Magyar Nemzet, 2000. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

­ Strasbourgi bíróság Török panasz Az Emberi Jogok Európai Bíró­sága kedden hozzálátott ahhoz, hogy megvizsgálja egy török szélsőbaloldali szervezet egyik tagjának a beadványát, aki kín­zás alkalmazásával vádolja a török hatóságokat. A jelenleg házi őrizetben lé­vő 31 éves Metin Dikme 1992 februárjában több mint két hé­ten át volt az isztambuli rendőr­ség terroristaellenes csoportjá­nak őrizetében. A férfi azt állít­ja, hogy fogva tartói többször megkínozták, összeverték, ke­zénél fogva órákig lógatták, ára­mot vezettek különféle testré­szeibe. Deniz Akcay, a kormány képviselője a török kormány ne­vében kétségbe vonta a balolda­li militáns állítását. Véleménye szerint Dikme kínzásokról szóló beszámolója összefüggéstelen, zavaros és megkésett. A kor­mányilletékes emlékeztetett ar­ra, hogy a panasz benyújtója a betiltott Forradalmi Baloldal (Devrimci Sol) nevű szélsőbal­­oldali csoportosulás tagja, és a testén található hegek eredhet­nek katonai jellegű kiképzésé­ből is - írta az AFP. Dikmét korábban halálra ítélték, de ezt később érvénytelenítették, és most újabb ítéletre vár. 2 Magyar Vmzw ­ KÜLPOLITIKAI SZEMLE ÉSSZERŰ JELZÉSNEK és feszültségcsökkentő lépésnek nevezte az osztrák kancellár Jörg Haider lemondását a pártelnöki posztról. Wolfgang Schüssel azt reméli, ezáltal bizonyos feszültségek elsimul­nak, és lehetővé válik, hogy a külföld a kormány munkáját nyugod­­tabban és objektívebben vegye szemügyre. Hangsúlyozta ugyanak­kor, hogy a hétfő esti döntést az FPÖ hozta meg, a Néppárt nem gya­korolt ilyen irányú nyomást partnereire. Ő maga elmondta Haidernak a véleményét bizonyos megnyilatkozásokról - tette hozzá Schüssel. MÁS KÉRDÉS persze, hogy mennyire gondolják mindezt ugyanígy Nyugaton. Az első reagálások ugyanis arról tanúskodnak, hogy Euró­pa taktikát lát Haider lépésében, továbbra is élesen bírálja a szélső­­jobboldalinak tekintett Szabadságpárt jelenlétét a kormányban, és egyelőre nem változtat az Ausztria ellen meghirdetett szankcióin. Taktikai húzást sejtenek a brit szakírók is, akik óvnak a túlzott lelke­sedéstől. „A visszavonulás a közvélemény szeme elől a populista po­litikusnak nagyobb teret biztosít a manőverezésre, és lehetőséget ad arra, hogy elérje életcélját, azt, hogy Ausztria kancellárja legyen” - írja a The Guardian. A szerző hozzáteszi: ,A lépés tipikus Haider­­trükk. Nem először mondott le annak érdekében, hogy mentse politi­kai bőrét, így cselekedett azután is, hogy Adolf Hitler foglalkoztatás­politikáját méltatta a kilencvenes évek elején, de arra használta fel félrevonulását, hogy egy év múlva még látványosabban térjen vissza a politikába.” A The Daily Telegraph szerint az FPÖ-ben úgy érzik, Haider bármikor, amikor úgy gondolja, visszatérhet a pártvezetésbe. ELTÉRŐEN értékelik a bécsi fejleményt az olasz lapok. Az MTI ál­tal idézett La Repubblica európai sikerről ír, a Corriere della Sera vi­szont fenntartásának ad hangot. Előbbi Az értékek Európája győzött címmel kommentálta Haider lemondását. A konzervatív Corriere della Sera azonban leszögezi: „Még fülünkben cseng Romano Prodi figyelmeztetése (»Ne csináljatok Haiderből mártírt«), és az osztrák szélsőjobboldali párt főnöke máris pontosan azt teszi, amitől Prodi tartott: az igazságtalan hátrányos megkülönböztetés »áldozatának« tünteti fel magát, személyes ügyévé teszi az »állam