Magyar Nemzet, 1992. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 26. szám
2 Magyar civil Nemzetközi élet PÉNTEK, 1992. január 31. KÜLFÖLD GIOLO ANDREOTTI olasz miniszterelnök csütörtökön előbb a képviselőhöz, majd a szenátus előtt megvonta közel kétéves kormányzása mérlegét és bejelentette a törvényhozási időszak végét valamivel annak rendes lejárta előtt. A kormányfői előterjesztést vita követi, majd szombaton, a válasz után Andreotti benyújtja lemondását a köztársasági elnöknek, aki feloszlatja a parlamentet. Az újra választásokat április 5-ére tűzik ki. A törvényhozási időszak rendesen június 15-én járt volna le. 1£CH WALESA lengyel köztársasági elnök, aki az iskolai szünidőt gyermekeivel a hegyekben pihenéssel akarta tölteni, megbetegedett. Az államfőt, feleségét és négy gyermekét súlyos vírusfertőzéssel kezelik. Mivel további orvosi kezelésük szükséges, az elnöki kabinetiroda szerint kérdésessé vált, részt tud-e venni Walesa az eredeti terveknek megfelelően február 4-én az Európa Tanács ülésén Strasbourgban, ÉSZAK-KOREA Bécsben aláírta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) biztonsági szerződését, amely lehetővé teszi nukleáris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzését. A hírügynökségek emlékeztetnek rá: Dél- Korea, az Egyesült Államok és Japán tart attól, hogy Phenjan egy éven belül képes lesz atombomba gyártására. Észak-koreai illetékesek mindig cáfolták a nukleáris fegyverek fejlesztésének vádját, és már korábban jelezték, hogy a KNDK csatlakozik az IAEA biztonsági szerződéséhez. Dél- Korea mindazonáltal úgy véli: az ellenőrzés június előtt nem kezdődik meg, és ezzel Phenjannak elég ideje marad arra, hogy befejezze a nukleáris fegyver kifejlesztését. ÚJ NÉVEN, ITAR-TASZSZ jelzéssel jelentkezik mostantól az évtizedek óta TASZSZ-ként ismert, egykori szovjet hírügynökség. Ezzel az orosz elnök rendelete értelmében megkezdődött Oroszország önálló hírügynökségének létrehozása. A függetlenné vált köztársaságokból érkező jelentések a jövőben eltérő jelzéssel jelennek meg, mint például Ukrinform-TASZSZ. Ez a forma az egykori szovjet köztársaságok független hírügynökségeinek együttműködését jelzi. A „TASZSZ" rövidítés jelentése is megváltozott: a korábbi Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza (a Szovjetunió Hírügynöksége) helyett Tyelegramnoje Agensztvo Szuverennih Sztran (Szuverén Országok Hírügynöksége). AZ AMERIKAI KORMÁNY 450 millió dolláros támogatást javasol a középkelet-európai országoknak az októberrel kezdődő költségvetési évben. A térség hat országának szóló, államonként nem elkülönített összeg körülbelül megfelel annak, mint amennyit a folyó évre irányoztak elő. Kereteiről egyébként mindmáig nincs megállapodás a törvényhozásban. A Független Államok Közössége, amely milliárdos értékű gabonahitelekben, valamint humanitárius támogatásban részesült, további 620 millió dollár értékű amerikai segélyt kap a következő évben. UKRAJNA ÉS IRÁN négy évre szóló, kétmilliárd dollár értékű csereegyezményt írt alá; ennek értelmében a volt szovjet köztársaság olajért cserébe ócskavasat, vegyi anyagokat és berendezéseket, köztük olajkompresszorokat, illetve esetleg fegyvereket szállít Teheránnak. Nem esett szó arról, milyen típusú fegyverek kerülhetnek szóba, de a megfigyelőket aggasztja, hogy Ukrajna egyike a nukleáris arzenállal rendelkező volt szovjet