Magyar Nemzet, 1996. március (59. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-13 / 62. szám

SZERDA-,, 1996. március 13. Hazai tudósítások MagyarNemzeí 5 | PARLAMENTI NAPLÓ Hatékonyabban a rasszista bűncselekmények ellen A T. Ház jóváhagyta a tb-költségvetést Vita a székhelyről, megegyezés a bizottsági helyekről Az MDF megóvja az MDNP bejegyzését? (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Görgy népjóléti mi­niszter szavaiból kiderült: bár­mennyire is szimpatikus a mi­niszternek a családi típusú adózás gondolata, az ellent­mondás várhatóan 1998-ig, a következő választások évéig fennmarad. Napirend előtti fel­szólalás tárgya volt a tibeti nép szabadságharca is. A világ­szerte lezajlott megmozdulá­sokra Németh Zsolt (Fidesz) hívta fel képviselőtársai fi­gyelmét. Szent-lványi István külügyi államtitkár szavaiból kiderült: a kormány kettős mércével mér. Egyrészt nem­zetközi fórumokon követeli az emberi jogok betartását, ugyanakkor az „egy Kína" el­vét vallja, magyarán nem kí­vánja megkérdőjelezni Kína területi integritását. A napirend előtti felszólalá­sok után Szabó György népjólé­ti miniszter expozéjában ismer­tette a szociális ellátórendszer módosítására benyújtott tör­vényjavaslatot. Mint elmondta: a tervezet új kihívásokra vála­szol, a családoknak fokozott biztonságot nyújtó, ugyanakkor az alkotmányosság követelmé­nyeit is szem előtt tartó jogi sza­bályozás megvalósítására tö­rekszik. A miniszter sorra vette a küszöbönálló változásokat. Szólt arról, hogy a gyes összege kétezer forinttal emelkedik, és az öregségi nyugdíjminimum­mal lesz egyenlő. Kitért a csalá­di pótlék területén bekövetkező ismert változásokra is. A mi­niszter foglalkozott a gyógy­szerárak emelésének komplex kérdésével, utalva arra, hogy a jövőben ingyéríjuthatnakjgyógy­­szérhez azok, akiknek családjá­ban az egy főré jutó nettó jöve­delem nem haladja meg a havi 9600forintbt. Egyedülálló sze­mélyek esetében ez a jövede­lemhatár 14 500 forint, és az el­bírálásnál szerepet játszik, hogy a havi gyógyszerköltség a szó­ban forgó jövedelem tíz száza­lékát meghaladja. Törvényjavaslat felemás tá­mogatásra talált a T. Házban. A szocialista frakció részéről fel­szólalók alapvetően egyetértet­tek a kormányzati célokkal, így Koleszár lajos (MSZP) azt húzta alá, hogy mintegy százhúszez­ren kaphatnak az eddiginél kéte­zer forinttal több segélyt Cse­­hák Judit az MSZP vezérszóno­ka ugyanakkor nem tudta elfo­gadni azt a megoldást, hogy a gyes időtartama nem mindenki­nél számít szolgálati időnek. A lépcső nélküli jövedelemhatárt is éles kritika érte. Gyimóti Géza kisgazda honatya a szociális jut­tatások alanyi jogon történő fi­zetése mellett érvelt Szigeti György (SZDSZ) úgy ítélte meg, hogy a kormány által be­terjesztett törvényjavaslat jelen­tős előrelépés ahhoz, hogy igaz­ságosabbá váljon a szociális el­látó rendszer. Szilágyiné Csá­szár Terézia (KDNP) és Selmec­­zi Gabriella (Fidesz) felszólalá­sában egyaránt kitért ana, hogy a törvény nem nyújt elegendő felkészülési, várakozási időt az érintettek számára. Nehezmé­nyezték, hogy az előterjesztők az Alkotmánybíróság által írt 300 napos várakozási időt a Bokros-csomag elfogadásától számítják, holott azt a gyermek fogantatásától kellene figyelem­be venni. Rótt Nándor kisgazda képviselő kifejezetten antiszoci­álisnak nevezte a kormány szo­ciális ellátó rendszerrel kapcso­latos törvényjavaslatát, és úgy ítélte meg, hogy a számtalan módosítás kaotikussá teszi a jogrendszert. Kis Gyula (MDF) szakmailag