Magyar Nemzet, 1995. március (58. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-04 / 54. szám

10 Magyar­ N­emzet Kiadja-e Bonn Nick Leesont? Az alkusz hazakészül... Egy frankfurti bíróság pénte­ken elrendelte az angol Barings Bank tönkretételével gyanúsított brit bróker letartóztatását a szin­gapúri kiadatási kérelem elbírá­lásának idejére. A 28 éves Nick Leeson, aki Szingapúrban kötött határidős spekulációs ügyletei­nek kudarcával csődbe jutatta a neves londoni bankot, csütörtök reggel óta van a német hatósá­gok őrizetében. A tőzsdei alkusz elmondása szerint Londonba szerette volna folytatni az útját. Ezt frankfurti ügyvédje is meg­erősítette. Szingapúrból jelezték, hogy hivatalosan kérni fogják a bróker kiadatását. Az illetékes frankfurti bíróság pénteken az­után rendelte el­ Leeson letartóz­tatását, hogy az ázsiai városál­­lam három megbízottja szemé­lyesen terjesztette elő a Barings­­ügy szingapúri nyomozásának eddigi eredményeit. Az MTI megjegyzi: Szinga­púr és Németország között van érvényes kiadatási egyezmény, és ha a városállam hatóságai hi­vatalosan kérni fogják Leeson átadását, a német illetékes szer­vek többhetes, esetleg több hó­napos eljárás keretében dönte­nek a kérelem elbírálásáról. A bonni igazságügy-minisztérium szóvivője elmondta, hogy a tör­vényi előírások alapján a bró­kert csak abban az esetben ad­ják ki, ha a német törvények szerint is büntetendő cselek­ményt követett el. Vállalkozói tőke az EBRD-től (Folytatás az 1. oldalról) A befektetési alapot az EBRD, a Citicorpból menedzse­rei által kivásárolt CVC Fund és a­ magyar Bankár kft. - amely­nek vezetői korábban a Cit­­banknál tevékenykedtek - hozta létre. Az EBRD-nek ez lesz az első teljesen kereskedelmi ala­pon megvalósuló ilyen típusú befektetése. Az alapkezelők hét­éves futamidőt és dollárban szá­molva 25 százalékos évi hoza­mot terveznek, de az első három év nyereségét visszaforgatják a további beruházásokra. A tár­saság nem riad vissza csődbe ju­tott vagy veszteséges vállalatok megszerzésétől sem, egy-egy tranzakcióra kettő-hat millió dol­lárt szánnak. (meszleny) Békéscsabai tőkeinjekció Új fejezet nyílt az egy éve privatizált Békéscsabai Kötött­árugyár életében. A cég négy­millió dolláros tőkeemelést haj­tott végre, a Magyar-amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) és a Magyar Külkereskedelmi Bank részvételével. A tőkein­jekció után a tulajdonosi szerke­zet is megváltozott, 27,2 száza­lék a MAVA, 27,18 százalék az MKB, valamint két százalék a hat helyi önkormányzat részese­dése lett, s az eddig fő tulajdo­nos Privinvest konzorcium ré­szesedése 43,62 százalékra esett vissza. Ez utóbbi vállalkozás a Videoton és a Műszertechnika felső vezetését képviselő nyolc magánszemélyből alakult. A tőkeszerkezet megválto­zását és a cég átkeresztelését tegnap sajtótájékoztatón ismer­­te be a vállalat menedzsmentje. A békéscsabai cég most már a BCB Egyesült Textilművek Rt. (BCB) nevet viseli, más lett a termékek dizájnja, csomagolása és logója is. Princz Ferenc, a BCB Rt. igazgatótanácsának el­nöke elmondta, a 80 százalék­ban nyugat-európai exportra ke­rülő kötöttáruk versenyképessé­gét jelzi, hogy a Nikénak és az Adidasnak is tartós szállítói. A társaság egyik tulajdonosa. Szé­les Gábor kiemelte, hogy a BCB