érdekét«, hazafi­nak mutatja, feláldozza magát, hogy »biztosítsa a nyugodt munkát« a kormánynak.” Európában vagy máshol akár örömujjongásban is ki lehetne törni. „Nekünk azonban úgy tűnik, mintha Prodinak lenne igaza, mégpedig ma még inkább, mint néhány nappal ezelőtt. Haider ma megáll, hogy holnap még nagyobbat lépjen előre.” (N. I. Zs.) Nemzetközi élet Új orosz nagykövet Budapesten? Ortodox politikus hírében áll (Munkatársunktól) Lapunk érte­sülései szerint nyár elejétől Oroszország Valerij Muszatov személyében új nagykövetet kí­ván küldeni Budapestre. Az új nagykövet, aki Feliksz Bogda­­novot váltaná fel, jól ismeri a magyar fővárost, mert a hetvenes évektől több éven keresztül szol­gált az akkori Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségén, sőt Valentyin Pavlov nagykövet ha­zahívását követően a nyolcvanas évek elején ideiglenes ügyvivő­ként dolgozott. „Kötődése” azonban még korábbi, 1963-ban nyelvgyakorlás céljából - csak­nem egy évig - az Eötvös Colle­­gium diákja volt. Valerij Muszatov értesülé­seink szerint meglehetősen orto­dox gondolkodású - mondhatni ultrabalos - politikus hírében áll, semmiképp nem tartozik a mo­dern gondolkodásúak közé. Mi­hail Gorbacsov pártfőtitkársága idején a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja külügyi bizottságának alosztályvezetője volt, majd ké­sőbb azt a levéltárat vezette, ahol egyebek között az 1956-os ma­gyar iratokat tárolták. Lapunk értesülését a Kül­ügyminisztériumban nem kom­mentálták. Négyes biztonság- és védelmi politikai egyeztetés Londonban Martonyi—Cook találkozó A közös európai biztonság- és védelmi politikával kapcsolatos kérdésekről volt kedden négyol­dalú, magyar-cseh-lengyel-brit külügyminiszteri egyeztetés Londonban Martonyi Jánosnak, a magyar diplomácia vezetőjé­nek részvételével. Robin Cook brit külügyminiszter kezdemé­nyezésére a NATO három új, nem európai uniós NATO-tag­­államának képviselői, Bronis­­law Geremek lengyel, Jan Ko­ván cseh és Martonyi János ma­gyar külügyminiszter a közös európai biztonság- és védelmi politika kezdeményezőjének és motorjának számító brit kor­mány külügyi illetékeseivel megvitatta azokat a döntéseket, amelyeket az Európai Unió de­cemberi helsinki csúcsértekezle­tén fogadtak el a közös európai biztonság- és védelmi politika megvalósításának gyakorlati kereteiről. Az EU tagállamai Helsinkiben úgy határoztak, megteremtik annak lehetőségét, hogy válsághelyzetekben az unió képes legyen önálló kato­nai fellépésre az európai konti­nensen, amikor a NATO kollek­tíván nem kívánna beavatkozni. A magyar külügyminiszter kedd reggel megbeszélést foly­tatott Francis Maude-dal, az el­lenzéki Konzervatív Párt ár­nyékkülügyminiszterével. Hor­váth Gábor külügyi szóvivő a brit parlamentben megtartott ta­lálkozóról az MTI tudósítójának elmondta: Martonyi János a ta­lálkozón hangoztatta: az Euró­pai Unió bővítése stratégiai je­lentőségű, képes Európa hosszú távú egyesítésére. A következő két-három év meghatározó fon­tosságú lesz Magyarország szá­mára ahhoz, hogy a lehető leg­kedvezőbb feltételek mellett csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Martonyi János véle­ménye szerint a tárgyalásokon minden technikai kérdésben meg lehet találni a megoldást arra, hogy a tagjelöltek a lehető legteljesebb mértékben elfogad­ják az uniós joganyagot. Francis Maude, aki az előző konzervatív kormányban az eu­rópai ügyek államminisztere