Magyar Nemzet, 1989. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1989-12-01 / 283. szám

Péntek, 1989. december 1. Ellentmondó állásfoglalások az Országgyűlés feloszlatásáról Átadták a csehszlovák félnek a bős-nagymarosi szerződést módosító javaslatokat KÖZÉLETI HÍREK Szűrös Mátyás, a Magyar Köz­társaság ideiglenes, elnöke távirat­ban üdvözölte André Kolingba hadseregtábornokot, a Közép-af­rikai Köztársaság elnökét az or­szág nemzeti ünnepe alkalmából. Öt magyar ellenzéki párt, il­letve szervezet képviselői szerdá­tól háromnapos látogatáson tar­tózkodnak az osztrák fővárosban, Helenut Zilk bécsi polgármester meghívására. Az MDF, a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, az SZDSZ, a Fidesz és a Kék Lista-mozgalom tizen­két képviselőjéből álló csoport, a látogatás első két napján megis­merkedett Bécs várospolitikai és városfejlesztési problémáival és terveivel. Az MDF Antall József vezette öttagú küldöttségét csü­törtökön délben rövid beszélge­tésre fogadta Franz Vranitzky osztrák kancellár. A magyar el­lenzékiek csütörtök délelőtt a bé­csi városházán találkoztak oszt­rák újságírókkal. A velük lezaj­lott beszélgetés során Csóti György, az MDF országos hivata­lának vezetője közölte, hogy az MDF támogatja a­­bécsi buda­pesti világkiállítás megrendezését, de nem zárja ki egy erről tartan­dó népszavazás lehetőségét. Rövid munkalátogatását befe­jezve, csütörtökön a kora esti órákban elutazott Budapestről Mieczyslaw Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első­ titkára. A len­gyel politikus —­­aki Nyers Re­zsőnek, a Magyar Szocialista Párt elnökének meghívására szerdán este érkezett hazánkba — délelőtt megbeszélést folytatott a magyar pártelnökkel. A több mint két­órás találkozón tájékoztatták egy­mást országaik időszerű belpoliti­kai kérdéseiről, pártjaik belső helyzetéről. Mieczyslaw Rakowski a nap folyamán ezenkívül talál­kozott Grósz Károllyal, a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresz­­szusi előkészítő bizottságának ve­zetőjével. A Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Szocialista Pártot, amely­nek taglétszáma már meghaladja az 51 ezret —jelentette be Vas­­tagh Pál, az MSZP országos el­nökségének tagja. Németh Miklós és Lothar Späth megbeszélése (MTI) Németh Miklós minisz­terelnök csütörtökön a Parla­mentben fogadta Lothar Späthet, az NSZK Baden-Württemberg tartományának miniszterelnökét és a kíséretében levő több mint 30 politikai és gazdasági vezetőt. Németh Miklós és Lothar Späth megbeszélésén, amelyen részt vett Horváth Ferenc ipari miniszter, áttekintették, hogy milyen konk­rét beruházási lehetőségek kínál­koznak a baden-württembergi vállalatok számára a magyaror­szági termelő- és szolgáltatási szférában. Szó volt az idegenfor­galmi, a vendéglátó-ipari és­ a szállodai szakemberképzésben, a­­ menedzserképzésben vállalható baden-württembergi közreműkö­désről. Tárgyaltak a magyarországi né­­metnyelv-oktatás fejlesztéséről is. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Horváth Ist­ván, hazánk bonni, és Alexander Arnot, az NSZK budapesti nagy­követe. ■ Lothar Späth délután elutazott Budapestről. A Gazdasági Kamara elégedetlen az állami vagyonról szóló törvénytervezetekkel A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége megtárgyalta az ál­lami vagyonalapról és az állami vagyon eredményesebb hasznosí­tásáról szóló törvénytervezeteket és állásfoglalásáról nyílt levélben tájékoztatta Németh Miklós mi­niszterelnököt. A levél szerint a kamara ügy­vezetősége sajnálatosnak tartja, hogy a tervezetek a korábbi év­tizedek voluntarista módszereit elevenítik föl A kamarai