Rt. Közép-Európa egyik legnagyobb textilipari vállalat­központjává fejleszthető. (1. j.) A multik retorika helyett tényeket várnak Rudnay János a miniszterelnöki vizitről, a kiszámíthatóságról és a léhűtők kiszűréséről A Nemzetközi Vállalatok Magyarország Társasá­gának elnöke híres szóki­mondásáról. Rudnay Já­nos, az osztrák érdekelt­ségű Pécsi Sörfőzde ve­­zérigazgtója a gazdaság­­politikai kötélhúzás okoz­ta károk mérséklését a ki­számítható beruházási klí­mával és a bankprivatizá­ció felgyorsításával tartja lehetségesnek.­ ­ A közelmúltban újfent ta­lálkozott Horn Gyula kor­mányfővel. Hozott-e újdonsá­got a mostani látogatás, vagy csak megismételte a korábbi kéréseiket? - A találkozó célja a ma­gyar beruházási klímával kap­csolatos aggályaink kifejtése volt. Kasztrofálisnak tartottuk például a befektetési légkör szempontjából a HungarHo­­tels-ügyet, amelynek részletei­ről nem kívánok állást foglal­ni, csupán a kérdés nagyon rossz kezelését hangsúlyozom. A pénzvilág számára rendkí­vül rossz üzenet, hogy hóna­pokig nem volt elnöke az MNB-nek. Pedig Bod Péter Ákos távozása nyilvánvaló volt, hiszen ezt Horn Gyula személyesen többször is szor­galmazta. A pénzügyminisz­ter lemondása bárhol előfor­dulhat, de ha ez a felsoroltak­kal egy időben történik, ráadá­sul az eddig stabilnak vélt Magyarországon, akkor az egyértelműen káros. A befek­tetők nem fognak ideszaladni a pénzükkel, ha egy névhez kapcsolták a gazdasági prog­­­ramot, s a névadó távozik. Egy program persze nem kö­tődhet egyetlen személyhez­, de ha elképzeléseire épül az egész kormányprogram gaz­dasági része, teljesen jogos a kérdés, maradt-e belőle egy­általán valami. Nemtetszé­sünket fejeztük ki a miniszter­­elnök úrnak a vám- és adó­emelésekkel kapcsolatos kap­kodások miatt is. Az adóeme­lés persze a kormány szuverén joga, de nem tanácsos ilyen hirtelen, egyeztetés nélkül meglépni. E történések így egyszerre tálalva bizony sok potenciális befektetők óvatos­ságra intettek. - Lesz-e a folytatása a kon­zultációnak? - Mi a befektetési klíma ja­vítására kértünk ígéretet, s meghívtuk a kormányfőt az új pénzügyminiszterrel, valamint az ipari és kereskedelmi mi­niszterrel együtt egy március­ban esedékes látogatásra a nemzetközi cégek társaságá­hoz. Ezen a találkozón mi konkrét kérdéseinkre hasonló válaszokat várunk, s garanciá­kat a kiszámíthatóságra, stabi­litásra és befektetést ösztönző gazdaságpolitikára. - Mit hiányolnak legin­kább? -Nemcsak a leendő, ha­nem a már megtelepedett be­fektetők is biztonságot akar­nak. Nem a retorikában, hanem az eszközök pontos megneve­zésében. Számos, fogyasztást fékező intézkedést tapasztal­tunk, de kevésbé látjuk a beru­házási légkör javítását. Márpe­dig ez szerepel a kormányprog­ramban és Horn Gyula ígére­teiben is. Nagyon könnyű le­maradni a befektetőkért vívott versenyben. -Akadnak, akik máris fia­­dót fújtak, s­ Magyarország le­írásáról beszélnek... Elképzelhetőnek tartom egyes iparágak kivonulását, de nem ez a jellemző. Tag­jaink stratégiai befektetők, akik hosszú távra rendezked­tek be. Nem a kivonulás a fő kérdés. A beruházásokat vi­szont lépésenként valósítják meg, s a második ütem elha­lasztása vagy késleltetése is igen káros. A nagy nemzetkö­zi cégek nem akarnak távozni, de realitás a stratégia átérté­kelésének