Magyar Nemzet, 1999. május (62. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

6­­Jailyar Vemzial Milyen szezont ígérnek a budapesti strandok? Végre itt a jó idő, élvezhetjük a strandolás örömeit. Vagy mégsem? Ha a medence vize tiszta, a fű nincs tele szeméttel, és az értékeink is biztonságban van­nak, már csak arra kell koncentrálnunk, hogy ne költsük el az egész havi kosztpénzt. A belépőjegyek után ugyanis csak egy-két lángost, hekket, üdítőt kell venni, a gyerek kérésének sem ellenállva kifizetni né­hány száz forintot az óriáscsúzdáért, s így egy-egy nyári nap után máris súlyos ezreket hagyhatunk a strandokon. Túl sokba kerülne vízforgatót felszerelni Halastó lesz a cinkotai fürdő A külvárosi strandokat, fürdő­ket nem érné meg korszerű víz­forgatóval felszerelni, hiszen kicsi a látogatottságuk, ugyan­akkor aránytalanul sokba kerül a fenntartásuk. Éppen ezért a Budapest Gyógyfürdői és Hévi­zei Rt. értékesíteni kívánta eze­ket a strandokat, ám közülük csak hármat sikerült magánkéz­be adni. Ezek közül a cinkotai strand idén biztosan nem nyit ki, mi­vel a területet megvásárló vál­lalkozó nem kívánja többé für­dőként üzemeltetni. Ehelyett jövőre halastóvá alakítják át a szebb napokat megélt fürdőt, amelyet a harmincas években építettek a Mátyásföldön, Sas­halmon pihenő tisztviselők ré­szére. Az ezerötszáz köbméter űrtartalmú medencét annak ide­jén természetes mederből alakí­tották ki, így most nem okoz nagyobb problémát a terület visszaállítása eredeti állapotá­ba. A pestszentlőrinci strandot viszont a területet megvásárló vállalkozó továbbra is strand­ként kívánja üzemeltetni. A külvárosi strandok azonban még egy nagyobb mértékű be­ruházás után sem ígérnek éven­te néhány százezer forintnál na­gyobb bevételt az üzemelte­tőknek, ami Hasonló a helyzete több „azonos korú” hideg vizű kül­városi strandnak is. A kilencve­nes évekre ugyanis az ide láto­gató vendégek száma annyival csökkent, hogy a fürdők napi bevétele alig érte el a két-há­­romezer forintot. A fürdőket üzemeltető fővárosi cég ezért hat esztendővel ezelőtt úgy döntött, hogy bérbe adja ezeket, ám a bérleti díjak befizetései körüli hercehurcák arra késztet­ték a céget, hogy értékesítse azokat. Az összesen öt fürdő közül a kispesti és az albertfal­vai strandra nem érkezett aján­lat. Ennek elsősorban az az oka, hogy a külvárosi fürdőket an­nak idején nem hőforrások fölé építették, és ezért csak hideg vi­zes medencékkel rendelkeznek, így még a nyári kánikulában is ritkán melegszik a víz húsz fok fölé, ráadásul a közegészség­­ügyi előírásoknak és az európai uniós elvárásoknak sem felel­nek meg minden tekintetben. A korszerűsítések, újjáépítések pedig több százmillió forintos beruházást jelentenének a gyógyfürdőtársaságnak, amely az idén ötvenmillió forinttal ke­vesebbet kap a tulajdonos Fő­városi Önkormányzattól a für­dők fenntartására. A cégnél elmondták: ha nem próbálták volna meg értékesíte­ni a külvárosi strandokat, azokat 2002-ben mindenképpen be kel­lett volna zárni, hiszen addigra elfogytak volna a fenntartási források, és a szabályozások szerint ettől kezdve csak vízfor­­gatós medencék üzemelhetnek az országban, így azonban - a cinkotai kivételével - még re­mény van arra, hogy az új tulaj­donosok időt, energiát és pénzt sem kímélve felújítják és hasz­nálható állapotba hozzák a ma­­gánosított fürdőket. A híresebb fürdőket nem fenyegeti a bezárás veszélye. Itt csak azzal kell számolni a pihenni vágyóknak, hogy a folytatódó rekonstrukciós prog­ram miatt kisebb-nagyobb fennakadásokkal üzemelnek majd az intézmények. Így pél­dául a Lukács uszoda korsze­rűsítése júniusban kezdődik, a felújított Széchenyi fürdő is csak ettől a hónaptól fogad lá­togatókat. Más helyszíneken csak az idei szezon után látnak hozzá az összességében mint­egy 1,2 milliárd forintot fel­emésztő felújítási program munkálataihoz. Az üzemeltető cégnél, a Bu­dapest Hévizei és Gyógyfürdői Rt.