Magyar Nemzet, 1989. augusztus (52. évfolyam, 178-204. szám)

1989-08-29 / 202. szám

Kedd, 1989. augusztus 29. Megállapodás a politikai egyeztető tárgyaláson: Egyéni választókerületben 750 ajánlás kell a képviselőjelölt-állításhoz Szeptember elsejétől a rubelhez képest felértékelik a forintot KÖZÉLETI HÍREK Beck Tamás, kereskedelmi mi­niszter hétfőn fogadta Rudolf Sollingert, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara elnökét, aki egynapos, hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon. A megbeszélésen áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak aktuális kérdéseit és továbbfej­lesztésének távlatait. Kemenes Ernőnek, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének meg­hívására augusztus 21-től 26-ig Budapesten tartózkodott dr. Ali Tigrel, a török Állami Tervezési Hivatal elnöke. A magyar—török gazdasági kapcsolatok fejleszté­séről dr. Ali Tigrel megbeszélése­ket folytatott többek között Bé­kesi László pénzügyminiszterrel, Horváth Ferenc ipari miniszter­rel és Dunai Imre kereskedelmi államtitkárral. Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára hét­főn kérésére fogadta Arto Mansa­­lát, a Finn Köztársaság budapes­ti nagykövetét. A diplomata hang­súlyozta, hogy Mauno Koivisto el­nök, Finnország kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az MSZMP főtitkára szeptember eleji hel­sinki látogatásának. A magyar—japán diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulója alkalmából, dr. Horn Gyula és Taro Nakajama külügy­miniszterek levélben fejezték ki jókívánságaikat egymásnak. A többpártrendszer nem kerülhet többe, mint az egypártrendszer Az igazán izgalmas 'k­érdés, a pártok működésével és vagyoná­val­­kapcsolatos vita, e tudósítás írása idején még tartott a Parla­mentben, a háromoldalú politi­kai egyeztető tárgyalásokon. Es­te 8 után mondta ki Pozsgay Im­re a bűvös mondatot, miszerint a­­többpártrendszer nem kerülhet többe a társadalomnak, mint az egypártrendszer. Ami egyet je­lent azzal, hogy a parlament ál­tal megszavazott költségvetési támogatás ezentúl több részre oszlik. Az még nem egészen vilá­gos, hogy ez már az idei évre és a választások előkészítésére vo­natkoztatható. Az ellenzék min­­­denesetre ú­gy értelmezte-: lapunkban külön tudósítás foglalkozik az MSZMP Vagyoná­nak bizonyos átmentésével. Nos, e téma ter­nészetesen hétfőn es­te is szóba­­került a pártok mű­ködését érintő téma tárgyalásán.­­Az MSZMP tárgyaló küldöttsége úgy fogalmazott, hogy a párt va­gyona nem­ a háromoldalú tár­gyalások hatáskörébe tartozik, hanem majd az újonnan megvá­lasztandó Országgyűlés hatáskö­rébe. Ugyanakkor Pozsgay Imre azt is megjegyezte, hogy az MSZMP kész teljes vagyonáról elszámolni a társadalomnak. At­tól sem zárkózott el az MSZMP, hogy a pártok működési szabály­­zata kimondja, hogy minden be­jegyzett párt köteles vagyonát­­irányításnak alávetni magát. A vitából úgy tűnik ki,­hogy ebben a kérdésben még sok részlet t száé­tázandó. Az Ellenzéki Kerekasz­tal mindenesetre arra számít, hogy pártjainak működését már a választásokig normális keretek közt folytathatja. Azaz szeretne részesedni abból a költségvetési támogatásból, amely eddig az MSZMP, ill. a társadalmi szerve­zeteket illette meg. Az említett — talán a legin­kább érdekfeszítő — kérdése előtt tárgyalta meg a politikai egyez­tető fórum a pénteken függőben maradt témákat. Néhány nagyon fontos, részletben döntés is szü­letett. Eszerint 750 választópol­gár ajánlása után lehet állítani egy-egy képviselőjelöltet az egyé­ni választókerületben. Ugyaneh­hez