Magyar Nemzet, 1993. december (56. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-23 / 299. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. december 23. Ki a Matáv vezérigazgatója? A privatizáció lezárult, a vizsgálat megkezdődött (Folytatás az I. oldalról) Az eredményhirdetéskor azonban szóba sem került, hogy e szerződések miatt — amelyeket logikusan végiggondolva elvileg az Állami Vagyonkezelő (ÁV) Rt.-nél vagy más kormányzati szervezetnél is felelős beosztású tisztségviselőnek kellett aláírnia - bárkit is felfüggesztenének állásából, vagy eleve eltávolítanának a Matávtól. Kétségtelen azonban, hogy a Matáv befejezésének hírét senki sem erősítette meg, mint ahogy cáfoli sem tudta-akarta senki. A sajtótájékoztatón több újságíró többszöri kérdésére Szekeres Szabolcs, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója, illetve Szabó Tamás sem adott egyértelmű választ arra, vajon hogyan, kikből fog felállni a Matáv mai holnapi menedzsmentje. Csupán annyi derült ki, hogy ideiglenes ügyvezető igazgatóságot választanak - mint a sajtótájékoztatót követően nem hivatalos forrásból megtudtuk, erre lehet, hogy a tegnap esti órákban már sor is került -, de annak a vizsgálat lezártáig nem lehet a vezetője Horváth Pál. Az ÁV Rt. egyébként zártkörű, meghívásos pályázat alapján fog dönteni az új vezérigazgató személyéről. Ezzel kapcsolatban Szekeres Szabolcs kijelentette: Horváth Pál kinevezése sem elképzelhetetlen, amennyiben a vizsgálat feddhetetlennek ítéli őt a menedzserszerződések ügyében. (A meghívásos pályázatra azonban meg is kell hívni Horváth Pált, s az sem tisztázott még, hogy a pályázatra nem hamarabb kerül-e sor, mint ahogy lezárul a vizsgálat.) Mindenesetre tény, hogy Szabó Tamás a további újságírói kérdések megválaszolása helyett - például: miért a tenderhirdetés napjára, illetve a privatizációs szerződések aláírásának időpontjára időzítették a Horváth Pállal kapcsolatos híreket, valójában IS vagy 50 millió dollár értékű szerződésekről, s pontosan hány Matáv-vezetőről van szó - azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy „a Matáv a világ legjelentősebb vállalata lesz, ekképp nem érdemes a Horváth-féle csip-csup ügyekből botrányt csinálni. Ám ha a sajtót ennyire érdekli a dolog, az ÁV Rt. pár napon belül részletes információt fog adni.” (E helyütt érdemes még egyszer megemlíteni, hogy a témát éppen a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter hozta elő a vasárnapi sajtótájékoztatón.) Az újonnan választott vagy választandó ügyvezetésről az iméntiek alapján egyelőre annyit tudni, hogy első számú embere magyar lesz, a kutatásért-fejlesztésért ugyancsak hazánkfia felel majd, a pénzügyeket amerikai, míg a műszaki témákat német vezető fogja irányítani. Ennek mikéntjéről azonban még nem tudni, hiszen a tegnapi - a MagyarCom részvényvásárlási szerződésének aláírását követő - sajtótájékoztatón Louis J. Rutigliano, az Ameribci alelnöke, illetve Helmut Ricke, a Deutsche Bundespost Telekom igazgatótanácsának elnöke jószerivel csak saját cégéről beszélt. A magyar telefónia fejlesztését érintő elképzelésekről csupán nagy vonalakban, az ezredfordulóra és az azt követő időszakra vonatkozóan esett szó. Amellett, hogy a MagyarCom képviselői bejelentették: az ezredfordulóig mintegy 4 milliárd dollárt fektetnek még be a magyar távközlés fejlesztésébe, ismét elhangzottak a már ismert adatok: 1996-ban az igénylők 90 százaléka fél éven belül juthat telefonhoz. Konkrétumokról főként a részvényvásárlással összefüggésben kaptunk