Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-26 / 147. szám
VIII Ma0ir Nemzet 1993. JUNIUS 26. ON ES A TUDNIVALÓK Kovács bácsi megkerült v olt Még májusban jelent 'meg egy 'cikkünk, amelyben hiányoltuk Ko-' vács bácsi tevékenységet'.Vagy három évtizeden át az ő telefonszámát lehetett tárcsázni, ha az egyszerű polgár tudni szerette volna, ki javítja meg lakásában az elromlott vízcsapot, a beteg bojlert, a beragadt zárat és minden mást, amihez egy jókezű iparos munkája szükségeltetik. Kovács bácsi több ezer címet tartott nyilván, és azonnal megmondta telefonon, ki az, aki segít a bajban. A szolgáltatás, ami az ő nevéhez fűződött és a budapesti kisiparosok működtették, váratlanul megszűnt. Kovács bácsi eltűnt. A cikk megjelenése után viszont jelentkezett. Levélben. Ezt írta többi között: „Hogy megszűnt ez a több mint 30 éves szolgáltatás, az legelsősorban rossz a lakosságnak és persze rossz az iparosoknak. A telefonszolgálat sok iparosnak adott munkát, főként azoknak, akiknek nincs műhelyük. Jómagam furcsa módon tudtam meg, hogy megszűnt a szolgáltatás. Egyszerre megsüketült a 131-0109-es készülék, amelyen megadtam mindig a címeket. Egy óra múltán bejött hozzám a műszerész, aki húsz éven át tartotta rendben ezt a telefont. Ő közölte velem, hogy a főnökség kapcsoltatta ki a vonalat. Történt ez 1991. november 19-én déli egy órakor. Nekem azóta senki sem mondta, hogy a viszontlátásra, köszönjük a 43 éves munkáját. A régi páciensek azóta is rendszeresen kutatják a lakásom telefonszámát, és kérnek információt. Tavaly tavasszal leköltöztem Velencefürdőre, hogy megszabaduljak a sok hívástól. Október elején visszatértem Pestre, és kezdődött minden elölről. Sokan még személyesen is eljöttek, hogy segítsek gázbojler, Héra-fűtés, ablaktörés és százféle más javítás ügyében. Idén márciusban újra Velencefürdőre települtem, de még itt is rám találtak, mert - mint mondták - ragaszkodnak hozzám.” Mi is ragaszkodnánk ahhoz, hogy Kovács bácsi telefonja és szolgáltatása ismét életre keljen. (zsolt) 1 Bélyeggyűjtés TM Gombák, vonatok, Mohács■ Skiff# JUNIUS 18-ANp négy bélyegkibocsátással lett gazdagabb a magyar bélyegállo-ϋ mány. „Nem tudjuk, kik vagyunk, ha nem akarjuk megtudni, kik leszünk: ismerjünk hát magunkra a jövendő öreg férfiban vagy asszonyban, hogy mindenestül vállalhassuk emberi sorsunkat. Tüstént nem fogadjuk majd közönnyel az öregség nyomorúságát, ráeszmélünk, hogy rólunk van szó: az öreg ember mi vagyunk." Simone de Beauvoir Az öregség című regényének szavai most főképp azért figyelemre méltóak, mert az ENSZ az 1993-as esztendőt az európai idősek évének nyilvánította. A Magyar Posta ebből az alkalomból postabélyeget bocsátott ki, ami egyben a Budapesten rendezendő gerontológiai világkongresszusnak is filatéliai hangsúlyt ad. Az Európai idősek éve - 1993 elnevezésű, 17 Ft névértékű bélyeget Kass János grafikusművész keretrajzterve alapján többszínű ofszetnyomással a Pénzjegynyomda Rt. készítette. Az álló téglalap alakú bélyeg 800 000 fogazott példányban, 50 bélyeget tartalmazó ívekben került kibocsátásra. Perforálásig terjedő mérete 31,66x45 mm. A bélyegképen - keretben - Albrecht Dürer Szent Kristóf című alkotásának egy részlete látható. A kereten belül balra lent az értékjelzés található. A kereten kívül balra függőlegesen az Európai idősek éve - 1993, alatta a MAGYARORSZÁG felirat olvasható, az alatt balra a kibocsátás évszáma és a gyártó nyomda jele, jobbra a grafikusművész neve található. Az Ehető gombák elnevezésű, háromcímletű, 72 Ft össznévértékű postabélyeg többszínű ofszetnyomással, 250 000 fogazott