Magyar Nemzet, 1989. október (52. évfolyam, 231-256. szám)
1989-10-02 / 231. szám
Hétfő, 1989. október 2. A belügyi szakmai munka nem válhat pártérdekek és pártharcok színterévé Megszűnt az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottsága Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára fogadta Nagy Gábort, hazánknak a Francia Köztársaságba akkreditált nagykövetét, aki a közeli napokban utazik állomáshelyére. Mário Soares, a Portugál Köztársaság elnöke — aki Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — vasárnap a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában koszorút helyezett el Nagy Imre és kivégzett mártírtársainak sírjánál. A kegyeletes aktusnál jelen voltak a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és az MDF képviselői. Ezután az elnök és kísérete a Dunakanyarba látogatott. A Gellérthegyen a szabadságszobornál szombaton reggel katonai tiszteletadással levonták a Magyar Népköztársaság nemzeti zászlaját. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szombaton fogadta Miroslav Stepant, a CSKP KB elnökségének tagját, a CSKP Prágai Bizottságának első titkárát, aki az MSZMP Budapesti Bizottságának meghívására rövid látogatást tett hazánkban. A találkozón jelen volt Jassó Mihály, az MSZMP PIB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Vlastimil Ehrenberger, Csehszlovákia magyarországi nagykövete. A helyi Ellenzéki Kerekasztal is képviseletet kap a pécsi választási elnökségben. Erről határozott legutóbbi ülésén a Hazafias Népfront városi bizottsága, amelynek hatáskörébe tartozik az elnökségi tagok jelölése. Miután a Hazafias Népfront városi bizottsága a feltételhez kötött visszalépést elfogadta, a reformkörös Somogyi Ferenc megüresedett helyének betöltésével dr. Schmidt Gábor ügyvédet, az MDF baranyai szervezetének vezetőségi tagját bízta meg. Németh Miklós nyilatkozata a Welt am Sonntagnak (MTI) Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a Welt am Sonntag című nyugatnémet napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy az MSZMP jövő pénteken kezdődő kongresszusától a párt teljes megújulását, a reformerők -is, és ..a reformgondolat egyértelmű győzelmét várja. Új,modern, a többpártrendszer követelményeinek megfelelő pártot. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e az MSZMP l£ttéSzakadását konzervatív és reformerőkre, Németh Miklós kijelentette: Ezt nem tudom kizárni. A jó megoldás az lenne, hogy a pártkongresszuson elfogadott reformplatform alapján mindenki maga döntené el, hogy továbbra is a párt tagja kíván maradni, vagy mivel nem fogadja el a gyökeresen megújult politikai platformot, kiválik a pártból, ily módon a konzervatív, megújulásra képtelen erők leválnának. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem fog beavatkozni a magyar reformfáradozásokba. Magyarország törekvései során mindenekelőtt Mihail Gorbacsovtól kap egyértelmű támogatást. A Varsói Szerződésre vonatkozóan a kormányfő nyomatékosítottát határozottan törekszünk arra, hogy a Varsói Szerződés működési rendje megújuljon, méghozzá olyan értelemben, hogy jogi garanciák biztosítsák azt, hogy a szocialista országok semmilyen módon nem avatkoznak bele egymás belső ügyeibe. A lap szerint, a Minisztertanács elnöke első ízben tisztázta, hogy Magyarország, a határ megnyitása felől döntve, senkitől sem kért ehhezengedélyt. Németh Miklós tudatta, hogy a magyar határ továbbra is nyitva marad. " Ha az NDK állampolgárai szabad elhatározásukból úgy döntenek, hogy nem kívánnak hazatérni, nem tehetjük meg, hogy erőszakkal kényszerítsíik őket a hazatérésre. Ezen az elven a jövőben sem kívánunk változtatni. Arra a konkrét kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartaná-e Magyarország európai közösségbeli tagságát, Németh Miklós a Welt am Sonntag előzetes jelentése szerint megállapította: — Politikai és gazdasági célkitűzéseink egyik központi eleme, hogy minél szorosabban közeledjünk Európához. Ennek a közeledésnek több lépcsője van és különböző formák képzelhetője el. Ezek közül az EK-tagság a legfejlettebb — jelentette