Magyar Nemzet, 1996. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

HÉTFŐ, 1996. július 1. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Magyar emr 3 A kijevi magyar nagykövet a kisebbségi vitákról Közgyűlés - távolmaradókkal Kijevből jelenti az MTI. Na­gyon fontos, hogy az Ukrajnában élő magyarság egészében gon­dolkodjanak mindazok a nemzeti kisebbségi vezetők, akik felelős­séget éreznek az Ukrajnában élő magyar etnikum sorsa iránt. Fél­re kell tenniük egymás közötti vitáikat annak érdekében, hogy javára lehessenek valamennyi itt élő magyarnak, továbbá elősegít­hessék a Magyarország és Ukraj­na közötti kapcsolatok fejlődését - nyilatkozott Tóth Loránd kijevi magyar nagykövet a hét végén az MTI tudósítójának. Tóth Loránd meghívott ven­dégként részt vett az ukrajnai magyarság egyetlen országos szintű szervezetének, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség­nek (UMDSZ) Kijevben megtar­tott harmadik közgyűlésén. Az ülésen végig jelen levő nagykö­vet szerint a közgyűlés nagyon korrekt és építő jellegű légkör­ben zajlott le. A diplomata el­mondta: az Ukrajnában élő ma­gyarság túlnyomó többsége Kár­pátalján él, ezért természetes, hogy a tanácskozáson a megyé­ből több szervezet is képviseltet­te magát. A nagykövet szerint az UMDSZ közgyűlésén az egész ukrajnai magyarság érdekeiről esett szó, és számos értékes ja­vaslat hangzott el, amelyek kap­csán a küldöttek egységéhez két­ség sem férhet. A diplomata azonban emlékeztetett arra: a meghívás ellenére a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egyetlen küldötte sem jött el a közgyűlésre, amit a résztvevők mélyen sajnáltak. A diplomata úgy vélte, hogy a KMKSZ­­ bejelentett taglétszá­mát tekintve a legnagyobb kárpát­aljai magyar szervezet­­ jelenléte nagy mértékben hozzájárult vol­na az ukrajnai magyarság egé­széért való politizálás magasabb szintre emeléséhez. A baloldal az ellenzéket vádolja Marad a szlovák kormány POZSONY - A jelenlegi szlovák kormánykoalíció foly­tatja munkáját, s nem kerül sor semmilyen változásra sem a parlamenti bizottsági funkciók elosztásában, sem a parlament által választott más szervek összetételében. Ezt közölte Vla­dimír Meciar miniszterelnök azután, hogy a viták lezárultak a kormánykoalíción belül. Hogy a kormánykoalíció két kisebb pártja, a Szlovákiai Munkásszö­vetség és a Szlovák Nemzeti Párt miért álltak el a demokráci­át erősítő követeléseiktől, a par­lamenti bizottságok és válasz­tott végrehajtó szervek átalakí­tásától, az ellenzék ellenőrző szerepének biztosításától - amit egyébként az Európai Unió és az Európa Parlament is szorgal­mazott a szlovák kormánynál nem lehet tudni. Vladimír Me­ciar a megállapodásokról csak annyit mondott el, szeptemberig változatlanok maradnak a poli­tikai erőviszonyok, ősszel pedig majd kiderül, módosul-e a kor­mányprogram, avagy csak a ko­alíciós szerződést egészítik ki a koalíciós partnerek. Szombaton rendkívüli ülést tartott a Demokratikus Baloldal Pártjának Országos Tanácsa, minthogy a baloldaliak érdekel­tek voltak a koalíciós válság­ban, hiszen támogatást ígértek Vladimír Meciarnak egy esetle­ges kisebbségi kormányzáshoz. A baloldaliak országos tanácsa - miután távol került a párt a hatalomtól - arra a megállapí­tásra jutott, hogy egy esetleges kisebbségi kormány támogatá­sával meggátolták „Vladimír Meciar leváltását, amit a parla­mentben a kereszténydemokra­ták, a magyar koalíció pártjai és a Demokratikus Unió készített elő, a