veszélye. - Mi okozza a legtöbb bosszúságot? - Az exporttámogatás nem­csak pénzben valósítható meg, hanem a körülmények biztosításával, garancianyúj­tással. Nem helyeslem, de el­fogadom az import korlátozá­sát, ám az elképesztő, hogy bevezetik a határon történő azonnali vámfizetést. Nem­igen van példa arra külföldön, hogy a multinacionális cégek­től bizalom híján ne fogadnák el a két-három hét múlva tör­ténő fizetést. Nonszensz ott helyben, készpénzben kifizet­ni néhány milliót vámra. - A vámszigorítások nem is a tekintélyes világcégek, ha­nem a nagy stikliket elkövető fantomvállalkozások ellen irá­nyulnak... - Mi is erősen érdekeltek vagyunk a feketegazdaság visszaszorításában. Az átfogó bizalmatlanságot azonban nem tudjuk elfogadni. A komoly banki háttér igazolása például garanciát jelenthetne a megbíz­hatóságra.­­Bokros Lajos gazdaság­­politikai elképzeléseiben szere­pel adott feltételek esetén a fo­gyasztás és­­ a beruházások élénkítése. Ez egybeesik a mul­tik igényével.­­ A huszonöt pont világos, de néhányról konkrét informá­ciókat is szeretnének kapni, ezután fogjuk véleményezni. Az export támogatásával egyetértünk, de óvatosságra int, hogy Békesi Lászlóval is­­sok kérdésben azonos állás­ponton voltunk... - Mit szól az új gazdasági trojka kinevezéséhez? - A privatizációs minisztert nem ismerem. Bokrosról és Su­­rányiról elmondható, hogy szakemberek. Ezt korábbi személyes találkozóim tapasz­talatai alapján az ország szá­mára - a késlekedés dacára - igen hasznosnak tartom. -Egyetért-e a privatizáció folyamtában tervezett változta­tásokkal? - A privatizáció nem szol­gálhatja csak a költségvetési hiány betömését. Kizárólag a büdzsére tekintve nem lehet versenyképesen pri­vatizálni. Különösen lényegesnek tartom a bankprivatizációt, a pénz­mozgás felgyorsítását. Abszur­dum, hogy Magyarország har­madik legnagyobb exportőrjé­nek minden egyes importügy­letnél át kell váltania a devizát, s csak ez évente egymillió dol­láros költséget jelent neki. A pénzmozgás lassúsága, a bank­rendszer fejletlensége jelentő­sen megdrágítja az egész üzleti tevékenységet. A bankprivtizá­­có alkalmas lehet a hosszú ideig tartó bizonytalankodás okozta károk mérséklésére. - Nemrég került a kormány elé a munkatörvénykönyv-ter­­vezet új változata. Multiszem­mel miként értékeli a változá­sokat? -A bevezetni kívánt sza­bályozás nem rossz, de a cé­gek versenyképességének meg­őrzése érdekében nhány válto­zást szükségesnek tartok a munkaerő túlzott megdrágítá­sát elkerülendő. Világosabbá kell tenni a szakszervezet és az üzemi tanács feladatkörét, felelősségét. Ma mintha két­szer is ugyanarról kellene ve­lük tárgyalni. Nagyobb rugal­masságot is kívántosnak tar­tok. Előírás például, hogy de­cember 31-ig ki kell adni az évi rendes szabadságot. Ha va­laki decemberben akar sza­badságra menni, ám az idő tájt éppen erős piaci konjunktúra van, közös érdek lenne a mun­kaszünet elcsúsztatása. -Egyetért-e a tb-nek való vagyonjuttatás újragondolását szorgalmazókkal? - Részletes szakmai vitá­ba nem akarok belebonyolód­ni, de az egész társadalombiz­tosítással kapcsolatban prob­lematikusnak tartom a finan­szírozást. Az államháztartás hiányát nemcsak a bevételek növelésével, hanem például a tb-költségek csökkentésével is mérsékelni lehetne. Hosszú