Magyar Nemzet, 1993. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

Prága és Pozsony válása Nemzetközi kitekintő rovatunk a 12. oldalon L__ Magw Nemzet Ara: 25 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1993. január 6., LVI. évfolyam, 4. szám Színes TELEMAGAZIN melléklettel Szvatopluk lova Egy éve, amikor a politikai váteszek valamilyen európai jö­vőképet próbáltak felvázolni a szovjet és jugoszláv bomlás árnyé­kában, két jelöltjük maradt még a térképek átrendezésére Kelet-Euró­pában: Csehszlovákia és Romá­nia. Egy szétválás, egy egyesülés. Az előbbi jóslat viharos gyorsa­sággal valóra vált, s Európa térké­pén egy történelmi újszülött jelent meg: önálló szlovák államot - a le­gendák ködébe vesző, de manap­ság Pozsonyban időről időre meg­idézett Szvatopluk óta - csak a Hit­lert kiszolgáló, s a világháború báb­jaként ellobbanó Tiso hívott életre. Amiből is egyenesen következik a jö­vő kérdése: az, hogy a nemzeti öntu­dat honnan eredezteti majd magát. Átadják-e magukat a szlovák közvé­­lemény-formálók a magyaroknak tulajdonított évezredes kisemmizett­­ség mítoszának, állami szinten is ha­mis glóriával vonják-e be a fasiszta államalapító fejét - avagy várve re­mény arra, hogy a végre békében meglelt nemzeti önállóság és identi­tás hamarosan az európaiság igény­lésében olvadjon fel? Az új „államalapító", Meciar el­ső nyilatkozatai egyelőre inkább a múlttal vállalják a folytonosságot, már ami a régi-új szomszédok okoz­ta sérelmek számbavételét illeti. Meg­lehet, csak megelőző védekezés a várható gazdasági gondokkal szem­ben, hogy a nemzeti összetartás kulcselemeként folytatódik tovább az ellenségkép körülhatárolása, közös dolgaink rendezését azonban ez aligha lendíti előbbre. A magunk ré­széről pedig kétféle módon odázhat­nánk minél tovább a megbékélés pil­lanatát. Egyrészt ha Szvatopluk lová­nak ugratására a turul röptetésével válaszolnánk. Másrészt ha a magyar kisebbségekért aggódó politikánk nem vetne számot azzal a realitás­sal, hogy Kelet-Európában a földrajzi határok még nem átjárhatók, az erre vonatkozó igényt pedig akár szándé­kosan is félreértelmezik azok, akik­nek ma még a legfőbb gondjuk a nemzetteremtés. Egy ilyen magyar politika biz­tonsággal elvezethetne az újabban gyakorta emlegetett kisantant félel­mek valóra válásához,ám szeren­csére az újévi nyilatkozatok felvetet­ték az alternatíva lehetőségét is. Ro­mániának, amely egyre komolyab­ban készül a másik térképészeti vál­tozás, a Moldáviával való egyesü­lés végrehajtására, számolnia kell azzal, hogy a nyugati demokráciák­nak most semmiképpen sem érde­kük az orosz befolyási övezet továb­bi kurtításával gyengíteni Jelcint. Többfrontos harcra pedig a mérsé­kelt európai tekintélynek örvendő ro­mán diplomácia aligha vállalkozhat a többszörös kudarc veszélye nél­kül. Akár ez a felismerés, akár más áll a Melescanu külügyminiszter ré­széről az utóbbi időben elhangzott pozitív kijelentések mögött, aligha szabad elszalasztani legalább az esélyét a jóhiszeműségnek. Persze ennél is több kell a régóta vajúdó ál­lamszerződés megkötéséhez, a két­oldalú igények kompromisszumos közös nevezőre hozásához, ám a siker nemcsak Budapest és Bukarest viszonylatában hozhatna tartós eny­hülést, de - az Ukrajnával kötött