Magyar Nemzet, 1989. április (52. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-01 / 77. szám

Szombat, 1989. április 1. Az MSZMP KB állásfoglalása szerint: A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményb­e Új ifjúsági szövetség alakult KÖZÉLETI HÍREK Az MSZMP KB nemzetközi, jo­gi és közigazgatás-politikai bizott­sága Grósz Károly főtitkár elnök­letével pénteken tartotta soros ülését. A bizottság áttekintette a Munkásőrség helyzetét. Kiemelte annak fontosságát, hogy a testü­let a törvényes előírások alapján eredményesen teljesíti hivatását. A bizottság a Munkásőrség to­vábbi korszerűsítésére vonatkozó javaslatait a Központi Bizottság egyik, soron következő ülése elé terjeszti. Szűrös Mátyás, az Országgyű­lés elnöke pénteken fogadta a külügyi konzultáción Magyaror­szágon tartózkodó Mulay Ahmed Serkauit, a Marokkói Királyság külügyminisztériumának állam­titkárát. ■ A megbeszélésen részt vett Mohamed Chahid, a Marok­kói Királyság budapesti nagykö­vete és Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes. Sarlós Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját párttagságának 50. évfordulója alkalmából pénteken Fejti György, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára­­ köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa meghívására már­cius 28. és 31. között hazánkban tárgyalt Günther Malouda, az NDK Parasztpártjának elnöke, az NDK államtanácsának alelnö­­ke és az általa vezetett küldött­ség. Melega Tibor kereskedelmi mi­niszterhelyettes meghívására március 30-án és 31-én Budapes­ten tárgyalt Hans-Joachim Hoff­mann, a Saar-vidék gazdasági minisztere. Szlovén kormánydelegáció élén Szombathelyen folytatott tárgya­lásokat pénteken Dusán Sirigoj, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke. A vendéget Bors Zoltán, a Vas me­gyei tanács elnöke tájékoztatta a megye helyzetéről, a vasi telepü­­léseken élő szlovének életkörül­ményeiről. MSZMP-dokumentum Az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok révén jöhet létre (MTI) Az MSZMP Központi Bizottsága e heti ülésén állásfog­lalást fogadott el. A dokumen­tum a bevezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demok­ratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. má­jusi országos értekezlete megnyi­totta a gazdasági és politikai re­formok átfogó, következetes meg­valósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország moder­nizálásában elért történelmi lép­tékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokoza­tosan gazdasági-politikai és er­kölcsi válság alakult ki hazánk­ban. Az 1956 és 1987 között al­kalmazott modell — amely át­menetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vo­natkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtize­des folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadal­mi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem ve­zetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gaz­daság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a po­litikai intézményrendszer demok­ratizálása, pluralizálása. A való­ságos gazdasági-társadalmi folya­matok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi in­tézkedések pedig­ nem voltak ki­­­­elégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folya­matban van; a gazdaság stabili­zálása, a szerkezeti váltás, a ki­bontakozás megalapozása hosz­­szabb időt igényel. Az állásfoglalás a továbbiak­ban rámutat: „az MSZMP szük­ségesnek tartja, hogy újabb kez­deményezésekkel lépjen fel. Eb­ben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szelle­mi kapacitásának mozgósításá­val — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit ér­vényesítő, nyitott, teljesítmény­­­ű, a fő ágazatokban a közössé­gi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia.” A do­kumentum ugyanakkor leszöge­zi: a gazdasági reformnak felté­tele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társadalom műkö­désének eddigi gyakorlata nem tudta megteremteni Magyarorszá­gon a demokrácia olyan intéz­ményrendszerét, melyben az ér­dekek­ sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalom­­gyakorlás a társadalom által el­lenőrzötten, a közvetlen és kép­viseleti demokrácia­­révén, a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjje­nek és alkotmányos garanciát kapjanak” — szögezi le az állás­­foglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredmé­nyeként mehet végbe. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, el­lenőrizhetetlenné válása, anar­chikus viszonyok kialakulása. Fo­kozatos átmenetre, a politikai fo­lyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság­­ oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyor­sítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent poli­tikai mozgalm­ak részéről a hely­zet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok meg­oldásához úgy tudnak hozzájá­rulni, ha a kritikai megnyilat­kozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hata­lom gyakorlásának új módjáról minden­­törvényes keretek között működő szervezettel. Az együtt­működés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a tár­sadalmi fejlődés szocialista útjá­nak elfogadása, nemzetközi szö­vetségi kötelezettségeinek tiszte­letben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámo­lására.” A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacso­portot bízott meg. Az­­érdemi tár­gyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő véle­mények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és­ a vá­lasztásokon való együttműködés­sel kapcsolatos kérdések megvi­tatását, valamint a gazdaság sta­bilizálására és a szociális bizton­ság megteremtésére­­vonatkozó nézetek összehangolását. A meg­beszélések elvezethetnek egy ál­landó konzultációs fórum létre­hozásához. Mindez megteremthe­ti annak lehetőségét, hogy meg­alapozódjon a nemzeti összefo­gás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gya­korlásában. Ugyanakkor létez­hetnek alkotmányos keretek kö­zött ellenzékként megjelenő moz­galmak, pártok. Az MSZMP ezek­kel is párbeszédre törekszik, vi­tázik, és amiben szükséges, po­litikai harcot folytat." Az állásfoglalás körvonalazza a párt jövőbeni szerepét, leszögez­ve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatá­rozó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlőd Magyar Német dés képviselete, társadalmi bázi­sa, történelmi tapasztalata. ■ Az MSZMP meghatározó­­szerepét politikai eszközökkel, mindenek­előtt programjával, meggyőzés­sel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosí­tani. Ahhoz, hogy a párt a társadal­mi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell meg­újítania. Ez csak a politikai ver­senyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében vi­lágosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rö­­videbb időszakot felölelő politi­kai, választási programot. E program körül kell vitában ki­alakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szerve­zeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártdemok­ráciát. Ki kell munkálni a párt állás­pontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképviseleti és ön­­kormányzati szervekhez, az ál­lam intézményeihez fűződő viszo­nyáról. A politikai intézmény­rendszer mélyreható átalakulásá­ban meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választó­­jogi törvénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának” — fejeződik be a dokumentum. * Az MSZMP KB ugyancsak ál­lásfoglalást tett közzé a KISZ továbbfejlesztéséről. Felmentések, kinevezések Ülésezett az Elnöki Tanács (MTI) A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatta a testü­letet a február 22—25. között Ja­pánban tett látogatásáról, ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán, kife­jezve a magyar