Magyar Nemzet, 2000. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

A Magyar Nemzet A HÍREK AZ FKGP vidékfejlesztési prog­ramját maradéktalanul csak veze­tő kormányzati pozícióban tudná végrehajtani, ezért a pártnak 2002-ben győznie kell a válasz­táson - jelentette ki Torgyán Jó­zsef fehérgyarmati nagygyűlésén. ,,A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs alternatívája, de a vidékfej­lesztés szempontjából nem mind­egy, melyik párt van vezető pozí­cióban” - mondta a kisgazdapárt elnöke, földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter. Emlé­keztetett: az FKGP által irányított FVM nem kapta meg a kért 413 milliárdot a költségvetéstől, mert a koalíciós többség azt nem sza­vazta meg. Hangsúlyozta: amíg az FKGP nem lesz vezető kor­mányzó párt, addig terveinek csak a kis részét tudja megvalósí­tani. AZ ÚJ TÁMOGATÁSOKAT illetően az agrártárca olyan tech­nikákat dolgozott ki, hogy a tá­mogatások valóban a termelőket segítsék, s ne fölözhessék le azo­kat a mezőgazdaságot kiszolgáló háttéripar forgalmazói - jelentet­te be Kömpöcön Kósa Ferenc. Az FVM helyettes államtitkára a Duna-Tisza közi községben tar­tott lakossági fórumon az uniós csatlakozásra való felkészüléssel összefüggő tudnivalók mellett beszélt az új támogatási rendszer­ről is. IDŐKÖZI önkormányzati vá­lasztást tartanak február 13-án Tarpán. A polgármesteri tisztsé­gért három jelölt, Kovács Béla (független), Nyéky Tamás (FKGP) és Tóthné Guti Ibolya (független) vetélkedik. A képvi­selő-testület kilenc helyére 37 je­lölt pályázik. Közülük hárman az FKGP jelöltjei, míg a többiek függetlenek, párttámogatások nélkül indulnak. Az időközi vá­lasztást azért kellett kiírni, mert a Tarpai Önkormányzat december elején feloszlatta magát. AZ ÖNKORMÁNYZATI cik­lus végéig tervezett csaknem fél­ezer új bérlakásból 21-et adtak át Pécsett. A városban több mint háromezer olyan igénylő vár la­kásra, aki önerőből nem tudna otthont teremteni. A Pécsi Ön­­kormányzat szociális lakásprog­ramja keretében 160 új garzonla­kást épít, és további mintegy 300 leadott, visszavásárolt önkor­mányzati lakást újít fel és ad át a legrászorultabb családoknak. A KOSSUTH SZÖVETSÉG az idén pályázatot hirdet, ame­lyen a fiatalok írásaikkal, fotóik­kal vagy rajzaikkal mutathatják be azt a 100 éves időszakot, amely az elmúlt 1000 évben te­lepülésüknek legjelesebb szaka­sza volt. A Településünk 100 éve az ezredévben című vetélke­dőt a 10-18 éves korosztály szá­mára rendezik. A szövetség kép­viselői hangsúlyozták: 2000-ben is fontosnak tartják Kossuth La­jos és kortársai, a történelmi ha­gyományok, valamint a kor hon­védelmi eseményei emlékének az őrzését. BIOMECHANIKAI labor lesz Debrecenben. A Bay Zoltán Ala­pítvány mégis létrehozhatja a Bay-intézetet Debrecenben. A korábban elutasított debreceni in­tézet megszervezéséről annak kapcsán esett szó, hogy korszerű biomechanikai laboratóriumot adtak át az intézményben. A Bay-intézetek arról nevezetesek, hogy ipari megbízatásaik teljesí­tésével azonnal hasznosítható eredményeket szolgáltatnak a fel­használóknak. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGRE vonatkozó hazai jogszabályok gyakorlatilag megfelelnek az Európai Unió kritériumainak; nem a törvényekkel van baj, sok­kal inkább a közgondolkodásnak kellene változnia - mondta szombaton Egerben Forgó Györgyné, a szociális miniszté­rium főosztályvezetője. A tárca az esélyegyenlőségre vonatkozó európai uniós előírásokról és a bekövetkező változásokról szer­vezett továbbképzést. Hazai tudósítások Még fél évig él az átvilágítási törvény A titkosszolgálati iratokat február végéig kell átadni (Folytatás az 1. oldalról) A Történeti Hivatal jogértelme­zésében a törlés inkább az anyag zárolását jelenti. Ám a jogsza­bály értelmében az érintett 