Magyar Nemzet, 1989. június (52. évfolyam, 126-151. szám)
1989-06-01 / 126. szám
) Büntetéssel felérő pénzügyi gazdálkodás SzIDI BERTALAN (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottságának titkára a tsz-törvény módosításának vitájában elsőként szólalt fel. A képviselő kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményének, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Egyes fórumokon azt hangoztatják, hogy a parasztság közös gazdaságokba tömörítése elsietett, hibás lépés volt. E megítélésekkel szembehelyezkedve Südi emlékeztetett, s rámutatott: a közös gazdaságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi politika okozta a gondokat, azzal, hogy kiszipolyozta a termelőszövetkezeteket, tönkretette, az egyenrangúság címkéjével államosította őket. Ehhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi kormányzat maga is sikeresen asszisztált — tette hozzá. A képviselő hangoztatta: nem a szövetkezeti forma, hanem maga a központi agrár- és szövetkezetpolitika került válságba. A farmergazdaságok után áhítozók figyelmét felhívta arra, hogy az utóbbi években alkalmazott — büntetéssel felérő — pénzügyi szabályozás terheitől a farmergazdaságok már korábban tönkrementek volna, ha tényleges támogatás nélkül nekik is háromszoros áron kellett volna megvásárolniuk a mezőgazdaságban használt termelőeszközöket, ipari anyagokat. Kifogásolta azt is, hogy a termelési feltételek eltorzításával, aránytalanul magas elvonásokkal kényszerítették tézisre a fennmaradásukért küzdő, tartalékainak mind nagyobb hányadát felélni kényszerülő, a bővített újratermelésre képtelen közös gazdaságok, többségét. Sajnálatos — mondta —, hogy a mezőgazdaság csak a kormányzat számára bizonyult sikerágazatnak. Szerinte mindenkivel fel kellene ismertetni, hogy a mezőgazdasági termelők számára alighanem szükséges új termelési modelleket kitalálni. Ezt azokra kell bízni, akiknek sorsáról, életéről van szó.. Végezetül figyelmeztetett: a mezőgazdasági szövetkezetek mértéktelen adóztatása és az agrárprésalkalmazásával történő szituálása előbb vagy utóbb élelmiszergondokhoz vezethet. CZALTIG ZOLTÁN (Fejér m. 11. vk.) a sajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ágazatvezetője elmondotta: véleménye szerint a tagok érdekeltségét a szövetkezetekben megszervezett belső vállalkozások bővítésével lehet növelni. A magángazdálkodás gyors és széles körű elterjedéséhez hiányoznak az eszközök és a feltételek egyaránt. Ezért a tulajdonviszonyok reformját csak fokozatosan lehet megvalósítani. NÉMETH KÁLMÁN (Győr- Sopron m., 12. vk), a kapuvári Lenin Mgtsz elnöke üdvözölte a törvénymódosító javaslat azon kitételét, amely szerint a tsz vagyonából szövetkezeti vagyont részt juttathat tagjai részére.Ez egyetértésre talált a szövetkezeti közösségekben is"— mondotta a képviselő —, ám felmerül a kérdés: sok szövetkezetnél kevés felosztható jövedelem marad, miből fizessenek hát osztalékot? VARGA JÁNOS (Tolna m., 8. vk.), az iregszemcsei Egyetértés Mgtsz elnöke azt a véleményét hangoztatta, hogy olyan földtörvényre van szükség, amely engedi a sokszínűséget, lehetőséget ad a szabad választásra. . Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdőgazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül— követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják. A törvény-előkészítő munka során felvetődött, hogy a földtörvényben és az erdőtörvényben is tegyünk kezdeményező kísérletet a tulajdonviszonyok rendezésére. Többen javasolták a kezelői jog kiiktatását, kérve, hogy azt alakítsuk át tulajdonjoggá. Ugyanakkor a viták során ezt igen sokan ellenezték. Ez a felvetésünk a tárcaközi egyeztetések alkalmával a külterületi földekre szűkült azzal, hogy csak a külterületen levő ingatlan tulajdonjoga szálljon a jelenlegi kezelőre. Ez a változat áll az előterjesztett törvényjavaslatban. Az ellenvélemények lényegében azt fogalmazzák meg, hogy a javaslat a nagyobb körültekintést, a tágabb összefüggés-vizsgálatot igénylő tulajdoni reformnak vág elébe. Olyan kényszerpályára terelné a jogalkotást — vélekedtek sokan —, amely a továbblépés lehetőségét korlátozná. Atulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések"miként juthatnának — és kérdés, hogy jussanak-e — közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami földtulajdon további sorsát Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében levő ingatlanok jövőbeni sorsára. A föld termelőeszköz A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány, az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételre is kitért. Eszerint többen felvetették, hogy ne lehessen végrehajtás alá vonni a termelőszövetkezeti földeket E vélemény mögött — mondotta —nem nehéz felfedezni az 1930-as évek világválságának nyomasztó emlékét, az elszegényedett kisparaszt kisemmizését, zöldjének lefoglalását a banki kölcsönök kiegyenlítésére. Esztendők óta követelik, hogy tekintsük végre a földet értékkel rendelkező termelőeszköz-', nek. Ha ezt tesszük, akkor a föld hitelfedezetül is szolgálhat, és ha a hitelt nem egyenlítjük ki, akkor a hitelező jogosult a meglevő ja vakból kiegészítést kapni. A mezőgazdasági termelők legjelentő- sebb termelőeszközének értékét becsülnénk le, ha az egyébként létező jelzálogrendszert" továbbra is távol tartanánk a földtől. — Voltak, akik a vita során kifogásolták a termőföldek termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy ez — termelési haszon nélkül — felesleges ráfordításokat róna a gazdaságokra. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt talajvédelmi kötelezettség igazából csupán az ésszerű mértékű kultúrállapot fenntartását jelenti. Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el — és ezt támogatom magam is —, hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. Ehhez a parlament hozzájárulását kérem. Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezetek elfogadásával további nagy lépést tesznek, az igazán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé, amelyben a nagyüzemek, a kistermelők, a magánvállalkozók jobb munkamegosztásban, együttműködve, versenyezve, a mainál is eredményesebben dolgoznak az ország javára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. jt mezőgazdasági törvényt SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m., 4. vk.) a mezőgazdasági bizottság képviseletében szólt az előterjesztett három tervezethez. Mint mondta, a bizottság előzetesen konzultált a különböző érdekképviseleti szervekkel, mezőgazdasági intézményekkel és szerte az országban a termelőkkel. Az eddig tíz megyében alakult agrárreformkörök is megvitatták a törvényjavaslatokat, smás országgyűlési bizottságok is napirendjükre tűzték azokat. A kialakított vélemény tehát széles társadalmi bázisra támaszkodik. A viták során szinnte mindenütt a mai falu helyzetével kapcsolatos aggodalmak is hangot kaptak, szenvedélyesen szóltak a paraszti munka leértékelődéséről, arról, hogy elviselhetetlen mértékben szétnyílt az agrárolló, a gazdaságok jövedelmezősége egyre alacsonyabb. A vitában hozzászólók hangot adtak annak is, hogy az agrárpolitika