Magyar Nemzet, 1988. június (51. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

Szerda, 1988. június­ 1. Magyar Nemzet A reformlépések teljes rendszeréről kérnek tájékoztatót a képviselők A karsztvíz egyensúlyáért: megálltak a szivattyúk a csordakúti bányában KÖZÉLETI HÍREK Szabó Istvánnak,, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ve­zetésével magyar küldöttség uta­zott Bukarestbe a KGST-tagor­­szágok pártjai mezőgazdasági kér­désekkel foglalkozó központi bi­zottsági titkárainak soros találko­zójára. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására kedden Budapestre ér­kezett Tadeusz Porebski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A vendé­get a Ferihegyi repülőtéren Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára fogadta. Jelen volt Tadeusz Cze­­chowicz, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete. Marjai Józsefnek, a Miniszter­­tanács elnökhelyettesének meghí­vására hétfőn hazánkba érkezett Zbigniew Szalajda, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök­helyettese. A vendéget elkísérte Jerzy Bilip ipari miniszter, és szakértők egy csoportja. Kedden a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások, melyeken Marjai Jó­zsef és Zbigniew­ Szalajda vezeté­sével a két ország gazdasági együttműködésének egyes, meg­oldást igénylő kérdéseivel foglal­koztak. Dr. Villányi­­Miklós pénzügy­­miniszter május 30-án és 31-én Prágában csehszlovák kollégájá­val Jaromír Zákkal egyeztette a két ország közötti turistaforgalom pénzellátását, valamint véleményt cserélt a magyar és a csehszlovák pénzügyi irányítás és érdekeltsé­gi rendszer továbbfejlesztésének napirenden lévő kérdéseiről. Vil­lányi Miklóst fogadta Svatopluk Pét­re csehszlovák miniszterel­nök-helyettes, az Állami Tervbi­zottság elnöke. A tárgyalásokon részt vett Marity Miklós, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagy­követe. A Kereskedelmi Minisztérium­ban május 30—31-én megtartot­ták a XI. magyar—kanadai keres­kedelmi konzultációt. A kanadai delegációt Alan P. McLaine, a Külügyminisztérium főosztályve­zetője, a magyar delegációt An­­talpéter Tibor, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője vezette. Megállapították, hogy a legutóbbi, az 1986-os konzultáció óta kereskedelmi kapcsolataink eredményesen fejlődtek és bővül­tek. A magyar export növekedett, és 1987-ben kétoldalú kereskedel­münkben ismét aktívumot értünk el. A kanadai delegáció vezetője megbeszélést folytatott Bartha Ferenc kereskedelmi államtitkár­ral, Szabó Imre ipari államtitkár­ral, Kovács László külügyminisz­ter-helyettessel és Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. Kedden Balatonfüreden, a SZOT oktatási központjában ,meg­kezdődött a KGST színesfémko­hászati állandó bizottsága szabvá­nyosítási szakértőinek háromna­pos értekezlete. A Minisztertanács 1988. május 31-i hatállyal Sebestyén Jánost, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság általános elnökhelyet­tesét — érdemei elismerése mel­lett, nyugállományba vonulása miatt — e tisztségéből felmen­tette. A Minisztertanács 1988. jú­nius 1-jei hatállyal dr. Balassa Ákost az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökhelyette­sévé kinevezte. Az Elnöki Tanács Sebestyén János Kos­suth- és állami díjas­nak, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság általános elnök­­helyettesének több évtizedes ki­emelkedő munkássága elismeré­seként a Szocialista Munka Hőse kitüntetést adományozta. Gazdaságpolitikai titkárok tanácskozása Budapesten Grósz Károly eszmecseréje Nyikolaj Szljunykovval (MTI) A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak gazdaság­­politikai kérdésekkel foglalkozó titkárai — korábbi megállapodás alapján — június 1-jén és 2-án Budapesten­ tartják soron követ­kező tanácskozásukat. Kedden hazánkba érkeztek az értekezle­ten részt vevő, KB-titkárok vezet­te küldöttségek. A Bolgár Kom­munista Párt delegációját Grisa Filipov, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titkára, Csehszlovákia Kommunista Párt­jáét Jozef Lenárt, a Központi Bi­zottság Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, a Ku­bai Kommunista Pártét Lionel Soto Prieto, a Központi Bizottság titkára, a Lengyel Egyesült Mun­káspártét Marian Wozniak, a KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Mongol Népi Forradalmi Pártét Demcsigin Molomdzsame, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a Német Szo­cialista Egységpártét Günter Mit­tag, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a Ro­mán Kommunista Pártét Ion Ra­du­, a KB Politikai Végrehajtó Bi­­­­zottság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, a Szovjetunió Kommunista Pártját Nyikolaj Szljunykov, a KB Politikai Bi­zottsága tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a Vietnami Kommu­nista Pártét Vu Canh, a Központi Bizottság titkára vezeti. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségének Németh Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára a vezetője. A ta­nácskozás munkájában részt vesz­nek a tagországok állandó KGST- képviselői, valamint Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. * Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, kedden a KB szék­házában fogadta Nyiko­laj Szljunykovot. Nyikolaj Szljunykov átadta Mi­hail Gorbacsov szívélyes üdvözle­tét. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára sok sikert kívánt a pártértekezlet állásfoglalásának végrehajtásához, az MSZMP tevé­kenységének megújításához, a társadalmi változásokban betöl­tött szerepének erősítéséhez. Grósz Károly az MSZMP Köz­ponti Bizottságának nevében kö­szönetet mondott az SZKP veze­tésének, a szovjet tömegtájékoz­tatási szerveknek azért a figye­lemért, amely a Szovjetunióban belpolitikai életünk e fontos ese­ményét övezte. Hangsúlyozta, hogy az alapvető kérdésekben széles körű egyetértés alakult ki a pártban és a társadalomban. Kedvezőbbek a feltételek ahhoz, hogy határozott és dinamikus munka kezdődjék a pártértekez­let állásfoglalásának végrehajtá­sára, reformtörekvéseink követ­kezetes megvalósítására a gazda­ságban, a politikai életben. Az MSZMP főtitkára sok sikert kívánt az SZKP vezetőinek, a szovjet kommunistáknak az SZKP XIX. pártkonferenciájá­hoz, a forradalmi átalakítás, a de­mokratizálás folytatásához. . A pártkonferencia téziseit nagy fon­tosságú, realista újító dokumen­tumként értékelte, amely a szov­jet társadalom politikai és gaz­dasági megújulását szolgálja. Számos eleme az MSZMP tevé­kenységében is hasznosítható. Grósz Károly a magyar párt és kormány nevében üdvözölte a szovjet—amerikai csúcstalálkozó létrejöttét, hangsúlyozta: hazánk is érdekelt abban, hogy a talál­kozó eredményesen záruljon, s megalapozza a továbblépést a le­szerelés fő kérdéseiben, a nemzet­közi élet kedvező tendenciáinak erősítésében. A Magyar Népköz­­társaság lehetőségeihez mérten a jövőben is segíteni kívánja a béke ügyét, a kelet—nyugati párbeszéd és együttműködés bővítését. A magyar—szovjet viszonyról szólva Grósz Károly kiemelte: egyre inkább adva vannak a fel­tételek ahhoz, hogy a magyar— szovjet együttműködést a két or­szág érdekeinek és szükségletei­nek megfelelően, minőségileg magasabb szintre emeljük. A megbeszélésen hangsúlyoz­ták, hogy az MSZMP és az SZKP a magyar—szovjet kapcsolatok eddigi eredményeire támaszkod­va, intenzív tapasztalatcserére, a gazdasági együttműködés korsze­ rűsítésére, a magyar és a szovjet nép érintkezésének bővítésére tö­rekszik. Kölcsönösen aláhúzták: nagy jelentőséget tulajdonítanak Grósz Károly szovjetunióbeli lá­togatásának, amelyre várhatóan a közeljövőben kerül sor. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyar­­országi nagykövete. Vilniusban lesz a IV. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál (MTI) A IV. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál prog­ramjáról, a magyar küldöttség összetételéről tájékoztatták az új­ságírókat kedden a KISZ KB székházában a magyar szervezők. Em­őd Péter, a KISZ KB titkára, a magyar előkészítő bizottság el­nöke, Kerényi Miklós Gábor, a Fővárosi Operettszínház rende­zője, a magyar kulturális program művészeti vezetője, valamint a KISZ KB több, a szervezésben részt vevő vezető munkatársa el­mondották: a litván főváros, Vil­nius június 16—20. között ad ott­hont a fesztiválnak. A 410 tagú magyar küldöttséget Hámori Csa­ba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezeti. A magyar delegáció vezetői és vendégeik a fesztivált megelőzően — a hagyományokhoz híven — látogatást tesznek Moszkvában. A küldöttségben helyet kaptak kul­turális,művészeti életünket kép­viselő művészek és együttesek, különböző témák szakértői, turis­ták, s a küldöttség munkáját se­gítők. Három parlamenti bizottság együttes ülése a műszaki fejlesztésről Nem nevezhető érdektelennek a tegnapi összevont országgyűlési bizottsági ülés témája, a műszaki fejlesztés jelenkori magyarorszá­gi helyzetképe — ezzel együtt vi­tatható az ilyenformán szokatla­nul nagy képviselői létszámot megmozgató tanácskozások haté­konysága. Kedden ugyanis a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének buda­pesti székházában, annak is leg­nagyobb tanácstermében, a Par­lament terv- és költségvetési, ipa­ri, valamint kulturális bizottságá­nak tagjai, továbbá a téma iránt érdeklődő képviselők és illetékes államigazgatási tisztségviselők gyűltek össze.­ Az írásos tájé­koztató anyaghoz Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést, majd szóra emelked­tek sorra a képviselők. A hozzászólásokból kiderült, hogy a helyzetet, a hazai műsza­ki fejlettségi színvonalnak a kí­vánatostól való elmaradását szin­te mindenki egyformán látja — a javulás útját azonban már sok­féleképpen. Kétségtelenül igaz például, hogy a külföld tudomá­nyos eredményeit a komplikált döntési mechanizmus miatt nehéz átvenni és hasznosítani — ám az is bizonyítható, hogy amikor a magyar ipar, a kezdeti évtizedei­ben világra szóló eredményeket ért­ el, a nemzetgazdaság szem­pontjából meghatározó mennyi­ségű exportot teljesített, mindig hazai tudásanyagra alapozta ezt. Üdvözlendő a hazai innovációs pénzintézetek színrelépése, más nézetek szerint azonban a műsza­ki-fejlesztési tevékenységet még­sem lehet kizárólag pénzügyi ala­pokra helyezni, hiszen akkor a gyors megtérülésre törekedve, ki­fulladnak a hosszú távú fejlesz­tési törekvések. Hosszan sorolhatnánk még az olykor egymással is feleselő ész­revételeket, amelyek a sokszínű mezőnynek köszönhetően elsősor­ban azt bizonyították: mindenki­nek igaza van, mindenkinek job­bító észrevételei vannak, a dolgok ennek ellenére nem úgy mennek, ahogy kellene. Az egyik képviselő szerint a­­szakterület alapvető gondját az okozza, hogy rövid tá­vú gazdaságpolitikai gondolko­dásba kellene „belegyömöszölni" a hosszú távú műszaki fejlesztési politikát, és ez semmiképp sem sikerül. Ezek mellett eltörpülnek a „hagyományos” nehézségek, a technikusképzés megszüntetésé­ből és újraindításából