90 év­re megtilthatná azon személyes adatának kutatását, amelyet titkos információgyűjtő eszközök, módszerek felhasználásával rög­zítettek. (Kivétel ez alól a sza­bály alól a nyilvános közszerep­lés, illetve, ha az érintett személy állami szerv tagjaként úgymond feladatkörében járt el.) Politikai döntsét igényel, hogy kiterjesztik-e az ellenőrzöt­tek személyi körét és meghossza­­bítják-e az ügynöktörvény hatá­lyát. A Történeti Hivatal parla­menti beszámolójában elsősor­ban a kutathatóság jogi kérdései­nek egyértelműbb szabályozását sürgette. (Véleményük szerint a jelentés nem az ügynök szemé­lyes adata, hanem az ügynök „munkája”, s ez meghatározza az irat további sorsát.) A nemzetbiz­tonsági bizottság múlt év végén beterjesztett, de még el nem fo­gadott határozati javaslata felkér­né a kormányt a jogi szabályozás jelenlegi ellentmondásainak, hiá­nyosságainak kiküszöbölésére al­kalmas előterjesztés elkészítésé­re. A kisgazda Csúcs László - aki az átvilágítandók körének bővítése mellett a mandátum meghosszabbítását is szorgal­mazza - értesülésünk szerint már átadta a koalíciós frakcióknak a maga javaslatait, s a koalíci­ós partnerek érdemi nyilatkozatára vár. Szakmai körökben azonban azt tartanák helyesnek, ha nem egy vagy több politikai párt indít­ványaként, hanem kormányja­vaslatként kerülne a T. Ház elé az átvilágítási törvény újabb - vélhetőleg utolsó - módosítása. (bodnár) Ma lejár a gyermektámogatás igénylése Mérlegen a családi vagyon Akik eddig is részesültek rend­szeres gyermekvédelmi támoga­tásban, azoknak nem kellett megújítaniuk kérelmüket ja­nuárban, az új igénylések be­adásának határideje viszont ma lejár — tájékoztatott Gáspár Ká­roly, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. A szakember felhívta a fi­gyelmet arra: a támogatást fo­lyósító önkormányzatoknak február elsejétől lehetőségük lesz az igénylő családok vagyo­nának vizsgálatára. A főosztályvezető az MTI- nek kifejtette: a vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a gyermek­kel közös háztartásban élő szü­lőknek, illetve a tartásra kötele­zett törvényes képviselőnek a vagyonára. Azon gyermek va­gyonát is megvizsgálják, akinek javára a támogatás megállapítá­sát kérik. Nem számít vagyon­nak az az ingatlan, amelyben a család él, illetve azok a munka­végzéshez szükséges eszközök, amelyek a család megélhetését biztosítják. Magyarok Világszövetsége: készül az összmagyarság katasztere Törvényi szabályozást várnak A Magyarok vllágszövetségének megújulásához törvényre van szükség, amely deklarálja a fel­adatokat - közölte Csoóri Sándor elnök szombaton Balatonaligán, a szervezet elnökségi ülését kö­vető sajtótájékoztatón. Elmondta: az elnökség álláspontja szerint ahhoz, hogy a magyar állam és a világszövetség párhuzamosan és a közös érdekeket szolgálva jó irányban, egymást támogatva működjön, világosan látni kell a feladatmegosztást. A törvénynek tehát azt kell meghatároznia, hogy miért van szükség a világ­­szövetségre és melyek azok a te­rületek, amelyeket csak a világ­­szövetség gondozhat. Ha ezt a törvényt elfogadja a parlament, a világszövetség rangja is megnő - mutatott rá Csoóri Sándor. Hozzátette: az el­nökség bízik abban, hogy a tör­vényt még ebben az évben a par­lament elé terjeszti a kormány. A jogszabály megalkotása után szá­mos feladatot kell sürgősen elvé­gezni. Ezek közül elsőnek az összmagyarsági kataszter elké­szítését tűzte ki célul az MVSZ - fogalmazott az elnök. Hangsú­lyozta: a világszövetséget meg kell újítani, de nem azért, mert rosszul működött és a sajtóban rossz híre kelt, hanem mert újabb feladatai vannak. A nyugati régió elnöki poszt­járól lemondott Papp László he­lyét megbízottként az elnökhe­lyettes, Bihari Szabolcs vette át. Bihari az MTI azon kérdésére, mi okozta a