koalíciós Szlovákiai Munkásszövetség és a Szlovák Nemzeti Párt képviselőinek egy részével közösen”. A baloldali­ak vádjára egyelőre nem reagál­tak az érintett ellenzéki, illetve koalíciós pártok. (neszméri) Román-kínai közeledés Kölcsönös gesztusok BUKAREST - Peking a je­lek szerint Romániát - mint poli­tikai partnert - kiemelten kezeli a térségben. Erre utal az a tény is, hogy Csiang Cö-min kínai elnök európai körútja keretében a volt szocialista államok fővárosai közül most csak Bukarestet kereste fel. Az elnök három­napos hivatalos látogatása során jelképes gesztust is tesz: Kína nevében 600 ezer dolláros vissza nem térítendő segélyt kínál fel a vendéglátó országnak. Csiang Cö-min látogatását Bukarestben nagy várakozás előzte meg. A biztonsági intéz­kedések is szigorúbbak voltak, amit azzal lehet magyarázni, hogy a kínai elnököt európai kör­útján többször ellenérzéssel ke­zelte a közvélemény. Románia a kétoldali gazdasági kapcsolatok jelentős bővítésén túl további kölcsönökben, előnyös kereske­delmi egyezmények megkötésé­ben reménykedik. (gyarmath) Felépül Jelcin a második fordulóra? Lebegy alelnök akar lenni (Folytatás az 1. oldalról) Szerinte az államfő tökélete­sen tisztában van azzal, hogy új reformirányvonalra van szükség, s ezért kész hasznosítani a tábor­nok programját, megvalósításá­hoz pedig megadja a szükséges felhatalmazást számára. Gennagyij Zjuganov - vá­lasztási győzelme esetére - orvo­si bizottság felállítását helyezte kilátásba, amelynek az állami ve­zetők egészségi állapotának fel­mérése lenne a feladata. Felkavarta a kedélyeket, hogy előre kitöltött­­ Zjugano­­vot támogató, illetve mindkét je­lölt ellen voksoló - szavazócé­dulákat találtak szombaton az ITAR-TASZSZ szerint a Tenger­­melléki Területen. Valentyin Kupcov, a kommunisták máso­dik embere ezt provokációnak minősítette, a terület választási bizottságának vezetője szerint pedig az esetről csak Moszkvá­ban tudnak - közölte az Interfax. Két, szombaton nyilvános­ságra hozott közvélemény-kuta­tás Jelcin győzelmét tartja való­színűnek. A CNN és a The Mos­­cow Times által megkérdezettek fele Jelcinre szavazna, s csak ne­gyede Zjuganovra, a maradék még bizonytalan, kit válasszon. Az Összoroszországi Közvéle­mény-kutatási Központ eredmé­nyei szerint a válaszadók öt szá­zaléka egyik jelölttel sem elége­dett, ezért nem tölti ki a cédulát, 53 százalékuk Jelcinre, 30 száza­lékuk Zjuganovra voksolna. Választási,,főpróba” Mostarban Karadzsics színjátéka (Folytatás az 1. oldalról) Plavsics asszonyt szoros­ kapcsolatok fűzik Árkán kapi­tányhoz, akit annak idején, a Bi­­jelinában végrehajtott akciók után igazi szerb hősnek tartott. Az észak-boszniai városban Ár­kán emberei 1992-ben vérfürdőt rendeztek a helyi muzulmánok között. A boszniai szerb vezetőre már régóta nagy nemzetközi nyo­más nehezedik, hogy mondjon le. Szombaton a hét legfejlettebb ipari ország lyoni csúcstalálko­zóján is követelték távozását, sőt a nemzetközi közösség újabb gazdasági szankciókat és egyéb megoldásokat is fontolgat Kara­dzsics menesztésére. Maga Plavsics a Reuternak nyilatkozva egyértelműen cáfol­ta, hogy Karadzsics lemondott volna. „A boszniai Szerb Köztár­saság elnöke változatlanul dr. Radovan Karadzsics, és én va­gyok az alelnök” - mondta Plav­ ’­sics. Egyúttal azt is közölte, hogy Karadzsics a szeptember 14-ei választásokig a köztársaság elnöke marad, és vasárnaptól ő, Plavsics látja el ideiglenesen az elnöki teendőket. . Bill Clinton