Magyar Nemzet, 1988. december (51. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

Csütörtök, 1988. december 1. B­erecz János: Boldogulásunk érdekében minden alkotóképes erővel össze kell fogni A gyermek- és diákétkeztetés romló helyzetéről­ tárgyalt a Fogyasztók Budapesti Tanácsa KÖZÉLETI HÍREK Straub F. Brúnó, a az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban köszön­tötte André Kolingba hadsereg­­tábornokot, a Közép-Afrikai Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Németh Miklós, a Miniszterta­nács elnöke szerdán a Parlament­ben fogadta Gustav Wabrót, az NSZK Baden-Württemberg tarto­mányának államtitkárát, aki a Művelődési Minisztérium meghí­vására tartózkodik Magyarorszá­­gon. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­­vására Fejti Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsága tit­kárának vezetésével magyar pártküldöttség utazott szerdán Portugáliába, hogy részt vegyen a PKP december 1—4. között Portóban megrendezendő XII. kongresszusán. A küldöttség tag­ja Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A Görög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével magyar pártküldött­ség utazott szerdán Athénbe, hogy részt vegyen a GKP meg­alakulása 70. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepségen. Görögországi látogatását követően a pártküldöttség a Ciprusi Dolgo­zó Nép Haladó Pártja (AKEL) meghívásának eleget téve Ciprus­ra látogat.­­ A Nógrád Megyei Tanács szer­dán Salgótarjánban tartotta ülé­sét, amelyen részt vett Horváth István belügyminiszter és Ballai László, a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke is. A ta­nácsülésen a közelmúltban a me­gyei pártbizottság első titkárává választott Dencsics Miklós helyére Körmendy Józsefet, a megyei ta­nács eddigi vb-titkárát választot­ták meg Nógrád megye tanácsel­nökévé. A pénzügyminiszter november 30-i hatállyal, saját kérésére, ér­demei elismerésével nyugállo­mányba helyezte Gercsák Imre ezredest, a Vám- és Pé­nügyőr­­ség országos parancsnokhelyette­­sét. A Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnokhelyettesének dr. Szente Gyula ezredest nevez­te ki. Grósz Károly fogadta Tom Lantost (MTI) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Tom Lan­tost, az Amerikai Egyesült Álla­mok Kongresszusa képviselőháza külügyi bizottságának magyar származású tagját. A vendéggel találkozott Irányi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke és Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, az Or­szággyűlés külügyi bizottságának elnöke is. A megbeszéléseken részt vett Mark Palmer, az Egye­sült Államok magyarországi nagy­követe. A pártfőtitkár eszmecseréje finn gazdasági szakértőkkel (MTI) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán finn gazdasági szakértői csoportot fogadott. A delegációt Pertti Sorsa, a finn pénzügymi­nisztérium főigazgatója vezeti. A szakértők Grósz Károly és Mau­­no Koivisto köztársasági elnök legutóbbi megbeszélésein létre­jött megállapodás nyomán láto­gattak hazánkba. Tárgyalásaik célja, hogy ismertessék a finn gazdaságpolitika tapasztalatait, tanulmányozzák a magyar gaz­daság helyzetét és gazdaságpoli­tikai törekvéseit. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen a finn vendégek tájékozta­tást kaptak hazánk helyzetéről, az MSZMP előtt álló legfonto­sabb feladatokról, különös tekin­tettel a gazdasági stabilizációval és kibontakozással kapcsolatos terveikre. Megvizsgálták azokat a területeket, amelyeken a két nép rokonságán és barátságán, a köl­csönös­­érdekeken alapuló, ha­gyományosan jó együttműködés új módszerek alkalmazásával to­vább bővíthetők. A találkozón jelen volt Arto Mansala, a Finn Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. Kommunista aktívaértekezlet Tatabányán (MTI) Komárom megye 22 ezer kommunistája mintegy másfél ezer képviselőjének részvételével aktívaérteke­zletet tartottak szer­dán Tatabányán. A megjelente­ket Antalóczy Albert, a megyei pártbizottság első titkára köszön­tötte, majd Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára tartott előadást és válaszolt az előzetesen hozzá eljuttatott kérdésekre. Beszéde elején a legtöbbek ál­tal feltett kérdéssel foglalkozott, s elemezte az ország jelenlegi po­litikai, gazdasági és társadalmi helyzetét. Megítélése szerint a májusi pártértekezlet óta nem csökkentek hazánkban a társadal­mi feszültségek. A válságból ki­vezető többféle lehetséges út ke­resésekor ebből kell kiindulni, s ennek figyelembe vételével kell elemezni a nehézségek okait. Kö­zülük az első helyen a gazdasági bajaink állnak, s belőlük fakad­nak a társadalmi és a politikai konfliktusok. Ezek további felü­leti kezelése esetén a gondok to­vább halmozódnak, sőt, esetleg nem kívánt, kezelhetetlen hely­zethez is elvezethetnek. Ezért ha­tározottan folytatni kell a kiss lépésekben már megkezdett re­formfolyamatot a gazdaságban, a politikai intézményrendszerben és a pártéletben. A gazdasági helyzetet és a vele kapcsolatos tennivalókat jelle­mezve, Berecz János megjegyez­te: divat ma csak a problémákról beszélni. A 60-as években, ami­kor a gazdaság fellendülő sza­kaszban volt, senki sem szidta sem az irányítókat, sem a válla­latokat. Az akkori fejlődés ked­vezően hatott a politikai közhan­gulatra, a szocialista nemzeti egységre is. A mai „sírás” nem oldja meg gondjainkat — hang­súlyozta. Be kell látnunk, hogy országunkban a termelési szerke­zet elavult, a gazdaság jövede­lemtermelő képessége alaposan elmaradt a nemzetközi élvonaltól. A mielőbbi felzárkózás kulcskér­dés, továbbfejlődésünk egyik leg­fontosabb feltétele. Ehhez minden tisztességes erőt és lehetőséget igénybe kell vennünk. A külföldi tőkét is be kell vonni, akkor is, ha ezzel sokan nem értenek egyet. Az előbbiek véleményével ellen­tétben ez nem a kizsákmányolás visszatéréséhez, hanem a hazai termelőerők fejlődéséhez, az or­szág gazdasági életének mielőbbi talpraállításához vezethet. Az előrelépéshez — tette hozzá a Politikai Bizottság tagja — el­engedhetetlen gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése is. Pontosan meg kell határozni a gazdaság szereplőinek jogait és teendőit. Ez nem azt jelenti, hogy az irányítók ezentúl nem raknak terheket a vállalatokra, hiszen ez elkerülhetetlen. De fontos a le­hető legkedvezőbb feltételek biz­tosítása a vállalatok számára. Az előrelépés másik kulcskér­dése a politikai intézményrend­szer megújítása. Most ennek a kellős közepén járunk, mondot­ta Berecz János, utalva a közel­múltban elfogadott és az előké­szítés alatt lévő új törvényekre, s hozzátette: itt is elmaradásokat kell pótolnunk. Ezek közül jó pár törvényt ugyanis meghozhattunk volna már a 60-as években is. De a már említett kedvezőbb poli­tikai légkörben és az akkori gaz­dasági eredmények közepette Magyar Nemzet nem azt jelenti, mint ahogy töb­ben állítják, hogy akkor eddig nem jogállamban éltünk. Pusz­tán arról van szó, hogy törvé­nyeinkben sok volt, illetve ma is sok a joghézag. Igyekeznünk kell pótlásukkal, mert ezeket a héza­gokat esetleg