Magyar Nemzet, 2000. február (63. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-14 / 37. szám
2000. február 14., hétfő Vasutassztrájk: nincs megállapodás A MÁV bírósághoz fordul • Lapzártánk idején még nem lehet tudni, befejeződik-e a február 1-jén megkezdett vasutassztrájk. A MÁV vezérigazgatója bejelentette: ha vasárnap éjfélig nem jön létre megállapodás, akkor a vasúttársaság bírósághoz fordul, mert jogszerűtlennek véli a munkabeszüntetést. A hét végi egyeztetéseken tisztázódott: a tárgyaló felek megállapodtak az új kollektív szerződésről, a bér- és foglalkoztatási kérdéseket tartalmazó hároméves megállapodásról és az idei bérfejlesztésről is. A szakszervezetek az idei másfél százalékos teljesítményjutalomra vonatkozó igényüket átváltották az étkezési hozzájárulás megemelésére, ami havi 1400 forintról 2200 forintra növekszik, cserében elfogadták az átlagosan 8,5 százalékos bérfejlesztést. A szakszervezetek szerint azonban az egyes megállapodások csak csomagban írhatók alá. A szakszervezetek el akarták érni, hogy a sztrájk 308. órájában csaknem 1,2 milliárd forintra rúgó veszteség ne csökkentse a dolgozók idei keresetfejlesztésére fordítható keretet. A szakszervezetek fenntartották azt az igényüket is, hogy a munkáltató a továbbiakban is vonja le és utalja át az érdekképviseleteknek a szakszervezeti tagdíjat. A vasúttársaság igazgatótanácsa úgy döntött: a vasutasok idei keresetfejlesztésére fordítható keret nem mérséklődik a sztrájkveszteség összegével. A MÁV vezérigazgatója, Kukely Márton a sztrájk 306. órájában közölte: a vasúttársaság vezetősége úgy értékeli, hogy teljesültek azok a célok, amelyekért a szakszervezetek a sztrájkot eredetileg meghirdették. A MÁV emiatt a sztrájk azonnali beszüntetésére szólítja fel a szakszervezeteket, ellenkező esetben bíróságoz fordul. A MÁV ma a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz adja be keresetét, amelyben a sztrájk jogszerűtlenségét kéri kimondani, és megfogalmazza kártérítési igényét is, ha vasárnap éjfélig nem jön létre a sztrájkot lezáró megállapodás. A vasúttársaság és a három reprezentatív vasutas-szakszervezet irányítói lapzártánk idején is egyeztetnek. (v. gy.) Tizenötezer migránst fogtak el tavaly A legtöbb az afgán Tavaly 15 195 személyt vont eljárás alá a hatóság tiltott határátlépés miatt. A migránsok kisebbik felét sikerült megállítani a belépés megkísérlésekor: 4087 embert a jugoszláv, román, ukrán határon fogtak el. Több mint 11 000 törvénysértőt az osztrák, szlovén, szlovák határon állítottak meg. Túlnyomórészt román állampolgárokkal szemben intézkedtek határőreink: 6400 ember délkeleti szomszédunktól érkezett. Jugoszláviából 2400-an jöttek törvénysértő módon, zömmel koszovói illetőségűek. Akik meszszebbről érkeztek, túlnyomórészt embercsempész bandák biztatására keltek útra. Tavaly csaknem 1500 afgánt fogtak el határőreink, a kínaiak száma 700, az indiai szubkontinensről 1100 migráns igyekezett Európába, az arab világból 550-en akadtak fenn a hálón. Különösen az afgán migránsok száma emelkedik az utóbbi években: míg 1996-ban „csak” 105 ember próbálkozott sikertelenül a Nyugat-Európába jutással, tavaly - fokozatos emelkedés után - 1465 afganisztáni került a hazai befogadóállomások valamelyikére. (m. p.) Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 A Fidesz-frakció Szegeden a kormány idei programját véleményezte Család, lakás, gyermekvédelem (Folytatás az 1. oldalról) Szájer József szólt arról, e céloknál a család és a lakástámogatási rendszer a legfontosabb. A Fidesz-frakció a február 1-jén életbe lépett lakásépítési koncepció továbbfejlesztését javasolja az alacsony jövedelműek és a panelben élők esetében. Szeretnék csökkenteni a gyógyszerárak inflációt meghaladó növekedését, maffiaellenes központ létrehozását támogatják. Szájer beszélt arról is újságírói kérdésekre válaszolva, hogy a Fideszé koalíciós frakció, és tiszteletben tartja a más párt által állított miniszter személyét, így Pepó Pál környezetvédelmi miniszter személyével sem foglalkozott. A külügyi és nemzetbiztonsági kabinet vezetője Simicskó István ismertette, kezdeményezni kívánják olyan országgyűlési határozat meghozatalát, amelynek alapján a sorkatonai szolgálat fokozatosan megszűnhet. Ez azért is lehetséges, mert az idén január 31-ével lezárult a honvédség átvilágítása, ami megteremti a haderőreform alapját, és ez illeszkedik a NATO követelményeihez. Az idén a korábbinál több mint 40 százalékkal növekedett a honvédelmi költségvetés, és ez 190 milliárd forintot jelent, így megteremtődhet a professzionális hadsereg. Mindazonáltal úgy vélik, hogy minimális alapkiképzést - a ma elképzelhetetlen háborús konfliktusra számítva - a fiatalságnak a jövőben is meg kell kapnia. A gazdasági kabinet vezetője, Domokos László arról tájékoztatta az újságírókat, bár az elmúlt három hétben javult a belvízhelyzet, ennek ellenére mégis fontos téma volt a képviselők tanácskozásán. Továbbra is tíz megye érintett, és 289 településen dolgoznak a védelmi feladatokon. Pénzhiány miatt sehol sem szünetel a munka, eddig több mint egymilliárd forintot költöttek a védekezésre. Sajnos 1131 olyan ház is veszélybe került, amelyet állami segítséggel korábbi belvizek miatt tavaly húztak fel. A kormányprogramból fakadó, az idei évre vonatkozó tennivalókat szedte pontokba és terjesztette a frakció elé a Fidesz elnöksége a szegedi frakcióhétvége zárónapján, vasárnap. Kövér László pártelnök ismertette a javaslatot a képviselőkkel, akik - tájékoztatta a sajtót Halász János frakcióvezető-helyettes - további ajánlásokkal egészítették ki a cselekvési program tervezetét. Foglalkozik a tervezet az oktatás, a kultúra és az egészségügy fejlesztésével. Utóbbi témában új mentőállomások létesítését javasolják és több mint száz új mentőkocsi beszerzését és felszerelését. Kitér a programjavaslat a vidéki sürgősségi osztályok bővítésére. Nagy hangsúlyt kapott a tervezetben a családok helyzetének javítása, a lakáshoz jutás esélyeinek további kiszélesítése és a gyermekvédelem. Szeretnék elérni, hogy a televízió kevesebb erőszakot tükröző filmet sugározzon, valamint az iskolák üzleti befolyásolása csökkenjen. Fontos eleme a tervezetnek a részmunkaidős munkavállalási programok ösztönzése, amelyek a gyermeket nevelő anyák munkavállalását segítik. Kitűnik a tervezetből a vidékfejlesztéssel való törődés is, még az idén megkezdődik a tízéves autópályafejlesztés, elindul az M3-as továbbépítése és az M7- es felújítása. A szekszárdi és a párkányi Duna-híd építése is megkezdődik, és hozzáfognak a dunaföldvári híd rekonstrukciójához. A képviselők javaslatával kibővített tervezetet az elnökség egy-két héten belül végleges formába önti. (halász) Szájer Józseffel az élen a Fidesz-frakció tagjai virágot dobtak a Tiszába mt-fotó- Németh györgy Martonyi az uniós tárgyalásokról A Fidesz frakcióhétvégéjén a külügyi kabinet egyik napirendjéről, az Európai Unióhoz való csatlakozás jelenlegi állásáról tájékoztatta a Magyar Nemzetet Martonyi János külügyminiszter, s azt hangsúlyozta: legfontosabb jelenleg a felkészülés folytatása a kiemelt területeken 2001 végéig. Valamint az is, hogy a most következő néhány hónapban minden úgynevezett tárgyalási fejezetet megnyissanak, és 2001-ben a csatlakozási tárgyalások sikeresen befejeződjenek. Továbbra is áll az a lehetőség, hogy legkorábban 2003. január 1-jén Magyarország tagja lehessen az Európai Uniónak. A külügyminiszter szerint az igazán komoly tárgyalási kérdések a mezőgazdaság, az úgynevezett strukturális politika , ami a pénzügyi források rendelkezésünkre bocsátását jelenti valamint a személyek szabad áramlása körül