Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

PÉNTEK, 1993. április 2. Elmarad a sztrájk (Folytatás az 1. oldalról) A mostani megállapodás szerint május 1-jétől a villamosenergia-ipa­­ri dolgozók kilowattonként 90 fillé­rért kapják a villanyáramot az eddigi 42 fillér helyett. Az alkalmazotti tari­fa a lakossági díjszabással arányosan változik majd. A jogosultság részletes feltéte­leit a kollektív szerződésben rögzí­tik - az alkalmazotti kedvezmény tehát az MVM Rt. bel­ügye lesz. A dolgozók számára azonban bizton­ságot jelent, hogy az Állami Va­gyonügynökség és az ÁV Rt. köte­lezte magát: az MVM társaságainak magánkézbe adása esetén is érvényt szereznek a megállapodásnak. A megállapodás létrejöttével az alkal­mazotti tarifa kérdését nem tárgyal­ják az ÉT szakmai bizottságának pénteki ülésén. Magyar Energiafogyasztók Szövetsége Új tarifákat állapítanának meg­ ­ Ellentmond a közgazdasági ésszerűségnek a villamosenergia-tari­­farendszer tervezett módosítása - ál­lítja a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyrészt arra hivatkoz­va, hogy a nagyobb fogyasztás szerte a világon gazdaságosabb, tehát ol­csóbb, mint a kisfogyasztók igényei­nek kielégítése, ez utóbbiak számára olyan tarifákat állapít meg, amelyek közelítenek az ipari fogyasztókéhoz. Ugyanakkor a kisfogyasztók, ha átla­gon felüli mennyiségű áramot hasz­nálnak, a 7 forint 50 fillér/kilowatt­­órás kategóriába tartoznak, többet fizetnek. Ám semmilyen­ adattal nem támasztják alá, hogyan állapították meg az átlagfogyasztást, s az sem áll­ja meg a helyét, hogy a termelőüze­mek nagyfeszültségű áramfogyasztá­sának költségeit a lakosság által hasz­nált kisfeszültségű áram költségeivel vetik össze. A Magyar Energiafogyasztók Szövetsége, amely tavaly alakult, a kis- és nagyfogyasztók érdekeinek képviseletét egyaránt vállalva, fel­ajánlotta a minisztériumnak, hogy ki­dolgozza a piacgazdaság feltételei­nek megfelelő tarifarendszert, amelynél figyelembe vennék a leg­újabb méréstechnikai lehetőségeket is. A minisztérium azonban nem igé­nyelte a segítségüket és közreműkö­désüket, és elutasítja kérésüket arra is, hogy részt vehessenek, többek közt, az energetikai törvény kidolgo­zásában. Erre pedig mindenképpen szükség lenne - állítják -, mivel a döntéseknél csak a szolgáltatók érde­kei jutnak érvényre. A szövetség elnöksége tegnap tartott első sajtótájékoztatóján kifej­tette azt a véleményét is, hogy nem tartja jogosnak a villamosenergia­ipar dolgozóinak díjkedvezményét, és erkölcstelennek tartja a sztrájkkal való fenyegetőzést. A díjkedvez­ményt ugyanis a többi fogyasztó fi­zeti meg a magasabb árakban. Véle­ményük szerint a tarifarendszert tel­jes egészében át kellene dolgozni, legalább hat-nyolc kategóriát lehetne felállítani, az önköltség és a tisztes haszon elve alapján. Sem a szociális problémák ellensúlyozását, sem a dolgozói kedvezményeket nem lenne szabad az árakban érvényesíteni. (osváth) A vagyonnyilatkozatról közel 200 millió forint felesleges kiadást jelentett a vagyonnyilatkoza­tok elkészítése és tavaly megkezdett kézbesítése - mondta el Sallai Géza, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­­­vatal sajtófőnöke az MNI munkatár­­sának. Az elkészített nyomtatványok többsége még az adóhivatalnál ma­radt, miután az Alkotmánybíróság kérésére a kormány tavaly úgy dön­tött, hogy fél évvel elhalasztja a va­gyonnyilatkozatok beadásának határ­idejét. Csupán 200-300 ezret postáz­tak az állampolgároknak. A nyomtat­ványok