volt, hangsúlyozta, konkrét is­meretei vannak Magyarország európai uniós felkészüléséről. Szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország elköte­lezte magát az európai normák mellett, s képes lesz maradékta­lanul átvenni a közösség alapel­veit. Kiemelten fontosnak ne­vezte azt is, hogy az EU most következetesen készüljön fel a közép- és keleti-európai orszá­gok befogadására. Martonyi Já­nos a négyoldalú külügyminisz­teri konzultáció után délután kü­­löntalálkozót tartott brit vendég­látójával, Robin Cookkal is. 2000. március 1., szerda Nyilvánosságra hozták Eichmann emlékiratait Izrael felszámolja a Hezbollahot? HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Izrael kedden nyilvánosságra hozta Adolf Eichmann-nak, a holo­­kausztot megszervező náci tö­meggyilkosnak az akasztófa ár­nyékában papírra vetett emlék­iratait. Izrael mintegy négy évtizeddel ezelőtt elzárta a magát „élő­­transzport-szakértőnek” nevező, 1962-ben kivég­zett Eichmann zavaros, számos önigazoló sza­kaszt tartalmazó kézira­tát, mert attól félt, hogy a vészkorszak tagadói visszaélhetnek az 1300 oldalas irattal. A terjedel­mes feljegyzés egyebek mellett a magyar zsidó­ság halálba küldését is irányító, és csak 1960- ban Buenos Airesben el­fogott háborús bűnös SS­­Obersturmbannführer je­­ruzsálemi perének „mel­lékterméke” volt. Eljá­­kím Rubinstein izraeli fő­ügyész szerint Eichmann feljegyzéseiben elismer­te, hogy a holokauszt a történelem legsúlyosabb bűncselekménye volt. Az AP jelentésében alapján Ru­binstein hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a Lipstadt-Irving-per miatt gondolta meg magát. Iz­raelnek erkölcsi kötelessége, hogy szembeszálljon azokkal, akik bagatellizálni próbálják a népirtást - vélekedett. Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke kedden Izraelre hárította a felelősséget Dennis Ross közel-keleti ügyekben il­letékes amerikai megbízott kül­detésének kudarcáért - adta hí­rül az MTI. „A fő felelős az iz­raeli fél, amely mindeddig nem valósította meg a Sarm es- Sejk-i egyezményekben foglal­takat” - mondta Arafat újság­íróknak, miután találkozott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével. Dávid Lévi izraeli külügyminiszter eközben kijelentette: Izrael fel­számolja a Hezbollah libanoni síita szervezetet. A külügyi tár­ca vezetője annak kapcsán szó­lalt fel, hogy az izraeli törvény­­hozásban tíz arab képviselő bizalmat­lansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, miután a kabi­net ismét megfenye­gette Libanont. A sza­vazás előtt Lévi éles kirohanást intézett az arab honatyák ellen megkérdőjelezve Iz­rael iránti hűségüket. A pártatlanság nem jelenti azt, hogy szemet kell hunynunk a közel-keleti erősza­kos cselekmények fö­lött - válaszolta ugyanakkor a francia kormányfő kedden a nemzetgyűlésben. Az ellenzék azt vetette Lionel Jospin szemé­re, hogy terrorista ak­cióknak nevezte a Hezbollah libanoni síi­ta mozgalom Izrael el­leni támadásait. Tárgyalásairól beszámolva kész tényként kö­zölte, hogy Izrael ki fog vonulni Dél-Libanonból, és lesz palesz­tin állam. Hozzátette: Franciaor­szág szeretné, ha ez az érdekelt felek megállapodása alapján történne. Jasszer Arafat Romano Prodit köszönti Gázavárosban mt­fotó-afp NATO-Ukrajna Kijevi tanácsülés A NATO-tanács, amely a 19 tagország nagyköveteiből áll, kedden testületileg Kijevbe re­pült, ahol kétnapos megbeszé­lés-sorozatra kerül sor a