Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

VIII Ma0ir Nemzet 1993. JUNIUS 26. ON ES A TUDNIVALÓK Kovács bácsi megkerült v­ olt Még májusban jelent 'meg egy 'cikkünk, amelyben hiányoltuk Ko-' vács bácsi t­evékenységet'.Vagy há­rom évtizeden át az ő telefonszámát lehetett tárcsázni, ha az egyszerű polgár tudni szerette volna, ki javít­ja meg lakásában az elromlott víz­csapot, a beteg bojlert, a beragadt zárat és minden mást, amihez egy jókezű iparos munkája szükségelte­tik. Kovács bácsi több ezer címet tartott nyilván, és azonnal meg­mondta telefonon, ki az, aki segít a bajban. A szolgáltatás, ami az ő nevéhez fűződött és a budapesti kisiparosok működtették, váratlanul megszűnt. Kovács bácsi eltűnt. A cikk megje­lenése után viszont jelentkezett. Le­vélben. Ezt írta többi között: „Hogy megszűnt ez a több mint 30 éves szolgáltatás, az legelső­sorban rossz a lakosságnak és persze rossz az iparosoknak. A te­lefonszolgálat sok iparosnak adott munkát, főként azoknak, akiknek nincs műhelyük. Jómagam furcsa módon tudtam meg, hogy meg­szűnt a szolgáltatás. Egyszerre megsüketült a 131-0109-es ké­szülék, amelyen megadtam mindig a címeket. Egy óra múltán bejött hozzám a műszerész, aki húsz éven át tartotta rendben ezt a tele­font. Ő közölte velem, hogy a fő­nökség kapcsoltatta ki a vonalat. Történt ez 1991. november 19-én déli egy órakor. Nekem azóta sen­ki sem mondta, hogy a viszont­látásra, köszönjük a 43 éves mun­káját. A régi páciensek azóta is rendszeresen kutatják a lakásom telefonszámát, és kérnek informá­ciót. Tavaly tavasszal leköltöztem Velencefürdőre, hogy megszaba­duljak a sok hívástól. Október ele­jén visszatértem Pestre, és kezdő­dött minden elölről. Sokan még személyesen is eljöttek, hogy segít­sek gázbojler, Héra-fűtés, ablak­törés és százféle más javítás ügyé­ben. Idén márciusban újra Velence­fürdőre települtem, de még itt is rám találtak, mert - mint mondták - ragaszkodnak hozzám.” Mi is ragaszkodnánk ahhoz, hogy Kovács bácsi telefonja és szol­gáltatása ismét életre keljen. (zsolt) 1 Bélyeggyűjtés TM Gombák, vonatok, Mohács■ Sk­i­ff#­­ JUNIUS 18-ANp négy bélyegkibocsá­tással lett gazdagabb a magyar bélyegállo-ϋ mány. „Nem tudjuk, kik vagyunk, ha nem­­ akarjuk megtudni, kik leszünk: ismerjünk hát magunkra a jö­vendő öreg férfiban vagy asszonyban, hogy mindenestül vállalhassuk emberi sorsunkat. Tüstént nem fogadjuk majd közönnyel az öregség nyomorúságát, ráeszmélünk, hogy rólunk van szó: az öreg ember mi vagyunk." Simone de Beauvoir Az öregség című regényének szavai most főképp azért figyelemre méltóak, mert az ENSZ az 1993-as esztendőt az európai idősek évének nyilvánította. A Magyar Posta ebből az alkalom­ból postabé­lyeget bocsá­tott ki, ami egyben a Bu­dapesten rendezendő gerontológiai vi­lágkongresszusnak is filatéliai hang­súlyt ad. Az Európai idősek éve - 1993 elnevezésű, 17 Ft névértékű bé­lyeget Kass János grafikusművész ke­­retrajzterve alapján többszínű ofszet­nyomással a Pénzjegynyomda Rt. ké­szítette. Az álló téglalap alakú bélyeg 800 000 fogazott