Magyar Nemzet, 1991. december (54. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-10 / 289. szám
KEDD, 1991. december 10. Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Jelcin telefonált Bushnak Amerika atomaggodalmakkal alkalmazkodik (Tudósítónktól) WASHINGTON - Úgy tűnik, az új nemzetközösségi megállapodás megfelel öz alapelvünknek -jelentette ki a Fehér Ház szóvivője, aki tőle telhetően minden, az ex-Szovjetuniót érintő megjegyzésében igyekezett nyitva hagyni az összes kiskaput. A Berti-kormány sem sokkal tájékozottabb (vagy legalábbis nem árulja el),, mint az „óráról órára változó” helyzetet feszülten figyelő külvilág, hiszen - mentegetőzött a magát szándékosan bizonytalannak mutató Fitzwater - a „fejlemények rendkívül gyorsan alakulnak”. Bush szóvivője a hétfői sajtótájékoztató perceiben nem tudta például, hogy elnöke akárcsak tervezi-e a korábban ilyen esetekben elmaradhatatlan telefonhívást a Gorbacsovhoz. Akit Fitzwater ezúttal a„központ elnökeként” említett, mert bár addig többször is rájárt a szája a - végül is hetven éve megszokott - Szovjetunió megjelölésre, azt immár csupán jobb, pontosabb és főként biztosabb meghatározás híján használta . Hiszen - idézte fel - Baker külügyminiszter már vasárnap kijelentette a CBSévében, hogy „az általunk ismert Szovjetunió nincs ■többé". Vasárnapi lapzártánk után kormánytisztviselők azt hangsúlyozták,hogy az interjú idején a State Department főnöke még mit sem tudott a fereszti hármas megállapodásról, s várta a moszkvai amerikai nagykövetség elemző jelentését. De az általános feltűnést keltett, hogy Baker mekkora hangsúlyt adott Washington atomaggodalmainak, amikor rémlátomásként említette a polgárháborús veszélyt, a „Jugoszláviát atombombákkal”. Ezért is beszéltek a miniszter után kormánytisztviselők annak fontosságáról, hogy bármi legyen is a megoldás, „mi szeretnénk biztosak lenni benne: a hadsereg •.örül neki..." ■Jelcin telefonja még vasárnap elérte Busht, és Fitzwater most beszámolt mindenről, amit az orosz elnökközölít, és ntem árult el semmit a washingtoni választék . Csupán azt hangsúlyozta a Fehér Ház szóvivője, hogy a Busht,folyamatosan tájékoztatni óhajtó” Jelcin „nagyon pozitívnak” minősítette a hármak húzását, és - „osztván” az amerikaiak atomaggodalmait - az arzenál „felelős kezeléséről” biztosította Washingtont. Ahol is a belorusz diplomácia (ismeretesen 1945 óta ENSZ-tagállam) adta át hétfőn a hivatalos breszti okmányokat a Fehér Ház nemzetbiztonsági stábjának. A Bush-kormány mintegy válaszként megismétli most az egy hete, az ukrán népszavazást követően kifejtett amerikai elvet, s Fitzwater szerint Baker „azok alapján” fog tárgyalni Moszkvában, Minszkijén és Újévben, ahonnan különben Niles külügyminiszter-helyettes már visszaérkezett az első tapogatózó küldetésből. Miként egy hete is, most is a helyzethez való alkalmazkodást tanúsítja az amerikai kormány, amely újabban feltűnően igyekszik hangsúlyozni, hogy csupán „szerény befolyása" lehet a fejleményekre. S akként csak reménykedik a kedvező alakulásában, „úgy tűnik” tehát neki, hogy v egy névtelen, magas rangú szavaival v „valamit” létrehoznak a kulcsköztásaságok, netán a Baker emlegette „valamilyen, központot” is. S bár a Fehér Ház egyelőre „nem igazán tudja, milyen státusa van a Szovjetuniónak”, Fitzwater nyomatékkal hangoztatta, hogy „mi jó viszonyban állunk a köztársaságokkal”, és .készek vagyunk együttműködni bármilyen kormánnyal, amely létrejön”. S helyreigazította a sajtójelentéseket a sajtótitkár, dehogyis akarná - mint nyilván nem ujjukból szopták némely tudósítók - Washington oroszellenőrzés alatt látni atomfegyvereket, hanem „egyesített” kontrollal bízvást beérné: a