Magyar Nemzet, 2000. február (63. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-14 / 37. szám

2000. február 14., hétfő Vasutassztrájk: nincs megállapodás A MÁV bírósághoz fordul • Lapzártánk idején még nem lehet tudni, befejeződik-e a február 1-jén megkezdett vasutassztrájk. A MÁV vezérigaz­gatója bejelentette: ha vasárnap éjfélig nem jön létre megál­lapodás, akkor a vasúttársaság bírósághoz fordul, mert jog­szerűtlennek véli a munkabeszüntetést. A hét végi egyeztetéseken tisztá­zódott: a tárgyaló felek megálla­podtak az új kollektív szerződés­ről, a bér- és foglalkoztatási kér­déseket tartalmazó hároméves megállapodásról és az idei bérfej­lesztésről is. A szakszervezetek az idei másfél százalékos teljesít­ményjutalomra vonatkozó igé­nyüket átváltották az étkezési hozzájárulás megemelésére, ami havi 1400 forintról 2200 forintra növekszik, cserében elfogadták az átlagosan 8,5 százalékos bér­­fejlesztést. A szakszervezetek szerint azonban az egyes megál­lapodások csak csomagban írha­tók alá. A szakszervezetek el akarták érni, hogy a sztrájk 308. órájában csaknem 1,2 milliárd forintra rúgó veszteség ne csök­kentse a dolgozók idei keresetfej­lesztésére fordítható keretet. A szakszervezetek fenntartották azt az igényüket is, hogy a munkál­tató a továbbiakban is vonja le és utalja át az érdekképviseleteknek a szakszervezeti tagdíjat. A vas­úttársaság igazgatótanácsa úgy döntött: a vasutasok idei kereset­fejlesztésére fordítható keret nem mérséklődik a sztrájkveszteség összegével. A MÁV vezérigazgatója, Ku­­kely Márton a sztrájk 306. órájá­ban közölte: a vasúttársaság ve­zetősége úgy értékeli, hogy telje­sültek azok a célok, amelyekért a szakszervezetek a sztrájkot ere­detileg meghirdették. A MÁV emiatt a sztrájk azonnali beszün­tetésére szólítja fel a szakszerve­zeteket, ellenkező esetben bírósá­goz fordul. A MÁV ma a Fővá­rosi Munkaügyi Bírósághoz adja be keresetét, amelyben a sztrájk jogszerűtlenségét kéri kimondani, és megfogalmazza kártérítési igé­nyét is, ha vasárnap éjfélig nem jön létre a sztrájkot lezáró megál­lapodás. A vasúttársaság és a há­rom reprezentatív vasutas-szak­szervezet irányítói lapzártánk ide­jén is egyeztetnek. (v. gy.) Tizenötezer migránst fogtak el tavaly A legtöbb az afgán Tavaly 15 195 személyt vont el­járás alá a hatóság tiltott határát­lépés miatt. A migránsok kiseb­bik felét sikerült megállítani a be­lépés megkísérlésekor: 4087 em­bert a jugoszláv, román, ukrán határon fogtak el. Több mint 11 000 törvénysértőt az osztrák, szlovén, szlovák határon állítot­tak meg. Túlnyomórészt román állam­polgárokkal szemben intézkedtek határőreink: 6400 ember délkele­ti szomszédunktól érkezett. Jugo­szláviából 2400-an jöttek tör­vénysértő módon, zömmel ko­szovói illetőségűek. Akik mesz­szebbről érkeztek, túlnyomórészt embercsempész bandák biztatá­sára keltek útra. Tavaly csaknem 1500 afgánt fogtak el határőre­ink, a kínaiak száma 700, az indi­ai szubkontinensről 1100 mig­­ráns igyekezett Európába, az arab világból 550-en akadtak fenn a hálón. Különösen az afgán mig­ránsok száma emelkedik az utób­bi években: míg 1996-ban „csak” 105 ember próbálkozott sikerte­lenül a Nyugat-Európába jutás­sal, tavaly - fokozatos emelkedés után - 1465 afganisztáni került a hazai befogadóállomások vala­melyikére. (m. p.) Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 A Fidesz-frakció Szegeden a kormány idei programját véleményezte Család, lakás, gyermekvédelem (Folytatás az 1. oldalról) Szájer József szólt arról, e célok­nál a család és a lakástámogatási rendszer a legfontosabb. A Fi­desz-frakció a február 1-jén élet­be lépett lakásépítési koncepció továbbfejlesztését javasolja az alacsony jövedelműek és a panel­ben élők esetében. Szeretnék csökkenteni a gyógyszerárak inf­lációt meghaladó növekedését, maffiaellenes központ létrehozá­sát támogatják. Szájer beszélt ar­ról is újságírói kérdésekre vála­szolva, hogy a Fideszé koalíciós frakció, és tiszteletben tartja a más párt által állított miniszter személyét, így Pepó Pál környe­zetvédelmi miniszter személyé­vel sem foglalkozott. A külügyi és nemzetbizton­sági kabinet vezetője Simicskó István ismertette, kezdeményezni kívánják olyan országgyűlési ha­tározat meghozatalát, amelynek alapján a sorkatonai szolgálat fo­kozatosan megszűnhet. Ez azért is lehetséges, mert az idén január 31-ével lezárult a honvédség át­világítása, ami megteremti a had­erőreform alapját, és ez illeszke­dik a NATO követelményeihez. Az idén a korábbinál több mint 40 százalékkal növekedett a hon­védelmi költségvetés, és ez 190 milliárd forintot jelent, így meg­teremtődhet a professzionális hadsereg. Mindazonáltal úgy vé­lik, hogy minimális alapkikép­zést - a ma elképzelhetetlen há­borús konfliktusra számítva - a fiatalságnak a jövőben is meg kell kapnia. A gazdasági kabinet vezető­je, Domokos László arról tájé­koztatta az újságírókat, bár az el­múlt három hétben javult a bel­vízhelyzet, ennek ellenére mégis fontos téma volt a képviselők ta­nácskozásán. Továbbra is tíz me­gye érintett, és 289 településen dolgoznak a védelmi feladato­kon. Pénzhiány miatt sehol sem szünetel a munka, eddig több mint egymilliárd forintot költöt­tek a védekezésre. Sajnos 1131 olyan ház is veszélybe került, amelyet állami segítséggel ko­rábbi belvizek miatt tavaly húz­tak fel.­ A kormányprogramból faka­dó, az idei évre vonatkozó tenni­valókat szedte pontokba és ter­jesztette a frakció elé a Fidesz el­nöksége a szegedi frakcióhétvé­ge zárónapján, vasárnap. Kövér László pártelnök ismertette a ja­vaslatot a képviselőkkel, akik - tájékoztatta a sajtót Halász János frakcióvezető-helyettes - továb­bi ajánlásokkal egészítették ki a cselekvési program tervezetét. Foglalkozik a tervezet az okta­tás, a kultúra és az egészségügy fejlesztésével. Utóbbi témában új mentőállomások létesítését ja­vasolják és több mint száz új mentőkocsi beszerzését és fel­szerelését. Kitér a programjavas­lat a vidéki sürgősségi osztályok bővítésére. Nagy hangsúlyt ka­pott a tervezetben a családok helyzetének javítása, a lakáshoz jutás esélyeinek további kiszéle­sítése és a gyermekvédelem. Szeretnék elérni, hogy a televí­zió kevesebb erőszakot tükröző filmet sugározzon, valamint az iskolák üzleti befolyásolása csökkenjen. Fontos eleme a ter­vezetnek a részmunkaidős mun­kavállalási programok ösztönzé­se, amelyek a gyermeket nevelő anyák munkavállalását segítik. Kitűnik a tervezetből a vidékfej­lesztéssel való törődés is, még az idén megkezdődik a tízéves autópályafejlesztés, elindul az M3-as továbbépítése és az M7- es felújítása. A szekszárdi és a párkányi Duna-híd építése is megkezdődik, és hozzáfognak a dunaföldvári híd rekonstrukció­jához. A képviselők javaslatával kibővített tervezetet az elnökség egy-két héten belül végleges formába önti. (halász) Szájer Józseffel az élen a Fidesz-frakció tagjai virágot dobtak a Tiszába mt­-fotó- Németh györgy Martonyi az uniós tárgyalásokról A Fidesz frakcióhétvégéjén a külügyi kabinet egyik napirendjé­ről, az Európai Unióhoz való csatlakozás jelenlegi állásáról tájé­koztatta a Magyar Nemzetet Martonyi János külügyminiszter, s azt hangsúlyozta: legfontosabb jelenleg a felkészülés folytatása a kiemelt területeken 2001 végéig. Valamint az is, hogy a most kö­vetkező néhány hónapban minden úgynevezett tárgyalási fejeze­tet megnyissanak, és 2001-ben a csatlakozási tárgyalások sikere­sen befejeződjenek. Továbbra is áll az a lehetőség, hogy legko­rábban 2003. január 1-jén Magyarország tagja lehessen az Eu­rópai Uniónak. A külügyminiszter szerint az igazán komoly tár­gyalási kérdések a mezőgazdaság, az úgynevezett strukturális po­litika , ami a pénzügyi források rendelkezésünkre bocsátását je­lenti valamint a személyek szabad áramlása körül merülnek fel. Egyébként ezek olyan területek, ahol az Európai Unió javasol majd az általános szabályoktól való időleges eltérést. ­ A fővárosi reformelképzelések mögött politikai szándék húzódik? A kerületek vitatják a forrásmegosztást Politikai felháborodás és alkot­mánybírósági beadványok jelzik az útját a fővárost és a kerülete­ket közösen megillető bevételek elosztásáról szóló közgyűlési rendeletnek. A városvezetés sze­rint nem igazak azok a kerületi vádak, amelyek az önkormányza­tiság sérelmét és kerületek elöljá­rósággá süllyesztését róják fel a városházának. Abban minden fő­városi politkus egyetért ugyanis, hogy a rendszerváltozás óta fenn­álló forrásmegosztási rendszer reformra szorul, a vitát azonban a megújítás mikéntje váltja ki. Demszky Gábor főpolgármes­ter a közgyűlési vita előtt maga is elismerte, hogy vannak olyan ke­rületek, amelyek az idei szabá­lyozással jelentős bevételi több­letre tesznek szert, vannak, ame­lyek éppen hogy jól járnak vagy csak nem járnak rosszabbul, és vannak, amelyek viszont egyér­telműen vesztesei a jelenlegi rendszernek. Az abszolút nyertes egyértelműen a VII. kerület, amely a tavalyi forrásokhoz ké­pest az idén 678 millió forinttal kap többet feladatai ellátására, a legnagyobb vesztes pedig az V. kerület, amelytől több mint 708 millió forintot vont el a főváros. Ugyancsak nagy összegű támo­gatást kapott a VIII., a X. és a XIII. kerület, százmilliókban mérhető elvonásban pedig a VI. és a XII. kerület „részesült”. Az aránytalanság oka­­ a vá­rosvezetőség szerint­­ az, hogy az idén bevonták a rendszerbe a lakásfenntartási feladatokat is, s ez ilyen mértékű különbségeket okozott. A legszembeötlőbb a Terézváros és az Erzsébetváros közti különbség — szám szerint 850 millió forint. Ennek az az oka, hogy míg Terézvárosban a ’90-es évek elején megfelelően alacsony áron adták el az önkor­mányzati lakásállományt, addig a VII. kerület olyan ma­gasra srófolta ingatlanjai értékét, hogy nem volt fi­zetőképes kereslet, így a lakások többsége nem kelt el. Ez a fenntartási feladat pedig olyan nagy terhet ró az önkormány­zatra, hogy ez válságos állapotba sodorta a kerü­letet. Farkas György te­rézvárosi polgármester szerint „sportszerűtlen” azokkal az önkormány­zatokkal megfizettetni rosszul gazdálkodó tár­saik adósságát, amelyek az évek alatt igyekeztek hatékonyan működtetni saját vagyonukat. Ugyan­ezen a véleményen van Karsai Károly belvárosi polgármester is, aki hoz­záteszi: a városvezetés aszerint osztályozza a ke­rületeket, hogy milyen politikai többség irányítja az önkormányzatot. Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettes szerint nem politikai alapon dön­töttek egyes kerületek forrásai­nak elvonásáról. A számok azon­ban azt mutatják, hogy a IV., az V., a VI. és a XII. kerületben pol­gári polgármester mellett a jelen­legi kormánypártok vannak több­ségben a képviselő-testületben, míg a VII., IX., XIII. kerületben szocialista vagy szabad demokra­ta polgármester és ugyanilyen politikai színezetű testület­ irá­nyítja a városrészt. A reform másik feszültség­forrása az önkormányzatok szá­mára megállapított fejlesztési szükséglet kérdése volt. A város­­vezetés ugyanis a különböző tör­vényben előírt feladatokra fej­lesztési szükségleteket ír elő a kerületeknek, vagyis központilag határozza meg, mely kerületek mit „szeretnének”. Ilyen szük­séglet az igazgatási költség, a te­lepülésüzemeltetés, a park- és zöldfelület-fenntartás, az útfenn­tartás -felújítás és a lakásfenntar­tás, -felújítás költségei. Vannak olyan feladatok, például az útfenntartás, amelyben a külső kerületek értelem­szerűen több forrásra tart­hatnak igényt, mint belső­városi társaik, mivel itt több a földút is. Éppen ezért nevezték furcsának a polgármesterek, hogy míg egy kerület átlagosan 53 ezer forintot költhet adott útszakasz felújítására, ad­dig a főváros