tagköztársaságoknak. AZ OROSZ „MAFFIA" NAGYJAI megegyeztek abban, hogy a kisebb moszkvai üzletek és vendéglátóipari egységek 50-80 százalékát ellenőrzésük alá vonják a privatizálás során. E meglepő jelentést az AFP által idézett - és egyébként bűnügyi eseményekre specializálódott - Krim- Press hírügynökség adta közre. Mi több, a Krim-Press forrásai szerint a privatizáció mindeddig éppen az enlített egyezkedés miatt késlekedett az orosz fővárosban. A „keresztapák" állítólag az orosz kormánnyal is kapcsolatban állnak. EGY TIZENHÁROM TAGÚ KUBAI CSALÁD a guantanamói amerikai támaszpont felé próbált menekülni, s a kubai biztonsági szolgálat tagjai tüzet nyitottak rájuk. Egy fiú és leány megsebesült. Az eset a múlt hét végén történt, s a szökés egyébként csak egyetlen férfinek sikerült, a többieket letartóztatták. Amerikai haditengerészeti adatok szerint az elmúlt csaknem 30 évben 3730 kubai szökött a támaszpontra. A kellemetlen közjátékok ellenért Óvatos derűlátás Jeruzsálemben a moszkvai értekezlet után JERUZSÁLEM Hónapok óta csütörtökön első ízben erősödtek föl az izraeli sajtóban a derűlátó vélemények. A megszólaló politikusok, gazdasági szakemberek többféleképpen bíznak a közel-keleti térség - és benne Izrael - helyzetének jobbra fordulásában. Optimizmusuknak egyik oka, hogy most már szinte bizonyosra vehető, Izrael megkapja az amerikai bankgaranciát, és mint hírlik, még jobb feltételek mellett, mint ahogy azt az elmúlt napokban az itteni sajtó beharangozta. A másik ok, ami reménnyel tölti el a megfigyelőket is, a moszkvai sokoldalú békeértekezlet eddigi fejleményei. Politikai hírmagyarázók úgy vélik, hogy ugyan a korábban pontosított, de már azóta is megváltoztatott helyszínek még módosulhatnak, ám az valószínű, hogy május elején, a bizottsági ülések folytatásakor már konkrétabb eredményekről számolhatnak majd be a tárgyaló felek. Éppen e reményteljes moszkvai kezdet ösztönözte az izraeli belpolitikai élet ellenlábasait - köztük a nagy, több pártból álló baloldali ellenzéket - az egyezségre a Likud vezette jelenlegi kormánykoalícióval. Megállapodtak abban, hogy a választásokat június második felére előrehozzák, de ezek előkészületei nem zavarhatják meg a jól induló békefolyamatot. Hogy mi adott ekkora optimiz-musra okot az izraeli politikai körökben, ma még érthető okokból minden részletében nem hozták nyilvánosságra. Hiszen ahogy azt a nemzetközi sajtó is világgá röpítette, a tárgyalások idején ezúttal szintén sor került kellemetlen közjátékra, amikor a palesztin delegáció igyekezett elismertetni és a külföldön élő palesztinok képviselőivel kibővíteni küldöttségét, és ez végül saját távolmaradásukat vonta maga után a menekültügyekkel foglalkozó bizottsági ülésről. Ugyanakkor éppen ez a bizottság - amelynek a munkájában részt vett Izrael és valamennyi jelen lévő arab ország jutott leghamarabb a témák kijelölésében és a jövendő helyszín, valamint időpont kiválasztásában megegyezésre. Kanadában április végén folytatják a megbeszéléseket, remélhetőleg akkor már a palesztinok részvételével. A másik négy bizottság munkájáról hasonló értelemben nyilatkoztak az izraeli delegációk vezetői, így például David Ivry hadügyi államtitkár a fegyverkezési bizottság értekezéseit konstruktívnak és nagyon jó légkörűnek nevezte. A legérdekesebb nyilatkozat azonban Frenkel professzor, az Izraeli Nemzeti Bank elnökétől volt hallható. A gazdasági