-nél a közeljövőben változá­sok várhatók a cég vezetésében - tudtuk meg városházi forrá­sokból. Ezt az indokolja, hogy az önkormányzat új koncepciót szeretne látni a fővárosi termál­víz-felhasználás és a gyógyfür­dő-üzemeltetés terén. Mindez nem érinti a megkezdett felújí­tási munkálatokat, pusztán a menedzsment megújításáról és személek­váltásról van szó. Az új posztra a közgyűlés a közel­jövőben pályázatot ír majd ki, amelyen természetesen az eddi­gi vezérigazgató, Horváth Gá­bor is indulhat. (n. b.) ­ Típushiba az ételmaradékok helyszínt lefagyasztána A vendéglátók egyharmada szabálytalanul üzemelt Ahhoz, hogy kinyithasson, az idény megkezdése előtt valamennyi fővárosi strandnak nyitási engedély iránti kérel­met kell benyújtania a kerületileg illeté­kes tisztiorvosi szolgálathoz - tájékoz­tatta lapunkat Tomka Júlia, az ÁNTSZ fővárosi intézetének főorvosa. A kerületi tisztiorvosi szolgálat a ké­relem nyomán szemlén ellenőrzi a strand tisztaságát, a szeméttárolás megoldottsá­­gát, a medencék állapotát, a festés-mázo­lás minőségét, és tápvízvizsgálatot vé­gez, mintát vesz abból a vízből, amivel a nyitás után a medencéket feltöltik. A vízmintát az ÁNTSZ fővárosi intézete négy-öt napos vizsgálat során elemzi; minőségi kikötés, hogy a víznek bakte­riológiai szempontból ivóvíz-minősé­gűnek kell lennie. Kedvezőtlen tapaszta­latok esetén a szemle kétféleképpen végződhet: vagy pótlási kérelemmel - ilyenkor a kerületi tisztiorvosi szolgálat egy későbbi időpontban, nyitás előtt megismétli a szemlét -, vagy nyitás utá­ni újabb felülvizsgálattal. Eddigi tapasz­talataink alapján a fővárosi strandok kellő mértékben felkészülnek a szezon­­kezdésre - mondta Tomka Júlia. Ez saját érdekük is, hiszen a nyitási engedélyké­relem kedvezőtlen elbírálása esetén ha­lasztást szenvedő kapunyitással jelentős bevételtől esnének el. Szezon alatt a kerületi tisztiorvosi szolgálatok minimum egyszer szintén ellenőrzik a strandokat, de ez az idő­járási körülményektől függően változ­hat. Az ellenőrzés során kiszabható bír­ság összege maximum százezer forint. Az ilyen szemlék során legszigorúbban a víz klórozottságát ellenőrzik a szak­emberek. A vízben található klór meny­­nyisége általában a megengedett érték alatt marad, de mivel az emberek bőre különbözőképpen reagál a klórra, elő­fordulhat, hogy valakinél már a megen­gedett szabadklór-tartalom - 0,3-0,5 milligramm literenként - viszketést, bőrirritációt okozhat - figyelmeztet Tomka Júlia. A fővárosi strandok területén mű­ködő vendéglátó-ipari egységek higié­niai felülvizsgálata során nyolcvanöt lé­tesítmény került a tisztiorvosi szolgálat látóterébe - számolt be Szabó Mária, az ÁNTSZ fővárosi intézete élelmezési osztályának főorvosa. - Ezek kisebb vendéglátóhelyek, pecsenyesütők, lángo­­sosok, de mivel főszezonban a külföl­diek működésükön keresztül ítélik meg a hazai vendéglátás színvonalát, kimért fontosságot tulajdonít azoknak a szol­gálat. Az ÁNTSZ tavaly a fővárosi stran­dokon működő vendéglátósok ellen­őrzése során azt tapasztalta, hogy csak kétharmaduk üzemel elfogadhatóan, har­mincöt százalékuknál azonban konkrét intézkedésekkel kellett fellépni. A szol­gálat huszonkét esetben szabott ki hely­színi bírságot, két esetben szabálysértési határozatot bocsátott ki. Felfüggesztésre nem került sor. Típushibák közé tartozik a nyersanyagok, ételmaradékok helyszí­ni lefagyasztása, a munkafolyamatok sorrendjének összekeverése, illetve az országos jelenségként említhető takarítá­si, fertőtlenítési problémák. Az