Magyar Nemzet, 1988. december (51. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
Csütörtök, 1988. december 1. Berecz János: Boldogulásunk érdekében minden alkotóképes erővel össze kell fogni A gyermek- és diákétkeztetés romló helyzetéről tárgyalt a Fogyasztók Budapesti Tanácsa KÖZÉLETI HÍREK Straub F. Brúnó, a az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte André Kolingba hadseregtábornokot, a Közép-Afrikai Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Gustav Wabrót, az NSZK Baden-Württemberg tartományának államtitkárát, aki a Művelődési Minisztérium meghívására tartózkodik Magyarországon. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Fejti Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével magyar pártküldöttség utazott szerdán Portugáliába, hogy részt vegyen a PKP december 1—4. között Portóban megrendezendő XII. kongresszusán. A küldöttség tagja Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével magyar pártküldöttség utazott szerdán Athénbe, hogy részt vegyen a GKP megalakulása 70. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen. Görögországi látogatását követően a pártküldöttség a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) meghívásának eleget téve Ciprusra látogat. A Nógrád Megyei Tanács szerdán Salgótarjánban tartotta ülését, amelyen részt vett Horváth István belügyminiszter és Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. A tanácsülésen a közelmúltban a megyei pártbizottság első titkárává választott Dencsics Miklós helyére Körmendy Józsefet, a megyei tanács eddigi vb-titkárát választották meg Nógrád megye tanácselnökévé. A pénzügyminiszter november 30-i hatállyal, saját kérésére, érdemei elismerésével nyugállományba helyezte Gercsák Imre ezredest, a Vám- és Pénügyőrség országos parancsnokhelyettesét. A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokhelyettesének dr. Szente Gyula ezredest nevezte ki. Grósz Károly fogadta Tom Lantost (MTI) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Tom Lantost, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa képviselőháza külügyi bizottságának magyar származású tagját. A vendéggel találkozott Irányi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. A megbeszéléseken részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. A pártfőtitkár eszmecseréje finn gazdasági szakértőkkel (MTI) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán finn gazdasági szakértői csoportot fogadott. A delegációt Pertti Sorsa, a finn pénzügyminisztérium főigazgatója vezeti. A szakértők Grósz Károly és Mauno Koivisto köztársasági elnök legutóbbi megbeszélésein létrejött megállapodás nyomán látogattak hazánkba. Tárgyalásaik célja, hogy ismertessék a finn gazdaságpolitika tapasztalatait, tanulmányozzák a magyar gazdaság helyzetét és gazdaságpolitikai törekvéseit. A szívélyes légkörű megbeszélésen a finn vendégek tájékoztatást kaptak hazánk helyzetéről, az MSZMP előtt álló legfontosabb feladatokról, különös tekintettel a gazdasági stabilizációval és kibontakozással kapcsolatos terveikre. Megvizsgálták azokat a területeket, amelyeken a két nép rokonságán és barátságán, a kölcsönösérdekeken alapuló, hagyományosan jó együttműködés új módszerek alkalmazásával tovább bővíthetők. A találkozón jelen volt Arto Mansala, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete. Kommunista aktívaértekezlet Tatabányán (MTI) Komárom megye 22 ezer kommunistája mintegy másfél ezer képviselőjének részvételével aktívaértekezletet tartottak szerdán Tatabányán. A megjelenteket Antalóczy Albert, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást és válaszolt az előzetesen hozzá eljuttatott kérdésekre. Beszéde elején a legtöbbek által feltett kérdéssel foglalkozott, s elemezte az ország jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét. Megítélése szerint a májusi pártértekezlet óta nem csökkentek hazánkban a társadalmi feszültségek. A válságból kivezető többféle lehetséges út keresésekor ebből kell kiindulni, s ennek figyelembe vételével kell elemezni a