példányban, 50 bé­lyeget tartalmazó ívekben került kibo­csátásra. Perforálásig terjedő mérete 31,66x45 mm. A bélyegképen - keretben - Alb­recht Dürer Szent Kristóf című alkotá­sának egy részlete látható. A kereten belül balra lent az értékjelzés találha­tó. A kereten kívül balra függőlegesen az Európai idősek éve - 1993, alatta a MAGYARORSZÁG felirat olvasható, az alatt balra a kibocsátás évszáma és a gyártó nyomda jele, jobbra a grafi­kusművész neve található. Az Ehető gombák elnevezésű, há­romcímletű, 72 Ft össznévértékű pos­tabélyeg többszínű ofszetnyomással, 250 000 fogazott példányban, 50 bé­lyeget tartalmazó ívekben az Állami Nyomdában készült. Az álló téglalap alakú bélyegek fogazásig terjedő mé­rete 30x40 mm, s azokon sorrendben az alábbi ehető gombák láthatók. A 10 Ft-os címletű bélyegen a rózsaszínű korallgomba, a 17 Ft névértékűn a trombitagomba, a 45 Ft-os címleten a csá­szárgomba található. Valamennyi bé­lyegképen a gombák felett balra fent az ét­kezésre utaló piktog­­ram, jobbra az érték­­jelzés található. Az ábrázolt gombák alatt a magyar és a latin elnevezésük ol­vasható. Alattuk a MAGYARORSZÁG felirat áll, az alatt balra a kibocsátás évszáma, középen a kibocsátó nyomda .­­­j neve, jobbra pedig a áB:β ί , grafikusművész neve található. Kultúrtörténeti értékű az a felisme­rés, hogy a legelső, biztosan azonosít­ható ehető gomba ábrázolását egy pompeji rom freskóján találták. Ez alighanem a rízike (Lactarius delicio­sus) volt. Az irodalmi adatokból vi­szont azt is tudjuk, hogy a rómaiak jól ismerték a császárgomba (Aminita caesarea) gasztronómiai értékét. Euró­pában jelenleg több száz ehető gom­bafajta ismert. Az idén ünnepeljük a MÁV fennállá­sának 125. év­fordulóját. Bár az első gőz­üzemű magyar vasútvonal Pest és Vác között 1846-ban nyílt meg, a kezdeti időszak magyar vasútvonalai azonban ma­gántársaságok kezében voltak. Az állam az épülő vasútvo­nalakat kamat­biztosítással tá­mogatta. E rendszer azonban nem ösztönözte kellően a befektetőket. Ezért született az 1868. évi XLIX. törvénycikk, amely­nek végrehajtása so­rán alakult meg a MÁV. Az első világ­háború kezdetekor a MÁV-nak már mint­egy 8000 kilométe­res saját hálózata volt,­ amely akkoriban Európa egyik­­ legjelentősebb vasúthálózatának szá­mított. Napjainkban - több mellékvo­nal megszüntetése után is - csaknem 7700 kilométernyi vonal van a MÁV tulajdonában. A Magyar Posta az évforduló al­kalmából 17 Ft névértékű postabélye­get hozott forgalomba. A bélyeget Constantin László grafikusművész tervezte, s az 400 000 példányban, 40x28 mm-es méretben az Állami Nyomdában készült. A bélyegképen - keretben - egy korabeli és egy újabbkori mozdony látható, amelyek fölött a 125 éves a Magyar Államva­sutak felirat és az értékjelzés találha­tó. A bélyegkép alatt a MAGYAR­­ORSZÁG felirat, alatta balra a kibo­csátás évszáma, középen a gyártó nyomda neve, jobbra pedig a grafi­kusművész neve áll. Mohács, hazánk egyik legdélibb vá­rosa az idén ünnepli fenn­­állásának 900. évfordulóját. Létezését 1093- ban említi egy