ki a kormány elnöke. Pozsgay Imre két beszéde Kremsben az európai felzárkózásról, Sopronban az önkormányzatokról Magyarország csak Közép- Európán keresztül zárkózhat fel Európához és a világhoz — hangoztatta Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja az alsó-ausztriai Krems városban szombaton délután tartott előadásán. A magyar politikus az itteni tartományi tudományos akadémia rendezvénysorozatán vett részt. Ennek keretében ő és Erhard Busek osztrák tudomány- és kutatásügyi miniszter tartott előadást Közép-Európa jövőjéről. Pozsgay Imre kifejtette: a közép-európai eszme másfél százados történetében a magyarság számára váltakoztak a kedvező, békés, felzárkózásra alkalmas időszakok a nemzeti szemszögből rossz emlékű háborús évekkel, de végül is a közép-európai összetartozás múltjáról pozitív mérleget lehet megvonni. Magyarország, amelynek hagyományaival és nemzeti törekvéseivel a második világháború utáni rendezés korántsem volt összhangban, az Európától való négy évtizednyi elszakítottság és peremhelyzet után ismét szorosan kapcsolódni akar Közép-Európához, de nem mint valamiféle anakronisztikus tömörüléshez, hanem mint szuverén államok együttműködő közösségéhez. Az államminiszter hangot adott meggyőződésének, hogy — különösen a szovjet reformirányvonal hatására — a Kelet-Európának nevezett térségben is új meggondolások fognak érvényesülni az európai egységesülést illetően. Ma nagy lehetőségek vannak a tömblogikán történő felülemelkedésre, de továbbra is számolni kell az államok közötti bizonyos vonzásokkal. Magyarországnak is vannak érdekei, amelyek az eddigi kelet-európai szövetségeseihez való bizonyos kötődéseinek fenntartását kívánják meg, miközben a nyugati vonzás is erősen hat rá. — Magyarország a Közép- Európába szóló „belépőjegyet" főként az európai értékrendbe való beilleszkedéssel, az igazán európai szellemi terméknek számító szabadságf elfogás alkalmazásával akarja megváltani — folytatta Pozsgay Imre. Az erre irányuló hazai törekvésekről szólva egyebek között kiemelte az államszocializmus sztálinista modellje által felszámolt állampolgári önrendelkezés helyreállításának fontosságát. Rámutatott: a magyar reformfolyamat ma a gazdasági válság ellenére elsősorban politikai változásokban nyilvánul meg. A miniszter úgy vélte: kérdéses lehet, hogy a mai Európa menynyire tud együtt élni egy tartós Magyar Nemzet válságban lévő Kelet-Európával, de bizonyos, hogy igazi, teljes és egységes Európa nem jöhet létre keleti része nélkül. 4. Politikai nagygyűlést tartottak vasárnap a soproni Fő téren. Köszöntőjében Fülöp József, az MSZMP soproni bizottságának első titkára rámutatott: a demokráciának, a jogállamiságnak sarkalatos pillére minden város és község helyi önkormányzatának megteremtése. Ennek szellemében tették közzé Sopron város polgárai felhívásukat, amelyben politikai, gazdasági önkormányzatot követelnek a magyar városoknak és községeknek. Ma azért gyűltünk össze — mondotta —, hogy kinyilvánítsuk eltökélt szándékunkat: cselekvő részesei akarunk lenni a jelenlegi közigazgatás radikális reformjának. Emlékeztetett Németh Miklós miniszterelnök nyílt levelére, amelyben egyetértéséről biztosította a soproniakat és a hozzájuk csatlakozó városok, községek polgárait, majdbejelentette: a felhívást Németh Miklós és Pozsgay Imre államminiszter szombaton aláírta. Ezt követően Pozsgay Imre lépett a mikrofonhoz. — Annak a nemes szándéknak támogatására jöttem — kezdte beszédét amely önkormányzatot kívánj a városoknak, községeknek, ■, és amely a városokat szövetségbe tömörítve kívánja a szükséges erőt is összegyűjteni ahhoz, hogy az önkormányzat szándéka valóságos hatalomként jelenjen meg Magyarország közéletében. Sopron kezdeményezése az egyik legnemesebb kifejezése annak a törekvésnek, hogy az állampolgár az akarat alanya s ne Vrrgya, alávetett alattvalói részvevője legyen — hangoztatta. A valóságos demokrácia letéteményese az önrendelkezésre képes, s tulajdonában, gazdatudatában és személyiségében megerősödött állampolgár. Az ilyen kezdeményezés teremthet közvetlen