bizottság izraeli csoportjának vezetője azt mondta: annyira előrehaladtak a tárgyalások, hogy mesterségesen kellett fékezniük a tempót, figyelembe véve a társbizottságok lassúbb ütemét Valójában ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az élet néha sok szempontból megelőzi a politikai rendezések hozta szabályozókat Izrael és a környező arab országok között kimondatlanul is évek óta léteznek látens gazdasági kapcsolatok, mi több, még együttműködésre is akad elvétve példa. Még egy megjegyzés a konferencia hangulatáról: az orosz fővárosban fordult elő először az, hogy az izraeli és a jordán, valamint a Perzsa-öböl országainak képviselői nemcsak az üléstermekben, hanem a szünetekben is szinte baráti hangulatú beszélgetéseket folytattak. E konferencia létrejöttének tulajdonítja Izrael újabb diplomáciai sikerét, miszerint negyvenhárom év után és a már meglévő konzuli kapcsolatokra építve az indiai miniszterelnök bejelentette, hogy a két ország legrövidebb időn belül fölveszi a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat. Ennek egyszerre örül a néhány évtizeddel ezelőtt ide vándorolt nagy számú indiai zsidóság és a még Indiában élő zsidó közösségek. Izrael 1991-et és 1992-t máris diplomáciai sikerévnek könyveli el. Az elmúlt hónapok súlyos belpolitikai csatározásai után a szakemberek most egyre inkább a gazdasági kibontakozás esélyeit latolgatják. Tervbe vették, hogy esetleg elindítják a bérlakási akciót, s mintegy százezer új munkahelyet szeretnének teremteni. Persze mindez az amerikai bankgaranciától függ. Beck Anna Izraeli jogsértések Londonból jelenti az MTI. A londoni székhelyű Amnesty International jelentése szerint Izrael a kihallgatások során kínzásokat alkalmaz. Az emberi jogi szervezet az ENSZ genfi emberi jogi bizottságához is benyújtotta észrevételeit a jelentésben foglaltak azonnali orvoslását követelve. Az Amnesty a tapasztaltakkal kapcsolatban felszólította a zsidó államot: bizonyítsa, hogy a kihallgatásokra vonatkozó titkos irányelvek megfelelnek a világon általánosan alkalmazott módszereknek, és Izraelben teljesítik a nemzetközi jognak azt a követelményét, amely a vallatások során tiltja a kínzást és az embertelen bánásmódot. A szervezet jelentéséből kiderült: Izraelben a kihallgatások során gyakori a verés, a hosszan tartó megbilincselés a legkülönbözőbb fájdalmas testhelyzetekben, és az is, hogy a vallatás alatt a gyanúsított fejére zsákot húznak. Az Amnesty aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a megszállt területek palesztin lakosait vádemelés, illetve tárgyalás nélkül tartják vizsgálati fogságban akár fél évig is, s a fellebbezési eljárás sokszor csak hónapokkal az őrizetbe vétel után indul meg. & British Airways A Világ kedvenclégitársasága. Budapest, Rákóczi út 1-3. 118-3299, 118-3041 A VILÁG LEGJOBB AJÁNLATA UTÁN A VILÁGOT AJÁNLJUK ÖNNEK! ■ ΦΜ New York 45 810 Ft-tól, Los Angeles 69 498 Ft-tól, Montreal 57 573 Ft-tól, Rio De Janeiro 149 013 Ft-tól, Australia 149 900 Ft-tól, London 19 000 Ft-tól. Vegye meg repülőjegyét a BRITISH AIRWAYS járataira a WAGONS· LITS utazási irodánál. Budapest, Dorottya u. 3. 