merülnek fel. Egyébként ezek olyan területek, ahol az Európai Unió javasol majd az általános szabályoktól való időleges eltérést. A fővárosi reformelképzelések mögött politikai szándék húzódik? A kerületek vitatják a forrásmegosztást Politikai felháborodás és alkotmánybírósági beadványok jelzik az útját a fővárost és a kerületeket közösen megillető bevételek elosztásáról szóló közgyűlési rendeletnek. A városvezetés szerint nem igazak azok a kerületi vádak, amelyek az önkormányzatiság sérelmét és kerületek elöljárósággá süllyesztését róják fel a városházának. Abban minden fővárosi politkus egyetért ugyanis, hogy a rendszerváltozás óta fennálló forrásmegosztási rendszer reformra szorul, a vitát azonban a megújítás mikéntje váltja ki. Demszky Gábor főpolgármester a közgyűlési vita előtt maga is elismerte, hogy vannak olyan kerületek, amelyek az idei szabályozással jelentős bevételi többletre tesznek szert, vannak, amelyek éppen hogy jól járnak vagy csak nem járnak rosszabbul, és vannak, amelyek viszont egyértelműen vesztesei a jelenlegi rendszernek. Az abszolút nyertes egyértelműen a VII. kerület, amely a tavalyi forrásokhoz képest az idén 678 millió forinttal kap többet feladatai ellátására, a legnagyobb vesztes pedig az V. kerület, amelytől több mint 708 millió forintot vont el a főváros. Ugyancsak nagy összegű támogatást kapott a VIII., a X. és a XIII. kerület, százmilliókban mérhető elvonásban pedig a VI. és a XII. kerület „részesült”. Az aránytalanság oka a városvezetőség szerint az, hogy az idén bevonták a rendszerbe a lakásfenntartási feladatokat is, s ez ilyen mértékű különbségeket okozott. A legszembeötlőbb a Terézváros és az Erzsébetváros közti különbség — szám szerint 850 millió forint. Ennek az az oka, hogy míg Terézvárosban a ’90-es évek elején megfelelően alacsony áron adták el az önkormányzati lakásállományt, addig a VII. kerület olyan magasra srófolta ingatlanjai értékét, hogy nem volt fizetőképes kereslet, így a lakások többsége nem kelt el. Ez a fenntartási feladat pedig olyan nagy terhet ró az önkormányzatra, hogy ez válságos állapotba sodorta a kerületet. Farkas György terézvárosi polgármester szerint „sportszerűtlen” azokkal az önkormányzatokkal megfizettetni rosszul gazdálkodó társaik adósságát, amelyek az évek alatt igyekeztek hatékonyan működtetni saját vagyonukat. Ugyanezen a véleményen van Karsai Károly belvárosi polgármester is, aki hozzáteszi: a városvezetés aszerint osztályozza a kerületeket, hogy milyen politikai többség irányítja az önkormányzatot. Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettes szerint nem politikai alapon döntöttek egyes kerületek forrásainak elvonásáról. A számok azonban azt mutatják, hogy a IV., az V., a VI. és a XII. kerületben polgári polgármester mellett a jelenlegi kormánypártok vannak többségben a képviselő-testületben, míg a VII., IX., XIII. kerületben szocialista vagy szabad demokrata polgármester és ugyanilyen politikai színezetű testület irányítja a városrészt. A reform másik feszültségforrása az önkormányzatok számára megállapított fejlesztési szükséglet kérdése volt. A városvezetés ugyanis a különböző törvényben előírt feladatokra fejlesztési szükségleteket ír elő a kerületeknek, vagyis központilag határozza meg, mely kerületek mit „szeretnének”. Ilyen szükséglet az igazgatási költség, a településüzemeltetés, a park- és zöldfelület-fenntartás, az útfenntartás -felújítás és a lakásfenntartás, -felújítás költségei. Vannak olyan feladatok, például az útfenntartás, amelyben a külső kerületek értelemszerűen több forrásra tarthatnak igényt, mint belsővárosi társaik, mivel itt több a földút is. Éppen ezért nevezték furcsának a polgármesterek, hogy míg egy kerület átlagosan 53 ezer forintot költhet adott útszakasz felújítására, addig a főváros ugyanekkora útszakaszra 