a társadalom kárá­ra is fel lehet használni. Kap­kodni viszont nem szabad, mert a későbbiekben az is gondot okoz­hat. A politikai intézményrend­szer korszerűsítése eltarthat más­fél-két évig is, s várhatóan an­nak lezárásaként kerül sor az al­kotmány átdolgozására, vagy tel­jes megújítására. A továbbiakban az egypárt­­rendszer vagy többpártrendszer ügyében folyó vitáról fejtette ki véleményét az előadó. Ma — mondotta — az alkotmány egyik pontja szerint csak az MSZMP működésének van jogi alapja. A közeljövőben meghozandó egye­sülési törvény viszont megterem­ti a pártféle csoportosulások ala­kulásának a feltételeit. A későb­bi félreértések elkerülése végett azonban célszerűnek látszik egy külön párttörvény megalkotása is. Elmondta, véleménye szerint csupán illúzió, hogy a többpárt­rendszer minden gondot, problé­mát megoldana. Rámutatott: a történelemben volt már rá pél­da, hogy a fasizmus jutott ura­lomra egy olyan országban, ahol korábban nyolc párt működött. De jó néhány olyan országban folyt és folyik sikeres fejlődés, ahol egy párt uralkodott, illetve irányít. E gondolatsort folytatva kifej­tette véleményét az egyre gyara­podó számú új szervezetekről. Ez természetes folyamat — hangoz­tatta. Társadalmunk ugyanis kü­lönböző érdekű csoportokból, egyénekből áll. Mindenkinek meg kell adni a jogot arra, hogy ős­s­­szejöjjön, kifejtse véleményét, sőt, bizonyos esetekben sztrájkhoz, tüntetéshez is folyamodhat. Csak egyet nem szabad tenniük a más­ként gondolkodóiknak: veszélyez­tetni, aláásni társadalmi rend­szerünk alapjait. A másféle néze­tek kinyilvánítását meg kell szok­niuk mind a vezetőknek, mind a párt tagjainak. Gondot okoz ugyanakkor, hogy a miénktől el­térő véleményekben gyakran több az érzelmi töltés, mint az érzelmi motívum. S nagyon kell vigyáz­ni azért is, hogy ez az érzelmi töltés ne váljon dühhé! Ezért javasolunk az új szerve­zeteknek a vitás kérdésekben tár­gyalást, ajánlunk fel megegyezési készséget. Mert ne feledjük: bol­dogulásunk érdekében szükség van minden alkotni képes erőre, ezeknek az erőknek az összefo­gására. A kibontakozás — hangsúlyoz­ta a továbbiakban — ugyancsak elképzelhetetlen a régi szerveze­tek, mint például a szakszerve­zetek és a népfront megújulása nélkül. Ha szükséges, akkor vál­tozzanak meg működési kereteik is, tartalmi munkájuk viszont mindenképpen. Beszéde végén a pártéletről, a párt feladatairól szólt a KB tit­kára. Őszinte helyzetfeltárásunk és világos kibontakozási progra­munk jelzi — szögezte le —, hogy az MSZMP „pályán van" és min­dent megtesz, hogy ott is marad­jon. Ennek érdekében — többek között — változtat munkamód­szerén, munkastílusán. A jövő­ben ügyel arra, hogy ne vállalja át mások feladatait. Ugyanakkor nem engedi, nem engedheti meg, hogy a párt kivonuljon a mun­kahelyekről. A választott testüle­tek, apparátusok legfontosabb feladata az alapszervezetek­­mun­kájának segítése lesz. Ennek az a célja, hogy az ország 810 ezer kommunistája minél magabizto­sabban, kellő informáltsággal és aktív tevékenységgel érvényesít­se az élet minden területén a párt vezető szerepét A Komárom megyei kommu­nisták tatabányai aktívaértekez­lete az Internacionálé eléneklé­­sével fejeződött be. Szövetkezeti vélemény A továbblépéshez új törvény­beli (MTI) A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége Szabó István vezetésével szerdán, Budapesten ülést tartott A ta­nácskozáson részt vett Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaság­politikai osztályvezetője. A testület az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának felké­résére véleményt mondott arról, hogy miképpen, milyen koncepció figyelembevételével újulhat meg az agrárpolitika. A testület sze­rint a továbbiakban, is csak a nagyüzemi gazdálkodás lehet az alapja a mezőgazdasági termelés­nek. A továbblépés azonban im­már új szövetkezeti törvényt kí­ván. Szorgalmazni és bátorítani kell a mezőgazdasági üzemek élelmiszer-ipari tevékenységének fejlesztését, és lényeges a tudo­mányos-műszaki feltételek javítá­sa is. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás stabilizálásához új ár­rendszer kialakítása szükséges. A TOT véleménye: az agrárpolitika iikeres megvalósításának lénye­ges feltétele az ágazati irányítás , és az érdekképviselet megújítása is. A beszámolóhoz kapcsolódott a TOT szövetkezetpolitikai főosztá­lyának előterjesztése, amelynek " témája, a szövetkezetek megúju­lásának szükségessége, annak le­hetőségei és feltételei a mezőgaz­daságban. Az elnökség a szövet­kezeti parasztság véleményét tol­mácsolva egybehangzóag annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szövetkezet a jövő mező­­gazdaságának és társadalmának hatékony, és a szövetkezeti tag­ság által változatlanul igényelt formája. A működés feltételeit objektívebb, a mezőgazdasági és szövetkezeti sajátosságokat job­ban kifejező, a felgyülemlett fe­szültségeket és ellentmondásokat feloldó szövetkezetpolitikának kell megteremtenie és garantál­nia. Vitafórum a szakszervezeti szabadságjogokról A szakszervezeti szabadságról és a szakszervezeti szabadságjo­gok védelméről szóló nemzetközi egyezmény megszületésének 40. évfordulóján vitafórumot rende­zett szerdán a Kossuth Klubban a Tudományos Dolgozók Demokra­tikus Szakszervezete. Forgács Pál, az országos vá­lasztmány tagja­ bevezetőjében hangsúlyozta: csak ott lehet tisz­teletben tartani a szakszervezeti szabadságjogokat, ahol az embe­ri jogokat is hasonló módon ke­zelik. A negyven év előtti ese­ménnyel kapcsolatban elmondta, hogy a­ nemzetközi egyezmény megalkotói a szabadságjogok vé­delme érdekében kötelező érvé­nyű alapelveket határoztak meg a szerződés aláírói számára. Így előzetes engedély nélkül lehet szakszervezeteket létrehozni, ame­lyek saját alapszabályzatuk sze­rint működhetnek, maguk vá­lasztják meg vezetőiket, a ható­ságoknak tartózkodniuk kell min­den adminisztratív beavatkozás­tól, amely egyben azt is jelenti, hogy nem­ lehet a sztrájkjogot korlátozni, és a szakszervezetek jogosultak regionális szövetsége­ket létrehozni. Hazánk 1957-ben csatlakozott a szerződéshez, de azt itthon soha sem hirdették ki. Mindezek fényében kapott sajá­tos megvilágítást az a felhívás, amelyet a TDDSZ országos vá­lasztmánya és a Tudosz titkárok tanácsa írt alá: „A munka törvénykönyv tervezett módosítása egyértelműen a munka­­vállalói jogok korlátozására, illetve a szakszervezetek lefegyverzésére irá­nyul. Tiltakozunk olyan jogok korlá­tozása ellen, melyeket munkásgene­rációk évszázados harcok során vív­tak ki Azok a jogok, amelyek most veszélyben vannak a viták tárgyalá­sos rendezését szolgálják, azt, hogy elkerülhessük az indulatok elszabadu­lását. Felhívjuk valamennyi dolgozó­társunkat és a szakszervezeteket, hogy fogjunk össze és minden lehet­séges eszközzel akadályozzuk meg a jogfosztó rendelkezések törvénybe iktatását. Védjük meg érdekeinket és érdekvédelmi szervezeteinket." A magyar szakszervezetek jogi helyzetéről szólva őszintén meg­állapították, hogy a kiérleletlen folyamatok szabályozása felelőt­lenség, a