennyiségű, két nap alatt összesen 450 vagon beton­kavicsot a nyékládházi kavics­bányából. A Tiszai Vegyi Kom­binát Leninvárosból, a Borsodi Vegyi Kombinát pedig Kazinc­barcikáról a szokottnál nagyobb tételben küldött műtrágyát és műanyagárukat a megrendelők­höz. Hasonlóan növekedett a vasúti járművek kihasználása a Diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek és az ózdi Kohászati Üze­mek telepeiről útnak indított ter­mékek szállításában. A MÁV munkájának gyorsításához az is hozzájárult Miskolc környékén, hogy a vállalatok és a gazdaságok a szokottnál jobban jeleskedtek a vagonok ki- és berakásában. A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak dolgozói elsősorban a cukor­répa szállításával voltak elfog­lalva a hét végén, összesen 500 vagon répát továbbítottak. Százféle ár a tengelyen Vöröskeresztes küldöttértekezlet Évi 45 ezer liter vér térítésmentesen a fővárosban (MTI) A fővárosi vöröskeresz­tes szervezetek ötévi munkáját vitatták meg szombaton, az MSZMP XIII. Kerületi Bizottsá­gának székházában tartott érte­kezleten. A küldöttek elé terjesz­tett beszámolóból kitűnt, hogy a VI. kongresszus óta eltelt időszak­ban a Vöröskereszt szervezetek egészségvédelmi munkájának tar­talma gazdagodott, módszerei, eszközei az új feladatoknak meg­felelően fejlődtek. Ennek ellené­re a lakosság egészségi állapota nem javult észrevehető mérték­ben, mivel az egészségmegőrzés még nem vált össztársadalmi üggyé. Az alapszervezetek család­védelmi tevékenységükkel főleg a hátrányos helyzetűeket, valamint az időskorúakat támogatták, öt év alatt több mint ezer csecsemő­­gondozási tanfolyamot szerveztek. Gyermek- és ifjúságvédelmi mun­kájuk során figyelemmel kísérték és segítették az állami gondozás­ Magyar Nemzet ból kikerült fiatalokat. Az egész­ségügyi intézmények vérszükség­letének kielégítésére évente több mint 45 ezer liter vér térítésmen­tes vételét szervezték meg. Az alapszervezetek az utóbbi öt évben több mint négyezer elsőse­gélynyújtási tanfolyamot szervez­tek, 95 ezer hallgató számára. Dr. Csikász Éva, a Magyar Vö­röskereszt budapesti vezetőségé­nek titkára a beszámolóhoz fű­zött szóbeli kiegészítőjében el­mondta: az alapszervezetek a ve­zetőség- és küldöttválasztó tag­gyűléseiken, a munkahelyi és la­kóterületi értekezleteken megfo­galmazták további tennivalóikat. Fontos feladatuknak tekintik az ifjúság egészséges életmódra ne­velését, a káros szenvedélyek el­leni küzdelmet, a fiatalok előké­szítését a családi életre. Szorgal­mazták, hogy a Vöröskereszt több fiatalt vonjon be a házi beteggon­dozásba. Szükségesnek vélték az alapszervezeti tagok azt is, hogy az országos segélyalapból nagyobb összeget fordítsanak hazai segé­lyezésre, főleg az engedélyezett külföldi gyógykezelések támoga­tására. A küldöttértekezleten­­ elfoga­dott határozatban rögzítették a budapesti alapszervezetek főbb feladatait. Az értekezleten adták át a Vö­röskereszt munkáért kitüntetés arany fokozatát három fővárosi alapszervezetnek, majd megvá­lasztották a budapesti vezetősé­get. A Közép-Duna Vidéki Intéző Bizottság Csak a Prédikálószéken lehet csúcserőművet építeni? Dr. Sághy Vilmos vezetésével ülést tartott a Közép-Du­na Vidéki Intéző Bizottság el­nöksége a testület Múzeum utcai székházában. A résztvevők tájé­koztatót hallgattak meg a prédi­kálószéki csúcserőmű tervezési munkálatairól, a Dunakanyar kereskedelmi alapellátását javító pavilonprogram előkészítéséről, az üdülőhelyi egyesületek hely­zetéről és szervezéséről. Megvi­tatták továbbá az IBUSZ tevé­kenységét az intézőbizottság mű­ködési területén, a kempingek fejlesztésének jövő évi terveit, a Dunakanyar kerékpárút tervezési és építési kérdéseit. A legélénkebb eszmecserét a prédikálószéki csúcserőmű terve­zésével kapcsolatos kérdések vál­tották ki. Abban egyetértettek a résztvevők, hogy lehetőleg­­biz­tonságosan ki kell elégíteni a nö­vekvő energiaigényeinket, és eh­hez szükség van arra is, hogy rugalmasabbá tegyük villamos­­energia-rendszerünket. Abban viszont már