oklevél, s a XV. szá­zadtól kezd városként szerepelni. A gazdag történelmi múltú, többnemze­tiségű, népi hagyományokban bővel­kedő, sajátságos hangulatú Mohács hazánk határkikötője. Éppen a Duna teljes hosszának közepén helyezke­dik el. A város fennállásának 900. év­fordulójára a Magyar Posta a Mohá­cson élő és alkotó grafikusművész, Bosnyák Mihály tervei alapján for­galmi bélyeget jelentett meg. E bé­lyeg 30x40 mm-es perforálási mé­retben az Állami Nyomdában ké­szült. A bélyegképen - keretben - a Képes Krónika stílusában Mohács történelmi városképe előtt a Duna hömpölyög. A városkép felett a 900 éves Mohács felirat, jobbra lent az értékjelzés áll. A keret alatt a MA­GYARORSZÁG felirat olvasható, alatta balra a kibocsátás évszáma, középen a kibocsátó nyomda jele, jobbra pedig a tervezőművész neve taláható. A fent ismertetett új bélyegek jú­nius 18-tól mindenfajta postai külde­mény bérmentesítésére korlátozás nélkül felhasználhatók. M. B. I ›J:› í n I,.­ pj a ,Mapya< ■ JS/mmJWaé if 1 l;gppwa i AÄiÄMSZXfi * 1» A csillagos égbolt eseményei 1993. június 26-a és július 23-a között JÚNIUS 26-ÁN Budapes­ten 4 óra 48 perckor láthatjuk a felkelő Nap első sugarait. Fé­nyét 15 óra 57 percen át élvez­hetjük, hiszen csak 20 óra 45 perckor tér nyugovóra. Az esz­tendő második feléhez tartozó július 3. napján már 4 óra 52 perckor kel a Nap. A nappal hossza immár né­hány perccel rövidebb, mint egy héttel korábban, hiszen 20 óra 44 perckor süllyed a sárga csillag a látóhatár alá. 10-én 15 óra 44 percig tart a világos nap­szak. A Nap 4 óra 57 perckor kel, és 20 óra 41 perckor nyug­szik. 17-én már 5 óra 4 percre esik a napkelte, és 20 óra 36 percre a napnyugta időpontja. 23-án 13 perccel kevesebbet tartózkodik a nappali csillag a látóhatár fölött, mint hat nappal korábban. Eszerint a nappal időtartama 15 óra 19 percnyire zsugorodik. Az egyre rövidebb nappalok azt is jelentik, hogy a Nap delelési magassága egyre kisebb és kisebb lesz - 65,5 fokról 62,5 fokra csökken. Ez a változás pontosan hatszorosa csillagunk látszó átmérőjének. A Föld hű társa, a Hold júni­us 27-én, 0 óra 43 perckor ponto­san D alakú, vagyis ekkor van az első negyed. Sajátságos, hogy ebben az időpontban a Hold már nem látható, mivel 0 óra után 5 perccel már lenyugszik. Az egy­re „hízó” Hold július 4-én, 1 óra 45 perckor teljes nagyságában látható. Ekkor van a telehold. Ezt követően őszi szomszédunk egyre későbbi időpontokban kel, és a hajnali órákban delel. Az utolsó negyed fázisát 12-én, hétfőn, 0 óra 49 perckor éri el. Huszonnégy esztendővel a jelenlegi júliusi újhold előtt már úton volt az Apollo-11 há­rom űrutasa, akik közül kettő a Hold felszínére lépett. A történelmi dá­tumhoz képest két nap­pal korábban (20-án), 13 óra 24 perckor újul meg égi kísérőnk. A Hold mindig is látványos égitest volt. Nemcsak szabad szem­mel, hanem egyszerű kézi látcsövön át is jól láthatók a fontosabb felszíni alakzatok. Az egyetlen olyan égitest, amelyet részletesen ta­nulmányozhatunk. Pró­bálják meg rajzon meg­örökíteni a Hold szabad szemmel és egyszerű távcsővel látható felszí­ni alakzatait! Rá fognak jönni, hogy a legköze­lebbi égitestről nem könnyű térképet készí­teni. Szabad szemmel felismer­hetők az óriási medencék, ame­lyeket sötétebb árnyalatúnak láthatunk a többi felszíni alak­zathoz képest. Különösen az esti égen feltűnő Holdon vehet­jük észre azt, hogy nemcsak megvilágított felszíne látható, hanem a teljes égitest körvona­lai is kivehetők. A Nap által meg nem világított rész szürkés színben tündököl. Ez a hamu­szürke fény jelensége. A Föld légköre - mint egy óriási tükör - visszaveri csilla­gunk sugarait, amelyek elérik a Holdat, így kísérőnk „sötét” ar­ca is láthatóvá válik. Ez a refle­xió persze mindig jelen van, csakhogy a nagy fázisú Hold „saját” fénye elnyomja ezt a halvány visszfényt. Tehát a ha­muszürke fény a legkedvezőb­ben az első negyed előtti és az utolsó negyed utáni napokban figyelhető meg. A Merkúr bolygó június utolsó napjaiban még látható a nyugati ég alján. Júliusban nem vehető észre. A hajnalban tün­döklő Vénusz egyre jobb körül­mények között pillantható meg a hajnali, keleti égen. Július vé­gén közel három órával kel a Nap előtt. Fázisa növekedő, látszó átmérője csökkenő érté­ket mutat. A Föld július 3-án kerül a legtávolabb a Naptól, 159 090 ezer kilométer­re. Ezután ismét egyre közelebb leszünk csilla­gunkhoz. A Mars már csak egy pislákoló narancs­­sárga színű égitestként látható az Oroszlán csil­lagképben. Éjfél előtt nyugszik. Az egykor Magya­rok csillagának nevezett Jupiter a Szűz legfénye­sebb tagjaként ragyog az esti, nyugati égbol­ton. Éjfél körül nyug­szik. Mindössze egy 60- szoros nagyítású távcső szükséges ahhoz, hogy pontosan akkorának lás­suk, mint a teleholdat szabad szemmel. Négy legfényesebb holdja már kézitávcsővel is észrevehető. A Székelyek csillaga, a Sza­turnusz ebben a naptári idő­szakban látható a legkedvezőbb körülmények között. Körülbe­lül egy órával napnyugta után kel, a Vízöntő csillagkép legra­gyogóbb tagjaként figyelhető meg. Sárgás színéről könnyen felismerhetjük. Az égitest ékes­sége az a gyűrűrendszer, amely már kis teljesítményű távcsővel is kivehető. Jobb műszerek megmutatják azt a rést, amit Cassini fedezett fel a gyűrű­­rendszerben. Bizonyítva ezzel azt, hogy a gyűrű nem egysé­ges, hanem több, övszerűen el­helyezkedő alakzatból áll. A Voyager-szondák felvételei pe­dig azt mutatták, hogy az egész gyűrűrendszer milliónyi gyű­­rűcskére tagozódik. A bolygó alakja - gyors tengelyforgása következtében - nem gömb, hanem leginkább egy tojásdad alakú gumilabdá­hoz hasonlítható. A hatalmas ellipszoid átmérője közel tíz­szerese a földgolyó méretének. A Szaturnusz tömege pedig kö­zel százszor múlja felül plané­tánk anyagmennyiségét. Távcső­vön át látható a bolygó sávokba rendeződött felhőzete. Ez azonban már nem oly színpompás, mint a Jupite­ré, mivel a Szaturnusz kétszer oly távol kering a Naptól, mint óriási bolygótársa. (A Szatur­nusz 10 csillagászati egység­nyire van átlagosan a Naptól, míg a Föld egységnyire.) A külső bolygórendszer két távoli tagja, az