hétfői - a Szovjetunió szétesésének tényét szalagcímekben tálaló - lapokban ugyanis több ukrán és más politikust szólaltattak meg, akik gyanakvásuknak adtak hangot az orosz törekvésekkel kapcsolatban. S persze, itt is mindenki nagy kérdése volt, hogyan tekintenek majd a szemszláv köztársaságok a harmadik nemzetközösségre. Avar János Külügyi állásfoglalás a Szovjetunióról Magyarország mindig is támogatta a Szovjetunió népeinek önrendelkezési jogát, legutóbb éppen az ukrán nép akaratnyilvánítását fogadtuk el a szuverenitásra vonatkozóan - jelentette ki az MTI érdeklődésére hétfőn délután Herman János külügyi-szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Oroszország, Ukrajna és Belorusszia közös nyilatkozatban mondta ki a Szovjetunió megszűnését. A szóvivő rámutatott: a szovjet térség átrendeződése nagyon összetett folyamat. Magyarország abban érdekelt, hogy ez békésen menjen végbe, az önrendelkezésre való törekvés rendezetten, demokratikusan történjen. Az is kívánatos, hogy az együttműködés továbbra is fennmaradjon az egyes köztársaságok, illetve országok között Arra a kérdésre, hogy érdemes volt-e az elmúlt hétére aláírni a magyar-szovjet alapmegállapodást, Herman János kifejtette: a Szovjetunió még a nemzetközi jog alanya, az ENSZ BT állandó tagja, atomfegyverekkel rendelkező katonai nagyhatalom. Ez az arzenál jelenleg központi ellenőrzés alatt áll. Magyarország egyidejűleg helyezte kapcsolatait új alapokra az unióval,illetve az egyes köztársaságokkal.. Göncz Árpád Quitóban tárgyal Quitóból jelenti az MTI. Hétfőn Quitóban megkezdődött Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos ecuadori programja. A latin-amerikai körútja során a magyar államfő szombaton érkezett Chiléből látogatássorozatának második állomására, Ecuadorba. A meglehetősen feszített chilei program után az elnök a hétvégét pihenéssel töltötte. Hétfőn Göncz Árpád elsőként a quitói polgármesterrek találkozott, majd a nap magyar vonatkozású eseményeként koszorút helyezett el Petőfi Sándor szobránál. ■. A magyar államfő közép-európai idő szerint este kezdett tárgyalásokat vendéglátójával, az ecuadori elnökkel. Újabb tanácskozás Hágában a tűzszünetről A szerbiai ellenzék tiltakozása ÚJVIDÉK - Hágában máris összeültek, de csak véleménycserére a hat jugoszláviai köztársaság vezetői és Lord Carrington, a békekonferencia elnöke. Ezt megelőzően azonban a veterán brit diplomata négyszemközti tárgyalásokra invitálta a jugoszláviai hatok mindegyikét (Miloseviccsel háromszor ült asztalhoz). Az. pK tehát folytatja a közvetítést a fegyvernyugvás megteremtése, majd a háború beszüntetése érdekében, s folytatja az ENSZ is annak a módozatnak a felkutatását, amely lehetővé tenné a kéksisakosok Jugoszláviába vezénylését. Az egyiknek a legsürgősebb feladata a tűzszünet létrehozása, a másiknak pedig - miután az létrejött - annak fenntartása és megszilárdítása, hogy azután hozzáfoghassanak a válság tartós rendezéséhez. Cyrus Vance ENSZ-megbízott Jugoszláviából New York-ba utazott, hogy a világszervezet főtitkárának jelentést tegyen tárgyalásairól. Ennek alapján fog majd dönteni Cuellar, hogy javasolja-e a Biztonsági Tanácsnak a béke katonáinak állomásoztatását Jugoszláviában. Derűlátásra azonban nincs sok ok. Hiába nyilatkoztak Vance tárgyalópartnerei, hogy sok mindenben már megállapodtak. Mert mit sem érne még, ha az elhelyezésének sokat vitatott helyszínében is megegyezésre jutnának (amiről egyelőre szó sincs), ha az alapvető feltétel, a tűzszünet, nem teljesült. Ezt maga Vance is hangsúlyozta, ki tudja, hányadszor. Nagy lépésnek nevezte azonban Horvátország és a hadsereg megállapodását a kivonulás határidejéről, ám hozzá kell tenni, hogy ez a kivonulás nem a háborús övezetekre vonatkozik. Elkészült továbbá a lehetséges „békehadművelet” koncepciója, amelyhez megszerezték a szemben álló felek támogatását, ami meglepetésnek számít, emlékezve a makacs elutasításra. Vance azonban nem volt hajlandó, felfedni ennek a „békesémának” a részleteit. Az utóbbiak miatt ütött meg optimistább hangot a BBC. Szerinte ugyanis „jobbak a kilátások a válság megoldására”. Szoros kapcsolatot lát a laktanyák zárlatának feloldása és a fegyvernyugvás tiszteletben tartása között.. Az idő mindenesetre igen sürget Főleg a bejelentett német elismerés miatt is, mert ha Németország - mint ahogyan a Der Spiegel írjat már december 17-én - úgy dönt hogy ő kezdi meg a sort új helyzet előtt találja magát Európa is és az ENSZ is. Nem beszélve a frontról, ahol egyes vélemények, de nyílt fenyegetések szerint is maraton eddiginél nagyobb hévvel lángolnának fel a harcok, és a támadók teljes katonai győzelemre törekednének. Németországot valószínűleg gyorsan követné Olaszország, Belgium, Luxemburg, Dánia, Portugália, valamint Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Svédország, a Vatikán, valamint Ausztrália is - véli a német magarás. A britek, a franciák, a görögök, a hollandok, az írek és a spanyolok egy ideig még várnának, de a vége az lenne, hogy - mint Genscher mondta - az elismerés a legkönnyebb út hogy kikerüljön az ország a háborúból. Vajon döntenek-e erről a kérdésről Maastrichtben? Az álláspontok nagyobbrészt ismertek. Nem valószínű azonban, hogy a jugoszláv válság nagyobb megosztottságot okozna a részvevőik között. Zágráb mindent megtesz, hogy a nemzetközi elismerést mielőbb kieszközölje, s hogy a békeerők érkezését meggyorsítsa. Tudjmak horvát elnök kijelentette, hogy Horvátország tiszteletben tartja a hágai és a genfi megállapodásból eredő kötelezettségeit, s most a másik félen van a sor, azon, amely agressziót hajt végre Horvátország ellen. A szerbiai ellenzék mind hangosabban emeli fel szavát a hadsereg támadásai ellen. A Demokrata Párt tiltakozott Eszék és Dubrovnik ágyúzása miat, s követelik, hogy Belgrád határolja el magát tőle. Tiltakoztak a frontot megjárt szerbiai tartalékosok is. A kragujeváciak például nem akarják folytatni a harcot, azt azonban nem bánják, ha másokat küldenek helyettük. Folytatódik a föderáció szerveinek az eróziója. A szlovén és a horvát elnökségi tag után a macedón is bejelentette, hogy visszavonul a jugoszláv államelnökségből. A horvátországi hadszíntereken a viszonylagosan nyugodt éjszaka után hétfőn kiújultak a harcok. A hadműveletek méreteiről ellentmondó jelentéseket továbbítottak a hírközlő szervek. Sebestyén Imre Dubrovnik fellélegezhet Belgrádból jelenti az MTI. A jugoszláv hadsereg hétfőn beszüntette Dubrovnik legnagyobb kikötőjének két hónapja tartó blokádját. Hírügynökségi jelentések szerint erre a horvát és a szövetségi vezetés között szombaton létrejött megállapodásnak megfelelően került sor. A jugoszláv szövetségi hadsereg a múlt héten már beszüntette hat további horvát kikötő zárlatát. A UPI hírügynökség értesülései szerint a szövetségi hadsereg és a horvát gárdisták hétfőn kicseréltek 1600 hadifoglyot. A fogolycsere a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével jött létre. Újabb konfliktus érlelődik az elnök és a breszti hármak között (Folytatás az 1. oldalról) Szerinte Kirgizia és Kazahsztán mellett Örményország határozhat még a breszti egyezmény aláírása mellett. (Jereván, hétfőn este üdvözölte is a hármak kezdeményezését, kilátásba helyezve társulását.) Nazarbajev kazah elnök úgy fogalmazott, hogy valóságos, sokként értesült a szláv tömörülés létrejöttéből. Nehezményezte, hogy sem Jelcin, sem Kravcsuk