információt. Megtudtuk, hogy 87 millió dolláros vételárat a német és az amerikai fél fele-fele arányban fizette be, s ebből 400 millió dollár kerül a Matávhoz. A magyar távközlési cég alaptőkéje a korábbi 86,6 milliárd forintról 104 milliárd forintra emelkedik. A Matáv tulajdonosi összetétele is módosult, ma 30,2 százaléknyi rész a MagyarComé, 2,94 százalékot két nemzetközi pénzintézet, az EBRD és az IFC birtokol, a többi tulajdoni hányad pedig az ÁV Rt. révén a magyar államot illeti meg. Az Mt0 százalékos tulajdonrészt az Állami Vagyonkezelő Rt a továbbiakban is meg akarja őrizni, de a későbbiekben a Matáv dolgozói és más kisbefektetők vásárolhatnak majd a távközlési vállalat részvényeiből. A sajtótájékoztató másik — finoman szólva is érdekes—epizódját egyébként maga a kezdet jelentette: a fél négyre összehívott fórum csak valamivel hat óra előtt kezdődött. A jól értesültek tudni vélték: arra kell várni, hogy megérkezzen a számlavezető bankba a Matáv egyharmadáért felajánlott 875 millió dollár. A ,rossz nyelvek” az iménti értesülést kommentálva megjegyezték: a MagyarCom győzelméhez az is nagymértékben járult hozzá, hogy a jelentős summa átutalását még ebben az évben vállalta a német-amerikai konzorcium. Mint ismeretes, a tétel jelentős része különböző csatornákon keresztül a költségvetést gyarapítja, illetve a még nem létező távközlési alapba szánt pénzt is a központi büdzsébenkezelik” egyelőre. Paló Zsuzsa Magyarország megfelel a követelményeknek Felvételünket kértük az OECD-be (Folytatás az 1. oldalról) A szervezet támogatta Magyarországot a piacgazdaságra való felkészülésben, s két tanulmányt is készített a magyar gazdaságról. Magyar kormányzati szakértők 70 munkabizottságban vesznek részt és szereznek folyamatosan ismereteket, munkájukat idén az OECD vezetői nyilvános fórumon ismerték el. A várólistán jelenleg Mexikó és Dél-Korea után a harmadik helyen állunk. Kádár Béla leszögezte: Magyarország várhatóan meg tud felelni azoknak a kötelezettségeknek, amelyek az OECD-tagsággal járnak. Gazdaság Célszerű volna összevonni az ÁVÜ-t és az ÁV Rt.-t - mondta Pongrácz Tibor államtitkár (Folytatás az I. oldalról) Jövőre remélhetőleg a privatizáció oroszlánrésze befejeződik - folytatta Pongrácz Tibor. Az idén a privatizációs bevételek 76 milliárd forintot tesznek ki várhatóan, ebből a készpénzes eladások értéke mintegy 40 milliárd, de a Matáv Rt. privatizációjából befolyó vételárat ez az összeg nem tartalmazza. Az idén kedvezően alakultak a külföldi befektetések is, a privatizáció kezdete óta eddig hatmilliárd dollárnyi tőke érkezett az országba, amelyből az állami tulajdon megvásárlására 1,4 milliárd forintot fordítottak. A külföldi befektetések száma meghaladja a 350- et, a legnagyobb érdeklődést eddig Ausztria és Németország cégei mutatták. Növekedett a hazai tulajdonszerzés aránya is, november végéig az Állami Vagyonügynökséghez tartozó társaságok közül 79-et vásárolt meg a dolgozók MRP-szervezete, hetet lízingszerződéssel szereztek meg. E-hitelt 26 milliárd forint értékben vettek igénybe, kárpótlási jegyet pedig 13 milliárd forint értékben használtak fel 1991 óta. Befejeződött az előprivatizációs és az önprivatizációs program, több mint kilencezer kiskereskedelmi üzlet és vendéglátóhely talált gazdára 15,5 milliárd forint értékben, az önprivatizációban pedig december végéig 300 céget sikerül eladni, a bevétel megközelíti a 18 milliárd forintot. Az igazgatótanács üléséről Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője tartott tájékoztatót. Mindenekelőtt beszámolt arról, hogy az ÁVÜ az ÁV Rt.