állásfoglalás rámu­tat, hogy a tulajdonreformnak bár fontos, de csak egyik célja az állami bevételek növelése, s legalább ilyen fontos feladat a gazdaság működőképességének fenntartása és javítása. A levél­ben arra hívják föl a miniszterel­nök figyelmét, hogy a szerintük egymásnak ellentmondó törvény­­javaslatok súlyos bizonytalansá­got okoznak, elbizonytalanítják a gazdálkodó szervezeteket, növe­lik a külföldi partnerek bizalmat­lanságát. A kamara azt is nehez­ményezi, hogy bár a korábbi tár­caközi egyeztetéseken már szá­mos­ észrevételt tett, ezek többsé­gét nem vették figyelembe. Ép­pen ezért tiltakoznak az ellen, hogy úgy tüntessék fel, mintha a tervezetekkel a Magyar Gazdasá­gi Kamara egyetértene. A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége a múlt vasárnapi népszavazásban annak bizonyíté­kát látja, hogy az embereket a 12 milliárd forintnyi pártvagyon sor­sa is nagymértékben érdekli, s éppen ezért rámutat: az állami vagyonalapról és a vagyonkeze­lésről szóló törvénytervezetek több mint kétezermillárd forin­tot érintenek, s ebből arra a kö­vetkeztetésre jut az MGK ügyve­zetősége, hogy a törvényterveze­tekről véglegesen csak a válasz­tások után szabad majd dönteni, amikorra majd eldől, hogy mi­lyen pártokat támogat a nemzet. A Németh Miklós miniszter­­nöknek írt levél utolsó mondatá­ban az általános parlamenti vá­lasztások mielőbbi, legkésőbb 1990 márciusában történő megtartását követeli a Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége. Hét párt és szervezeit szerint: Politikai patthelyzet a népszavazás után Hét párt és szervezet ismertet­te tegnap sajtótájékoztatón állás­pontját a vasárnapi népszavazás­sal, illetve az annak nyomán ki­alakult politikai helyzettel kap­csolatban. Más-más megfogalma­zásban, de valamennyien azt ja­vasolták a velük szimpatizálók­nak, hogy még a parlamenti vá­lasztások előtt válasszon a nép köztársasági elnököt, tehát a népszavazásra feltett négy kérdés közül az elsőre nemet mondtak. S bár — ha kis többséggel is — az igen győzött, mégsem érzik vesztesnek magukat. A Független Szociáldemokrata Párt vélemé­nyét Fazekas Ágnes ügyvivő tol­mácsolta: a választásra jogosul­tak jó része nem ment el szavaz­ni, illetve nemmel voksolt, ez a stabilitás igényének a jele. Ke­resztes Sándor, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöke szerint: a szavazás világossá tette, hogy az eddigi ellenzéki pártok a re­formerek, s a négy nemmel sza­vazók váltak ellenzékké — ez pe­dig új szempont a jövőt illetően a politika alakításában. Vigh Ká­roly, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság elnöke (aki a Magyar Demokrata Fórum országos vá­lasztmányának is tagja) így véle­kedett: az „árukapcsolást” hely­telennek, manipulálhatónak tar­tották, a szavazás eredménye is ezt igazolja. Akik kierőszakolták ezt a szavazást, azzal a céllal tet­ték, hogy megakadályozzák még ebben az évben a köztársasági el­nök megválasztását. Tóth András, az MSZP iro­davezetője szerint pártja állás­pontja: a népszavazás a politikai patthelyzetet erősítette, ám ér­tékként könyvelik el, hogy a nép törvényesen, az urnák mellett dönt sorskérdésekben, nem pedig az utcákon. A patthelyzet Csak az általános választások mielőbbi kiírásával oldható meg, az MSZP kész tárgyalni minden párttal, szervezettel a képviselőválasztá­sok mielőbbi kiírása végett. Bo­gár László, a Hazafias Népfront ügyvezető titkára szerint a szer­vezet álláspontja: a népszavazás Magyar Nemzet vitatható eszközökkel kierőszakolt és hisztérikus akció­­volt, ám a politikai kultúra tanulása érde­kében a részvétel mellett foglal­tak állást. Az eredményből