amerikai elnök a lyoni csúcsértekezlet munkáját lezáró sajtóértekezleten közölte, hogy az Egyesült Államok tá­mogat minden büntető intézke­dést, amelyet az ENSZ elhatároz a boszniai szerbek vagy akár Szerbia ellen Karadzsics elmoz­dítása érdekében. Nem tudta vi­szont megmondani, hogy e szankciók mikor lépnének élet­be. Karadzsics lemondására Cári Bildt, a nemzetközi közös­ség boszniai főmegbízottja júli­us 1-jéig adott időt. Vegyes járőrök Kelet-Szlavóniában VUKOVÁR­­ Az UNTAES által ellenőrzött kelet-szlavóniai területeken július első napjaiban szolgálatba áll az a kétszázötven horvát és szerb rendőr, akik az elmúlt hetekben Budapesten kap­tak kiképzést - tájékoztatta a Magyar Nemzet tudósítóját Vukováron Phil Arnold, az UNTAES szóvivője. A vegyes járőrök szolgálatba állása a szóvivő szerint újabb lépés a helyzet teljes normalizálása felé. Phil Arnold - utalva Jacques Klein kor­mányzó budapesti tárgyalásaira - lehetségesnek mondta, hogy még ezen a héten megnyílik a nemzetközi forgalom számára az udvari határátkelőhely. Klein tábornok a hét végén fogadta a baranyai magyar kisebbségi szervezetek képviselőit, hogy rész­letesen tájékozódjék a magyarság gazdasági, kulturális igényeiről a terület újraegyesítése után. Mint Tröszt Sándortól, a HMSZ képviselőjétől megtudtuk, az ENSZ-kormányzó tudomására hozták: a magyarok minimumnak e téren azokat a jogosít­ványokat tekintik, amelyekkel már a háború előtt is rendelkeztek. (havasi) „A kormányzat elvesztette szavahihetőségét” Tüntetést szervez az MDF Magyarország az ’50-es évek óta nem volt olyan súlyos politikai és szociális válságban, mint a je­lenlegi szociálliberális koalíció kormányzása alatt - fogalmazta meg Lezsák Sándor, az MDF el­nöke szombaton a párt országos választmányának ülésén. A testü­let tanácskozásáról tegnap Heré­nyi Károly elmondta: az egyre ne­hezebb helyzetbe kerülő települé­sek védelmében az MDF október 5-ére tiltakozó demonstrációt szervez a Parlament elé. Az idő­pont kiválasztása nem véletlen: a T. Ház várhatóan ekkor kezdi tár­gyalni a '97-es költségvetést. Bába Iván, a választmány el­nöke elfogadhatatlannak és meg­alázónak nevezte, hogy a kor­mány félszázalékos nyugdíjeme­lést „produkál”, megemeli a nyug­díjkorhatárt, miközben nem végzi el a szükséges hatásvizsgálatokat. Kijelentette: 1998-ban az új kor­mánynak mindkét kérdést felül kell vizsgálnia. Sepsey Tamás, a vá­lasztmány alelnöke úgy véleke­dett, a Horn-Kuncze kormány lát­ványos kudarcot szenvedett az al­kotmánykoncepció módosító in­dítványainak szavazásánál, s az a tény, hogy leszavazták a koncep­ciót, veszélyezteti az ország politi­kai stabilitását. Sepsey szerint je­lenleg alkotmányos válság van, a kormányzat elvesztette szakhihe­­tőségét, s olyan zsákutcába kerget­te a parlamentet, amelyből nem le­het kikecmeregni. Döbbenetesnek nevezte, hogy a kormánypárti képviselők olyan módosításokat nem szavaztak meg, mint hogy az alapjogok közé kerüljön az egész­ségügyi alapellátáshoz, a tandíj­­mentes közoktatáshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog, s az a kitétel, hogy az emberi jogok sért­hetetlenek. Arra is nemmel sza­vaztak, hogy a kisebbségeknek egyéni és kollektív jogaik legye­nek, a tájékoztatás közhiteles le­gyen. Sepsey szerint a kormányta­goknak fogalmuk sem volt arról, miről is szavaznak. Kijelentette: a kormány szava nem úri becsület­szó, s e tekintetben méltó utódja az egykori MSZMP-nek. Az MDF a választmány által elfogadott határozatában leszöge­zi: nem lát lehetőséget arra, hogy ezek után az alkotmánykoncepció még ebben az ülésszakban ismé­telten napirendre kerüljön. A kér­désre csak ősszel lehet visszatérni. (6.