Magyar Nemzet, 2000. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

6 Magyar Nő 1 Hazai tudósítások 2000. január 27., csütörtök A választások nem 2002-ben dőlnek el . Dávid Ibolya a távozókról, a népszerűségről és a félremagyarázásról (Folytatás az 1. oldalról)­­ Most ismételten felajánlottam két partnerünknek, hogy három koalíciós partner támogasson kö­zös jelöltet. A kisgazdapárt által indított jelöltet a Fidesz is és az MDF is tudná támogatni Székes­­fehérváron. Azt kértük: az MDF képviselőjének megüresedett he­lyére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Demokrata Fórum által állított jelöltet támogassák koalíciós partnereink. Ha ezt a le­hetőséget nem teremtjük meg, akkor „szabad a pálya a jelöltállí­tásban”, és csak az várható el a felektől, hogy a második forduló­ban visszalépjenek a jobbik javá­ra. Erre azért is nagy szükség van, mert ha a mai helyzetet ösz­­szevetjük az őszi népszerűségi mutatókkal, egyértelmű: még in­kább indokolt az összefogás.­­ Demeter Ervin és Mannin­­ger Jenő váratlanul távozott? -A Magyar Nemzetben ol­vastam Demeter Ervin távozásá­ról Kövér László nyilatkozatában. Felhívtam Demeter Ervint, telefo­non közölte, hogy levelet írt ne­kem előző este, amit még nem kaptam meg. Abban maradtunk, hogy hétfőn az államtitkár urak­kal leülünk beszélgetni. Ennek a találkozónak azonban hétfő dél­után már nem volt értelme, mivel négy-öt napos sajtónyilatkoza­taikból kiderült: nincs miről tár­gyaljak az államtitkár urakkal. Amióta megalakult a kormány, ellenmondást éreztem abban, hogy „egyneműek” a minisztériu­mok, vagyis a miniszter pártállása határozza meg az államtitkár ho­vatartozását. Sokszor feloldhatat­lan problémát jelenthet, hogy a politikai államtitkár szembekerül­het miniszterével, erről, ennek feloldásáról már korábban szó volt, megoldás például a párttag­ság szüneteltetése vagy a kilépés. A két államtitkár távozásának ideje, a hozzá fűzött indokok már mások voltak. Övön aluliak. -Ha elmegy egy MDF-es programra, az ősz halántékúak vagy a fiatalok vannak több­ségben? - A középosztály a meghatá­rozó, de vannak fiatalok és idő­sebbek is. A többi párt támoga­tottsága is heterogén. Nem az életkor határozza meg, hogy egy párt kikből áll, hanem az érzel­mek és az értékrend. Számomra meglepő, hogy támogatottsá­gomban milyen nagy a fiatalok aránya. Dobogós szervezettség - Követi-e majdan a párt nép­szerűsége az ön támogatottságát? - Abban bízom, hogy ez a jö­vő útja. Nekem sokat kellett dol­goznom, hogy eljussak eddig. Ha az MDF a kitűzött munkát el tud­ja végezni, akkor előre lépünk. Nehézség, hogy a kormánykoalí­cióban kevésbé szembetűnőek a részsikereink. Tevékenységünk, amely vagy megerősítette a kor­mányzati munkát, vagy az eltérő véleményt jelenítette meg, mar­káns pártarculatra vall. Nyomon követhető volt, s összességében visszaállt az 1990-94-es kor­mányzati ciklusban megfogalma­zott családpolitikánk, egyházpo­litikánk pedig ott folytatódik, ahol az abbamaradt. Az MDF szolidaritást hirdető politikáját mutatja: nem támogattuk a társa­dalombiztosítás Pénzügyminisz­térium alá helyezését, mert ezt a fiskális érdekeket kiszolgálónak tartottuk. Kezdettől elutasítottuk, hogy a 12 százalékos áfát 15-re emelje a kormányzat, mert hiába csökkentek volna az szja-adóssá­­gok, ha nem azokon segítettünk volna, akik erre rászorultak. Ugyanis az áfanövekedés