nép, az Elnöki Tanács és a kormány részvétét. Az Elnöki Tanács a látogatást és az elnök által folytatott több­irányú megbeszélések jelentősé­gét hangsúlyozva a tájékoztatást egyetértéssel tudomásul vette. A testület az Országgyűlés ál­tal a közelmúltban hozott, a gaz­dasági társulásokról szóló tör­vénynek megfelelően, módosítot­ta a magánkereskedelemről szó­ló 1977. évi 15. tvr. egyes rendel­kezéseit. A jogszabály-módosítás kihirdetéskor lép hatályba, a végrehajtást a kereskedelmi mi­niszter rendelete szabályozza. A testület határozott Petőfibá­­nya lakott területnek községgé alakításáról, továbbá az április 4-e alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben­ határozott, bírákat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyekben döntött. • 4. Az Elnöki Tanács pénteki ülé­sén személyi kérdésekről is dön­tött: dr. Szárádi Sándort, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság tagját e tisztsége alól 1989. már­cius 31-i hatállyal felmentette. 1989. április 1-jei hatállyal a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettesének meg­választotta dr. Antalóczy Alber­tet, aki­ a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke előtt letette. Az eskütétel­nél jelen volt Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Pacsek József altáborna­gyot, a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnökét, miniszterhelyet­test vezérezredessé, Lőrincz Kál­mán vezérőrnagyot altábornagy­­gyá kinevezte. A kinevezésről szóló okiratokat Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken adta át. Az eseményen jelen volt Mórocz La­jos vezérezredes, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár is. 4. Az Elnöki Tanács Nyitrai Fe­­rencné dr.-t, államtitkárt a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnö­két saját kérésére, érdemei elis­merése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette ál­lamtitkári, a Minisztertanács pe­dig a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöki tisztségéből. Az Elnöki Tanács Andrikó Miklós kereskedelmi miniszté­riumi államtitkárt tisztségéből, érdemei elismerése mellett, nyug­állományba vonulása miatt, fel­mentette. A Minisztertanács dr. Járai Zsigmondot pénzügyminiszter-he­lyettessé, dr. Csépi Lajost az Országos Árhivatal elnökhelyet­­­ tesévé kinevezte. A Madisz alakuló közgyűlése (MTI) A Magyar Dolgozók If­­­júsági Szervezete (Madisz) ala­kuló közgyűlését tartották meg pénteken a KISZ KB székházá­ban. Az új szervezet a most for­málódó, szövetségi elven felépülő országos ifjúsági mozgalom egyik tagszervezeteként kíván tevé­kenykedni. Üzemekben, vállala­toknál dolgozó fiatalok­­alapítot­ták meg ezt a szervezetet, s je­lenleg csaknem tízezer tagot számlál. A közgyűlés megvitatta a szer­vezet programtervezetét, s azt végül némi vita után politikai keretprogramként fogadta el; megválasztotta a Madisz tisztség­­viselőit, továbbá küldötteit a KISZ-kongresszusra. Hajdúhadh­áztéglás és Sarkad újra város (MTI) Várossá avatták pénte­ken Hajdúhadháztéglást, az egy­kori hajdúvárost, amely a törté­nelem során már több ízben ka­pott városi rangot. A település fő terén egybegyűlt több ezer városlakó előtt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter mondott beszédet. Népgyűlésnek beillő ünnepi ta­nácsülésen tartottak pénteken vá­rosavatást a Békés megyei­ Sar­kadon. A Bartók Béla Művelő­dési Központban Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes mon­dott ünnepi beszédet. Szolgáltatásfejlesztés Aczél Gábor Budapest új főépítésze Tizenegy pályázó közül válasz­totta ki a végrehajtó bizottság ál­tal felkért bírálóbizottság az 1947- ben született Aczél Gábort, a Vá­rosépítési Tudományos és Terve­ző Intézet műteremvezetőjét Bu­dapest nyugdíjazás miatt meg­üresedett főépítészi posztjára. A fővárosi tanács pénteki ülésén egyetértett Aczél Gábor kineve­zésével, de Magyar Ambrus ta­nácstag megjegyezte, hogy