kitű­nik, hogy a magyar társadalom a végletekig megosztott nagy kérdé­sekben, többségében a rendszer­váltás mellett van, de ennek mi­kéntjében nem tudott megegyez­ni. A szavazásban a nép győzött — állapította meg Varga Csaba, a Magyar Néppárt országos titkára —, három kérdésben kiderült, hogy egységes az ország, az új de­mokráciát igényli. A Néppárt sze­retné, ha már december közepén kiírnák a képviselőválasztásokat, s azt az álláspontot képviseli, hogy akár alkotmánymódosítás árán ezentúl mindig a nép vá­lasszon köztársasági elnököt. A parlamenti bizottságok pedig már most vonják be a munkába az ellenzéki pártok képviselőit. Ja­vasolta: jöjjön létre olyan társa­dalmi szervezet, amely a parla­menti választások végéig állan­dó, koordinációs tárgyaló fórum lesz a parlament, a pártok és a kormány között. Csurka István, az MDF országos elnökségének tagja úgy nyilatkozott: az ered­ményt tudomásul veszik, remélik, ezzel lezárul az ország történeté­ben a felesleges dolgokkal való foglalkozás korszaka. A kialakult helyzetben az MDF kész együtt­működni akár tegnapi ellenfelei­vel is, minden vádaskodást haj­landó félretenni, hogy minél előbb sikerüljön ezt a társadalmat eljuttatni a szabad választásig. Szinte ugyanilyen egységet ta­pasztaltak az újságírók a tájékoz­tató másik nagy kérdésében: a rádiót és televíziót felügyelő ku­ratóriumot feltétlenül szükséges­nek tartják az egyes pártok. Né­zeteik csak a megfogalmazásban tértek el egymástól. Az általános választások előtti időszakban nem kifogásolható (MSZP); füg­getlen szakértőket naivitás kérni, hiszen minden pártnak más a „füg­getlen” (HNF); aki a bizottság ellen szavaz, az a múltra szavaz (Magyar Néppárt); a bizottságra szükség van, mert aki a tűzhöz közel van, az meg akarja akadá­lyozni, hogy más is a tűzhöz ke­rüljön (MDF). Azt az érvet sem fogadták el a rádió és a tele­vízió dolgozóinak nyilvánosságra hozott állásfoglalásából, hogy az egypárti diktatúrát most a több­párti váltja fel — ilyen foga­lom ugyanis nem létezik, mond­ták. S kérik a kormányfőt, ne en­gedjen a hisztériának, a kurató­riumot ne oszlassa fel. —rácz— Az SZDP szerint nem kell feloszlatni a parlamentet (MTI) A békés átmenetet csak az garantálja, ha a parlament nem oszlatja fel magát,­ s ezzel egyidejűleg a Németh-kormány is helyén marad az új választáso­kig — jelentette­­ki Petrasovits Anna, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt elnöke, akit a füg­getlen képviselőcsoport tagjai hívta­k meg csütörtöki ülésükre. A képviselők elsősorban az SZDP politikai hitvallására, a jö­vőbeni átalakulásra vonatkozó gazdasági, társadalmi elképzelé­seikre voltak kíváncsiak. Az SZDP közelmúltban megválasz­tott vezetője elöljáróban — még a hét végi népszavazás eredmé­nyére utalva — elmondta: a négy­párti koalíció igazolta az előzetes reményeket, s egyúttal bizonyítot­ta működőképességét is. Hozzá­tette: tapasztalata szerint szerte a világon először parlamenti vá­lasztásokat tartanak, s csak ez­után következik a köztársasági el­nök megválasztása. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon hosszú távon együtt­működhet-e a most szövetségre lépett, de politikai felfogásukat tekintve különböző négy párt, Petrasovits Anna kifejtette: a történelem tanúbizonysága szerint a szociáldemokraták mindig is a polgári radikálisokkal, a polgári demokratákkal működtek együtt a legeredményesebben. Hangsú­lyozta azonban,­hogy pártját a li­­berá­lisoktól alapvetően megkü­lönbözteti az, hogy a szociálde­mokraták egy szociálisan felelős államban gondolkodnak, illetve fontos, mással nem helyettesíthe­tő szerepet tulajdonítanak az erős, alulról