tendenciák a konzerva­tív szemlélet megerősödését mu­tatják, és felhívták arra a figyel­met, hogy milyen veszélyeket rejt magában az, ha a szakszervezetek lefegyverzésével egy ütemben, pl­ A gazdaságilag elmaradott térségekről ---- - -- tanácskozott a tervgazdasági bizottság (MTI) Szerdán a Parlamentben ülést tartott a kormány tervgaz­dasági bizottsága. A tanácsko­zás után Kunos Péter, a testület titkára, Craveró Róbert, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tese és Ferenczi József, a Minisz­tertanács főtanácsosa tájékoztat­ta az újságírókat. A TGB annak a minisztertaná­csi programnak az időarányos teljesítését sze­rin­tette art, amelyet a gazdaságilag elmaradott térsé­gek fejlesztésére dolgoztak ki két évvel ezelőtt A téma tárgyalásakor nyil­vánvalóvá vált, hogy különbségeit kell tenni az elmaradott terüle­tek és a szerkezetváltás problé­máival küszködő térségek között A sajtótájékoztatón beszámol­tak arról, hogy a személyi jöve­delemadó korrekciójának munká­lataival együtt folynak az előké­születei annak a jelentős változ­tatásnak, amelynek értelmében a jövő év közepétől a településfej­lesztés finanszírozásában új for­mára térnének át. l­ csó munkaerő biztosításával akar­nak a külföldi tőkének kedvező terepet biztosítani. A sztrájkjog kapcsán kifejtet­ték: Anglia bír jelenleg Európá­ban a legkonzervatívabb szabá­lyozással, de ez is liberálisabb, mint az a tervezet, amely ideha­za próbál „rendet teremteni". Aláhúzták: a sztrájkjogot akkor lehet szabályozni, amikor a konf­liktusok kezelésének tagolt intéz­ményi rendszere van, ennek azon­ban most még a csírái is hiányoz­nak hazánkban. (C sí —) A szennyvíztisztítás élvezzen elsőbbséget a vízlépcső építésekor Ülésezett a Magyar Környezetvédelmi Egyesület választmányai Alig nyolc hónapos működésé­nek eredményeiről adott számot a tegnapi választmányi ülésen a Magyar Környezetvédelmi Egye­sület vezetősége. Az írásos beszá­moló szerint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke elutasítot­ta az egyesület javaslatát, hogy a dunai vízlépcsőépítésben érdekelt három ország akadémiai közös tudományos tanácskozást rendez­zen a bős-nagymarosi komple­xum vitatott kérdéseiről. Perczel Károly választmányi tag hangsú­lyozta: dr. Nagy Ferencnek, a vízlépcsőépítést ellenőrző társa­dalmi bizottság egyesület által de­legált tagjának mindenekelőtt ar­ra kell ügyelnie, hogy idejében elkészüljenek a szennyvíztisztí­tók,­­amelyeknek a Duna medré­ben leülepedő iszap ártalmatlan­ságát kell biztosítaniuk. A választmány egyébként nem nagy számban megjelent tagjai egyetértettek az egyesület jövő évi programjának tervezetével, bár egyes hozzászólók aggodal­maskodtak, nem­­markol-e túl so­kat, amikor a környezetvédelem szinte minden kérdésében vala­milyen akciót tervez. A fő hang­súlyt azonban a Hazánk környe­zetállapotáért címmel indítandó mozgalomra kívánja helyezni az egyesület, amelyet dr. Antoni Fe­renc elnök alkalmasnak ítél olyan mérvű társadalmi mozgósításra egy hasznos ügyért, az ország „elslumosodásának megakadályo­zásáért”, mint amilyen megmoz­dulásnak tanúi voltunk a vízlép­csőrendszer dolgában. (é. I.) Zsíros kenyér, szalonna, szepertő Egyre kevesebb budapesti gyerek tudja megfizetni a napközit A Fogyasztók Budapesti Taná­csa szerdán tartotta megbeszélé­sét a gyermek- és diákétkeztetés helyzetéről a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának székhá­zában. A résztvevők igen nehéz hely­zetben voltak, mert e fontos kér­désben úgy kellett állást foglal­niuk, hogy