nehézségek okait. Közülük az első helyen a gazdasági bajaink állnak, s belőlük fakadnak a társadalmi és a politikai konfliktusok. Ezek további felületi kezelése esetén a gondok tovább halmozódnak, sőt, esetleg nem kívánt, kezelhetetlen helyzethez is elvezethetnek. Ezért határozottan folytatni kell a kiss lépésekben már megkezdett reformfolyamatot a gazdaságban, a politikai intézményrendszerben és a pártéletben. A gazdasági helyzetet és a vele kapcsolatos tennivalókat jellemezve, Berecz János megjegyezte: divat ma csak a problémákról beszélni. A 60-as években, amikor a gazdaság fellendülő szakaszban volt, senki sem szidta sem az irányítókat, sem a vállalatokat. Az akkori fejlődés kedvezően hatott a politikai közhangulatra, a szocialista nemzeti egységre is. A mai „sírás” nem oldja meg gondjainkat — hangsúlyozta. Be kell látnunk, hogy országunkban a termelési szerkezet elavult, a gazdaság jövedelemtermelő képessége alaposan elmaradt a nemzetközi élvonaltól. A mielőbbi felzárkózás kulcskérdés, továbbfejlődésünk egyik legfontosabb feltétele. Ehhez minden tisztességes erőt és lehetőséget igénybe kell vennünk. A külföldi tőkét is be kell vonni, akkor is, ha ezzel sokan nem értenek egyet. Az előbbiek véleményével ellentétben ez nem a kizsákmányolás visszatéréséhez, hanem a hazai termelőerők fejlődéséhez, az ország gazdasági életének mielőbbi talpraállításához vezethet. Az előrelépéshez — tette hozzá a Politikai Bizottság tagja — elengedhetetlen gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése is. Pontosan meg kell határozni a gazdaság szereplőinek jogait és teendőit. Ez nem azt jelenti, hogy az irányítók ezentúl nem raknak terheket a vállalatokra, hiszen ez elkerülhetetlen. De fontos a lehető legkedvezőbb feltételek biztosítása a vállalatok számára. Az előrelépés másik kulcskérdése a politikai intézményrendszer megújítása. Most ennek a kellős közepén járunk, mondotta Berecz János, utalva a közelmúltban elfogadott és az előkészítés alatt lévő új törvényekre, s hozzátette: itt is elmaradásokat kell pótolnunk. Ezek közül jó pár törvényt ugyanis meghozhattunk volna már a 60-as években is. De a már említett kedvezőbb politikai légkörben és az akkori gazdasági eredmények közepette Magyar Nemzet nem azt jelenti, mint ahogy többen állítják, hogy akkor eddig nem jogállamban éltünk. Pusztán arról van szó, hogy törvényeinkben sok volt, illetve ma is sok a joghézag. Igyekeznünk kell pótlásukkal, mert ezeket a hézagokat esetleg a társadalom kárára is fel lehet használni. Kapkodni viszont nem szabad, mert a későbbiekben az is gondot okozhat. A politikai intézményrendszer korszerűsítése eltarthat másfél-két évig is, s várhatóan annak lezárásaként kerül sor az alkotmány átdolgozására, vagy teljes megújítására. A továbbiakban az egypártrendszer vagy többpártrendszer ügyében folyó vitáról fejtette ki véleményét az előadó. Ma — mondotta — az alkotmány egyik pontja szerint csak az MSZMP működésének van jogi alapja. A közeljövőben meghozandó egyesülési törvény viszont megteremti a pártféle csoportosulások alakulásának a feltételeit. A későbbi félreértések elkerülése végett azonban célszerűnek látszik egy külön párttörvény megalkotása is. Elmondta, véleménye szerint csupán illúzió, hogy a többpártrendszer minden gondot, problémát megoldana. Rámutatott: a történelemben volt már rá példa, hogy a fasizmus jutott uralomra egy olyan országban, ahol korábban nyolc párt működött. De jó néhány olyan országban folyt és folyik sikeres fejlődés, ahol egy párt uralkodott, illetve irányít. E gondolatsort folytatva kifejtette véleményét az egyre gyarapodó számú új szervezetekről. Ez természetes folyamat — hangoztatta. Társadalmunk ugyanis különböző érdekű csoportokból, egyénekből áll. Mindenkinek meg kell adni a jogot arra, hogy őssszejöjjön, kifejtse véleményét, sőt, bizonyos esetekben sztrájkhoz, tüntetéshez is folyamodhat. Csak egyet nem szabad tenniük a másként gondolkodóiknak: veszélyeztetni, aláásni társadalmi rendszerünk alapjait. A másféle nézetek kinyilvánítását meg kell szokniuk mind