legnagyobb véle­ménykülönbséget az MVSZ nyu­gati régióján belül, elmondta, hogy az elnökválasztás előkészí­tése. Papp László ugyanis úgy gondolja, hogy az új elnököt Ma­gyarország határain belül kell ke­resni, míg mások - köztük Bihari is - úgy vélik, mindhárom régió számításba jöhet e vonatkozás­ban. Az MVSZ elnökségi ülésén felhívást fogalmaztak meg, amelyben hazahívják a magyaro­kat a millenniumi ünnepségekre. Később dönt a megbízatásról Aradi tájékozódik a munkahelyén Védencem - a tárca szóvivőjének közlésével ellentétben - egyálta­lán nem örül annak, hogy vissza­vonták a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatójának tiszté­ből, és kinevezték a frissen kreált Természetvédelmi Világörökség Programiroda vezetőjévé, ahol feltehetőleg népművészeti fel­adatokat kell végeznie - mondta Orosz János, az exigazgató jogi képviselője. Aradi Csaba mint ahogyan fegyelmezett köztisztvi­selőhöz illik, január 31-én nyolc órára bemegy a HNP debreceni székházába és várja, milyen fel­adatot ad neki az új vezetés. Az említett programirodával kapcso­latban Aradi azt mondta, tanul­mányozza annak tervezetét, s csak ezt követően, dönt, hogy el­­fogadja-e az esetleges megbíza­tást. Egyet viszont határozottan állít: továbbra is a természetvéde­lem területén szeretne tevékeny­kedni. (gőz) * Csendes tüntetésre készül ki­lenc környezetvédelmi szervezet február 2-án. Nyílt levélben for­dultak Illés Zoltánhoz, az Ország­­gyűlés környezetvédelmi bizott­sága elnökéhez, amelyben kérik: tekintélyét is latba vetve vessen véget az anomáliáknak. Lemondott a nyugati régió elnöke Az MVSZ elnökségi ülésén megismételte a tavalyi küldöttgyűlé­sen már bejelentett lemondását Papp László, a nyugati régió elnöke; tapasztalata szerint ugyanis az elmúlt egy évben nem változott a szervezet tevékenysége. Megítélése szerint az MVSZ új elnökét Magyarországon kell keresni, a legfelsőbb szinten. Szerinte a nyugatiak nem ismerik megfelelően a magyarországi terepet és a személyiségeket, a Kárpát-medence nagyjai pedig mind hordoznak tarsolyukban olyan politikai terheket, amelye­ket nem volna jó, ha bevinnének a világszövetségbe. Naponta 866 vonat közlekedhet Holnaptól vasutassztrájk? (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi egyeztetésen a MÁV vezérigazgatója bejelentette: el­fogadhatatlan, hogy a hároméves bérfejlesztés a nettó keresetekre épüljön. Kukely Márton leszö­gezte: hatályát vesztett megálla­podásokat nem kíván visszaállí­tani a MÁV, elfogadhatatlan, hogy a foglalkoztatáspolitikában a szakszervezetek továbbra is munkáltatói jogosítványokat gya­koroljanak. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-ked­vezményét kizárólag a munka törvénykönyve alapján biztosítja a társaság. A MÁV vállalja: há­rom év átlagában a vasutasok bé­re reálértékben növekszik, az új kollektív szerződésben minden korábbi bérpótlékot, segélyt, jut­tatást megkapnak a dolgozók. A vezérigazgató jelezte: megoldha­tó, hogy évente ellentételezzék az infláció hatását, illetve a termelé­kenység javulása esetén maxi­mum a GDP-növekedés 50 szá­zalékával emelkedhetnek a kere­setek. A társaság ma délig tartja fenn ezt az ajánlatát. Gaskó István, a VDDSZ el­nöke hangsúlyozta: elfogadhatat­lan a MÁV ajánlata, mert reálke­reset-csökkenést jelentene a dol­gozóknak, a kollektív szerződés tervezete pedig a szakszervezeti és a munkavállalói jogok csorbí­tására törekszik. Márkus Imre, a VSZ elnöke szerint a MÁV veze­tése az újabb diktátumokkal a sztrájk megtartásáról döntött. A szakszervezetek ma új, a munka­rendet érintő javaslatot adnak át. Az elégséges szolgáltatások­kal kapcsolatban a MÁV azt ja­vasolja: 1028 személyszállító vo­nat és 172 tehervonat közleked­jen a meghirdetett sztrájk alatt, s erről határozatlan idejű, kollektív szerződés erejű megállapodást kössenek a felek. Ennek fejében a MÁV vállalja, hogy az elégsé­ges szolgáltatásban részt vevő, ám sztrájkoló vasutasok teljes munkabérét kifizeti, ha a 12 órás műszakokban a tényleges mun­kavégzés eléri a nyolc órát. A szakszervezetek új javaslata sze­rint a menetrend szerinti napi 2800 helyett 850 személy- és 16 tehervonat közlekedéséhez járul­nának hozzá a sztrájk alatt.