kijevi vezetőkkel az észak-atlanti szövetség és Ukrajna állandó­an fejlődő kapcsolatairól, az együttműködés idei programjá­ról - jelentette az MTI. A NA­TO-tanács és a szövetség főtit­kára, George Robertson első ízben látogat Ukrajnába. A NATO-Ukrajna-bizottság ülé­sén találkoznak Borisz Tarasz­­juk külügyminiszterrel, majd ellátogatnak a Legfelső Ta­nácsba, tárgyalnak Viktor Juscsenko miniszterelnökkel és Olekszandr Kuzmuk védelmi miniszterrel. Kormányzati szerepre készül a cseh Szabadság Unió Erősödő jobboldali pozíciók PRÁGA - A cseh közvélemény figyelme az el­múlt hét végén a két évvel ezelőtti parlamenti vá­lasztásokon a szavazatok 8,6 százalékát megszer­ző és a képviselőházban 18 mandátummal ren­delkező Szabadság Unió tisztújító közgyűlésére irányult. A pártot a Polgári Demokrata Párt veze­tését 1998-ban bíráló és az akkori Klaus-kabinet bukását előidéző politikusok alapították. A Jan Rumi, illetve Karel Kühnl nevével fémjelzett unió azóta is a szociáldemokraták kormányzását lehe­tővé tevő PDP legkönyörtelenebb bírálója, két­ségbe vonja Václav Klaus pártja tényleges jobb­­oldaliságát, ezért feneklettek meg a két párt közti közeledési kísérletek. A Polgári Demokrata Párt ellenzéki egyezményt kötött a szociáldemokrata párttal, a Szabadság Unió pedig két parlamenti jobboldali ellenzéki pártot és két parlamenten kí­vüli pártot tömörítő négyes koalícó tagjává vált. Figyelemre méltó és már a két év múlva ese­dékes választások utáni koalíciós lehetőségeket is latolgató mozzanata volt a Szabadság Unió köz­gyűlésének az a beszéd, amelyt Václav Klaus a küldöttekhez intézett, amelyet - mivel meghívást nem kapott - a Lidové Noviny hasábjain olvas­hattak a delegátusok. Klaus fátylat borított a múlt­ra, a Szabadság Unió programját közelinek tartja pártja programjához, és felvillantotta a választá­sok utáni koalícós együttműködés lehetőségét is. A közgyűlés igazi, jóllehet nem váratlan ese­ménye az új elnök megválasztása a karizmatikus, határozott fellépésű, értékes politikai és nemzet­közi tapasztalatokkal rendelkező Karel Kahnl személyében. A rendszerváltás utáni cseh politi­kában be nem sározódott Kühnl, jóllehet a jövő­ben a PDP-t tekinti az egyedüli potenciális part­nernek, jelenleg mégis azt tartja fő céljának, hogy a Klaus-párt híveit átcsalogassa a Szabadság Unió zászlaja alá. A Szabadság Unió céljait radikális jobboldali követelések keresztülvitelével kívánja elérni. Az új elnök a 31 százalékos jövedelemadó tíz száza­lékra való csökkentését, az ingatlanadó eltörlését, a jelenlegi 16 minisztérium tízre csökkentését szorgalmazza, a nyugdíjrendszer megreformálá­sára a privatizációs bevételekből százmilliárd ko­ronát irányozna elő. Kühnl nyíltan beszélt arról is, hogy a kormányfői poszt megszerzésére törek­szik, ezzel összefüggésben a négyes koalíció lis­tavezetője is szeretne lenni, ehhez azonban meg kell szereznie a partnerpártok hozzájárulását. Politikai elemzők úgy vélekednek, Karel Kühnl olyan formátumú egyéniség, aki elsőként veszélyeztetheti a két óriás, Klaus és Zeman meg­határozó szerepét a politikai küzdőtéren. Ám a „magabiztos angol úriemberként” emlegetett po­litikusnak legelőször a négyes koalíción belül kell kiharcolnia a konszenzust, ami nem lesz könnyű feladat. Ebben a koalícióban a kockáza­tos láncszem a szociáldemokrata párttal is kacér­kodó KDU-Csehszlovák Néppárt, amely a Klaus­­párt választóit végül is eltántoríthatná