csakis a mezőgazdasági termelőkkel együtt formálható. A bizottsági előadó részletesen szólt az egyes törvényjavaslatokhoz kapcsolódó képviselői módosító indítványokról, amelyekből csakúgy, mint a törvénytervezetekből kitűnik: a termelőszövetkezetek, gazdaságok elindulnak a valódi tulajdonossá válás útján, még akkor is, ha ez egyelőre csak korlátozott mértékben, valósulhat meg. A bizottság véleménye szerint szükség van egy,teljesen új mezőgazdasági törvénye megalkotására. Többségi vélemény alakult ki abban is, hogy rövidesen új vadászati törvényt kell előkészíteie, mégpedig szintén széles körű társadalmi vita alapján. A földtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok törvénybe iktatását, amelyek visszafordíthatatlan hatássaljárnak. Ehhez a törvényjavaslathoz egyébként hat képviselő, 30 módosító javaslatot nyújtott be...A legtöbbért megegyezés született, sok esetben kompromisszumos megoldással. Magyar Nemzet Minden fontos kérdésben a közgyűlés döntsön •r-Tf t'f*s ,, ij-at«·· MIKLÓS ZOLTÁN (Nógrád m., 31. vk), a litkei Ipoly Termelőszövetkezet elnöke is szükségesnek ítélte a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény módosítását. Kívánatos, — mondotta —, hogy a közgyűlés döntsön, erősítve ezzel a szövetkezeti demokráciát. Történelmi lépésnek minősítette a módosítás azon tételét, amely a szövetkezeti "tulajcföfi oszthatatlanságának merevségét oldja fel.’ KISS ETVAN (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Mgtsz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezetekben egyes pontok nincsenek összhangban egymással és néhány paragrafust illetően kifejezte egyet nem értését is. Felszólalásában kitért az áriák nélküli földek áruba bocsátására, a szövetkezeteknek a pénzintézetekkel való kapcsolatára is. TORNAI ENDRE (Veszprém m., 11. vk.), a devecseri Virágzó Mezőgazdasági termelőszövetkezet nyugalmazott elnökének véleménye szerint sem szabad olyan törvényt hozni, amely a szövetkezeti tulajdon szabad mozgásterét akadályozza. A tulajdonnal kapcsolatos döntéseket a szövetkezetek közgyűlésére kell bízni. A szövetkezeti tagok képesek arra, hogy saját sorsukról döntsenek, saját vagyonukkal rendelkezzenek. Ezt nem szükséges a törvényben szigorúan szabályozni. Ezért indokolatlan jogszabályok által a tulajdont reprezentáló részjegy, valamint a föld for-galmának korlátozása. Elegendő az, hogy a tulajdonostársak elő- vásárlási joggal rendelkezzenek — fejtette ki. ZAHORECZ JózSEF (Békés m., 10.’’vk.), a gádorosi November 7. Mgtsz elnöke indokoltnak tartotta annak rögzítését, hogy a gazdasági társasággá való átalakulás, lehetősége mellett a szövetkezetek az alapszabályaikban a szövetkezeti jellegű, de jogszabályban nem előírt együttműködési formákat is meghatározhassanak. A mezőgazdasági művelésre alkal, mas földterületek tulajdonszerzését a törvényben korlátozni kell, a maximális földterület megjelölésével. A képviselő nem ki- fogásolta, hogy a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó személyek is vásárolhassanak termőföldet, ezt azonban ne tehessék korlátlanul. TÓTH LÁSZLÓ (Csongrád m., 12. vk.), a szegvári Puskin Mgtsz elnökhelyettese tolmácsolta megyéje tanyán élő tsz-tagjainak és gazdálkodóinak igényét arra, hogy méltányos vásárlásra nyíljon lehetőségük tanyatelkük területének kiegészítésére. Majd arról szólt,, hogy a szövetkezeti vállal-lkozások jövője szempontjából alapvető a vagyonérdekeltség mel lett a működőtőke-érdekeltség létrehozása. Ezután következtek a földtör-' vény módosításával kapcsolatos hozzászólások. Az ingatlanszerzés állampolgári jogon mindenkit megillet KISS ISTVÁN (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke elsőként kapott szót, aki már korábban, a mezőgazdasági szövetkezeti törvény kapcsán is kifejtette véleményét. Hangoztatta: nem a régi törvény módosítására van szükség, hanem mihamarabb új földkódexet kellene alkotni. Addig is azonban élni kell a jelenleg érvényben lévő földtörvény módosításának lehetőségével, és alkalmassá kell tenni a kibontakozásra, a gazdasági élet megújítására. Meg kell szüntetni a cselekvési szabadságot gátló, régi, tervutasításos szellemben fogant szabályokat. A képviselő kifejtette, hogy több ponton egyetért az előterjesztett módosító javaslatokkal. • Így például azzal, tl hogy megszűnik az ingatlanszerzési korlátozás, a szerzés állampolgári jogon_megillet mindenkit__Egyet-értett azzal is, hogy a termőföld elidegenítése esetén a haszonbérlőt és a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. Mint mondotta, támogatja azt is, hogy a művelési ág megválasztása tovább egyszerűsödik. Azzal azonban nem lehet egyetérteni, hogy továbbra is fennmarad a mezőgazdasági szövetkezetekbe a tagsági jogviszony alapján bevitt földek megváltásának jogintézménye, ez ugyanis további igazságtalanságokra adhat lehetőséget, ellentétben áll a jogállamisággal. Üdvözölte azonban a képviselő, hogy ezt a kérdést az önkormányzat hatáskörébe fogják utalni. Azt a meggyőződését is kifejezte Kiss István, hogy a földvédelmi járulék összegét nem mérsékelni, kell — ahogy az a törvényjavaslatban szerepel —, hanem teljesen eltörölni abban az esetben, ha a termőföldet lakásépítés céljára kívánják felhasználni. A felszólalást követően az elnöklő Jakab Róbertné a szokásosnál hosszabb ebédszünetet rendelt el. Ez alatt a megyei képviselőcsoportok jelölőgyűléseket tartottak, hogy előkészítsék az Interparlamentáris Unió magyar csoportja ideiglenes vezetőségének megválasztását. A választásra csütörtökön reggel kerül sor. SZABÓ ISTVÁN (országos lista), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke felszólalásának elején azt hangsúlyozta, hogy a földtulajdon, hoszszú távú rendezéséhez a politikai feltételek még nem teremtődtek meg. A jelenlegi ,földtörvény módosítása természetesen elodázhatatlan, és ebben a helyzetben valóban az a legfontosabb, hogy a reformintézkedések érdekében a gazdaságok működését nehezítő rendelkezéseket feloldjuk. Ám tartózkodni kell minden olyan lépéstől, amely helyrehozhatatlan károkat okozna a hosszú távú földtulajdoni szabályozásban. Egyetértett azzal, hogy a földtulajdonos tsz-tag kérhesse —■ az alapszabályban meghatározott mértékig — földjének kiadását a tsz által kijelölt tőténészből.Támogatta a törvényi kitételt is, amely azután megengedi, hogy a földre meváltás és a földjáradék összege a szerződő felek közötti alku tárgya legyen. Szabó István ugyanakkor óvta a képviselőket olyan szabályozástól, hogy a földjét megváltással elidegenítő, azt a tsz-nek névleges ellenértékért átadó tagokat hátrányosabb helyzetbe hozzák azokkal szemben, akik eddig formális tulajdonukat fenntartották, és" most felvezhetik a reálisabb, közös megegyezéssel alakítható megváltási árat. Az a lényeghangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben a két tagsági rétegét nem szabad szembeállítani! Ugyancsak meggondolandónak tartotta, hogy az állami tulajdonú ingatlanok, mezőgazdasági földek jelenlegikezelőit most minden további feltétel nélkül, elhamarkodottantulajdonossá nyilvánítsák. A földtulajdonnal összefüggő sérelmekről szólva lényegébentámogatta a törvény módosítását. Szerinte — bármennyire fájdalmas — ma már nem lehet minden régebbi sérelmet orvosolni. „Akkor járunk el helyesen, ha csupán az 1959—El-es kollektivizálási kampány idején kialakított legfájóbb hátrányos helyzetek felszámolására vállalkozunk. Ennél többet jelenleg nem tehetünk”. A földmegváltás ne jelentsen a tulajdontól való megfosztást DR. TALLÓSSY FRIGYES (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. SI. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa az állami tulajdonban lévő Ingatlanok kezelési jogával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy alapvetően mindenki mezőgazdasági földekre gondol, ám a jelenlegi földtörvény valójában ingatlantörvény, mert a nem mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokra is vonatkozik. Ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot: meg kell vonni a társadalmi szervezetek azon jogát, hogy a kezelésükben lévő állami ,tulajdonú· Ingatlanokat száz forintos névleges értéken átjátszszák másoknak. Abból egyetlen társadalmi szervezet se csinálhasson magának tőkét — tette hozzá. A· mezőgazdasági szövetkezetbe bevitt földek elvételét, i.amit ma szemérmesen földmegváltásinak neveznek, tévedésnekminősítette. Mint mondta, a megváltás nem egyéb, mint a parasztokmegfosztása tulajdonuktól. Olyan téves eljárási mód volt, amelyet másként nem lehet helyrehozni, csak ha visszaállítjuk az eredeti állapotot, a földeit visszaadjuk tulajdonosának vagy örököseinek. Ha erre a tulajdonos igényt tart, ettől a lehetőségtől nem szabad elzárkózni. A szövetkezeti önkéntesség érvényesülésével kapcsolatban hangoztatta, hogy semmiféle kényszer nem erőltethető a tagságra. A földmegváltás viszont nem egyéb a szövetkezet egyoldalú lépésénél, következésképp szó sincs arról, hogy tagok bármilyen formában beleszólhatnak abba. Számukra az a lehetőség marad, hogy ne fogadják el azt a pénzt, amit felajánlanak. Ezt az öszeget a tsz-tagok egyébiránt „bagónak” nevezik. A képviselő a föld visszaadását ellenzők érveit azzal utasította el, hogy a ládafiókban, illetve az ingatlannyilvántartási hatóságoknál megvannak az eredeti okiratok, s az sem lehet rendező elv, hogy ha mindenkinek nem szolgáltathatnak igazságot, akkor abban senki se részesüljön. Han goztatta, hogy a föld visszaadását nem lehet halogatni, ha az Országgyűlés vissza akarja nyerni méltóságát, ezt a lépést meg kell tennie a történelmi igazság érdekében. FODOR SÁNDOR (Fejér m. 5. vk.), a mezőszentgyörgyi Alkotmány Tsz elnöke azokkal értett egyet, akik a tulajdonviszony tisztázásának kérdéseiben a szövetkezet tagjaira, a községekben élőkre, ott dolgozókra bízzák a döntéseket. ZARNÓCZI JÓZSEF (Budapest, 27. vk.), a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetője szerint indokolt, hogy kiterjesszék a földvédelmi járulék alóli mentességet mindazokra, akik lakás vagy lakótelep céljára kívánják igénybe venni a mezőgazdasági hasznosítási területet. Fontolóra kellene venni azt is, hogy egységes ingatlanadó-rendszert vezessenek be, ugyanis ez alapot teremthetne a területgazdálkodás hatékonyságának javítására. DR. BALOGH KÁROLY (Győr- Sopron m. 11. vk.) rábapordányi körzeti orvos, a helyi vadásztársaság vezetője a vadgazdálkodás szemszögéből ítélte meg a földtörvényt. Elmondta: a mezőgazdasági gondok és az erdei károk problémája, valamint a tévesen hatalmas hasznot hozónak kikiáltott vadgazdálkodás a mező- és az erdőgazdák figyelmét a vadászati jog és a vadtulajdon jogának megszerzésére irányította. A képviselő kifejtette: a jövő útja az lehet, hogy jogszabályi szinten megteremtsék az együttműködés lehetőségét és kötelezettségét a földtulajdonosok és a vadásztársaságok között. Ennek alapja pedig a gazdasági érdekeltség legyen, vagyis lehetőséget kell teremteni arra, hogy a földtulajdonosok is részesülhessenek a vadgazdálkodás eredményeiből. Végül javasolta, hogy a földtörvény ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek a vad tulajdonjogára és a vadászati jogra vonatkoznak. Érvényesüljenek i i«u*Czi i A iunc /u»41.'