felépülő szakszervezeti mozgalomnak. Az Ellenzéki Kerekasztal nyilatkozata (OS) Az Ellenzéki Kerekasz­tal november 30-i ülésén egyhan­gú döntéssel kinyilvánította: szükségesnek tartja, hogy a je­lenlegi parlament következő ülé­sén oszlassa fel magát, és 1990 márciusára írják ki az ország­­gyűlési választásokat. Varga Csaba az EKA soros elnöke Vízlépcsőügy Ökológiai garanciákat kérünk (MTI) Csütörtökön Budapesten, a Külügyminisztériumban átad­ták a csehszlovák­ félnek a bős— nagymarosi beruházás államközi szerződésének — Magyarország által ajánlott — módosítási javas­latait. A szerződésmódosítási igény lényegéről november 3-án — a parlamenti döntést követően — már tájékoztatta Csehszlová­kiát a magyar kormány. Az Országgyűlés október 31-i felhatalmazása alapján a Minisz­tertanács javasolja a vízlépcső­­rendszer csúcsrajáratásának mel­lőzését, a nagymarosi vízlépcső el­hagyását. A magyar fél az öko­lógiailag szükséges feltételek megteremtése esetén kész a bősi erőmű alapüzemmódjához szük­séges létesítmények befejezésére és üzemeltetésére. Udvari László, a bős-nagyma­rosi beruházás kormánybiztosa az MTI munkatársának elmondta: a magyar fél megfelelő ökológiai garanciákat kér. Amennyiben Csehszlovákia kész az államközi szerződés módosítására, a nagy­marosi létesítmény elhagyására, továbbá kifejezésre juttatja szán­dékát az ökológiai garancia­egyezmény megkötésére, akkor Magyarország Dunakiliti térségé­ben folytatja az építési munkákat. A meder áttöltésére viszont csak a garanciarendszerre vonatkozó megállapodás aláírása után kerül­het sor. A magyar fél a tárgyalások so­rán tisztázni kívánja többek kö­zött az új helyzettel kapcsolatos tulajdonjogi, üzemeltetési, ener­giatermelési és -elosztási, árvíz­­védelmi, hajózási, valamint az anyagi veszteségek közös elszá­molására vonatkozó kérdéseket is. A tárgyalási irányelvek kidolgo­zása, a széles körű tudományos előkészítő munka jó ütemben ha­lad — mondotta a kormánybiztos. A tárgyalási anyagok kimunká­lásához a kormánybiztos konzul­tációra kérte fel az Országgyű­lés bős—nagymarosi ad hoc bizott­ságát, a Minisztertanács bős— nagymarosi beruházását ellenőrző társadalmi bizottságot, a Függet­len Jogász Fórumot, valamint a környezetvédelmi kérdésekben a Zöld Pártot, a Duna-mozgalma­­kat, a különféle környezetvédő csoportokat. Udvari László rámutatott: még nem kaptak hivatalos választ a november 3-án átadott jegyzékre. A szomszédos országban lezajló reformfolyamatok viszont arra engednek következtetni, hogy a bős—nagymarosi beruházással kapcsolatban is változni fog az eddig képviselt csehszlovák ál­láspont. A kormánybiztos — mint elmondta — személy szerint is támogatja, hogy magyar környe­zetvédők, jószolgálati küldöttség keretében, mielőbb felkeressék csehszlovák partnereiket a közös álláspont kialakításáért. (MTI) Meglepően sok­­párt képviseltette magát a Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társa­ság környezetvédő csoportja, a Duna Kör és a TDDSZ kezde­ményezte tanácskozáson csütörtö­kön a budapesti TIT Stúdióban, amelyen a bős-nagymarosi be­ruházással kapcsolatos álláspont kialakítása volt napirenden. A pártok képviselőinek véle­ménye szerint a jelenlegi cseh­szlovákiai változások miatt bár­milyen megállapodás mostani megkötése nehéz helyzetet te­remthet a szabad választások utáni magyar parlament és kor­mány, valamint a várhatóan új csehszlovák vezetés részére is. Az Európa Parlament határozata Tőkés László érdekében A Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének képvi­selői több ízben felkeresték Tő­kés László temesvári református lelkipásztort. Látogatásuk célja