többségét, most bezúzzák, a papír-alapanyagot később felhasz­­­nálják. Άζ a veszteség, hogy 7Γ va­gyonnyilatkozatokat nem lehet majd felhasználni a mintegy 300 milliárd forintnyi láthatatlan jövedelem feltá­rására, nagyságrendileg nem felbe­csülhető - mondta Sallai Géza. ­ A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1993. április 1-jén Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 726,11 (-0,06) Részvények Nyitó ár Ft Záró ár Ft Értékpapír db Dunaholding Rt. 23150 23 2009 Fotex Rt. 261 262 5400 Konzum 300 300 500 Pick Szeged 1335 1335 10 Skála-Coop Rt. 730 750 550 Kötvények Kötés Kötés Árfolyam Időarányos Teljes Kötvény neve bruttó nettó nettó kamat vételár (millió forint) (százalék) (címlet/Ft) (M Ft) Államk. 1994/B 20 0000 20 0000 99,820 10 000/566,00 21 0960 Államk. 1996/C 20 0000 20 0000 99,510 10 000/331,00 20 5640 Államk. 1996/C 20 0000 20 0000 99,520 10000/240,00 203840 Kárpótlási jegyek Nyitóár Záró ár Értékpapír Névérték Teljes vételár Ft Ft db M Ft M Ft 665 665 12 460 12 4600 8294 Buda Alap nettó eszközérték : 79 055 737 Ft Egy befektetési jegy: 8 677 Ft Kamara az eladósodás ellen „A legjobb üzlet a meg nem kötött rossz üzlet” Akkor eresztett gyökereket Ma­gyarországon az információszolgál­tatással foglalkozó új üzletág, ami­kor a külföldiek előtt megnyílt ha­zánk kapuja, s az óvatos befektetők döntéseiket megelőzően alaposan tá­jékozódni akartak. Néhány év után ma is az a jellemző, hogy egy-egy üzlet megkötése előtt elsősorban a külföldiek fordulnak az informá­ciószolgáltatással foglalkozó vállal­kozásokhoz, s ritkább, hogy magya­rok érdeklődnének a külföldiek iránt. Sőt, ami a legkevésbé terjedt el, az az, hogy hazai vállalkozók tájéko­zódnának leendő hazai üzleti partne­rükről, azt megelőzően, hogy egy szerződést megkötnének. Mindenesetre a piacgazdálkodás­ra való áttéréssel egyre nagyobb igény jelentkezett ezen üzletág iránt, így sorra alakultak az informá­ciószolgáltatással foglalkozó cégek, külföldi és tisztán magyar érdekelt­séggel egyaránt. Nem ritka, hogy ezek a vállalkozások profiljukba egy másik tevékenységi kört is felvettek, az úgynevezett követelésbehajtást, hiszen különösen a külföldiek szerint érdemes e két tevékenységet együtt végezni. E cégek számát ma Magyar­­országon pontosan nem lehet ismer­ni, s a szakemberek szerint is hoz­závetőleg néhány tucat működik belőlük. Közülük tízen alapították meg januárban a Követelésbehajtók és Üzleti Információt Szolgáltatók Szakmai Kamaráját, amelynek tevé­kenységéről, céljairól, a szakma helyzetéről tegnap tartottak sajtótájé­koztatót. Azt, hogy melyik tevékenységi kör - a követelésbehajtás vagy az információszolgáltatás - iránt na­­gyobb-e a kereslet, nehéz megvá­laszolni - hangzott el lapunk kér­désére -, hiszen e két terület szoro­san összefügg egymással. A fejlett piacgazdaságokban az az általános,­­ hogy­­a bevéter.1 .arányban oszlik meg az üzleti információszolgálta­tás javára, de az arány a nemzetgaz­daság mindenkori helyzetétől is függ - emelte ki Nagy István, a Creditreform-Interinfo Kft. képvi­selője -, hiszen magától értetődően nagyobb a jelentősége az informá­ciószolgáltatásnak egy olyan hely­zetben, amikor gyakoriak a kalan­dor, nem tiszta vállalkozások. Kérdésünkre a szakemberek ki­fejtették: az ezen üzletágban működő cégek különféle tarifa alapján dol­goznak, semmiféle kartellre nem tö­rekednek a kamara megalapításával. Olyannyira nem, hogy tulajdonkép­pen részletesebb információkkal nem is