Magyar Nemzet, 1995. március (58. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-04 / 54. szám
10 Magyar Nemzet Kiadja-e Bonn Nick Leesont? Az alkusz hazakészül... Egy frankfurti bíróság pénteken elrendelte az angol Barings Bank tönkretételével gyanúsított brit bróker letartóztatását a szingapúri kiadatási kérelem elbírálásának idejére. A 28 éves Nick Leeson, aki Szingapúrban kötött határidős spekulációs ügyleteinek kudarcával csődbe jutatta a neves londoni bankot, csütörtök reggel óta van a német hatóságok őrizetében. A tőzsdei alkusz elmondása szerint Londonba szerette volna folytatni az útját. Ezt frankfurti ügyvédje is megerősítette. Szingapúrból jelezték, hogy hivatalosan kérni fogják a bróker kiadatását. Az illetékes frankfurti bíróság pénteken azután rendelte el Leeson letartóztatását, hogy az ázsiai városállam három megbízottja személyesen terjesztette elő a Baringsügy szingapúri nyomozásának eddigi eredményeit. Az MTI megjegyzi: Szingapúr és Németország között van érvényes kiadatási egyezmény, és ha a városállam hatóságai hivatalosan kérni fogják Leeson átadását, a német illetékes szervek többhetes, esetleg több hónapos eljárás keretében döntenek a kérelem elbírálásáról. A bonni igazságügy-minisztérium szóvivője elmondta, hogy a törvényi előírások alapján a brókert csak abban az esetben adják ki, ha a német törvények szerint is büntetendő cselekményt követett el. Vállalkozói tőke az EBRD-től (Folytatás az 1. oldalról) A befektetési alapot az EBRD, a Citicorpból menedzserei által kivásárolt CVC Fund és a magyar Bankár kft. - amelynek vezetői korábban a Citbanknál tevékenykedtek - hozta létre. Az EBRD-nek ez lesz az első teljesen kereskedelmi alapon megvalósuló ilyen típusú befektetése. Az alapkezelők hétéves futamidőt és dollárban számolva 25 százalékos évi hozamot terveznek, de az első három év nyereségét visszaforgatják a további beruházásokra. A társaság nem riad vissza csődbe jutott vagy veszteséges vállalatok megszerzésétől sem, egy-egy tranzakcióra kettő-hat millió dollárt szánnak. (meszleny) Békéscsabai tőkeinjekció Új fejezet nyílt az egy éve privatizált Békéscsabai Kötöttárugyár életében. A cég négymillió dolláros tőkeemelést hajtott végre, a Magyar-amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) és a Magyar Külkereskedelmi Bank részvételével. A tőkeinjekció után a tulajdonosi szerkezet is megváltozott, 27,2 százalék a MAVA, 27,18 százalék az MKB, valamint két százalék a hat helyi önkormányzat részesedése lett, s az eddig fő tulajdonos Privinvest konzorcium részesedése 43,62 százalékra esett vissza. Ez utóbbi vállalkozás a Videoton és a Műszertechnika felső vezetését képviselő nyolc magánszemélyből alakult. A tőkeszerkezet megváltozását és a cég átkeresztelését tegnap sajtótájékoztatón ismerte be a vállalat menedzsmentje. A békéscsabai cég most már a BCB Egyesült Textilművek Rt. (BCB) nevet viseli, más lett a termékek dizájnja, csomagolása és logója is. Princz Ferenc, a BCB Rt. igazgatótanácsának elnöke elmondta, a 80 százalékban nyugat-európai exportra kerülő kötöttáruk versenyképességét jelzi, hogy a Nikénak és az Adidasnak is tartós szállítói. A társaság egyik tulajdonosa. Széles Gábor kiemelte, hogy a BCB Rt. Közép-Európa egyik legnagyobb textilipari vállalatközpontjává fejleszthető. (1. j.) A multik retorika helyett tényeket várnak Rudnay János a miniszterelnöki vizitről, a kiszámíthatóságról és a léhűtők kiszűréséről A Nemzetközi Vállalatok Magyarország Társaságának elnöke híres szókimondásáról. Rudnay János, az osztrák érdekeltségű Pécsi Sörfőzde vezérigazgtója a gazdaságpolitikai kötélhúzás okozta károk mérséklését a kiszámítható beruházási klímával és a bankprivatizáció felgyorsításával tartja lehetségesnek. A közelmúltban újfent találkozott Horn Gyula kormányfővel. Hozott-e újdonságot a mostani látogatás, vagy csak megismételte a korábbi