a vezetőknek, mind a párt tagjainak. Gondot okoz ugyanakkor, hogy a miénktől eltérő véleményekben gyakran több az érzelmi töltés, mint az érzelmi motívum. S nagyon kell vigyázni azért is, hogy ez az érzelmi töltés ne váljon dühhé! Ezért javasolunk az új szervezeteknek a vitás kérdésekben tárgyalást, ajánlunk fel megegyezési készséget. Mert ne feledjük: boldogulásunk érdekében szükség van minden alkotni képes erőre, ezeknek az erőknek az összefogására. A kibontakozás — hangsúlyozta a továbbiakban — ugyancsak elképzelhetetlen a régi szervezetek, mint például a szakszervezetek és a népfront megújulása nélkül. Ha szükséges, akkor változzanak meg működési kereteik is, tartalmi munkájuk viszont mindenképpen. Beszéde végén a pártéletről, a párt feladatairól szólt a KB titkára. Őszinte helyzetfeltárásunk és világos kibontakozási programunk jelzi — szögezte le —, hogy az MSZMP „pályán van" és mindent megtesz, hogy ott is maradjon. Ennek érdekében — többek között — változtat munkamódszerén, munkastílusán. A jövőben ügyel arra, hogy ne vállalja át mások feladatait. Ugyanakkor nem engedi, nem engedheti meg, hogy a párt kivonuljon a munkahelyekről. A választott testületek, apparátusok legfontosabb feladata az alapszervezetekmunkájának segítése lesz. Ennek az a célja, hogy az ország 810 ezer kommunistája minél magabiztosabban, kellő informáltsággal és aktív tevékenységgel érvényesítse az élet minden területén a párt vezető szerepét A Komárom megyei kommunisták tatabányai aktívaértekezlete az Internacionálé eléneklésével fejeződött be. Szövetkezeti vélemény A továbblépéshez új törvénybeli (MTI) A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége Szabó István vezetésével szerdán, Budapesten ülést tartott A tanácskozáson részt vett Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezetője. A testület az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának felkérésére véleményt mondott arról, hogy miképpen, milyen koncepció figyelembevételével újulhat meg az agrárpolitika. A testület szerint a továbbiakban, is csak a nagyüzemi gazdálkodás lehet az alapja a mezőgazdasági termelésnek. A továbblépés azonban immár új szövetkezeti törvényt kíván. Szorgalmazni és bátorítani kell a mezőgazdasági üzemek élelmiszer-ipari tevékenységének fejlesztését, és lényeges a tudományos-műszaki feltételek javítása is. A termelőszövetkezeti gazdálkodás stabilizálásához új árrendszer kialakítása szükséges. A TOT véleménye: az agrárpolitika iikeres megvalósításának lényeges feltétele az ágazati irányítás , és az érdekképviselet megújítása is. A beszámolóhoz kapcsolódott a TOT szövetkezetpolitikai főosztályának előterjesztése, amelynek " témája, a szövetkezetek megújulásának szükségessége, annak lehetőségei és feltételei a mezőgazdaságban. Az elnökség a szövetkezeti parasztság véleményét tolmácsolva egybehangzóag annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szövetkezet a jövő mezőgazdaságának és társadalmának hatékony, és a szövetkezeti tagság által változatlanul igényelt formája. A működés feltételeit objektívebb, a mezőgazdasági és szövetkezeti sajátosságokat jobban kifejező, a felgyülemlett feszültségeket és ellentmondásokat feloldó szövetkezetpolitikának kell megteremtenie és garantálnia. Vitafórum a szakszervezeti szabadságjogokról A szakszervezeti szabadságról és a szakszervezeti szabadságjogok védelméről szóló nemzetközi egyezmény megszületésének 40. évfordulóján vitafórumot rendezett szerdán a Kossuth Klubban a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Forgács Pál, az országos választmány tagja bevezetőjében hangsúlyozta: csak ott lehet tiszteletben tartani a szakszervezeti szabadságjogokat, ahol az emberi jogokat is hasonló módon kezelik. A negyven év előtti eseménnyel kapcsolatban elmondta, hogy a nemzetközi egyezmény megalkotói a szabadságjogok védelme érdekében kötelező érvényű alapelveket határoztak meg a szerződés aláírói számára. Így előzetes engedély nélkül lehet szakszervezeteket létrehozni, amelyek saját alapszabályzatuk szerint működhetnek, maguk