példányban, 50 bélyeget tartalmazó ívekben az Állami Nyomdában készült. Az álló téglalap alakú bélyegek fogazásig terjedő mérete 30x40 mm, s azokon sorrendben az alábbi ehető gombák láthatók. A 10 Ft-os címletű bélyegen a rózsaszínű korallgomba, a 17 Ft névértékűn a trombitagomba, a 45 Ft-os címleten a császárgomba található. Valamennyi bélyegképen a gombák felett balra fent az étkezésre utaló piktogram, jobbra az értékjelzés található. Az ábrázolt gombák alatt a magyar és a latin elnevezésük olvasható. Alattuk a MAGYARORSZÁG felirat áll, az alatt balra a kibocsátás évszáma, középen a kibocsátó nyomda .j neve, jobbra pedig a áB:β ί , grafikusművész neve található. Kultúrtörténeti értékű az a felismerés, hogy a legelső, biztosan azonosítható ehető gomba ábrázolását egy pompeji rom freskóján találták. Ez alighanem a rízike (Lactarius deliciosus) volt. Az irodalmi adatokból viszont azt is tudjuk, hogy a rómaiak jól ismerték a császárgomba (Aminita caesarea) gasztronómiai értékét. Európában jelenleg több száz ehető gombafajta ismert. Az idén ünnepeljük a MÁV fennállásának 125. évfordulóját. Bár az első gőzüzemű magyar vasútvonal Pest és Vác között 1846-ban nyílt meg, a kezdeti időszak magyar vasútvonalai azonban magántársaságok kezében voltak. Az állam az épülő vasútvonalakat kamatbiztosítással támogatta. E rendszer azonban nem ösztönözte kellően a befektetőket. Ezért született az 1868. évi XLIX. törvénycikk, amelynek végrehajtása során alakult meg a MÁV. Az első világháború kezdetekor a MÁV-nak már mintegy 8000 kilométeres saját hálózata volt, amely akkoriban Európa egyik legjelentősebb vasúthálózatának számított. Napjainkban - több mellékvonal megszüntetése után is - csaknem 7700 kilométernyi vonal van a MÁV tulajdonában. A Magyar Posta az évforduló alkalmából 17 Ft névértékű postabélyeget hozott forgalomba. A bélyeget Constantin László grafikusművész tervezte, s az 400 000 példányban, 40x28 mm-es méretben az Állami Nyomdában készült. A bélyegképen - keretben - egy korabeli és egy újabbkori mozdony látható, amelyek fölött a 125 éves a Magyar Államvasutak felirat és az értékjelzés található. A bélyegkép alatt a MAGYARORSZÁG felirat, alatta balra a kibocsátás évszáma, középen a gyártó nyomda neve, jobbra pedig a grafikusművész neve áll. Mohács, hazánk egyik legdélibb városa az idén ünnepli fennállásának 900. évfordulóját. Létezését 1093- ban említi egy oklevél, s a XV. századtól kezd városként szerepelni. A gazdag történelmi múltú, többnemzetiségű, népi hagyományokban bővelkedő, sajátságos hangulatú Mohács hazánk határkikötője. Éppen a Duna teljes hosszának közepén helyezkedik el. A város fennállásának 900. évfordulójára a Magyar Posta a Mohácson élő és alkotó grafikusművész, Bosnyák Mihály tervei alapján forgalmi bélyeget jelentett meg. E bélyeg 30x40 mm-es perforálási méretben az Állami Nyomdában készült. A bélyegképen - keretben - a Képes Krónika stílusában Mohács történelmi városképe előtt a Duna hömpölyög. A városkép felett a 900 éves Mohács felirat, jobbra lent az értékjelzés áll. A keret alatt a MAGYARORSZÁG felirat olvasható, alatta balra a kibocsátás évszáma, középen a kibocsátó nyomda jele, jobbra pedig a tervezőművész neve taláható. A fent ismertetett új bélyegek június 18-tól mindenfajta postai küldemény bérmentesítésére korlátozás nélkül felhasználhatók. M. B. I ›J:› í n I,. pj a ,Mapya< ■ JS/mmJWaé if 1 l;gppwa i AÄiÄMSZXfi * 1» A csillagos égbolt eseményei 1993. június 26-a és július 23-a között JÚNIUS 26-ÁN Budapesten 4 óra 48 perckor láthatjuk a felkelő Nap első sugarait. Fényét 15 óra 57 percen át élvezhetjük, hiszen csak 20 óra 45 perckor tér nyugovóra. Az esztendő második feléhez tartozó július 3. napján már 4 óra 52 perckor kel a Nap. A nappal hossza immár néhány perccel rövidebb, mint egy héttel korábban, hiszen 20 óra 44 perckor süllyed a sárga csillag a látóhatár alá. 10-én 15 óra 44 percig tart a világos napszak. A Nap 4 óra 57 perckor kel, és 20 óra 41 perckor nyugszik. 