elfogadhatatlannak minősítétté az 'előteijésztést, és rámutatott: a várt húszmilliárdos megtakarítás sem indokolhatta volna az általa életidegennek, sőt embertelennek nevezett szo­ciális rendszer bevezetését. A parlament Kiss Péter munkaügyi miniszter expozéjá­val tegnap megkezdte a közal­kalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításának általá­nos vitáját. A törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja az érdekegyeztetés mechanizmusát, a kollektív szerződések normáit, a közal­kalmazotti jogviszony meg­szüntetésével kapcsolatos kér­déseket, egyszerűsíti a fegyelmi eljárást, s új bértáblát vezet be. Szöllősi Istvánná (MSZP) sze­rint a törvényjavaslat a minőség­elvű bérezés irányába mozdult el. Az általános vitát elnapolták. * Az azonnali kérdések és in­terpellációk során Tóth Károly (MSZP) Kinek jár, és kinek nem járt végkielégítés a Kárpótlási Hivatalban? címmel tett fel kér­dést a miniszterelnöknek. Érte­sülései szerint ugyanis Sepsey Tamás, a hivatal egykori vezető­je 1994. nyarán magas végldelé­­gítéssel távozott munkahelyéről, s ült át a képviselői székbe. Ugyanebben az időben Koltai Zsoltné - aki a választások után szocialista színekben jutott be a törvényhozásba — munkaviszo­nyát összeférhetetlenség miatt szüntette meg a hivatal, így vég­­kielégítést sem kapott. Horn Gyula elmondta: Sepsey Tamás végkielégítés, szabadságmeg­váltás, tizenharmadik havi fize­tés címen közel három millió fo­rintot kapott a hivataltól való tá­vozásakor. Ezt az összeget a mi­niszterelnök szerint nem volt etikus felvennie, hiszen a végki­elégítés alapvetően az elhelyez­kedés gondjait hivatott enyhíte­ni, ilyen gondjai azonban az ak­kor már országgyűlési képviselő Sepsey Tamásnak nyilván nem voltak. Hóm Gyula hozzátette: a végkielégítések szabályozása során éppen azt szeretnék elérni, hogy hasonló esetekre ne kerül­hessen sor. Torgyán József (FKGP) azonnali kérdésében ar­ra volt kiváncsi, hogy Horn Gyula miként képzeli el annak á központi nyomozóhivatalnak és gazdasági bíróságnak a felállítá­sát, amelyről a feketegazdaság elleni parlamenti vitanapon tett bejelentést A kisgazda képvise­lő emlékeztette a miniszterelnö­köt, hogy az új testületek felállí­tására nem jogosult Hóm Gyula válaszában rámutatott, hogy olyan nyomozó testület felállítá­sát tervezi, amely a nagy súlyú gazdasági bűnügyek felderítésé­ben működne közre. Június 30- tól már működni fog az új hiva­tal. A gazdasági bíróságokra pe­dig elsősorban azért van szük­ség, hogy a gazdasági ügyek tárgyalása felgyorsuljon. Horn utalt arra is, hogy az új bíróság beépül majd a jelenlegi bírósági rendszerbe. Varga Lajos (MSZP) felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a hatóságokkal együtt­működő tanúk személyét nem védik kellően, ezért közülük so­kakat elbizonytalanítanak a fe­nyegetések. Csiha Judit igazság­ügyminisztériumi államtitkár közölte: 1995. február óta lehe­tőség van arra, hogy a tanúk adatait a hatóságok zártan ke­zeljék.