egyrészt konkrét anyagi segítség nyújtása, másrészt pedig az ő és gyülekezete helyzetével kapcso­latos információszerzés volt. Benyomásaikat folyamatosan eljuttatták egyéb szervezetek mellett az Európai Parlamenthez, ott a magyar ügyekkel megbí­zott bizottság vezetőjének, Habs­burg Ottónak is. A közelmúltban szen­télyes ,temesvári tapasztala­tuk és egyéb információik hatásá­ra a debreceni MDF-tagok fel­kérték Habsburg Ottót, hogy szólaljon fel az Európa Parla­mentben Tőkés László és gyüle­kezete védelmében. A felszóla­lás elhangzott, s mint azt Habs­burg Ottónak az MDF debrece­ni szervezetéhez eljuttatott táv­irata tanúsítja, az Európa Parla­ment a következő határozatot hozta: „Határozat az Európa Parlament részéről az eljárási szabályok 64. pontjának megfe­lelően Tőkés lelkipásztornak a román hatóságok részéről törté­nő zaklatásával kapcsolatban. Az Európa Parlament tudo­mást szerezve Tőkés lelkipásztor idős édesapja és családja folya­matos zaklatásáról és a velük szemben alkalmazott emberte­len bánásmódról, hitelt adva­ azoknak a megbízható jelenté­seknek, melye­k szerint életét a román rendőrség felől komoly veszély fenyegeti, a következő­­határozatot hozta: 1. Felszólítja a román kor­­­mányt, adjon biztosítékokat,­ hogy Tőkés lelkipásztor ellen a jövőben semmilyen módon nem lép fel. 2. Felszólítja az európai poli­tikai közösség külügyminisztere­it, emeljenek kifogást Bukarest­ben a hatóságoknál, nyomatéko­san hangsúlyozva Tőkés lelki­­pásztor emberi jogait és vallási szabadságát. 3. Utasítja az Európai Parla­ment elnökét ennek a határozat­nak mielőbbi előmozdítására az európai politikai közösség kül­ügyminiszterei, illetve a román kormány felé.”­­ *' ■­A Lippai tartományi egyház zsinata november 27—28-án Stapelage-ban (NSZK) tartott gyűlésén megütközéssel vett tu­domást a Romániai Református Egyház, különösképpen Tőkés László lelkész helyzetéről. A Lippai egyház­­zsinata fel­hívja a Román Szocialista Köz­társaság állami szerveit, hogy ha h,­ladéktalanul szün­­tessék be a Tő­kés lelkész és családja ellen in­dított hajszát és üldözést. Egy­idejűleg kéri a Romániai Refor­mátus Egyház vezetőségét, Nagy és Papp püspököket, hogy Tőkés lelkésznek, mint egyházuk lelké­szének és mint lelkésztestvérük­nek adjanak meg minden lehet­séges védelmet. A Lippai egyház zsinata fenn­tartás nélküli testvéri szolidari­tásáról biztosítja Tőkés lelkészt. Támogatja a Református Világ­­szövetség, valamint az Egyházak Világtanácsa és a Magyar Köz­társaság nagykövetének fárado­zását az ENSZ-nél Tőkés László lelkész védelme és biztonsága ér­dekében. A NAP Kis bankók Újra tele vagyunk papír tíz- és húszforintosokkal. Holott nemrég még a húszforintos bankó is olyan ritka volt, hogy még gyűjtője is akadt. Nem kérdezem e papírszaporulat okát. Nem is érdekel különösebben. Bizonyára olcsóbb az összehajtogatható tíz- meg húszforintos, mint a kerek. Az­után meg nem lehet vele telefonálni, s bizonyára ennek is van valami rejtett előnye. Avagy kedvezőbb képet mutat a tárcánk, mert az ezresek és ötszázasak fogyatkozásával nem ürül ki teljesen, megtelhet tízes, húszas, netán ötvenes bankókkal. Egyébként nekem voltaképpen semmi kifogásom e kis papírinvázió ellen. Az ötezres, a tízezres, az ötvenezres bankó megjelenése jobban megijesztene. Ha egy kis szerencsém, és hozzá egy kis pechem is van, jövőre akár nyugdíjba is vonulhatok. Biza úgy reszketek hát az inflációtól, m­int egér a macskától. Azt is tudom, az egér csak a rajzfilmekben jár túl a macska eszén. A macs­ka éhes, nagy és gyors, az egér pici, s csak futni meg el­bújni tud. Futni azonban nem tud gyorsabban a macská­nál, s