elvisel­hetetlen terhet jelentett volna azoknak, akiknek mindennapi nehézséget okoz a megélhetés, a lakhatás, az élelmezés költségei­nek előteremtése. Végül is sike­rült elérnünk, hogy nem változott az áfa. Eredményesen érveltünk azzal összefüggésben is, hogy ne a munkáltató fizesse negyven na­pig a táppénzt. Ennek bevezetése esetén a kis- és középvállalkozá­sok alkalmazottai sokkal előbb kapták volna meg a munkaköny­vüket, mint a táppénzt. - Amikor az MDF parlamenti küszöb alatti támogatottságát fir­tatja a sajtó, a Demokrata Fó­rum politikusai erkölcsi és szelle­mi tartalékokról nyilatkoznak. Ez mintha önámítás lenne... - Az MDF szervezeti kiépí­tettségében dobogós helyen áll; a Fidesz-kormány megalakulása­kor öröm volt számomra, hogy az MDF mennyi politikust tudott biztosítani a kormány közelségé­be, köztisztviselőnek vagy kül­képviseleti munkára és egyéb fontos helyekre. Ez is bizonyítja, hogy a mi szellemi-humán tarta­lékunk elég sok pártot tudott támogatni... Koalíciós partner­ként csak apró lépésekkel halad­hatunk előre, mert olcsó népsze­rűségért nem adjuk el a polgári átalakulás iránti felelősségünket. Egyrészt vállaltuk a kormány­­programot, másrészt a kabinet programjához képest bizonyos eltérések mutatják, hogy a párt értékrendje érvényesítéséért erő­feszítéseket tesz, illetve a kor­mányzás alatt lehetőség van arra is, hogy bizonyos kérdésekben nemet mondjon. Vannak olyan döntések, amelyeket megszava­zunk, ám ha ránk lenne bízva, akkor azt másképpen terjeszte­nénk elő. Nyilván nem súlyos horderejű ügyekről van szó, ezért ezekben kompromisszumkészek vagyunk. Idő kell ahhoz, hogy az emberek lássák, a közös kor­mányzás nem jelent arculatvesz­tést. Az elkövetkezendő egy-két év bizonyítja majd, hogy mind a kormányzásban, mind a jogalko­tásban az egymás iránti felelős­ségre és a keresztény értékrendre alapozzuk munkánkat. Vagyis nem attól látszik a párt keresz­tény-konzervatív erőnek, hogy jelszavakat meszelünk a Bem tér­re, hanem hogy értékrendünk megvalósul a mindennapi tevé­kenységünkben, szolidaritásban, egymás iránti felelősségben, ab­ban, hogy aki többet kapott ké­pességben, javakban, egészség­ben - annak több a szolgálata is! Hogy együtt a nemzet is felelős a családok jövőjéért, békességéért, polgárainak nyújtott jobb egész­ségügyi ellátásáért. Közlekedőedények ? -A közlekedőedények törvé­nye igaz lesz-e az MDF-re és a Fideszre, valamint az esetleges konzervatív unióra, vagyis hogy a jobbközép pártok támogatott­sága egymás rovására változik? - Nem hasonlítanám összefo­gásunkat és támogatottságunkat a közlekedőedények működéséhez. Legutóbb mi magunk is a megfe­lelő pillanatban a Fideszre sza­vaztunk, hogy az MSZP ne kap­jon többséget az Országgyűlés­ben. Véleményem szerint még mindig óriási tartalékok vannak a társadalomban, hiszen az embe­rek nem kis része távol marad a voksolástól. Az bizonyos, hogy a nem baloldali politizálóknak szé­les bázisuk van. A kérdés az, hogy közülük milyen arányban tudunk a polgári kormányzás mö­gé felsorakoztatni. Ebben mind­annyiunknak megvan a maga fe­lelőssége; a Fidesznek mint sza­badelvű nemzeti liberális pártnak jelentős mozgástere van háttere bővítésében, a kisgazdapárt is nö­velheti bázisát, és a megalakulá­sától kezdve nemzeti-keresztény értékeket valló MDF szintén so­kat erősödhet, a szétaprózódott pártokat felkaroljuk. Mindhárom