Magyar Nemzet, 1993. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-23 / 299. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. december 23. Ki a Matáv vezérigazgatója? A privatizáció lezárult, a vizsgálat megkezdődött (Folytatás az I. oldalról) Az eredményhirdetéskor azonban szóba sem került, hogy e szerződések miatt — amelyeket logikusan végig­gondolva elvileg az Állami Va­gyonkezelő (ÁV) Rt.-nél vagy más kormányzati szervezetnél is felelős beosztású tisztségvi­selőnek kellett aláírnia - bárkit is felfüggesztenének állásából, vagy eleve eltávolítanának a Matávtól. Kétségtelen azonban, hogy a Matáv befejezésének­ hírét senki sem erősítette meg, mint ahogy cáfoli sem tudta-akarta senki. A sajtótájékoztatón több újságíró többszöri kérdésére Szekeres Szabolcs, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója, illetve Szabó Tamás sem adott egyér­telmű választ arra, vajon ho­gyan, kikből fog felállni a Ma­táv mai­ holnapi menedzsment­je. Csupán annyi derült ki, hogy ideiglenes ügyvezető igazgató­ságot választanak - mint a saj­tótájékoztatót követően nem hi­vatalos forrásból megtudtuk, erre lehet, hogy a tegnap esti órákban már sor is került -, de annak a vizsgálat lezártáig nem lehet a vezetője Horváth Pál. Az ÁV Rt. egyébként zárt­körű, meghívásos pályázat alap­ján fog dönteni az új vezérigaz­gató személyéről. Ezzel kap­csolatban Szekeres Szabolcs kijelentette: Horváth Pál kine­vezése sem elképzelhetetlen, amennyiben a vizsgálat fedd­hetetlennek ítéli őt a mene­dzserszerződések ügyében. (A meghívásos pályázatra azon­ban meg is kell hívni Horváth Pált, s az sem tisztázott még, hogy a pályázatra nem hama­rabb kerül-e sor, mint ahogy le­zárul a vizsgálat.) Mindenesetre tény, hogy Szabó Tamás a további újság­írói kérdések megválaszolása helyett - például: miért a ten­derhirdetés napjára, illetve a privatizációs szerződések alá­írásának időpontjára időzítet­ték a Horváth Pállal kapcsola­tos híreket, valójában IS vagy 50 millió dollár értékű szerző­désekről, s pontosan hány Ma­­táv-vezetőről van szó - azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy „a Matáv a világ legjelentő­sebb vállalata lesz, ekképp nem érdemes a Horváth-féle csip-csup ügyekből botrányt csinálni. Ám ha a sajtót ennyi­re érdekli a dolog, az ÁV Rt. pár napon belül részletes infor­mációt fog adni.” (E helyütt érdemes még egyszer megem­líteni, hogy a témát éppen a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter hozta elő a vasárnapi sajtótájékoztatón.) Az újonnan választott vagy választandó ügyvezetésről az iméntiek alapján egyelőre annyit tudni, hogy első számú embere magyar lesz, a kutatásért-fejlesz­tésért ugyancsak hazánkfia felel majd, a pénzügyeket amerikai, míg a műszaki témákat német vezető fogja irányítani. Ennek mikéntjéről azonban még nem tudni, hiszen a tegnapi - a Ma­­gyarCom részvényvásárlási szer­ződésének aláírását követő - saj­tótájékoztatón Louis J. Rutiglia­­no, az Amerib­ci alelnöke, illet­ve Helmut Ricke, a Deutsche Bundespost Telekom igazgatóta­nácsának elnöke jószerivel csak saját cégéről beszélt. A magyar telefónia fejleszté­sét érintő elképzelésekről csupán nagy vonalakban, az ezredfordu­lóra és az azt követő időszakra vonatkozóan esett szó. Amellett, hogy a MagyarCom képviselői bejelentették: az ezredfordulóig mintegy 4 milliárd dollárt fektet­nek még be a magyar távközlés fejlesztésébe, ismét elhangzottak a már ismert adatok: 1996-ban az igénylők 90 százaléka fél éven belül juthat telefonhoz. Konkré­tumokról főként a részvényvá­sárlással összefüggésben kaptunk információt. Megtudtuk, hogy 