üze­meltetők számos helyen nem voltak tisz­tában vele, milyen fertőtlenítőszert kell használniuk, nemegyszer hiányzott a kézfertőtlenítő, illetve megfelelő munka­ruha - sorolja a hibákat az osztályvezető főorvos. A kiszabható bírságtételeket a sza­bálysértési törvény szabályozza; ezek szerint a legmagasabb helyszíni bírság ötezer, a szabálysértési bírság harminc­ezer forint. A minőségvédelmi bírság összege egymillió forintig terjedhet, de annak előírásai higiéniai problémákra nem alkalmazhatóak - mutatott rá Szabó Mária. (r. h.) Közelkép Folytatódik a rekonstrukciós program Ötven forinttal drágultak a belépők A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is május 1-jén nyitották meg kapuikat a buda­pesti strandok. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. tulaj­donosa a Fővárosi Önkormány­zat, amely költségvetésében a fürdők működéséhez az előző évihez képest ötvenmillió forint­tal kevesebb támogatást biztosít. Május 1-jétől a belépőárak egységesen ötven forinttal emel­kedtek. Ennek megfelelően az egész napos belépők négy-ötszáz forintba, míg a kedvezményes­­ gyermek-, nyugdíjasjegyek­­ há­rom-négyszáz forintba kerülnek. Kivételt képez a Gellért fürdő egész napos belépőjegye - amely a termálfürdők igénybevételére is jogosít -, s melyet ezerötszáz fo­rintos áron vásárolhatnak meg. A gyermekjegy itt hétszázötven fo­rintba kerül az idén. A legol­csóbb strandnak Budapesten a pünkösdfürdői ígérkezik, ahol a felnőttbelépő ára háromszáz, a gyermek- és nyugdíjasjegy pedig kétszázötven forint. A Fővárosi Önkormányzat idén az előző évben megkezdett rekonstrukciós munkák folytatá­saként több mint egymilliárd fo­rintot biztosít a fővárosi fürdők szűrő-forgató programjára. Ennek első eredménye a Széchenyi fürdő nyitott termálmedencéjének át­adása. De folytatódik a Széchenyi fürdő rekonstrukciója is, melynek keretében június 1-jével tervezik az úszómedence átadását, az év végére pedig felújítják a gyermek­­medencét és a szaunát is. A prog­ram szervezett gyors végrehajtása mindenekelőtt a törzsközönség ér­dekeit szolgálná, hiszen tavaly több mint négymillió vendég láto­gatta meg a budapesti fürdőket, csak a Széchenyi fürdőt egymil­­lióan. A munkálatokhoz a Fővá­rosi Önkormányzat turisztikai be­vételei és a Magyar Turizmus Rt. idegenforgalmi célelőirányzatban kiírt pályázatán elnyert támogatá­sok is hozzájárulnak. A Széchenyi fürdőhöz hason­lóan a Gellért fürdő fedett uszo­dai termálmedencéjében, vala­mint a szabadtéri ülő- és gyer­mekmedencében is korszerűbbel váltják fel az elöregedett szűrő­forgató berendezést. A Palatínus strandfürdő termálmedencéjének felújítási munkálatai is befe­jeződnek májusban. Júniusban kezdődik el a Lukács uszoda korszerűsítése, a munkák során azonban egy medence mindig a vendégek rendelkezésére áll majd. Először az iszapló meden­céit újítják fel, majd a férfi és női úszómedencét is átalakítják. A strandok zárása, szeptem­ber 1. után a Csillaghegyi strandfürdő és a Dagály fürdő medencéinek rekonstrukciója kezdődik meg. A Dagály fürdő területén egy vízi vidámpark létrehozásáról folynak tárgyalá­sok. (f. c.) A budapesti strandok felújításához ebben az esztendőben több mint egymilliárd forintot ad a Fővárosi Önkormányzat nagy zoltán felvétele Elterjedőben a mágneskártyás beléptetés Biztonságban lubickolhatunk Bármilyen hihetetlen, de a Bu­dapesti Gyógyfürdő és Hévizei Rt. által üzemeltetett strandokon és uszodákban az elmúlt évek­ben nem növekedett, hanem csökkent a bűnesetek száma. Ez vélhetőleg annak is köszönető, hogy a társaság évi 20-30 mil­lió forintot költ vagyonvéde­lemre és intézményei területén a közbiztonságra. Manapság már hónapok telnek el úgy, hogy a látogatók nem panaszkodnak - nyugtatta meg lapunkat Szirják Gyula rendészeti vezető. A nyári idényben leginkább a fürdőzők gondatlansága okoz­hat gondokat. Sokan nem tud­ják: ha felkeresik a Gellért, a Lukács, a Római, a Csillaghe­gyi, a Pünkösdfürdői, a Széche­nyi, a Dagály vagy a Palatínus strandot, a belépő árába foglal­tatik a szekrényhasználat. Nem­hogy ezeket, de a szinte „fillé­rekbe kerülő” értékmegőrzőket sem használják ki a vendégek. Gyakran azonnal a fűre teleped­nek, és a takaró, a pléd alá te­szik több tízezer forintos va­gyontárgyaikat, vagy pedig - ta­lán hivalkodásból - kifejezetten közszemlére bocsátják drága holmijukat - magyarázza a ren­dészeti szakember. Szirják Gyula veszélyes pontoknak tartja a strand külső részein lévő bokros helyeket. Továbbá - hívja fel a figyelmet - ahol óránkénti hullámfürdő üzemel, szintén vigyázni kell értékeinkre, mert ilyenkor min­denki egy időben és szinte egy emberként adja át magát a hul­lámzó haboknak, mindent hát­rahagyva. Mióta a fürdőcég megerősítette ellenőrzési rend­szerét, számottevően kevesebb a bűncselekmény, sőt még bevételnövekedést is regisztrál­tak. Egyes strandokon már vagyonőr céggel végeztetik a jegykezelést, néhol már csak mágneses kártyával lehet bejut­ni. A kerítéssel elkerített nyílt fürdőknél kutyás őrök ügyelnek a „határok” helyes átlépésére és megakadályozzák a rongálást. Rajtuk kívül a „porondőrök”, a megerősített létszámú rendész­­állomány, valamint a strand­rendőrség őrzi a vendégek nyu­galmát. Mielőtt bárki azt hinné, hogy ez a felügyelet zavarja a vendégek nyugalmát, a rendé­szeti vezető leszögezte: észre­vétlenül, nem feltűnően kell vé­gezniük munkájukat. Ezt az is alátámasztja, hogy különböző - biztonsági okokból titokban tar­tott - eljárásokkal leginkább a bűncselekmények megelőzésére helyezik a hangsúlyt. Szirják Gyula szerint akár már egy el­követett eset is munkájuk hibá­ját jelenti. (n. t.) 1999. május 3., hétfő Hűti a Duna a forrásokat Nem csökkent a gyógyhatás Néhány éve a Duna vízszint­­emelkedése következtében meg­duzzadt az Ördögárok, és fekáliá­­val szennyezett víz öntötte el a Rác fürdőt. A gyógystrand vize így átmenetileg teljesen használ­hatatlanná vált. Az idei árvíz és a belvíz szintjének emelkedése azonban nem jár ilyen veszéllyel a Dunán - mondta Tahi Ágnes, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osz­tályának munkatársa. A Duna medrében ugyan va­lóban felduzzadt a víztömeg, de ennek csak közvetett hatásai van­nak a Budapest területén találha­tó termál- és gyógyfürdőkre. El­sősorban azokat a gyógyvizeket érinti a vízszintemelkedés, ame­lyek közvetlenül a Nagy-Duna medrénél fakadnak: a gellérthe­gyi forrásokat - ezek a Rác, a Gellért és a Rudas gyógyfürdő vizét táplálják -, valamint a Lu­kács-forrást, amely a Császár fürdőt, illetve az ORFI kórház medencéjét látja el gyógyvízzel. A gyógyforrások vizét a föld­kéreg mélyen fekvő kőzeteinek hője melegíti. Budapest területén a felszín alatti patakok negyven­hatvan Celsius-fokra meleged­hetnek, tehát hideg vízzel kell ke­verni, különben a fürdés veszé­lyes lehet. Magyarországon könnyebben melegszenek a karsztvizek, mert a Kárpát-me­dencében viszonylag vékony a külső, szilárd réteg, közelebb va­gyunk a magmához. A Duna rop­pant víztömege hűti a kőzet­réteget és így - némileg - a part menti termálvizeket is, ez azon­ban alig kimutatható hőmérsék­let-különbséget jelent, a fürdők közönsége nem is veszi észre. A gyógyforrások vízhozamában sem állt be számottevő változás. A megduzzadt Duna által hű­tött források sótartalma csökken, ez azonban a víz összetételét csak kismértékben módosíthatja, a gyógyhatáson pedig gyakorlatilag nem változtat. (balavány) Az oldalt szerkesztette: Sümegi Noémi

Next