118-2569, 118-2788 0107 Bírálják Busht a találkozóért Li Penggel• Viták a BT-ben a pénteki csúcsnyilatkozatról (Tudósítónktól) NEW YORK - Az ENSZ fennállása óta először tart ma csúcsszintű ülést a Biztonsági Tanács, melynek nyilatkozata megerősíteni kívánja a világszervezet békefenntartó szerepét. Az ülés alkalmat kínál több csúcstalálkozóra is. Hazánkat a lapzártakor ideérkezett Jeszenszky Géza külügyminiszter képviseli. Jelcin világpolitikai és Oroszország ENSZ-beli helyfoglalása jelképeként értékelte egy moszkvai szóvivő az ABC tévé reggeli híradójában a Biztonsági Tanács történelmi ülését. Gyaníthatóan a BT többi állandó és jó néhány nem állandó tagja is nagyjából megállna e „névváltozásnál”. S mivel egy német szóvivő New Yorkban magától értetődő természetességgel közölte, hogy a maastrichti egyezség értelmében az Európai Közösséget (és így országát is) kellően képviselik a britek és franciák, komoly kopogtatás a BT ajtaján legfeljebb Japántól volna várható, így a fő érdeklődés az idén nem állandó tagként résztvevő japán miniszterelnök pénteki beszédére irányul: vajon Mijazava tartja-e magát a Tokióból előre jelzett „csendes jelenléthez”, s akként legfeljebb finom utalást tesz a testület kibővítésére, átalakítására, avagy követelőbben kívánná kihasználni a ritka alkalmat. A csütörtöki lapzártánk utáni, alig húszpercesre tervezett New York-i Bush-Mijazava minicsúcs talán az amerikai elnöknek is alkalmat kínál beletekinteni a japán felszólalásba. Busht azonban aligha foglalkoztatja különösebben a saját beszéde, amit rábízhatott diplomatáira. Két kritikus csúcsra kell készülnie, persze eltérő módon. A BT- ülés pénteki lapzártánk tájára várt befejezése után kerül- sor:New Yorkban a Tienanmen téri vérfürdő óta első amerikai-kínai csúcsra, az elnök a tiltakozásokkal (közte Kennedy és húsz szenátortársa levelével) sem törődve fogadja Li Penget, ezzel ismét a legmagasabb szintre emelve a két ország kapcsolattartását. S szombaton Bush és Jelcin Camp Davidben egyezteti kettejük immár a héten bejelentett leszerelési lépéseit, hogy a várakozásoknak megfelelően jókorával meg is toldják ezt az amerikai-orosz lefegyverzési „nagy ugrást”. Jelcin itt nyilatkozó előőrsei persze hangsúlyt helyeznek a gazdasági témák, magyarán a támogatás megvitatására is. A BT-csúcson a tizenöt tagállam vezetője, valamint az ENSZ főtitkára mond rövid, tíz-tizenöt percesre tervezett beszédet. S a végén a BT januári soros elnökeként a tanácskozás kezdeményezője, Major brit miniszterelnök tesz nyilatkozatot a testület nevében. Ennek a deklarációnak a szövegén még csütörtökön, magyar idő szerint délután is dolgozott a tizenöt ENSZ-nagykövet, közte Erdős André is. A végleges változatot lapzártánk idejére várták, de nyilvánosságra persze csak pénteken kerülhet. A tervezetről és vitájáról természetesen már szinte minden részlet kiszivárgott. Értesülések alapján tehát megállapítható, hogy a BT-nyilatkozat a megváltozott és kedvezőnek minősített nemzetközi helyzetben új lehetőséget lát a világszervezet és kivált a Biztonsági Tanács eredetileg elképzelt szerepének megvalósítására és „elsődleges felelősségének”, tehát békefenntartó tevékenységének megfelelni. Az utolsó pillanatig vitatkoztak viszont azokon a megfogalmazásokon, amelyekkel a BT-csúcs nyomatékot kívánna adni az emberi jogok aktívabb védelmének és a demokrácia elterjesztésének. Elsősorban Kína, de India és más, ún. harmadik világbeli tagállam képviselője óvta a testületet a „belügyekbe történő beavatkozástól”. Miként ugyanők a BT leszerelési erőfeszítéseit is „behatárolták” volna. Holott a tervezet erélyesebb harcot sürgetne a nemzetközi