- Kinek, mikor és milyen ígéretet tett Ön miniszterelnök úr a zsidóság kárpótlása ügyében? - tette fel a kérdést Torgyán Jó­zsef (FKGP). Horn Gyula vála­szában emlékeztetett arra, hogy 1993-ban az Alkotmánybíróság határozatban figyelmeztette az akkori kormányt: a zsidóság kárpótlásával kapcsolatban al­kotmányellenes helyzet van Ma­gyarországon. A párizsi béke­­szerződés aláírásakor ugyanis hazánk vállalta, hogy az örökö­sök nélkül elhunyt zsidó szemé­lyek javait a zsidó közösségek támogatására fordítja. A minisz­terelnök közölte azt is, hogy ed­dig semmilyen konkrét ígéretet nem tett a kárpótlással kapcso­latban. A kormány olyan megol­dásra törekszik, amely megfelel a legfőbb bírói testület előírásai­nak, hazánk nemzetközi kötele­zettségeinek, a magyar zsidóság­nak és Magyarország teherbíró képességének- hja az MTI. (bodnár — csekeh) Az MTI értesülése szerint a Magyar Demokrata Fórum Or­szágos Elnöksége szerda esti ülésén foglal állást arról, hogy megóvja-e a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) bejegyzését a bíróságon. Balsai István (MDF) parlamenti képviselő kedden megerősítette ezt az informáci­ót. Elmondta: az esetleges óvás alapját az adná, hogy az MDNP székhelyének azt a XI. kerületi Bartók Béla út 61. számú házat jelölte meg, amelyben az MDF kerületi irodája működik. Raskó György, az MDNP szóvivője a távirati irodának nyilatkozva elmondta: valóban a Milliárdos bevétel A főváros pert nyert az ÁPV Rt. ellen Mintegy 800 millió forint névértékű részvényhez jut a Fővárosi Önkormányzat azál­tal, hogy immár másodfokon is pert nyert az ÁPV Rt-vel szem­ben. Tiba Zsolt főjegyző az A/77-nek kedden elmondta, hogy ez piaci értéken milliár­dos bevételt jelent a főváros számára. A belterületi földek után já­ró tulajdonrész alapján a Pan­nónia Szállodából 500 millió forint, az Egis részvényekből pedig 260 millió forint jár név­értéken az önkormányzatnak. Az Egészségbiztosítási Ön­­kormányzat alelnöke a tb-ön­­kormányzatok megalázásának tekinti, hogy a parlament ked­den olyan tb-költségvetést fo­gadott el, amelyben a kormány az eddiginél jóval szélesebb el­lenőrzési jogot kap a biztosítási alapok felett. Az elfogadott költségvetés szerint a tb-alapok hiánya az idén nem haladhatja meg a 17,8 milliárd forintot. Simsa Péter, az egészségbiztosító al­elnöke ugyanakkor úgy véle­kedett, hogy már a költségve-Bartók Béla út 61. szerepel a pártbejegyzési okmányán, eb­ben az épületben azonban orvo­si rendelő és 40 lakás is találha­tó. Raskó hozzátette: 15 napon belül bárki óvást emelhet a be­jegyzés ellen, a bíróság ez eset­ben irat kiegészítését vagy új cím megjelölését kérheti. Az MDNP-s politikus elmondta: a viták elkerülése érdekében, ha azt a bíróság kéri, új címet jelöl­nek majd meg, de ennek az eljá­rásnak nincs halasztó hatálya, az MDNP legálisan működő párt. Raskó Györgymég elmond­ta: a két párt tárgyilagosan me­- Szélsőséges esetben elő­fordulhat, hogy az alapszerve­zetek átpártolnak a Magyar Demokrata Néppárthoz ­­hangzott el az MDNP Heves megyei ideiglenes elnökségé­nek sajtótájékoztatóján. Po­­korny Endre, az MDF volt me­gyei elnöke mindehhez hozzá­tette; nem kívánnak e folyama­tot elősegítő propagandát foly­tatni, és alkudozni sem fognak az MDF-fel. A sajtótájékoztatón jelen­tették be: a demokrata fórum megyei elnöke mellett a testü­let további hat tagja is az tés elfogadásának pillanatá­ban tudható volt: a deficit leg­alább ötmilliárddal több lesz. A már kétszer elhalasztott gyógyszerár-emelés miatt ugyanis ennyi többletkiadás­sal kell számolnia az egész­ségbiztosítónak. Simsa felhívta a figyelmet arra is, hogy a tb-alapok hiá­nyának rendezését célzó 24 milliárd forintos rendkívüli járulékbehajtásra a törvény csupán felhatalmazást ad, de nem rendelkezik a gyakorlati kivitelezésről. gegyezett a parlamenti tisztsé­gek és a bizottsági tagságok el­osztásáról. Egy-egy bizottsági elnöki posztban egyeztek meg. A költségvetési bizottság elnöke MDF-es, a nemzetbiztonsági bi­zottság elnöke MDNP-s képvise­lő lenne. Az