Magyar Nemzet, 1989. április (52. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-01 / 77. szám
Szombat, 1989. április 1. Az MSZMP KB állásfoglalása szerint: A részleges reformok nem vezetnek tartós eredménybe Új ifjúsági szövetség alakult KÖZÉLETI HÍREK Az MSZMP KB nemzetközi, jogi és közigazgatás-politikai bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével pénteken tartotta soros ülését. A bizottság áttekintette a Munkásőrség helyzetét. Kiemelte annak fontosságát, hogy a testület a törvényes előírások alapján eredményesen teljesíti hivatását. A bizottság a Munkásőrség további korszerűsítésére vonatkozó javaslatait a Központi Bizottság egyik, soron következő ülése elé terjeszti. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke pénteken fogadta a külügyi konzultáción Magyarországon tartózkodó Mulay Ahmed Serkauit, a Marokkói Királyság külügyminisztériumának államtitkárát. ■ A megbeszélésen részt vett Mohamed Chahid, a Marokkói Királyság budapesti nagykövete és Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. Sarlós Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját párttagságának 50. évfordulója alkalmából pénteken Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa meghívására március 28. és 31. között hazánkban tárgyalt Günther Malouda, az NDK Parasztpártjának elnöke, az NDK államtanácsának alelnöke és az általa vezetett küldöttség. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes meghívására március 30-án és 31-én Budapesten tárgyalt Hans-Joachim Hoffmann, a Saar-vidék gazdasági minisztere. Szlovén kormánydelegáció élén Szombathelyen folytatott tárgyalásokat pénteken Dusán Sirigoj, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke. A vendéget Bors Zoltán, a Vas megyei tanács elnöke tájékoztatta a megye helyzetéről, a vasi településeken élő szlovének életkörülményeiről. MSZMP-dokumentum Az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok révén jöhet létre (MTI) Az MSZMP Központi Bizottsága e heti ülésén állásfoglalást fogadott el. A dokumentum a bevezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956 és 1987 között alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hoszszabb időt igényel. Az állásfoglalás a továbbiakban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményű, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia.” A dokumentum ugyanakkor leszögezi: a gazdasági reformnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokráciarévén, a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak” — szögezi le az állásfoglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról mindentörvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeinek tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására.” A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Azérdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésérevonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat." Az állásfoglalás körvonalazza a párt jövőbeni szerepét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlőd Magyar Német dés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. ■ Az MSZMP meghatározószerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitában kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártdemokráciát. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intézményeihez fűződő viszonyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának” — fejeződik be a dokumentum. * Az MSZMP KB ugyancsak állásfoglalást tett közzé a KISZ továbbfejlesztéséről. Felmentések, kinevezések Ülésezett az Elnöki Tanács (MTI) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet a február 22—25. között Japánban tett látogatásáról, ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán, kifejezve a magyar nép, az Elnöki Tanács és a kormány részvétét. Az Elnöki Tanács a látogatást és az elnök által folytatott többirányú megbeszélések jelentőségét hangsúlyozva a tájékoztatást egyetértéssel tudomásul vette. A testület az Országgyűlés által a közelmúltban hozott, a gazdasági társulásokról szóló törvénynek megfelelően, módosította a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes rendelkezéseit. A jogszabály-módosítás kihirdetéskor lép hatályba, a végrehajtást a kereskedelmi miniszter rendelete szabályozza. A testület határozott Petőfibánya lakott területnek községgé alakításáról, továbbá az április 4-e alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyekben döntött. • 4. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén személyi kérdésekről is döntött: dr. Szárádi Sándort, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját e tisztsége alól 1989. március 31-i hatállyal felmentette. 1989. április 1-jei hatállyal a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesének megválasztotta dr. Antalóczy Albertet, aki a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette. Az eskütételnél jelen volt Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pacsek József altábornagyot, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökét, miniszterhelyettest vezérezredessé, Lőrincz Kálmán vezérőrnagyot altábornagygyá kinevezte. A kinevezésről szóló okiratokat Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. Az eseményen jelen volt Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár is. 4. Az Elnöki Tanács Nyitrai Ferencné dr.