megállapodás után - újabb kény­szerítő erejű példa lehetne az etni­kai probléma szabályozására is a térségben. Ennél kisebb igénnyel nem érdemes megkötni semmilyen egyezményt sem, viszont nem szabad lemondani a bizakodásról sem, hogy a jövő esetleges „Nagy- Romániája" már nem annyira Dece­­bal örökségére tart igényt, mint in­kább a közelmúlt történelmi leckéi­ből tanul. Például abból, hogy sem­milyen föderáció sem lehet tartós, ha megnyugtatóan nem tisztázzák az együtt élők jogait. S ezt a tanulságot mellesleg bár­mely felbomló államalakulat minden­kori jogutódjai is megszívlelhetik. Lambert Gábor A genfi konferencia kudarca után ismét erősödnek a harcok Boszniában Cseszics: a nézetkülönbségek még nagyok, de nem áthidalhatatlanok ÚJVIDÉK - Az egyetlen jó hír Genfből, hogy folytatódnak a három boszniai tárgyalásai. A szerb, a horvát és a muzulmán etnikum politikai és katonai vezetőinek január másodikén megkezdődött béketárgyalá­sai eddig semmi konkrét ered­ményt nem hoztak. Hétfő­ este azzal szakadt félbe a tárgyalássorozat, hogy a rendezési terveket (Bosznia alkotmányos be­rendezéséről, valamint a háború be­fejezéséről szóló megállapodásokat) január 10-én írják alá. Közbeesik a pravoszláv karácsony, a szemben ál­ló feleknek lesz idejük még egyszer áttanulmányozni a Cyrus Vance és lord David Owen, a konferencia társ­elnökei által felkínált megoldásokat A tárgyalások első fordulója nem volt hiábavaló - nyilatkozta lord Owen a hétfő esti plenáris ülés után. - Közel kerültünk a tűzszüneti meg­állapodáshoz, ez a feltétele annak, hogy a háború befejeződjön és bein­duljon a politikai rendezés folyama­ta. Vance ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy a dokumentumok aláírá­sáig még elég sok tennivaló maradt. A siker vagy a kudarc a tárgyalófe­lektől függ, mondta Vance, számít­hatnak a társelnökök segítségére, de a háború vagy béke csak tőlük függ. A dokumentumokat csak a horvát tárgyaló fél írta alá. Tudjman horvát elnök úgy nyilatkozott, hogy a két do­kumentum elfogadható, a legreáli­sabb megoldás az, hogy Bosznia- Hercegovina a három államalkotó nép decentralizált közössége legyen. Radovan Karadzsics, a boszniai szer­­bek vezetője szerint az értekezlet ed­dig csak „az út felét tette meg”. Kije­lentette, hogy a béke megkötése előtt egyik fél sem szerezhet katonai előnyt, ezzel kétségkívül Izetbegovic­­nak arra a követelésére utalt, hogy a nehézfegyverzetet helyezzék nemzet­közi ellenőrzés alá Karadzsics január 10-ig kikéri parlamentjének vélemé­nyét. Izetbegovic elnök, a muzulmá­nok vezetője az alkotmányos elveket és a békemegállapodást elfogadja, csak új Bosznia térképét nem. Dobri­­ca Csoszics kisjugoszláv államfő sze­rint a nézetkülönbségek még nagyok, de nem áthidalhatatlanok. Cyrus Vance a pár napos szünetet arra használja ki, hogy Zá­grábba és Belgrádba utazzon, még egyszer tár­gyaljon Milosevics szerb elnökkel, aki egyöntetű vélemények szerint be­folyásolhatja a boszniai szerbek ál­láspontját. Lord Owen eközben Dá­niában tárgyal (Dánia most vette át az EK elnöklői tisztségét Nagy-Bri­­tanniától), majd szintén Zágrábba és Belgrádba utazik. Az elkövetkező napokban a diplomáciai tevékenység arra irányul, hogy a tárgyaló feleket rávegyék valamilyen kompromisszu­mos megoldásra. A Sky televízió sze­rint lord Owen kijelentette, a boszni­ai szerbek ne tápláljanak afféle illúzi­ókat, hogy a világközösség megen­gedi egy szerb állam kialakulását Boszniában. Hangsúlyozta, hogy a muzulmánok elégedetlenek a térkép­pel, de ha a szerbek lemondanak a nemzeti államról Bosznia kereteiben, a muzulmánoknak is engedniük kell. Egyöntetű értékelések szerint nem múlt el a külföldi katonai beavatkozás veszélye Boszniában és esetleg Szer­biában is, csak elodázódott a tárgyalá­sok befejezéséig. Amennyiben a genfi értekezlet kudarccal végződik, szinte órákon belül sor kerülhet katonai ak­ciókra. Ezt támasztja alá az a hír is, amely szerint brit kommandóalakula­tokat készültségi állapotba helyeztek azzal a céllal, hogy intervenció esetén a Boszniában szolgálatot teljesítő brit kéksisakosok segítségére siessenek. Boszniában a hírek szerint foko­zódik a harci tevékenység. Szerb ka­tonai források arra figyelmeztetnek, hogy gyakoribbá váltak a provokáci­ók és egyre hangosabb az ágyúszó. A Tanjug szerint Bratunac szerb falunál ellentámadásba lendültek a szerb csa­patok. A srebrenicai muzulmánok of­­fenzívája a frontnak ezen a szakaszán hatodik napja tart. A Drina völgyében erős robbanások hallatszanak. Gyarmati József A nyugati lépések ellenére nem várható katonai beavatkozás a Balkánon - mondta lapunknak Magyar László katonai szakértő (Munkatársunktól) Sokan beszélnek róla és talán szeretnék is, ennek ellenére nem várható katonai bea­vatkozás a Balkánon - mondta lapunk kér­désére Magyar László, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapít­vány katonai szakértője. A kérdés többek között annak kapcsán merült föl, hogy a napokban a földközi-tengeri térségbe irányították a Kennedy amerikai repülőgép-anya­­hajót, valamint kedden egy norvégiai hadgyakor­latból kivontak és riadókészültségbe helyeztek egy brit tengerészgyalogos egységet és hat helikoptert, amelyeket esetleg Boszniában vetnének be. Magyar László szerint a Kennedy repülőgép­hordozó útja korántsem rendkívüli intézkedés, a 6. amerikai flotta évtizedek óta jelen van a mediterrán térségben, s az, hogy a Kennedy hat hónapos idő­tartamra érkezik, szintén jelzi, minden bizonnyal csupán a szokásos féléves váltás történik. Várhatóan a Kennedy is felhajózik majd az Adriára, mint aho­gyan az elődje tette tavaly november 4-én, különö­sebb jelentősége azonban ennek az erődemonstráci­ónak sem lesz a boszniai válság szempontjából. (Folytatás a 3. oldalon) Megérkezett Japánba a „plutóniumhajó” Kereken két hónapos út után kedd reggel megérkezett Japánba az a teherhajó, amely fedélzetén másfél tonna plutóniumot szállított. Az Akacuka Maru a Tokiótól 120 km-re északra fekvő Tokai kikötőjébe futott be a Greenpeace környezetvédő aktivisták és a szi­getországi békeszervezetek tiltakozásai közepette. (Írásunk a 3. oldalon, Reuter fotó) Jön a bonus-malus Drágul a felelősségbiztosítás (MTI) A pénzügyminiszter janu­ár 1-jén hatályba lépett rendelete sze­rint a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás díja az idén átlagosan 14 százalékkal emelkedik. Ugyancsak január 1-jétől lépett életbe a bonus-malus rendszer, ami azt jelenti, hogy a balesetmentesen­­"vezető autósok díjkedvezményt kap­nak, a balesetet okozók pedig pótdí­jat fizetnek. Az autósok kezdetben az alapdíjat fizetik, a későbbiekben kü­lönböző kategóriákba sorolják őket aszerint, hogy baleset nélkül vezet­­tek-e, avagy egy, esetleg több balese­tet okoztak. Az osztályba sorolás a következő biztosítási év díját hatá­rozza meg, így 10 év alatt az elérhető legalacsonyabb díj a mindenkori alapdíj 50 százaléka, míg a leg­rosszabb besorolásnál az alapdíj 200 százalékát kell fizetni. Megkérdeztük: mit hoz az idén a posta? Szolgáltatás - bizalmi alapon A január elsejei tarifaemeléseken kívül az idén még egy sor változásra számíthatunk a postai szolgáltatások területén. A postai tevékenységről szóló, tavaly elfogadott törvény ha­tályba lépésére ugyanis nem biztos, hogy a frekvenciatörvény megjelené­séig kell várnunk. A küldemények kézbesítése, továbbítása és átvétele kapcsán várható változásokról Kovács József és Jakab Györgyné osztályve­zetők adtak felvilágosítást. A különbö­ző küldemények kézbesítésénél a még hatályban lévő, 1964-ben született tör­vény nem mond ki szankciókat a késedelmes kézbesítésre vonatkozóan, míg az új törvény garantált kézbesítési időpontokat határoz meg, kivéve a kö­zönséges levélpostai küldeményeket. (Folytatás a 9. oldalon) J árrobbanási hisztéria” Háromnegyedével több jut szociális támogatásra A lakosságot szinte sokkolta az év eleji árrobbanás. Lakner Zoltán kormánybiztost arról kérdeztük, felkészült-e a kor­mány az áremelkedések hatá­sára megnövekedő szociális feszültség kezelésére.­ ­ Valóságos hisztéria alakult ki, holott az utolsó három évben most volt a legalacsonyabb a közélelmezé­si cikkek áremelkedése - mondta a kormánybiztos. - Ha visszaem­lékezik, tavaly is sokkal nagyobb volt a drágulás mértéke. Azt azonban ma­gam is indokolatlannak tartom, ami­lyen mértékben az önkormányzatok emelték a helyi közlekedés tarifáját, a víz- és csatornadíjakat. Főként ez utóbbi érinti érzékenyen a lakosságot. A fővárosi önkormányzat a fejleszté­si költségeknek csak töredékét költöt­te el az elmúlt évben, így teljesen in­dokolatlannak érzem a díjak ilyen mértékű emelését. Úgy gondolom, hogy a kétkulcsos áfa által kiváltott hisztérikus reagálást használják ki, ám a felelősséget nem vállalják. Számadatokkal bizonyítható, hogy az év eleji infláció és az idei áremelés messze alatta marad a tavalyinak.­­ A mindennapi tapasztalat el­lentmond ennek. Vannak olyan üzle­tek, ahol már karácsony előtt meg­emelték az alapvető élelmiszerek árát.­­ Ezek egyedi jelenségek, nyil­ván vannak, akik szeretnék kihasz­nálni a lakosság hangulatát. Azon­ban a lakhatás költségei drasztikusan emelkednek. A szociális törvény itt próbál majd beavatkozni. Február elejétől megszűnik a lakbértámoga­tás, ehelyett az úgynevezett lakhatási támogatás lép életbe. Míg az előbbi néhány százmillió forintot jelentett, addig idén hatmilliárd forintot oszt­hatnak szét erre a célra az önkor­mányzatok. (Folytatás az 5. oldalon) MA BELFÖLDÖN Határ Győző: Kinek a pap, kinek a papné 6. oldal Sólyom László a rendszerváltásról 7. oldal A Duna tv műsora 15. oldal KÜLFÖLDÖN Szerbia és a délszláv válság 2. oldal Súlyos vízhiány Bukarestben 2. oldal Nagyobb benzinilleték Romániában 9. oldal SPORT A sztrájkoló kerékpáros feladja a harcot 13. oldal

Next