öt alelnöki helyből három az MDF-é, kettő pedig az MDNP-é lesz. * Az FKGP Alkotmánybíró­sághoz fordul, ha az Országgyű­lés engedélyezi az MDNP parla­menti frakciójának működését. Erről Torgyán József levélben tájékoztatta a Házbizottságot kedden. MDNP-t választotta, s mint mondották, a Fideszben, illetve a KDNP majdan kiváló szár­nyában szövetségesekre számí­tanak egy kormányzati ténye­zővé váló centrumpárt létreho­zásában. (radványi) * Kilépett az MDF-ből a párt Vas megyei elnöke Gömbös Ferenc, és átlépett az MDNP- be—erről kedden levélben érte­sítette az MDF elnökét, Lezsák Sándort, remélve, hogy a két párt együtt tud majd működni Vas megyében. Újhartyánban szerdán az alapkő ünnepélyes letételével hivatalosan is megindulhat az M5-ÖS autópálya építése. A ter­vek szerint a megvalósítás első szakaszában a fizető autópálya Kiskunfélegyházáig készül el 1998 közepére. A megvalósítás teljes költsége mintegy 70 mil­liárd forint. A további szaka­szoknak az országhatárig törté­nő kiépítése 2003-ig várható ­­tájékoztatta az MTl-t kedden az Alföldi Koncessziós Autóspá­­lya Rt. illetékese. A Budapest-Kecskemét kö-HÍREK DEMSZKY GÁBOR támogat­ja a lengyel kisebbség kérését, hogy hitéleti célokra, illetve az időseik gondozására megkap­hassák azt a már korábban is részben lengyel tulajdonban lé­vő X. kerületi ingatlant, amely jelenleg a Fővárosi Önkormány­zaté. A főpolgármester állás­pontjáról kedden tájékoztatta a lengyel kisebbség képviselőit és dr. Hegyesiné Orsós Évát, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét. BÁLINT GYÖRGY ország­­gyűlési képviselőt választották a Szabad Demokraták Szövetsé­gének kedden megalakult agrár­tagozata elnökévé. A tagozatot a szabaddemokrata honatyák az­zal a céllal hozták létre, hogy az SZDSZ programjának és a kor­mány agrárpolitikai céljainak megfelelően hozzájáruljon a ma­gyar mezőgazdaság korszerűsí­téséhez. A TÉLI ÁRVÍZ elleni védeke­zés és az azt követő helyreállítás a Tisza-völgyében 1,2 milliárd forintot emésztett fel — mondta el Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára ked­den Szolnokon az Alföld víz­­gazdálkodásával foglalkozó konferencia sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a szervezett és gyors védekezés eredményeként vi­szont 30-50 milliárd forint érté­kű kárt tudtak elhárítani. A MUNKÁSPÁRT elnöke, Thürmer Gyula keddi sajtótájé­­koztatóján.Hom Gyula minisz­terelnök felmentését és a 1994 májusi programhoz való visszatérést ajánlotta az MSZP- nek Úgy vélekedett, ezen dönté­sek nélkül nincs semmi értelme a kormánypárt márciusi kong­resszusának - közli az MTI. zötti 57 kilométeres szakasz építése már hétfőn elkezdődött, átadására jövő év januárjában kerül sor. Az inflációval növelt értéken körülbelül 600forintot kell fizetni az 57 kilométeres szakaszon. A Kecskemét-Kiskunfé­legyháza közötti 24 kilométeres szakasz építése 1996. júniusá­ban kezdődik, és két évig tart. A megvalósítás költsége várha­tóan 52 milliárd forint lesz. Idén áprilisban indul a Kecske­métet elkerülő kapcsolódó au­tópálya-szakasz építése is. JV. I, emlékörökítésének viszontagságai Furcsaságokban nem szűkölködő ha­zai közéletünk ismét produkált néhány meghökkentő eseményt. Olyat, amivel a logika hagyományos szabályait követő ész nem nagyon tud mit kezdeni. Ez év januárjában a kormány - nyil­ván a szocialisták kezdeményezésére és a szabad demokraták hallgatólagos jóvá­hagyásával - hivatalos közleményben méltatta, majd állami jellegű temetésen búcsúztatta Grósz Károly néhai