kéréseiket? - A találkozó célja a magyar beruházási klímával kapcsolatos aggályaink kifejtése volt. Kasztrofálisnak tartottuk például a befektetési légkör szempontjából a HungarHotels-ügyet, amelynek részleteiről nem kívánok állást foglalni, csupán a kérdés nagyon rossz kezelését hangsúlyozom. A pénzvilág számára rendkívül rossz üzenet, hogy hónapokig nem volt elnöke az MNB-nek. Pedig Bod Péter Ákos távozása nyilvánvaló volt, hiszen ezt Horn Gyula személyesen többször is szorgalmazta. A pénzügyminiszter lemondása bárhol előfordulhat, de ha ez a felsoroltakkal egy időben történik, ráadásul az eddig stabilnak vélt Magyarországon, akkor az egyértelműen káros. A befektetők nem fognak ideszaladni a pénzükkel, ha egy névhez kapcsolták a gazdasági programot, s a névadó távozik. Egy program persze nem kötődhet egyetlen személyhez, de ha elképzeléseire épül az egész kormányprogram gazdasági része, teljesen jogos a kérdés, maradt-e belőle egyáltalán valami. Nemtetszésünket fejeztük ki a miniszterelnök úrnak a vám- és adóemelésekkel kapcsolatos kapkodások miatt is. Az adóemelés persze a kormány szuverén joga, de nem tanácsos ilyen hirtelen, egyeztetés nélkül meglépni. E történések így egyszerre tálalva bizony sok potenciális befektetők óvatosságra intettek. - Lesz-e a folytatása a konzultációnak? - Mi a befektetési klíma javítására kértünk ígéretet, s meghívtuk a kormányfőt az új pénzügyminiszterrel, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterrel együtt egy márciusban esedékes látogatásra a nemzetközi cégek társaságához. Ezen a találkozón mi konkrét kérdéseinkre hasonló válaszokat várunk, s garanciákat a kiszámíthatóságra, stabilitásra és befektetést ösztönző gazdaságpolitikára. - Mit hiányolnak leginkább? -Nemcsak a leendő, hanem a már megtelepedett befektetők is biztonságot akarnak. Nem a retorikában, hanem az eszközök pontos megnevezésében. Számos, fogyasztást fékező intézkedést tapasztaltunk, de kevésbé látjuk a beruházási légkör javítását. Márpedig ez szerepel a kormányprogramban és Horn Gyula ígéreteiben is. Nagyon könnyű lemaradni a befektetőkért vívott versenyben. -Akadnak, akik máris fiadót fújtak, s Magyarország leírásáról beszélnek... Elképzelhetőnek tartom egyes iparágak kivonulását, de nem ez a jellemző. Tagjaink stratégiai befektetők, akik hosszú távra rendezkedtek be. Nem a kivonulás a fő kérdés. A beruházásokat viszont lépésenként valósítják meg, s a második ütem elhalasztása vagy késleltetése is igen káros. A nagy nemzetközi cégek nem akarnak távozni, de realitás a stratégia átértékelésének veszélye. - Mi okozza a legtöbb bosszúságot? - Az exporttámogatás nemcsak pénzben valósítható meg, hanem a körülmények biztosításával, garancianyújtással. Nem helyeslem, de elfogadom az import korlátozását, ám az elképesztő, hogy bevezetik a határon történő azonnali vámfizetést. Nemigen van példa arra külföldön, hogy a multinacionális cégektől bizalom híján ne fogadnák el a két-három hét múlva történő fizetést. Nonszensz ott helyben, készpénzben kifizetni néhány milliót vámra. - A vámszigorítások nem is a tekintélyes világcégek, hanem a nagy stikliket elkövető fantomvállalkozások ellen irányulnak... - Mi is erősen érdekeltek vagyunk a feketegazdaság visszaszorításában. Az átfogó bizalmatlanságot azonban nem tudjuk elfogadni. A komoly banki háttér igazolása például garanciát jelenthetne a megbízhatóságra.Bokros Lajos gazdaságpolitikai elképzeléseiben szerepel adott feltételek esetén a fogyasztás és a beruházások élénkítése. Ez egybeesik a multik igényével. A huszonöt pont világos, de néhányról konkrét információkat is szeretnének kapni, ezután fogjuk véleményezni. Az export támogatásával egyetértünk, de óvatosságra int, hogy Békesi Lászlóval issok kérdésben azonos állásponton voltunk... - Mit szól az új gazdasági trojka kinevezéséhez? - A privatizációs minisztert nem ismerem. Bokrosról és Surányiról elmondható, hogy szakemberek. Ezt korábbi személyes találkozóim tapasztalatai alapján az ország számára - a késlekedés dacára - igen hasznosnak tartom. -Egyetért-e a privatizáció folyamtában tervezett változtatásokkal? - A privatizáció nem szolgálhatja csak a költségvetési hiány betömését. Kizárólag a büdzsére tekintve nem lehet versenyképesen privatizálni. Különösen lényegesnek tartom a bankprivatizációt, a pénzmozgás felgyorsítását. Abszurdum, hogy Magyarország harmadik legnagyobb exportőrjének minden egyes importügyletnél át kell váltania a devizát, s csak ez évente egymillió dolláros költséget jelent neki. A pénzmozgás lassúsága, a bankrendszer fejletlensége jelentősen megdrágítja az egész üzleti tevékenységet. A bankprivtizácó alkalmas lehet a hosszú ideig tartó bizonytalankodás okozta károk mérséklésére. - Nemrég került a kormány elé a munkatörvénykönyv-tervezet új változata. Multiszemmel miként értékeli a változásokat? -A bevezetni kívánt szabályozás nem rossz, de a cégek versenyképességének megőrzése érdekében nhány változást szükségesnek tartok a munkaerő túlzott megdrágítását elkerülendő. Világosabbá kell tenni a szakszervezet és az üzemi tanács feladatkörét, felelősségét. Ma mintha kétszer is ugyanarról kellene velük tárgyalni. Nagyobb rugalmasságot is kívántosnak tartok. Előírás például, hogy december 31-ig ki kell adni az évi rendes szabadságot. Ha valaki decemberben akar szabadságra menni, ám az idő tájt éppen erős piaci konjunktúra van, közös érdek lenne a munkaszünet elcsúsztatása. -Egyetért-e a tb-nek való vagyonjuttatás újragondolását szorgalmazókkal? - Részletes szakmai vitába nem akarok belebonyolódni, de az egész társadalombiztosítással kapcsolatban problematikusnak tartom a finanszírozást. Az államháztartás hiányát nemcsak a bevételek növelésével, hanem például a tb-költségek csökkentésével is mérsékelni lehetne. Hosszú távon katasztrófális a tb-juttatások túlzott visszaélésekre lehetőséget adó szabályozása. Ha valaki nem akar dolgozni, beteget jelent, s a többi fizeti ennek költségét. Tarthatatlan, hogy aki nem akar dolgozni, az keres, aki pedig dolgozik, az adózik. -Saját házuk táján, a Pécsi Sörfőzdénél mit tettek ez ügyben? - Mi - a szakszervezetekkel együtt - megbízunk egy orvost, akinek a háziorvos mellett szintén beteggé kell nyilvánítania az illetőt. Félreértés ne legyen, a betegeket védeni kell, de a léhűtőket saját eszközeinkkel is ki akarjuk szűrni. Meszleny László Külföldi befektetések Magyarországon milliárd forintban (1994. október) Mennyit ér egy lejárt telefonkártya? Tízezer forintot is ad egy lejárt, 1992-es kibocsátású OTP Bank feliratú telefonkártyáért Hegedűs Péter 17 éves kereskedelmi szakközépiskolás. Mint mondja, ebből csak körülbelül 300 került az utcára. Vásárolna akár négyezer forintért olyan ritkaságokat, mint például a Budapest 1 próbakártya, a Matyó, a Rainbow, a Crystal, amelyekből 2500 került forgalomba. Egyébként tíz forintot fizet a 3-500 ezer közötti példányszámúakért, 15 forintot a 2- 300 ezer darabosakért, 20-tól 100 forintig fizet a 100-150 ezresekért és 200 forint körüli az ára a 100 ezer alatt kiadott kártyáknak. A sorozatok, mint a Falu, a Város, a Budapest, a Madarak még nem érték el igazi értéküket, egyedül K. Némethy- Vető festményeit ábrázoló sorozat ára kúszik kicsit fölfelé, a jelenlegi tarifa 500 forint, de van, aki háromezret is adott már érte. A Magyar pakli sorozatnak viszont darabja négyezer forintot is ér a börzén. Jelenleg nagy a várakozás a most futó Malom negyedik, még utcára nem került darabjai iránt. Fóliázva, csomagoltan minden kártyáért dupla árat fizetnek, tudtam meg a csaknem ötszáz lejárt telefonkártyát birtokló gyűjtőtől. Becslések szerint ötszáz budapesti és kétezer vidéki gyűjtő van, ők a Kálvin téri aluljáróban, a Nyugatinál, a Jászai Mari téri postánál, a kőbányai, a