· Dl TANASZI JÁNOS (Hajdú-Bihar m. 17. vk.), a pocsaji Új Élet Termelőszövetkezet csoportvezetője a mezőgazdasági nagyüzemek sokszor emlegetett alacsony hatékonysága miatti bírálat jogosságát nem vitatta. Megemlítette viszont, hogy a hazai tsz-ek háromszor, négyszer annyi árat fizetnek egy modernkombájnért, mint egy osztrák gazdálkodó. Érthetetlennek s ugyanakkor a jelenlegi magyar árrendszerre jellemzőnek tartotta, hogy a kilónként 3 forint 80 fillérért felvásárolt búzából 26 forintos péksütemény lesz ... Szükségesnek vélte, hogy a kormány ismerje el a jelentősen eltérő minőségű hazai termőföldek kezelési költségeit. VIOLA KÁROLY (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki előadó több módosító javaslatot is megfogalmazott. Véleménye szerint ha a termelőszövetkezet megszűnik, s a tagok a föld kiadására nem tartanak igényt, akkor a földet ne a megváltási ár ötszöröséért, hanem a mindenkori forgalmi értéken lehessen eladni. Fontos, hogy ez esetben is érvényesüljenek a piaci viszonyok. Nem értett egyet azzal a törvényjavaslatban megfogalmazott előírással sem, amely a termelőszövetkezet kezelői jogát tulajdonjoggá alakítja át. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő termelőszövetkezetek így szinte ingyen jutnak földhöz, amelyet aztán jelentős összegekért értékesíthetnek. CSIPKÓ SÁNDOR (Bács-Kiskun m. 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke azt fejtette ki, hogy a jövő mezőgazdaságát termelő, értékesítő, beszerző és szogáltató szövetkezetekkel képzeli el, s ehhez javasolta, hogy a szakemberek vizsgálják meg a nyugateurópai tapasztalatokat. Azt is tisztázni kellene mielőbb, hogy a sokáig sikerágazatként működő mezőgazdaság mitől vált válságos ágazattá, mert ha a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódik, az újonnan létesülő kisgazdaságok is ugyanolyan súlyos helyzetbe kerülhetnek, mint a nagyüzemek. Ez pedig újfent bizalomvesztéshez vezet a piaci viszonyok Csütörtök, 1989. június 1. A vadászat váljon még inkább valutát termelő ágazattá BÁNFFY GYÖRGY (Budapest, 0. vk.), a József Attila Színház színművésze arról szólt, hogy a most folyó hármas, törvénymódosítási javaslat előkészítésekor felmerültek, olyan elgondolások is, amelyek-megvalósulása a hosszú távú erejű- és vadgazdálkodás szétaprózódásához vezetett volna. Ezért volt megnyugtató hallani a miniszteri expozéban azt az ígéretet, amely új vadászati törvény megalkotására vonatkozott. Bánffy György hangsúlyozta: az új törvény megalkotásakor gondolni kell arra, hogy a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint a vad az állam tulajdona. Ennek következtében a vadászat joga is az államé. Magyarországon a vadászat eddig sikerágazat volt, s hazánkban a világ egyik legszervezetebb vadgazdálkodása folyik. A képviselő szerint a gondosan előkészített új vadászati törvényben helyet kell teremteni minden, értéket megtartani képes változtatásnak. Máris megindult egy olyan folyamat, amelynek során több kifogásolható, protokolláris vadászati lehetőséget megszüntettek, s bekapcsolták