a lehetőséghez juthat az a párt, amely egy-egy megyében az egyéni választókerületek 25 szá­zalékában jelöltet tud állítani. Eldőlt a vita abban a kérdésben is, hogy milyen szavazatarány mellett juthat m­andátumhoz egy­­egy párt, a konszenzus szerint minimum a voksok négy száza­lékát kell megszerezni ehhez. Éles vita után megállapodtak ab­ban is, hogy egy sikertelen első forduló után a második forduló­ban­ az első három jelölt kerül­­.ihet be, illetve ennél több, ameny­­nyiben a jelölt megkapja a­ szava­zatok 15 százalékát."­­­­ Ugyanakkor továbbra sem si­került megállapodni a társadal­mi szervezetek jelöltállítási lehe­tőségéről. Mint ismeretes, első­sorban a SZOT és a­­ Hazafias Népfront foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy­­képviselőjelöltet indít a választásokon. Noha pén­teken­ még arról volt­­szó, hogy hétfőn délután a harmadik oldal választ ad ebben a kérdésben, azaz esetleg eláll-e jelöltállítási jogától. Tegnap este a harmadik oldal újabb haladékot kért. Pon­tosabban, mint Nagy Imre, a har­madik oldal szóvivője megfogal­mazta, ezt a kérdést a plenáris­­ülés elé szeretnék vinni. A nyilvánosság teljes bevoná­sával folyó megbeszélések a jö­vőben a televízió műsorában is nagyobb teret kapnak. Pozsgay Imre bejelentette, hogy a tévé vezetőivel megállapodás történt, hogy a középszintű nemzeti egyeztető tárgyalásokról hetente minimum 50—60 perces összefog­lalót sugároznak. Pozsgay Imre kompromisszu­mos javaslatot tett, hogy mun­kahelyeken, tanintézetekben, szolgálati helyeiken pártszerveze­tek nem működhetnek. Mindezt határidőhöz kötik, legkésőbb a fegyveres testületeknél szűnnek meg, ennek határideje 1990. de­cember 31. (emőd) Next 2000 Kft-MSZMP Fogalmi káosz, avagy a pártgazdálkodás reformja Sebtében összehívott sajtótájé­koztatót tartottak hétfő délután az MSZMP KB székházában, amelynek témája a nemrégiben kirobbant Next 2000 elnevezésű kft. körüli botrány. Mint isme­retes, az SZDSZ által szellőzte­tett hírek szerint az MSZMP a kft-n keresztül akarja vagyonát elrejteni, illetve átmenteni az el­következendő évekre. Hován Gábor, az MSZMP gaz­dálkodási osztályának helyettes vezetője egyszerre próbálta jósá­gos nagyapó és kemény üzletem­ber benyomását kelteni. Mondan­dóját rögtön azzal kezdte, hogy még le nem zárult üzleti ügyek­ről nem lehet fecsegni. Ugyanak­kor arról próbálta meggyőzni az újságírókat, hogy az ügy mögött nincs más, mint a pártgazdálko­dás reformja. A tényekről szólva leszögezte: a cégbíróság augusz­tus 9-én bejegyezte az MSZMP tulajdonában álló Next 2000 Kft.-t, amelynek törzstőkéje 2,9 millió forint. Mindezzel az volt a párt célja, hogy az MSZMP üdü­lőit, vendégházait, számítógépes hálózatát jövedelmezően­ működ­tesse. Hogy miért? — Azért van erre szükség — mondotta Hován Gábor —, mert az MSZMP választási kampány­ra készül, és ehhez pénzre van szüksége. Arra a megállapításra, hogy ily módon lehetőség van a pártva­­gyon átmentésére, az osztályve­zető-helyettes ezt mondta: — A fenti vagyon használati jogának átengedéséről van most szó. Ugyanis a párt „vagyontár­gyai” állami tulajdonban vannak 1977 óta, míg a kezelői jog az MSZMP-nél maradt. Mint kiderült, tizenkét évvel ezelőtt a legfelső pártvezetés dön­tött úgy, hogy az MSZMP va­gyonát államosítják. Nem alap­talan a feltételezés, hogy ekkor talán azért került rá sor, hogy a vagyon kezelésének költségeit esetleg az államra hárítsák. Az MSZMP jelenlegi vagyoni helyzetéről meglehetősen ellent­ Magyar Nemzet mondó információhoz jutottak az újságírók. Először is hivatkozni