Magyar Nemzet, 1993. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
Prága és Pozsony válása Nemzetközi kitekintő rovatunk a 12. oldalon L__ Magw Nemzet Ara: 25 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1993. január 6., LVI. évfolyam, 4. szám Színes TELEMAGAZIN melléklettel Szvatopluk lova Egy éve, amikor a politikai váteszek valamilyen európai jövőképet próbáltak felvázolni a szovjet és jugoszláv bomlás árnyékában, két jelöltjük maradt még a térképek átrendezésére Kelet-Európában: Csehszlovákia és Románia. Egy szétválás, egy egyesülés. Az előbbi jóslat viharos gyorsasággal valóra vált, s Európa térképén egy történelmi újszülött jelent meg: önálló szlovák államot - a legendák ködébe vesző, de manapság Pozsonyban időről időre megidézett Szvatopluk óta - csak a Hitlert kiszolgáló, s a világháború bábjaként ellobbanó Tiso hívott életre. Amiből is egyenesen következik a jövő kérdése: az, hogy a nemzeti öntudat honnan eredezteti majd magát. Átadják-e magukat a szlovák közvélemény-formálók a magyaroknak tulajdonított évezredes kisemmizettség mítoszának, állami szinten is hamis glóriával vonják-e be a fasiszta államalapító fejét - avagy várve remény arra, hogy a végre békében meglelt nemzeti önállóság és identitás hamarosan az európaiság igénylésében olvadjon fel? Az új „államalapító", Meciar első nyilatkozatai egyelőre inkább a múlttal vállalják a folytonosságot, már ami a régi-új szomszédok okozta sérelmek számbavételét illeti. Meglehet, csak megelőző védekezés a várható gazdasági gondokkal szemben, hogy a nemzeti összetartás kulcselemeként folytatódik tovább az ellenségkép körülhatárolása, közös dolgaink rendezését azonban ez aligha lendíti előbbre. A magunk részéről pedig kétféle módon odázhatnánk minél tovább a megbékélés pillanatát. Egyrészt ha Szvatopluk lovának ugratására a turul röptetésével válaszolnánk. Másrészt ha a magyar kisebbségekért aggódó politikánk nem vetne számot azzal a realitással, hogy Kelet-Európában a földrajzi határok még nem átjárhatók, az erre vonatkozó igényt pedig akár szándékosan is félreértelmezik azok, akiknek ma még a legfőbb gondjuk a nemzetteremtés. Egy ilyen magyar politika biztonsággal elvezethetne az újabban gyakorta emlegetett kisantant félelmek valóra válásához,ám szerencsére az újévi nyilatkozatok felvetették az alternatíva lehetőségét is. Romániának, amely egyre komolyabban készül a másik térképészeti változás, a Moldáviával való egyesülés végrehajtására, számolnia kell azzal, hogy a nyugati demokráciáknak most semmiképpen sem érdekük az orosz befolyási övezet további kurtításával gyengíteni Jelcint. Többfrontos harcra pedig a mérsékelt európai tekintélynek örvendő román diplomácia aligha vállalkozhat a többszörös kudarc veszélye nélkül. Akár ez a felismerés, akár más áll a Melescanu külügyminiszter részéről az utóbbi időben elhangzott pozitív kijelentések mögött, aligha szabad elszalasztani legalább az esélyét a jóhiszeműségnek. Persze ennél is több kell a régóta vajúdó államszerződés megkötéséhez, a kétoldalú igények kompromisszumos közös nevezőre hozásához, ám a siker nemcsak Budapest és Bukarest viszonylatában hozhatna tartós enyhülést, de - az Ukrajnával kötött megállapodás után - újabb kényszerítő erejű példa lehetne az etnikai probléma szabályozására is a térségben. Ennél kisebb igénnyel nem érdemes megkötni semmilyen egyezményt sem, viszont nem szabad lemondani a bizakodásról sem, hogy a jövő esetleges „Nagy- Romániája" már nem annyira Decebal örökségére tart igényt, mint inkább a közelmúlt történelmi leckéiből tanul. Például abból, hogy semmilyen föderáció sem lehet tartós, ha megnyugtatóan nem tisztázzák az együtt élők jogait. S ezt a tanulságot mellesleg bármely felbomló államalakulat mindenkori jogutódjai is megszívlelhetik. Lambert Gábor A genfi konferencia kudarca után ismét erősödnek a harcok Boszniában Cseszics: a nézetkülönbségek még nagyok, de nem áthidalhatatlanok ÚJVIDÉK - Az egyetlen jó hír Genfből, hogy folytatódnak a három boszniai tárgyalásai. A szerb, a horvát és a muzulmán etnikum politikai és katonai vezetőinek január másodikén megkezdődött béketárgyalásai eddig semmi konkrét eredményt nem hoztak. Hétfő este azzal szakadt félbe a tárgyalássorozat, hogy a rendezési terveket (Bosznia alkotmányos berendezéséről, valamint a háború befejezéséről szóló megállapodásokat) január 10-én írják alá. Közbeesik a pravoszláv karácsony, a szemben álló feleknek lesz idejük még egyszer áttanulmányozni a Cyrus Vance és lord David Owen, a konferencia társelnökei által felkínált megoldásokat A tárgyalások első fordulója nem volt hiábavaló - nyilatkozta lord Owen a hétfő esti plenáris ülés után. - Közel kerültünk a tűzszüneti megállapodáshoz, ez a feltétele annak, hogy a háború befejeződjön és beinduljon a politikai rendezés folyamata. Vance ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy a dokumentumok aláírásáig még elég sok tennivaló maradt. A siker vagy a kudarc a tárgyalófelektől függ, mondta Vance, számíthatnak a társelnökök segítségére, de a háború vagy béke csak tőlük függ. A dokumentumokat csak a horvát tárgyaló fél írta alá. Tudjman horvát elnök úgy nyilatkozott, hogy a két dokumentum elfogadható, a legreálisabb megoldás az, hogy Bosznia- Hercegovina a három államalkotó nép decentralizált közössége legyen. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője szerint az értekezlet eddig csak „az út felét tette meg”. Kijelentette, hogy a béke megkötése előtt egyik fél sem szerezhet katonai előnyt, ezzel kétségkívül Izetbegovicnak arra a követelésére utalt, hogy a nehézfegyverzetet helyezzék nemzetközi ellenőrzés alá Karadzsics január 10-ig kikéri parlamentjének véleményét. Izetbegovic elnök, a muzulmánok vezetője az alkotmányos elveket és a békemegállapodást elfogadja, csak új Bosznia térképét nem. Dobrica Csoszics kisjugoszláv államfő szerint a nézetkülönbségek még nagyok, de nem áthidalhatatlanok. Cyrus Vance a pár napos szünetet arra használja ki, hogy Zágrábba és Belgrádba utazzon, még egyszer tárgyaljon Milosevics szerb elnökkel, aki egyöntetű vélemények szerint befolyásolhatja a boszniai szerbek álláspontját. Lord Owen eközben Dániában tárgyal (Dánia most vette át az EK elnöklői tisztségét Nagy-Britanniától), majd szintén Zágrábba és Belgrádba utazik. Az elkövetkező napokban a diplomáciai tevékenység arra irányul, hogy a tárgyaló feleket rávegyék valamilyen kompromisszumos megoldásra. A Sky televízió szerint lord Owen kijelentette, a boszniai szerbek ne tápláljanak afféle illúziókat, hogy a világközösség megengedi egy szerb állam kialakulását Boszniában. Hangsúlyozta, hogy a muzulmánok elégedetlenek a térképpel, de ha a szerbek lemondanak a nemzeti államról Bosznia kereteiben, a muzulmánoknak is engedniük kell. Egyöntetű értékelések szerint nem múlt el a külföldi katonai beavatkozás veszélye Boszniában és esetleg Szerbiában is, csak elodázódott a tárgyalások befejezéséig. Amennyiben a genfi értekezlet kudarccal végződik, szinte órákon belül sor kerülhet katonai akciókra. Ezt támasztja alá az a hír is, amely szerint brit kommandóalakulatokat készültségi állapotba helyeztek azzal a céllal, hogy intervenció esetén a Boszniában szolgálatot teljesítő brit kéksisakosok segítségére siessenek. Boszniában a hírek szerint fokozódik a harci tevékenység. Szerb katonai források arra figyelmeztetnek, hogy gyakoribbá váltak a provokációk és egyre hangosabb az ágyúszó. A Tanjug szerint Bratunac szerb falunál ellentámadásba lendültek a szerb csapatok. A srebrenicai muzulmánok offenzívája a frontnak ezen a szakaszán hatodik napja tart. A Drina völgyében erős robbanások hallatszanak. Gyarmati József A nyugati lépések ellenére nem várható katonai beavatkozás a Balkánon - mondta lapunknak Magyar László katonai szakértő (Munkatársunktól) Sokan beszélnek róla és talán szeretnék is, ennek ellenére nem várható katonai beavatkozás a Balkánon - mondta lapunk kérdésére Magyar László, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány katonai szakértője. A kérdés többek között annak kapcsán merült föl, hogy a napokban a földközi-tengeri térségbe irányították a Kennedy amerikai repülőgép-anyahajót, valamint kedden egy norvégiai hadgyakorlatból kivontak és riadókészültségbe helyeztek egy brit tengerészgyalogos egységet és hat helikoptert, amelyeket esetleg Boszniában vetnének be. Magyar László szerint a Kennedy repülőgéphordozó útja korántsem rendkívüli intézkedés, a 6. amerikai flotta évtizedek óta jelen van a mediterrán térségben, s az, hogy a Kennedy hat hónapos időtartamra