-t. g.) KDNP: Veszélyben a demokrácia koztatón. Nevetségesnek ítélte, hogy az MSZP frakcióvezetője a voksolástól távol maradó ellenzé­ki képviselőket tette felelőssé az alkotmánykoncepcióval kapcsola­tos szavazás kimeneteléért. A közelmúlt parlamenti mun­kája azt jelzi, hogy Magyarorszá­gon végveszélybe került a demok­rácia - jelentette ki Giczy György a KDNP országos elnökségének szombati ülése közben tartott tájé­ki az oka, hogy öt évvel ezelőtt, az utolsó szovjet katona távozá­sakor nem tudott felhőtlenül örülni a nemzet? Hogy a szabadság napja ma sem szerepel legnagyobb ünnepeink között a társadalom tudatában? - ezekre a kérdésekre kereste a választ Giczy György Mohácson tartott beszédében, ahol vasárnap misével és nagygyűlés­sel emlékeztek meg az évfordulóról. A KDNP-elnök elemezte a meg­szállás utolsó 35 évét és arra a következtetésre jutott: a viszonylagos érdektelenség annak is köszönhető, hogy a szovjet csapatok kivonu­lása idején már új problémák jelentkeztek a társadalomban. Emlé­keztetett: a szabadság kivívása önmagában kevés, az embereknek szociális biztonságra van szükségük. Szerinte azonban a szociális pi­acgazdaság megteremtésére a mai kormánypolitikával semmi esély sincs. Véleménye szerint a XX. század végére egyedül a keresztény­­demokrata ideológia maradt hiteles, a szélsőjobbon és szélsőbalon kívül a liberális és szocialista eszmerendszer is lejáratta magát. Kiderült, az MSZP nem sza­vahihető politikai erő - szögezte le. Mint mondta, eddig legalább a parlament működött, s lehetett számítani arra, hogy a kormány­­koalíció pártjaival folytatott egyeztető tárgyalások során - ha töredékes formában is, de - kompromisszumra lehet késztetni a koalíció pártjait. Az alkotmá­nyozással kapcsolatos parlamenti eseményekből szerinte világossá vált, nincs értelme a szocialisták­kal tárgyalni, mert az elhangzó vé­leményektől független, irányított politikai döntést hoznak. Gáspár Miklós alelnök beje­lentette: a KDNP csak úgy hajlan­dó részt venni az új alkotmány lét­rehozásában, ha a koncepció alap­vető kérdéseiben előzőleg népsza­vazást tartanak - tudósít az MTI. Az SZDSZ nem vesz részt kétpárti alaptörvény-módosításban Kárt szenvedett az alkotmányozás (Folytatás az 7. oldalról) Elfogadására azonban már jó­val kevesebb a remény, mint volt múlt hét csütörtökön. „Kárt szen­vedett az alkotmányozás, felelőtle­nül jártak el az MSZP elnökségé­nek tagjai és a szocialista minisz­terek, amikor egyoldalú tájékozta­tás alapján nem támogatták a mó­dosító indítványokat. Fennáll a veszélye annak, hogy ebben az évezredben már nem is születik meg az új alkotmány" - fogalma­zott. Hack Péter felháborítónak tartja, hogy az előkészítő tárgyalá­sok során soha egyetlen MSZP-s képviselő sem jelezte, nem ért egyet a koncepcióval és a benyúj­tott módosító indítványokkal, s azokat nem szavazza meg. Hozzá­fűzte, ennél kedvezőbb helyzet az új alaptörvény kidolgozására mos­tanában nemigen lesz. Úgy véle­kedett, sérelmet szenvedett a koa­líciós szerződés is, mivel a kor­mánypártok vállalták, még ebben a ciklusban a parlament megalkot­ja a széles társadalmi támogatott­ságot élvező új alkotmányt. Az SZDSZ nem hajlandó két­párti alkotmányozásra - jelentette ki lapunk kérdésére Hack Péter. Információink szerint néhány