Magyar Nemzet, 1989. április (52. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-01 / 77. szám
4 Ahol a Himnusz először elhangzott Tiltakozó munkásgyűlés az óbudai hajógyár kiárusítása ellen Dúl a háborúság Angyal Ádám, a Ganz Danubius Vagyonkezelő Központ vezérigazgatója s az ugyancsak az ő elnöksége alá tartozó Óbudai Hajóépítő Rt. ezerháromszáz dolgozója között. A tét nem éppen csekélység (amiről a Magyar Nemzetben már beszámoltunk), hogy tudniillik sikerül-e a még eldöntetlen világkiállítás reményében kiárusítani idegenforgalmi célokra az egyébként életképes, immár 154. életévébe lépett hajógyár alól a szigetet vagy sem. A kiárusítás mellett — olvashatjuk a vállalkozókedvű vezérigazgató számos nyilatkozatában — a megmaradó gyárak megmentésén túl (amelyek nem mellesleg, ha lehet rosszabbul állnak, mint az óbudai) fővárosi érdek is szól, miután a város szívében már az illetékesek nehezen tudnak elképzelni egy ilyen monstre üzemet. Pedig hát — érvelnek a „csak" hajóépítéshez értő óbudaiak — önhibájukon kívül kerültek a jelenlegi helyzetbe. Kezdődött azzal, hogy jóvátétel címén államközi szerződések keretein belül gyártottak hajókat a Szovjetuniónak, jelentős állami dotációval, miután a vevő mindenkor ragaszkodott a náluk elfogadható árhoz. Ily módon 110 év után a gyár a kompetenciáját illetően kiszorult a Duna-medencéből. A visszatérés éppen, hogy elkezdődött, azzal együtt, hogy — amennyiben túlélik a kiárusítást — szeretnék megtartani a szovjet piacot is. De „nem akarnak egy lábon állni”. Már most építenek hajót a Mahartnak, az Ovibernek s a cseheknek a bős—nagymarosi vízlépcső munkálataihoz. Arról nem beszélve, mondta Grensberger Géza főmérnök, hogy 1992-ben elkészül a Duna—Majna—Rajna-csatorna s a hajógyár ennek a mintegy háromezerötszáz kilométer hosszúságú víziútnak hozzávetőlegesen a közepén helyezkedik el. Ha megmarad, nyilván jól jövedelmező szervizlehetőségei kínálkoznának. Nem utolsó érv: ha Óbudán megszűnik a hajógyártás, azzal gyakorlatilag a magyar hajógyártás históriája érne véget. Márpedig az Óbudán nem kevesebb, mint 17 ezer főtételből épülő hajók ez idő szerint — miután nálunk nincs repülőgépgyártás — a magyar ipar legbonyolultabb termékei, amelyek állják a nemzetközi összehasonlítást. Ha megszűnik a hajógyártás, az ezredforduló idejére elöregedő magyar folyami hajópark is utánpótlás nélkül maradhat... Éppen ezért a szigetet hasznosítani szándékozók részvénytársasággá alakulásával egyidejűleg pénteken reggel tiltakozó munkásgyűlést tartottak az óbudai hajógyárban. Jelképesen a bejárat mellett levő Széchenyiszobor előtt, emlékeztetve arra, hogy a gyár alapításában a legnagyobb magyar szándéka öltött annak idején testet, s hogy 1844. augusztus 10-én a róla elnevezett gőzös vízre bocsátásakor itt hangzott el először a Himnusz nyilvános népünnepségen. A munkásgyűlés résztvevői tiltakoztak a gyár kiárusítása ellen, követelték „a dolgozói képviseletet" az Óbudai Hajóépítő Rt.