választják meg vezetőiket, a hatóságoknak tartózkodniuk kell minden adminisztratív beavatkozástól, amely egyben azt is jelenti, hogy nem lehet a sztrájkjogot korlátozni, és a szakszervezetek jogosultak regionális szövetségeket létrehozni. Hazánk 1957-ben csatlakozott a szerződéshez, de azt itthon soha sem hirdették ki. Mindezek fényében kapott sajátos megvilágítást az a felhívás, amelyet a TDDSZ országos választmánya és a Tudosz titkárok tanácsa írt alá: „A munka törvénykönyv tervezett módosítása egyértelműen a munkavállalói jogok korlátozására, illetve a szakszervezetek lefegyverzésére irányul. Tiltakozunk olyan jogok korlátozása ellen, melyeket munkásgenerációk évszázados harcok során vívtak ki Azok a jogok, amelyek most veszélyben vannak a viták tárgyalásos rendezését szolgálják, azt, hogy elkerülhessük az indulatok elszabadulását. Felhívjuk valamennyi dolgozótársunkat és a szakszervezeteket, hogy fogjunk össze és minden lehetséges eszközzel akadályozzuk meg a jogfosztó rendelkezések törvénybe iktatását. Védjük meg érdekeinket és érdekvédelmi szervezeteinket." A magyar szakszervezetek jogi helyzetéről szólva őszintén megállapították, hogy a kiérleletlen folyamatok szabályozása felelőtlenség, a tendenciák a konzervatív szemlélet megerősödését mutatják, és felhívták arra a figyelmet, hogy milyen veszélyeket rejt magában az, ha a szakszervezetek lefegyverzésével egy ütemben, pl A gazdaságilag elmaradott térségekről ---- - -- tanácskozott a tervgazdasági bizottság (MTI) Szerdán a Parlamentben ülést tartott a kormány tervgazdasági bizottsága. A tanácskozás után Kunos Péter, a testület titkára, Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Ferenczi József, a Minisztertanács főtanácsosa tájékoztatta az újságírókat. A TGB annak a minisztertanácsi programnak az időarányos teljesítését szerintette art, amelyet a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére dolgoztak ki két évvel ezelőtt A téma tárgyalásakor nyilvánvalóvá vált, hogy különbségeit kell tenni az elmaradott területek és a szerkezetváltás problémáival küszködő térségek között A sajtótájékoztatón beszámoltak arról, hogy a személyi jövedelemadó korrekciójának munkálataival együtt folynak az előkészületei annak a jelentős változtatásnak, amelynek értelmében a jövő év közepétől a településfejlesztés finanszírozásában új formára térnének át. l csó munkaerő biztosításával akarnak a külföldi tőkének kedvező terepet biztosítani. A sztrájkjog kapcsán kifejtették: Anglia bír jelenleg Európában a legkonzervatívabb szabályozással, de ez is liberálisabb, mint az a tervezet, amely idehaza próbál „rendet teremteni". Aláhúzták: a sztrájkjogot akkor lehet szabályozni, amikor a konfliktusok kezelésének tagolt intézményi rendszere van, ennek azonban most még a csírái is hiányoznak hazánkban. (C sí —) A szennyvíztisztítás élvezzen elsőbbséget a vízlépcső építésekor Ülésezett a Magyar Környezetvédelmi Egyesület választmányai Alig nyolc hónapos működésének eredményeiről adott számot a tegnapi választmányi ülésen a Magyar Környezetvédelmi Egyesület vezetősége. Az írásos beszámoló szerint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elutasította az egyesület javaslatát, hogy a dunai vízlépcsőépítésben érdekelt három ország akadémiai közös tudományos tanácskozást rendezzen a bős-nagymarosi komplexum vitatott kérdéseiről. Perczel Károly választmányi tag hangsúlyozta: dr. Nagy Ferencnek, a vízlépcsőépítést ellenőrző társadalmi bizottság egyesület által delegált tagjának mindenekelőtt arra kell ügyelnie, hogy idejében elkészüljenek a szennyvíztisztítók,amelyeknek a Duna medrében leülepedő iszap ártalmatlanságát kell biztosítaniuk. A választmány egyébként nem nagy számban megjelent tagjai egyetértettek az egyesület jövő évi programjának tervezetével, bár egyes hozzászólók aggodalmaskodtak, nemmarkol-e túl sokat, amikor a környezetvédelem szinte minden kérdésében valamilyen akciót tervez. A fő hangsúlyt azonban a Hazánk környezetállapotáért címmel indítandó mozgalomra kívánja helyezni az egyesület, amelyet