kell Ho­­ván Gábor azon kijelentésére, mely szerint a párt korábbi va­gyonát 1977-ben államosították, tehát minden párt vagy­on állami tulajdon lett. Ugyanakkor kije­lentette, hogy az MSZMP jelen­legi vagyona (?) törvényes va­gyon, legitim, amelynek értéke 8,6 milliárd forint. Ebből 7,4 mil­liárd az ingatlanok értéke és ben­ne van a párttagdíjak negyven év alatt befolyt, körülbelül 20 milliárd forint leülepedett hánya­da is. A Next 2000 Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Járai János a Bor­sod megyei pártbizottság gazda­sági osztályvezetője. Arra a kér­désre, hogy milyen lesz a kft. fel­építése, Hován Gábor azt mond­ta, hogy még nem döntöttek a cég működési rendjéről. Mindeneset­re nem jogtalan az SZDSZ félel­me, ami a pártvagyon átmenté­sét illeti. Mivel a Next 2000 párt­tulajdon lesz, így gyakorolni fog­ja a párt helyett a fentebb is­mertetett kezelői jogokat. Lehe­tősége lesz valószínűleg arra, hogy esetleges leányvállalatokat alapítson, vásárlásokat bonyolít­son le, és a már most is elég bo­nyolult rendszer így még inkább áttekinthetetlenné válhat, végső soron elbújtatható vagy megsze­rezhető lesz — szigorú szerződé­ses és törvényes alapon — az az állami tulajdon, amelynek a párt a kezelője. A vállalkozás, mint a sajtótá­jékoztatón elhangzott, szigorúan üzleti alapokon szerveződik. A bukás kockázatán kívül termé­szetesen benne van a nyereség lehetősége is, amelynek ötven százaléka az MSZMP-t, ötven százaléka majd­ az államot, illeti. (boros) (MTI) A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testülete MSZMP KB által alapított Next 2000 nevű egysze­mélyes kft. ügyében. Ismeretes, hogy a kft. létrejöttét az SZDSZ szombati nagygyűlésén Demszky Gábor, a Szabad Demokraták Szö­vetsége tanácsának tagja­­tárta a nyilvánosság elé. Egyben bírál­ta az akciót, mint az MSZMP ha­talmának átmentésére irányuló törekvést. Haraszti Miklós, az SZDSZ egyik szóvivője, a szabad demok­raták állásfoglalásáról elmondta: a szövetség egyöntetű véleménye szerint a Next 2000 Kft. létreho­zásához hasonló manőverek meg­akadályozására zárolni kell az MSZMP-ingatlanokat, mielőtt , azok visszavonhatatlanul elvesz­nek a köz számára. Az SZDSZ ezzel kapcsolatban üdvözli és osztja a Független Jogász Fórum véleményét. A Szabad Demokra­ták Szövetsége felhívja a függet­len országgyűlési képviselőket, indítványozzák, hogy az Ország­­gyűlés tűzze a következő ülésszak napirendjére a társadalmi szer­vezetek vagyona zárolásának té­máját. Különös tekintettel arra, hogy nem pártügyről, hanem a nemzet vagyonáról van szó. Az SZDSZ álláspontja az, hogy ha az MSZMP a hatalmához való ra­gaszkodással hajlandó kockára tenni a háromoldalú tárgyalások sikerét, az Országgyűlés dolga fi­gyelmeztetni az uralkodó pártot, ne éljen vissza a nemzet türelmé­vel. Az SZDSZ szerint semmi kivet­nivaló nincs abban, hogy a Next 2000 megalakításával összefüggő tranzakciót a szabad demokraták hozták nyilvánosságra. Szerintük ezt az MSZMP-nek kellett volna megtennie. A Next 2000 Kft. meg­alakításával kapcsolatos iratok, amelyek másolatát az SZDSZ a Független Jogász Fórumnak át­adta­, egyébként" m­erm­csak a Sza­bad­ Demokraták Szövetségénél, hanem a Fővárosi Bíróságnál, mint cégbíróságnál is megtekint­hetők " ,mondotta Haraszti Mik­lós. Jövőre értéktőzsde? Romlott a folyó (MTI) Ülést tartott hétfőn az Országgyűlés terv és költségveté­si bizottsága Puskás Sándor el­nökletével. Először Movik Lászlóné (Pest megye) júniusban elhangzott in­terpellációjával foglalkoztak a képviselők. Majd Békesi Lász­ló pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőket a költségvetés je­lenlegi helyzetéről. Elmondotta, hogy gyorsan nőtt az első félév­ben a tőkés export, s így a kül­kereskedelmi forgalomban az év végére várhatóan több mint 600 millió dolláros aktívum alakul ki. Csökkenő az anyagfelhasználás, s a szerkezeti átalakulás pedig gyor­sult. Nem nőtt viszont a haté­konyság, tovább folytatódik a pa­zarlás az energiával és növeke­dett a kapacitások kihasználat­lansága is. Nagymértékben rom­lott a folyó fizetési mérleg hely­zete. A mérleg hiánya az év vé­gére meghaladja az egymilliárd dollárt. Ehhez hozzájárult, hogy a szocialista külkereskedelemben a tervezettnél lényegesen nagyobb, 800 millió rubeles aktívum ala­kult ki a félév során. A szocialista külkereskedelem­ben nemcsak az okoz problémát, hogy a magyar vállalatok a ter­vezettnél többet exportálnak, ha­nem az is, hogy az importszállít­mányok késnek vagy egyáltalán nem érkeznek meg. Az előirány­zottnál kevesebbet szállítottak a szocialista partnerek energiahor­dozókból, alapanyagokból, sze­mélygépkocsikból. Az energia­szállítási gondok az elmúlt he­tekben súlyosbodtak, s ez lehet, hogy a hazai ellátásban is gon­dokat okoz a jövőben. A szocia­lista külkereskedelemben kiala­kult­ egyensúlytalanság további növekedésének megállítása érde­kében a kormány szeptember 1- jétől felértékeli a forintot 1,50- nel a rubelhez képest. A fogyasztás a tervezettel el­lentétben nagyobb mértékben, három százalékkal növekedett. Míg a fogyasztói árak 16 száza­lékkal, addig a bruttó keresetek 17,2 százalékkal nőttek. A lakos­sági vásárlóerő-kiáramlás töb­bek között szintén hozzájárult a pénzügyegyensúly romlásához. A lakosság az első félévben 40 mil­liárd forint értékben vásárolt kül­földi devizát. A vállalatok is több pénzzel fizetési mérleg rendelkeznek a tervezetthez ké­pest A likviditási többlet eléri a 30­0­illiárd forintot. Ennek szű­kítésére a Magyar Nemzeti Bank három százalékkal emelni fogja a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, s a negyedik ne­gyedévben pedig csökkenti a re­finanszírozási hitelkereteket. A költségvetés helyzete alapve­tően kedvezően alakul. Várha­tóan az év végére a jelenlegi 35 milliárd forintos hiány a terve­zett szintre, 21 milliárd forintra csökken. Jól halad a parlament által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó cso­magterv végrehajtása. Az eddig tett intézkedések eredményeként 42 milliárd forinttal már csökken­tették, illetve csökkentik a kiadá­sokat. A vitában Bognár József (or­szágos lista) és Szabó Kálmán (Budapest) után Lenk Géza, a Bankszövetség elnöke kért szót, aki kifejtette, szerinte nem a bankrendszeren keresztül áram­lott ki a többletpénz, így annak „visszahívására" sem a kereske­delmi bankokat kell felhasználni. A bejelentett restriktív intézke­dések az elkövetkezőkben tovább súlyosbítják a vállalatok helyze­tét, növelik a sorban állást a ki­fizetéseknél.­­ Ezután dr. Kilényi Géza igaz­­ságügyminiszter-helyettes ter­jesztette elő az állami számvevő­székről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály célja lesz, hogy az Or­szággyűlés számára olyan ellen­őrző szervet hozzon létre, amely a kormánytól független, és képes az állami kiadásokat teljes egé­szében ellenőrizni. Horváth La­jos, az Országgyűlés alelnöke el­mondta, hogy az állami számve­vőszéknek 1990. január 1-jén meg kell kezdenie tevékenységét. Ez­zel fel kívánják gyorsítani a tör­vényelőkészítő munkát. A szer­vezésre előkészítő bizottságot hoz­nak létre, melynek vezetőjévé az Országgyűlés