130 ezret. Több kerület is aggályosnak tartotta, hogy a forrásmegosztási számítások felállításához kért adatokat nem az 1998-as zárszámadásból vették, hanem külön kérték meg a kerületektől, ez pedig bizonytalanságot okoz. Ezért építettek be hárommilliárd forintos kompenzációs alapot a forrásmegosztási rendeletbe, amelyből majd fél év elteltével részesedhetnek azok a kerületek, amelyek teljesítménye különbözik a szolgáltatott adatokkal számítottól. A főváros vezetősége a tavalyi év végén többször annak az aggályának adott hangot, hogy az állami költségvetés megszorító intézkedései miatt a fővárosnak is takarékossági csomagot kell életbe léptetnie, vissza kell fognia a fejlesztéseket és Demszky Gábor azt is kilátásba helyezte, hogy az idén elmarad a fővárosi pedagógusok béremelése. Ezzel szemben az elfogadott forrásmegosztási rendelet átlagosan ötszázalékos forrásbővüléssel számol, a kerületek átlagában pedig hét százalékkal. Minderre azért volt lehetőség - mondták a városvezetők -, mert bevonták a rendszerbe a kerületek saját bevételeit, a helyi adókat. További adókivetésre is lehet számítani, hiszen a főváros tervei szerint jövőre bevezetik az egységes ingatlanadót is, ami tovább bővíti - elsősorban a városházi forrásokat. A fővárosnak és a kerületeknek egységesen juttatott normatív állami támogatás összege 56 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a korábbi tízről öt százalékra csökkent a szabadon felhasználható személyi jövedelemadó-hányad. A kerületi polgármestereket is megosztó forrásmegosztási rendelet tehát érvényben van, jelenleg több polgármester is azon fáradozik, hogy az Alkotmánybíróság előtt támadja meg a főváros határozatát. Azok a kerületek ugyanis, amelyektől pénzt vontak el, minden bizonnyal megindulnak az eladósodás, még inkább pedig saját vagyonuk felélésének útján. Weinwurm Bence Az egyes önkormányzatok összes forrásból való részesedése (Mrd. forint) Kerület Részesedés Változás I I. 1,40 99,9 II. 3,60 107,7 III. 6,02 106,7 IV. 5,09 99,7 V. 1.01 58,9 VI. 2,01 93,3 VII. 3,23 126,5 VIII. 3,65 119,3 IX. 3,01 114,0 X. 4,02' 116,9 XI. 5,62 103,1 XII. 2,052 98,2 XIII. 4,98 110,0 XIV. 5,06 105,2 XV. 3,96 110.3 XVI. 3,04 107,8 XVII. 3,63 111.6 XVIII. 4,78 108,9 XIX. 2,86 111,3 XX. 2,89 109,3 XXI. 4.10 111,1 XXII. 2,42 114,3 XXIII. 1,06 112,0 £ HÍREK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG hétfői teljes ülésén többek között megtárgyalja a választási kampány költségvetési támogatásával összefüggő, annak szabályait kifogásoló indítványt. A testület keddi napirendjén szerepel az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvénynek a képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállásával összefüggő rendelkezéseit vitató indítvány. GYIMÓTHY GÉZA, az Országgyűlés, valamint az FKGP alelnöke szombaton Szolnokon pártja megyei nagygyűlése után a nemzeti földalap kialakításával kapcsolatban kijelentette, a jogszabály ugyan már egy éve készen van, de egy kérdésről - a felügyeleti jogról - egyelőre még nem tudnak a kisgazdák a Fidesszel megegyezni. A Fidesz ezt a jogot az ÁPV Rt.-nek adná, a kisgazdapárt viszont csak az agrártárcánál tudja elképzelni - tette hozzá. SZIMPÁTIATÜNTETÉST tartott az osztrák nagykövetség előtt a MIÉP ifjúsági tagozata szombaton. A fáklyás megmozdulás Jörg Haidert és a magyar-osztrák barátságot éltető részvevői a hivatalba lépő néppárti-szabadságpárti kormány iránt kívánták kifejezni szimpátiájukat. A MIÉP ifjúsági szervezete az osztrák nagykövetség részére petíciót ad át a mai nap folyamán. IDŐKÖZI polgármester-választás tartottak vasárnap Tarpán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, kuruc hagyományaival dicsekvő beregi faluban három polgármester-jelölt indult a voksokért. A kilenc képviselői helyre 37 jelölt közül lehetett választani.