rendelkeznek egymásról. Az pedig szóba sem jöhet - legalábbis a na­gyobbaknál -, hogy az információ­­nyújtás alapjául szolgáló adatbázisu­kat összekapcsolják a kamarán belül - válaszolta Radó Ákos elnök -, hi­szen végül is versenytársak tömörü­léséről van szó. A kamara célja a cég- és hitel­­információ szolgáltatása, valamint a követelésbehajtás területén dolgozó cégek szakmai tevékenységének az elősegítése, a vonatkozó jogterület fejlesztése, a tagok és az ügyfelek közötti vitás kérdések elsimítása, a szakma társadalmi megbecsültségé­nek a megteremtése. Az információnyújtás díja egyéb­ként általában 3-tól 22 ezer forintig terjed. A tarifa függ a megrendelés részletességétől, a szolgáltatás gyor­saságától, s az utóbbi például attól is, hogy melyik országban működő cég­ről kell információt nyújtani. Külföl­diekről általában külhoni partnere­ken keresztül tudnak tájékoztatást adni, illetve követelést behajtani. Tudni kell ugyanakkor, hogy a kamarába tömörült cégek nem egy­szerűen céginformációt, vagyis szá­raz adatokat bocsátanak megrende­lőik rendelkezésére, mint például a cégbíróság, vagy a kisebb, kalandor vállalkozások hanem az adott céget dinamikájában, mozgásában mutat­ják be a rendelkezésükre álló adatok birtokában. Szerintük ennek alapján sokkal megalapozottabban lehet egy céggel kapcsolatos üzleti döntést meghozni, mintha azt akarná kinyo­mozni valaki, hogy az adott szerve­zet bankszámláján mennyi pénz van, hiszen az csak egy pillanatnyi állapo­tot jelöl. Nagy István kérdésünkre kifej­tette: szó sincs arról, hogy az infor­mációnyújtással foglalkozó cégek ugyanazon adatbázissal rendelkezné­nek, hiszen mindenki más forrásból dolgozik. Könnyen előfordulhat te­hát, hogy arról a cégről is tudnak üz­leti információt nyújtani, amelyik önmagáról nem volt hajlandó semmit mondani az információgyűjtés során. Ezzel kapcsolatban érdemes megem­líteni egy másik cég képviselőjének a válaszát is, aki kijelentette, hogy az is sejtet valamit, ha valaki nem nyi­latkozik önmagáról. Ilyenkor kell arra gondolni, hogy a legjobb üzlet a meg nem kötött rossz üzlet. Ami a másik üzletágat, a követe­lésbehajtást illeti: azt nem árulták el a szakemberek, hogy milyen mód­szerekkel dolgoznak, s azt sem tud­ták megmondani, mennyi követelést hajtottak be idáig a gazdaságra jellemző 500 milliárd forintos kintlevőséghez képest, vagy hogy mennyi megbízást kaptak erre a fel­adatra. Azt viszont hangsúlyozták, hogy ők csak legális eszközökhöz nyúlnak. Sikertelenség esetén né­hány ezer forintos díjat kérnek az ügyfelektől, ha pedig siker koronáz­za munkájukat, akkor általában 5-15 százalékra tartanak igényt. A behaj­tás ügyvédek igénybevétele nélkül, meggyőzéses alapon, peren kívül tör­ténik. Úgy gondolják, hogy a behajtó - mint kívülálló szereplő - megjele­nése az adós számára komoly jelzés arra, hogy a hitelező minden lehet­­séges eszközt igénybe fog venni követelésének érvényesítésére. (Iast) Olcsóbb hús Gyuláról (Folytatás az 1. oldalról) A vállalat tavalyi eredménye an­nak ellenére pozitív, hogy tetemes veszteséget - mintegy tízmillió dollá­ros bevételkiesést - okozott a Békés megyei sertéspestis miatt elrendelt exportstop. Az EK eme szankciója e térségre ma is érvényes, a feloldása talán májusban várható. A vállalatot ért sokk azonban - mondta a vezérigazgató - arra sar­kallta a kombinátot, hogy jobban megbecsüljék a hazai piacot, meg­próbáljanak újabb vevőket, újabb piacot szerezni. A magyar piac újra­felosztása