vezető MSZP-s politikus abban bízik, ha meghiúsul az új alaptör­vény elfogadása, akkor a parla­ment feloldja az alkotmánymódo­sítási moratóriumot. A parlamenti többség számára pedig újra meg­nyílik a lehetőség, hogy­­ esetleg saját érdekeinek megfelelően - megváltoztassa a hatályos alkot­mányt. „Ebben nem vesz részt az SZDSZ" - szögezte le. (cs. h.) A végszavazás elhalasztását javasolja az MSZP Az alkotmánykoncepció e hét­re tervezett végszavazásának elha­lasztását javasolja az MSZP vá­lasztmánya, egyetértésben az el­nökség, a frakcióvezetés és a kor­mány szocialista tagjainak pénteki döntésével. A szombati ülés után Baja Ferenc, a testület elnöke elmondta: a választmány úgy ítél­te meg, e kérdésben további politi­kai és szakmai egyeztetés szük­séges. Véleménye szerint nincs al­kotmányozási kényszer, nincs vál­sághelyzet, ami a szavazást ha­laszthatatlanná tenné. A testület meghallgatta Medgyessy Péter pénzügyminiszter tájékoztatóját a gazdasági folyamatokról és a jövő évi költségvetésről. A résztvevők egyetértettek azzal, hogy 1995 az egyensúlyteremtés éve volt, 1996 pedig az infláció elleni küzdele­mé, míg 1997-ben a gazdasági ki­bontakozás megalapozása lesz a fő feladat - jelenti az MTI. A választmány állást foglalt az államháztartási reform folytatása mellett. A testület egy olyan intéz­mény létrehozását javasolta, amely stratégiai programokat alkotna a gazdaságpolitika, az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra, az energiaellátás és a környezetvéde­lem területén. A kormány által ala­pítandó szellemi műhelynek 20-25 munkatársa lenne. Díszhangverseny a millecentenárium jegyében Ú­jraavatták az emlékművet (Folytatás az 7. oldalról) A millecentenáriumi eszten­dő budapesti búcsúján megszó­lalt Lehel kürtje is, amelyet Jászberény városának küldöttsé­ge hozott el a fővárosba. Majd Demszky Gábor főpolgármester emlékezett a millenniumi ün­nepségek nagyszabású városépí­tő munkálataira. Az örökség méltó módon történő megőrzé­sének jegyében szépült meg az Andrássy út, a millenniumi kis­­földalatti és az ezredéves emlék­mű is. A Fesztiválzenekar koncertje zárta az immáron hatodik buda­pesti búcsút. A főváros zenekará­nak szabadtéri hangversenyén Liszt, Bartók, Berlioz, illetőleg Kodály művek csendültek fel Fischer Iván vezényletével. HÍREK SIKERREL ZÁRULT vasárnap a magyar polgármesterek első világta­lálkozója Gödöllőn, ahol ezernél több hazai és külföldi település veze­tői jöttek össze. A záró ülésen Gé­­mesi György, a Magyar Önkor­mányzatok Szövetsége elnöke beje­lentette: egyesület alakult annak elő­segítésére, hogy minden magyar te­lepülésnek legyen egy határon túli testvérvárosa. ÉRTHETETLEN az SZDSZ, az MDF és a Fidesz vezetőinek felhá­borodott reagálása arra a lépésre, ahogy a szocialisták az alkotmány­koncepcióra szavaztak - mondta G. Maczó Ágnes, a FKGP alelnöke szombaton, Győrött. Rámutatott: az a fejlemény, hogy az MSZP több prominens személyisége tartózko­dott, vagy nemmel szavazott, az előzmények után várható volt. A HOLOCAUST áldozataira emlé­keztek Szombathelyen. A gyász­­szertartást vasárnap tartották a Batthyány téri izraelita imaházban . A Vas megyei zsidóság nagy részét 1944 nyarán az imaház előtti téren gyűjtötték egybe és indították el a haláltáborok felé. BEZÁRTAK EGY MENTŐÁL­LOMÁST. A budapesti, Delej utcai mentőállomás bezárását anyagi okok indokolták. A MÁVAG-kolónia te­rületén lévő rossz állagú ingatlan fenntartási költségei igen magasak.

Next