-ben, Angyal Ádám lemondását az Rt. elnöki tisztéről, s hogy a jövőben önálló részvénytársaságként működhessenek a vagyonkezelő központ nélkül. Egyidejűleg a tiltakozást és a követeléseket tartalmazó levelet juttattak el Németh Miklós miniszterelnökhöz és Grósz Károly MSZMP főtitkárhoz. (kertész) Tiszta levegőt követelnek az anyák! Az ólomterhelés tizennyolcszorosa a megengedettnek „Ólom helyett ózont !", „A Mártírok útján mindent lehet venni csak tiszta levegőt nem!” — hirdették a transzparensek azon a tüntetésen péntek délután, melyet a budapesti Mártírok útján élő anyák szerveztek — tiltakozva azért, mert a város legszennyezettebb pontja éppen itt, a vízivárosi háromszögben található. A több mint ezer környékbeli, aki eljött, hat óra után kétszer tíz percre elzárta az utat a gépkocsik előtt és röplapokat osztogattak a bentrekedt autósoknak, amelyben többek között arra kérték őket egyetértésük jeléül a kényszerpihenő idejére állítsák le kocsijuk motorját. A szervezők nevében beszélő Nagy Ágnesfigyelmeztetett arra, hogy az elmúlt tíz évben a környéken az asztma előfordulási aránya a kétszeresére nőtt., A 23 éves gyermekek vérének ólomszennyezettsége, egy közelmúltban végzett vizsgálat szerint, eléri a hetvenkilós felnőtt ipari munkásra megállapított felső határt. Az üres gyermekkocsikkal, szájmaszkban felvonulók követelték, hogy a kerületi és fővárosi tanács, az egészségügyi és a környezetvédelmi minisztérium tegye meg a szükséges, intézkedéseket Vagyis telepítsék ki a környék óvodáit bölcsődéit, építsenek ki mérőhálózatot és az adatokat hozzák nyilvánosságra, növeljék a tömegközlekedésben részt vevők arányát, haladéktalanul szüntessék meg a kétütemű autók importját, legyen olcsóbb az ólommentes benzin. Hozzátették, természetesen a helyzet csak úgy változhat, ha az egész országban javítanak a feltételeken. Az objektív adatok szerint a Mártírok útján a levegő ólomterhelése 5,4 mikrogramm köbméterenként a megengedett 0,3 mikrogrammos határértéknek éppen a tizennyolcszorosa. Szubjektív tapasztalataim szerint pedig fél óra álldogálás után már alig kaptam levegőt a benzingőztől, füsttől. (d. j.) Szinte lépésben Több tízezres invázió Ausztriába A győriek azt mondják, hogy a megyeszékhely belvárosát átszelő nemzetközi főútvonalon csak a második világháború befejező időszakában, meg az 1956 október végi napokban, valamint a II. János Pál pápa burgenlandi látogatásakor láttak ilyen sok személygépkocsit és autóbuszt nyugat, mindenekelőtt Hegyeshalom felé átvonulni, mint csütörtökön és pénteken. Csütörtökön a kora délelőtti órákban a nemzetközi főútvonalon Győrig szinte lépésben lehetett közlekedni. Pénteken egész délelőtt ugyanez volt a helyzet Győrben. Vidus Tibor, a győri határőrkerület parancsnoka pénteken, 16 óra körül az alábbiakat nyilatkozta: amióta nyilvánosságra kerültek az április nyolcadikán életbe lépő vámrendelkezések, azóta ugrásszerűen megnövekedett Hegyeshalom közúti határátkelőhely forgalma. Csütörtökön, azaz március 30-án összesen 53 485 személy útiokmányát kezelték a hegyeshalmi határőrök. Az utasok 14 354 személygépkocsin és 166 autóbuszon érkeztek. Az utasok közül 36 ezer magyar volt. Csütörtökön reggel hat órától 12 óráig, majd 13.30 órától éjfélig gyorsított okmányvizsgálatot vezettek be, és természetesen működött a zöld és piros folyosó is. A hazatérő magyarok több mint 90 százaléka vámköteles árut hozott be. A csütörtökön kilépőknek 40—70 percet, a belépőknek egészen éjfélig 2—3 órát kellett várakozniuk. Pénteken a győri határőrkerület parancsnoksága a levéli elágazásnál a magyar rendszámú autóbusszokat már Hegyeshalom a régi közúti átkelőhelyre irányította, és reggel hattól ugyancsak gyorsított ügyintézést rendeltek el. A várakozási idő kifelé ennek ellenére csaknem egy óra, melynek oka, hogy a kilépés Hegyeshalomban 16 sávon történik Ausztriába a nickelsdorfi belépésnél pedig mindössze 23 sáv fogadja a magyar autóáradatot. Pénteken 14 óráig 21 ezer magyar állampolgár