ugyanis most zajlik. Az ér­tékesítés növelésének egyik eszköze - a cég hitvallása szerint - az ár­­csökkentés. Nem áprilisi tréfának szánták te­hát azt a bejelentést, hogy a jövő hét­től kezdődően, tekintettel a húsvétra is, 10-15 százalékkal csökkentik szá­mos, köztük a karaj, a comb, a pári­zsi, a lángolt kolbász, a kötözött son­ka árát. A leszállított árú termékeket a kombinát vidéki mintaboltjaiban, a fővárosban pedig a jövő hét keddjén a Maglódi úton megnyíló diszkont­üzletben kínálják majd. Az olcsóbb húst és húsféleségeket természetesen a nagy- és kiskereskedők is megvá­sárolhatják, ám arra nem tudnak a gyulaiak garanciát vállalni, hogy e szervezetek tovább is adják a ked­vezményt. (K.L­) Mascar Novizel 9 RÖVIDEN A FRANCIA ÉPÜLETFELÚJÍtÁSI REND­SZERT Magyarországon is jól lehetne hasznosítani, állítja az IKM. A rend­szer alkalmazásáról tartottak konferen­ciát tegnap Budapesten építőpari szak­emberek számára. A szisztémát kidol­gozó és alkalmazó Apogée Egyesület képviselői ebből az alkalomból a rend­szert is bemutatták az érdeklődőknek. Az Apogée, amely francia bankok, mi­nisztériumok, szakmai szövetségek és vállalkozók egyesülete, felajánlja kísér­leti programként egy lakótömb felújítá­sát, majd a projekt értékelését. SZÁZMILLIÓ SVÁJCI FRANK értékű kötvényt bocsátott ki tegnap a Ma­gyar Nemzeti Bank Svájcban. A köt­vények futamideje hét év, kamatozá­suk évi 7,25 százalék. Kibocsátási áruk a névérték 100,75 százaléka. A kötvénykibocsátás fő szervezője a Schweizerische Volksbank, de még további tizenkét svájci, német, ameri­kai, japán, angol és belga bank is részt vesz az akcióban. A ROMHÁNYI ÉPÍTÉSI KERÁMIAGYÁR két vagyonvédelmi ügye zárult le a na­pokban. Az ÁVÜ engedélyezte, hogy az olasz érdekeltségű Internazionale Stampi Hungária Kft. vegye meg a cég üzemrészét, valamint a hozzá tartozó berendezéseket. A döntést megelőzően licitálást rendeztek, a versenyben lévő másik fél ugyancsak olasz érdekeltségű volt. A vevő a régi eszközöket is fel­használva új szerszámgyártási techno­lógiát vezet be az üzemben. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉST írt alá az ÁVÜ a Hungaroholding Rt.-vel. A cég lesz a Bőrker Rt., az Iv Rt., a Korona Rt., a Nógrádker Rt., a Tolna Megyei Népbolt Rt., az Univerzum Rt. és a Zéta Rt. privatizációs tanácsadója az állami tulajdonrész decentralizált ér­tékesítésénél. A portfólióban szereplő vagyon értékesítését a tanácsadónak 12 nőnap alatt kell elvégeznie. SP A MERCEDES-BENZ elállt tervétől,­­ a prágai Avia és a jabloneci Liaz vál­lalatokkal együttműködve gyártson teherautókat Csehországban. Pedig már szándéknyilatkozatot is aláírt arról, hogy részesedést vásárol a két csehországi autógyárban és öt év alatt 350 millió márkát fektet be. A német autógyár vezetősége azonban szer­dái úgy döntött, hogy wörthi­ üzenté­ben oldja meg a szóban forgó kiskate­góriájú teherautómodellek gyártását. Fejlesztések az APEH-nél (Folytatás az 1. oldalról) Ami az egyes fejlesztéseket ille­ti, érdemes kiemelni, hogy az első programon belül három nyílt, nem­zetközi tendert hirdetnek az idén: az első - amely számítógéphardver- és szoftverfejlesztő eszközök vásárlá­sára szól - már meg is jelent külön­féle lapokban, s eddig 25 ajánlat ér­kezett be a világ minden tájáról az APEH-hez. A tenderdokumentációt 250 dollárért az APEH-székházban lehet megvásárolni. A másik két tendert az év végén hirdetik meg, az egyik bizonylatolva­sók, optikai karakterolvasók, lézer­­printerek