miniszte­relnököt, aki 1989-90-ben jobb ügyhöz méltó buzgalommal „munkálkodott” a mártírhalált halt magyar miniszterelnök, Nagy Imre politikai és erkölcsi hitelének megsemmisítésén. Másfél hónap eltelté­vel ugyanez a szocialista párt parlamenti frakcióvezetője útján közölte a nyilvános­sággal, hogy március idusán javaslatot kíván előterjeszteni az Országgyűlésben a száz éve született Nagy Imre érdemeinek megörökítésére. A javaslatot széles parla­menti konszenzus alapján szeretné elfo­gadtatni, de ha a tárgyalások eredmény­telenek lesznek, egymaga vállalkozik an­nak beterjesztésére. E bejelentés további meglepő fejle­ményhez vezetett. A Szabad Demokraták Szövetsége - miután csendesen beletörő­dött Grósz Károly kormányközleményben történő méltatásába -, most nyomban megszólalt, és több országgyűlési képvise­lője révén támogatásra érdemtelennek mi­nősítette koalíciós partnerének javaslatát. Vagyis megint egy manipulált vita, mely a nyilvánosság előtt nem arról szól, amiről a vitázók valójában gondolkoz­nak. Nem Nagy Imre politikusi és emberi erényeiről s hibáiról, nem magyar- és vi­lágtörténeti jelentőségű teljesítményéről — pedig egyedül és kizárólag ez dönti el: helyes és szükséges-e az Országgyűlés ál­tal érdemeit megörökíteni. Az idős és kö­zépnemzedék többmilliós „tábora", mely Nagy Imre államférfiúi ténykedését szem­élyes sorsa jobbrafordulásának emléke­ként őrzi, közömbös az iránt, hogy az Or­szággyűlésben őróla törvény, határozat vagy „csupán" nyilatkozat fog születni. Ha jól meggondoljuk, e méricskéléssel a pártok inkább önmagukat, mint a nemzet mártírját minősítik. Amit azonban e „tábor" őszintén sze­retne és elvárna, az az eddiginél telje­sebb, igazabb, hitelesebb kép a politikus­ról és az emberről. A Szovjetunióban küszködő emigránsról, a sztálini terror túlélésének feltételeiről; a nagybirtok­­rendszer lebontására két évtizeden át ké­szülő agrárpolitikusról; a földosztó mi­niszterről, aki Vorosilowal vitázva eléri, hogy a hárommillió koldus ne a szovjet katonák kezéből, hanem az igénylők által szabadon választott földosztó bizottsá­goktól kapja meg újbirtokát; 1953 minisz­terelnökéről, aki Sztálin halála után a Moszkvától kapott mozgásteret felhasz­nálva, a parancsuralom olyan fokú enyhí­tését, a nép anyagi és szociális életfeltéte­leinek olyan mérvű javulását indította el, amely Európának ebben a régiójában egyedülálló volt. És végül, de nem utolsó sorban 1956 miniszterelnökéről, ki ha megkésve is, de önmagát felülmúlva a forradalom miniszterelnöke lett, majd rabtartói gyötrésének és megkísérlésének ellenállva vállalta a vértanúságot, hogy ezzel nemcsak a forradalom, de a jövendő - vagyis a jelen független, demokratikus Magyarországa - számára is kiapadha­tatlan jogforrást teremtsen. Hogy mindez nem illeszthető egy me­rőformalitásnak szánt, hebehurgyán elő­készített javaslatba? Hát persze, hogy nem! Hogy Nagy Imre életművét méltó módon összefoglaló nyilatkozatot alkotni, és hozzá a parlamenti pártok egyöntetű támogatását pár nap alatt megszerezni lehetetlenség - ez magától értetődő. De erre a kapkodásra semmi szükség. Június 6-ig, Nagy Imre születésének századik évfordulójáig még csaknem há­rom hónapnyi idő van. Aki nemcsak lelki­­ismereti adósságot akar törleszteni, de ’56 szelleméhez híven a nemzetet képvise­lő parlament egyetértésével kíván méltó emléket állítani Nagy Imrének, még meg­teheti. Nem kapkodva, nem képviselőinek számszerű többségére támaszkodva, ha­nem gondos előkészítés után, tisztelettu­dóan