lépett Ausztria területére Hegyeshalomnál, több mint nyolcezer járművel és 119 autóbusszal. A határőrizeti szervek a péntekinél is nagyobb forgalomra számítanak Hegyeshalomnál 1-jén, különös tekintettel Zita királyné bécsi temetésére, valamint április 3-án és 4-én, amikor nálunk munkaszüneti nap van, Ausztriában pedig munkanap. Imre Béla NSZK Ifjúsági vizsgálati fogságban a géprablók (MTI) A Malév-gép elrablói, Stefan Maciko és Dusán Styk csehszlovák állampolgárok jelenleg egy fiatalkorúak számára fenntartott fegyintézetben, vizsgálati fogságban várják az ügyükben folyó vizsgálat eredményét — közölte pénteken délelőtt Hubert Hart államügyész, a majnafrankfurti főállamügyészség szóvivője. Moszkvai napok Budapesten (MTI) A moszkvai napok április 3. és 8. közötti budapesti rendezvényeiről tartottak sajtótájékoztatót pénteken a Szovjet Kultúraés Tudomány Házában. A szovjet főváros eredményeit, kulturális értékeit felvonultató programsorozat a Moszkvában 1985- ben megtartott Budapest-napok viszonzása. Az eseményre hazánkba érkező moszkvai delegációt Lev Zajkov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a moszkvai pártbizottság első titkára vezeti. A nyitó rendezvénynek április 4-én a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont, ahol gálakoncerten mutatkoznak be a moszkvai művészek. A mostani rendezvénysorozat a korábbiaknál sokkal gazdagabb lesz. A kulturális programok mellett ideológiai szemináriumot, is tartanak, amelyen neves szovjet politológusok vesznek részt A kulturális rendezvények közül kiemelkedik a világhírű operaénekesnő, Jelene Obrazcova vendégszereplése az Erkel Színházban. Több kiállítás is nyílik. Az egyik legújabb moszkvai múzeum, a Tropinyin először mutatkozik be külföldön. A sportesemények közül kiemelkedik Anatolij Karpov exvilágbajnok sakkszimultánja, április 5-én délután, a Petőfi Csarnokban. Magyar Hitel Bank: 12 százalékos osztalék (MTI) A Magyar Hitel Bank 6,7 milliárd forint nyereséggel zárta a múlt esztendőt, ami némileg meghaladja az 1987. évit, s amikor 6,5 milliárd forint volt a nyeresége. Az igazgatóság 12 százalék osztalék fizetését javasolta a részvényesek képviselőinek a Budapest Kongresszusi Központban pénteken megtartott közgyűlésen. Demján Sándor elnök-vezérigazgató elmondotta: a bank hitelezési politikáját, lehetőségeit nagyban meghatározta a kormány által folytatott restriktív pénzügyi politika. A Magyar Hitel Bank múlt évi munkájával kapcsolatban elmondotta: a pénzintézet 1988-ban visszafogott kamatpolitikát folytatott, ám a jegybanki kamatemeléseket követően kénytelen volt saját hitelkamatainak szintjét is növelni. A közgyűlésen több hozzászóló kifogásolta, hogy az igazgatóság túl alacsony osztalékot javasol. A múlt évben ugyanis 17 százalékot fizetett az MHB a részvények után. Végül hosszadalmas szavazási procedúra következett, amelynek eredményeként a közgyűlés elfogadta az igazgatóság jelentését a bank múlt évi munkájáról, és úgy döntött, hogy az MHB a múlt évi nyereségből 12 százalékos osztalékot fizessen a részvényeseknek. Petőfi-expedició Szibériába A Bajkál-tó melletti Barguzinban van egy sírhant, mely a januárban alakult Petőfi-bizottság tagjai szerint annak az Alekszandr Sztyepanovics Petrovicz nevű, magyar származású őrnagy földi maradványait rejti, aki meglehet, nem más, mint a Szibériába száműzött Petőfi Sándor. Mindenesetre a bizonyosságért indul útnak április 2-án az a négytagú Petőfi-expedíció, melynek munkáját Morvai