nem konzultált előzetesen vele. Mint újságíróknak elmondta, tanulmányozta a breszti dokumentumokat, és neki továbbra is a novo-ogarjevói változat a rokonszenvesebb. Javasolta, hogy alternatív lehetőségként vizsgálják meg a törvényhozások a breszti megállapodást is a Novo-Ogarjevóban egyszer már jóváhagyott szerződéstervezet mellett. Megfigyelők teljesen áttekinthetetlennek minősítették a hétfőre kialakult helyzetet. Az orosz tévéhíradó kommentátora annak a benyomásának adott hangot, hogy újabb komoly konfliktus érlelődik a szövetség megőrzése mellett kardoskodó Gorbacsov és a breszti hármak, de különösen Jelcin között. A szovjet alkotMoszkvából jelenti az MTI. Gorbacsov a Népképviselők Kongresszusa rendkívüli tanácskozásának összehívását vette fontolóra. A legfelsőbb törvényhozó testületnek azt javasolja, hogy az általa és a breszti csúcson előterjesztett javaslatot is vitassák meg. Ez derült ki a szövetségi elnök nyilatkozatából, amelyet hétfő este ismertetett a központi televízió. A nyilatkozat hangneme arra utal, hogy a szövetségi elnök nem szándékozik megválni lisztétől. Gorbacsov szerint az oroszországi, az ukrán és a belorusz elnök egyedül nem hozhat sok nemzetiséget érintő döntést. Jogtalannak nevezte, hogy érvénytelennek nyilvánították a szövetségi törvényeket és felfüggesztették a szövetségi intézmények működését. Lányfelügyelő bizottság a maga részéről jelezte, hogy kompetenciájának keretein belül maradva megvizsgálja a breszti találkozó nyomán bekövetkezett fejleményeket. V.L. * Nut*«. RRRHSm Jelcin: - Azt hiszem, sikerült az összes hatalmat elhappolni Önlőll Gorbacsov:- És aztán, nem volt valami sok... (A Le Canard enchaine rajza) Major, a „fenegyerek” A britek várakozó állásponton (Folytatás az I. oldalról) Kedden egyébként-mint mondta - szóba kerülhet a Közel-Kelet, a rasszizmus és a szélsőséges nacionalizmus jelensége is. A holland diplomácia vezetője megerősítette, hogy az állam- és kormányfőket élénken foglalkoztatják a szovjetunióbeli események. Ám bármennyire is aggódik Nyugat-Európa a széteső szovjet „szuperállam” miatt, itt mégis első- sorban arról vitáznak az állam- és kormányfők, a külügy- és pénzügyminiszterek -"összesen mintegy ötszáz politikus és szakértő érkezett a német-belga-holland határon lévő százezer lakosú kisvárosba, hogy Európa nyugati felében mikor és milyen formában valósul meg a „szuperállam”. A tanácskozást hétfőn reggel az álláspontok kifejtésével kezdték a delegációvezetők,majd a holland királynő ebéden fogadta őket. Ekkor mondta az uralkodó, ha létrejön a majdani közös valuta, akkor nem bánja, hogy képmása lekerül a pénzérmékről. A megjegyzés nem is olyan közvetve utal arra a londoni döntésre, amely szerint //. Erzsébet portréját mindenképpen megőrzik a brit fonton, függetlenül az esetleges közös nyugat-európai pénztől. Ez a "képmásvita" jól kifejezi a hétfői felszólalások talán leglényegesebb ütközőpontját. A részvevők többségével összhangban Kohl kancelláramellett érvelt, hogy Maastrichban visszafordíthatatlanná tegyék a közös valuta és az egységes bank felé vezető folyamatot, amely a tervek szerint valamikor az évtized második felében tetőződne be, Bonn azonban ragaszkodik ahhoz - ezt..Vogel szóvivő is kifejtette -, hogy szigorú pénzügyi feltételek teljesítésével kell elejét venni annak, hogy inflálódó ECU-val helyettesítsék a szilárd márkát. A szorosabb pénzügyi összehangolás mellett érvelt Martens belga kormányfő is, persze abban a reményben, hogy a költségvetési hiány fedezésébe besegít a közösség. Gonzales spanyol kormányfő is a visszafordíthatatlanság mellett tette le a Voksot, ám emellett alapfeltételnek mondta a közösségi erőforrások átcsoportosítását, tehát