dr. Antoni Ferenc elnök alkalmasnak ítél olyan mérvű társadalmi mozgósításra egy hasznos ügyért, az ország „elslumosodásának megakadályozásáért”, mint amilyen megmozdulásnak tanúi voltunk a vízlépcsőrendszer dolgában. (é. I.) Zsíros kenyér, szalonna, szepertő Egyre kevesebb budapesti gyerek tudja megfizetni a napközit A Fogyasztók Budapesti Tanácsa szerdán tartotta megbeszélését a gyermek- és diákétkeztetés helyzetéről a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának székházában. A résztvevők igen nehéz helyzetben voltak, mert e fontos kérdésben úgy kellett állást foglalniuk, hogy az egységes térítési díjak bevezetéséről rendelkező jogszabály még nem jelent meg. Ez annál is kevésbé érthető, mert a januári díjakat lassan már be kellene a napközikben fizetni, de még sem az iskolák, sem a szülők, sem pedig a Junior nem tudja, hogy milyen összegről van szó. A diákétkeztetésben legnagyobb szerepet játszó vállalat, a Junior munkáját — tizenhat kerületben végzett alapos vizsgálataik eredményei alapján — jónak tartották. Véleményük szerint a gondok részben szociálpolitikai, részben gazdasági eredetűek. Több kerület képviselői jelezték, hogy a legutóbbi áremelés hatására sokan lemondták a napközit. 1984— 85-ben az általános iskolások 61 százaléka étkezett a napköziben vagy szervezetten az iskolán kívül, tavaly őz az arány már csak 57 százalék volt. Ez a négyszázalékos csökkenés több ezer gyereket jelent. A térítési díjak befizetése egyre több családnak jelent megoldhatatlan terhet, erre utal az is, hogy sok helyen a napközis csoportokat össze kellett vonni. Az egészséges táplálkozásról szólva a résztvevők tudomásul vették, hogy a jelenlegi 23,50 Ft-os nyersanyagnormából többre, jobbra nem telik. Azt sem vitatta senki, hogy az — előrejelzések szerint — jövőre is a Zsíros kenyér, a szalonna és a tepertő lesz a legolcsóbb táplálék, így a nagyobb gyerekek vitamin- és fehérjeszükségletének egy részét továbbra is a családi költségvetésből kell — vagy kellene — fedezni. (Koncz) --------A NAP ----------------------------------Halasztható esztendő Valamikor lánglelkű újdonságpárti voltam, mostanság gyanakvó konzervatív. Megcsodálom a kirakatban a műanyag vízcsapot, de az ószeren antik sárgaréz csapot keresek. Bútorban, háziasszonyban is az öreget szeretem, s tudom, vannak dolgok, amiket semmivel sem lehet végzetesebben elrontani, mint újítással. Ezt persze nem a kormányra, a gazdasági mechanizmusra, a politikai intézményrendszerre értem. Itt van az kezemben az öröknaptár mintájára készült örök határidőnapló. Olyan tökéletes találmány, mint a szerkezet nélküli óra. Nem lehet elrontani: tökéletesen használhatatlan. Ki lehet nyomtatni előre a tízévi szükségletet — minden esztendőben egyformán használhatatlan. Nincsenek ugyanis feltüntetve sem a hét napjai, sem az év ünnepei; egyformán használhatatlan a KGST, a Közös Piac és a harmadik világ bármely országában. Csak annyit tudok meg belőle, amit nélküle is sejtettem, hogy a jövő esztendő is valószínűleg körülbelül 365 napból áll majd. A hivatalból kézhez kapott örök határidőnapló azonban még azt sem tudja, hogy 1989 nem szökőév. Huszonkilenc papos februárral számol. Igaz, egy kis kézműves barkácsolással megmenthető. Ha egy naptárból átmásolom a lapjaira, hogy hétfő, kedd, szerda, csütörtök és a többi, s ha piros ceruzával bekarikázom a szünnapokat és állami ünepeket, vagyis visszacsempészem belé, amit a föltaláló kilopott belőle: a naptárt — akkor elkezd működni, ketyegni. Van benne még egy újítás. A „telefonrepertoár” lapjain is (A-tól Z-ig) folytatja a naptári lapokon időbeosztásul szolgáló vonalkázást, reggel 7-től este 19-ig. Ez, gondolom, arra szolgál, ha valakinek reggel 7-től este 19-ig óránként megváltozik a telefonszáma, legyen hová beírni. A remek kiadványon nincs föltüntetve sem kiadó, sem nyomda. Lehet, hogy importáltuk? Vagy exportáljuk? Hiszen kiválóanmegfelel azoknak, akik egy egész esztendőt, úgy, ahogy van, el kívánnak halasztani. A terveivel, az előirányzataival, az inflációjával egyetemben. DIURNUS