Ferenc nagyrédei kisválallkozó finanszírozza: hétmillió forintot szán a költő felkutatására. Ebből az a tizenöt napos felderítő út több mint ötezer rubeljébe kerül. Az expedíció vezetője Zadomszky László, az egri tanárképző főiskola orosz tanszékének adjunktusa. Vele tart Kéri Edit kutató is. Szirti László, a MOVI munkatársa készíti a fényképeket, Búzát Mónika vezeti a jegyzőkönyvet. Ellátogatnak Ulan-Udéba, a Burját ASZSZK fővárosába. Irkutiakban felkeresik Ligyija, Kuznyecovát, Petőfi állítólagos dédunokáját, a nyolcvanhat éves vegyészmérnöknőt, akit, ha egészsége engedi, el is hoznak Magyarországra. Útitervükben szerepel Csita, ahol dokumentumoknak néznek utána, valamint Petőfi feltételezett barguzini sírhelye is. Ha eredménnyel járnak, július 15. és augusztus 15. között újabb, immár húszfős expedíciót küldenek Petőfi vélt sírjának feltárására. (re-) Újabb földmozgások Örményországban (MTI) A decemberi súlyos természeti katasztrófa térségében, az Örményország Szpitak övezetében csütörtök este újabb heves földmozgást észleltek. Az Örmény Tudományos Akadémiára hivatkozó péntek délutáni jelentés szerint a Szovjetunióban használatos 12 fokozatú skálán a lökés erőssége 7,5-es volt. Az újabb rengés epicentruma Lenineken és Gukaszjan között helyezkedett el. Ezúttal a földrengés nem követelt emberéletet Ott lóg egy vagon szén! Az éjszaka sikolyai, fényár az Operettben, a városparancsnok halála Dr. Magyart Beck Vladimírral készített interjúnk első részét lapunk március 18-i számában adtuk közre. Ebben a professzor elmondta, hogy a Budapestért folyó harcok idején és 1945 tavaszán az első szovjet városparancsnok, Alexander Iljin tolmácsa volt majd a Földművelési Minisztérium fegyverszüneti és jóvátételi bizottságainak munkájában vett részt Fontos megbízásait részben korábbi, gazdasági felügyelői beosztásának, részben nyelvismeretének köszönhette, de szerepet játszott ebben a véletlen, a Nikitínnel való találkozás is. Nikitin szovjet haditudósító volt a professzor az ő kérésére vállalta a tolmács szerepkörét Iljin mellett A fogoly megúszta Beszélgetésünket a harcok utolsó és a főváros újjáéledésének első napjairól most folytatjuk. — Professzor úr! Az In megjelenése előtt s szovjet várpopowszwsnoltsnov egy szlovák tolmács teljesített szolgálatot. Abben az időben nálunnk kevesen besütltek oroszul, s nyelvismeret hiánya sokszor vezetett tragédiához. Egy ilyen esetnek En is tanúja volt. Hogyan történt ez? És engedjen meg még egy személyes kérdést: honnan származik az ön nyelvtudása! — Az utóbbival kezdeném. Édesanyám Üzbegisztánból származott, ott ment férjhez egy magyar hadifogolyhoz, a Városi Színház — a mai Erkel — szólistájához. Apám a fogság ideje alatt is zenekari tag volt, s hazatérésükkor a társulat kollektív útlevelére a zenekarvezető ráírta anyám nevét és az én nevemet is. Így jutottunk haza, Magyarországra. Oroszul anyámtól tanultam, a szülők közös nyelve a német volt, a nagyszülők és környezetem pedig magyarul beszélt. Az orosznak mér korábban is használt vettem. Voltak ugyanis, akik — jó gyakorlati érzékkel — már Budapest ostroma előtt hozzáfogtak a nyelvtanuláshoz. Jómagam a minisztérium itthon maradt főosztályvezetőinek adtam órákat És most térjünk vissza az első kérdésre. Egyik nap a városparancsnokságra egy egyenruhás magyar katonatisztet hozott be a járőr. A mellettünk levő szobában hallgatták ki. A tiszt elmondta, hogy nem követte alakulatát Budára, de nem is állt szándékában civilbe