az egységes térítési díjak bevezetéséről rendelkező jogszabály még nem jelent meg. Ez annál is kevésbé érthető, mert a januári díjakat lassan már be kellene a napközikben fizetni, de még sem az iskolák, sem a szülők, sem pedig a Junior nem tudja, hogy milyen összegről van szó. A diákétkeztetésben legnagyobb szerepet játszó vállalat, a Junior munkáját — tizenhat kerületben végzett alapos vizsgálataik ered­ményei alapján — jónak tartot­ták. Véleményük szerint a gon­dok részben szociálpolitikai, rész­ben gazdasági eredetűek. Több kerület képviselői jelezték, hogy a legutóbbi áremelés hatására so­kan lemondták a napközit. 1984— 85-ben az általános iskolások 61 százaléka étkezett a napköziben vagy szervezetten az iskolán kí­vül, tavaly őz az arány már csak 57 százalék volt. Ez a négyszá­zalékos csökkenés több ezer gye­reket jelent. A térítési díjak be­fizetése egyre több családnak je­lent megoldhatatlan terhet, erre utal az is, hogy sok helyen a nap­közis csoportokat össze kellett vonni. Az egészséges táplálkozásról szólva a résztvevők tudomásul vették, hogy a jelenlegi 23,50 Ft-os nyersanyagnormából több­re, jobbra nem telik. Azt sem vi­tatta senki, hogy az — előrejelzé­sek szerint — jövőre is a Zsíros kenyér, a szalonna és­ a tepertő lesz a legolcsóbb táplálék, így a nagyobb gyerekek vitamin- és fehérjeszükségletének egy részét továbbra is a családi költségve­tésből kell — vagy kellene — fedezni. (Koncz) --------A NAP ----------------------------------­Halasztható esztendő Valamikor lánglelkű újdonságpárti voltam, mostanság gyanakvó konzervatív. Megcsodálom a kirakatban a mű­anyag vízcsapot, de az ószeren antik sárgaréz csapot kere­sek. Bútorban, háziasszonyban is az öreget szeretem, s tu­dom, vannak dolgok, amiket semmivel sem lehet végzete­sebben elrontani, mint újítással. Ezt persze nem a kormány­ra, a gazdasági mechanizmusra, a politikai intézményrend­szerre értem. Itt van az kezemben az öröknaptár mintájára készült örök határidőnapló. Olyan tökéletes találmány, mint a szerkezet nélküli óra. Nem lehet elrontani: tökéletesen használhatat­lan. Ki lehet nyomtatni előre a tízévi szükségletet — minden esztendőben egyformán használhatatlan. Nincsenek ugyan­is feltüntetve sem a hét napjai, sem az év ünnepei; egyfor­mán használhatatlan a KGST, a Közös Piac és a harmadik világ bármely országában. Csak annyit tudok meg belőle, amit nélküle is sejtettem, hogy a jövő esztendő is valószínű­leg körülbelül 365 napból áll majd. A hivatalból kézhez kapott örök határidőnapló azonban még azt sem tudja, hogy 1989 nem szökőév. Huszonkilenc papos februárral számol.­­ Igaz, egy kis kézműves barkácsolással megmenthető. Ha egy naptárból átmásolom a lapjaira, hogy hétfő, kedd, szerda, csütörtök és a többi, s ha piros ceruzával bekariká­zom a szünnapokat és állami ünepeket, vagyis visszacsem­pészem belé, amit a föltaláló kilopott belőle: a naptárt —­­ akkor elkezd működni, ketyegni. Van benne még egy újítás. A „telefonrepertoár” lapjain is (A-tól Z-ig) folytatja a naptári lapokon időbeosztásul szol­gáló vonalkázást, reggel 7-től este 19-ig. Ez, gondolom, arra szolgál, ha valakinek reggel 7-től este 19-ig óránként meg­változik a telefonszáma, legyen hová beírni. A remek kiadványon nincs föltüntetve sem kiadó, sem nyomda. Lehet, hogy importáltuk? Vagy exportáljuk? Hi­szen kiválóan­­megfelel azoknak, akik egy egész esztendőt, úgy, ahogy van, el kívánnak halasztani. A terveivel, az elő­irányzataival, az inflációjával egyetemben.­ ­ DIURNUS

Next