-nek átadott áramszolgáltató társaságok vagyonának fejében a kötelezettségek átvállalását is elengedhetetlennek tartja. Az átadott 250 milliárd forint értékű vagyonnal szemben 154 milliárd forintos kötelezettség átvállalását kéri az ÁV Rt.-től. Amennyiben erre nem hajlandó, Szabó Tamás privatizációs minisztertől azt kérik, terjessze a kormány elé a problémát. Az Állami Vagyonügynökség kötelezettségei a következők: a kárpótlásra és a tb számára elkülönített vagyon, valamint a MÁV-nak és az ÁFI- nak való tartozás. Ezenkívül az értékesítési szerződésekben vállalt garanciát, amelyek összege 1990 óta 31 milliárd forintot tesz ki. Ebből az idén ötmiliárd forint értékben vállaltak garanciát, több korábbi kötelezettség azonban időközben lejárt, és nem került sor a fizetésre. Döntött az ÁVÜ igazgatótanácsa nyolc társaság reorganizációs támogatásáról. Öszszesen 621 millió forintot használhat fel elsősorban pénzügyi reorganizációra, azaz adósságainak törlesztésére a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Filaxia, a Magyar Viszkóza Rt., a Tisza Cipőgyár és a Szigetvári Cipőgyár, a Szendrődi Alumínium Rt., valamint a Dunakeszi Konzervgyár Rt. Ez azt jelenti, hogy a nyolc társaság 6770 dolgozójának nincs veszélyben a munkahelye. Elfogadta az igazgatótanács a gyógyszertári privatizáció szakmai szempontrendszerét, a vélemények azonban ütköztek, a Népjóléti Minisztérium és a Gyógyszerész Kamara a szakmai feltételeket tartotta elsődlegesnek, míg az ÁVÜ az üzleti szempontokat helyezte volna előtérbe. A szakmai feltételrendszer prioritása győzött, ennek megfelelően a gyógyszerészek olyan pontrendszer szerint szerezhetik meg a gyógyszertárakat, amelyben az általuk ajánlott ár mindössze 20 százalékos arányt képvisel. Ez azt is jelenti, hogy megkezdődik a gyógyszertárak vagyonértékelése, és mintegy hat héten belül sor kerülhet az első patikák eladására. A mostani döntés a gyógyszertári központok privatizációját nem érintette. A patikák privatizációját a megyei önkormányzatok többsége nem ellenzi, mindössze a fővárosi és a Nógrád megyei önkormányzat nem kíván részt venni a privatizációs pályázatokat elbíráló bizottság munkájában. Négy privatizációs döntést is meghozott tegnap az ÁVÜ vezető testülete, a Hódút Kft. a dolgozók konzorciumának a tulajdonába kerül, 57-en 101 millió forintért 67,6 százalékos tulajdonrészt vásárolhatnak meg a Közútépítő Vállalatból. A TÚK Húsipari Rt. privatizációs pályázatán a Tisza Hús Konzorcium bizonyult a legjobbnak, 320 millió forintért, a cég nyolcvan százalékát szerezték meg. Kárpótlási jegyben fizetik a vételárat, de vállalták azt, hogy két részletben, 150- 150 millió forintos tőkeemelést hajtanak végre, és törlesztik a cég rövid lejáratú hiteleit is. A Mályi Agroker Rt. az MRP- szervezet tulajdonába kerül, a cég 55 százalékát 119 százalékos árfolyamon vásárolják meg 175 millió forintért. Az Orosháza Food Rt., a volt Baromfifeldolgozó Vállalat többségében német befektető tulajdonába kerül, az Apel and Frenzel egy magyar magánszeméllyel közösen tett ajánlatával nyerte el a céget. Rövid időn belül 180 millió forintos tőkeemelést is ígért, ezt megelőzően azonban pénzügyi átvilágítást hajt végre a Orosháza Foodnál. Ez azonban a vételárat az igazgatótanács döntése szerint nem befolyásolhatja. Végelszámolással megszüntetik a Soproni Autófelszerelési Vállalatot, amelynek alaptevékenységét egy kft. folytatja majd. A végelszámolás januárban kezdődik. (oaváth) Fábry János rajza Import 750 millió