öltözni, és alávetni magát a hadijog rendelkezéseinek. A szovjet parancsnok az alakulata és a fegyverneme iránt érdeklődött. Tisztán hallottam a fogoly válaszát, azt mondta, hogy a híradós alakulatnál szolgált A szlovák tolmács felderítőnek, azaz kémnek fordította szavait Ha nem rontok be a szobába, és nem javítom ki, biztosan agyonlövik a foglyot . — Benélgetésünk során sokszor szóba került a szovjet város parancsnoksáé, de itt nem tudtuk tuest, hogy mekkora apparátussal működött és melyek voltak legfontosabb feladatai. Mi tudott meg ön a parancsnokság szervezetéről? — Az apparátus nagyságáról nem sokat tudhattam. Az első időkben a parancsnokságon helyezkedtek el a szovjet katonai és az államvédelmi szervek is. Az ő tanácskozásaikon természetesen nem vettem részt Kizárólag a magyar intézményekkel való kapcsolattartásban működtem közre. A városparancsnokságot egy — gyaníthatóan — nyolc-tíz tagú testület irányította, melynek vezetője a városparancsnok volt Feladatai közé tartozott a katonai közigazgatás megszervezése, a közbiztonság helyreállítása és őrzése, a közlekedés és a szállítás feltételeinek megteremtése. Ezenkívül a városparancsnok fogadta el és erősítette meg tisztségükben az újjáéledő város szervezeteinek, intézményeinek első vezetőit Ennek megtörténtét egy általa aláírt igazolvány bizonyította. A civil intézmények megszervezését nem adminisztratív módon irányították, kizárólag szóbeli utasításokat adtak ki. Phoebus áramot lop — A közbiztonság megteremtése volt alighanem a legsürgősebb, de talán a legnehezebb feladat. Ona említette, hogy az éjszakai járőrözések során gyakran találkoztak az elesett szovjet katossák ruhájába bújt, felfegyverzett bűnözik bandáival-· — Éjszakánként valóban gyakran hallottuk a kifosztott, nemegyszer pőrére vetkőztetett áldozatok segélykiáltásait. Egy ízben nem messze tőlünk, a Lövölde téren szúrtak le egy idős embert. Sajnos, segíteni már nem tudtunk rajta, de támadói közül néhányat elfogtunk, hamisítatlan alvilági zsargonban beszéltek. Egy másik éjszaka — február derekán lehetett — a mai SZOT székház közelében nagy jövés-menésre lettünk figyelmesek. Behatoltunk a házba, s megdöbbenésünkre lányokat, asszonyokat találtunk, akiket erőszakkal hoztak ide, s itt árulták őket. A nőket hazakísértük, a bűnösöket pedig megbilincselve elszállítottuk. Ők hadbíróság elé kerültek. — A nemzeti bizottságok megalakulása, a civil közigazgatás kiépülésének kezdete után Iljun ,a Fővárosi Vízművek és az Elektromos Művek katonai parancsnoka lett. Ekét beosztásában összesen négy-öt hónapot tölhetett .. Mi volt a szerepe e két, a főváros szempontjából létfontosságú Intézmény élén? — Sokszor azt gondolom, hogy itt még fontosabb szerepet játszott, mint a városparancsnokságon. A harcok a Dunántúlon még nem fejeződtek be. Pest körzetében nagyon sok sérült tank volt, ezeket meg kellett javítani. A gyáraknak áramra volt szükségük. Szén pedig egyáltalán nem volt, így kezdetben a belvárosi házak pincéiből vitték el a központi fűtés számára tárolt szenet Ez, persze, nagyon gyorsan elfogyott Később sikerült egy kis mozdonyból és nyolc rossz * vagonból álló szerelvényt sínre tenni, ez közlekedett ingajáratban a főváros és a brsodi idlédence között Abban az időben az áram olyan kincs volt, hogy egyetlen lámpa bekapcsolásához városparancsnoki, később polgármesteri engedély kellett. Ekkor történt, hogy Iliinek észrevették: a Váci úti gyárakba, a kórházakba kevesebb áram jut, mint amenynyit