terrorizmus, az agresszió ellen, megfelelően az új világrend tételének. Vagyis az ENSZ szembe kíván nézni az „új kihívásokkal”. Egyértelműnek tűnik azonban, hogy a Biztonsági Tanács úgy próbálná megkerülni a testület átalakítását sürgető próbálkozásokat, hogy nyári határidővel Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárra bízná a javaslattevést a világszervezet megerősítésére -is-az alapokmány előírásain belül. A hűséget az alapokmányhoz tagállami követelménynek minősítik. A főtitkár saját szerepének pedig külön is nyomatékot óhajt adni a csúcs. A 25 pontosra tervezett BT-elnöki nyilatkozat tehát nem az ENSZ átszervezését, hanem - a három fő deklarációtételnek megfelelően - a változásokat, a békefenntartást, fegyverkorlátozást és fegyverkezésfékezést elősegítő világszervezeti hathatósságot kívánja megvalósítani. A BT-csúcs meg fogja erősíteni a kollektív biztonság elvével való elkötelezettséget, s hírek szerint hangsúlyozza majd a preventív diplomácia szükségességét. Avar János A portugál elnökségre vár az EK agrárreformja PORTO - A közös agrárpolitika az 1960-ban megfogalmazott alapelvek alapján működik, időszerű tehát az egész rendszer tervezett alapvető reformja. Eddig minden fél év elején az úgynevezett mezőgazdasági tanács megállapodott az egyes termékek „orientációs” áraiban, körülbelül 10 százalékkal ezek alatt a tanács kitűz úgynevezett garantált árakat, ezeknél olcsóbban pedig a termelő nem köteles eladni termékeit. Ha a piac már nem képes felvenni az árukészletet, akkor azt a közös piaci intervenciós szervezetek „garantált áron” megveszik. Ezt a rendszert a termelés növelése érdekében hozták létre, és sikeresnek, sőt túlságosan is sikeresnek mondható. 1975 óta a Közös Piac önellátó, mégis továb növekszik a termelés, hiszen akármilyen nagy a termés, a közös piaci szervezeteknek fel kell vásárolniuk mindent. Az eredmény ijesztő: jelenleg több mint 20 millió tonna gabonát, 1 millió tonna tejterméket és 750 ezer tonna marhahúst kell a Közös Piacnak óriási raktározási költségek mellett tárolnia. És a hústartalék hetente 15-20 tonnával növekszik. Ami a világpiaci árakat illeti, a közös piaci termelési költségek nem teszik a termékeket versenyképessé, például az amerikai konkurenciával szemben. Csak szubvenciókkal tudja a Közös Piac a kivitelt fenntartani. E közös agrárpolitikai gépezet feltehetően nem sokáig maradhat működőképes, és akadályozza a GATT- tárgyalásokat is. Elkerülhetetlen tehát a portugál közös piaci elnökség számára a reform kidolgozása, elfogadtatása. Arlindo Cunha portugál mezőgazdasági miniszter január 7-e óta tárgyalásokat folytat a Közös Piac egyes országaiban, a felelős miniszterekkel tárgyal, s tervei szerint a közös piaci termékek árai a közeljövőben 35 százalékkal esni fognak, ami a termelők számára nagy veszteséget jelenthet Az optimisták hangsúlyozzák, hogy a minőség átveszi majd a mennyiség helyét, mások viszont nem hisznek az európai mezőgazdaság versenyképességében és reménytelennek tartják a helyzetet. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy csupán az árak leszállítása csökkentheti a túltermelést. Az ezzel járó termelői veszteségek valószínűleg kisebbek lesznek, mint a jelenlegi rendszer fenntartásához fűződő költségek. A javaslatok radikálisak, de agrárreform nélkül nem születhet meg GATT-egyezmény és veszélyeztetve van a világkereskedelem növekedése is. B.Z.