Uránusz és a Neptunusz az esti óráktól felke­­reshetők a Nyilas csillagkép­ben. Egész éjjel — csak távcső segítségével - megpillanthatók a szép Tejút-felhők között. A nyár derekán több me­teorraj gondoskodik az éjjeli tűzijátékról. Maximális aktivi­tási napok: június 26. - Corvi­­dák; június 27. -Rho Sagittari­­dák és Tau Cetidák; június 28. - Júniusi Bootidák; június 30. - Tau Aquaridák; július 15. - Alfa Cygnidák; július 16. - Omikron Draconidák. Orha Zoltán ’ * 1 :·'..........-‰· Vendéglői teszt Két vendéglő - egy család AZT HISZEM, kevesen vannak olyanok, akik ne is­mernék a Kis Pipa éttermet az Akácfa utcában. Kis kellemes hely, mely már több mint egy évtizede kitűnt az akkori kis­vendéglők sorából bő válasz­tékú étlapjával és szolid árai­val. A kis helyiségben zongo­raszó és halk zene mellett ne­hezen tudott az ember dönteni a több mint százötven féle ínyencséget kínáló étlapból. Nagy érdemük volt az is, hogy hatféle témára dolgoz­tak ki egy-egy négyfogásos menüsort, s ha valaki azt még végig is tudta enni, hat em­bernek kellett lennie a talpán. Mindezt tették a kisvendég­lők nemes egyszerűségével, anélkül, hogy a már évekkel ezelőtt is rendkívüli nemzet­közi vendégjárás itt bárkinek is a fejébe szállt volna. A múltkorában meglepe­téssel tapasztaltam valami kü­lönöset. A Kis Pipa étlapja köszönt vissza a Fészek Mű­vészklub éttermében. Nem került sok időbe kideríteni, hogy a Fészek és a Kis Pipa ugyanazt az étlapot kínálja. Érthető is, hiszen családi kö­telék van a két étterem között. A Kis Pipa vezetője Aubel Ervin, a Fészeké pedig a fele­sége, Aubelné asszony. A két, egymástól pár száz méterre található­­ étterem egy és ugyanazon minta alapján mű­ködik. A Kis Pipa a nyilváno­sabb, az ismertebb, s ezért itt nehezebb is asztalt kapni, míg a másikban, ha nem foglal­tunk asztalt, a klub cerberusa keményen bekaszíroz fejen­ként ötven forint belépőt. Ami viszont különbözik,­ az a két étterem stílusa. A Fé­szekben hatalmas tágas terem fogadja a betérőt, stukkókkal/­ nagyméretű ablakokkal, galé­riával s zene nélkül, míg a Kis Pipa megmaradt a kis mére­teknél és az egyszerűségnél. Na nem azt mondom, hogy a Fészek berendezése hivalko­dó lenne. Sőt. Mindkét étte­remre inkább jellemző a régi szép idők békebeli kopottas­­sága. S ha ez valakinek is bán­taná a szemét, hamar leköti azt egy olyan étlap, melyen minden szem-szájnak ingere fellelhető. Nehéz lenne itt a választékról beszélni, hiszen csak szubjektív tényezők alapján dönthetnének arról, mit is emeljek ki abból. A Kis Pipában hajdanán törzs­vendégként már végigettem az egészet. Nagyon kellemes azonban ilyenkor az, hogy van egy napi ajánlat is, mely szintén kellemes élményeket ígér ízlelőszerveinknek. Nem tudom, jó-e az, vagy sem, hogy hat-hét éve már ugyan­ezt az étlapot használták ala­pul. Végül is ha valami mű­ködik, akkor minek azon vál­toztatni? Az viszont egyér­telműen kedves figyelmes­ség, hogy a napi ajánlatot ép­pen az aktuális ünnepi étrend szerint alakítják ki. Itt talál­tam először az étlapon hús­véti sonkát