a valutát termelő vadászati ágazatba. Így nem illúzió, hogy az új vadászati törvény megteremti majd a biztonságos együttműködés kereteit a földtulajdonosok és a vadászatra jogosultak között. TÖRÖK SÁNDOR (Szolnoki A., 13. Vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy sok helyen elsorvasztották a szolgáltatásokat, az épületek pedig kihasználatlanul állnak, állaguk egyre romlik. A lakosság sok községben követeli a szolgáltatások biztosítását. Ám a helyi tanácsok tehetetlenek, nincs sem jogi, sem anyagi lehetőségük, hogy kötelezzék a szövetkezeteket e tevékenységek folytatására. A képviselő azt indítványozta: az elhagyott ingatlanok kerüljenek a helyi tanács tulajdonába, de ennek fejében a tanács oldja meg e szolgáltatások újbóli bevezetését. DR. SERA JÁNOS (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos egyebek között azt javasolta : a törvénytervezetet módosítsák úgy, hogy külföldi jogi vagy magánszemély csak termőföld kivételével és a Pénzügyminisztérium előzetes engedélye alapján szerezheti meg az Ingatlan tulajdonjogát, adásvétel, csere vagy ajándékozás útján. Nem kérték ki a szakemberek véleményét WEIBL ELEMÉR (Veszprém m., 8. vk.), a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ugodi erdészetének vezetője az erdő- és vadgazdálkodási törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz először szólt hozzá. Kiemelte, hogy a mostani törvényjavaslat biztonságot ad az erdőtervezéshez, a hosszú távú állami és az éves vállalati tervek jobb összehangolásához. Közös óhajként fogalmazta meg, hogy megvalósuljon a kormány által meghatározott 150 ezer hektárnyi új erdőt létesítő elképzelés az ezredfordulóig. Hangsúlyozta, hogy az erdőgazdálkodást sajátos feltételei miatt nem szabad más ágazatokra vonatkozó általános feltételek közé szorítani. BALOGH ANDRÁS (Borsod- Abaúj-Zemplén m. 22. vk.), a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motorszerelője felszólalásában arra a levélre hivatkozott, amelyet az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a Magyar Vadászok Országos Szövetsége megküldött a képviselőnek. Ebben leírták, hogy a jogszabály-módosítás előkészítése nem történt kellő szakmai megalapozottsággal. Állítólag a képviselők is részben csak a napi sajtóból értesültek, hogy ezt a tervezetet az Országgyűlésen tárgyalni fogják.Ugyanakkor a felszólalónak tudomása van arról, hogy több országos hatáskörű szerv is ellenezte a napirendre tűzését. Megengedhetetlennek tartotta, hogy a szakemberek véleményét előzőleg nem kérték ki, észrevételeiket figyelmen kívül hagyták. A képviselő kérte a parlamentet — hivatkozva a házszabályra —, hogy utasítsa el a törvénytervezetet, és egy későbbi időpontban kellően átgondolva, szakemberekkel konzultálva újra tárgyalja meg azt az Országgyűlés. DR. MEZEY KÁROLY (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház- Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa szerint a vad nemzeti érték, nemzeti kincs és ezért az állam tulajdona. A tulajdonforma megváltoztatása ellen szól az is: ha a vad, azé lenne, akié a föld, ez a termelő számára ellentmondást szülne a mezőgazdasági és a vadgazdálkodási tevékenység között. Az erdő- és a vadgazdálkodási törvény jelenlegi módosítása azért is nehézségekbe ütközik, mivel a földtörvény módosítása közepette sem világos, miként alakul a gazdaságok szervezete, hány termelőszövetkezet, kisbirtok, szakszövetkezet, netán családi farm lesz, és ezek kezelői hogyan viszonyulnak a vadgazdálkodáshoz. TÓTH JÁNOS (Budapest, 37. vk.), az MTESZ főtitkára java-