dollárért Az ideivel azonos mértékben, 750 millió dollárért hozhatnak be jövőre is fogyasztási cikkeket a hazai kereskedelmi cégek - jelentett be tegnap a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Ez az összeg valószínűleg elég lesz, mert a kérelmek ugyan az idén is meghaladták a keretösszeget, ám a,,kvóta” kihasználtsága átlagosan mindössze 60 százalék. Jövőre az engedélyezési rendszer annyiban változik, hogy az év elején kiadják a behozatali engedélyeket az összmennyiség 75 százalékára, s ezek az engedélyek december 31-ig érvényesek lesznek. A második ütemben, augusztus 31-én lehet importengedélyért folyamodni, s ekkor a maradék 25 százalékra vonatkoznak a pályázatok. Az engedélyköteles termékek köre az ideihez képest a tejtermékekkel és a száraztésztákkal bővül, a cukor és a bor viszont már nem szerepel a jövő évi listán. Az engedélyek jövőre - néhány kivétellel - nemcsak egy, hanem több országra lesznek érvényesek, ami könnyebbséget jelenthet az importőröknek. Új személygépkocsikból a tervek szerint 51 ezerre, használtakból 45 ezerre, lakóautókból pedig 1500-ra adnak ki behozatali engedélyt. Hatévesnél idősebb járműveket továbbra sem lehet importálni. Elkelt a Fabulon A Colgate-Palmolive Magyarország Termelő Kft. vette meg a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-től a Fabulon RG Kozmetikai Kft. vagyonának döntő többségét - tájékoztatta az MTI-t Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója és Wulf Paulick, a Colgate-Palmolive Company USA közép-európai regionális pénzügyi igazgatója. A megállapodással a Colgate-Palmolive kötelezettséget vállalt arra, hogy a Fabulon, a Fabulissimo és a Richtpfil termékekkel termékpalettáját kiegészíti, a márka fennmaradását garantálja, és a Fabulon Kft. összes dolgozóját alkalmazza. SZKI: tulajdonosra várva Haláltusa után Nem egy és nem két cég könyveli el 1993-at úgy: túlélték az esztendőt. A Számítástechnikai, Kommunikációs és Informatika Részvénytársaság (SZKI) azonban a halálból jött vissza a tegnapi sajtóbeszélgetés, melyet a társaság ügyvezető igazgatója, Németh Pál szervezett, arra is jó volt tehát, hogy a lapok által már többször megírt „cégnekrológot“ visszavonassa. A nyolcvanas évek számítástechnikai sikervállalata az Állami Vagyonügynökség - sorrendben első — döntése alapján valóban teljesen eltűnt volna a föld színéről, majd a korrekció után egy csöppnyi - 62 fős - cégmaradvány alapvetően szerény körülmények között jogot kapott az életben maradásra. Így tehát Németh Pál okkal vonta meg a mérleget: az amerikai Lotus, Comshare és Motorola, a japán Sanyo cégekkel szellemieken is alapuló kapcsolatai megmaradtak, sőt eredményt is hoztak. Az SZKI a jogutód nélküli felszámolásának visszavonása után is azt az utat választotta, hogy jó termékekre alapozva, azokra építve vállalkozik a hozzáadott érték képzésre. Németh Pál szerint alaptalan az a sajtóállítás, miszerint az SZKI visszafejlesztése s csaknem megszüntetése a múlt rendszerből eredeztethető tudatos „leszámolás” volt. Sokkal valószínűbb, hogy nem eléggé átgondolt döntés született a nyáron, melyet aztán módosított is az ÁVÜ. Azt a párhuzamot sem látja megalapozottnak, hogy a mai, vagyontalan, tőkeszegény, s jóformán hitelképtelen cégnek akkor csökkennek tudatos vagyonügynökségi döntéssorozat eredményeként a kutatás-fejlesztés finanszírozási lehetőségei, amikor a szakma világnagyságainak egymás közötti versenyében éppen e területbe való befektetés alapozza meg a perspektívájukat. A jövő évet reményteljesen várják az intézetek, hiszen