olyan lyukat e házában nem tudok, ahol a nyugdí­jast nem éri utol az infláció. Boldogan kötnék valamiféle nyugdíjbiztosítást. Jöjjön a Hungária, vagy az Állami, s kössön velem biztosítást ar­ra, hogy a lakbérem nem fogja meghaladni a nyugdíjam X százalékát. Kössön biztosítást a kenyér vagy a tej árára. Áh, nem lesz bolond. Még azt sem szavatolhatja, hogy a papír tízforintos nem lesz olcsóbb a fém tízforintosnál. Már látom, nyolc forintért árulják a tízest, amivel initerurban te­lefonálni lehet. S majd jön a papír egyforintos is, és megje­lennek vele a szénás szekerek. DIURNUS 3 ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS (MTI) A kétnaposra tervezett minisztertanácsi ülés csütörtöki ese­ményeiről, döntéseiről Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő tájé­koztatta az MTI munkatársát a Parlamentben. Elmondotta, hogy a Minisztertanács megtárgyalta a­ kormányzati irányítás korszerűsítését célzó előterjesztést. Ennek kereteiben a kor­mány foglalkozott a műszaki fejlesztés központi irányításának kor­szerűsítésével, valamint a Gazdasági Minisztérium létrehozásával. Vé­gül is úgy határoztak, hogy ezekre a fontos kérdésekre a­ későbbiekben még visszatérnek. E két téma ugyanis a szakemberek kör­ében már korábban éles vitákat váltott ki. A vitának csak egy részét sikerült lezárni, változatlanul jelentős véleménykülönbségek tapasztalhatók. Ezért mindenképpen indokolt, szükséges a különböző elgondolások további egyeztetése. Ez az egyik oka a végleges döntés elhalasztásá­nak. A másik, hogy a kormány az említetteknél jelentősebb szerve­zeti változást tervez. A Gazdasági Minisztérium létrehozása és az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság megszüntetése mellett, a tervek­ben szerepel a Munkaügyi Minisztérium és a Verseny- és Árhivatal létrehozása is. Ezért indokolt, hogy a kormány­ mindezekről a későb­biekben együttesen határozzon, mivel csak így lehet a hatásköri pár­huzamosságokat elkerülni. Egyébként ezért a kormány visszavonta a Munkaügyi Minisztérium létrehozásáról a parlament elé terjesztett javaslatát. A kormány ugyancsak megtárgyalta az agrárpolitikai programról szóló előterjesztést. Az alapkérdésekben a kormánytagok között egyet­értés alakult ki. A termelők a jövőben szabadon választhatnak a vál­lalkozási formák között. A kormány úgy tervezi, hogy a csütörtöki ülésen elfogadott koncepciót a nemzeti agrárkerekasztal elé terjeszti. A koncepciót a kormány felvállalja, ám várja a véleményeket, nyi­tott a különböző kérdésekkel kapcsolatos javaslatok iránt. A kormány megvitatta az igazságügy-miniszter előterjesztését a csa­ládjogi törvény módosításáról, s a beterjesztett javaslatot elfogadta. Ennek alapján hamarosan a parlament elé kerül a törvénymódosító javaslat, amely megkönnyíti, egyszerűbbé teszi, gyorsítja az örökbe­fogadási eljárást. A csütörtöki ülésen személyi kérdéseikről is született döntés, ezek­ről a pénteki sajtótájékoztatón számol be részletesen a megbízott kor­mányszóvivő. A maratoninak ígérkező kormányülést csa­k szombaton fejezik be. Bajnok Zsolt, az MSZP és a kormány viszonyával kapcsolat­ban el­mondotta: Glatz Ferenc művelődési miniszter — az MSZP szerdai saj­tótájékoztatóján elhangzott információval ellentétben — továbbra sem tagja a Magyar Szocialista Pártnak. A kormányban egyébként szá­­mos más olyan miniszter is van, a­ki nem tagja az MSZP-nek, így nem tagja a pártnak Derzsi András közlekedési, hírközlési és építés­ügyi miniszter, Horváth Ferenc ipari miniszter, Hütter Csaba mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter és Med­­gyessy Péter miniszterelnök-helyettes sem.

Next