17-én már 5 óra 4 percre esik a napkelte, és 20 óra 36 percre a napnyugta időpontja. 23-án 13 perccel kevesebbet tartózkodik a nappali csillag a látóhatár fölött, mint hat nappal korábban. Eszerint a nappal időtartama 15 óra 19 percnyire zsugorodik. Az egyre rövidebb nappalok azt is jelentik, hogy a Nap delelési magassága egyre kisebb és kisebb lesz - 65,5 fokról 62,5 fokra csökken. Ez a változás pontosan hatszorosa csillagunk látszó átmérőjének. A Föld hű társa, a Hold június 27-én, 0 óra 43 perckor pontosan D alakú, vagyis ekkor van az első negyed. Sajátságos, hogy ebben az időpontban a Hold már nem látható, mivel 0 óra után 5 perccel már lenyugszik. Az egyre „hízó” Hold július 4-én, 1 óra 45 perckor teljes nagyságában látható. Ekkor van a telehold. Ezt követően őszi szomszédunk egyre későbbi időpontokban kel, és a hajnali órákban delel. Az utolsó negyed fázisát 12-én, hétfőn, 0 óra 49 perckor éri el. Huszonnégy esztendővel a jelenlegi júliusi újhold előtt már úton volt az Apollo-11 három űrutasa, akik közül kettő a Hold felszínére lépett. A történelmi dátumhoz képest két nappal korábban (20-án), 13 óra 24 perckor újul meg égi kísérőnk. A Hold mindig is látványos égitest volt. Nemcsak szabad szemmel, hanem egyszerű kézi látcsövön át is jól láthatók a fontosabb felszíni alakzatok. Az egyetlen olyan égitest, amelyet részletesen tanulmányozhatunk. Próbálják meg rajzon megörökíteni a Hold szabad szemmel és egyszerű távcsővel látható felszíni alakzatait! Rá fognak jönni, hogy a legközelebbi égitestről nem könnyű térképet készíteni. Szabad szemmel felismerhetők az óriási medencék, amelyeket sötétebb árnyalatúnak láthatunk a többi felszíni alakzathoz képest. Különösen az esti égen feltűnő Holdon vehetjük észre azt, hogy nemcsak megvilágított felszíne látható, hanem a teljes égitest körvonalai is kivehetők. A Nap által meg nem világított rész szürkés színben tündököl. Ez a hamuszürke fény jelensége. A Föld légköre - mint egy óriási tükör - visszaveri csillagunk sugarait, amelyek elérik a Holdat, így kísérőnk „sötét” arca is láthatóvá válik. Ez a reflexió persze mindig jelen van, csakhogy a nagy fázisú Hold „saját” fénye elnyomja ezt a halvány visszfényt. Tehát a hamuszürke fény a legkedvezőbben az első negyed előtti és az utolsó negyed utáni napokban figyelhető meg. A Merkúr bolygó június utolsó napjaiban még látható a nyugati ég alján. Júliusban nem vehető észre. A hajnalban tündöklő Vénusz egyre jobb körülmények között pillantható meg a hajnali, keleti égen. Július végén közel három órával kel a Nap előtt. Fázisa növekedő, látszó átmérője csökkenő értéket mutat. A Föld július 3-án kerül a legtávolabb a Naptól, 159 090 ezer kilométerre. Ezután ismét egyre közelebb leszünk csillagunkhoz. A Mars már csak egy pislákoló narancssárga színű égitestként látható az Oroszlán csillagképben. Éjfél előtt nyugszik. Az egykor Magyarok csillagának nevezett Jupiter a Szűz legfényesebb tagjaként ragyog az esti, nyugati égbolton. Éjfél körül nyugszik. Mindössze egy 60- szoros nagyítású távcső szükséges ahhoz, hogy pontosan akkorának lássuk, mint a teleholdat szabad szemmel. Négy legfényesebb holdja már kézitávcsővel is észrevehető. A Székelyek csillaga, a Szaturnusz