eltérők voltak a vé­leményeik, hogy a csúcserőművet mindenképpen a Pilisben kell-e megépíteni. Többen szóvá tették azt is, hogy a vizsgálatok túlsá­gosan is célra orientáltak. Ezzel mintegy sugallják, hogy ez a le­hetséges legjobb megoldás, anél­kül azonban, hogy a szóba jöhe­tő egyéb területeket akárcsak megközelítő alapossággal is meg­vizsgálták volna. Azt is többen kifogásolták az ülésen, hogy a kutatások és felmérések eddig kevéssé vették figyelembe az üdülőhelyi értékeket, s az épít­kezés várható társadalmi hatását. Összefoglalójában dr. Sághy Vilmos azt emelte­­ki, rendkívül körültekintően kell megvizsgálni azt, hogy a technikailag legtehet­ségesebb megoldások közül me­lyek a legkedvezőbbek, van-e reális alternatívája a prédikáló­széki csúcserőműnek. Javasolta A társadalmi hatások kutatására az intézőbizottság keretében ala­kuljon egy ad hoc bizottság. Ez­zel elkerülhetők azok a buktatók, melyek úgy kívánnak egy nagy fontosságú döntést előkészíteni, hogy egyetlen elképzelés mellett sorakoztatják fel a legfőbb érve­ket (s. m.) A támogatás mellé jó szó is kell a mezőgazdasági nyugdíjasoknak (MTI) A nyugdíjasoknak kí­nált kedvezmények, juttatások egyre kevesebb helyen különböz­nek az aktív tagokétól és az al­kalmazottakétól a termelőszövet­kezetekben és az állami gazda­ságokban — ezt állapította meg a MEDOSZ elemzése országos összesítés alapján. Csaknem valamennyi mező­­gazdasági nagyüzemben, az ada­tok szerint több mint 1400 he­lyen alkalmazzák a támogatás valamelyik formáját. Ám a szak­­szervezeti ellenőrzés azt is bizo­nyította, hogy az üzemeknek, igaz kis hányada, annak ellené­re, hogy lehetősége lenne rá, nem él a juttatások lehetőségével. Kapcsolattartásuk az egykori ta­gokkal, alkalmazottakkal csak formális és eseti. A méltányossági alapon törté­nő nyugdíjemelés sokakon segít, ennek odaítélésében a MEDOSZ megyei bizottságai is közremű­ködnek. Nem is egy megyében egyetlen év alatt 200—250 idős embernek rendezték a nyugdí­ját, ám vannak, ahol az ügyinté­zés nehézkessége miatt késedel­­meskednek a döntésekkel. Egyes megyékben, ahol csak 40—50 ember kaphatott nyugdíjkiegé­szítést, ezért a MEDOSZ köz­pontja intézkedett arról, hogy a megyei ügyintézők soron kívül kezeljék a kisnyugdíjasok kéré­seit, és igyekeznek egyszerűsí­teni az ügyintézés formaságait. Megállapították, hogy a gazda­ságok lehetővé teszik a nyugdí­jasok étkezését, és alkalmasint térítési kedvezményt kínálnak a rászorulóknak. A MEDOSZ felkérte a gazdasá­gokat, hogy a jövőben a szemé­lyes kapcsolatokat igyekezzenek élénkíteni. A vizsgálat során megkérdezettek ugyanis a leg­többször azt kifogásolták, hogy a régi munkatársak nemigen nyitják rájuk az ajtót, nem ke­resik fel őket, holott erre legin­kább annyira igényt tartanának, mint az anyagi támogatásra. Őszi munkák a földeken (MTI) A kissé hűvös, csapa­dékmentes, napfényes időt ki­használva országszerte szorgos munka folyt a földeken a hét vé­gén. Befejezéséhez közeledik az ősziek vetése, több szakszövet­kezetben és mezőgazdasági kom­binátban már véget ért a búza vetése. Nehéz és költséges a gé­pek munkája a száraz talajon. A gyümölcsök szedése és a sző­lő szüretelése ugyancsak befeje­zésénél tart, a gazdaságok és a kistermelők már az új ültetvé­nyek szaporítóanyagának beszer­zésével is foglalkoznak. Vége a rizsaratásnak a Nagykunságban. Győr-Sopron megyében több mint százezer hektár búzát vet­nek az idén, és a munka az egész Kisalföldön közvetlenül a befejezés előtt áll. Csongrád megye gazdaságai­ban szombaton és vasárnap is mintegy 500 traktor és kombájn dolgozott a földeken. A búza ve­tése a terület 95 százalékán vé­get ért a munka. Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben az elmúlt héten hullott több mint 20 milliméternyi csapadék javított a talaj állapotán. A me­gyében vasárnap estig befejez­ték az ősziek talajának előké­szítését. Hajdú-Bihar megyében októ­berben csaknem 50 milliméternyi csapadék hullott, így ezen a hét­végén is könnyebben birkóztak a vetőágy előkészítésével a gaz­daságok, a magot a gépekkel is megfelelő mélységben juttathat­ták a morzsalékos talajba. A ko­rábban elvetett mag mindenütt egyenletesen kelt. Veszprém történelmi borvidé­kein — így a Balaton-felvidéken és Somló környékén — csaknem nyolcezer hektáron véget ért a­­ szüret Országos program — helyi kezdeményezések. Szívügyem az egészségem (MTI) Az egészségmegőrzés át­fogó társadalmi programjának megvalósítása nem elsősorban pénzkérdés — ezt igazolják a he­lyi kezdeményezések. A program megvalósításán te­vékenykedők különös figyelmet fordítanak arra, hogy már gyer­mekkorban természetes igénnyé váljék a rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás, s hogy a fiatalokat elrettentsék a káros szenvedélyektől, illetve segítsé­get nyújtsanak nekik azok le­küzdéséhez. A felnőttkorú lakos­ság egészségi állapotának javítá­sában az alkoholizmus elleni küzdelmet és a stresszhelyzetek feloldását tartják a legfontosabb feladatnak. Több megyében, így Baranyá­ban és Bács-Kiskunban felmérést készítettek a lakosság egészségi állapotáról, életkörülményeiről, életmódjáról, hogy ennek alap­ján határozhassák meg a legsür­getőbb teendőket. Így Baranya megyében elkészítették a szenve­délybetegségek elleni küzdelem hosszú távú programját, Bács megyében a kedvező tapasztala­tok alapján kiterjesztik az úgy­nevezett zöld recepteket felíró orvosok körét. Ez azt jelenti, hogy az orvos nem csupán gyógyszert írt fel, hanem arra is javaslatot tesz, hogy páciense mennyiben változtasson addigi életmódján. Békés megyében a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya 13 üzletet jelölt ki diétás ételek áru­sítására, s terveik szerint egy éven belül megduplázzák ezt a számot. Veszprém megyében kísérleti programot indítottak tíz általá­nos és középiskolában. Ennek alapján a gyermekek életkorá­nak megfelelően osztályfőnöki órán dolgozzák fel a helyes táp­lálkozás hasznának, illetve a ká­ros szenvedélyek veszélyeinek eddigi ismeretanyagát. Fűzfő­gyártelepen, az Irinyi János Ál­talános Iskolában mindennapos testnevelést vezettek be. A Csongrád Megyei Vendéglá­tóipari Vállalatnál — kísérlet­ként — pszichiáter foglalkozik azokkal a dolgozókkal, akik ugyan rendszeresen fogyasztanak alkoholt, de erről a „szenvedély­ről” még elvonókúra nélkül le­szoktathatok. Szabolcs-Szatmár megyében Szívügyem az egész­ségem címmel egy esztendeig tartó akciót indítottak. A szer­vezők egyszerű, egy kis akarat­tal megvalósítható célokat tűz­tek a résztvevők elé. Így példá­ul: „amíg diák vagyok, nem do­hányzom és nem iszom alko­holt ...” A kábító hatású szerek rendsze­res fogyasztása, s emellett vagy ezzel összefüggésben a lelki problémák megoldatlansága el­sősorban a fiatalok körében ta­pasztalható. Ezért számos egész­ségügyi szolgálatnál vezették be a drog­ambulanciát. Ilyen mű­ködik Budapesten két helyen, va­lamint Pécsett, Szigetváron és Szegeden. Telefonos lelki tanácsadó szol­gálat működik Pest megye min­den nagyobb városában az ideg­gondozó intézetekben, valamint Szolnokon és Szombathelyen. Kinevezés (MTI) A belügyminiszter no­vember elsejei hatállyal közbiz­tonsági és közlekedési csoportfő­nökké nevezte ki Bohár János rendőr ezredest. —----- A NAP-------­Micsoda erkölcsök Amit a mára és csakis a mára tartunk jellemzőnek, az gyakran több száz, olykor több ezer éves textusokban kimutatható gond. Levél fekszik előttem: a sok éjszakai csendháborításról, részeges lármáról szól a szerző, s­­ szomorú mondatban felsóhajt: micsoda idők, micsoda er­kölcsök! Mármint hogy mik vannak manapság. Előveszem hát Kolozsvár városi rendszabályait 1585-ből (a Magvető­nél megjelent Kincses Kolozsvár című kötetből) s idézem: „Az éjjeli járás, szitkozódás, szánkózás, kiáltás és egyéb csintalanság felől végeztetnek városszerte, hogy ha nyolc óra után ez ilyen vétkekben valakik megtaláltatnak, ha rideg legény lészen, az kalitkába vitessék, és ha itt való örökös vagy ős fiú, avagy házas ember lészen, és efféle vétekben­­találtatnék, minden engedelem nélkül