­­ Borsik János alelnök lapunk­nak úgy nyilatkozott: a Mosz nem kérte fel közvetítésre az MSZOSZ elnökét a vasutas­­konfliktusban, hanem a konföde­ráció tagszervezeteitől vár segít­séget a sztrájk esetén. (v. gy.) Afgánok a magyar-ukrán zöldhatáron Embercsempészet a megélhetésért A Németország által nemrégiben a magyar határőrségnek ajándé­kozott több mint hetven éjjellátó készülékből 26-ot a nyírbátori ha­tárőr-igazgatóság kapott. E szer­vezet emberei háromszáz kilomé­teres határszakaszon védik hazán­kat és az Európai Uniót a nemkí­vánatos személyek törvénysértő beszivárgásától. Mint Seres Jó­zsef dandártábornoktól, nyírbátori parancsnoktól megtudtuk: ebben az évben hetven migránst - albá­nokat, továbbá afgánokat és más ázsiaiakat - fogtak el, kétharma­dukat sikerült visszatoloncolni Ukrajnába. Becslése szerint a szomszédos országban legalább százezer, túlnyomórészt afgán migráns várakozik különböző il­legális embercsempész-közpon­tokban arra, hogy adódó alkalom­mal Nyugatra juthasson. A csempészést nemzetközi bűnszövetkezet végzi: az itteni magyarokkal a határ túloldalán élő ukránok tartják a kapcsolatot. A csempészés módja változatos: a Tiszán csónakkal is jönnek, a terepen átgyalogolnak. Seres tá­bornok szerint idehaza zömmel huszonéves fiatalok kapcsolód­nak be a szervezett bűnözésnek ebbe az alapfokú változatába. A bűnözésben való részvétel célja egyértelműen a megélhetés. Az ukrán határőrség részéről az együttműködési készség fennáll, ám odaát pénzhiány bénítja a ha­tékony fellépést, gyakran benzin­re sem futja. A dandártábornok elmondta: emberei élvezik a társadalom bi­zalmát, jövedelmük azonban nincs arányban megpróbáltatá­saikkal. Előfordult, hogy Buda­pestről érkezett állami alkalma­zott megrótta a határőrséget a befogadóállomáson tapasztaltak miatt. Jelenleg 210 migráns vára­kozik Nyírbátorban, ők tizenhét etnikumból kerültek ki. A főváro­si ellenőr, aki Budapesten Audi A8-as gépkocsival, sofőrrel jár, szegényesnek ítélte a migránsok ellátását. Több állami pénz azon­ban nem jut erre a célra, erről a határőrök nem tehetnek. (m. p.) Becslések szerint százezer migráns próbál majd átjutni a határon kertészgábor felvétele 2000. január 31., hétfő Iskolaügy Zuglóban Tüntetni akarnak a szülők Aláírásgyűjtésbe kezdtek a szülői munkaközösség tagjai a zuglói Gárdonyi Géza Általános Iskolá­ban, miután tudomásukra jutott, hogy a kerületi önkormányzat be kívánja zárni az intézményt. A szülők azt is kilátásba helyezték, hogy ha az önkormányzat nem hajlandó meghallgatni felvetései­ket érdemben, tilatkozóakciót és tüntetést is szerveznek. Az MSZP-SZDSZ-es vezetésű ön­­kormányzat két tanintézet bezá­rását vette tervbe január elején. Az Angol utcai intézményt jog­utód nélkül szüntetnék meg, a Kaffka Margit Általános Iskolát pedig összevonnák a Hunyadi-is­kolával. Halász Iván, az oktatási ügyekért felelős szocialista alpol­gármester lapunknak úgy nyilat­kozott: a kerület évi 60-70 millió forintot tud megtakarítani az ok­tatási hálózat optimalizálásával, ráadásul a Gárdonyi alacsony ki­használtsággal működött. Szent­­andrási Péter igazgató ezzel szemben úgy vélte: az ő intézmé­nye volt az iskolai körzetben a leginkább feltöltve. A kihasznált­ság a Gárdonyiban megközelítet­te a 90 százalékot. Halász Iván szerint a csökkenő gyermeklét­szám miatt is indokolt a kerületi iskolák összevonása. (w. b.)

Next