ebben a naptári időszakban látható a legkedvezőbb körülmények között. Körülbelül egy órával napnyugta után kel, a Vízöntő csillagkép legragyogóbb tagjaként figyelhető meg. Sárgás színéről könnyen felismerhetjük. Az égitest ékessége az a gyűrűrendszer, amely már kis teljesítményű távcsővel is kivehető. Jobb műszerek megmutatják azt a rést, amit Cassini fedezett fel a gyűrűrendszerben. Bizonyítva ezzel azt, hogy a gyűrű nem egységes, hanem több, övszerűen elhelyezkedő alakzatból áll. A Voyager-szondák felvételei pedig azt mutatták, hogy az egész gyűrűrendszer milliónyi gyűrűcskére tagozódik. A bolygó alakja - gyors tengelyforgása következtében - nem gömb, hanem leginkább egy tojásdad alakú gumilabdához hasonlítható. A hatalmas ellipszoid átmérője közel tízszerese a földgolyó méretének. A Szaturnusz tömege pedig közel százszor múlja felül planétánk anyagmennyiségét. Távcsővön át látható a bolygó sávokba rendeződött felhőzete. Ez azonban már nem oly színpompás, mint a Jupiteré, mivel a Szaturnusz kétszer oly távol kering a Naptól, mint óriási bolygótársa. (A Szaturnusz 10 csillagászati egységnyire van átlagosan a Naptól, míg a Föld egységnyire.) A külső bolygórendszer két távoli tagja, az Uránusz és a Neptunusz az esti óráktól felkereshetők a Nyilas csillagképben. Egész éjjel — csak távcső segítségével - megpillanthatók a szép Tejút-felhők között. A nyár derekán több meteorraj gondoskodik az éjjeli tűzijátékról. Maximális aktivitási napok: június 26. - Corvidák; június 27. -Rho Sagittaridák és Tau Cetidák; június 28. - Júniusi Bootidák; június 30. - Tau Aquaridák; július 15. - Alfa Cygnidák; július 16. - Omikron Draconidák. Orha Zoltán ’ * 1 :·'..........-‰· Vendéglői teszt Két vendéglő - egy család AZT HISZEM, kevesen vannak olyanok, akik ne ismernék a Kis Pipa éttermet az Akácfa utcában. Kis kellemes hely, mely már több mint egy évtizede kitűnt az akkori kisvendéglők sorából bő választékú étlapjával és szolid áraival. A kis helyiségben zongoraszó és halk zene mellett nehezen tudott az ember dönteni a több mint százötven féle ínyencséget kínáló étlapból. Nagy érdemük volt az is, hogy hatféle témára dolgoztak ki egy-egy négyfogásos menüsort, s ha valaki azt még végig is tudta enni, hat embernek kellett lennie a talpán. Mindezt tették a kisvendéglők nemes egyszerűségével, anélkül, hogy a már évekkel ezelőtt is rendkívüli nemzetközi vendégjárás itt bárkinek is a fejébe szállt volna. A múltkorában meglepetéssel tapasztaltam valami különöset. A Kis Pipa étlapja köszönt vissza a Fészek Művészklub éttermében. Nem került sok időbe kideríteni, hogy a Fészek és a Kis Pipa ugyanazt az étlapot kínálja. Érthető is, hiszen családi kötelék van a két étterem között. A Kis Pipa vezetője Aubel Ervin, a Fészeké pedig a felesége, Aubelné asszony. A két, egymástól pár száz méterre található étterem egy és ugyanazon minta alapján működik. A Kis Pipa a nyilvánosabb, az ismertebb, s ezért itt nehezebb is asztalt kapni, míg a másikban, ha nem foglaltunk asztalt, a klub cerberusa keményen bekaszíroz fejenként ötven forint belépőt. Ami viszont különbözik, az a két étterem stílusa. A Fészekben hatalmas tágas terem fogadja a betérőt, stukkókkal/ nagyméretű ablakokkal, galériával s zene nélkül, míg a Kis Pipa megmaradt a kis méreteknél és az egyszerűségnél. Na nem azt mondom, hogy a Fészek berendezése hivalkodó lenne. Sőt. Mindkét étteremre inkább jellemző a régi szép idők békebeli kopottassága. S ha ez valakinek is bántaná a szemét, hamar leköti azt egy olyan étlap, melyen minden szem-szájnak ingere fellelhető. Nehéz lenne itt a választékról