az Elektromos Művek termel. Szabotázsra gyanakodtak, mozgósították összes emberüket. Ellenőrizték a vezetékeket, így jöttek rá, hogy egy magántársaság, a Phobeus lopja az áramot. Az akkori viszonyok között a rögtönítélő bíróság elé kerülhettek volna a cég vezetői, de Iljin megkegyelmezett nekik. A vízellátás megszervezése sem volt kis feladat A kutak, a vezetékek, a csatornák, és a zsilipek tönkrementek, más részük eltömődött Szomorú kabaré — Budapest lakói a hallatlan nehézségek ellenére hamarosan többre vágytak a puszta megélhetésnél. Ezt mutatja a Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. február 6-i ülésén hozott határozat, melyet Vas Zoltán (MKP), Oltványi Imre (FKP), Darvas József (NPP), Kossa István (szakadervesetek) és dr. Csorba János polgármester jegyeztek. Ez megadja a színházigazgatóknak a működési engedélyt az U44HS 0· csonka és az 1945—46-os teljes évadra. Márciusban már a mozik sorsáról le döntöttek, ugyanazon, az ülésen, melyen megalkották a közmunkarendeletet is. A politikai szervezetek éledését mutatja, hogy ezen az ülésen részt vett Tildy Zoltán (FDP), Gerd Ernő (MKP), Kállai Gyula (MKP), Farkas Ferenc (NPP), és Szakasics Árpád (SZDP) is. Az előd rendezvények protokoll-listája igen hosszú. Ujta le részt vett ezeken? — Természetesen! Az egyik színházi előadást a Fővárosi Operettszínházban rendezték. A megnyitó közönségét elkápráztatta a hónapok óta nem látott fényáradat. Mikor a zene megszólalt, minden arc örömtől sugárzott, csak Iljin meredt komoran maga elé. Nagy sokára felém fordult, és a mennyezeti csillárra bökve könyögte: „Ott lóg egy vagon szem.” Még korábbi premier volt a Phoenix mozié. Ezen az estén föllépett Karády Katalin is, aki, mint tudjuk, sokéig a Gestapo fogságában szenvedett. Kezdés előtt néhány perccel fölkereste Iljint. Az átélt megpróbáltatások nyomot hagytak rajta. Sovány volt, nyúzott, a fogai sem voltak rendben. Az ország ünnepelt művésznőjeként mutattam be Iljinnek. Iljin meglehetősen csalódottnak látszott, és ezt nem is nagyon titkolta. Jó negyedóra múlva Karády megjelent a színpadon. Földig érő, bordó ruha volt rajta, a „Valahol Oroszországban”-t énekelte. Lélegzetelállítóan szép volt! Iljin nem akarta elhinni, hogy nem a művésznő ikertestvérét látja. Illjin különben már ennek előtte is találkozott magyar színművészekkel, köztük Latabár Kálmánnal. „Latyi” január végén vagy február elején jelent meg a városparancsnokságon, azzal, hogy készletei elfogytak, az éhhalál fenyegeti.. Érdemeit én is tanúsítottam, méghozzá olyan meggyőződéssel, hogy Iljin maga is látni kívánta a művész produkcióját. Tekintettel arra, hogy a parancsnokságon nem illett kabatét rendezni, átmentünk a szomszédos villába. Ennek teteje nem volt, két-három centiméteres hó állt a parkettán. Itt lépett fel, kettőnk előtt „Latyi”. Ez volt élete legnagyobb alakítása, és egyben a legrövidebb is. Ezután naponta meleg ebéd járt neki a parancsnokságon az Operettszínház megnyitásáig. Njinl meghódította, de azért a jelenet szomorú volt . Mikor ért véget az In mert Statám Bonén került a Földművelési Minisztérium fegyverüneti, illetve jóvátételi osztályára? Feladatköröm a Vízművek és az Elektromos Művek magyar igazgatása alá kerülésével szűnt meg. Iljin nem térhetett haza Üzbegisztánba, baleset érte. A sors különös kegyetlenségének tulajdonítom, hogy halálát éppen egy vilamos okozta, mert a villamosközlekedés helyreállítása is az ő nevéhez fűződik. Az első villamos a Váci úton ment