beszerzésére, a harmadik pe­dig kulcsrakész rendszerek, például készletgazdálkodási, raktárnyilvántar­tási szoftverek vásárlására vonatkozik. Kétlépcsős tenderezési gyakorlat mellett döntenek, ami azt jelenti, hogy az első fordulóban csak a mű­szaki ajánlatokat kérik be, majd akik itt megfelelnek, felkerülnek egy úgy­nevezett zárt listára, ahonnan a pályá­zatok visszakerülhetnek átdolgozásra, illetve a második fordulóban már ár­ajánlatot is kér az APEH. A műszaki ajánlat elkészítésére 60 napot kapnak az érdeklődők. A pályázat benyújtásá­nak határideje május 17., ezt megelő­zően pedig április 16-án konferenciát szerveznek azok számára, akik meg­vásárolták a tenderfüzeteket, hogy itt további műszaki kérdéseket tehesse­nek fel pontosítás céljából. A pályázatokat hozzávetőleg másfél hónap alatt bírálja el egy bi­zottság, amelynek a Világbank nem lesz a tagja. Mire mindez megtörté­nik, várhatóan a kölcsön egy részét is lehívhatja a magyar kormány. A számítástechnikai fejlesztés nem je­lenti a most működő rendszer kido­bását, hanem annak modernizálását eredményezi. A világbanki kölcsön felhasználása a világbankos szakem­berek szigorú ellenőrzése mellett történik. F.P. Amerikai kormányjelentés hazánkról Lényegében pozitív képest fest a magyar gazdaságról, a magyar-amerikai kapcsolatokról egy most kiadott wa­shingtoni kormányjelentés, amely egyúttal kifogásolja a szabadalmi jogvédelem helyzetét, valamint a magyar kereskedelem- és vámpolitika egyes intézkedéseit. Az amerikai kormány nemzetközi kereskedelmi hiva­tala (minisztériuma) a kereskedelem akadályairól tájé­koztató szokásos évi jelentésében ez alkalommal 44 or­szágot elemez. A fő kifogások Japán, Kína és az EK tag­országai ellen irányulnak, de szerepelnek az 1992-re vo­natkozó 250 oldalas kötetben térségünk jelentős amerikai kereskedelmet lebonyolító államai is. Magyarországról szólva a jelentés számos pozitívumot említ a gazdaságról, de úgy értékeli, hogy az elmúlt évek im­portkvótái a fogyasztási cikkeknél inkább a hazai termelők védelmét, mint a fizetési mérleg egyensúlyát szolgálták. Washington felemlíti azt a régi keletű panaszt, hogy miután a magyar szabadalmi jog a gyártási eljárást, nem pedig a terméket védi, különösen az amerikai vegy- és gyógyszeripart érik veszteségek. Furulyás Ferenc követ, az amerikai magyar kereske­delmi képviselet vezetője az MTI érdeklődésére elmond­ta: a szabadalmi jog ügyében a régóta folyó szakértői tárgyalások hamarosan folytatódnak. Az importkvóták ügyében nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar behozatal túlnyomó többsége nem korlátozott. A magyar termékek 80 százaléka van kitéve a külföldi versenynek. Ennek tükrében s az ország gazdasági helyzetében a magyar fél több megértést várhat. Furulyás szerint ami a felvetett vámemelési problémá­kat illeti, a javaslatokat a GATT előírásának megfelelően terjesztették elő, azokról folynak a tárgyalások. VALUTAÁRFOLYAMOK 1993. ÁPRILIS 2-ÁN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás OTP 127.93 136,21 15.70 16.54 53,22 _ 56,12'il 52.48 5832 756.79 797.97 -t 57.44 60.70 10,85 11.97 86.00 90,66 IBUSZ 128,1079 136,0321 15,6364 16,6036 53,0299 56,3101 53,690 57,011 754,06 800,70 57,2979 60,8421 11,0677 11,7523 85,6801 90,9799 IEB 131,12 134,56 15,86 1632 53,86­­ 55,40 53,97 11E 55,97 765,82 1. 787,82 57,98 59,92 11,15 1137 86,75 89,87 KONZUM 128,67, 138,01 15,53 16,65 52,72 56,54 53,05 56,89 749,63 804,01 57,04 61,18 10,­ 11,76 85,22 91,40

Next