fakadó, im­már mérhető népgazdasági vesz­teségek, az információhiány, az értelmiség hátrányos helyzete, a hazai nyelvoktatás elmaradottsá­ga és a többi. A vita — amelynek során fel­szólalt Varga Gyula Zala megyei, Mayer Bertalan Vas megyei, Sas­vári József Komárom megyei, Fe­­hérné Eke Katalin Borsod-Abaúj- Zemplén megyei, Horn Péter So­mogy megyei, Puskás Sándor He­ves megyei, Dudla József Borsod- Abaúj-Zemplén megyei, Gágyor Pál budapesti, Lékai Gusztáv Hajdú-Bihar megyei, Szabó Kál­mán budapesti, Sziráki András Szolnok megyei, Cselőtei László Pest megyei, Boros László buda­pesti, Bödőné Rózsa Edit Csong­­rád megyei, Kovács András He­ves megyei képviselő, valamint Szegner László, a MOM vezér­igazgató-helyettese , Bognár Jó­zsef, a terv- és költségvetési bi­zottság elnöki zárszavával ért vé­get. A vitazárót a képviselők és a vendégek annál is inkább elfo­gadták, mivel az ülést követően a házigazda MTESZ igen bőséges kínálattal, fogadáson látta ven­dégül valamennyiüket. A dúsan terített fehér asztal, a hidegtálak és meleg sültek mellett pedig, mint az Magyarországon szokás, mindig gyorsan létrejön a teljes véleményazonosság, az egyetér­tés... (bognár) Tanácskozott a kereskedelmi bizottság­i társasági törvény előkészítése (MTI) A Parlamentben kedden ülést tartott az Országgyűlés ke­reskedelmi bizottsága. A testület megvitatta a gazdasági társasá­gokról szóló törvény alapvető el­veit. Pulai Miklós, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese ismertet­te azokat a közgazdasági feltéte­leket, amelyek szükségesek a tár­sasági törvény életbe léptetésé­hez,­­ működtetéséhez. Elmondot­ta: dolgoznak az egységes vállal­­kozóiadó-törvény előkészítésén, melyről várhatóan szintén a par­lament őszi ülésszakán döntenek a képviselők. Az egységes kere­setszabályozási mechanizmus ki­alakításánál nehezebb az előre­haladás. Eddig két változat kör­vonalazódott. Az egyik egy olyan rendszer, amely érdekegyeztetés alapján működne, a másik pedig a vállalati jövedelemszabályozás­hoz kapcsolt keresetszabályozás lenne. Szükséges a bankreform továbbvitele is. Emellett számos miniszteri, államtitkári rendelet felülvizsgálata is elengedhetetlen. Sárközy Tamás, a Miniszterta­nács parlamenti titkárságának vezetője utalt arra, hogy a gazda­sági társaságokról szóló törvény ■— ha a parlament elfogadja — lényegesen tisztább viszonyokat teremt a gazdasági munkaközös­ségek, vállalati gazdasági mun­kaközösségek tekintetében. Az még vitatott, hogy a törvény ha­tálya ki fog-e terjedni a szövet­kezetekre és a szakcsoportokra. Sárközy Tamás véleménye szerint ezt a lehetőséget — az állami vál­lalatok mellett — meg kell adni a szövetkezeteknek is. A vitában Tóth Attiláné (Buda­pest) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tulajdonviszonyokkal kap­csolatban még igen sok az ideoló­giai tisztázatlanság. Ez nehezít­heti a törvénytervezet elfogadta­tását. Sütő Kálmán (Vas megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha szá­mos új részvénytársaság alakul, valószínűleg forgalmazni kíván­ják értékpapírjaikat. Ez pedig aligha oldható meg szervezett piac, tőzsde nélkül. Polgárdi Jó­zsef (Pest megye) azzal a kérdés­sel foglalkozott, hogyan lehet fel­készíteni a társadalmat a törvény fogadására. Mi lesz azokkal, akik­nek nincs megtalarított pénzük, hogy befektessék, hogy vállalkoz­zanak? Mag Pál (Csongrád megye) el­mondotta, hogy számos vállalati átszervezést megért már, s ta­pasztalatai igen kedvezőtlenek. A mány következik (MTI) Kedden leállították a csordakúti bányában a vízkieme­lő szivattyúkat, s ezzel megkez­dődött az akna mélyszinti térsé­geinek elárasztása. A­­számítások