a szegényebb országok fokozottabb támogatását. Mitterrand francia elnök - az olaszokkal kötött egyezség értelmében - - amellett kardoskodott, hogy szabjanak a briteknek határidőt a pénzügyi unióhoz történő csatlakozásra; a portugálok azt fejtették ki, hogy nem lehet „kétcsatornás” pénzügyi uniót szervezni, az írek ugyancsak a szegényebbeknek nyújtott fokozottabb segítséget helyezték előtérbe, a görögök pedig gyorsan csatlakozni akarnak a nyugat-európai unióhoz. A csúcstalálkozó egyfajta „engedetlen fenegyerekévé" előlépő Major igyekezett enyhíteni a ránehezedő föderalista nyomást. A brit miniszterelnök- mint szóvivője közölte - ragaszkodott ahhoz, hogy Maastrichtjogilag kötelező formában” mondja ki, csakis a nemzeti parlamenttől függ, hogy egy ország csatlakozik-e, s ha igen, mikor a gazdasági és pénzügyi unióhoz. A britek tehát a gazdaság gyakorlati fejleményeitől tennék függővé, fölváltják-e a fontot a közös valutával. John Major üdvözölte, hogy Kohl is fontosnak tartja a tagországok gazdaságának közeledését ,konvergenciáját”, s megint kizárta, hogy a NATO-t valamilyenfajta európai védelmi közösség helyettesítse. „Semmi újat nem mondott Major” fejtegette szemrehányón a londoni The Economist munkatársa, bár már több mint fél nap eltelt. Mire a kormányfő szóvivője azzal replikázott hétfőn kora délután, „hát ez az, még mindig hátra van másfél nap”. Ily módon is tehetségesnek tartva tehát a kemény alkudozásokat, s a hétfői nap második felében szinte az ajánlatok és ellenindítványok egyfajta vására kezdődött az EK csúcstalálkozó színhelyén. Kohl kancellár vasárnap este derűlátóan nyilatkozott, de a beszédekből világosan körvonalazódtak a korábban is látható ellentétek: „Ön még mindig derűlátó?” - kérdezték a hírlapírók Kohl szóvivőjétől. Mire az kitérően így válaszolt: „Csak nem fogok a főnökömnek nyilvánosan ellentmondani.” A sajtóközpontban mindenesetre sokan emlékeztetnek arra, hogy a mostani folyamatot, az uniós terveket elindító 1985-ös luxemburgi találkozón, amikoris ugyancsak az alapító római szerződés módosításáról döntenek, nem kevesebb mint 28 órát vitáztak a résztvevők, amíg az egyezmény végül elkészült. A már említen késő esti tájékoztatón a holland külügyminiszter aránylag derűlátónak mutatkozoa,de szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy mind a politikai unió, mind a majdani közös valuta dolgában az összes döntést a csúcsértekezlet második napján kell meghozni. Hétfő estére világossá váltak az álláspontok, a tagországok azonos és eltérő hangsúlyai. Martin József Tart a válság a Magyar Szónál Az újvidéki Magyar Szó továbbra sem hajlandó elfogadni a hatalom által ráerőszakolt főszerkesztőt, s a szerkesztőség tagjai nem engedik, hogy Maród Miklós neve bekerüljön az impresszumba. A fenyegetést, hogy akkor nem engedélyezik a lap nyomtartását, nem váltották be, úgyhogy sikerült elkerülni a botrányt. Maróti Miklós nem hajlandó elfogadni a szerkesztőség követelését, hogy nyújtsa be visszavonhatatlan lemondását, amivel egy időre megoldódna a főszerkesztőválság. Szombaton még nem zárta ki ennek lehetőségét. A vajdasági magyar értelmiségiek, de a szerb ellenzék és az újságírókollégák jó része is a Magyar Szó mellé állt harcában, hogy az újság megőrizze szerkesztéspolitikájának független, pártokon kívüli, tárgyilagos és nyílt jellegét, amit az új főszerkesztő személye nem szavatol, jóllehet, ígéretet ten arra, hogy nem avatkozik bele a szerkesztésbe. 10 ÉVES A MŰSZERTECHNIKA Az idén még lízingelhet nálunk! A legkedvezőbb piaci feltételeket ajánlja minden termékünkre. Ugorjon be hozzánk egy kávéra! MŰSZERTECHNIKA Megtalálhat minket a Király u. std-ben 4703 Telefon: 122-1623 Fax: 122-5099