az unió tá­mogatásától. Mindazonáltal úgy tűnik, a Szabad­ság Unió közgyűlése megszilárdította Csehor­szágban a jobboldal pozícióit, ám a politikai ját­szótéren a kártyák újbóli elosztására még két évet várni kell. (somogyi) IIV Az oroszok szétverték az utolsó csecsen bázist Babickij kiszabadult HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Az orosz erők kedden teljes ellenőrzésük alá vonták az Arguni-szorost, miután megtisztították a mozlim fegyveresektől Satoj járási köz­pontot és a vonzáskörzetében lévő kilenc falut - nyilatkozta Gennagyij Trosev vezérezredes, így befejeződött a csecsenföldi antiterrorista akció katonai sza­kasza. Nincs információ Aszlan Maszhadov csecsen elnökről és a többi csecsen vezetőről, az sincs kizárva, hogy életüket vesztették. Közben szabadon engedték Andrej Babickij orosz újságírót, a Szabadság Rádió munkatársát, de moszkvai tartózkodásra köte­lezték. Babickijt januárban vet­ték őrizetbe orosz katonai egy­ségek a csecsen főváros, Groz­­nij közelében, majd elcserélték orosz hadifoglyokra. Hetekre nyoma veszett, és a múlt héten a Csecsenfölddel szomszédos Da­­gesztánban tartóztatták le, rutin­­ellenőrzés során. Babickij a Szabadság Rádió honlapján közzétette, hogy szadisták kezé­ben volt, amikor a csernoko­zo­­vói koncentrációs táborban tar­tották fogva. A haditudósító szerint nem volt világos, hogy kik tartották fogva, de nyomást próbáltak gyakorolni rá. ­Ö MEGHÍVÓ DI A BANK AUSTRIA CREDITANSTALT - ÉLETERŐ MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR (melynek székhelye: Budapest V., Akadémia u. 17.,) igazgatótanácsa értesíti a magánnyugdíjpénztári küldötteket arról, hogy a pénztár küldöttközgyűlését összehívta. A küldöttközgyűlés időpontja: 2000. március 16. napja 14 órai kezdettel. A regisztráció 13 óra 30 perckor nyílik meg. A küldöttközgyűlés helye: Budapest V., Akadémia u. 17. Díszterem. A küldöttközgyűlés napirendje: 1. Az Igazgatótanács beszámolója a BA-CA Magánnyugdíjpénztár 1999. évi tevékenységéről. 2. Az aktuárius értékelése, az Ellenőrző Bizottság, ill. a könyvvizsgáló jelentése az 1999. évi beszámolóról. 3. A BA-CA Magánnyugdíjpénztár 1999. évi beszámolójának elfogadása. 4. Az Életerő Magánnyugdíjpénztár 1999. évi beszámolójának megtárgyalása. 5. Az aktuárius értékelése, az Ellenőrző Bizottság, ill. könyvvizsgáló jelentése az 1999. évi beszámolóról. 6. Az Életerő Magánnyugdíjpénztár 1999. évi beszámolójának elfogadása. 7. A pénztárak végleges vagyonmérlegének megvitatása és elfogadása. 8. A pénztár vagyonkezelőjének beszámolója. 9. A pénztár adminisztrációját végző szervezet beszámolója. 10. Az alapító okirat módosításának megvitatása és elfogadása. 11. Egyebek. A küldöttközgyűlés napirendjéhez tartozó előterjesztések 2000. március 9-től tekinthetők meg munkaidőben, a pénztár székhelyén az ügyvezetésnél. Amennyiben a küldöttközgyűlés határozatképtelen lesz, a Bank Austria Creditanstalt - Életerő Magánnyugdíjpénztár ismételt küldöttközgyűlést tart, melynek időpontja: 2000. április 3. hétfő, 15 óra, helyszíne: Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. Díszterme (Bp. V., Akadémia u. 17.). Az ismételt küldöt­tközgyűlés a fenti napirendi pontok vonatkozásában határozatképesnek tekintendő, függetlenül a küldöttek által képviselt pénztártagok számától. Budapest, 2000. február 28. a Bank Austria Creditanstalt - Életerő Magánnyugdíjpénztári Igazgatótanácsa .

Next