érkezik, szintén jelzi, minden bizonnyal csupán a szokásos féléves váltás történik. Várhatóan a Kennedy is felhajózik majd az Adriára, mint ahogyan az elődje tette tavaly november 4-én, különösebb jelentősége azonban ennek az erődemonstrációnak sem lesz a boszniai válság szempontjából. (Folytatás a 3. oldalon) Megérkezett Japánba a „plutóniumhajó” Kereken két hónapos út után kedd reggel megérkezett Japánba az a teherhajó, amely fedélzetén másfél tonna plutóniumot szállított. Az Akacuka Maru a Tokiótól 120 km-re északra fekvő Tokai kikötőjébe futott be a Greenpeace környezetvédő aktivisták és a szigetországi békeszervezetek tiltakozásai közepette. (Írásunk a 3. oldalon, Reuter fotó) Jön a bonus-malus Drágul a felelősségbiztosítás (MTI) A pénzügyminiszter január 1-jén hatályba lépett rendelete szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja az idén átlagosan 14 százalékkal emelkedik. Ugyancsak január 1-jétől lépett életbe a bonus-malus rendszer, ami azt jelenti, hogy a balesetmentesen"vezető autósok díjkedvezményt kapnak, a balesetet okozók pedig pótdíjat fizetnek. Az autósok kezdetben az alapdíjat fizetik, a későbbiekben különböző kategóriákba sorolják őket aszerint, hogy baleset nélkül vezettek-e, avagy egy, esetleg több balesetet okoztak. Az osztályba sorolás a következő biztosítási év díját határozza meg, így 10 év alatt az elérhető legalacsonyabb díj a mindenkori alapdíj 50 százaléka, míg a legrosszabb besorolásnál az alapdíj 200 százalékát kell fizetni. Megkérdeztük: mit hoz az idén a posta? Szolgáltatás - bizalmi alapon A január elsejei tarifaemeléseken kívül az idén még egy sor változásra számíthatunk a postai szolgáltatások területén. A postai tevékenységről szóló, tavaly elfogadott törvény hatályba lépésére ugyanis nem biztos, hogy a frekvenciatörvény megjelenéséig kell várnunk. A küldemények kézbesítése, továbbítása és átvétele kapcsán várható változásokról Kovács József és Jakab Györgyné osztályvezetők adtak felvilágosítást. A különböző küldemények kézbesítésénél a még hatályban lévő, 1964-ben született törvény nem mond ki szankciókat a késedelmes kézbesítésre vonatkozóan, míg az új törvény garantált kézbesítési időpontokat határoz meg, kivéve a közönséges levélpostai küldeményeket. (Folytatás a 9. oldalon) J árrobbanási hisztéria” Háromnegyedével több jut szociális támogatásra A lakosságot szinte sokkolta az év eleji árrobbanás. Lakner Zoltán kormánybiztost arról kérdeztük, felkészült-e a kormány az áremelkedések hatására megnövekedő szociális feszültség kezelésére. Valóságos hisztéria alakult ki, holott az utolsó három évben most volt a legalacsonyabb a közélelmezési cikkek áremelkedése - mondta a kormánybiztos. - Ha visszaemlékezik, tavaly is sokkal nagyobb volt a drágulás mértéke. Azt azonban magam is indokolatlannak tartom, amilyen mértékben az önkormányzatok emelték a helyi közlekedés tarifáját, a víz- és csatornadíjakat. Főként ez utóbbi érinti érzékenyen a lakosságot. A fővárosi önkormányzat a fejlesztési költségeknek csak töredékét költötte el az elmúlt évben, így teljesen indokolatlannak érzem a díjak ilyen mértékű emelését. Úgy gondolom, hogy a kétkulcsos áfa által kiváltott hisztérikus reagálást használják ki, ám a felelősséget nem vállalják. Számadatokkal bizonyítható, hogy az év eleji infláció és az idei áremelés messze alatta marad a tavalyinak. A mindennapi tapasztalat ellentmond ennek. Vannak olyan üzletek, ahol már karácsony előtt megemelték az alapvető élelmiszerek árát. Ezek egyedi jelenségek, nyilván vannak, akik szeretnék kihasználni a lakosság hangulatát. Azonban a lakhatás költségei drasztikusan emelkednek. A szociális törvény itt próbál majd beavatkozni. Február elejétől megszűnik a lakbértámogatás, ehelyett az úgynevezett lakhatási támogatás lép életbe. Míg az előbbi néhány százmillió forintot jelentett, addig idén hatmilliárd forintot oszthatnak szét erre a célra az önkormányzatok. (Folytatás az 5. oldalon) MA BELFÖLDÖN Határ Győző: Kinek a pap, kinek a papné 6. oldal Sólyom László a rendszerváltásról 7. oldal A Duna tv műsora 15. oldal KÜLFÖLDÖN Szerbia és a délszláv válság 2. oldal Súlyos vízhiány Bukarestben 2. oldal Nagyobb benzinilleték Romániában 9. oldal SPORT A sztrájkoló kerékpáros feladja a harcot 13. oldal