jó okuk van feltételezni: a céginformációs ismertetőt azért állíttatják össze velük januárra, hogy privatizációs pályázatot írjanak ki az SZKI-ra. S ha így lesz, akkor megfelelő külső, vagy például az MRP révén „belső” tulajdonossal új életet kezdhetnek. (g.I.) VALUTAÁRFOLYAMOK »FCFMRFR 23-AN (egy egysé * december 22-i árfolyam Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás * Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-doIIár Vétel Eladás OTP* 144,43 153,23 16,64 17.68 56,79 60,19 56.94 62,68 806,04 857,38 66.93 70,54 11.30 12,54 97,09 102.77 IBUSZ 144,2778 153,2022 16,6840 17,7160 56,7644 60,2756 57,977 61,563 807,321 857,259 66.8330 70,9670 11,6303 12,3497 96.8836102.8764 IEB 144,71 152,77 16,74 1 17,66 56,96 1 60,08 1 58,07 61,47 810,29 854,29 1 67.13 70,67 mmmmi Pl 1,51'# 12,47 -97,22 102,54 KONZUM 144,28 153,20 16,68 17,72 56,76 60,28 57,98 61,56 807,32 857,26 66,83 70,97 11,55 12,75 96,88 102,88 MagyarNemzet 9 RÖVIDEN MEGJELENT a Magyar Statisztikai Évkönyv, amely a társadalom és a gazdaság 1992-es állapotáról, változásairól ad részletes képet. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa most, a korábbi évekkel ellentétben, a nemzetközi gyakorlatnak, normáknak megfelelően, időben jelent meg. Az évkönyv tartalmi átszerkesztése mellett újdonság, hogy először tartalmaz kétnyelvű, magyar és angol, fej- és oldalrovatot, tartalomjegyzéket és módszertani útmutatót. AZ ELMÚLT HÉTEN 295 földárverést tartottak az országban, s ezeken összesen 575 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára. Az árveréseken részt vevő több mint 12 ezer licitálóból 9402-en jutottak földtulajdonhoz. Legtöbb, szám szerint 34 árverést Vas megyében tartottak. A legnagyobb értékű, 106 ezer aranykoronának megfelelő földterületet pedig Békés megyében értékesítettek. A licitálók száma Pest megyében volt a legmagasabb, 1707 fő, és ebben a megyében jutottak legtöbben földtulajdonhoz is, szám szerint 1371-en. NEM CSÖKKENT a működőtőke beáramlásának lendülete az idei év első három negyedévében. A legtöbb tőke -1,7 millió dollár - 1991-ben áramlott az országba, s az elmúlt évben is csaknem ugyanennnyi. Az idén is megismétlődhet ugyanez, többek között azért, mert az év végéig vehetők igénybe a külföldi befektetésekre vonatkozó kedvezmények. A KERESKEDELMI BANK RT. szerdai közgyűlésén 33,3 milliárd forintos állami tőkeemelésről döntöttek a részvényesek. Ezzel a bank alaptőkéje eléri a 46,9 milliárd forintot. A pénzintézet elnök-vezérigazgatója, Lenk Géza beszámolt arról, hogy már a múlt esztendőben igen nehéz helyzetbe került a pénzintézet. Nagymértékben romlott az általa hitelezett gazdálkodók helyzete. FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJKOT tart csütörtökön 10-12 óra között az Alba Volán Rt. mintegy háromszáz autóbuszvezetője. A demonstráció ideje alatt Székesfehérvárott a vasútállomás és a kórház, illetve a Volán-pályaudvar és a kórház közöttiek kivételével egyetlen menetrend szerinti autóbuszjárat sem közlekedik. A figyelmeztető sztrájkra azért kerül sor, mert a vállalatnál annak ellenére, hogy a sztrájkolók szerint jók a gazdasági eredmények, nem fizették ki a 13. havi bért, illetve a hűségjutalmat, s az erre vonatkozó tárgyalások is eredménytelenül végződtek. KARÁCSONYI AJÁNDÉK gyanánt egymillió forintot adományozott az Országos Mentőszolgálat Kórházának a GSM, vagyis a páneurópai rádiótelefon-szolgáltatásra hivatott Westel 900 Rt. Ebből az összegből korszerű lélegeztetőkészüléket vásárolnak az intenzív osztály számára.