főtt tojással és tormával. Nem nehéz elké­szíteni, és biztosan vannak olyan vendégek, akik szíve­sen meghagyják ennek elké­szítését a vendéglőkre. Csak hogy ne beszéljünk a bárá­nyokról... A „reform” bá­ránygerincről pékné módra. A nemzetközi konyhaművészet bonyolult ételspecialitásai itt békésen megférnek a csalá­dias Marshall májjal vagy a borjúbecsinálttal. Valami akkor is zavart mindkét étteremben. Előfor­dult, hogy két egymás utáni estén ugyanoda betértem, és fellelkesülve az előző este megkóstolt fogástól, meg­rendeltem ismét ugyanazt. Meglepve tapasztaltam azon­ban, hogy sem ízre, sem pe­dig szemre nem ugyanazt kaptam. Azóta megbizonyo­sodtam arról, hogy a minő­ség szoros kapcsolatban áll az épp szolgálatban álló sza­kács tehetségével, kedvével. Kár. Ahol még némi hiányos­ságokat vélek felfedezni, az a borok területén van inkább. Valahogy aránytalanságot ér­zek az étlap bőkezűsége és a borválaszték szerénysége kö­zött. A szekszárdi óvörös mellett sajnos nem tudtam még más említésre méltó bort rendelni. Lehet, hogy azért, mert a fehérbort csak aperitif­ként szeretem jól lehűtve, és a vörösborokban nem szeretem a kommersz egri bikavért vagy soproni kékfrankost. Pe­dig lehet manapság már igazi magyar fajborokat is találni a kereskedelemben, melyek ki­állják a kényes vendég kriti­káját. Még valami: a Fészekben nyáron a belső udvar keren­­gőjében terítenek, s egy va­csora során teljesen úgy érez­hetjük, nem a forgalmas­füstös fővárosunk kellős kö­zepén vacsoráznánk. Egyébként jobb is, ha a teraszon vagyunk, mert bár nagy a Fészek terme, de két gond akad. Ha a lenti terembe ülünk, akkor sajnos a széke­ket a házunk nem tudja sokáig elviselni, ha pedig a galériára, ahol a székek már lényegesen kényelmesebbek,jóllehet ko­­pottabbak is, akkor pedig ne csodálkozzunk, ha némi étel­szaggá!­elegyedi lefesti a parfü­­münk ruhánkon. Ugyanis a galéria a konyhai bejárat fö­lött helyezkedik el. Lehet, hogy felül kellene vizsgálni az elszívórendszert? Nem tudom. Vegyes ér­zelmeim vannak mindkét ét­teremről. Lehet, hogy a Kis Pipa már nem az, ami sok évvel ezelőtt volt? Bízom abban, hogy ez nem így van. Bízom abban, hogy a két ét­terem minősége kiegyensú­lyozódik ismét. De lehet, hogy a hiba bennem van... Mindezek ellenére azért azt mondom, „megérnek egy misét”. CdH * Kis Pipa Vendéglő - 1072 Budapest, Akácfa u. 38. Telefon: 142-2587 Fészek Művészklub Ét­terem - 1073 Budapest, Ker­tész utca 36. Telefon: 122-6043 * Olvasóink arra figyelmez­tettek, hogy elfelejtjük közölni a Vendéglői teszt rovatunk­ban meglátogatott éttermek címeit és telefonszámait. E hiányosságnak kívánunk most eleget tenni: Aranymókus Kertven­déglő - 1126 Budapest, Isten­hegyi út 25. Telefon: 155-9594 Bagolyvár Étterem - 1146 Budapest, Állatkerti út 2. Telefon: 121-3550 Pest-Buda , Vendéglő - 1014 Budapest, Fortuna u. 4. Telefon: 156-9849 Rézkakas Étterem - 1053 Budapest, Veres Pálné u. 3. Telefon: 118-0038 Robinson Étterem - 1146 Budapest, Városliget. Telefon: 142-0955 Az Ön és...mellékletet szerkeszti: Rácz Judit

Next