elnöke Puskás Sán­dort nevezte ki. Járai Zsigmond pénzügymi­niszter-helyettes tájékoztatta a továbbiakban a bizottságot a ké­szülő értékpapírtörvényről. El­mondotta, hogy a jogszabály fon­tos eleme a pénzügyi reformnak. Olyan értékpapírpiacot kívánnak létrehozni, amelyen nemcsak a Képviselő a két (MTI) Valóságos arénában küzdött meg egymással a komlói országgyűlési képviselő és ellen­tábora. Az előzetes megállapodás alapján hétfőn délután a városi sportcsarnokban zajlott le a nyil­vános vita Mérei Emil és bírálói között. A bányászvárosban június utó­ján kezdődött meg a Mérei Emil képviselő visszahívását szorgal­mazó aláírásgyűjtés. Az indítvány szerint visszaélések történtek az 1985-öse választás előtt és alatt, továbbá gazdaságvezetői és embe­ri hibái miatt is elveszítette vá­lasztói bizalmát a­ 62 éves bánya­­ lói „arénában” mérnök, aki nyugdíjazása előtt a Mecseki Szénbányák vezérigaz­gatója volt. A vita résztvevői, Mérei Emil és bírálóinak vezetője, Pintér József, a küzdőtéren foglaltak helyet. (A képviselő magával hozta az ügy­védjét is.) A bírálók több-keve­sebb konkrétsággal felsorolták a képviselő vállalati, közéleti és em­beri mulasztásait, hibáit. Mérei viszont az egész akciót személyes­kedésnek minősítette, s kijelen­tette, hogy a lelkiismerete tiszta, ezért továbbra sem hajlandó le­mondani képviselői mandátumá­ról. A Fővárosi Tanács V. B. napirendjén Haldokló gyógyfürdők (MTI) A Fővárosi Tanács vég­rehajtó bizottsága hétfői ülésén a lakóházfenntartás helyzetéről tá­jékozódott, majd megállapította: az egészségügyi beruházások közül jól halad a János-kórház fül-orr­­gégészeti pavilonjának rekonst­rukciója, ezzel szeptember végére kell végezniük az építőknek Az idei tanévre készülő tanintézmé­nyek közül csupán a XII. kerületi Városmajor utcai gimnázium épí­tésénél adódtak gondok. A végrehajtó bizottság megvi­tatta a budapesti fürdőhálózat korszerűsített rekonstrukciós és fejlesztési koncepcióját. A gondok közismertek: a fürdőhálózat ki­építése nem tartott lépést a fővá­ros fejlődésével, elmaradtak a korszerűsítések, s romlott a karsztvízkészletek minősége. A fürdőrekonstrukciók közül a leg­sürgősebb feladat a Széchenyi gyógyfürdő teljes felújítása. A versenytárgyalások eddig ered­ménytelennek bizonyultak. El­odázhatatlan tennivalók a Lukács gyógyfürdő rekonstrukciója, vala­mint a török fürdők, a Király, a Srác és a Rudas helyreállítása. Gyógyszerügyi tanácskozás Szektorsemleges vállalkozásokat az egészségügyben (MTI) A nyolcadik hónapja ér­vényben levő gyógyszerrendelési, -kiadási rendszert, és a társada­lombiztosítási támogatási rendelet hatását vizsgálja —"Speciális szak­m­ai kérdések mellett — a hétfőn délután Budapesten megkezdődött VII. országos gyógyszerügyi szer­vezési konferencia. A tanácskozá­son dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter az egész­ségügy reformjáról szólt előadásá­ban. Hangsúlyozta: olyan egész­ségpolitikai alapelvekre van szük­ség, amelyek mögé felsorakozik a nemzet, s a szakma, a szakértők feladata, hogy ezeknek tartalmat adjon. Az alapelvek­­szerint a ma­gyar társadalomban helyre kell állítani az egészségnek mint ér­téknek a szerepét. A jövőben egy­értelműen a teljesítmény- és a feladatfinanszírozás legyen az uralkodó. Az egészségügyben lét­rejövő vállalkozásokat szektorsem­legesen képzelik el. Dr. Matejka Zsuzsanna kor­mánybiztos elöljáróban az idén januárban bevezetett, s nagy vi­hart kavart gyógyszertámogatási rendszerről beszélt. Mint mondot­ta, az előkészítés során a szakem­bereknek olyan ár- és