demokráciát, olyan önkormányzatot, amely eltűri, hogy a város polgárai akár helyi népszavazáson is kifejezhessék törekvéseiket. A diktatúra és a szocializmus egymást kizáró fogalmak Reformszövetség alakult (MTI) Az MSZMP kongresszusának reformelkötelezett küldöttei Vasárnap Budapesten tanácskozást tartottak. Először a kongresszust előkészítő munkabizottságok tagjai kaptak szót, majd Kósa Ferenc tartott vitaindító előadást a reformblokk céljairól. A mozgalom közvetlen célja, hogy az ország elkerülje a gazdasági összeomlást,, a politikai káoszt és az erkölcsi ellehetetlenülést. A távolabbi cél: a szabad, demokratikus, független,szocialista Magyarország megteremtése.. A demokrácia és a néphatalom összefüggéséről szólva hangsúlyozta, hogy a diktatórikus berendezkedés és a szocializmus egymást kizáró fogalmak. Az estig tartó vitában számos országosan ismert, reformelkötelezett politikus (Ágh Attila, Gazsó Ferenc, Vitányi Iván, Tabajdi Csaba) is véleményt nyilvánított. Többen megállapították, hogy a nálunk szocialista vívmányként feltüntetett eredmények Nyugat- Európában gyorsabban, sikeresebben és nem utolsósorban kisebb áldozatokkal valósultak meg. Hangsúlyozták azonban, hogy mindezek a becsületesen dolgozó párttagok munkáját nem kérdőjelezhetik meg. A sorsfordító 1988-as pártértekezlet óta eltelt időszakot ellentmondásosnak ítélték. Megállapították azt is, hogy a párt nem állt a társadalmi változások élére, vezetése kiváló, a régi pártállam fenntartására irányuló politikát folytatott. Felvetették a bb.árpolitikai bizottság, és a főtitkár felelősségét, is.. . A késő esti órákban nyilatkozatot fogadott el a küldöttcsoport. Ebben kinyilvánította a Reformszövetség megalakulását, csatlakozásra szólítva , mindazokat a küldötteket, akik álláspontjukkal egyetértenek, és azok kongresszusi képviseletét vállalják. A Reformszövetség vezetőjének Kósa Ferencet, szóvivőjének Ágh Attilát, Gazsó Ferencet és Vitányi Ivánt választották meg. A tanácskozás résztvevőit "levélben köszöntötte Pozsgay Imre. Az MSZMP kongresszusán ki kell alakítani a különböző politikai áramlatok szövetségét (MTI) A kongreszusi felkészülés jegyében szombaton, pártaktívan találkoztak választóikkal Püspökladány kongresszusi küldöttel, köztük Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A kongresszus előkészítése kapcsán az Országgyűlés elnöke kifejtette: a tanácskozás csak akkor lehet eredményes, ha az európai baloldali mozgalmakba illeszthető, megújult párt jön létre. Szerinte a kongresszuson nem a szakításra kell törekedni, hanem ki kell alakítani a különböző platformok, politikai áramlatok szövetségét. Ehhez jó program és korszerű alapszabály kell, s aki azokat nem tudja elfogadni, nem kell a párton belül maradnia. Ne előre mondjuk meg tehát, hogy ki hagyja el a pártot: ezt dokumentumokhoz, a platformokhoz, áramlatokhoz való viszony alapján kinek-kinek kell eldöntenie — mondotta. A pártaktíva felszólalói egybehangzóan érveltek a reformeszme, a párt immár nem halogatható megújítása mellett. Figyelmeztettek az edddigi értékek megőrzésére is, ugyanakkor úgy fogalmaztak: a kongresszus ne a múlttal foglalkozzon, ne vissza-, hanem előretekintsen, a párt programja előremutató legyen. Az Országgyűlés elnöke nagy megtiszteltetésnek tekinti, ha a parlament úgy dönt, hogy az átmeneti időszakban ő lássa el az államfő tisztét, ami döntő lehet az államélet folyamatossága szempontjából. Ugyanakkor leszögezte: az MSZMP elnökjelöltje Pozsgay Imre, akit ebben a kongresszus minden bizonnyal megerősít. Nem lenne jó, ha személye különféle spekulációkra adhatna okot, s ezzel különböző erők vagy személyek nemkívánatos ellentéteket szítanának közte és Pozsgay Imre között, illetve a vezetésben. — Amit Pozsgay Imre képvisel, azzal tartalmilag egyetértek — mondta Szűrös Mátyás, s itt hasonló összefüggésben említette meg Nyers Rezső, Németh Miklós és Horn Gyula nevét —, stílusban és módszerekben azonban lehetnek és vannak köztünk különbségek. — Habsburg Ottó köztársasági elnöki jelölését nem tartom megfontolt és politikus felvetésnek — mondta további kérdésre válaszolva Szűrös Mátyás, mert ez bizonyos történelmi kérdéseket vet föl a magyar közvéleményben. Mindamellett nagyra értékelem, amit Habsburg Ottó tesz Magyarország és az európai integrációs szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében. (MTI) Veszprémben szombaton befejeződött az MSZMP másfél napos megyei értekezlete, amelyen a térség 20 ezer párttagját 300 küldött képviselte. Az eddigi munkáról és a teendőkről 36 küldött fejtette ki a véleményét. A többség hangoztatta: a megújuló párt, amely a demokratikus szocializmus megvalósítását tűzte ki programjául, feltétlenül új munkastílust kell, hogy kialakítson. Lassítja a kibontakozást, hogy tartja még ma-,gát a régi konzervatív szemlélet, a gyökeres változást kívánó reformkörök még nem tudják érvényesíteni akaratukat. Az értekezleten több küldött kívánságára elszámoltak a meg gyét pártvagyonnal. Eszerint a Veszprém megyei 76 ingatlan 224 millió forintot ér, az eszközök értéke216 millió forintot tesz ki. Többen is foglalkoztak a Munkásőrség szerepével. A többség véleménye szerint a fegyveres testület befejezte feladatát, azonban eddigi tevékenységét, tagjainak önzetlen szolgálatát nem érheti morális elmarasztalás. Számosan amellett foglaltak állást, hogy az MSZMP ne mondjon le megyei napilapjáról, a Naplóról. (MTI) Baranya megye kommunistái szombaton tartották munkaértékelő és programalkotó értekezletüket Pécsett, amely nyitott volt, azaz jelen lehetett bármelyik baranyai kommunista. A küldöttek megerősítették, hogy a pártértekezlet kétfordulós legyen, a második fordulóra a kongresszus után kerüljön sor. A küldöttek állást foglaltak abban a kérdésben is, hogy milyen legyen a jövőben az MSZMP Baranya megyei szervezete. Dányi Pál, a megyei pártbizottság első titkára visszautasította azokat a nézeteket, melyek szerint a reformszellem megtorpant a megyehatáron. A legnagyobb figyelmet a pártegység kérdésének szentelték a küldöttek. Szenvedélyes, olykor indulatos vita támadt az „egységpártiak" és a „szakadáspártiak" között. Az év végéig fölszámolják az MSZMP belügyi szervezeteit (MTI) Szombaton tartották meg az MSZMP belügyminisztériumi értekezletét. A tanácskozáson a kongresszusi, dokumentumokhoz kapcsolódva véleményt nyilvánítottak a főbb társadalmi, politikai kérdésekről, megvitatták a belügyi pártmozgalom helyzetét, és határozatot hoztak a további tennivalókról. A résztvevők egyetértettek a magyar társadalomnak és az MSZMP- nek a következetes reformok útján való mélyreható átalakításával. A párt programnyilatkozattervezetét megfelelő vitaalapnak tekintették, támogatták kongreszszus elé terjesztését. Úgy értékelték, hogy ez a dokumentum a kongresszusi vita után előremutató programot adhat a demokratikus szocializmusba való átmenethez. Kiemelték: igénylik a párt olyan megújítását, amelynek eredményeként az MSZMP sikerrelküzdhet a választók bizalmának elnyeréséért. Kifejezésre juttatták elkötelezettségüket a jogállamiság irányába fejlődő demokratikus társadalmi rend erőszaktól mentes kialakítása, és a nemzet érdekeit szolgáló alkotmányos rend védelme iránt. Határozottan amellett foglaltak állást hogy a belügyi szakmai munka a többpártrendszer viszonyai között ne váljon pártérdekek és pártharcok színterévé. Ezért a pártértekezlet úgy döntött, hogy az MSZMP BM-bizottsága szeptember 30-án beszünteti tevékenységét, az általa irányított munkahelyi pártszervezetek pedig az év végéig fokozatosan szűnnek meg. Ajánlotta, hogy a párttagok személyes döntésük alapján lakóhelyi, területi vagy más, munkahelyen kívüli szervezeti formákba kapcsolódjanak be. Ennek szervezését, koordinálását intézőbizottság látja el. A pártértekezlet Csillik Andrást, az MSZMP BM-bizottságának első titkárát, kérésére — nyugállományba vonulása miatt —, érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is. Vitában alakul a szocdem egység A pártvezetés augusztus elején kinyilvánított egységét követően, az elmúlt hétvége volt az első alkalom, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a tagságot is megpróbálta egységessé tenni. A munkaértekezletet Révész András, a párt elnöke „legyen béke már!" felszólító mondata nyitotta meg. Az első óra azonban a kétkedőket látszott igazolni. A MOM Szakosíts Árpád Művelődési Házában meg■ rendezett-kétnapos - tanácskozás ugyanis türelmetlen megjegyzésekkel és bekiabálásokkal indult? Mint Guba Dezső elmondta, a szociáldemokrácia nemcsak értékrendet, hanem szolidaritást is jelönt. A mostani hetek szervezésimunkáit a november elején megrendezésre kerülő kongreszszus és az országgyűlési választások határozzák meg. Az MSZDP célja, hogy a legkisebb községben is legyen magja, ma ugyanis a 3200 településből csak 160-ban van élő szervezet, a további 160-ban megalakítás előtt áll. Egyébként mind Guba Dezső, mind a később felszólaló Takács Imre megjegyezte, hogy vidéken jobb a szervezettség, mint a fővárosban. Bácskai Sándor tolmácsolta a külföldön kialakult véleményt, addig nem tud eredményesen működni az MSZDP, amíg nem lesz egységes. A három szárny közül a történelmi szárny a nyugat-európai típusú szociáldemokráciát képviseli, a megújulási platform egy liberálisabb irányzatot vall magáénak, míg a Műhely a reformkommunizmushoz való közeledést sem zárja ki. Petrasovits Anna, akinek kulcsszerepe volt a pártközi egyeztető tárgyalások megszervezésében, hangsúlyozta: az MSZDP-nek függetlennek kell lennie, vagyis a pártot nem irányíthatják a Jászai Mari térről. Az első nap délutánján élénk, olykor szenvedélyes vita bontakozott ki a párt belpolitikai irányelveiről, az MSZMP-vel, a szakszervezetekkel és az ellenzékkel kialakítandó viszonyról. Többekben megfogalmazódott az az igény, hogy az MSZMP balközép pártként jelenjen meg és rögződjön a magyar politikai életben. Ugyanakkor sokan annak a véleménynek is hangot adtak, hogy a szociáldemokrata párt legyen ellenzéke az MSZMP-nek. Ezek után talán nem meglepő, hogy egyes felszólalók szerint kialakítható olyan balközép koalíció, amelyben részt vesznek az SZDSZ, a Fidesz és esetleg az MDF hasonló gondolkodású csoportjai. (emőd) 4. (MTI) A Magyarországi Szociáldemokrata Párt november 4. és 6. között Budapesten tartja meg országos kongresszusát, amelynek fő célja lesz a párt megújítása, a program jóváhagyása és minden szociáldemokrata számára hiteles vezető tisztségviselők megválasztása — hangzott el az MSZDP vasárnap befejeződött országos munkaértekezletén. ANAP Sajtóhibák, újságíróhibák A legkönnyebb: a nyomdai sajtóhibák mögé bújni. Van elég, elrejtőzhet mögöttük az ember, akár egy dzsungelben. Csakhogy az igazi, vaskos hibákat ritkán írhatjuk át a nyomda számlájára. Udvarias hang:az olvasó hangja figyelmeztet, hogy a gyoroki — Arad megyei — bontásról szóló jegyzetemben tévesen emlegettem parókiát. Római katolikus egyházról van szó, föltehetőleg tehát a plébánia melletti iskolát számolták fel C sákánnyal, kalapáccsal. Fájdalmasabb és érthetetlenebb vétséget követtem el a minap, amikor Znorovszky Attila váratlan haláláról szólván azt mondtam: az áttelepült erdélyi írók, újságírók közül ő az első halottunk. Holott én búcsúztattam e lap hasábjain is, meg az Élet és Irodalomban Deák Tamást — az elmúlt évtizedben Erdélyből átkényszerült szakmabéliek közül őt, ezt a nagyszerű próza- és drámaírót, esszéistát temettük elsőként. Közreadtam volt, legkedvesebb lapom, a havonta megjelenő Erdélyi Tudósítások postacímét. Ezúttal valóban sajtóhiba törölt egy nullát a postafiók számának végéről... Most azonban már bővíthetem a tájékoztatást: akik anyagilag támogatni kívánják az erdélyi helyzetről tárgyilagosan, tisztességesen és igényesen tudósító lapot, jegyezzék fel a bankszámlát. Állami Értékesítési Bank 204-88 880 Erdélyi Tudósítások Alapítvány. A Tető-Széra szövetkezettől Bitay Pálig, s a Hungária (New York) kávéház munkaközösségéig számosan kérték a menekülteket segítő Transilvania Alapítvány csekkszámlájának számát. íme: Mezőbank Rt. (1025 Budapest, Áldás út 5.) 219-98911-01-02-1. Akik — például külföldről — devizát kívánnak befizetni a Transilvania Alapítványra, íme a devizaszámla száma: Magyar Nemzeti Bank 401-4189- 115-01 (Interbank Rt.). DIURNUS