-t, államtitkárt a Központi Statisztikai Hivatal elnökét saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette államtitkári, a Minisztertanács pedig a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztségéből. Az Elnöki Tanács Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkárt tisztségéből, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt, felmentette. A Minisztertanács dr. Járai Zsigmondot pénzügyminiszter-helyettessé, dr. Csépi Lajost az Országos Árhivatal elnökhelyet tesévé kinevezte. A Madisz alakuló közgyűlése (MTI) A Magyar Dolgozók Ifjúsági Szervezete (Madisz) alakuló közgyűlését tartották meg pénteken a KISZ KB székházában. Az új szervezet a most formálódó, szövetségi elven felépülő országos ifjúsági mozgalom egyik tagszervezeteként kíván tevékenykedni. Üzemekben, vállalatoknál dolgozó fiatalokalapították meg ezt a szervezetet, s jelenleg csaknem tízezer tagot számlál. A közgyűlés megvitatta a szervezet programtervezetét, s azt végül némi vita után politikai keretprogramként fogadta el; megválasztotta a Madisz tisztségviselőit, továbbá küldötteit a KISZ-kongresszusra. Hajdúhadháztéglás és Sarkad újra város (MTI) Várossá avatták pénteken Hajdúhadháztéglást, az egykori hajdúvárost, amely a történelem során már több ízben kapott városi rangot. A település fő terén egybegyűlt több ezer városlakó előtt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter mondott beszédet. Népgyűlésnek beillő ünnepi tanácsülésen tartottak pénteken városavatást a Békés megyei Sarkadon. A Bartók Béla Művelődési Központban Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet. Szolgáltatásfejlesztés Aczél Gábor Budapest új főépítésze Tizenegy pályázó közül választotta ki a végrehajtó bizottság által felkért bírálóbizottság az 1947- ben született Aczél Gábort, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet műteremvezetőjét Budapest nyugdíjazás miatt megüresedett főépítészi posztjára. A fővárosi tanács pénteki ülésén egyetértett Aczél Gábor kinevezésével, de Magyar Ambrus tanácstag megjegyezte, hogy ha a tanácstagoknak sem a bizottság kijelölésébe nem volt beleszólásuk, sem a többi pályázó személyét nem ismerhették meg, akkor nem vállalhatnak még 150-es résznyi felelősséget sem a kinevezésért (a főváros tanácsának 151 tagja van). A városatyáik ezután a belvárosi közlekedési korlátozás tapasztalatait vitatták meg, és határoztak arról, hogy továbbfejlesztik ezt a rendszert, amely csekély anyagi ráfordítással képes elodázni a budapesti közlekedés teljes összeomlását. A valóságos megoldáshoz, persze, pénzre volna szükség: a Lágymányosi híd, az Újpalota—Dél-Buda közti metróvonal mielőbbi megépítésére, parkolóhelyek létesítésére. Sajnálatos, állapították meg, hogy műszakonként 32 rendőrnek kell őriznie a korlátozott forgalmú belvárosi terület „kapuit”. Azon a három napon, amikor kísérletképpen nem posztolt rendőr a kapukban, csak felírták a behajtókat, 1600 magán- és 709 állami személygépkocsi hajtott be a területre engedély nélkül. Április negyedike alkalmából Koszorúzások országszerte (MTI) Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából pénteken országszerte koszorúzási ünnepségeken emlékeztek meg a magyar földön elesett katonákról. Magyar párt- és állami vezetők, a társadalmi szervezetek képviselői, a hazánkban működő diplomáciai képviseletek vezetői és katonai attaséi rótták le kegyeletüket a felszabadító harcokban hősi halált halt katonák sírjainál, emlékműveinél. Harkányban a bolgár katonák emlékművénél, Beremenden a jugoszláv hősök emlékművénél, Solymáron a katonai temetőben az ausztráliai, a kanadai,a francia, a brit, a lengyel és az újzélandi hősök végső nyughelyénél, Budapesten a Budaörsi úti amerikai hősi emlékműnél, Hajdúböszörményben pedig a hazánk felszabadításáért folytatott harcban elesett román katonák magyarországi központi sírkertjében tartottak koszorúzási ünnepségeket. Kitüntetési ünnepség az MSZBT-ben (MTI) Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából kitüntetési ünnepséget rendeztek pénteken a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában. Az ünnepségen Drucker Tibor, a Téka Könyvértékesítő, Könyvellátó és Könyvkiadó Vállalat igazgatója, az MSZBT országos elnökségének tagja mondott beszédet. Ezt követően Apró Antal, az MSZBT elnöke MSZBT aranykoszorús jelvényt nyújtott át húsz magyar kollektívának, s MSZBT aranykoszorús plaketteket tizenhét közösségnek, öt MSZBT aranykoszorús jelvényt pedig szovjet kollektívának. A tagcsoportok közül negyvenkilencen részesültek kitüntetésben. Határozatképtelenné vált a SZOT-ülés Vita az alapokmány tervezetéről (MTI) Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvitatta új alapokmányának tervezetét. A szaktanács elé két vitaanyagot terjesztettek, a szakszervezetek országos tanácskozása által megbízott Alapokmányt Előkészítő Bizottság tervezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott javaslatát. Az írásos dokumentumokhoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szóbeli kiegészítést Rámutatott, hogy az új alapokmány tervezete csupán a majdani országos szövetségre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kimondja, hogy a szakszervezetek egyetlen funkció teljesítését vállalják: a bérből és fizetésből élők érdekeinek képviseletét és a szakszervezeti tagok érdekeinek védelmét. A tervezet hitet tesz a mozgalom politikai pártoktól való függetlensége, illetve a baloldali mozgalmak legjobb hagyományainak továbbvitele mellett. Élesen vetődött fel a hozzászólásokban a területi, megyei szakszervezeti szervek helye, szerepe az új szervezeti formában. A szervezeti kérdésekkel kapcsolatban hangzott el az a bírálat, hogy a szakszervezeteket annyira lekötik saját, belső ügyeik, hogy az események elhaladnak mellettük. A felszólaló, Kőhalmi Vilmos ezzel összefüggésben utalt a forint újabb leértékelésére, a péntek reggel bejelentett áremelésekre, amelyek egyben a dolgozók munkájának, bérének leértékelését is jelentik. A tagdíjak kérdése is sok hozzászólásban felmerült. Nagy Sándor, a SZOT titkára ezzel kapcsolatban kifejtette: a tagsági díjak mértékéről egyedül a tagság határozhat. Mivel a csaknem hatórás vita végére a szaktanács időközben határozatképtelenné vált, a jelenlévők azt javasolták: vitassák meg ismételten az iparági-ágazati szakszervezetekben SZOT-tagjaikkal, köztük az ülésről távol maradtakkal is az alapokmány tervezetét, s döntsenek arról, hogy alkalmasnak tartják-e azt tagsági vitára. Ha nem alakul ki egyetértés, akkor egy hét múlva ismételten összehívják a SZOT plénumát. 3 Beszámolót hallgatott meg a tanácstestület a lakossági szolgáltatások és a fogyasztói érdekvédelem fővárosi helyzetéről, és úgy határozott, hogy a szolgáltatások fejlesztése végett a szolgáltatóknak kedvezőbb gazdasági szabályozókat fog szorgalmazni. Hogy ennek milyen eredménye lehet, azt Bielek József tanácselnök rövid tapasztalatismertetőjéből sejthetjük. Még tanácstitkársága idején ötször is kezdeményezte a főváros a helyiséghasznosításról szóló ÉVM- és kormányrendelet módosítását, hogy a tanácstól helyiséget bérlő állami és szövetkezeti vállalatok ne adhassák törvényesen albérletbe e helyiségeket az általuk fizetett díj tíz-, sőt hússzorosáért — mindannyiszor eredménytelenül. Ezért a fővárosi tanács következő ülése elé terjesztenek áprilisban egy módosításjavaslatot abban a reményben, hogy a tanácstestület áldásával talán eredményesebben léphetnek fel a kormányzattal szemben. Mert az senkinek nem lehet kétséges, hogy az üzemeltetők a lakosságra hárítják át a drasztikus bérleti díjakat, s ebben a tanácsok tehetetlenek. (érsek) A román anyanyelvoktatás reformjáért (MTI) Munkabizottságokat hoz létre az óvodai és általános iskolai anyanyelvoktatás átfogó reformjának kidolgozására a román szövetség — erről döntött a pénteki gyulai ülésén a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége. A tanácskozáson, amelyen részt vett Márk György, a szövetség főtitkára is, Mihaiescu György, a szövetség elnöke, a Tankönyvkiadó nemzetiségi főszerkesztő-helyettese számolt be az anyanyelvoktatás helyzetéről, és a fejlesztés legfontosabb feladatairól. J ) A NAP Pécsi Norbert Artúr halálára Számos telefonhívás és négy levél tudósít a szatmárnémeti tragédiáról. Március tizenharmadikán a Szamos töltésén kerékpározott az iskolás kiskamasz, a tizennegyedik életévét még be sem töltött Pécsi Norbert Artúr, amikor egy határőr lelőtte. A töltésen, amely kedvenc bringahelye volt a srácoknak, s ahová a szülők is könnyű szívvel engedték őket karikázni, mert hogy ott nincs közúti forgalom, gázolásveszély ... Az időközben Szatmárnémetiben járt olvasóink, akik hírt adtak a szörnyű esetről, úgy tudják: a hivatalos magyarázat szerint a román határőr, úgymond, nem akarta agyonlőni a gyereket, a bicikli tömlőjére célzott, s a golyó a sárhányóról pattant volna gyilkosain, s hatolt keresztül az ártatlan gyermek fején. Márciustizenötödikén volt a temetés. Ast írtam volt két hete, hogy nincs hírünk arról, milyen volt a romániai magyarok március tizenötödiki néma ünnepe. Most már tudjuk. Temették. Szatmárnémeti azóta is gyászol. Mesélik, a koporsó fejénél ott állt némán, egy szál égő gyertyával a kezében Soós Angéla, szatmári színésznő. Mesélik, hallgatása többet mondott, mintha súlyos verset mondott volna. Hányan voltak a temetésen? Nem tudjuk. Lélekben ott volt mindenki. Lélekben ott volt tizenötmillió. Hányan voltak a temetésen? Nem tudjuk. Van, aki úgy hallotta, a gyerek osztálytársai, a szülők munkatársai nem lehettek ott. Nem tudjuk. Amit tudunk, az a gyermek ártatlan halála. Kezünkben a Szatmári Hírlap a gyászjelentéssel. Sajnos, a Magyar Nemzet nem valótlanságot kürtői világgá. DIURNUS