támogatási rendszert kellett kialakítaniuk, amely lehetővé teszi, hogy a tár­sadalombiztosítás érdemi áralkut folytasson a gyógyszergyárakkal. ------- A NAP -----­Véleményhitelesítő Iroda Legújabb, őrült ötletem? Véleményhitelesítő Iroda — köz­li velem Z. — Gondold el, tudós kompánia, netalán valami­féle igazi Akadémia fizetett szolgáltatásként szakértői iro­dát nyit, amely pártatlanul, pontosan, alaposan ellenőrzi, rendelésre, a­­benyújtott álláspontokat. Akár a Köjál az ivó­vizet. Bevihetem a magam véleményét, avagy a vitapartne­remét, s megfelelő taksa lepergetése ellenében harminc nap múlva közült velem, hogy a tudomány mai állása szerint miben tévedtem, miben van igazam. Nekem, avagy az ellen­lábasomnak. Hát mondd, nem lenne nagyszerű üzlet? Az MTA talán le is mondhatna a dotációjáról... Nem — válaszolom neki szomorúan —. Attól tartok, nagy üzlet csak az lenne, ha megfelelő, akármekkora honorárium ellenében a Hitelesítő Iroda mindig annak az igazát bizonyí­taná, aki fizet. Az emberek nem azért mondanak véleményt, hogy rájuk cáfoljanak, és főképp senki sem lenne hajlandó fizetni a cáfolatért. Mármint a saját vélt igaza cáfolatáért. Z. elkomorul. Aztán újabb ötlete támad: — De esetleg a pártok szívesen átadnák alapos ellenőr­zésre a programjukat, a platformjukat?! _ Javíthatatlanul naiv vagy, öregem. Ha létezne olyan tudományos munkaközösség, amely cáfolhatatlan szakvéle­ményt lenne képes megfogalmazni a jövőről — az maga alakítana pártot.K. Z. egy utolsó kísérletet tesz: — De talán a kormánynak jól fogna a Véleményellenőrző és Hitelesítő Iroda. Ebben végül is megegyeztünk. Nagyon jól fogna. DIURNUS Kitüntetés (MTI) Az Elnöki Tanács dr. Végvári­ Lajos művészettörténész­nek, a művészettörténeti tudo­mány kandidátusának, életműve elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyar­­országért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Pusz­tai Ferenc államtitkár hétfőn ad­ta át. 3 (MTI) A szakszervezeti mozga­lomról, a független szakszerveze­tek szervezéséről konzultáltak hétfőn a Független Szakszerveze­tek Demokratikus Ligájának ve­zetői az Amerikai Tanárok Szak­­szervezetének hazánkban tartóz­kodó háromtagú küldöttségével. . Az amerikai szakszervezet,tag­jai ezt megelőzően egy soproni szemináriumon vettek részt, ahol az újonnan létrejött szakszerveze­tek fiatal aktivistáinak adták át tapasztalataikat. A szeminárium­ról szólva a hétfői eszmecserén hangsúlyozták, nagy előrelépés volt ez a független szakszervezeti mozgalomban, hiszen Kelet-Euró­­pában először tarthattak ilyen jel­legű kurzust és tapasztalatcserét. A magyarországi és az amerikai szakszervezeti mozgalmat össze­hasonlítva arra a különbségre hívták fel a hazai szakszervezeti vezetők figyelmét, hogy míg az Egyesült Államokban nagy múl­tú, kifejlett politikai demokráciá­ban harcolnak a szakszervezetek a munkavállalók jogaiért, érde­keiért, addig Magyarországon a születőben levő demokrácia viszo­nyai között, annak kibontakozásá­val egyidejűleg kell megkezde­niük tevékenységüket a független szakszervezeteknek. Az amerikai szakszervezeti ve­zetők végezetül ígéretet tettek ar­ra, hogy segítik a Független Szak­­szervezetek Demokratikus Ligáját a Független Szakszervezetek Aka­démiájának októberre tervezett létrehozásában, s folyamatos mű­ködésében­ nagy, hanem a kis­befektetők is , bály várhatóan novemberben ké­részt vesznek í­rülhet a parlament elé, s a jövő Az előkészületben levő jogszab­i év elején már létrejöhet a tőzsde. A független szakszervezetek találkozója amerikai küldöttséggel

Next