ha a tanácstagoknak sem a bizottság kijelölésébe nem volt beleszólá­suk, sem a többi pályázó szemé­lyét nem ismerhették meg, akkor nem vállalhatnak­­ még 150-e­s résznyi felelősséget sem a kine­vezésért (a főváros tanácsának 151 tagja van). A városatyáik ezután a belváro­si közlekedési korlátozás tapasz­talatait vitatták meg, és határoz­tak arról, hogy továbbfejlesztik ezt a rendszert, amely csekély anyagi ráfordítással képes el­odázni a budapesti közlekedés teljes összeomlását. A valóságos megoldáshoz, persze, pénzre vol­na szükség: a Lágymányosi híd, az Újpalota—Dél-Buda közti met­róvonal mielőbbi megépítésére, parkolóhelyek létesítésére. Sajná­latos, állapították meg, hogy mű­szakonként 32 rendőrnek kell őriznie a korlátozott forgalmú belvárosi terület „kapuit”. Azon a három napon, amikor kísérlet­képpen nem posztolt rendőr a kapukban, csak felírták a behaj­tókat, 1600 magán- és 709 állami személygépkocsi hajtott be a te­rületre engedély nélkül. Április negyedike alkalmából Koszorúzások országszerte (MTI) Hazánk felszabadulásá­nak 44. évfordulója alkalmából pénteken országszerte koszorúzá­si ünnepségeken emlékeztek meg a magyar földön elesett katonák­ról. Magyar párt- és állami ve­zetők, a társadalmi szervezetek képviselői, a hazánkban működő diplomáciai képviseletek vezetői és katonai attaséi rótták le ke­gyeletüket a felszabadító harcok­ban hősi halált halt katonák sír­jainál, emlékműveinél. Harkányban a bolgár katonák emlékművénél, Beremenden a jugoszláv hősök emlékművénél, Solymáron a katonai temetőben az ausztráliai, a kanadai,a fran­cia, a brit, a lengyel és az új­­zélandi hősök végső nyughelyé­nél, Budapesten a Budaörsi úti amerikai hősi emlékműnél, Haj­dúböszörményben pedig a hazánk felszabadításáért folytatott harc­ban elesett román katonák ma­gyarországi központi sírkertjében tartottak koszorúzási ünnepsége­ket. Kitüntetési ünnepség az MSZBT-ben (MTI) Hazánk felszabadulásá­nak 44. évfordulója alkalmából kitüntetési ünnepséget rendeztek pénteken a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság székházában. Az ünnepségen Drucker Tibor, a Téka Könyvértékesítő, Könyv­ellátó és Könyvkiadó Vállalat igazgatója, az MSZBT országos elnökségének tagja mondott be­szédet. Ezt követően Apró Antal, az MSZBT elnöke MSZBT arany­koszorús jelvényt nyújtott át húsz magyar kollektívának, s MSZBT aranykoszorús plakette­ket tizenhét közösségnek, öt MSZBT aranykoszorús jelvényt pedig szovjet kollektívának. A tagcsoportok közül negyvenki­lencen részesültek kitüntetés­ben. Határozatképtelenné vált a SZOT-ülés Vita az alapokmány tervezetéről (MTI) Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Taná­csa. A testület megvitatta új alapokmányának tervezetét. A szaktanács elé két vitaanyagot terjesztettek, a szakszervezetek országos tanácskozása által meg­bízott Alapokmányt Előkészítő Bizottság tervezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján ki­dolgozott javaslatát. Az írásos dokumentumokhoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szóbeli kiegészítést Rámutatott, hogy az új alap­okmány tervezete csupán a maj­dani országos szövetségre vonat­kozó szabályokat tartalmazza. Ki­mondja, hogy a szakszervezetek egyetlen funkció teljesítését vál­lalják: a bérből és fizetésből élők érdekeinek képviseletét és a szak­­szervezeti tagok érdekeinek vé­delmét. A tervezet hitet tesz a mozgalom politikai pártoktól va­ló függetlensége, illetve a balol­dali mozgalmak legjobb hagyo­mányainak továbbvitele mellett. Élesen vetődött fel a hozzászó­lásokban a területi, megyei szak­­szervezeti szervek helye, szere­pe az új szervezeti formában. A szervezeti kérdésekkel kapcsolat­ban hangzott el az a bírálat, hogy a szakszervezeteket annyira lekö­tik saját, belső ügyeik, hogy az események elhaladnak mellettük. A felszólaló, Kőhalmi Vilmos ez­zel összefüggésben utalt a forint újabb leértékelésére, a péntek