végig, jöttére kirohantak az emberek a házakból, sokan letérdeltek, keresztet vetettek. Iljint a Keleti pályaudvar előtt gázolta el — valamikor áprilisban — az első villamosok egyike. A minisztérium említett bizottságaiban végzett munkámról a múltkor már beszámoltam. Beosztásombólkövetkezően négy miniszterrel kerültem a bizottságokban és később minisztériumi osztályvezetőként szoros kapcsolatba; Nagy Imrével, Erdei Ferenccel, Szabó Árpáddal és Dobi Istvánnal. A jóvátételi osztály 1947 közepéig működött. Felmentésemet — az osztály megszűnésekor — Dobi István írta alá. Visszatérhettem végre hivatásomhoz. Koncz Mária A Mistro Nemet megkérdezte: Miért van szükség ma is szolgálati útlevélre? A világútlevél bevezetéséről intézkedő törvényerejű rendelettel egyidejűleg látott napvilágot 1987. december 23-án az a belügyminiszteri rendelet, amely 12 pontban sorolja fel, ki mindenki kaphat (nem külügyi !) szolgálati útlevelet. S ha netán valaki kimaradt volna, a záróbekezdés így szól: „A szolgálati útlevéllel való hivatalos utazás elrendelésére jogosult személy javaslatára ... fel nem sorolt személy részére is adható szolgálati útlevél.” De vajon minek, amikor köztudomásúlag magánútlevéllel is lehet szolgálati, azaz hivatalos utat tenni? S amikor annak adminisztrálása, minthogy otthon tartható, nem igényel külön hivatali apparátust? Kérdésünkkel az útlevélügyekben illetékes Országos Rendőr-főkapitányság útlevélosztályának helyettes vezetőjéhez, dr. Szabó Lajosnéhoz fordultunk. — Felmerült ugyan, hogy a külügyi megbízatással utazók körén kívül szükség van-e továbbra is külön szolgálati útlevélre, amikor az új útlevélszabályozást készítettük. De úgy véltük, épp a munkával összefüggő utazások zavartalansága végett nem szabad megszüntetnünk a szolgálati útlevelet Először is nem tudhattuk, hogyan fogadja majd a világ új útlevélrendszerünket. Másodszor államközi egyezmények értelmében jó néhány országban előnyt élveznek a szolgálati útlevelek a vízumkiadáskor, illetve olyan ország is van (például az NSZK), amelybe szolgálati útlevéllel vízummentesen lehet utazni. Van továbbá egy olyan szempont is, hogy ha valaki magánutazási céllal éppen vízumoztatásra adta be az útlevelét, az ne akadályozza az erre az időre eső hivatalos utazását. — Szűkült, bővült, vagy változatlan maradt-e a szolgálati útlevél birtokában lévők köre az új útlevélrendelet megjelenése óta? — Szűkült. De a szolgálati útlevelet igénylők szaporodtak. Ez az útlevél ugyanis besorolódott a státusszimbólumokközé. Az indokolatlannak talált kérelmeket azonban elutasítottuk, mondván, megfelel az illetőnek a magánútlevél is. A belügyminiszteri rendelet 3. paragrafusának e) pontja értelmében a társadalmi szervezetek országos szerveinek vezető tisztségviselői és alkalmazottai is jogosultak szolgálati útlevélre. Nem igényelt még ennek alapján valamelyik újonnan alakult, független szakszervezet vagy egyesület ilyen útlevelet valamelyik tisztségviselője számára? — Nem. De amikor a rendelet készült, még nem is gondoltuk, hogy hamarosan ilyenek is megjelenhetnek nálunk erre hivatkozva, szolgálati útlevél-igénylésükkel. — Hogyan ítéli meg a szolgálati útlevél jövőjét? — 1990-ben el kell készítenünk az útlevéltörvény tervezetét. Ennek során újból meg kell vizsgálnunk a kérdést, meghallgatva a felhasználók tapasztalatait,és ha a külön szolgálati útlevél fenntartása indokolatlannak látszik, fontolóra vesszük a megszüntetését. (ének) . Szombat, 1989. április 1.