87­ millió dolláros vételárat a német és az amerikai fél fele-fe­le arányban fizette be, s ebből 400 millió dollár kerül a Matáv­hoz. A magyar távközlési cég alaptőkéje a korábbi 86,6 mil­liárd forintról 104 milliárd fo­rintra emelkedik. A Matáv tulaj­donosi összetétele is módosult, ma 30,2 százaléknyi rész a Ma­­gyarComé, 2,94 százalékot két nemzetközi pénzintézet, az EBRD és az IFC birtokol, a töb­bi tulajdoni hányad pedig az ÁV Rt. révén a magyar államot illeti meg. Az Mt0 százalékos tulajdon­részt az Állami Vagyonkezelő Rt a továbbiakban is meg akarja őrizni, de a későbbiekben a Ma­táv dolgozói és más kisbefekte­tők vásárolhatnak majd a táv­közlési vállalat részvényeiből. A sajtótájékoztató másik — finoman szólva is érdekes—epi­zódját egyébként maga a kezdet jelentette: a fél négyre összehí­vott fórum csak valamivel hat óra előtt kezdődött. A jól érte­sültek tudni vélték: arra kell vár­ni, hogy megérkezzen a számla­­vezető bankba a Matáv egyhar­­madáért felajánlott 875 millió dollár. A ,rossz nyelvek” az iménti értesülést kommentálva megjegyezték: a MagyarCom győzelméhez az is nagymérték­ben járult hozzá, hogy a jelentős summa átutalását még ebben az évben vállalta a német-amerikai konzorcium. Mint ismeretes, a tétel jelentős része különböző csatornákon keresztül a költség­­vetést gyarapítja, illetve a még nem létező távközlési alapba szánt pénzt is a központi bü­dzsében­­kezelik” egyelőre.­­ Paló Zsuzsa Magyarország megfelel a követelményeknek Felvételünket kértük az OECD-be (Folytatás az 1. oldalról) A szervezet támogatta Ma­gyarországot a piacgazdaságra való felkészülésben, s két tanul­mányt is készített a magyar gaz­daságról. Magyar kormányzati szakértők 70 munkabizottság­ban vesznek részt és szereznek folyamatosan ismereteket, mun­kájukat idén az OECD vezetői nyilvános fórumon ismerték el. A várólistán jelenleg Mexikó és Dél-Korea után a harmadik he­lyen állunk. Kádár Béla leszö­gezte: Magyarország várhatóan meg tud felelni azoknak a kötelezettségeknek, amelyek az OECD-tagsággal járnak. Gazdaság Célszerű volna összevonni az ÁVÜ-t és az ÁV Rt.-t - mondta Pongrácz Tibor államtitkár (Folytatás az I. oldalról) Jövőre remélhetőleg a pri­vatizáció oroszlánrésze befeje­ződik - folytatta Pongrácz Ti­bor. Az idén a privatizációs be­vételek 76 milliárd forintot tesznek ki várhatóan, ebből a készpénzes eladások értéke mintegy 40 milliárd, de a Ma­táv Rt. privatizációjából befo­lyó vételárat ez az összeg nem tartalmazza. Az idén kedvezően alakul­tak a külföldi befektetések is, a privatizáció kezdete óta eddig hatmilliárd dollárnyi tőke ér­kezett az országba, amelyből az állami tulajdon megvá­sárlására 1,4 milliárd forintot fordítottak. A külföldi befekte­tések száma meghaladja a 350- et, a legnagyobb érdeklődést eddig Ausztria és Németország cégei mutatták. Növekedett a hazai tulajdonszerzés aránya is, november végéig az Állami Vagyonügynökséghez tartozó társaságok közül 79-et vásárolt meg a dolgozók MRP-szerve­­zete, hetet lízingszerződéssel szereztek meg. E-hitelt 26 mil­liárd forint értékben vettek igénybe, kárpótlási jegyet pe­dig 13 milliárd forint értékben használtak fel 1991 óta. Befe­jeződött az előprivatizációs és az önprivatizációs program, több mint kilencezer kiskeres­kedelmi üzlet és vendéglátó­hely talált gazdára 15,5 milli­árd forint értékben, az önpriva­tizációban pedig december vé­géig 300 céget sikerül eladni, a bevétel megközelíti a 18 milli­árd forintot. Az igazgatótanács üléséről Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvi­vője tartott tájékoztatót. Min­denekelőtt beszámolt arról, hogy az ÁVÜ az ÁV Rt.