beszélni, hiszen csak szubjektív tényezők alapján dönthetnének arról, mit is emeljek ki abból. A Kis Pipában hajdanán törzsvendégként már végigettem az egészet. Nagyon kellemes azonban ilyenkor az, hogy van egy napi ajánlat is, mely szintén kellemes élményeket ígér ízlelőszerveinknek. Nem tudom, jó-e az, vagy sem, hogy hat-hét éve már ugyanezt az étlapot használták alapul. Végül is ha valami működik, akkor minek azon változtatni? Az viszont egyértelműen kedves figyelmesség, hogy a napi ajánlatot éppen az aktuális ünnepi étrend szerint alakítják ki. Itt találtam először az étlapon húsvéti sonkát főtt tojással és tormával. Nem nehéz elkészíteni, és biztosan vannak olyan vendégek, akik szívesen meghagyják ennek elkészítését a vendéglőkre. Csak hogy ne beszéljünk a bárányokról... A „reform” báránygerincről pékné módra. A nemzetközi konyhaművészet bonyolult ételspecialitásai itt békésen megférnek a családias Marshall májjal vagy a borjúbecsinálttal. Valami akkor is zavart mindkét étteremben. Előfordult, hogy két egymás utáni estén ugyanoda betértem, és fellelkesülve az előző este megkóstolt fogástól, megrendeltem ismét ugyanazt. Meglepve tapasztaltam azonban, hogy sem ízre, sem pedig szemre nem ugyanazt kaptam. Azóta megbizonyosodtam arról, hogy a minőség szoros kapcsolatban áll az épp szolgálatban álló szakács tehetségével, kedvével. Kár. Ahol még némi hiányosságokat vélek felfedezni, az a borok területén van inkább. Valahogy aránytalanságot érzek az étlap bőkezűsége és a borválaszték szerénysége között. A szekszárdi óvörös mellett sajnos nem tudtam még más említésre méltó bort rendelni. Lehet, hogy azért, mert a fehérbort csak aperitifként szeretem jól lehűtve, és a vörösborokban nem szeretem a kommersz egri bikavért vagy soproni kékfrankost. Pedig lehet manapság már igazi magyar fajborokat is találni a kereskedelemben, melyek kiállják a kényes vendég kritikáját. Még valami: a Fészekben nyáron a belső udvar kerengőjében terítenek, s egy vacsora során teljesen úgy érezhetjük, nem a forgalmasfüstös fővárosunk kellős közepén vacsoráznánk. Egyébként jobb is, ha a teraszon vagyunk, mert bár nagy a Fészek terme, de két gond akad. Ha a lenti terembe ülünk, akkor sajnos a székeket a házunk nem tudja sokáig elviselni, ha pedig a galériára, ahol a székek már lényegesen kényelmesebbek,jóllehet kopottabbak is, akkor pedig ne csodálkozzunk, ha némi ételszaggá!elegyedi lefesti a parfümünk ruhánkon. Ugyanis a galéria a konyhai bejárat fölött helyezkedik el. Lehet, hogy felül kellene vizsgálni az elszívórendszert? Nem tudom. Vegyes érzelmeim vannak mindkét étteremről. Lehet, hogy a Kis Pipa már nem az, ami sok évvel ezelőtt volt? Bízom abban, hogy ez nem így van. Bízom abban, hogy a két étterem minősége kiegyensúlyozódik ismét. De lehet, hogy a hiba bennem van... Mindezek ellenére azért azt mondom, „megérnek egy misét”. CdH * Kis Pipa Vendéglő - 1072 Budapest, Akácfa u. 38. Telefon: 142-2587 Fészek Művészklub Étterem - 1073 Budapest, Kertész utca 36. Telefon: 122-6043 * Olvasóink arra figyelmeztettek, hogy elfelejtjük közölni a Vendéglői teszt rovatunkban meglátogatott éttermek címeit és telefonszámait. E hiányosságnak kívánunk most eleget tenni: Aranymókus Kertvendéglő - 1126 Budapest, Istenhegyi út 25. Telefon: 155-9594 Bagolyvár Étterem - 1146 Budapest, Állatkerti út 2. Telefon: 121-3550 Pest-Buda , Vendéglő - 1014 Budapest, Fortuna u. 4. Telefon: 156-9849 Rézkakas Étterem - 1053 Budapest, Veres Pálné u. 3. Telefon: 118-0038 Robinson Étterem - 1146 Budapest, Városliget. Telefon: 142-0955 Az Ön és...mellékletet szerkeszti: Rácz Judit