egy fo­rinttal büntesse bíró uram ..Három évvel későbbről: „Nyolc óra után erős büntetés alatt senki házánál dőzsö­­lőket, kiáltókat, maga hegedültetésöket ne szenvedjen, kit bíró uram megkiáltasson .. Ha akkoriban már lett volna napilap, elő sem merném venni. Attól való féltemben ugyanis, hogy számos mai írásunkat elolvashatnám benne, és arra gyanakodhatnék, tán magam is csak lopkodom szövegeimet, a régiektől, plágium minden sorom. Különösen a részegeskedők, lus­ták, kontárok ellen csattognak hevesen és nagy méltó­sággal az ódon s időszerű mondatok, mintha évszázadok alatt semmit sem javultunk volna. Nem tudom, vigasz­taló lenne-e egy állandó rovat, mit írtunk erről s arról több száz esztendővel ezelőtt. Talán csak annyi a tanul­ság, hogy minden nemzedékkel majdnem mindent elöl­ről kell kezdeni. Ha szépapám megtanult­arni-olvasni, attól én még nem mentesülök a biflázás alól; amit ő megtanult, azt én nem örökölhetem tőle. Kezdek min­dent elölről. «•. DIURNUS S Évtizedes hagyomány immáron, hogy ilyenkor november elején rendezik meg a politikai könyv­napokat. Az idén 26. alkalommal kerül sor az eseményre, melynek könyvkiállítással egybekötött or­szágos megnyitó ünnepségén Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP KB titkára mond beszédet ma délután 3 órakor Százhalombat­tán. Mi sem természetesebb annál, hogy az idén, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfor­dulóján kiváltképp előtérbe ke­rülnek az eseménnyel foglalkozó művek, közülük is elsősorban a forrásszemelvények. Kirschner Béla például Leninnek az októ­beri forradalomról szóló és azt követő írásait gyűjtötte csokorba, Kun Miklós pedig a forradalom vezetőjének 1917. és 1923. között írott leveleiből készített váloga­tást — ezek nagy része először lát magyar nyelven napvilágot. Nem hiányoznak a feldolgozások sem, közéjük tartozik Krausz Tamás­nak 1917. hétköznapjait bemutató és néhány hete már kapható kö­tete, A cártól a komisszárokig. Szokás szerint ilyenkor adják közre vezető politikusok írásait is. Kádár János műveinek első kö­tete, mely az 1956—1958 közötti beszédeket tartalmazza, már a nyár folyamán a könyvesboltokba került. Világszerte élénk érdek­lődés kíséri a Szovjetunióban végbemenő változásokat, hiszen azok szükségképpen lényegesen befolyásolják napjaink világpoli­tikáját. Az átalakításról című kö­tet kronologikus sorrendben, rész­leteiben vagy teljes egészében tartalmazza Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a gaz­dasági, társadalmi és szellemi élettel, valamint a pártmunkával kapcsolatos beszédeit. Önmagáért szól Grósz Károly írásainak címe: Szocializmus és korszerűség — nemzet és történelmi felelősség. Ugyanez mondható el Aczél György Szocializmus és nemzeti­ségi kérdés, Szűrös Mátyás Ha­zánk és Európa, valamint Pál Lé­nárd A tudományos és műszaki haladásért című kötetéről. S a sor hosszan folytatható a különféle műfajú társadalom-, tudomány- és gazdaságpolitikai munkákkal. Három lexikon is napvilágot lát az idén: a Csíbi Sándor szerkesz­tette Felnőttoktatási kislexikon; a Közgazdasági kislexikon 4. bőví­tett és átdolgozott kiadása pedig annak bizonyítéka, miként tart­hat lépést egy rugalmas szerkesz­tőség napjaink gazdasági változá­saival. És itt említendő meg nem utolsósorban az A magyar anti­fasiszta ellenállás és partizánmoz­galom című munka, melynek ké­szítői arra törekedtek Liptai Er­vin vezetésével, hogy messzeme­nően hozzájáruljanak a még köz­keletű tévhiedelmek és ítéletek elosztásához. A Kossuth Könyvkiadó ugyan­csak a Politikai Könyvnapokon szokta nívódíjban részesíteni az év legszínvonalasabb köteteit. Az idén Kulcsár Kálmán akadémikus Politika és jogszociológia. Király István Kultúra és politika. Sza­lay Károlynak a Karinthy Frigyes életét bemutató Elmondom hát mindenkinek. Ormos Mária Mus­solini, Krausz Tamás A cártól a komisszárokig, valamint Próbáld Ferenc és Szegedi Nándor A világ fővárosai című kötete részesült ebben az elismerésben. ti-) Politikai kö­nyvnapok huszonhatodszor

Next