-nek átadott áramszolgáltató társa­ságok vagyonának fejében a kötelezettségek átvállalását is elengedhetetlennek tartja. Az átadott 250 milliárd forint érté­kű vagyonnal szemben 154 milliárd forintos kötelezettség átvállalását kéri az ÁV Rt.-től. Amennyiben erre nem hajlan­dó, Szabó Tamás privatizációs minisztertől azt kérik, terjessze a kormány elé a problémát. Az Állami Vagyonügynök­ség kötelezettségei a követke­zők: a kárpótlásra és a tb szá­mára elkülönített vagyon, vala­mint a MÁV-nak és az ÁFI- nak való tartozás. Ezenkívül az értékesítési szerződésekben vál­lalt garanciát, amelyek összege 1990 óta 31 milliárd forintot tesz ki. Ebből az idén ötmil­­­iárd forint értékben vállaltak garanciát, több korábbi köte­lezettség azonban időközben lejárt, és nem került sor a fize­tésre. Döntött az ÁVÜ igazgató­­tanácsa nyolc társaság reorga­nizációs támogatásáról. Ösz­­szesen 621 millió forintot hasz­nálhat fel elsősorban pénzügyi reorganizációra, azaz adóssá­gainak törlesztésére a Csong­­rád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Filaxia, a Magyar Viszkóza Rt., a Tisza Cipőgyár és a Szigetvári Cipő­gyár, a Szendrődi Alumínium Rt., valamint a Dunakeszi Kon­zervgyár Rt. Ez azt jelenti, hogy a nyolc társaság 6770 dolgozójának nincs veszélyben a munkahelye. Elfogadta az igazgatótanács a gyógyszertári privatizáció szakmai szempontrendszerét, a vélemények azonban ütköztek, a Népjóléti Minisztérium és a Gyógyszerész Kamara a szak­mai feltételeket tartotta elsődle­gesnek, míg az ÁVÜ az üzleti szempontokat helyezte volna előtérbe. A szakmai feltétel­­rendszer prioritása győzött, en­nek megfelelően a gyógysze­részek olyan pontrendszer sze­rint szerezhetik meg a gyógy­szertárakat, amelyben az álta­luk ajánlott ár mindössze 20 százalékos arányt képvisel. Ez azt is jelenti, hogy megkezdő­dik a gyógyszertárak vagyonér­tékelése, és mintegy hat héten belül sor kerülhet az első pati­kák eladására. A mostani döntés a gyógy­szertári központok privatizáció­ját nem érintette. A patikák pri­vatizációját a megyei önkor­mányzatok többsége nem el­lenzi, mindössze a fővárosi és a Nógrád megyei önkormányzat nem kíván részt venni a privati­zációs pályázatokat elbíráló bi­zottság munkájában. Négy privatizációs döntést is meghozott tegnap az ÁVÜ vezető testülete, a Hódút Kft. a dolgozók konzorciumának a tulajdonába kerül, 57-en 101 millió forintért 67,6 százalékos tulajdonrészt vásárolhatnak meg a Közútépítő Vállalatból. A TÚK Húsipari Rt. privatizá­ciós pályázatán a Tisza Hús Konzorcium bizonyult a leg­jobbnak, 320 millió forintért, a cég nyolcvan százalékát sze­rezték meg. Kárpótlási jegyben fizetik a vételárat, de vállalták azt, hogy két részletben, 150- 150 millió forintos tőkeemelést hajtanak végre, és törlesztik a cég rövid lejáratú hiteleit is. A Mályi Agroker Rt. az MRP- szervezet tulajdonába kerül, a cég 55 százalékát 119 százalé­kos árfolyamon vásárolják meg 175 millió forintért. Az Oros­háza Food Rt., a volt Baromfi­feldolgozó Vállalat többségé­ben német befektető tulajdoná­ba kerül, az Apel and Frenzel egy magyar magánszeméllyel közösen tett ajánlatával nyerte el a céget. Rövid időn belül 180 millió forintos tőkeemelést is ígért, ezt megelőzően azonban pénzügyi átvilágítást hajt végre a Orosháza Foodnál. Ez azon­ban a vételárat az igazgatóta­nács döntése szerint nem befolyá­solhatja. Végelszámolással meg­szüntetik a Soproni Autófelsze­relési Vállalatot, amelynek alaptevékenységét egy kft. folytatja majd. A végelszámo­lás januárban kezdődik. (oaváth) Fábry János rajza Import 750 