távon katasztrófális a tb-jutta­­tások túlzott visszaélésekre lehetőséget adó szabályozása. Ha valaki nem akar dolgozni, beteget jelent, s a többi fizeti ennek költségét. Tarthatatlan, hogy aki nem akar dolgozni, az keres, aki pedig dolgozik, az adózik. -Saját házuk táján, a Pé­csi Sörfőzdénél mit tettek ez ügyben? - Mi - a szakszervezetek­kel együtt - megbízunk egy orvost, akinek a háziorvos mellett szintén beteggé kell nyilvánítania az illetőt. Félre­értés ne legyen, a betegeket védeni kell, de a léhűtőket sa­ját eszközeinkkel is ki akarjuk szűrni. Meszleny László Külföldi befektetések Magyarországon milliárd forintban (1994. október) Mennyit ér egy lejárt telefonkártya? Tízezer forintot is ad egy lejárt, 1992-es kibocsátású OTP Bank feliratú telefonkár­tyáért Hegedűs Péter 17 éves kereskedelmi szakközépisko­lás. Mint mondja, ebből csak körülbelül 300 került az utcá­ra. Vásárolna akár négyezer forintért olyan ritkaságokat, mint például a Budapest 1 próbakártya, a Matyó, a Rain­bow, a Crystal, amelyekből 2500 került forgalomba. Egyébként tíz forintot fizet a 3-500 ezer közötti példány­­számúakért, 15 forintot a 2- 300 ezer darabosakért, 20-tól 100 forintig fizet a 100-150 ezresekért és 200 forint körüli az ára a 100 ezer alatt kiadott kártyáknak. A sorozatok, mint a Falu, a Város, a Budapest, a Mada­rak még nem érték el igazi ér­téküket, egyedül K. Némethy- Vető festményeit ábrázoló so­rozat ára kúszik kicsit fölfelé, a jelenlegi tarifa 500 forint, de van, aki háromezret is adott már érte. A Magyar pakli so­rozatnak viszont darabja négyezer forintot is ér a bör­zén. Jelenleg nagy a várakozás a most futó Malom negyedik, még utcára nem került darab­jai iránt. Fóliázva, csomagol­­tan minden kártyáért dupla árat fizetnek, tudtam meg a csaknem ötszáz lejárt telefon­­kártyát birtokló gyűjtőtől. Becslések szerint ötszáz budapesti és kétezer vidéki gyűjtő van, ők a Kálvin téri aluljáróban, a Nyugatinál, a Jászai Mari téri postánál, a kőbányai, a Marczibányi téri művelődési házban adnak­­vesznek, cserélnek, a Hotel Pentában klubjuk is van. Gyakran találkoznak külföldi cserepartnerekkel, az igazi profit az ausztriai és németor­szági eladásokból származik. (k. k. n.) Gazdaság SZOMBAT, 1995. március 4. Országképet formál az IKM Mezőgazdasági memorandum Az Európai Unió tagjainak bővülésével a magyar élelmi­szeripar exportlehetőségei szű­kültek. E gazdasági nehézségre a közelmúltban úgynevezett mezőgazdasági memorandum­ban hívta fel az EU-tagországok figyelmét az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium - jelentette be tegnapi budapesti tájékozta­tóján Major István helyettes ál­lamtitkár. A gond lényege, hogy az EU-kedvezmények alatta maradnak a Magyarország által már korábban elért szintnek. Minthogy hazánk külkereske­delmi mérlege kedvezőtlen, a tárca hangsúlyosan felhívja az EU-országok figyelmét a gaz­daságunkra nehezedő terhekre. Mindamellett panaszok he­lyett az ország arculatát javíta­ni kell, azaz - mint Major Ist­ván fogalmazott - „sikerpropa­ganda szükségeltetik” a ha­­zánkbeli befektetéseket fontol­gató pénzügyi körökben. Ezt a cél hatásosan szolgálta a közel­múltbeli clevelandi üzleti talál­kozó, illetve Göncz Árpád ál­lamelnök római és milánói lá­togatása. Pál László ipari és