Marczibányi téri művelődési házban adnakvesznek, cserélnek, a Hotel Pentában klubjuk is van. Gyakran találkoznak külföldi cserepartnerekkel, az igazi profit az ausztriai és németországi eladásokból származik. (k. k. n.) Gazdaság SZOMBAT, 1995. március 4. Országképet formál az IKM Mezőgazdasági memorandum Az Európai Unió tagjainak bővülésével a magyar élelmiszeripar exportlehetőségei szűkültek. E gazdasági nehézségre a közelmúltban úgynevezett mezőgazdasági memorandumban hívta fel az EU-tagországok figyelmét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - jelentette be tegnapi budapesti tájékoztatóján Major István helyettes államtitkár. A gond lényege, hogy az EU-kedvezmények alatta maradnak a Magyarország által már korábban elért szintnek. Minthogy hazánk külkereskedelmi mérlege kedvezőtlen, a tárca hangsúlyosan felhívja az EU-országok figyelmét a gazdaságunkra nehezedő terhekre. Mindamellett panaszok helyett az ország arculatát javítani kell, azaz - mint Major István fogalmazott - „sikerpropaganda szükségeltetik” a hazánkbeli befektetéseket fontolgató pénzügyi körökben. Ezt a cél hatásosan szolgálta a közelmúltbeli clevelandi üzleti találkozó, illetve Göncz Árpád államelnök római és milánói látogatása. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter a közeljövőben utazik Németországba, Hollandiába és Nagy-Britanniába, hasonló céllal - jelentette be a helyettes államtitkár. Major István szerint a működőtőke-behozatalban nem okozott számottevő bajt a HungarHotels-ügy, ennek itthoni visszhangja eltúlzott volt. Tavaly 1,3 milliárd dollár működőtőke érkezett a magyar gazdaságba, idén ennél lényegesen többről szeretne hírt kapni a tárca. Ez elsősorban az energiaipari magánosítás sikerétől függ - vélte Major István, M. P. Foglalkoztatási alap: pluszok és mínuszok Amit megnyernek a réven... Az eddiginél több pénz jut a munkanélküliek elhelyezkedését, képzését segítő megyei programokra - jelentette pénteken az MTI. A megyéknek előzetesen jóváhagyott 8 milliárd forintot 10 milliárd forintra emelte fel pénteki ülésén az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottsága. A keret így is messze elmarad a megyei programokra múlt évben felhasznált 13,2 milliárd forinttól. Budapesten tavaly 1,6 milliárd forintot költöttek különféle, úgynevezett aktív eszközökre. Az idén, a most jóváhagyott 341 millió forintos többletkiegészítéssel is, csak 13 milliárd forintra számíthatnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyancsak 1,6 milliárd forint körüli összeget fordítottak helyi programokra, ebben az esztendőben viszont a most jóváhagyott 61 millió forintos kiegészítéssel együtt is csak 1 milliárd forintot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az 1994-es felhasználás egymilliárd forint volt, most 39 millió forintos kiegészítést kaptak, s így az idén 810 millió forintra számíthatnak. A többi megyében lényegesen kisebb összegből gazdálkodhatnak, mivel jóval kevesebb munkanélküli tartozik körzetükbe. A bizottság a központi finanszírozású programokra 3,86 milliárd forintot hagyott jóvá. A vita során különféle belső átcsoportosításokról döntöttek, így például 689 millió forintról 589 millió forintra csökkentették az átképző központoknak juttatandó összeget, illetve 291 millió forintról 250 millióra a kistérségi programok keretösszegét. Ugyanakkor 625 millió forint helyett 700 millió forintot határoztak meg az országos foglalkoztatási alapítvány céljaira. * Külső szemlélő számára - valljuk be - nem sokat mondanak az ide-oda csoportosított milliókról szóló híradások. Ezért talán nem árt tudni: hátterükben az áll, hogy az ide is „begyűrűző" lefaragások következtében végül is a tavalyinál kevesebb pénz jut az úgynevezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre. Ami elég nagy baj. Mert igaz ugyan, hogy az ebbe a kategóriába tartozó képzések, átképzések