millió dollárért Az ideivel azonos mérték­ben, 750 millió dollárért hoz­hatnak be jövőre is fogyasztási cikkeket a hazai kereskedelmi cégek - jelentett be tegnap a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma. Ez az összeg valószínűleg elég lesz, mert a kérelmek ugyan az idén is meghaladták a keretösszeget, ám a,,kvóta” kihasználtsága át­lagosan mindössze 60 száza­lék. Jövőre az engedélyezési rendszer annyiban változik, hogy az év elején kiadják a be­hozatali engedélyeket az össz­­mennyiség 75 százalékára, s ezek az engedélyek december 31-ig érvényesek lesznek. A második ütemben, augusztus 31-én lehet importengedélyért folyamodni, s ekkor a maradék 25 százalékra vonatkoznak a pályázatok. Az engedélyköteles termékek köre az ideihez képest a tejtermékekkel és a száraz­­tésztákkal bővül, a cukor és a bor viszont már nem szerepel a jövő évi listán. Az engedélyek jövőre - néhány kivétellel - nemcsak egy, hanem több or­szágra lesznek érvényesek, ami könnyebbséget jelenthet az im­portőröknek. Új személygépko­csikból a tervek szerint 51 ezer­re, használtakból 45 ezerre, la­kóautókból pedig 1500-ra ad­nak ki behozatali engedélyt. Hatévesnél idősebb járműveket továbbra sem lehet importálni. Elkelt a Fabulon A Colgate-Palmolive Ma­gyarország Termelő Kft. vette meg a Richter Gedeon Vegyé­szeti Gyár Rt.-től a Fabulon RG Kozmetikai Kft. vagyoná­nak döntő többségét - tájékoz­tatta az MTI-t Bogsch­ Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigaz­gatója és Wulf Paulick, a Col­gate-Palmolive Company USA közép-európai regionális pénz­ügyi igazgatója. A megállapodással a Col­gate-Palmolive kötelezettséget vállalt arra, hogy a Fabulon, a Fabulissimo és a Richtpfil ter­mékekkel termékpalettáját ki­egészíti, a márka fennmaradá­sát garantálja, és a Fabulon Kft. összes dolgozóját alkalmazza. SZKI: tulajdonosra várva Haláltusa után Nem egy és nem két cég könyveli el 1993-at úgy: túlél­ték az esztendőt. A Számítás­technikai, Kommunikációs és Informatika Részvénytársaság (SZKI) azonban a halálból jött vissza­­ a tegnapi sajtóbeszélge­tés, melyet a társaság ügyvezető igazgatója, Németh Pál szerve­zett, arra is jó volt tehát, hogy a lapok által már többször megírt „cégnekrológot“ visszavonassa. A nyolcvanas évek számí­tástechnikai sikervállalata az Állami Vagyonügynökség - sorrendben első — döntése alapján valóban teljesen eltűnt volna a föld színéről, majd a korrekció után egy csöppnyi - 62 fős - cégmaradvány alapve­tően szerény körülmények kö­zött jogot kapott az életben maradásra. Így tehát Németh Pál okkal vonta meg a mérle­get: az amerikai Lotus, Com­­share és Motorola, a japán Sa­nyo cégekkel szellemieken is alapuló kapcsolatai megma­radtak, sőt eredményt is hoz­tak. Az SZKI a jogutód nélküli felszámolásának visszavonása után is azt az utat választotta, hogy jó termékekre alapozva, azokra építve vállalkozik a hozzáadott­ érték képzésre. Németh Pál szerint alapta­lan az a sajtóállítás, miszerint az SZKI visszafejlesztése s csaknem megszüntetése a múlt rendszerből eredeztethető tu­datos „leszámolás” volt. Sok­kal valószínűbb, hogy nem eléggé átgondolt döntés szüle­tett a nyáron, melyet aztán mó­dosított is az ÁVÜ. Azt a pár­huzamot sem látja megalapo­zottnak, hogy a mai, vagyonta­lan, tőkeszegény, s jóformán hitelképtelen cégnek akkor csökkennek tudatos vagyon­­ügynökségi döntéssorozat ered­ményeként a kutatás-fejlesztés finanszírozási lehetőségei, ami­kor a szakma világnagyságai­nak egymás közötti versenyé­ben éppen e területbe való be­fektetés alapozza meg a pers­pektívájukat. A jövő évet reményteljesen várják