szerint több hónapig tart, amíg a mélyponttól számított 120 méter magasságig a víz kitölti a rop­pant nagyságú karsztvízüregeket, a vágatokat! Az akciót elsősorban környezet­­védelmi szempontok miatt hatá­rozták el. Tavaly ugyanis a sza­náló szervezet előírta a Tatabá­nyai Bányáknak, hogy a nagy­egyházi, a mányi és a csordakúti medencében csökkenteni kell a karsztvízkiemelés mértékét. A fő cél az, hogy a Dunántúli Közép­­hegységnek ezen a részén fokoza­tosan helyreálljon a bányászko­dás következtében megbomlott karsztvízegyensúly. Az előírás tel­jesítésére a vállalat intézkedési tervet dolgozott ki, s ennek egyik fontos része a csordakúti lakna keleti bányamezőjének elárasztá­sa. Ebből a térségből ugyanis, ha szenet akartak fejteni, percen­­két 34 köbméter vizet kellett fel­színre szivattyúzniuk. .A mély­szintek elárasztásával a vízeme­lés megszűnik, gyakorlatilag tehát lényegesen csökken a mélybeli karszt megcsapolása. A vízkiemelés további csökken­tésének előkészítése a­ tatabányai vállalat mányi bányájában is fo­lyamatban van. A tervek szerint év végén ennek is elárasztják a mélyszinti térségeit. 3 vállalati kollektívát többnyire meg sem kérdezték egy-egy ilyen döntés meghozatalánál. Vajon most ki fog dönteni arról, hogy az állami vállalat átalakuljon-e rt.-vé, vagy kft.-vé vagy sem? Németh István (Hajdú-Bihar me­gye) arról szólt, hogy a jogsza­bályalkotóknak törekedniük kell az egyszerű, világos, félreérthetet­len megfogalmazásokra. Az ülésen felszólalt Szilvasán Pál, a Szövosz főtitkárhelyettese is. Elmondotta, szükségtelennek ítélik, s nem is támogatják azt, hogy a szövetkezetek átalakulhas­sanak gazdasági társaságokká. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a szövetkezetek is alakít­hassanak rt.-­ket, kft.-ket és más társaságokat. Pulai Miklós válaszában el­mondotta, hogy az értékpapírpiac kialakulóban van, s amennyiben szükség lesz rá, megteremtik a tőzsde működésének feltételeit is. A tervezett törvény elsősorban az állami tulajdonban levő tőkének kíván szabadabb mozgásformát biztosítani. Ugyanakkor nem el­hanyagolható az állampolgárok tulajdonában levő pénzvagyon. Arra számítanak, hogy a magán­­beruházások értéke a következő években el fogja érni az évi 7,8 milliárd forintot. Sárközy Tamás válaszában el­mondotta, hogy ha a tulajdonvi­szonyokkal kapcsolatos ideológiai tisztázás késik is, amiatt nem le­het leállítani a törvény bevezeté­sét. A tőkeáramlás felgyorsítása nélkülözhetetlen a népgazdaság számára. Pulai Miklós és Sárközy Tamás válaszai után még nem ért véget a vita, két képviselő ugyanis elé­gedetlen volt az elhangzottakkal. Tóth Attiláné arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a tulajdonviszo­nyok kérdésével kapcsolatos ideo­lógiai tisztázó munkát fel kell gyorsítani, Polgárdi József pedig hangsúlyozta, hogy a képviselő­ket a korábbinál lényegesen job­ban kell tájékoztatni a várható reformlépésekről. Elsősorban a készülő bérreform alapelveiről kíván tájékoztatót kapni, de szük­ségesnek ítélte a hosszabb távú elképzelések ismertetését is. Fellebbezett az atom­erőmű A minisztérium dönt a sugárszennyezett hulladék elhelyezésének ügyében (MTI) A Paksi Atomerőmű Vál­lalat megfellebbezte az ófalui te­rületfelhasználási engedély meg­hosszabbítása iránti kérelmének elutasítását. A fellebbezés hétfőn érkezett meg a Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztá­lyára, amely május 12-i határoza­tában elutasította az Ófalu térsé­gébe tervezett atomerőmű-hulla­dék temető területére vonatkozó, és június 14-én lejáró ideiglenes használati engedély meghosszab­bítását. A fellebbezést a szüksé­ges mellékletekkel együtt, a dön­tésre illetékes Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériumhoz terjesztik fel. Mint ismeretes, a Paksi Atom­erőmű kis- és közepes mértékben sugárszennyezett hulladékának Ófalu és a vele szomszédos tele­pülések térségében való elhelye­zésére vonatkozó terv nyomán vi­ta alakult ki a beruházó, illetve a kelet-baranyai falvak lakói kö­zött, s az utóbbiak aggályaik miatt független szakértőket kér­tek fel a nukleáris hulladéklera­kó létesítésével kapcsolatos vizs­gálatra. Minthogy ez a szakértői csoport radioaktív anyagok táro­lására alkalmatlannak minősítet­te a kijelölt területet, s vélemé­nyüket a beruházó által felkért szakértőkkel folytatott tárgyalás után is­­fenntartották, a megyei építési osztály a műszaki terv, a szakmai vita és a kutatási jelenté­sek megállapításainak, valamint az általa megbízott szakértők vé­leményének mérlegelését köve­tően nem járult hozzá a létesítési engedély kiadásához. Környezetbarát mészmű a Duna partján Korlátolt felelősségű társaságot alapított tegnap három magyar és két osztrák vállalat. A Duna Ko­márom megyei szakaszánál levő Lábatlan ad otthont egy új, vi­lágszínvonalon álló, darabos me­szet előállító kemencerendszer­nek. A 720 millió forintos beruhá­zás három év alatt valósul meg, évente 140 ezer tonna terméket állít majd elő, s legfőbb jellemző­je az energiatakarékos működés lesz. A vegyesvállalat alapítója a Perlmooser Zementwerke AG és a Mineralkontor Rohstoff-Han­delsgesellschaft nevű két osztrák, a Cement- és Mészművek, a Tech­noimpex, a Mineralimpex nevő három magyar cég — ötven-ötven százalékos osztrák, illetve magyar tulajdonról írt alá szerződést teg­nap; a külföldiek 2,5 millió dol­lár értékű működő tőkével léptek be az üzletbe. A váci Cement- és Mészművek szakembereitől megtudtuk, a lá­­batlani új mészüzem tökéletes biztonsággal óvja a környezetet. Az ott készülő termék pedig igen­csak keresett cikk lesz a hazai építőiparban, illetve az iparban általában. A Cement- és Mész­művek a hazai mészigények két­harmadát elégíti ki idehaza. S- L A NAP Főállás, bosszúság T. mindig a mellékfoglalkozáséba szerelmes. Mindig a hobbiját tartja hivatásának. Mindig a főállását unja. Tökéletesen mindegy, hogy éppen mi a főállása és mi a mellékállása (avagy a hobbija, a mellékese, a privát passzió­ja) — abban sosem téved, hogy melyiket utálja, s melyiket imádja. Amikor délelőtt gépkocsivezető­­volt és délután fél­állásban gépi kötést vállalt — rá se tudott nézni a volánra, és szerelmes volt a körkötő gépekbe. „Itt legalább kézzel fog­ható eredménye van a gürcölésnek! Megváltozik az anyag halmazállapota!’’ — dicsérte a gépeket, mintha a vállukat veregette volna, és mintha a szál átalakulása pólóvá való­ban halmazállapoti módosulás lett volna. „Az autó mit termel? Kilométereket. Az ember csak for­gatja a kormányt, és előbb-utóbb visszakerül oda, ahon­nan elindult.” Váltott. Főállásban lett kötőmester, s délután taxizott. „Csak állni abban a nagy zakatolásban!” — panaszkodott röviden. „A kocsi, az mégiscsak más. Mindig történik va­lami, az ember sosem unja meg.” „Ha egyszer végre főállásban csinálhatnám azt, amit sze­retek!” — kiáltott fel olykor. — „Ha egyszer ugyanaz lehet­ne a véleményem délelőtt, mint délután!” — sóhajtozott. Nagy ritkán eszébe jutott, hogy valamikor majd nyugdíjas lesz, s a nyugdíj lesz a főállása. Vajon utálni fogja? Képte­len volt ebbe beleélni magát. Esetleg majd mindig délután veszi föl a nyugdíját, és délelőtt, főállásban, bosszankodik. Helyrebillen majd a lelki egyensúlya. Egyébként sincs olyan nyugdíj, amely mellett a mellékest ne tekinthetné főállás­nak. Ez megvigasztalta. DIURNUS

Next