sok eseben nem érnek célt, vagyis nem mindig sikerül az újonnan megismert területen, szakmában el is helyezkedniük az embereknek. Ám mégis jobb, ha új ismereteket szereznek, amelyek előbb-utóbb csak kamatoztat- hatók, mint ha azalatt is otthon ülnének, s munkára várnának, egyre kisebb eséllyel. Aki otthon ül, az segélyt kap, amíg jogosult rá. A segély pedig - ahogy a meghatározása is mondja - a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök közé tartozik. Vagyis: aki segélyt kap, a központi újraelosztásból részesedik, ahelyett, hogy újabb esélyt szerezne rá, hogy ismét aktív s - ami az állam számára ugyancsak nem elhanyagolható szempont - adófizető állampolgárrá válhasson. Magyarán: rövid távon kétségtelenül takarékoskodik az állam, amikor megnyirbálja a fogalalkoztatáspolitikai kereteket, ám hosszabb távon ugyanez az állam akkor járna jól, ha minél több embert sikerülne visszavezetnie az aktívak, a dolgozók (áram)körébe. V. Zs. Magánerőmű Salgótarjánban Képviselők Parlamenti képviselők jártak pénteken a Magyar Villamos Művek Rt.-nél. Kari Imre, a Magyar Szocialista Párt gazdasági munkacsoportjának vezetője az A177-nek elmondta: a munkacsoport azért kezdeményezte a látogatást, mert a nagy szolgáltató vállalatok privatizációja során szerintük fontos, hogy a képviselők részletesen tájékozódjanak az előkészületekről. Azt is fontosnak nevezte a szocialista képviselő, hogy e cégek magánkézbe adásáról álláspontot alakítson ki az MSZP gazdasági munkacsoportja. A kormány koncepciója az MVM Rt., illetve a hozzá tartozó energiatermelő vállalatok privatizációjára megvalósítható, és Kari Imre szerint a folyamat még az idén megkezdődhet. Az első feladat, hogy világos pályázati felhívás szülessen. Ennek megalkotása előtt azonban a szocialista képviselő szerint tisztázni kell, hogy milyen tulajdonosi szerkezetben működjenek az energiaszektor vállalatai a jövőben, az MVM-nél milyen modell szerint folytatják majd tevékenységüket, és milyen állami szabályozásra van szükség, illetve lehetőség. * Magyarország első magánerőművét építi fel Salgótarjánban a német és magyar magánszemélyekből álló, elsősorban energiahordozók kereskedelmével foglalkozó Energol Részvénytársaság. Az rt. elnöke, Keszthelyi Péter elmondta az MTI tudósítójának, hogy több százmillió forint beruházással egy legalább 50, a későbbiekben akár 150 megawattosra bővíthető villamos erőművet óhajtanak létrehozni. A program kivitelezésére megalakították a Thermo 2000 Kft.-t, amely megvásárolta a beruházás színhelyeként szolgáló hajdani salgótarjáni hőerőművet. Az Energol többségi magyar készpénzbefektetéssel, várhatóan hitelfelvétel nélkül óhajtja a beruházást megvalósítani, s számít a kormány, illetve a helyi önkormányzat törvény által lehetővé tett támogatására is. A rendőrség tétlen volt Váci utcai önbíráskodás? A Kronovo Kft. önbíráskodott, amikor őrző-védő cégek munkatársai segítségével csütörtök este elfoglalta két Váci utcai üzletünket - mondta el az A/77-nek pénteken Gersli Péter, az Ostermann Kft. társtulajdonosa. Az Ostermann már tíz éve megszakítás nélkül bérlő, és most is érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik a szóban forgó két üzletre - hangsúlyozta Gerstl Péter. A boltok bérleti jogával kapcsolatos vita három éve kezdődött a Kronovo Kft. és az Ostermann között, s a jelek szerint még most sem ért véget. Az Ostermann álláspontja szerint a fővárosi bírósági határozat, amelyre a Kronovo vezetői az üzletek birtokba vételekor hivatkoztak, nem végrehajtható. A végrehajtást egyébként is csak az üzletek tulajdonosa, az V. Kerületi Önkormányzat kezdeményezhetné - hangoztatta Gerstl Péter, aki nem titkolta azt a véleményét sem: a Kronovo akciója, illetve az, hogy a rendőrség nem járt el az önbíráskodók ellen, vadnyugati viszonyokra vall, s az ilyesmi elriaszthatja Magyarországról a külföldi befektetőket.