az intézet­ek, hiszen jó okuk van feltételezni: a cégin­formációs ismertetőt azért állít­tatják össze velük januárra, hogy privatizációs pályázatot írjanak ki az SZKI-ra. S ha így lesz, akkor megfelelő külső, vagy­­ például az MRP révén „belső”­­ tulajdonossal új éle­tet kezdhetnek. (g.I.) VALUTAÁRFOLYAMOK »FCFMRFR 23-AN (egy egysé * december 22-i árfolyam Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás * Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-doIIár Vétel Eladás OTP* 144,43 153,23 16,64 17.68 56,79 60,19 56.94 62,68 806,04 857,38 66.93 70,54 11.30 12,54 97,09 102.77 IBUSZ 144,2778 153,2022 16,6840 17,7160 56,7644 60,2756 57,977 61,563 807,321 857,259 66.8330 70,9670 11,6303 12,3497 96.8836102.8764 IEB 144,71 152,77 16,74 1 17,66 56,96 1 60,08 1 58,07 61,47 810,29 854,29 1 67.13 70,67 mmmmi Pl 1,51'# 12,47 -97,22 102,54 KONZUM 144,28 153,20 16,68 17,72 56,76 60,28 57,98 61,56 807,32 857,26 66,83 70,97 11,55 12,75 96,88 102,88 MagyarNemzet 9 RÖVIDEN MEGJELENT a Magyar Sta­tisztikai Évkönyv, amely a társa­dalom és a gazdaság 1992-es ál­lapotáról, változásairól ad részle­tes képet. A Központi Statiszti­kai Hivatal kiadványa most, a korábbi évekkel ellentétben, a nemzetközi gyakorlatnak, nor­máknak megfelelően, időben je­lent meg. Az évkönyv tartalmi átszerkesztése mellett újdonság, hogy először tartalmaz kétnyel­vű, magyar és angol, fej- és ol­dalrovatot, tartalomjegyzéket és módszertani útmutatót. AZ ELMÚLT HÉTEN 295 földárverést tartottak az ország­ban, s ezeken összesen 575 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára. Az árveréseken részt ve­vő több mint 12 ezer licitálóból 9402-en jutottak földtulajdonhoz. Legtöbb, szám szerint 34 árverést Vas megyében tartottak. A legna­gyobb értékű, 106 ezer aranyko­ronának megfelelő földterületet pedig Békés megyében értékesí­tettek. A licitálók száma Pest me­gyében volt a legmagasabb, 1707 fő, és ebben a megyében jutottak legtöbben földtulajdonhoz is, szám szerint 1371-en. NEM CSÖKKENT a működő­tőke beáramlásának lendülete az idei év első három negyedévében. A legtöbb tőke -1,7 millió dollár - 1991-ben áramlott az országba, s az elmúlt évben is csaknem ugyanennnyi. Az idén is megis­métlődhet ugyanez, többek között azért, mert az év végéig vehetők igénybe a külföldi befektetésekre vonatkozó kedvezmények. A KERESKEDELMI BANK RT. szerdai közgyűlésén 33,3 milliárd forintos állami tőke­emelésről döntöttek a részvé­nyesek. Ezzel a bank alaptőkéje eléri a 46,9 milliárd forintot. A pénzintézet elnök-vezérigazga­tója, Lenk Géza beszámolt arról, hogy már a múlt esztendőben igen nehéz helyzetbe került a pénzintézet. Nagymértékben romlott az általa hitelezett gaz­dálkodók helyzete. FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJKOT tart csütörtökön 10-12 óra között az Alba Vo­lán Rt. mintegy háromszáz autóbuszvezetője. A demonst­ráció ideje alatt Székesfehér­várott a vasútállomás és a kór­ház, illetve a Volán-pályaud­var és a kórház közöttiek kivé­telével egyetlen menetrend szerinti autóbuszjárat sem köz­lekedik. A figyelmeztető sztrájkra azért kerül sor, mert a vállalatnál annak ellenére, hogy a sztrájkolók szerint jók a gazdasági eredmények, nem fizették ki a 13. havi bért, illet­ve a hűségjutalmat, s az erre vonatkozó tárgyalások is ered­ménytelenül végződtek. KARÁCSONYI AJÁNDÉK gyanánt egymillió forintot ado­mányozott az Országos Mentő­­szolgálat Kórházának a GSM, vagyis a páneurópai rádiótele­fon-szolgáltatásra hivatott Westel 900 Rt. Ebből az összegből korszerű lélegeztető­készüléket vásárolnak az inten­zív osztály számára.

Next