közelítve az ünnepelt alakjához. Lőcsei Pál Nem hirdethető szabadon a gyűlölet Az Országgyűlés tegnap módosította a rasszista indítékú bűncse­lekmények törvényi tényállását: a gyűlöletre uszítást, illetve az etnikai vagy faji csoportok elleni gyűlöletből fakadó erőszakos cselekmények paragrafusait. A közösség elleni izgatás paragrafusa miatt korábban csak akkor volt büntethető az elkövető, ha kijelentése vagy cselekménye valóban gyűlöletet ébreszett másokban valamely etnikai, faji vagy vallá­si csoport ellen. A módosítást követően nem feltétele a felelősségrevo­­násnak az eredmény bekövetkezte, elegendő, ha valaki pusztán gyűlö­letre uszít, illetve gyűlölet keltésre alkalmas egyéb cselekményt követ el­tájékoztatta lapunkat dr. Mészáros István, az SZDSZ parlamenti kép­viselője. Lényegi változás, hogy a jövőben a társadalmi szervezet (vala­mely párt vagy politikai csoportosulás) vezetője és szervezője is büntet­hető, ha a szervezet tevékenysége bűncselekményt valósít meg. „A mó­dosítások célja, hogy az állam deklarálja: a véleménynyilvánítás sza­badságába nem fér bele a gyűlölet hirdetése” - mondotta Mészáros Ist­ván. A törvényhozás bízik abban, hogy a törvényi rendelkezések finomí­tása és pontosítása révén a bűnüldöző és jogalkalmazó szervek hatéko­nyabban tudnak fellépni a rasszista motívumú cselekmények elkövetői­vel szemben. Megjegyezte: a szabályozás eddigi is lehetőséget adott a fe­lelősségre vonásra, ezzel azonban nem igazán éltek a hatóságok. A rend­őrségtől, ügyészségtől és bíróságtól azt várja a törvényalkotó, hogy kö­vetkezetesen, a törvény szigorával lépjen fel., Az Országyűlés megtette a kötelességét, a többi már a jogalkalmazókon múlik- fűzte hozzá végül. (cs. h.) A tb büdzséje Presztízstörvény A társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetéséről szóló törvény lényege, hogy papíron a kormány által a Világbankkal kötött' megállapodásban vállalt 173 milliárdos hiányt mutasson ki, a ténylege­sen várható mintegy 40 milliárdossal szemben - állítják ellenzéki sza­kértők. Ha a Világbank „hitelt ad” a törvénynek, akkor a készenléti hi­telmegállapodás megszülethet Erre a hitelre az MDF szakértője, Kis Gyula szerint nincs szükségünk, mert az ország devizatartaléka elegen­dő. Mint lapunknak elmondta, az elfogadott törvény külső fogyasztásra készült, a kormány nemzetközi presztízsének megőrzését szolgálja. Az MDF szakértője úgy véli, a PM megoldásában a hiányt két ügyes megoldással tornázták le. Egyrészt 9 nyugdíjkiadást négymilli­­árddal kevesebben határozták meg, ami légbőlkapott, hiszen a nyug­díj összege a bérkiáramlás függvénye. A másik hasonló megoldás sze­rint huszonhárom milliárddal több lesz a kintlévőségekből a bevétel. Ennek teljesülésére sincs garancia. Ugyanakkor a törvénytervezet nem ad fezetet arra a mintegy nyolcmilliárd forintos hiányra, amelyet a tb-költségvetés nélkül a tavalyinál mindössze öt százalékkal na­gyobb összegből gazdálkodó egészségügyi intézmények halmoztak föl. Időközben a kormány 28 százalékos béremelésre tett ígéretet az Egészségügyben Dolgozok Demokratikus Szakszervezetének, erre a törvényben szintén nincs fedezet. Ezért becslések szerint a hiány a negyven milliárdot is meghaladhatja az év végére. (m* ifi Az elnökök is kiléptek Hevesben és Vasban is szakad a Fórum Már a szavazáskor sem tartható a deficit Megalázásról beszél az elnök Ma M5-ÖS autópálya-alapkőletétel Hatszáz forint lesz a díj Kecskemétig

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék