Magyar Nemzet, 1992. április (55. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. április 9. Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 NATO Az MSZP elnöke és parlamenti képviselője, Horn Gyula önálló indít­ványban kezdeményezte: az Országgyűlés folytasson vitát Magyarország NATO-hoz való csatlakozása érdekében. Horn Gyula a NATO-tagság ügyét már több mint egy évvel ezelőtt is fel­vetette. A kérdés az, hogy most milyen célból és érdekből állt elő javaslatá­val, hiszen a NATO illetékesei többször kijelentették: e lépést nem tartják időszerűnek. Magyarország jelenlegi geopolitikai helyzete, a Magyar Honvédség technikai állapota, a határunk mentén dúló háború, a potenciális válság­gócok (elsősorban az állandósult román politikai arrogancia s nem melléke­sen a Duna esetleges egyoldalú elterelése miatt) rövid távon indokolnák ezt a lépést. A megszűnt Varsói Szerződés a szovjet csapatok magyarországi ki­vonulásáig ugyanis véderőt jelentett, s biztosítékot arra, hogy a tudomásul nem vett politikai, nemzeti és etnikai konfliktusok nem törhetnek felszínre oly módon, hogy azok a térség biztonságát fenyegetnék. A Horn-féle javaslat mögött az húzódhat meg, hogy a pártelnök és kép­viselő szerint - a legutóbbi jugoszláv vádak nyomán - Magyarország egyre jobban ki van téve annak­­ akarata ellenére­­ , hogy konfliktusba kevered­jék szomszédaival. A javaslat éppen emiatt is mutat populista elemeket (meglehet éppen az az értelme, hogy bizonyos nyomást gyakoroljon a határokon túli szélsőségesekre). Magyarország NATO-tagsága vagy csak az erről folytatandó or­szággyűlési vita azonban felveti - hosszú távon - nemzeti szuverenitásunk kérdését. Az egykor volt ellenzéki pártok mindegyike a rendszerváltás idején úgy nyilatkozott, hogy számukra a legfontosabb hazánk függetlensége, a magyar semlegesség elérése és megteremtése. Vajon jó lenne-e, ha Magyarország egyik katonai szervezetből egy má­sikba kerülne? A kérdés megválaszolhatatlan, hiszen az esetleges csatlakozásról nem mi döntünk, hanem a NATO. Naívság lenne azt képzelni, hogy pusztán poli­tikai szándéknyilatkozatok alapján dől el a kérdés. Napjaink politikai és gazdasági értékorientáltságú világában minden bizonnyal az a lényeg, hogy a felvételért cserébe a NATO milyen előnyöket mondhat majd magáénak? A jelenlegi harcászati-technikai fejlettség következtében magyarországi támaszpontok kialakítása nem bír különösebb jelentőséggel. A NATO-tag­ság pedig azt jelentené az észak-atlanti országok számára, hogy fegyvert, katonai és politikai támogatást kellene nyújtaniuk Magyarországnak, s ezzel máris belekeverednének a térség válságproblémáiba. A NATO-tagság e pillanatban Horn „személyes" ügye, bár oktalanság lenne azt gondolni, hogy a parlament külügyi bizottságának elnöke saját pártjától és a bizottságtól függetlenül nyilatkozott meg. Könnyen elképzel­hető, hogy kezdeményezése találkozik egyes politikai erők nézeteivel, s azok számára is könnyebb lenne a volt külügyminiszter javaslatához csatlakozni, mint esetleg a Szocialista Párt indítványához. A választópolgárok évtizedeken át a magyar függetlenség illúzióját ker­gették. Elképzelhető, hogy hazánk számára egy svájci típusú függetlenség és semlegesség örökkön-örökké illúzió is marad, ám semmiképpen sem lehet mellékes, hogy ma miként nyilatkoznának meg egy függőségi viszony kiala­kulásának lehetőségéről. (boros) Program a munkavállalói tulajdonlásra Ingyenes vagyonjegyek Tegnap sajtótájékoztatót tartott az MDF parlamenti frakciójának ér­dekvédelmi munkacsoportja, ame­lyen Illéssy István és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövet­ségének elnöke ismertette a Munka­­vállalói Résztulajdonosi Programot (MRP). Illéssy István elmondotta: a kormánypárt számára fontos, hogy a parlamentizmus az érdekvédelem­mel együtt jelentse a demokráciát, s a plurális szakszervezetek befolyást tudjanak gyakorolni a törvényhozás­ra. Rámutatott: az MDF-nek a politi­kai stabilitás fenntartása érdekében ki kell alakítania egy, az eddigieknél erőteljesebb konfliktuskezelő rend­szert, rendeznie kell az érdekvédel­mi formákat, s meg kell akadályoz­nia, hogy válság esetén egyetlen na­gyobb társadalmi réteget sújtsanak a problémák. Ezzel egybehangzóan az MRP az MDF választói ígéretét kívánja meg­valósítani, amelynek lényege, hogy az állami vagyon privatizációja során állami garanciával és kedvező hitel­­konstrukciókkal a működőképes vál­lalatok munkavállalói is vagyonrész­hez juthassanak. Palkovics Imre elmondta: ez a rendszer alkalmas a munkavállalók piaci körülmények közötti kárpótlására is. Az MRP min­den olyan működő vállalatnál megva­lósítható, ahol a dolgozók minimum ötven százaléka kíván vagyonrészt szerezni. A termelés során vagyonré­szük arányában osztalékra jogosul­tak, s a gazdasági társaság irányításá­ba is beleszólási jogot szereznek. A nyereséget termelő vállalatoknál a résztulajdon vásárlásához a profit hi­telére kiosztott ingyenes vagyonje­gyek is felhasználhatók. A csődbeju­tott vállalatok működő gazdasági egységei külön is megszerezhetőek. Palkovics Imre a caracasi szabad szakszervezetek kongresszusáról el­mondotta, hogy a világszövetség ag­gódva figyeli, miként tagolódik a ma­gyar érdekvédelem, mert vélemé­nyük szerint a szakszervezeteknél is végre kell hajtani a rendszerváltást. Kérdésekre válaszolva emlékez­tetett a legfőbb ügyész ítéletére, mi­szerint az MSZOSZ a vagyonme­gosztásig nem bocsáthatja áruba az évszázados szakszervezeti vagyont, így például a nemrég csődbe ment Népszavát sem. Elmondotta azt is, hogy a Gorkij fasor 45. szám alatti épület, valamint a Tárogató úti egy­kori SZOT-iskola a Munkástanácsok és a Liga közös kezelésébe került át. Az MSZOSZ „a legvadabb tőkésként fordult szembe a Tárogató úti iskola dolgozóival, így az ottani dolgozók érdekvédelmét a Munkástanácsok látja el, míg munkaalkalmat az új ke­zelő, a Munka Világa Alapítványa biztosít”. -nos- Félmilliós táskák Húsz európai színvonalon felsze­relt háziorvosa már van Magyaror­szágnak - tudhattuk meg azon a sajtó­­tájékoztatón, amin a Caritas szervezet nevében Hussler prelátus átadta aján­dékát Fodor Miklósnak, az Országos Háziorvosi Intézet igazgatójának. A húsz, egyenként ötszázezer fo­rint értékű diagnosztikai táskát a kato­likus egyház német hivatalos segély­­szervezete adományozta a magyar kis­települések háziorvosainak. Elsősor­ban Borsod és Szatmár megye falvait ellátó orvosok kapták meg a táskákat, amelyekben többek között EKG, az ér­­rend­szeri elváltozásokat és a korai ter­hességet észlelő berendezés, valamint a gyors vércukorvizsgálatra alkalmas műszer található. (·­■) Polgármesterek együttműködése Annak idején hírt adtunk­ arról, hogy az Európa Tanács Helyi és Re­gionális Közhatóságok Állandó Kon­ferenciáján Magyarországot , egy újonnan felállt küldöttség: Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Gémesi György, Gödöllő polgármes­tere, Inczédy János, a Pest megyei Közgyűlés elnöke, Magyar Levente Jászberény, Merász József Kecske­mét, Molnár Árpád Siófok és Nagy Árpádné, Szepetnek polgármestere képviselte. Szerdán a delegáció - Kecskemét polgármestere kivételével - sajtótájé­koztatón számolt be a konferenciáról. Kiderült, hogy mindegyik résztvevő valamelyik bizottságban is hasznosí­totta tapasztalatait, és a jövőben is különböző megbízásoknak tesznek eleget. Továbbra is foglalkoznak a ki­sebbségi kérdéssel, amelyről Demszky Gábor szlovák kollégájá­val, Alexander Slatkovskyval együtt csatlakozó jelentést készített az olasz Gianfranco Martini „Autonómia, ki­sebbségek, nacionalizmus és európai föderáció” című tanulmányához. A kisebb-nagyobb városokat és egy zalai falut képviselő polgármes­terek az egészségügy, a cigánykérdés, a környezetvédelem, a hazánk fejlett­ségéhez hasonló települések közigaz­gatási tapasztalatainak az átvétele te­rén, a látókör kiszélesedése tekinteté­ben ítélték - a többi között - igen fon­tosnak az európai szintű gondolko­­­­dásba való bekapcsolódást. Demszky Gábor hangsúlyozta a szakértők által sokoldalúan alátámasztott részvétel fontosságát, különösen pedig az eu­rópai közösség összekovácsolódásá­ban betöltendő szerepünket. Példá­nak hozta fel a jugoszláviai városok Budapesten megrendezett találkozó­ját, amelyen az Európa Tanács képviselői és más nagyvárosok képvi­selői is részt vettek, és igen válságos helyzetben békefelhívást fogadtak el. Kérdésünkre válaszolva Inczédy János és Magyar Levente a főváro­sok, illetve a városok és vonzáskör­zetük közötti kapcsolatra vonatkozó­lag elmondották: igyekeznek az e té­ren régen fennálló gondokra a hason­ló problémákkal küzdő közigazgatási szakemberektől nálunk is hasznosít­ható tapasztalatokat szerezni s azokat a gyakorlatban is alkalmazni. E cél­ból Pest megye már konzultatív tes­tületet hozott létre, s ez tárgyal a fő­várossal. (komor) Politikai döntés volt Hatalomátvétel a Tárogató úton Őrangyalok védik a Tárogató úti volt SZOT-iskolát - így szólt a keddi hír, s bár marcona fegyveresekről szó sem volt, egy vagyonvédelmi kft. em­berei valóban ott strázsáltak az épü­letben, így szűnt meg az a „jogellenes helyzet" - mondta lapunknak Kő­­rössy András, a Liga ügyvivője és a VIKSZ, valamint a vagyonkezelésre létrehozott Munka Világa Alapítvány kuratóriumának tagja -, hogy nem a tulajdonos kezelte az ingatlant. Mint ismeretes, a szétosztásra vá­ró volt SZOT-vagy­on részét képező épületet a Földhivatal - öt szakszer­vezeti szövetség tiltakozása mellett - a Munka Világa Alapítvány nevére jegyezte be: a vita azóta folyt. Leg­utóbb március 24-én ültek össze a konföderációk képviselői, s abban egyeztek meg, hogy a közös kezelés feltételeiről április 21-én folytatják a tárgyalást. Kőrössy András azzal in­dokolta a váratlan lépést, hogy az épület eddig húszmillió forint veszte­séget termelt, és a teljes csőd felé masírozott. - Az MSZOSZ időhúzásra törek­szik, és az Alkotmánybíróság dönté­sében reménykedik - mondta Kő­rössy András. - Az alkalmazottak hatvan-hetven százalékát máris át­vettük, új munkaszerződést kötöt­tünk velük, és felemeltük a fizetésü­ket is. Érvényben maradt a kollektív szerződés, és szeptemberben újabb béremelés várható.­­ Lemondtak tehát arról a köve­telésükről, hogy az MSZOSZ az áthe­lyezés előtt fizessen a dolgozóknak végkielégítést?­­ Ezt a hatályos jogszabályok nem tették lehetővé. Kőrössy András megerősítette, hogy leltározás folyik az épületben, békesség van és nyugalom. A helyzet konszolidálódásával a tulajdonosok­nak, akik a „rajtaütéssel” most keze­lővé is váltak, az a céljuk, hogy nye­reségessé tegyék az iskolát, remélik, hogy mielőbb megköttetik a szerző­dés a Közép-Európai Egyetem Ala­pítvánnyal. - Közeledik a szakszervezetek közti választás. Ez a döntés politikai döntés, nem? - Igen, ez így van. Úgy látjuk, hogy az MSZOSZ meg akarja őrizni a vagyont a választásokig. - Önök pedig ismertségre, nép­szerűségre akarnak szert tenni. - Itt most nem a Liga és a Mun­kástanácsok akciójáról van szó. A VIKSZ és az alapítvány törvényes szervezetek, a másik öt szervezet maga döntött úgy, hogy nem vesz bennük részt. Mindkettő nyitott to­vábbra is, lehet csatlakozni, nem tu­dom, miért kéne egy másik vagyon­kezelő alapítványt létrehozni, a meg­lévő kuratórium nyitott. Kőrössy András úgy vélte, az áp­rilis 21-i egyeztetésen - „ha lesz” - az alapítvány beszámol a megtett lé­pésekről, és ezt a konföderációk megvitathatják. * : Szerdán délután szerettük volna kikérni Veress Gábor, az MSZOSZ főpénztárosa véleményét is, sajnos nem tudtuk elérni. (n. k. j.) Kisebbségi szomszédolás Különjogok a szlovéniai magyaroknak A hétvégén Békéscsabán tartott kisebb­ségi konferencián a határon túli ma­gyarság számos jeles képviselője vett részt. Ma a délvidéki magyarságról be­szélgetünk, s ezzel zárjuk sorozatunkat. Göncz László, a szlovéniai Mura-vidéki Magyar Közösség titkára. - Hogyan alakult helyzetük az immár füg­getlen Szlovéniában? - kérdeztük. - Országunk az egykori Jugoszlávia tagköz­társaságaként - kezdte Göncz László - a nem­­zetiségpolitika megvalósításában is az élvonal­ba tartozott. Nemcsak deklarálta a jogokat, ha­nem meg is adta. A közelmúltban fogadták el az új szlovén alkotmányt, amely jó kiindulópont, a készülő kisebbségi törvényhez. Olyan megoldá­si módokat ajánl, amely példaértékű a térség or­szágainak is. Alapgondolata: a kisebbség eleve hátrányos helyzetben van, ezért nem elengedő­­ek számára a többségi nemzettel egyenlő jogok, mert az csak az asszimilációhoz vezet. Ezért ha­tározzák meg a kisebbség úgynevezett különjo­­gait. A Szlovéniában élő őshonos kisebbségek - a Mura-vidéki magyarok és a tengermelléki ola­szok kapták meg ezt a státuszt - a közigazgatás­ban, az igazságszolgáltatásban, a gazdasági életben, az oktatásban, a tájékoztatásban, vala­mint a nemzeti szimbólumok használatában kapták meg a különjogokat. - Miként tudnak ezekkel élni? - A szlovén alkotmány szerint a kisebbsé­gek jogi képviselete - esetünkben a Mura-vidé­ki Magyar Közösség - egyenrangú az állami szervekkel regionális és helyi szinten, s ami a legfontosabb: vétójoga van velük szemben a ki­sebbséget érintő valamennyi kérdésben­ .A szlovén parlamentben ott vannak a nemzeti ki­sebbségek demokratikusan megválasztott kép­viselői is, akiket pluralista módon választotta saját közösségükből. Úgy vélem, hogy a szlo­vén alkotmányban lefektetett kisebbségvédő el­vekkel az európai mérce följebb tolódott. - Érződik-e már a hatása az új szlovén ki­sebbségvédelmi intézkedéseknek?­­ Április 6-ától napi hat órára emelkedett Lendván a magyar nyelvű rádióadás, és most szerveződik a magyar televízió szerkesztőség, amely a szlovén és a magyar központi televízió „fiókjaként” működik. A technikai felszerelést Budapestről kapják, önálló műsorokat készítenek a Mura-vidéki magyar kisebbségről, illetve Szlo­véniáról, amelyet a Magyar Televíziónak is átad­nak. Együttműködnek a magyarországi regioná­lis tévéstúdiókkal is.* Vékás János, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének alelnöke. - A volt jugoszláv térség gazdasági, kultu­rális és államjogi kuszaságában milyen a Bács­kában és a Bánátban, a hajdani Vajdaságban élő magyarok helyzete? - A jövőnket alapvetően meghatározó kér­désekkel válaszolnék - mondta Vékás János -, amelyek eldöntik sorsunkat. Kell-e nekünk, s módunkban áll-e egyáltalán beleszólnunk a délszláv népek történelmi vitájába? Mit nyer­hetünk, s nyerhetünk-e annyit, amennyit azzal veszítünk, ha bármelyik mellé állva a másik ol­dalon ellenségeket szerzünk magunknak? A ke­­let-közép-európai átalakulás és az európai in­tegráció folyamata a magyarság szempontjá­ból ma rendkívül kedvezőnek tűnik. Azzal az eséllyel kecsegtet, hogy egy egységes kulturá­lis és gazdasági, holnapután talán már bizonyos mértékben politikailag is azonos térségben in­tegrálódhatnak az országhatárokkal szétválasz­tott nemzetrészek. - Milyen állapotban vannak ma a volt Ju­­goszlávia nemzetei? - A bizonytalan államiság ma mindenkit érzékennyé tesz, s mindenki úgy érzi, ha ilyen rendezetlen állapotokkal indul el az eu­rópai integrációba, mások érdekeinek marta­lékává válik. Az alapvető nézetkülönbség már annak megítélésében megmutatkozik, hogy kik az önrendelkezési jog letéteményesi, a nemzet tagjai vagy egy terület lakosai. A nemzeti kisebbségek problémájával többnyi­re nem tudnak mit kezdeni, legfeljebb ember­baráti megfontolásokból toleranciára szólíta­nak fel. A nemzeti kisebbségek létére azon­ban úgy tekintenek, mint céljaik megvalósí­tását korlátozó körülményre. Ez abból is ki­tűnik, hogy a volt Jugoszláviában magukat kimondottan kisebbségpártinak bemutatni igyekvő szerzők is vállalják az első- és má­sodrangú polgárokra való felosztást, amikor elfogadják az úgynevezett „államalkotó" nemzet kategóriáját. Számukra több jogot tartanak indokoltnak, mint például a magya­roknak, az albánoknak.­­ Az eredmény szempontjából ilyenkor lé­nyegtelen, hogy a liberalizmus nemes eszméjé­nek báránybőrében valóban bárányok vannak-e, vagy báránybőrbe bújtatott kisebbségfaló farka­sok... - A polgári szuverenitás elvének alkalma­zása csak következetesen a polgári állam ke­retében kedvezhet a nemzet kisebbségek, így a bácskai-bánáti magyarságnak, vagyis ha az állam nem használja fel eszközül a beolvasz­tást szuverenitásának megszilárdítására. A Jugoszlávia-értekezlet úgynevezett hágai do­kumentumában tisztázódott, hogy az önren­delkezés általánosan elfogadott joga egy ál­lamban ne csak az államalkotó nemzetet, ha­nem a többi nemzeti közösség, vagyis a ki­sebbségek tagjait is megilleti. Ez azonban nagy ellenállást vált ki azokban új at országok­ban, amelyek homogenitásra törekszenek, kü­lönösen ott, ahol jelentős számú nemzeti ki­sebbségek élnek. Botlik József * HÍREK DÖRNBACH ALAJOS, az Országgyű­lés alelnöke szerdán a Parlamentben fogadta a Cseh és Szlovák Köztár­saság Szövetségi Gyűlése honvédel­mi bizottságának Alfred Hasko veze­tésével hazánkban tartózkodó kül­döttségét. Dörnbach az Észak-atlanti Közgyűlés magyar tagozatának tag­jaként szorgalmazta a kapcsolatok intenzívebbé tételét. Alfred Hasko el­mondta: mindkét fél érdeke országa­ik stabilitása, a bizalom erősítése. A vendégek javasolták, hogy az ősszel Prágában sorra kerülő kétoldalú megbeszélés a lengyel honvédelmi bizottsággal bővüljön. AURELUS LOUIS TER­BEEK, a Hol­land Királyság nemzetvédelmi mi­nisztere szerdán Für Lajos honvédel­mi miniszter meghívására kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre ér­kezett. A delegációvezetők csütörtö­kön várhatóan közös nyilatkozatot írnak alá a katonai kapcsolatok fej­lesztéséről. A POLITIKAI-JOGI ÉS MŰSZAKI-tech­­nikai együttműködés eredményeit és további lehetőségeit tárgyalja meg a Duna Bizottság. A kedden kezdődött budapesti tanácskozás első napján tagsági kérdésekkel foglalkoztak, hi­szen a közép-európai átrendeződé­sek miatt bizonyos országok part menti elhelyezkedése megváltozott. A bizottság ülése, a part menti or­szágok nagyköveteinek részvételével április 14-ig tart. AZ EGYHÁZI INGATLANOK vissza­adására tíz évre szóló szerződést kötött Nyíregyháza önkormányzata a katolikus, az evangélikus, a refor­mátus, valamint az ortodox egyház­zal. A kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés révén lehetővé vált, hogy a jövőben mindenki a vi­lágnézetének megfelelő oktatási in­tézményt választhassa gyermeke ta­níttatásához. A „A JÁTSZÓ EMBER, a homo lu­dens" újra polgárjogot nyer - mond­ta Szilvásy István,a program igaz­gatója szerdán a Homo Ludens Nem­zeti Bizottságának ünnepélyes meg­alakulása alkalmából tartott sajtótájé­koztatón a Néprajzi Múzeumban. El­mondta: a jelen egyik nagy kihívása, hogy Magyarországon a rendszer­­változással együtt a lakosság milyen széles rétegének tudjuk egy konszoli­dált polgári életmód lehetőségét fel­kínálni. Mindezek alapján a népi, folklorisztikus, a tradicionális játékok és őssportok témájában Homo Lu­dens néven 1997-ig szóló nemzeti program készült. A SZEMÉLYES ADATOK védelméről és a közérdekű adatok nyilvánossá­gáról készült törvényjavaslat várha­tóan ebben a félévben az Ország­­gyűlés elé kerül. Előzőleg május 5. és 7. között Budapesten kerül sor „Információszabadság - a nyitott közigazgatásért az új demokráciák­ban" elnevezésű nemzetközi konfe­renciára. A tanácskozáson több mint 300 hazai és külföldi szakem­ber foglalkozik az információsza­badság és adatvédelem kérdéseivel. Az eszmecserén a volt szocialista or­szágok szakemberei is részt vesz­nek, a rendezvényt támogatja az­ Eu­rópa Tanács. Az információ birtoklá­sa mindenképpen hatalmi befolyást jelen, az információközlés szabályo­zásának pedig nyíltan ellentétes ér­dekeket kell képviselnie. A MAGYAR RÁDIÓ VEZETŐSÉGE a külső és belső kritikák, elemzések, valamint a hallgatóktól érkezett ész­revételek figyelembevételével össze­gezte a január 6-ától életbe léptetett új műsorrend tapasztalatait, és an­nak alapján változtatásokat tervez. A változtatásokról Gombár Csaba elnök a közeljövőben sajtótájékozta­tón számol be. MAGYARORSZÁG HAMAROSAN a kábítószer-kereskedelem célországá­vá válhat, ha a társadalmi összefo­gás nem akadályozza meg a drogok üzletszerű elterjesztését - mondta Or­bán Péter rendőr ezredes, Vas me­gye főkapitánya annak kapcsán, hogy kétnapos látogatáson a megyé­ben járt Gilbert Galy, a francia rend­őrség és Imre L. Ostrozanszky, a svéd állam rendőrségének diplomata rangú magyarországi megbízottja. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a kemény drogok ügyének kezelése nem csak rendőrségi feladat: a hiva­tásos szakembereken kívül az önkor­mányzatoknak és a szülőknek is nagy a felelősségük. A vendég rend­őrtisztek a hazájukban alkalmazott gyakorlatról is beszámoltak. A láto­gatás alkalmával a svéd diplomata olyan berendezést is bemutatott, amely alkalmas az okmányhamisítás azonnali felfedezésére.

Next