reggel bejelentett­­ áremelésekre, amelyek egyben a dolgozók mun­kájának, bérének leértékelését is jelentik. A tagdíjak kérdése is sok hoz­zászólásban felmerült. Nagy Sán­dor, a SZOT titkára ezzel kap­csolatban kifejtette: a tagsági díjak mértékéről egyedül a tag­ság határozhat. Mivel a csaknem hatórás vita végére a szaktanács időközben határozatképtelenné vált, a je­lenlévők azt javasolták: vitassák meg ismételten az iparági-ágaza­ti szakszervezetekben SZOT-tag­­jaikkal, köztük az ülésről távol maradtakkal is az alapokmány tervezetét, s döntsenek arról, hogy alkalmasnak tartják-e azt tagsági vitára. Ha nem alakul ki egyetértés, akkor egy hét múlva ismételten összehívják a SZOT plénumát. 3 Beszá­molót hallgatott meg a ta­nácstestület a lakossági szolgál­tatások és a fogyasztói érdekvé­delem fővárosi helyzetéről, és úgy határozott, hogy a szolgáltatások fejlesztése végett a szolgáltatók­nak kedvezőbb gazdasági szabá­lyozókat fog szorgalmazni. Hogy ennek milyen eredménye le­het, azt Bielek József tanácselnök rö­vid tapasztalatismertetőjéből sejthetjük. Még tanácstitkársága idején ötször is kezdeményezte a főváros a helyiséghasznosításról szóló ÉVM- és kormányrendelet módosítását, hogy a tanácstól he­lyiséget bérlő állami és szövetke­zeti vállalatok ne adhassák tör­vényesen albérletbe e helyisége­ket az általuk fizetett díj tíz-, sőt hússzorosáért — mindannyiszor eredménytelenül. Ezért a­ fővárosi tanács következő ülése elé ter­jesztenek áprilisban egy módosí­tásjavaslatot abban a reményben, hogy a tanácstestület áldásával talán eredményesebben léphetnek fel a kormányzattal szemben. Mert az senkinek nem lehet két­séges, hogy az üzemeltetők a la­kosságra hárítják át a drasztikus bérleti díjakat, s ebben a taná­csok tehetetlenek. (érsek) A román anyanyelvoktatás reformjáért (MTI) Munkabizottságokat hoz létre az óvodai és általános is­kolai anyanyelvoktatás átfogó reformjának kidolgozására a ro­mán szövetség — erről döntött a pénteki gyulai ülésén a Magyar­­országi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége. A ta­nácskozáson, amelyen részt vett Márk György, a szövetség főtit­kára is, Mihaiescu György, a szö­vetség elnöke, a Tankönyvkiadó nemzetiségi főszerkesztő-helyet­tese számolt be az anyanyelvok­tatás helyzetéről, és a fejlesztés legfontosabb feladatairól. J ) A NAP Pécsi Norbert Artúr halálára Számos telefonhívás és négy levél tudósít a szatmárnéme­ti tragédiáról. Március tizenharmadikán a Szamos töltésén kerékpározott az iskolás kiskamasz, a tizennegyedik élet­évét még be sem töltött Pécsi­ Norbert Artúr, amikor egy határőr lelőtte. A töltésen, amely kedvenc bringahelye volt a srácoknak, s ahová a szülők is könnyű szívvel engedték őket karikázni, mert hogy ott nincs közúti forgalom, gázo­lásveszély ... Az időközben Szatmárnémetiben járt olvasóink, akik hírt adtak a szörnyű esetről, úgy tudják: a hivatalos magyará­zat szerint a román határőr, úgymond, nem akarta agyon­lőni a gyereket, a bicikli tömlőjére célzott, s a golyó a sár­­hányóról pattant volna gyilkosain, s hatolt keresztül az ár­tatlan gyermek fején. Március­­tizenötödikén volt a temetés. As­t írtam volt két hete, hogy nincs hírünk arról, milyen volt a romániai magyarok március tizenötödiki néma ünne­pe. Most már tudjuk. Temették. Szatmárnémeti azóta is gyászol. Mesélik, a koporsó fejénél ott állt némán, egy szál égő gyertyával a kezében Soós Angéla, szatmári színésznő. Me­sélik, hallgatása többet mondott, mintha súlyos verset mondott volna. Hányan voltak a temetésen? Nem tudjuk. Lélekben ott volt mindenki. Lélekben ott volt tizenötmillió. Hányan voltak a temetésen? Nem tudjuk. Van, aki úgy hallotta, a gyerek osztálytársai, a szülők munkatársai nem lehettek ott. Nem tudjuk. Amit tudunk, az a gyermek ártatlan halála. Kezünkben a Szatmári Hírlap a gyászjelentéssel. Sajnos, a Magyar Nemzet nem valótlanságot kürtői világ­gá. DIURNUS

Next