ugyanekkora útszakaszra 130 ezret. Több kerület is aggá­lyosnak tartotta, hogy a forrásmegosztási számítá­sok felállításához kért adatokat nem az 1998-as zárszámadásból vették, hanem külön kérték meg a kerületektől, ez pedig bizonytalanságot okoz. Ezért építettek be há­­rommilliárd forintos kom­penzációs alapot a forrás­­megosztási rendeletbe, amelyből majd fél év el­teltével részesedhetnek azok a kerületek, amelyek teljesítménye különbözik a szol­gáltatott adatokkal számítottól. A főváros vezetősége a ta­valyi év végén többször annak az aggályának adott hangot, hogy az állami költségvetés megszorító intézkedései miatt a fővárosnak is takarékossági csomagot kell életbe léptetnie, vissza kell fognia a fejlesztése­ket és Demszky Gábor azt is kilátásba helyezte, hogy az idén elmarad a fővárosi peda­gógusok béremelése. Ezzel szemben az elfogadott forrás­­megosztási rendelet átlagosan ötszázalékos forrásbővüléssel számol, a kerületek átlagában pedig hét százalékkal. Minder­re azért volt lehetőség - mond­ták a városvezetők -, mert be­vonták a rendszerbe a kerületek saját bevételeit, a helyi adókat. További adókivetésre is lehet számítani, hiszen a főváros ter­vei szerint jövőre bevezetik az egységes ingatlanadót is, ami tovább bővíti - elsősorban a városházi­­ forrásokat. A fővá­rosnak és a kerületeknek egy­ségesen juttatott normatív álla­mi támogatás összege 56 szá­zalékkal emelkedett, ezzel szemben a korábbi tízről öt százalékra csökkent a szabadon felhasználható személyi jöve­delemadó-hányad. A kerületi polgármestereket is megosztó forrásmegosztási rendelet tehát érvényben van, jelenleg több polgármester is azon fáradozik, hogy az Alkot­mánybíróság előtt támadja meg a főváros határozatát. Azok a kerületek ugyanis, amelyektől pénzt vontak el, minden bi­zonnyal megindulnak az eladó­sodás, még inkább pedig saját vagyonuk felélésének útján. Weinwurm Bence Az egyes önkormányzatok összes forrásból való részesedése (Mrd. forint) Kerület Részesedés Változás I­ I. 1,40 99,9 II. 3,60 107,7 III. 6,02 106,7 IV. 5,09 99,7 V. 1.01 58,9 VI. 2,01 93,3 VII. 3,23 126,5 VIII. 3,65 119,3 IX. 3,01 114,0 X. 4,02' 116,9 XI. 5,62 103,1 XII. 2,052 98,2 XIII. 4,98 110,0 XIV. 5,06 105,2 XV. 3,96 110.3 XVI. 3,04 107,8 XVII. 3,63 111.6 XVIII. 4,78 108,9 XIX. 2,86 111,3 XX. 2,89 109,3 XXI. 4.10 111,1 XXII. 2,42 114,3 XXIII. 1,06 112,0 £ HÍREK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG hétfői teljes ülésén többek között megtárgyalja a választási kam­pány költségvetési támogatásával összefüggő, annak szabályait ki­fogásoló indítványt. A testület keddi napirendjén szerepel az or­szággyűlési képviselők jogállásá­ról szóló törvénynek a képvise­lők munkajogi és társadalombiz­tosítási jogállásával összefüggő rendelkezéseit vitató indítvány. GYIMÓTHY GÉZA, az Or­szággyűlés, valamint az FKGP alelnöke szombaton Szolnokon pártja megyei nagygyűlése után a nemzeti földalap kialakításával kapcsolatban kijelentette, a jog­szabály ugyan már egy éve ké­szen van, de egy kérdésről - a felügyeleti jogról - egyelőre még nem tudnak a kisgazdák a Fi­desszel megegyezni. A Fidesz ezt a jogot az ÁPV Rt.-nek adná, a kisgazdapárt viszont csak az ag­rártárcánál tudja elképzelni - tet­te hozzá. SZIMPÁTIATÜNTETÉST tar­tott az osztrák nagykövetség előtt a MIÉP ifjúsági tagozata szom­baton. A fáklyás megmozdulás Jörg Haidert és a magyar-osztrák barátságot éltető részvevői a hi­vatalba lépő néppárti-szabadság­párti kormány iránt kívánták ki­fejezni szimpátiájukat. A MIÉP ifjúsági szervezete az osztrák nagykövetség részére petíciót ad át a mai nap folyamán. IDŐKÖZI polgármester-válasz­tás tartottak vasárnap Tarpán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, kuruc hagyományaival dicsekvő beregi faluban három polgármes­ter-jelölt indult a voksokért. A kilenc képviselői helyre 37 jelölt közül lehetett választani.

Next