Magyar Nemzet, 1989. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-01 / 152. szám

Szombat, 1969. július 1. A Thököly út és a Kerepesi út közötti szakasz rekonstrukciójáról jövőre döntenek SÁPI FERENC (Budapest, 4.1. vk.) arra várt választ a közleke­dési, hírközlési és építésügyi mi­nisztertől, hogy a Hungária kör­út korszerűsítésével egyidejűleg sor kerül-e a Thököly út és a Kerepesi út által határolt sza­kasz mentén elhelyezkedő, rend­kívül rossz állapotban levő lakó­épületek felújítására. Derzsi András elmondta: a jö­vő év első felében dönt a főváros a Thököly út és a Kerepesi út közötti, szakasz rekonstrukciójá­ról. A miniszteri választ a képvi­selő és az Országgyűlés egyhan­gúlag elfogadta. Mentőöv az önhibájukon kívül fizetésképtelen gazdaságoknak TÓTH LÁSZLÓ (Borsod- Abaúj-Zemplén m.,­­20. vk.) azt kérdezte a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől, hogy a közeljövőben milyen intézke­déseket terveznek az önhibáju­kon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldására. Hütter Csaba mezőgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy 1987-ben a kormány meg­kezdte egy rendezési program végrehajtását. Ennek keretében ISO — ebből IS Borsod megyei — termelőszövetkezetet tehermen­tesítenek adósság-felfüggesztés vagy adósságtörlés formájában, három éven belül. Hütter Csaba válaszával a képviselő egyetértett, az Ország­­gyűlés pedig egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta. Drámainak minősíthető a Víziváros ólom- és szén-monoxid-szennyezése BUB­LA GYULA (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja, és a Vízi­város környéke környezetvédel­mi helyzetével kapcsolatosan in­terpellált. Derzsi András válaszában elis­merte, hogy a főváros környezet­­védelmi­ helyzete meglehetősen rossz, és az említett területen halmozottan érvényesülnek az ártalmak. A környék eleve rosz­­szul tervezett, közlekedési háló­zata hiányosan kiépített. Az ot­tani ólom- és szénmonoxid­­szennyezést akár drámainak is minősíthetjük — mondotta, s ha­laszthatatlannak tartotta az in­tézkedést. Elmondta, hogy a tár­ca más szervekkel közösen át­fogó programon dolgozik. A miniszter válaszát mind a képviselő, mind az Országgyűlés — egyhangúan — elfogadta. Megoldatlan Dunavarsány ivóvíz-ellátása VONA FERENC (Pest m., IC. vk.) Dunavarsány ivóvízellátása tárgyában interpellált a környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Maróthy László környezetvé­delmi és vízgazdálkodási minisz­ter elmondta: az itteni beruhá­­zást csak a csatornázással egy­idejűleg lehet megvalósítani. Vé­gezetül javasolta: az érdekeltek a terület kiemelt fejlesztése té­májában a tárcával és a Pest Megyei Tanáccsal közösen keres­sék majd a legmegfelelőbb meg­oldást a következő tervidőszak­ban. Az interpelláló képviselő a mi­niszteri választ, azzal a feltétel­lel fogadta el, hogy az őszi par­lamenti ülésszakon megnyugta­tóan rendezik a kérdést. Az Or­szággyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. A jogtanácsosi irodák helyzetét tisztázni kell LOTZ ERNŐ (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.) a társasági törvény alapján jogtanácsosi iro­da egyesülés formájában történő létrehozása tárgyában terjesztett elő interpellációt. Arra a jogal­kalmazási gondra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az említett tevé­kenységre vonatkozó törvényi rendelkezések ellentmondásai és értelmezési gondjai miatt a cég­bíróságok képtelenek egységes gyakorlatot követni a jogtanácsosi irodák bejegyzése ügyében. Az interpellációra dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszolt. Elmondta: az Igazságügyi Minisztérium máris felkérte a Legfelsőbb Bíró­ságot,, hogy adjon egységes­­elvi irányítást olyan értelemben, hogy a jogtanácsosi irodákra a korlá­tozó rendelkezések ne terjedje­nek ki. A kérdést egyébként vég­legesen rendezni fogja a jogi kép­viseletről szóló, jelenleg előkészí­tés alatt lévő törvény. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Nyilvánítsák állami pénzalappá a Közoktatásfejlesztési Alapot SZABÓ ISTVÁN (Budapest, 8. vk.), a pénzügyminiszterhez in­terpellált a Közoktatásfejlesztési Alap állami pénzalappá nyilvá­nítása tárgyában. Indoklásképpen elmondotta: közoktatásunk jelen­legi helyzete szükségessé teszi, hogy hosszú távon garantált és külső forrás jöhessen létre. A köz­oktatás működésének egyik ga­ranciája az lenne, ha az állami költségvetésből erre a célra meg­határozott összeget minden évben elkülönítenének. Az interpellációra Stark Antal művelődési minisztériumi állam­titkár válaszolt. Rámutatott: a minisztérium egyetért a­ jelenlegi 200 millió forintos Közoktatásfej­lesztési Alap állami pénzalappá nyilvánításának szándékával. En­nek érdekében előkészítették az állami pénzalappá nyilvánítás jogszabálytervezetét. A művelő­dési tárca álláspontja az: a Köz­oktatásfejlesztési Alap állami pénzalappá nyilvánításáról csak abban az esetben mondhatnak le, ha az előbbiből finanszírozott feladatok fedezetét állami költ­ségvetésből, országgyűlési garan­ciával megteremtik, s így a for­rásokat továbbra is módja lesz az ágazatnak alapszerűen, pályá­zati rendszerben kezelni. Az Országgyűlés és az inter­pelláló képviselő a választ elfo­gadta. Teremtsenek rendet a gyümölcsfelvásárlásban HORVÁTH LÁSZLÓ (Bács- Kiskun m., 9. vk.) a gyümölcs­felvásárlások körül kialakult gon­dok ügyében interpellált a keres­kedelmi, a pénzügyi és a mező­­gazdasági tárca vezetőihez, vala­mint az Országos Árhivatal elnö­kéhez. Kérte az érinteteket: tegye­nek összehangolt intézkedéseket a bel- és a külpiacon egyaránt, hogy a termelők a termékeiket ér­tékesíteni tudják, s elfogadható nyereséghez juthassanak. Gombocz Zoltán kereskedelmi minisztériumi államtitkár vála­szolt a többi érintett tárca, vala­mint a Magyar Nemzeti Bank kép­viselői nevében is. Elmondta, hogy még az interpelláció benyújtását megelőzően, június 19-én részle­tes, közös munkaprogramot dol­goztak ki, amely a finanszírozási kérdésektől a fuvarozásig több mindenre kiterjed. Az államtitkár külön szólt arról, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank a mezőgazda­ságban megtermelt termékek fel­vásárlására július 1-jétől össze­sen 17­­ milliárd forintos váltó­lehetőséget biztosít. A képviselő elfogadta az állam­­titkári választ, az Országgyűlés három ellenszavazattal, hat tar­tózkodás mellet ugyanígy tett. Az átlagnál alacsonyabb a Heves megyei pedagógusok fizetése SEBŐK JÓZSEF (Heves m., 8. vk.), a Heves megyei pedagógu­sok bérfejlesztése tárgyában in­terpellált a művelődési minisz­terhez. Az interpellációra Stark Antal válaszolt. Elmondta, hogy a pe­dagógus-alapbérek emelésére ren­delkezésre álló béralap 1989. szeptember 1-jétől 14,9 százalék­ Magyar Nemzet nyi béremelésre ad lehetőséget arányosan, Heves megye pedagó­gusai 15,8 százalékos béremelést kapnak szeptember 1-jétől. Ennél többet azonban a rendelkezésre álló források most nem tesznek lehetővé. Sebők József nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés 80 igen­lő, 65 ellenszavazattal, 53 tartóz­kodás mellett nem fogadta el az államtitkár válaszát, ezért a kép­viselő felvetését további bizottsá­gi vitára utalta az elnök. Az elhelyezkedni nem tudók is kapjanak segélyt­ SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m., 4. vk.), az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta: terjesszék ki a munkanélküli se­gélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalokra is. Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke részbeni megoldás­ként említette a közelmúlt né­hány intézkedését. Például beve­zették a gyakornoki rendszert, amely a diplomával rendelkező, elhelyezkedni nem tudó fiatalok­nál lehetővé teszi, hogy egyévi időtartamra a kormány átvállalja a foglalkoztatás költségét. Ugyancsak az elhelyezkedés gond­jain enyhít az a rendelkezés, amely a pályakezdőkre is kiter­jeszti a vállalkozási kölcsön rend­szerét. A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. : 'T'ffaz. Péntek reggel, fél tíz. Inter­pellációk. Jakab Róbertné közli, más lesz a sorrend, mint a napi­rendben szerepel. Merthogy a mi­niszter uraknak egyéb elfoglalt­ságuk is van. Tűnődöm, miféle elfoglaltsá­guk lehet. Egyik-másiknak per­sze akadhat, de egyszerre ötnek­­hatnak? Nem arról van-e szó, hogy a törvényhozó testület mun­káját— ismét — alávetik a bü-­­rokratikus és protokolláris köve­telményeknek? ... Sok a képviselői interpelláció — észrevételezték többen az ülés­szak napirendje láttán. Sose me­gyünk haza, itt öregszünk meg — ez volt az egyik fajta típusvéle­­mény. Most aztán alaposan meg­forgatják a minisztereinket, igyekezhetnek, hogy mindenre jól­­megfeleljenek — mondták mások. A gyakorlat persze ismét rácá­folt az előzetes aggodalmakra. Lehet ezt flottul, katonásan csi­nálni! Nézzünk egy példát. Kér­dezi például a képviselő: átépítik a fővárosi Hungária körutat, nyolcvan lakás meg már most is alá van dúcolva az út mentén, építés közben félő, hogy össze­dőlnek. Mi lesz? Tömör, kemény kérdés, vélhette a hallgató, erre nem lesz könnyű a válaszadás. Könnyű volt. Eligazítással kezdő­dött: más tárca épít nálunk utat, és máshoz tartozik a házösszedő­­lés, a kettőt nem szabad összeke­verni. Másodszor: nincs gond, mert gondoskodás történt. A fő­­városi tanács tanulmányt fog ké­szíteni az összedőlés előtt álló la­kások helyzetéről. Majd. Eddig a válasz. A már említett, izgulékony hall­ható persze ezután is hegyezhet­te a fülét: mit szól erre a képvi­selő, csak nem elégszik meg eny­­nyivel...? Megelégedett­­ ő is, meg az egész Tisztelt Ház is, így aztán alig múlt délután két óra, lezavarták az egész progra­mot, mindenki megfelelt minden­re, mindenki kellemes hétvégét kívánva egymásnak, elégedetten készülődhetett haza. Legalábbis a Tisztelt Házban. Vajon a Hungária körúti há­zakban is ekkora az elégedettség? ★ Király Zoltán tegnap ismét el­foglalta helyét a parlamentben. A képviselő három hónapot töl­tött Angliában, ahol részben an­gol nyelvtudását gyarapította, részben pedig az angol politikai, parlamenti élet működésével is­merkedett. — Norfolk megyében a helyi képviselő minden szombaton tart fogadóórát — feleli kérdésünkre. — Minden parlamenti képviselő­nek egyébként két titkára van, az egyik a parlamentben, a másik a választókörzetben intézi az ügyeket. — De ezek a képviselők profik,­­ azaz főállásban végzik munkáju­kat. A mi amatőr képviselőink bizonyára anakronisztikusnak számítanának Angliában? —­­ Az angol képviselők politi­kusok, tehát ez a foglalkozásuk. Ennek ellenére érdekes volt meg­figyelnem, hogy az angol képvi­selők is ellenzik a teljes elfog­laltsággal járó képviselői stá­tust. Sokaknak van olyan másod­állásuk, amely nem­­összeférhe­­­tetlen képviselői mandátumukkal. — Milyen tapasztalatokat szer­zett Londonban, a parlament épü­letében ? — Amikor az egyik törvényja­vaslat tárgyalásánál, kora dél­után benn jártam, összesen tizen­egy képviselő ült az alsóházban. A többiek valószínűleg hangszó­rón keresztül figyelték az­ esemé­­nyeket, mert amikor szavazásra került sor, akkor a képviselők megjelentek. — Milyen szavazatszámláló működik az angol parlamentben? — Nem elektronikus. Aki igen­nel szavaz, az az egyik padsoron * megy keresztül, aki nemmel, az a másik padsoron. Tehát vannak „igen" emberek és „nem" embe­rek. — Amíg külföldön volt, hogyan tartotta a kapcsolatot itthoni vá­lasztóival? ’ — A választókörzetemben élő dr. Magyarossy József ügyvéd, „ügyvivőként” tartotta a kapcso­latot választóimmal. — Értesült róla, hogy jelölték a parlament alelnöki posztjára? Milyen esélyt adott magának? — Éreztem, hogy ez a parla­ment nem választ meg alelnök­­nek.* Négy napja figyelek egy arcot. Meggyötört, öreg, magyar arc. Tulajdonosának viselnie kell — hisz viselni próbálta — az elmúlt négy évtized bűneit. Volt káplán és országházi alelnök, püspök és külügyminiszter. Most nem tu­■ dom, kicsoda. Félek, hogy ő sem. Emlékszem, négy-öt éve az ő elvtársi titkársága címén jelent­■­kezett be a jelentkezőne. Emlék­szem, több hónapi utánjárással sem sikerült interjút készítenem vele arról, mit jelent ma keresz­ténynek lenni. Emlékszem, elvö­rösödött, és üvöltött a Parlament folyosóján, amikor — belátom, naivul — arról példálóztam előt­te, mit jelent hívőből ateistává válni, rablóból pandúrrá lenni. A hatalomért. Mit gondolhat most — önma­gáról? Életről és halálról, győze­lemről és szeretésről, jóval a het­ven fölött? Elalszik-e éjjel? Mi­lyen altatókat szed? Mit álmo­dik? Félájultan elmormolja-e a gyermekkorában tanult imát. Mi Atyánk, ki vagy a mennyek­ben ... Figyelem ezt az arcot. Sajná­lom. Nem sajnálom. * Az utóbbi időben időről időre kisebb csődület támad a szegedi gyorson Bödőné Rózsa Edit kép­viselő körül?Ahogy utazik haza­felé az ülésszakról, előbb a ka­lauzok faggatják a honi közélet legfrissebb eseményeiről, aztán meg ismerősök és az idegenek is első kézből kívánnak tájékozódni a történésekről. Sőt, olykor a be­szélgetéssel maguk is részt kí­vánnak venni a honi közélet for­málásában. Milyen üzenetet tar­talmaznak ezek a vasúti mini­fórumok a képviselőnő számára? — Számomra ez azt jelenti, hogy a jelenlegi átmeneti idő­szakban nem a ki, kit képvisel kérdése az elsődleges a választó­­polgároknak, hanem elsősorban az, hogy meg tudják beszélni az őket foglalkoztató kérdéseket. Úgy gondolom, hogy jelenleg az egymással folytatott őszinte esz­mecserék, — kerüljön sor azokra bármilyen fórumon —, a követ­kezmény nélküli beszélgetések oldhatják a bizalmatlanságot , ha­­ezeknek majd politikát for­,­máló erejük is lesz, akkor ezzel előcsalogathatjuk a választókból a közéleti bátorságot. * Ül a képviselő és néz maga elé". Figyel, figyel és látszik rajta, hogy valami nincs rendjén... Talán nem érti, amit hall? Vagy a jö­vőbe gondol: milyen következ­ményei lehetnek döntésének? Esetleg otthon járhat az esze. Megdörzsöli a halántékát. Kis idő múlva már a karját és a tar­kóját is masszírozza. Majdnem kicsúszik a kérdés a számon: „Ta­lán rosszul van?" — amikor ki­nyitja a táskáját. Szép rendben gyógyszerek so­rakoznak benne. Válogat. Most éppen frissítő, vitamintablettát kapjon be, hogy a fejfájáscsilla­pító után nyúljon? Tétován ke­resgél a különböző görcsoldók és az idegnyugtatók között. Még a széntablettán is elidőz az ujja. Végül egyiket sem választja, hanem megsimogatja a gyógysze­rek mellett kajánul mosolygó ka­balafigurát, és bezárja a táskáját. Ez az ember mindenre felké­szült.★ Örömmel jelenthetjük: van már úriember a kormányban! Hiszen­ jól emlékszünk még arra, hogy nem is olyan régen az országos Árhivatal akkori elnöke azt nyi­latkozta, hogy a kormány ígé­rete nem úri becsületszó. Nos, utóda, a mostani államtitkár, egy interpellációra adott válaszában azt mondta: gentlemen’s agree­­mentet kötöttek a szakemberek­kel, ám az ilyen megállapodáshoz legalább egy gentlemanre van szükség. Ők állni fogják a szavu­kat. Ha addig még a helyükön lesz­nek ...* Tegnapelőtt, a késő esti órák­ban ülésezett a honvédelmi bi­zottság. Manchin Róbert, az Or­szággyűlési Tudósítások főszer­kesztője különös, azóta is töpren­gésre okot adó két férfira lett fi­gyelmes. — Ült mellettem két civil öltö­nyös férfi, akiket még soha, sehol nem láttam. Kérdeztem is a par­lamenti iroda vezetőjétől, hogy ők kicsodák? A képviselők körében is érdeklődtem, hátha csak én té­vedek, hiszen nem ismerhetek minden honatyát arcról. És ugyanígy felsültem az újságíró­­kollégák körében is. Nem derült ki az sem, hogy esetleg valame­lyik sajtóorgánumot képviselik az idegenek. Végül aztán nem tehet­tem mást, igyekeztem szóra bírni a jövevényeket. Ekkor sem let­tem okosabb. Választ nem kap­tam tőlük sem. Azóta is töpren­gek: ki lehetett az a két férfi a honvédelmi bizottság ülésén? Parlamenti tudósítóink: Bálint B. András, Bognár Nándor, Császár Nagy László, Em­őd Pál, Gergely László, Gyulay Zoltán, Szendrei Lőrinc, Szé­­nyi Gábor és Weyer Béla. 3 KÉRDÉSÉR SÜTŐ KÁLMÁN (Vas m., 9. vk.) dr. Csehák Judithoz inté­zett kérdést az 1975. évi II. tör-' vény vérehajtásával kapcsolatban Elmondta: ez a törvény rendel­kezik arról, hogy a nyugdíj megállapításánál a munkavi­szonyt miként kell figyelembe venni, s ezen belül az időszaki munkákat végzők munkaidejét hogyan kell beszámítani. Ám a rendelkezés előírása és a gyakor­lati végrehajtás eltér egymástól. Dr. Csehák Judit válaszában egyetértett azzal, hogy a rende­let módosítására szükség van. LADÁNYI JÓZSEF (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 25. vk.) a személygépkocsik jótállásának ügyében elmondta, hogy a gépko­csik ára, üzembentartási költ­sége és számos egyéb feltétel is jelentősen megváltozott azóta, hogy az érvényben levő rendel­kezés egy év időtartamban, illet­ve 10 ezer kilométer futástelje­sítményben rögzítette a garanciá­lis kötelezettség határát. Kérdése arra vonatkozott, van-e akadálya annak, hogy a garanciális feltéte­leket a mai követelményekhez igazítsák. A kereskedelmi miniszter ne­vében Gombocz Zoltán válaszolt. Elismerte, hogy a több mint húsz­éves rendelkezés sok tekintetben elavult. A minisztérium a ké­szülő ■ kereskedelmi törvény kap­csán foglalkozik a garanciális feltételek korszerűsítésével. El­mondta­ azonban, hi­gy a szocia­lista országok­ gépkocsigyárainak többsége még a magyar gyakor­latnál is rövidebb — féléves — garanciát vállalnak. A külön­bözet költségterhei a belföldi el­adási árakba vannak beépítve. Így a garanciális időt valószínű­leg csak az árak további emelé­sével lehetne meghosszabbítani. SZABÓ TAMÁS (Fejér m., 7. vk.) a polgári védelem intézmé­nye tárgyában intézett kérdést a honvédelmi miniszterhez. Válaszában Kárpáti Ferenc utalt arra, hogy bonyolult, az egész lakosságot érintő kérdés­ről van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már nemcsak a természeti katasztrófák idején van szükség a polgári védelem­ben tevékenykedők segítségére, hanem az esetleges nukleáris, illetve vegyi szennyezésekkel ösz­­szefüggő rendkívüli helyzetekben is­ ígéretet tett. KÁLDI ENDRE­ (Győr-Sopron m., 9. vk.) a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolat­ban azt kérdezte, hogy a Szi­getközben megoldják-e a Duna mellékágainak vízpótlását és a kiépítendő vízpótló rendszer ha­tékony üzemeltetését. Hütter Csaba válaszában el­mondta, hogy a vízlépcsőrendszer Dunakilitinél és Bősnél megvaló­sítandó létesítményei — beleért­ve a vízpótló rendszert is — az ütemtervnek megfelelően készül­nek. ÖRDÖG FERENC (Zala m., 7. vk.) és HORVÁTH FERENC (So­mogyi m., 10. vk.) a gyurgyeváci jugoszláv—magyar vízlépcső be­ruházási­ programjával kapcso­latban tett fel kérdéseket a beru­házás üzelmezéséről, az erőmű építésével egyidőben megvalósu­ló járulékos beruházásokról és arról, hogy vajon milyen követ­kezményekkel járna, ha a magyar fél­ nem vállalkozna a Dráva ily módon való közös hasznosításá­ra. Maróthy László válaszában el­mondta, négy vízlépcső építésé­ről van szó, a beruházás megvaló­sulása lehetővé tette a környék vízügyi gondjainak rendezését, az elmaradt infrastruktúra, ki­építését. A jugoszláv fél termé­szetesen nélkülünk is felépítené ezeket az erőműveket, energia­­igényeik miatt nem késleltethe­tik a program megvalósítását. Ha nem veszünk részt a terve­zett közös beruházásban, úgy a Dráva-hasznosításból kimara­dunk. A miniszter közölte, hogy a környezettanulmányozási mun­kák után mérleget vonnak, akkor foglalnak majd állást a beruhá­zási programról, s elképzelhető­nek tartotta, hogy az ott lakók az információk birtokában nép­szavazással döntenek a kérdésről. KISS DEZSŐ (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 8. vk.) tette fel az utolsó kérdést a közlekedési, hír­közlési és építésügyi miniszter­nek a 26-os számú közlekedési út sávbővítése tárgyában. Derzsi András tájékoztatásul elmondta: a kérdés megoldására több alternatívát is kidolgoztak. Ennek értelmében lehetséges, hogy jelenlegi nyomvonalán bő­vítik az utat, ez körülbelül 600 millió forintba kerül.­ A másik alternatíva egy elkerülő útvonal megépítése, ennek költsége más­fél milliárd forint. A miniszter hozzátette: egyik alternatíva meg­valósítására nincs jelenleg pénz.­­ Ezután Szűrös Mátyás szava­zásra bocsátotta az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozattervezetét. Ennek értelmében az Országgyű­lés tudomásul veszi, hogy a Mi­nisztertanács a parlament idei programjában szereplő, az alkot­mányozással összefüggő úgyne­vezett sarkalatos törvényjavasla­tokat a politikai egyeztető tár­gyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe vé­ve terjeszti elő. BODONYI CSABA (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) ezzel kapcsolatosan annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a pártközi ,politikai tárgyalások nyomán az Országgyűlés politi­­kai legitimitása megszűnt. A képviselő attól tartott, hogy a jövőben az Országgyűlés csupán csak­udomásul veheti a politikai egyeztető tárgyaláson született­­ döntéseket, megállapodásokat . Éppen ezért javasolta: az egyez­tető tárgyalások anyagait kapják meg a képviselők is, a azokról konzultálhassanak választóikkal. Szűrös Mátyás a képviselő fel­vetését nem tartotta ügyrendi ja­vaslatnak, s hozzáfűzte: az ab­ban foglaltakat már tisztázták az ülésszak első napján. Végül is az ad hoc bizottság határozati javaslatát az Ország­­gyűlés 2 ellenszavazattal, 14 tar­tózkodás mellett elfogadta. Végezetül Szűrös Mátyás az or­szággyűlési munka sajtóbeli vissz­hangjáról szólt. Mint mondta, többhelyütt is­ bírálat érte a tes­tületet, hogy tagjai nem vesznek részt teljes létszámban az ülése­ken. Az Országgyűlés elnöke úgy vélekedett: a felszíni jelensé­gekből nem szabad messzemenő tartalmi következtetéseket levon­ni. Az lenne méltányos, ha a képviselők tevékenységét teljesít­ményük, elsősorban a törvény­­alkotói munka eredményessége alapján ítélnék meg. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette:­ várhatóan szeptem­ber második felében ül össze leg­közelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az elnök — a nyári szabadságok idejére jó pihenést kívánva — bezárta az Országgyűlés üléssza­kát.* Az egyik szünetben tanácsko­zásra gyűltek össze a pártonkívüli képviselők. A független csoport eddigi elnöke, Fodor István le­mondott tisztségéről, mivel idő­­közben az Országgyűlés alelnöké­­vé választották. Rövid vita után jelölőbizottsá­got választottak, akikhez az elnö­ki tisztségre tett javaslatokat kell eljuttatni. A Horváth Miklós ve­zette testületnek tagjai: Balla Éva, Nemes Tamás, Várhegyiné Visky Ildikó és Koczmann Fe­­rencné. Akadt a pártonkívüli képvise­lők között olyan is, aki javasolta, hogy ne várják meg a nyári szü­net végét, hanem azonnal válasz­szák meg testületük vezetőjét. Kü­lönböző oldalról érkeztek ellenér­vek, végül az eredeti elképzelés­nél maradtak: szeptemberre lesz új elnöke a csoportnak. Benjámin Judit bejelentette, hogy csehszlovák polgárjogi akti­visták — a Varsói Szerződés öt tagállama parlamenti képviselői­hez címezve — levelet juttattak el a pártonkívüliek frakciójához, amiben arra kérik a képviselő­ket, hogy határolják el magukat az 1968-as intervenciótól. A leve­let továbbították a Tisztelt Ház külügyi bizottságához. A legélénkebb vita a Szűrös Mátyáshoz írt levél körül bonta­kozott ki, amiben a pártonkívüli képviselők kérik, hogy megfigye­lőként részt vehessenek a nemz­s­zeti közmegegyezést szolgáló tár­gyalásokon. Három tagot is vá­lasztottak, aki­k képviselnék a cso­portot, a frakciót a háromszögle­tű­ kerekasztal mellett. "

Next