ke­reskedelmi miniszter a közeljö­vőben utazik Németországba, Hollandiába és Nagy-Britan­­niába, hasonló céllal - jelentet­te be a helyettes államtitkár. Major István szerint a mű­ködőtőke-behozatalban nem okozott számottevő bajt a Hun­­garHotels-ügy, ennek itthoni visszhangja eltúlzott volt. Ta­valy 1,3 milliárd dollár műkö­dőtőke érkezett a magyar gaz­daságba, idén ennél lényegesen többről szeretne hírt kapni a tárca. Ez elsősorban az ener­giaipari magánosítás sikerétől függ - vélte Major István, M. P. Foglalkoztatási alap: pluszok és mínuszok Amit megnyernek a réven... Az eddiginél több pénz jut a munkanélküliek elhelyezke­dését, képzését segítő megyei programokra - jelentette pénte­ken az MTI. A megyéknek elő­zetesen jóváhagyott 8 milliárd forintot 10 milliárd forintra emelte fel pénteki ülésén az Ér­dekegyeztető Tanács munka­erő-piaci bizottsága. A keret így is messze elma­rad a megyei programokra múlt évben felhasznált 13,2 milliárd forinttól. Budapesten tavaly 1,6 milliárd forintot költöttek kü­lönféle, úgynevezett aktív esz­közökre. Az idén, a most jóvá­hagyott 341 millió forintos többletkiegészítéssel is, csak 13 milliárd forintra számít­hatnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyancsak 1,6 mil­liárd forint körüli összeget for­dítottak helyi programokra, eb­ben az esztendőben viszont a most jóváhagyott 61 millió fo­rintos kiegészítéssel együtt is csak 1 milliárd forintot. Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben az 1994-es felhasználás egymilliárd forint volt, most 39 millió forintos kiegészítést kap­tak, s így az idén 810 millió fo­rintra számíthatnak. A többi megyében lényegesen kisebb összegből gazdálkodhatnak, mivel jóval kevesebb munka­­nélküli tartozik körzetükbe. A bizottság a központi fi­nanszírozású programokra 3,86 milliárd forintot hagyott jóvá. A vita során különféle belső átcsoportosításokról döntöttek, így például 689 mil­lió forintról 589 millió forintra csökkentették az­ átképző köz­pontoknak juttatandó összeget, illetve 291 millió forintról 250 millióra a kistérségi programok keretösszegét. Ugyanakkor 625 millió forint helyett 700 millió forintot határoztak meg az országos foglalkoztatási alapítvány céljaira. * Külső szemlélő számára - valljuk be - nem sokat monda­nak az ide-oda csoportosított milliókról szóló híradások. Ezért talán nem árt tudni: hát­terükben az áll, hogy az ide is „begyűrűző" lefaragások kö­­­­vetkeztében végül is a tavalyi­nál kevesebb pénz jut az úgyne­vezett aktív foglalkoztatáspoli­tikai eszközökre. Ami elég nagy baj. Mert igaz ugyan, hogy az ebbe a kategóriába tartozó képzések, átképzések sok ese­­ben nem érnek célt, vagyis nem mindig sikerül az újonnan megismert területen, szakmá­ban el is helyezkedniük az em­bereknek. Ám mégis jobb, ha új ismereteket szereznek, amelyek előbb-utóbb csak kamatoztat-­ hatók, mint ha azalatt is otthon ülnének, s munkára várnának, egyre kisebb eséllyel. Aki otthon ül, az segélyt kap, amíg jogosult rá. A segély pedig - ahogy a meghatározá­sa is mondja - a passzív foglal­koztatáspolitikai eszközök közé tartozik. Vagyis: aki segélyt kap, a központi újraelosztásból részesedik, ahelyett, hogy újabb esélyt szerezne rá, hogy ismét aktív s - ami az állam számára ugyancsak nem elha­nyagolható szempont - adófi­­­zető állampolgárrá válhasson. Magyarán: rövid távon két­ségtelenül takarékoskodik az állam, amikor megnyirbálja a fogalalkoztatáspolitikai kerete­ket, ám hosszabb távon ugyan­ez az állam akkor járna jól, ha minél több embert sikerülne visszavezetnie az aktívak, a dolgozók (áram)körébe. V. Zs. Magánerőmű Salgótarjánban Képviselők Parlamenti képviselők jár­tak pénteken a Magyar Villa­mos Művek Rt.