koalíciós partner, valamint a par­lamenten kívül hasonló értékren­det valló erők érdekeltek a polgá­ri bázisok növekedésében. A vá­lasztások nem 2002-ben dőltek el, mint ahogy történt 1998-ban, amikor az utolsó pillanaton mú­lott a győzelem. Jó lenne, ha a hosszú távú polgári kormányzás­hoz hosszú távú stratégiát tud­nánk hozzárendelni, miközben fölmérhetjük, melyek azok a tár­sadalmi erők, amelyekre számít­hatunk, és ők mit várnak tőlünk már most, hogy érvényesítsük, ami miatt 2002-ben újra érdemes bizalmat adni.­­Ha ön köztársasági elnök lenne, népszerű vezéregyéniség nélkül maradna a konzervatív összefogás, s ez további jobbközép szavazókat terelhet a Fidesz felé... - Ezt a kérdést azoknak kéne föltenni, akik a nevemet az ál­lamfőválasztással kapcsolatban bedobták. Nem én voltam az első és nem én leszek az utolsó, akit a jelölés időpontjáig megneveznek. Találgatások folynak majd az utolsó percig. Az azonban biztos, hogy a kisgazdapárt jelöl, a Fi­desz vétót emelhet. Reményeink és „a mai csillagállás alapján” az MDF szavazata szükséges ahhoz, hogy a harmadik fordulóban a parlament megválassza a köztár­sasági elnököt. Bízom abban, hogy sikerül olyan államfőt vá­lasztani, aki az Országgyűlésben kétharmados támogatottságot kap. Ha elfogadjuk, hogy a köz­­társasági elnöknek a nemzet egy­ségét kell képviselnie, akkor fon­tos, hogy a magyar parlament is legalább kétharmados arányban támogassa.­­ Ha elégedetlenek a Fidesz és a kisgazdák által javasolt sze­méllyel, állítanak-e saját jelöltet? - Ha a Fidesz és a kisgazda­­párt nem tudja maga mögött az MDF támogatását, akkor a kérdés az, hogy kire számíthatnak: az SZDSZ-re, az MSZP-re vagy a MIÉP-re? A koalíció műfajában evidencia: a kormányzati felelős­ség összeköt, mi egy hajóban uta­zunk, és a kérdésekre magunknak kell megtalálnunk a válaszokat. Igaz, hogy a koalíciós szerződés­ben a Fidesz és a kisgazdapárt meghatározta az államfőjelölés módját, ám a parlamentben a sza­vazáson az MDF-re szükség van. Bizonyos, a koalíciós partne­reinkben föl sem vetődik, hogy az MDF-et az SZDSZ-szel vagy a MIÉP-pel helyettesítsék a köztár­­saságielnök-választásnál. - Örülnek vagy szomorúan nosztalgiáznak, hogy a Lakiteleki Népfőiskola tulajdonost vált? - Kifejezetten örülünk, ugyanis ehhez az intézményhez a Magyar Demokrata Fórumnak már nincs köze. Tartozunk azon­ban annyival Lakiteleknek nem­csak a kezdetek miatt, hanem az ott megfogalmazott szellemiség miatt is, hogy örömünket fejez­zük ki, amiért egyházi berkek­ben, karitatív és egyházi felada­tokra használják majd. Társak és a holdudvar - Az MDF február 5-i orszá­gos gyűlése tét nélküli lesz? - Lesz, ami tűzbe hozza az embereket. Az igaz persze, hogy bármely párt tanácskozása tét nél­külinek tűnik, ha nincs tisztújítás, vagy a gyűlést nem követi képvi­selőválasztás. Nyilván az integrá­ciós politika lesz a fókuszában a mostani tanácskozásnak. Az ösz­­szefogást meghirdető politikánk­ban eddig eljutottunk oda, hogy meghatároztuk, kik azok, akikkel összeegyeztethető az értékren­dünk és akikkel megvalósítható, bővíthető társadalompolitikánk. Szervezeti kérdésről egyelőre nem szeretnék beszélni, ám tisz­táznunk kell, hogy kikre számít­hatunk, és kik képezhetik politi­kánk holdudvarát. Az országos gyűlést követően új szakasz kez­dődik, amikor az együttműködés szervezeti formáiról megkezdhet­jük a tárgyalásokat. Én csak olyan szervezeti megoldáshoz vagyok partner, amely a minket támogató partnereket az MDF mellé állítja, és így erősödik értékrendünk megvalósíthatósága. Az elnökség pótlására pedig a számba jöhető személyi kört meghatározta a vá­lasztmány, vagyis az új tagok megválasztásában várhatóan nem lesz nagy vita. - Baloldali nyitást emlegetett a sajtó egy része... - Szó szerint szeretném idéz­ni, hogy mi szerepelt abban a vi­taindító anyagban, amit kiadtunk, és amit sokan félremagyaráznak. .Az MDF új viszonyt szeretne a hazai baloldali képviselő irányza­tokkal is. Úgy látja azonban, hogy a szocialista irányzat kötő­dése az állampárti vonásokhoz még nem járja a nyugati szociál­demokrácia útját, azét a balolda­lét, amelyik éppen most harma­dik útnak is nevezett módon a hagyományos szociáldemokratiz­­mus főbb tételeinek felülvizsgá­latával polgári irányba mozdul el. Az MDF elhatárolódása akkor változhat, ha ez a törekvés a ha­zai domináns baloldal részéről is tapinthatóvá válik.”Aki ebből azt olvassa ki, hogy az MDF közele­dik a változás nélküli mai MSZP- hez, az a Szent Korona-törvény­ből is ugyanezt olvashatná ki. Meszleny László- Moldoványi Tibor * Az MDF tegnap döntött: az áprilisi időközi országgyűlési vá­lasztáson önálló jelölteket indít: Székesfehérvárott Viniczai Ti­bort, Fehérgyarmaton Arday Andrást. Dávid Ibolya 2000. ja­nuár 19-én levélben fordult Tor­­gyán Józsefhez és Orbán Viktor­hoz, s felajánlotta: székesfehér­vári jelöltjüket visszaléptetik, ha a kisgazdapárt és a Fidesz e lé­pést viszonozza Fehérgyarmaton az MDF megüresedett képviselői helyén. A levélre azonban tegna­pig nem érkezett válasz. Dávid Ibolya: Koalíciós partnerként csak apró lépésekkel ha­ladhatunk előre Kavran Zoltán felvétele Az ortodoxoknál misézhetnek a görög katolikusok Megújul a legnyugatibb keleti templom A millennium évében megújul és ismét eredeti funkciójának meg­felelően, szertartási célokat szol­gál Magyarország legnyugatibb keleti temploma - tájékoztatta la­punkat Fekete András. A görög katolikus egyház győri felekeze­­tének papja elmondta, azért is kü­lönleges a rekonstrukciós munka, mert az egyházak közötti közis­mert távolságtartás ellenére a szerb püspökség ezúttal egyedül­álló gesztust tett: térítésmentesen rendelkezésükre bocsátotta azt az épületet, amely több mint 200 éven keresztül az ortodoxia szol­gálatában állott. A parasztbarokk stílusjegye­ket viselő épületegyüttes hosszú ideje műemléki védelem alatt áll. A ’40-es években még szertartá­sokat is tartottak benne, de a há­ború után pusztulásnak indult, a parókia épületében lakásokat ala­kítottak ki. A templomot is fel­dúlták, de érthetetlen és csodával határos módon a XVIII-XIX. század fordulóján készült iko­­nosztáz képeit nem vitték el, azo­kat sikerült Szentendrére menekí­teni. Néhány évvel ezelőtt a fest­mények visszakerültek Győrbe, pillanatnyilag a Xantus-múzeum­­ban őrzik őket, s már megkezdő­dött restaurációjuk. Mind a negy­ven eredeti ikon megvan és meg­szépül. A templom műszaki fel­újítása ugyancsak elkészült. Pad­lófűtés és új nyílászárók várják majd a híveket. A beruházásból az ikonosztáz restaurációja, vala­mint a padok eredethű felújítása van még hátra. A munkák nap­jainkban lelassultak, s ez nem csupán a téli hideg számlájára írandó - mondta Fekete András. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott kilenc­millió forint várhatóan hamaro­san megérkezik és újabb lökést ad a munkálatoknak, de az ösz­­szességében 40 milliós költség­­vetéshez további mintegy tízmil­lióra lenne szükség. Ezt újabb pá­lyázatokból, adományokból kí­vánják előteremteni, hiszen a 200 fős győri gyülekezet már nagyon várja, hogy - számítások szerint az év közepén­­ beköltözhessen új templomába. (kiss) Eurorégió: Szeged adminisztratív központ Közelebb kerül a Dél-Alföld Erdélyhez A Duna-Kőrös-Maros-Tisza eurorégió legfontosabb törekvé­se, hogy a Helsinkiben elfogadott koncepció alapján megépítsék azokat a közlekedési folyosókat, amelyek összekötik Európa déli részét a Nyugattal. Ennek a prog­ramnak a jegyében elsődleges feladatnak tekintik a határátke­lők, így a Kiszombor-Csanád ha­tárállomás létrehozását, amely ideiglenes jelleggel három napra már megnyílt tavaly december­ben a magyar és a román állam­polgároknak. A kiszombori átke­lő majdani állandó működése azt eredményezi: a jelenleginél jóval rövidebb lesz a Szeged és Te­mesvár közötti közúti közlekedés ideje. A kiszombori átkelő építé­séhez anyagi támogatást kapott az eurorégió a Phare CBC pályá­zat keretében - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Botka László, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke. A beruházáshoz már ki­írták a tendert, azonban az unió nyújtotta támogatás ahhoz nem lesz elegendő, hogy a teljes infrastruktúrát létrehozzák. Ro­mániában már előrébb járnak, Csanádig elkészítették a műutat. Arra is felhívta a figyelmet Bot­ka, hogy az 1997. november 21- én létrehozott Duna-Kőrös-Ma­­ros-Tisza eurorégió, amely ma­gába foglalja a romániai Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény megyét, a jugoszláviai Vajdasá­got és négy dél-alföldi magyar megyét - elősegítette, hogy nem formális, hanem szoros gazdasá­gi együttműködés alakuljon ki Dél-Magyarország és Erdély kö­zött. Az elmúlt két év alatt több száz vegyesvállalatot hoztak lét­re, és egyre népesebb az a szege­di, vásárhelyi, kecskeméti vállal­kozói tábor, amely részt vesz a román privatizációban. Az eurorégió égisze alatt va­lójában a magyar-román gazda­sági szimbiózis erősödött, közö­sen pályáznak több útépítésre, és az együttes programból kiemel­kedik a Temesvár-Szeged vasút­vonal helyreállítása. Ennek a tervnek a legérzékenyebb pontja az 1944-ben felrobbantott Tisza vasúti híd újjáépítése, amely je­lenlegi áron ötmilliárd forintba kerül. A Phare Credo program keretében ez az elképzelés is anyagi támogatásban részesül, de valószínű, a sorsforduló csak az uniós csatlakozásunk idején kö­vetkezik be. Botka szerint a ma­gyar-román infrastrukturális fej­lesztések nehezen menedzselhe­­tők, amíg nincs adminisztratív központ, állandó titkárság. Ezért is nagy jelentőségű az eurorégió-elnökök fórumának Újvidéken hozott döntése, hogy idén Szegeden hozzák létre a szervezet bürokráciájának köz­pontját, s ezután alakulnak meg az uniós gyakorlatnak megfele­lő, határokon átnyúló regionális intézmények. (halász) FIGYELEM! Meghívjuk Önt a kereszténydemokrata esték következő rendezvényére. Az est helyszíne és időpontja: KDHF-székház, Barankovics-terem (1126 Budapest, Hagy Jenő u. 5.) 2000. január 28. (péntek) 18 óra. Az est témája: GAZDASÁG ÉS ERKÖLCS Előadók: dr. Kopátsy Sándor közgazdász Mándoki Andor mérnök Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnöksége

Next