-nél. Kari Imre, a Magyar Szocialista Párt gaz­dasági munkacsoportjának ve­zetője az A177-nek elmondta: a munkacsoport azért kezdemé­nyezte a látogatást, mert a nagy szolgáltató vállalatok privati­zációja során szerintük fontos, hogy a képviselők részletesen tájékozódjanak az előkészüle­tekről. Azt is fontosnak nevez­te a szocialista képviselő, hogy e cégek magánkézbe adásáról álláspontot alakítson ki az MSZP gazdasági munkacso­portja. A kormány koncepció­ja az MVM Rt., illetve a hozzá tartozó energiatermelő vállala­tok privatizációjára megvaló­sítható, és Kari Imre szerint a folyamat még az idén megkez­dődhet. Az első feladat, hogy világos pályázati felhívás szü­lessen. Ennek megalkotása előtt azonban a szocialista kép­viselő szerint tisztázni kell, hogy milyen tulajdonosi szer­kezetben működjenek az ener­giaszektor vállalatai a jövőben, az MVM-nél milyen mod­ell szerint folytat­ják majd tevékenységüket, és milyen állami szabályozásra van szükség, illetve lehetőség. * Magyarország első magán­erőművét építi fel Salgótarján­ban a német és magyar magán­­személyekből álló, elsősorban energiahordozók kereskedel­mével foglalkozó Energol Rész­vénytársaság. Az rt. elnöke, Keszthelyi Péter elmondta az MTI tudósítójának, hogy több százmillió forint beruházással egy legalább 50, a későbbiek­ben akár 150 megawattosra bő­víthető villamos erőművet óhaj­tanak létrehozni. A program ki­vitelezésére megalakították a Thermo 2000 Kft.-t, amely megvásárolta a beruházás szín­helyeként szolgáló hajdani sal­­gótarjáni hőerőművet. Az Ener­gol többségi magyar készpénz­befektetéssel, várhatóan hitel­felvétel nélkül óhajtja a beruhá­zást megvalósítani, s számít a kormány, illetve a helyi önkor­mányzat törvény által lehetővé tett támogatására is. A rendőrség tétlen volt Váci utcai önbíráskodás? A Kronovo Kft. önbírásko­dott, amikor őrző-védő cégek munkatársai segítségével csü­törtök este elfoglalta két Váci utcai üzletünket - mondta el az A/77-nek pénteken Gersli Pé­ter, az Ostermann Kft. társtu­lajdonosa. Az Ostermann már tíz éve megszakítás nélkül bér­lő, és most is érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik a szó­ban forgó két üzletre - hangsú­lyozta Gerstl Péter. A boltok bérleti jogával kapcsolatos vita három éve kezdődött a Krono­vo Kft. és az Ostermann között, s a jelek szerint még most sem ért véget. Az Ostermann álláspontja szerint a fővárosi bírósági ha­tározat, amelyre a Kronovo vezetői az üzletek birtokba vé­telekor hivatkoztak, nem vég­rehajtható. A végrehajtást egyébként is csak az üzletek tulajdonosa, az V. Kerületi Önkormányzat kezdeményez­hetné - hangoztatta Gerstl Pé­ter, aki nem titkolta azt a véle­ményét sem: a Kronovo akció­ja, illetve az, hogy a rendőrség nem járt el az önbíráskodók ellen, vadnyugati viszonyokra vall, s az ilyesmi elriaszthatja Magyarországról a külföldi befektetőket.

Next